Vörös Zászló, 1946. július-december (2. évfolyam, 54-104. szám)

1946-07-07 / 55. szám

2. oldal. VÖRÖS ZÁSZLÓ Továbbfejlődik a cserépgyár Beregszász legfiatalabb és egyik legszebb jövőjű üzeme a cserép­­kályha- és cserépedénygyár,­­ mely rövidesen ki fog bővülni porcellán­­gyárral is. Köztudomású, hogy ehhez minden nyersanyag — a zománc­anyag kivételével — megtalálható a beregi hegyekben. A rövidesen meg­induló kályhaüzem 80 kályhára ter­vezi első menetét ,és 15 ezer liter edényt fog elkészíteni. A világos, tiszta, levegős helyiségekben már dol­gozik az ügyeskezű Sándor mester, akiknek keze alól a legszebb formájú használati és dísztárgyak kerülnek ki. Azonkívül ő neveli az új munkásgár­dát. Beregszászban ugyanis nincsen megfelelő korongmunkás, ezért most tanítják e szép mesterségre azokat a nőket, akik magukban erre hajlamot éreznek. A festést maga Bod­nár mér­nök is végzi,­­öröm nézni az égetésre előkészített, finomrajzú cserépholmit. Ha be tudnak állítatni négy formázó­asztalt, könnyen teljesíthetik elő­irányzott terveiket. Azt a laikus el sem tudja képzelni, micsoda hatal­mas munka, találékonyság, erő és ötlet kell ahhoz, amíg egy ilyen szép kis cserép elkészül. Éppen ezért a kaolinüzem munkásai, tervezői, építői minden dicséretet megérdemelnek! Üzemünket valósággal a semmiből te­remtették és most­­mégis itt működik a Kárpáti tér цієї Legjobb rendszerű szárítókemencéje, kiváló púderaanya­­got tudnak előállítani, pótolni fog­ják a rengeteg tönkrement kályhát és kiküszöbölni ezzel egyidejűleg a vaskályhákban mutatkozó hiá­nyt. Je­lentősen megjavítják az edényellátást, aminek elsősorban majd ,a sok edényt igénylő étkezdék látják hasznát. (Tűz­álló edényeket gyártanak, ami pó­tolja a vasedényt és egészségesebb is.) Az anyagi értéken kívül ennek az üzemnek igen nagy az erkölcsi je­lentősége is, mert­­példát mutatott, hogyan lehet és kell lelkesedéssel, hozzáértésük teljes latbavetésével munkához fogni, teremteni, termelni és új utakat keresni saját erejükből az érvényesülés felé. .Most már csak az szükséges, hogy megkapják a szükséges anyagot (festék, zománc stb.) s igy áttérhessenek a finom munkára is, és akkor ez a földből nőtt szép üzem büszkesége lesz a városnak és büszkesége­­a­nnnak a csa­pat­munkásnak, amely életre hívta és a jobb jövőért dolgozik benne. M­ódos Anna. Ragályfészkek a szőlőhegyeken A beregszászi szőlőhegeken, Ardótól Muzsalyig, egypár forrás elé­gíti ki a gazdák, a munkások és az arrajárók százainak, sőt ezreinek ivásszükségletét. Sőt — bár tiltva van — az állatok itatása is ezeknél a for­rásoknál történik, és sokan — noha ez is tilos cselekedet — a perme­tezővizet is ezekből a forásokból hordják. Ezek a nyitott források állandóan halálos veszedelmet rejtenek maguk­ban. Ezekbe a forrásokba ugyanis, amelyeknek nyílása legtöbbnél szí­nes a földdel, szabad útja van a port és mindenféle szemetet sodró eső­jének, beléjük hullhat bármilyen gaz, beléjük eshet és ott veszhet, indulhat oszlásnak a különböző apró állatok egész serege. De még borzalmasabb merítési mód, ahogyan ezekből a források­ból a vízhordás történik. Nem lehet elképzelni olyan öreg, rozsdás, per­­metes, mocskos cserép-, bádog-vagy faedényt, amit beléjük íme mártogat­­nánnak, méghozzá sáros, trágyás, se­bes, kivárásotlan kézzel. A sok jövő­menő, egyéb mentőeszköz hiányában kalapjukkal, vagy­­belemártott­­ két tenyerükkel isznak belőlük. A nagy­tömegű és gyorsan sodródó víz, tud­juk, sok mindent megemészt, ártal­matlanná tesz, de ezekben a kérdéses forrásokban, amelyekbe­ ennyi szenny és egyéb fertőzőanyag ke­rülhet, egyszerre alig van két-három hektóliternyi víz, és emellett az ál­landó kicserélődés­nek sincs módja. Különb bacillustelepeket akarva sem lehetne előállítani. Különös gonddal őrizhet bennünket jószerencsénk, hogy nem lépnek működésbe ezek a kész ragályfészkek. De ebbe az eddig bevált szerencsében nem­­szabad va­kon bíznunk s igy nem folytathatjuk ezt a merész játékot a veszedelem­mel, a halállal.­­ Már ideje,­­hogy a közegészség ügyével is foglalkozó közigazgatási hatóságok lépjenek közbe és vesse­nek véget e könnyelműségnek, a jár­ványos betegségekkel való­­ vakmerő kacérkodásnak. A hegyközséget sür­gősen és teljes­­szigorral el kell köte­lezni, hogy az ivóvizet szolgáltató forrásokat záros időn belül lássák el sűrű dróthálózatú sajtóval és szivattyúberendezéssel, hogy így pisz­kos kezek s edények a források vi­zével ne kerülhessenek közvetlen érintkezésbe és egyéb ártalmas tár­gyak, anyagok se juthassanak belé­jük. És bizonyosan ez a helyzet sunk lobbi szőlőhegyén is. A Szovjet­ Unióban élünk, a dol­gozók országában, ahol a nép érdeke s így egészsége mindennekfelettvaló, hisszük tehát, hogy ezen a hegyi for­rásokkal kapcsolatos lehetetlen és tűrhetetlen állapotom az illetékesek késedelem nélkül és gyökeresen segí­tenek. Ács Béla, jára A MI ZÁSZLÓNK Uj szél kap az uj zászlókba, A győzelem lengeti. Szivek s karok végtelenje betörni nem engedi. Ha itt minden szivdobbanás Egyet akar s egybefoly : Boldogabb föld, mint a Hazánk. Nem volt soha és sehol Minden nemzet, minden ember Egyenlő itt és szabad, Itt élhetni büszke érzés, Mely az égig felragad. A mi jövőnk :­­földi éden Ha rágondolsz, megigéz. Érte dolgozz, te férfikar, És érte, te női kéz ! Popovics Júlia. Föl a vörös zászló alá, Hol élni szép,­­hol élni jó, Te vagy a mi drága Hazánk. Te nagy Szovjet­ Unió ! Beregszász, 1946 június 7. Középiskoláink körzeti tornaünnepe Beregszász legutóbbi vasárnapja ifjúságot, Tigyér Antal, a körzeti (június hó 30-ika) az ifjúsági­­test­nevelés jegyébe­n zajlott le. Az ille­tékes tanügyi hatóságok körzetünk középiskolái számára e napon Be­reg­­szászban nagyszabású diákspártaikiá­­dát­­ornaünnnepet) rendeztek, amely főként a könnyű­ anetika szolgálatába volt beállítva. Az ünnepen, amely­­délelőtt 10 óra­kor a vasúti állomás előtti térről kiinduló s a futballtérre tartó zenés felvonulással kezdődött, a bátyúi 1­7 osztályos nemteljes középfokú iskola 26, a vári 25, a nagyberegi 23, a ka­­szonyi 18, a beregszászi magyar 14/ a beregszászi ukrán 8, a felsőre­metei ukrán 5, a beregszászi közép­fokú isk. 10 s végül a beregszászi ipariskola 11 növendékkel vett részt, fiukkal és leányokkal ivegyest. A versenyzők összes száma lehitt 113-al telt ki. A futballtéren felsorakozott iskolai ifjúság és az­­érdeklődő nagyközön­ség sorai előtt a megnyitó­ beszédet Oniscsehkó elvtárs, a K­omm párt katonai ügyosztályának vezetője mon­dotta, rámutatva egy nemzet életében­ a testnevelés sorsdöntő fontosságára, majd Herevics, a járási komszomol titkára beszélt, szelleme és teste együttes fejlesztésére buzdítva az testnevelési­ bizottság elnöke az ün­nepség részletes programmját ismer­tette. Az ezek után meginduló verseny­futásra, magas- és­­távolugrásra, súly­­dobásra, gránátvetésre és diszkoszra terjedt ki. A­­simán lebonyolított s néhány igen szép­ egyéni teljesítmény­re mutatható versenyszámok a kö­vetkező eredményt, illetve osztályo­zást hozták: (A zárójelbe tett szá­mok az első, második, illetve har­madik díjak összegét jelzik). Beregszászi magyar hétoszt­ályos 9,9,3) . Beregszászi ukrán (7,1,3). Bátyú (3, 4, 11). Beregszászi középfokú 1,2,3) . Beregszászi ipar (1,2,11 Kát­­szonyi magyar hétosztályos (1,1,1). Nagybereg (1,-1). Vári (­4,2) és Re­mete ukrán hétosztályos , -, -, 2). Kellemes feltűnést keltett Bátyú igen szép teljesítménye. A beregszászi középiskola kevés versenyzővel és még kisebb eredménnyel szerepelt Úgy látszik, a testnevelés ott gyenge kezekben van.­­­­ Már az­ első körzeti diákspártaki­­áda szép eredménnyel járt, és hisz­­szük, hogy azt ezentúl is minden év­ben megrendezik, mégpedig folyton teljesebb sikerrel. ( Uray Rózát. Normán felül dolgozik a tejüzem is 1945 november 1-éin indult meg a a beregszászi tejcsarnok működése és azóta is mindjobban fejlődik ez a szép üzem. Mindenekelőtt el tudja látni a terhes és szoptatós anyák tej­­szükségletét, azonkívül, ha lefölözöt­­ten is, de mégis olcsó áron ad tejet a fogyasztók széles rétegének, ,ami a piaci 6-8 rubeles literenkénti ár mel­lett jelentős könnyítés. Félévi nor­májuk 400 ezer liter, ennek arányla­­gos mennyiségét már az első negyed­évben 124 százalékkal meghaladták.­ Sajnos, most a norm­a teljesítmény nem megy a kívánt keretek között, mert a takarmány­hiány erősen l­e­­folyásolja a tejtermelést, úgy menrnyi­­■ régileg, mint minőségileg, például amíg eddig 25 liter tej kellett egy kilogramm vaj előállításához, most 27 literre is szükség .Van. A kész vajat a Misztorgnak és a Spectorgnak szol­gált­atják be.­­ Sajnos, a gépek sem megfelelők­, ami pedig a helyiséget illeti, egye­nesen­­szörnyű, milyen szennyes, piszkos, sötét helyen dolgoz­nak. Laboratóriumuk fáskamrának is alig lenne jó, az udvar, a munka­­helyiségek, az irodák rendbehozh­a­­­­­atlanul elhanyagoltak, szennyesek,­­ egyáltalában az egész mindennek való inkább, csak éppen ilyen fontos és nagy tisztaságot igénylő üzem cél­jaira nem. "örömmel értesültünk, hogy már folynak ,a javítások az új üzemhelyen,­­ahol végre megfelelő, világos, jól pincézett ,házba kerül a tejcsarnok legfőbb ideje ! . A munkások és tisztviselők a leg­­szorgalmasabban dolgoznak. Minden szó nélkül végzik dolgukat, sokszor , m­ág­ az éjszakai órákban is és min­dent elkövetnek, hogy a mai csök­kent tejfelhozatal mellett is behoz­­­­hassák a szükséges tej­mennyiséget. Ők maguk a lehetőség szerint tisztán is tartják a helyiségeket, de az igazi, higiénikus tisztaságot a jelen körül­mények között nem tudják keresztül­vinni. Igazgatójuk a­­legnagyobb el­ismeréssel nyilatkozik emb­erei tel­jesítményéről és kijelenti, egyfor­mán jól dolgoznak valamennyien, nem tudja egyik m їдока teljesítmé­nyét sem kiemelni ,a másik rovására. Reméljük, legközelebbi látogatá­siunkat már az új üzem і helyén te­hetjük és a fejcsarnok akkor már k­ilső képéb­en is az lesz, aminek len­nie kell. , Kovács Judit. Élmunkások a cserépprésnél Az 1. számú­­téglagyárban a cserép­­présnél Bartha Erzsébet brigádja dol­gozik legszebben. Bihán Ilonával és Géczy Erzsébettel a napi 5 ezres nor­mát állandóan felülmúlják 1-2 ezer­rel, sokszor többel is. Nevük dicsérő­­leg ott fénylik­­a falitáblán. Felelős szerkesztő : S­z­r­b­a László. S­PORT TMSE—Spárták B. 6:4. A szim­patikus téglagyári csapat kezdi be­váltani a hozzáfűzött reményeket. Hétről-hétre javuló formát mutat, ha kellő gondot fordít a csapat meg­­fiatalítására, úgy a bajnokságban is komoly szerepet fog játszani. A Spár­ták B. csapata a megszokott jó volt. Dinamo l’zshorod—Spárták A Jegszász 1:1. Félidő: 1:0. A Dinan az első félidő 30-ik perclében gó lő. A Spárták a második félidő 3­ percében öngóllal egyenlít. A Dinan végig fölényben volt. .A Spárták I­ van­­játszva.­­ Újhelyi Jánt Адрес редакції: г.Берегово ал. Ворошилова No, 3. Телефон: редакції 111 Ткраж — 2000

Next