Vörös Zászló, 1947. július-december (3. évfolyam, 53-107. szám)

1947-07-03 / 53. szám

2. oldal. Nyizsnyi Remeti tiszteletadása egy 1944 év őszén, amikor Kárpáti te­rületünkön a Szovjet Hadseregünk erős küzdelemben állott a betolako­dott német fasiszta harácsolókkal, körzetünk egyik kisközsége , Nyizs­nyi (Remeti határában a dolgozók hi­énái, a magyar csendőrök, az ukrán nacionalistákkal karöltve, megöltek egy, a dolgozók szabadságának ki­vívásáért harcoló partizánt. A mártír halált halt hős partizán tetemét Bor­­zsa folyó partja mentén bedobták egy gödörbe és felismerhetetlenné tet­ték a hős sírhelyét. . Azóta három év telt ,el, de a falu lakossága nem tudott beletörődni abba, hogy partizán hősünk a Bor­­zsova-part egy elhagyott helyén alud­­ja örök álmát. Ezért Miklósi, az el­sőfokú pártszervezet titkára és Ku­pin,­­a községi tanács elnöke kezde­ményezésére a lakosok megkezdték a folyó partjának alapos átkutatását és szorgos, fáradságos munka után si­­került is ez év június hó 17-én meg­találniuk a holttest maradványait. A dolgozó népének hős partizán iránt hős­i partizán tetemét koporsóba téve, az egész község lakosságának mély­séges részvétele mellett a falu sírkert­­jében helyezték végső nyugalomra. A­­ temetés napján a házakon a gyász jeléül fekete szalaggal ellátott vörös zászlók lengtek. A kegyetlen barbár kezek­ által megölt hősünk sírjánál a jelenlevők, fájdalommal és a vér­tanuknak kijáró nagyrabecsüléssel el­telten fogadalmat tettek, hogy dicső Szovjet Hadseregünk és partizánja­ink által kivívott függetlenségünket és szabadságunkat mindenkor készek megvédeni é­s Szovjethazánkért életü­­ket is feláldozni. Ezzel a lettel Nyizsnyi Remeti dol­gozói kimutatták a Hazánk iránti hű­ségüket, szeretetüket minden szónál szebben beszélő tettben. A megható és egyben felemelő temetés után Nyizsnyi Remeti dolgozó népe most minden erejével azon van, hogy az új sztálini ötéves tervet sikeresen vég­rehajtsa. Liszenkó vörös zászló Csütörtök, 1947 VII. 3. A burgonya legveszedelmesebb kártevője a kolorádóbogár A kolorádóbogár a burgonya legve­­­­szedelmesebb kártevője. Az első vi­lágháború idején Amerikából, köze­lebbről Kolorádóból Francia- és Németországon keresztül került Kö­­zépeurópába. Ahol tömegesen fellé­pett, ott mérhetetlen pusztítást végzett. Ezt a bogarat be lehet hurcolni a burgonyával, de berepülés útján is terjedhet, mert nagy csapatokban 300- 400 kilométerre is elszáll s ahol meg­telepszik, mindjárt megkezdi pusztító munkáját. *­­ A szomszédos államok közül Len­gyelországban­­és Csehszlovákiában fordul elő s így állandóan veszélyez­teti a mi földjeinket is, miért is jóe­­lőre meg kell ellene tenni mindjem­ óvintézkedést. Mert a bajt mindig könnyebb megelőzni, mint fellépése után legyőzni. Kártétele a zöld levél és a fiatal szárrészek elpusztításában jelentke­zik, úgy a bogár, mint az álcája áp­­rilistól októberig fenyegeti burgonya­­ültetvényeinket. A bogár nőstényje to­jásait a burgonyalevelek alsó olda­lára rakja. Ezekből bújnak elő a vérvörös álcák. A fejük, a ti lábuk és testük mindkét oldalán 2-2 sor szemölcsszerű, feketeszíneződésű kép­­ződmények láthatók. Bábállapotuk­­ban 15-20 cm, mélyen a burgonyabo­­kor aljában tanyáznak. Színük ilyen­kor vöröses, szorosan a testhez ta­padó barnás szárnycsontokkal. Maga a bogár körülbelül 1 cm. hosszú, to­­jásdad alakú, dombos háttal és si­ma hasi résszel, vöröses-sárg­a szinü, a fejen és a nyakpajzson fekete fol­tokkal s a fedőszárnyakon 10 hosz­­szanti fekete sávval. Körzetünk valamennyi községében át kell vizsgálni minden burgonya­ültetvényt s megállapítani , van-e ná­lunk kolorádóbogár. Ebben az ellen­őrző munkában a körzeti agronómu­­sokon kívül a földművelési egyesüle­tek elnökei, a mezőőrök és más meg­bízottak vegyenek részt. Ha valahol az­­­őrá­dó bogárral, álcá­jával vagy bábjával találkoznak, ezek egyidejű beküldése mellett tegyenek mindjárt jelentést a körzeti mezőgaz­dasági ügyosztálynak, ahonnan az ér­dekeltek a védekezésre vonatkozó részletes utasításokat mindjárt meg­kapják. 4 Beréstyi Látogatás egy virágzó gazdaságban Körzetünk mezőgazdasági köreiben kellemes meglepetést keltett, hogy a berehovói állam­i kórház 81 hektáros búcsús gazdasága már június 26-án megkezdte az aratást és mindjárt az első nap 3 hektáron levágta az őszi roz­sot, amely 220 nagyfajta keresztet adott ki." Ha egy keresztre 45 kgról számítunk, mi egyáltalában nem vér­mes reménység, a hektáronkénti ho­zam bő 30 m.m.-ra vehető Olyan eredmény ez, amilyet körzetünkben még alig ért el valaki. A búza hozama ■is feltűnően nagy lesz, a beregi bú­­zaátllagokat messze felülmúlló. Igen szép az őszi árpa is. A vetőmagot igénylők máris egymást érik. De a búcsút kisegítő­ gazdaság nem­csak a kalászosokban hivatkozhatik rekordtermésre, hanem minden elis­merésre rászolgálnak a kapás növé­nyei is. A kukorica- és burgonyatáb­lái, amelyek mintakezelésben része­sülnek, feltűnően fejtettek és így so­­kat igérőek. Állják az összehasonlítást a berehi Lenin-kolhoz tengeri ültet­vényeivel. Hasonlóan szépek a gon­dosan feltöltögetett burgonyavetések. A hathektáros kertészet a tudás és szorgalom mesterműve. Cukorborsó­ját már leszedték, fazékba kívánko­zik a nyári káposztája is. Paradi­csoma lassan már pirosodik. Rab­tövei csakúgy roskadoznak a hatal­mas termés alatt. Elsőrendűek­­a gazdaság füleséi is. Az egész kisegítő­ gazdaság szem­kápráztató és lélekemelő példája, hogy gondosan előkészített talajban, idejében való vetés mellett és az agrotechnika legmagasabb követel­ményeinek betartásával, ha még ho­­zá az időjárás is segítségünkre jön, körzetünk területén mind mennyi­ségileg, mind minőségileg milyen bámulatos eredményeket, terméseket lehet elérni. A gazdasági terv összeállítását, a munka céltudatos megszervezését és erélyes vezetését Erdős Pál intézi. Juhász János, Kacsanoviszkij és Szi­tu­or kr­. é­lvezetek telje­stm­ény szintén minden elismerést megérde­mel. A búcsúi gazdaságnak a szerb­ovói határon 5 hektár mintaszőlészete van, amelyet elsőrendűen szintén Erdős elvtárs kezel. A búcsúi kisegítő­ gazdaság nagy­sikere arra vezethető vissza, hogy a­­mezőgazdaságunk fellendítésére vo­natkozó plénumi határozatokat ma­rgóra nézve mindenben kötelezőnek és irányiadónak tartotta és tartja. Váradi a­ti 00474 Új egészségvédelmi intézkedések körzetünkben A meleg nyári napok, valamint az éretlen, de néha az érett gyümölcs által is okozott bélfertőzések gyakran idéznek elő hastífuszt és vérhast. Körzetünkben még nem lépett fel járványszerűen és éppen a járvány kitörésének idejekorán történő meg­­gátlása érdekében a területi egészség­­ügyi ügyosztály szigorún rendszabá­lyokat foganatosít. Körzetünk falvaiba 6 hétre a be­rehovói központból 3 orvos és 6 ápo­lónő megy ki. A községi tanácsok szigorú utasítást kapnak, hogy az orvos irányítása alatt működő egész­ségügyi személyzet a község aktivis­táival egyetemben tüzetesen vizsgál­janak meg minden házat, udvart és családot avégből, hogy betart­­ják-e a köztisztasági rendelkezéseket és a kiadott egészségvédelmi szabá­lyokat. Községi fürdők és fertőtlenítő­ ál­lomások szervezésével akadályozzák majd meg az esetleges járványok fel­lépését. A finis­­és vérhason kívül néhány esetben egy ritka betegség tel­eintke­­zett: ez az európai visszatérő­ láz. A múlt világháború után is ellá­togatott hozzánk. Kórokozói a ruha­tetvek által kerülnek be az ember vérébe, ahol magas lázt okoznak. De kulancsok és más rovarok is terjesztik a visszatérő-lázt. A visszaté­rő-láz tünetei: villámgyorsan kezdődő hidegrázásos lázroham, amely 3 fo­kig is felemelkedik. Kisérő tünetei: heves fej,­ derék- végtagfájások, gyak­ran orrvérzés. A lázas rohamok napos időközökben ismétlődnek. A szetégség biztos felismerése laborató­riumi vérvizsgálat útján történik. Ele­­ne való védekezés: a ruhák és a fa­,­kasok le tvetlenі­lése. Ezért is az orvosokat és egészség­­ügyi szerveket polgárságunk nehéz munkájukban hatásosan úgy támogat­ja, ha minden kiadott utasításait be­tartja és tanácsaikat úgy saját, mint családja­­érdekében megszívleli. Boksai Földművelési egyesületeink és az aratási előkészületek Falusi földművelési egyesületeink a legtöbb helyen már áttekintették az aratáshoz szükséges eszközöket, szám­­ba vetté­k a hiányokat és pótolták azo­kat, így a cséplőgépek üzemkészessé­­gének előkészítésénél is nagy körül­tekintéssel jártak el. Ezek közül a községek közül kiemelhetjük : Bada­­ló község földművelési egyesületét (elnöke : Nagy Gyula), Gát község földművelési egyesületét elnöke: Mol­nár Géza) és Zmijivka község földmű­velési egyesületét (az egyesületi el­nök : Lengyel K). Vannak azonban községek, ahol a­ földművelési egyesületek alig törőd­nek az ügyrendjükbe tartozó kérdé­sekkel, így a most elsőrangúan fon­tos aratás és cséplés előkészítésévé. Ezen községek földművelési egyesü­g­yelei helyett más szovjet­ szerveket kellett gondjukba venni az előkészít­­esi munkálatokat. Ezek a hanyag egyesületek : V. Bihány elnök Tóth­­ Ferenc), Csorna (elnök: Tóth András és Muzsiovo (elnök : Szabó András). Felelős szerkesztő : Skobu­ László- Адрес редакції м. Берегово пл. Ворошилова No 3. Телефон редакції 156. друкарні 111. Тираж — 2000 \ 4 1 A kolhoz keletkezése, lényege és jövője (VII. közlemény) Csak Berehire kell elmennünk, hogy lássuk , mennyire az elképzel­hető legdemokratikusabb érvek alap­ján történik­ a kolhoz igazgatása. Mert mit is mond csak az alapsza­bályzat ? ( ,A kolhozigazgatás legfelsőbb szer­ve a tagok közgyűlése. Ez választja meg a kolhoz vezetőségét, a kolhoz, elnökét és ellenőrző­ bizottságát. A közgyűlés dönt a kolhoztagok felvé­tele és kizárása tekintetében, a köz­gyűlés hagyja jóvá a kolhoz évi ter­melési tervét és költségvetését, a munkaidő kiméretét, a norma meg­állapítását és a m­unkadíjak nagysá­gát. A közgyűlés hagyja jóvá a kol­hoz szerződését a gép- és traktorállo­­mással, továbbá a tagoknak a jöve­delemből kiadandó termények és készpénz mennyiségét. A vezetőségi­nek a kolhozélet fontosabb kérdései­ben hozott határozatai csak akkor lesznek érvényesek, ha azokhoz a közgyűlés hozzájárult. A közgyűlés választja kétévi időtartamra a kol­hoz vezetőségét, amely a kolhoz nagyságának megfelelően 5-9 tagból áll. Ez a kolhoz végrehajtószerve, amely a munkájáról a közgyűlésnek tartozik beszámolni. A kolhoz elnö­ke egyúttal ennek a vezetőségnek is elcipke. Az ő kötelessége a vezetőség" üléseit legalább is havonként kétszer összehívni. Az elnök helyettesét a ve­zetőség választja tagjai sorából. Az elnök kötelessége a kolhoz munkájá­nak állandó irányítása s a vezetőség által hozott határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzése. A vezetőség nevezi ki a kolhoz számvevőjét, intézőjét, a brigádok és csoportok, úgyszintén az állattenyésztési telepek vezetőit. Mint ebből is látjuk, a kolhoz igaz­gatása teljesen a tagok kezében van. A kolhoz-demokrácia a szovjet tár­sadalmi és gazdasági rend alapját képező demokratikus elveknek és gyakorlatoknak egyik legtökéletesebb, legszebb megnyilvánulási formája. A kolhozok és a kolhoztagok jo­gait a szovjettörvények védik. Ha hi­vatalos személyek a kolhoz vezetősé­gének vagy a kolhoz, valamelyik más szervének működési körébe jogtala­nul belenyúlnak, ha a kolhoz vagyo­nának, földjeinek kezelésébe belea­vatkoznak , viselik cselekedetük sú­lyos következményeit. A kolhoztag a kolhozban magának d­olgozik. Saját egyéni érdeke kívánja­­minél jobban igyekezzék a maga és családja munkáját a kolhoz javára gyümölcsöztetni. Munkára serkenti, végzett teljesítmény­ének mennyiség és minőség szerinti díjazása. Alkot­mánytörvényünk ezt az elvet így fe­jezi ki : mindenkitől képessége szerint kívánunk­­munkát és mindenkit telje­­sítménye arányában díjazunk. „Aki nem dolgozik, az ne is egyék’. A kolhoztag­­által végzett munka értékelésének mértéke nem pénzben, hanem egy más egységben , munnka­­napban van kifejezve. A kolhozban ugyanis nincs munkabér. A kolhoz­­tag munkáját a kolhoz jövedelmének bizonyos részével fizeti, amelynek nagysága a termelés eredményétől függ. Éppen ezért a m­unka mennyi­ségét és minőségét munkanapokban értékelik és tartják nyilván. Minden év végén a kolhoz vezetősége meg­állapítja, hogy mennyi terményt és mennyi pénzt adnak ki a kolhozta­­goknak a munkanapok díjazására, azaz mennyi termény és mennyi pénz jut az elért évi jövedelem kiosztható részéből egy-egy munkanapra. A vezetőség dolgozza ki és a köz­gyűlés hagyja jóvá a mezőgazdasági munkák normáit. A munkanormák megállapításánál gondosan figyelem­be vesznek minden lényeges körül­ményt és a helyi viszonyokat . (Folytatjuk)

Next