Vörös Zászló, 1946. július-december (2. évfolyam, 54-104. szám)

1946-07-04 / 54. szám

Ének a búzamezőkről Ma minden szem ,az aranykalásszal kés rónaság felé tekint, ahol most nyik az aratás, j­ó felszakadt ,gyökerű, tehát a felől már elvált buzaszár meghaj­olt fejével éretten, sorsa betelten dűl. kasza alá, hogy magasztos hivá­ssal betöltve, mindennapi kenyérré áljon valamennyiünk asztalán. , Az itteni nép ,a búzát igen talá­lóan életnek is nevezi, mintegy rá­mutatva arra, hogy a búza, a kenyér az az anyag, amely testüikkel fűti s így a fenntartó erő forrása ben­nünk. Minden küzdelmünk, anyagi és szel­lemi munkánk végső célja és leg­szebb jutalma : a kenyér. Ezen, en­nek bőven vagy szűkén fordul meg egész sorsunk. Az emberiség története voltakés­ a kenyér­­tör­té­ne­te. Leg­belsőbb indítékukra visszavezetve, érte történik minden, érte gondol­koznak, égetik el­­magukat a legkivá­lóbb elmék és érte vernek a legneme­sebb szívek. A tudományok tudomá­nya : gazdagabbá tenni az aratást, és a világ legnagyobb jótevője az lesz, aki az eddiginél nagyobb és fehérebb kenyérdarabot juttat az emberiség kezébe. Az éjt is nappallá tevő munka közben, verejtékével öntözve, a föld­műves veri és bocsájtja ki azt a minden aranynál jobb és kelendőbb pénzt, amely a világ valamennyi ré­szében érvényes, s ,a­mely soha és sehol, semmiféle körülmények között nem veszti el,értékét , a búzát. Szeretett úl hazánk­,a Szovjet­ Unió az öt földrész egyik leggazdagabb búzatermő országa. Nemcsak saját népét tudja ellátni magaterm­esz­tett kenyérrel, hanem bőven juttathat idegeneknek is. És éppen Szovjet-Uk­rajna az, amelynek áldott talaja a legtöbb és legacélosabb búzát termi. Ezért vágott rá annyira a német fa­siszták foga is. A németség éléstárá­nak, gabonamagtárának szánták. Per­sze, gazda nélkül számoltak, s nem vet­ték figyelembe, hogy a Szovjet­ Uni­ónak a Sztálin elvtárs által vezetett Kommunista-bolsevik Pártban olyan ereje van, amely­­több miint 200 mil­liós népét j­egy­ez­­­re tétlenné teszi. Szovjet-Ukrajna a Szovjet­ Unióban, a mi körzetünk pedig a kárpáti terü­leten vezet a búzatermesztés terén. A mi szőkébb hazánké*!) a közélelmezés számára a legtöbb búzát a beregszászi körzet szolgáltatja. És­­hogy még job­­ban essék és tápláljon ez a kenyér­, mi bort is adunk mellé. Búza és bor : a beregi szovjetföld két legszebb ék­köve. Szovjet hazánknak derék és értékes polgárai akkor leszünk, a negyedik és a következő ötéves tervek átütő si­kerét legjobban akkor mozdítjuk elő, már két vonatkozásban is megszerzett elsőségünket akkor tarthatjuk meg, ha minél több és miinél jobb búzát és bort termesztünk. Nem a mi né­pünkön, nem a mi­­falvaink közismer­ten szorgalmas dolgozóin múlik, hogy az idei aratás mennyiségileg jelentőse­n alulmarad az állagon, ter­mészeti csapások sajnálatos eredmé­nye ez, de hisszük, így is lesz annyi kenyerünk, hogy testvéri szeretet­tel és szovjet becsületességgel tör­ténő eloszlással, igényeink lemérsé­­kelésével tisztességesen megélünk raj­ta. Kaszapengés hallik a búzamezők fe­lől. A nép arat. Verejtékezik és da­lol. Gyárkémények bugása mellett az élet legfenségesebb himnusza ez. Kitüntetik a sokgyermekes anyákat Az Állami Takarékpénztár helyi­ségei minden hónap végén meglelnek mosolygószemű anyákkal, vidám gye­rekzsivajjal. Karonülő kisbabák gő­göseinek, a m­agyobacskák pedig anyjuk szoknyájába kapaszkodva fi­gyelik az eseményeket, melyeknek ők a központjai ezúttal. Bizony az Ál­lami Takarékpénztárban a h­étnap utolsó napjain minden tisztviselő a gyermekek szolgálatában áll, itt fi­zetik ki a sokgyermekes anyák se­gélyeit. A szovjet állam egyik legszebb gon­doskodása ez a segély, megbecsülése, megsegítése az anyáknak. Minél több gyermek, annál nagyobb a segély. A Szovjet­ Unióban asók gyermek sok örömet és könnyítést jelent az anyá­nak, akinek gondjait az állam je­lentős mértékben vállalja magára. Beregszászon ezidőszerint körül­belül 60 anya kap állandó segélyt, de ez a szám, természetesen, emel­kedik Április hónapban 30 ezer rubelt fizettek ki, májusban már 90 ezret, míg júniusban ez a szám felül fogja haladni a 100 ezer rubelt. A város 4 kilencgyermekes anyát tart nyilván, ezek egyenként 250 rubelt kapnak havonta. Június 22-é­n a városi elnöki gyű­lésen határozatot hoztak, melynek értelmében kitüntetésre terjesztettek fel néhány sokgyermekes anyát, Nádas Vinni. Szocialista verseny és a beregszászi posta Mint annak idején megírtuk, a bereg­­zászi postahivatal szocialista ver­­enyre hívta ki a husztit. A verseny­ határideje lejárt és a megejtett ellen­őrzés szerint a szocialista versenyt a beregszászi postahivatal nyerte meg évfolyam 54. (65.) szám. Megjelenik cilltriekto­ra vasárnap. ^cerkamirség­i ПегеЬото, Vornyilov-tér 3. kgjce szám Ara: 20 képek . UKRAJNAI KOMMUNISTA(BOLSEVIK)PÁRT BEREGSZÁSZI KÖRZETI BIZOTTSÁGA­ ОРГАН БЕРЕГІВСЬКОГО ОКРУЖКОМУ КП(б)У ТА AK, VALAMINT VÁROSI ÉS KÖRZETI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGOKNAK KÖZLÖNYE * ОКРУГО ВОГОІМІСЬКОГО ВИКОНАВЧИХ КОМІТЕТІВ Junius 29-ike megünneplése Június 29-ikét, Szovjet-Ukrajinával, illetve a Szovjet­ Unióval történt vég­leges egyesülésünk első évfordulóját városunkban és körzetünk minden községében hangulatos és lelkes em­lékünnepek keretében ülte ,meg kár­páti területünk hűséges­­és hálás népe. Beregszászon a késő délutáni órák­ban a Hősök­ terén gyűlt egybe az ünneplők sokasága, amelynek külső képét különösen színessé és kedves­sé tette az a több száz felvidéki ukrán szőlőmunkás, akik nehéz napi mun­­kájuk végeztével szép ,és jellegzetes nemzeti viseletben siettek résztven­­ni az emlékünnepen. , A kigyult lelkű hallgatóság sorában ott volt : a Vörös Hadsereg, a párt, a körzeti és a városi végrehajtó­ bizott­ság, a tanítóság, a kórház, a vasút, a városi kommunális ügyosztály. Május 1, a bankok, a posta, a komszomol, a a téglagyárak, a pénzügy, a poliklimi­­ka, a malmok, a villanytelep, a ko­­operatívák, a kenyérgyár, a beteg­­segélyző és sok más testület. Még nagyobb lett volna az ünneplők tö­mege, ha az ,ép akkor folyt futball­meccs a sportért hevülők egy ré­szét el nem vonja. Az ünnepi gyűlést Duhanec elv­­társ nyitotta meg,­­hogy aztán átadja a szót Popovics, majd pedig Morgent­hal elvtársnak, a Párt első titkárá­nak, illetve a körzeti végrehajtó­ bi­zottság elnökének, akik közül az előbbi ukránul az utóbbi magyarul mondott nagy szónoki lendülettel ün­nepi beszédet, kiterjeszkedve az egyesülésünk óta végbement hatalmas anyagi és szellemi épütőmunka min­den vonalára. Hosszú századok óhajait és­­ágyait teljesítette be 1945 junius 29-ike - mondották , visszavezetve Zakar­­patszka-Ukrajna népét szülőanyja, Szovjet-Ukrajna kebelére s ezz­el meg­szüntetve ezeréves súlyos elnyoma­tásai. A­­történelem folyamán először most következett be az egész ukrán nép egyesülése,ami a nagy Sztálin elv­­társ s a Kommunista Párt bölcs és bátor vezetése alatt álló Szovjet­ Uni­ónak köszönhető, mert Ukrajna egy­­magában nem lett volna elég erős legyőzni a német fasiszmussal s igy fel­szabadítani a Kárpátoko­n-tuli testvé­reket. Az addig gyarmati sorsban ten­gődő népek szabadok és egyenlők lettek s megindulhattak az anyagi jólét és a szellemi fejlődés fényes jövővel biztató útján. A Vörös Hadsereg­­által felszabadí­tott Kárpátokon­ túli ukrán nép s vele a másnemzetiségű lakosság a poli­tikai jogok birtokában folytatták beszédüket a szónokok­— mindjárt hatalmas épitőmunkába kezdett, mind gazdasági, mi­nd kulturális téren. A dolgozók számára kezdettől biztosították a munkához való jogot, a 8 órai munkaidőt és a felemelt fi­zetést. Racionalizálták a kapitalisták kezében volt üzemeket, amelyeket a munkások lelkesedése romjaikból csakhamar felépített. Felosztották a földnélküliek és a kisbirtokosok kö­zött a kapitalisták által összehará­csolt földeket, több mint 100 ezer holdat. Csak körzetünkben 18 ezer kat. holdat kapott.­4585 család Gyors fejlődésnek indult az addig elhanya­golt népművelés is. Körzetü­nkben 63 elemi, 7 memteljes fokú ,és 1 középis­kola nyílt. Az üzemek gyors ütem­ben dolgoznak, a­ legtöbb jóval túl­haladva az előíri normát. Túllépte az ötéves terv előírását mezőgazda­ságunk is, amely traktorokban, egyéb gazdasági eszközökben és vetőmag­ban Szovjet-U­­krajinából jelentős tá­mogatást kapott. Az államkölcsön­­jegyzés terén csaknem 4 millió rubel felajánlásával körzetünk sze­rezte meg az eleség dicsőségét. Az iskolákat a nép első felszólításra ön­kéntes munkával mindenütt jókarba hozta. A negyedik öl éves terv Kár­­pát-Ukrajna gyári és kézi, házi ipa­rának, mez­i- és­­erdőgazdaságának, bányászatának, szőlészetének és gy­üm­ölcsészetének, nem különben népi kultúrájának nagymértékű, soha eddig nem látott, nem is remélt fej­lődést biztosít. A mi területünk lesz nagy Hazánk egyik legvirágzóbb ré­sze. Az erre irányuló munka már minden vonalon megkezdődött.. Mindkét szónok fejtegetését feszült érdeklődés kísérte és nagy lelkese­dés követte. Az ünnepi gyűlés­­üdvözlő távira­tot küldött Sztálin­­és Chruscsov elv­társnak. A nagy évforduló napját in­gyenes mozi- és színielőadás, majd táncmulattság zárta be. Szőlősi Pál. .........■■•»ІІІІІІНІІІІІІІ1ІІІІШНІІІІІІІІІІІІІМІІІІІІІМІІІ............ Mindennapi kenyerünk Az emberiség megszokta a kenye­ret, nem tudja mással helyettesíteni. L­­­egtáplálóbb kenyér, természetesen, a búzából készül, melynek tápértéke minden más gabonafélénél nagyobb. A napokban­­meglátogattuk­ a bereg­szászi kenyérgyárat, ahol a mi mindennapi kenyerünk készül és érdeklődtünk, hogy mitél­ olyan ehetetlenül rossz ez a mindennapi ? Megmutatták a kiszitált lisztet. Volt abban zab, árpa, tengeri, rozsmarad­vány, tehát feltehető, hogy a kenyér­ben is van mindezekből valami, azért olyan ragacsos. Kapjunk inkább kevesebb kenye­ret, de az legyen ehető, mert a mostani komolyan veszélyezteti egész­ségünket. Mint az ottani munkások mondják, fahiánnyal küzdenek, ez is egyik oka, hogy a kemencék nem sül­nek eléggé át. Akármi az ok, ki kell sürgősen vizsgálni és a munkásság kezébe ehető, emészthető kenyeret kell adni, mert a mai mindennek inkább nevezhető, mint az ember m­­in­den na­pi ke­nyerének. . . Heiszter András.

Next