Vörös Zászló, 1945. december (1. évfolyam, 1-9. szám)
1945-12-06 / 2. szám
( ■«törtttk 1945. XII. 6. Világ proletárjai, egyeeüljetek! I. évfolyam, 2. »ám. VÖRÖS ZÁSZLO M«gj«lemik riillrtlkli *• Tiiéraip Btrcbcr«, Yor«»lIoT-tér Ж Efyei nám ára: M ktpek- A KOMMUNISTA PÁRT BEREHOVOI KERÜLETE ÉS A KERÜLETI NÉPBIZOTTSÁG LAPJA. A kilencéves sztálini alkotmány Kilenc évvel ezelőtt nagy hír érkezett Kárpátaljára: hir a Szovjetunióból, a világ összes dolgozóinak országából, hir Moszkvából, a fővárosból, ahova .1917 óta rendületlen bizalommal és aggódó szeretettel tekintettek az elnyomottak, a „rabjai a földnek.“ A VIII. Szovjet kongresszus 1936 december 5-én a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége új alkotmányának tervezetét egyhangúlag helybenhagyta és elfogadta. Az esemény nem érte váratlanul a dolgozókat. A munkások és parasztok, a Szovjetunió határain kívül élők, akik úgy bérük elszámolásánál, mint a falusi végrehajtásoknál egyaránt megkérdezték, hogy „hát a Szovjetunióban hogy van?“ — ugyancsak érdeklődtek a politikai kérdések iránt és tudták már, hogy a világ egyetlen szocialista államában új alkotmány készül. Tudták, hogy 1935 februárjában a VII. Szovjetkongreszszus határozatot hozott a Szovjetunió 1929-ben elfogadott alkotmányának megváltoztatásáról, hogy ily formában az alkotmány kifejezést adjon azoknak a változásoknak, melyeik a Szovjetunió életében 1924-től 1936-ig végbementek. A Sztálin elvtárs elnöklete alatt működő külön alkotmányelőkészítő bizottság kidolgozta a Szovjetunió új alkotmányának terveztét és a tervezetét az egész nép megvitatta. Ez 5 és fél hónapig tartott. Ezután került a tervezet aVIII. Szovjetkongresszus elé, amely 1936 novemberében gyűlt össze. Igan, mikor a hir megjött, s dolgozók nemcsak őszt önzszerűleg érezték, hanem tudatosan felismerték, hogy az új alkotmánnyal a Szovjetunió történtetének új korszaka indul meg. S ha nem tudták volna, kellő mértékben figyelmeztette erre a burzsoá sajtó hangja. Nem tudták ellenségeink, hogyan leplezzék zavarukat. Hol porhintésnek, szemfényvesztésnek nevezték az új alkotmányt hol árulásról fecsegtek a szocializmus ügyével szemben. De azt sehogy sem tudták megakadályozni, hogy h a фіók ne olvassák végig az alkotányt, ne ismerjék fel a különbséet a szovjet és saját tőkés alkotrányuk között és főleg, hogy ne érzékeljék az alkotmányból kiáradó szocialista valóság és a tőkés áldemokratikus gyakorlat közötti ellentétet. Sztálin elvtárs értékelése aztán alaposan feltárta az alkotmány történelmi jelentőségét. Az 1924. évi alkotmányt a NÉP (Új gazdasági politika) első szakaszában dolgozta ki. Az elmúlt évek folyamán teljesen megváltoztak a Szovjetunióban az osztály erőviszonyok, új szocialista ipar jött létre, győzött a kolhozrendszer, az egész népgazdaságbanmegszilárdult a termelőeszközök szocialista tulajdona, mint alapja a szovjet társadalomnak. A szocializmus győzelme megadta a lehetőséget a választójog további demokratizálására, az általános, egyenlő és közvetlen választói jog bevezetésére titkos szavazással. A megváltozott termelési viszonyok, a gazdasági élet új alakulása, a társadalmi erők új kölcsönhatása új A nagy évforduló Minden nemzet történelmében mérföldkövet jelent alkotmányának kibocsájtása és felfigyel arra az egész világ. Azonban a történelemben eddig egyedülálló példa a Szovjetunió alkotmánya, mely kihalással volt, van és lesz az összes nemzetek politikai is erkölcsi fejlődésére. Miért? A felelet egyszerű: mert ez az alkotmány a legjobb, amit politikailag elképzelni lehet és erkölcsileg olyan magas fokon áll, hogy minden polgár faji, nemzetiségi és felekezeti különbség nélkülmegtalálhatja mellette a boldog és emberhez mindenben méltó élet feltételeit. , A sztálini alkotmány jogot ad mindenkinek. de ugyanakkor kötelességeket is ró mindenkire: a becsületes munka kötelességét. És ezzel megmondott mindent. A becsületes, komoly, dolgozó ember életlehetőségei határtalanok a szovjet alkotmány szárnyai alatt. Ez az alkotmány páratlan a világon, mert megvalósította az életbeli magában a szabadságot és egyenlőséget. Ezekből önként következik a boldogság egyénre és nemzetre egyaránt. a sztálini alkotmány kibocsájtásánaknak 9-ik évfordulóján Kárpátukrajna népe is őszintén ünnepel és évszázados reményeit látja iól teljesülve. Beregszász bennsőséggel ünnepelte a sztálini alkotmány kibocsátásának évfordulóját Beregszász városa ünnepi külsőségekkel és őszinte érzésekkel ülte meg a Sztatin-Alkotmány kilocsájtásinak 9-ik évforuulóját. A város diadalkapukkal és virággal feldíszítve ünnepelt. Délután pedig nemzetiségi és vallási különbség nélkül megtöltötte a mozi nagytermét és a legnagyobb figyelemmel hallgatta az ünnepi szónokokat. Az ünnepségnek most, választások előtt még külön felvilágosító jelentősége is volt, a népinek alkalma volt ismét közelebb kerülni az alkotmány szelleméhez, mely mindnyájunk boldogulásának legértékesebb és legkomolyabb biztosítéka. Miért volt tűzfészek Macedóniában? Ilva Ehrenburg, a híres szovjet író meglátogatta a felszabadult Macedóniát. Macedónia a világ szemében mindig úgyélt, mint a Balkán hagyományos tűzfészke, ahol napirenden van a gyilkosság és a vérbosszú. A kiváló író közismerten éles meglátásával felismerte a baj igazi okát, mely abban a tényben rejlett, hogy a macedón népet hol a bolgár, hol a szerb nacionalisták sorozták be országuk rendjébe, elnyomva a macedón nép ősi kultúráját és népi szokásaik Az elnyomók évtizedeken keresztül nem engedték meg a macedón népnek azt, hogy sajátnyelvén adja ki irodalmi műveit, pedig ennek a népnek világhírű írói, szobrászai, festői, művészei voltak. A „tűzfészek legfeljebb akkor forrongott, amikor védekezett. Védte ősi kultúráját, népi szabadságát hol az egyik, hol a másik elnyomóval szemben. Az új, demokratikus Jugoszlávia teljes önkormányzatot biztosított Macedóniának. — Egymásután jelennek meg a macedón irodalmi művek,nyílnak meg a macedón nyelvű iskolák. Mint Ilva Ehrenburg azt megjósolja: Macedóniában nem lesz többé „balkáni tűzfészek!“ Ipari növénytermelés a Szovjetunióban Az új termelésügyi népbiztosság jelentése szerint a lentermelés terén elért eredmények a világ első lentermelő államává teszik a Szovjetuniót, mely például cukorrépatermelésével még Amerikát is túlszárnyalta a háború előtt. A háború következtében, nemcsak a termőterületek mentek tönkre, hanem elpusztultak a gyárak és berendezések is, de minden remény és mód megvan arra, hogy cukorrépatermelésünk és cukorgyártásunk fokozódjék. felépítményt, új alaptörvényt követelnek meg: megszületik a sztálinii alkotmány. Kárpátukrajna dolgozói, kik régóta ismerik az alkotmányt, meggyőződhetnek az alkotmány korláti érvényesüléséről. Mert ahogy a lenini felfogásaz elmélet és gyakorlat teljes egységét hirdeti, úgy nem cáfolhat rá a szovjetélet sem sehol a szovjet alkotmányra. S ahol még vannak begyökerezett gátlások, maradványok a múlt gondolkozásmódjáról és felemás gyakorlatából, ott akcióba lép az új szovjetember és minden körülmények között megvalósítja a szocialista állam alaptörvényeinek minden szakaszát. A szovjet alkotmány ünnepén még szorosabbra fűzzük kötelességeinket a Szovjetunió többi népe felé és megfogadjuk, minden erőnkkel azon leszünk, hogy Kárpátukrajnában és szűkebb körzetünkben, Beregben, megteremtsük azokat az életfeltételeket, melyeket a Szovjetunió többi népe, mint az alkotmány törvény szilárd alapját, már megvalósított, marmost gyanúm ! Ahogy régen volt és ahogy most van Szovjethazánk a választások tükrében A magyar politikai közéletet hangossá és hírhedtté a mindenkori választások tették. Előkészítésük és leegyformán nőtfolytatásuk nyomán jók a botránykövek. A rendi alkotmány idején, és egészen 1848-ig csak nemes embernek volt választói joga. De később is gondja volt rá mind a törvényhozásnak, mind a közigazaglásnak, hogy választói joghoz jutni minél nehezebben lehessen. Elnyerését annyi feltételhez kötötték (betöltött 24 év, bizonyos iskolai végzettség, adózás, hosszabb időn át való egyhelybenlakás stb.), hogy a dolgozók, elsősorban az ipari munkásság és a parasztság egy jó része mindig kimaradt belőle. A régi követválasztásoknál a megvett és leisatolt kurtanemesek jelöltjeik érdekében fokossal, bottal olyan verekedéseket rendeztek, hogy kisebbszerű csatáknak is beillettek. A főkertesség életpálya volt, mégpedig anyagi tekintetben nem is megvetendő. A mai emberöltő még jól emlékszik a magyar képviselőválasztásokra. A jelöltek neve a zászlókon, a házfalakon, a kalapok mellett, hajsogó kortesnóták, etetés-itatás, vesztegetés, (az egyik csizmát a szavazás előtt, a másikat utána kapta meg a választó), választás napján a város katonai megszállása, szavazókért szaladgáló kocsik, a halottak leszavaztatása a kormánypártra, összezördülések, csendőrsortűz. Mindez elmaradhatatlan velejárója volt egyegy nevezetesebb választásnak. A cseh korszakban már általános volt ugyan a választói jog és titkos a szavazás,de akkor még — a többségre törő kormány érdekében — azzal zavarták meg az emberek tisztánlátását, hogy gombamódra bujtatták elő a pártokat. Egy-egy választáson 30, vagy még több lista vett részt. Külön listájuk volt a hithű, a haladó zsidóknak, a róm. katolikusoknak, a rokkantaknak, a vincelléreknek, az adósoknak, a hadikárosultaknak. Milyen más, mennyivel egyszerűbb, szebb, komolyabb a szovjetbeli választás! Először is itt mindenki szavazó, aki 18-a0 életévét betöltötte. Ha a választások előtt csak tiszta, nemes felvilágosító munka folyik, nem pedig alantas korteskedés. Itt csak egy cél, egy tekintet, egy érdek van: a köz, mindnyájunk, a dolgozók. Kárpát-Ukrajna és vele nagy szovjet hazánk érdeke! Figyeld előkészületeit, végy részt a február tizediki választáson és mindjárt láthatod, honnan jösz, hol agyol fordult