Vörös Zászló, 1963. július-december (19. évfolyam, 88-165. szám)

1963-07-02 / 88. szám

1963 július 2. kedd VÖRÖS ZÁSZLÓ A Barátság Kolhozban 304 hektáron élnek az ősziek. An­nak érdekében, hogy sikeresen elvégezzék a termés betakarí­tását és cséplését, első­sorban be kell fejezni a kapásnövé­nyek ápolását. Jól tudják ezt a kolhozisták. Az egész 665 hektáron, amit a kukorica fog­lal el, befejezéshez közeledik a sorközi megművelés,­­udandóan dolgoznak a gép­kezelők. Terpai Petro és Pet­­riscse Petro traktoristák a Szernye-mocsárban 90 hektá­ron kézi munka igénybevéte­le nélkül termesztenek kuko­ricát. Részlegeiken befejezés­hez közeledik a második ka­pálás. Az élenjárókhoz tarto­zik Dudla Iván traktorista, aki arra vállalkozott, hogy 40 hektáron műveli meg a kuko­ricát. A gépkezelők minden erejüket latba vetik, hogy a legrövidebb időn belül véget érjen a kapásnövények meg­művelése és a kolhoz idejé­ben hozzáláthasson az ősziek betakarításához. Az aratás és a cséplés ide­jére a kolhozban munkatervet állítottak össze. Az aratás 10, a cséplés 18 — 20 napot vesz igénybe. Kebeles Iván kombájnveze­tő már teljesen kijavította kombájnját. Arra vállalkozott, hogy 50 hektár föld termé­sét takarítja be és csépeli ki. A kombájnon kívül a kolhoz­ban rendrakó és más aratógé­pek vannak, melyek 140 hek­tár gabonafélét takarítanak fék. A kolhoz 5 cséplőgéppel rendelkezik. Ezek azonban egy kivételével, apró hibák miatt, nincsenek készen a munká­hoz. A Gépellátó irsavai osz­tálya egyáltalán nem segít ja­vításukban. A kolhoz számára még karbidot sem utal ki, hogy a hegesztést elvégezhess­­ék. Nem minden szérűn sze­relték fel a villanymotorokat, melyek a cséplőgépet fogják meghajtani. A kolhoz terüle­tén lévő majorlsrtoki cséplő­­szérűt pedig nem kapcsolták be a hálózatba. A betakarítás és cséplés előkészületének nagy hiányos­sága, hogy a kolhozban nem minden gépkocsi üzemképes. 12 kocsiból csak 5 — 6 dolgoz­hat. Gumiabroncs hiányában a többi hónapok óta vesztegel. Hiányzik a szérükről a tűz­­rendészeti felszerelés is. Ezek nélkül pedig nem lehet olyan felelősségteljes munkához kez­deni, mint amilyen a kenyér­­gabona cséplése. Erre gondol­nia kell a kolhoz vezetőségé­nek. Mint látható, a Barátság Kolhozban sok minden hiány­zik még a betakarítás és a cséplés jó előkészítéséhez. A kolhoz vezetőinek sürgős in­tézkedéseket kell tenniök e hiányosságok kiküszöbölésére. Kalinics I., a Barátság Kolhoz párt- és állami ellenőrzéssel együttműködő csoportjá­nak tagja. AZ ARATAS SÜRGET EZE­R A kolhozi rádióközpont beszél“ ...Lassan leszáll a meleg vári este Megvilágosodnak A kolhozisták lakásainak abla­kai. Hívogatok a klub és a JF könyvtár fényei. Zene száll a "hangszóróból Hirtelen ismerős bemondó "hangja szólal meg: — Megkezdjük a Sevcsen­­ko Kolhoz soron következő rá­dióadását. Természetesen minden föld­­iműves a rádióhoz ül. Hiszen­­érdekes tudomást szerezni ar­ról, hogyan dolgoznak a töb­bi csoportok, brigádok, ki nyerte el a szocialista verseny­ben az elsőséget. Immár három éve, hogy a Sevcsenkó Kolhozban minden kedden, csütörtökön és szom­baton megszervezik a rádió­adást. Az adásban fontos he­lyet foglal el pártunk XXII. kongresszusa, az SZKP KB novemberi és az Ukrajnai KP KB decemberi plénumai tör­ténelmi határozatainak propa­gálását A kolhozélet problémái pon­tos megvilágítása és minden előadás érdekessé és tartal­massá tétele érdekében, a párt­­szervezet bárója három szer­kesztőbizottságot alakított: mezőgazdaságit (szerkesztő Jurpik Jerema), a társadalom­­politikait (szerkesztő Fehér Vaszil) és ateistát (szerkesztő Hudánics Mária). A mezőgaz­dasági szerkesztő bizottság a legnagyobb létszámú, 7 em­berből áll. Jurpik J., a kolhoz főagronómusa, Zán V., a­­földművesbrigád vezetője, Szakszón A., szőlészagronóm­­­sokat és eszmecseréket Hu­mps, Babics I., a kertészeti brigád vezetője, Kodály I. csoportvezető, Szócska M. fe­jőnő, Brics J. közgazdász vesz­nek részt munkájában. A szerkesztőség a mezei munkálatok menetéről, vala­mint az állattenyésztők mun­kájáról szóló rövid tudósítá­sokon kívül gyakran előadáso­kat és eszmecseréket tart, meg­szervezi az élenjárók felszó­lalásait. Az utóbbi időben a kolhozi rádióközpontban a következő témára tartottak előadásokat: «A kukorica je­lentősége a mezőgazdaság­ban», «Harc a mezőgazdasá­gi növények kártevői és be­tegségei ellen» stb. Nemrég a mikrofon előtt felszólalt Horda Mária, a komszomol ifjúsági csoport ve­zetője, aki a Komszomol Kol­hoz csoportvezetőjének, Mar­­sics Annának példájára elhatá­rozta, hogy 2- 3 éven belül egy színvonalra kerül a hősök­kel. Beszámolt a kolhozisták­nak arról, hogyan harcol cso­portja az idén, hogy 25 hek­tár területen 80 mázsa sze­meskukoricát termesszen hek­táronként. A társadalompolitikai szer­kesztő bizottság anyagokat ké­szít országunk és a népi de­mokratikus országok nemzet­közi és belső életéről. Ezeknek a bizottságoknak az anyagok előkészítésében és az előadások megtartásában nagy segítsé­get nyújtanak az iskola taní­tói. Gyakran tartanak előadó­ Terpai I., a Sevcsenkó Kolhoz párt­­szervezetének titkára. Jenko N. P., Hudánics P. I., Jurina M. D. tanítónők és má­sok. A vallásellenes és tudomá­nyos kérdésekkel foglalkozó bizottság a következő elő­adásokat szervezte meg: «Min alapul a hit», «A vallás és ünnepük reakciós volta», «Az ukrán borzsoá­ nacionaliz­­mus és a görögkatólikus val­lás reakciós volta» stb. Zenés műsort is közvetí­tünk. Fellép a rádióban a kolhoz agitkultbrigádja, a za­­ricsei és a szik­ei nyolcosztá­lyos iskolák vonószenekara a kolhozisták részvételével. Kíméletlen harcot folyta­tunk a munkakerülők, iszá­kosok ellen, bíráljuk azokat, akik lemaradnak a munká­ban. Például egy alkalommal adásunkban élesen bíráltuk Fircák Iván csoportját, mert rosszul végezte a cukorrépa megművelését és bíráltuk Szu­­sanyin Mihajlo szőlészeti bri­gádját, mert lemaradt az ül­tetvények megművelésében. Kipellengéreztük Zán An­na, Bródi Szófia, Lengyel Ilo­na fejőnőket is, akik meghiú­sították a tej­hozam terén tett kötelezettségvállalásaink tel­jesítését. A rádió segítségével a hét­éves terv ötödik éve tervfel­adatainak sikeres valóravál­tására mozgósítjuk a földmű­veseket. Döntő harc előtt • Megtartották • Vi­cc aktivit­a brigádok és aktivisták tanács­kozását a Lenin Kolhoz har­madik részlegén. Azon az aratás előkészítéséről és le­folytatásáról tanácskoztak. Balla István, a traktorbri­gád vezetője beszámolt arról, hogy a termés betakarítására előkészítették a kombájnt, a villamos meghajtású cséplő­gépet, a gépkocsikat, a trak­­torvontatású pótkocsikat, 15 fogatot és a zsákokat. Min­dent a legapróbb részletes­séggel átgondoltak, így pél­dául rossz idő esetén a ter­més betakarításában 60 ka­szás és 80 kévekötő is részt vesz. A gabonafélék betakarítá­sára 6 — 8 munkanapot irá­nyoztak elő. Tervet dolgoztak ki az aratás idejére a tömegpoli­tikai munkára is. Szuhán V., a Zmijivkai Nyolcosz­tályos Iskola igazga­tója. Tiszták az ültetvények Meleg esők öntözték meg a földeket. Gyors fejlődésnek indultak a kapásnövények: a kukorica, burgonya, naprafor­gó és cukorrépa. De ezzel egy­idejűleg növekedésnek indult a gyom is. Fazekas Zsuzsanna csoport­­vezető maga köré gyűjtötte csoportja tagjait és kijelentet­te: " Most minél gyorsabban be kell fejezni a második ka­pálást, ki kell irtani a gyo­mot. A csoport tagjai tüstént munkához láttak. Egy-két nap alatt egész 15 hektáros kuko­ricarészlegüket másodszor is megkapálják. A lányok igye­keznek, mert tudják, hogy hektáronként 78 mázsa sze­mesterményt csak úgy taka­ríthatnak be, ha a kukorica­ültetvényt gyommentesen tart­ják. Zsuzsanna csoportja a sze­meskukoricán kívül még 10 hektáron silókukoricát, hét és fél hektáron cukorrépát, 6,2 hektáron dohányt termel. És a lányok mindenütt rendet tar­tanak. Ültetvényeik minde­nütt tiszták, gyommentesek. Csurenkó J.: Népek Barátsága Kolhoz. щшттт A Lenin Kolhoz egész­­­szágállománya nyári táborban van. A felvételen: (az előtérben) Margitics M. (balról) és Kenéz E. fejőnek. Jelenleg minden tehéntől 13—14 kg tejet fejnek na­ponta. Korhán L. felvétele. 3. oldal A BRIGÁDOT AGRONOMUS VEZETI Mint ismeretes, a Május Elseje Kolhoz egyike a gaz­daságilag leggyengébbeknek kerületünkben. A pártszerve­zet és a kolhoz vezetősége egész sor intézkedést léptetett életbe, hogy felszámolja az elmaradozást. A legfájóbb pont a kolhozban az alacsony munkafegyelem volt, rosszul osztották el a kádereket, a brigádvezetőket és csoportve­zetőket. A legrosszabb volt a hely­zet a novo­szelói brigádban. Csaknem 10 éven át irányí­totta itt a munkát Markóczi­­, aki magát pótolhatatlannak tartotta. Azt hitte, hogy őt nem válthatják le, bármilyen rosszul is dolgozzék. A szőlő­­ültetvényeken minden évben elkéstek a munkálatokkal és ennek következtében az ültet­vények elhanyagolt állapotba kerültek. Az utóbbi két évben ván­­j­te át a brigád vezetését, máris durovics Mihajlo Fedorovics , látható a javulás. A kolhoz is­­szőlőagronómusként dolgozott, ták kedvvel mennek a munka kolhozban. Sehogy sem tu­dott megbékélni az ilyen gaz­dátlansággal. A kommunisták gyűlésükön, melyet ez év májusában tar­tottak, elítélték Markóczi elv­társ brigádvezető semmitevé­sét, és ajánlották a kolhoz ve­zetőségének, váltsák le őt munkájáról. A brigádot most Banduro­­vics M. agronómus vezeti. A fiatal kommunista lelkesedés­sel látott munkához. A veze­tőség segítségével jelentősen megjavította a munkaje­­gyekhez és a szőlő mélykapá­lását idejében, magas ag­rotechnikai színvonalon végez­ték el. Idejében befejeztek az ültetvényen minden más mun­kát: a kötözést, a permetezést stb is. Szereti munkáját Banduro­­vics Mihajlo. Bár nemrég vet­kára, odaadóan gondozzák az ültetvényeket. Bandurovics elvtárs azt a célt tűzte a brigád elé, hogy ez év őszén és a jövő év ta­vaszán pótolják a hiányzó tő­kéket a szőlőültetvényeken, a gyümölcsösökben új fákat ül­tetnek a kipusztultak helyé­re és teljesen felújítják a régi gyümölcsöst. Ennek ér­dekében már a tavaszon sző­lőiskolát létesítettek, most pe­dig készletezik a trágyafélé­ket. A pártszervezet és a kol­hoz vezetősége a továbbiak­ban is olyan káderpolitikát fog folytatni, hogy a gazda­ság minden részlegének élén szakképzett emberek álljanak. Szarkó I.,­­ a Május Elseje Kolhoz pártszervezetének tit­kára.

Next