Vörös Zászló, 1964. július-december (20. évfolyam, 78-155. szám)

1964-07-02 / 78. szám

1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 44 Olyan hőség volt, hogy ha a tojást kitették volna a napra, rövid időn belül megsült vol­na. Az ardanovói farmon ilyen melegben összegyűltek a fejő­­nők a déli fejőshez. Ott várt rájuk Szócska Mihajlo Andrije­­vics kommunista, az állatte­nyésztés vezetője. Neki már szo­kásává vált, hogy mindig első a munkán. — Hogy gondolják, lányok, — fordult a fejőnőkhöz. — Emelkedik ma a tejhozam? — Feltétlenül, — válaszolt Szolomka Vera kommunista fe­jőnő. — Hiszen a kivénült ló­here helyett zabos borsókeveré­ket etetünk. Az ilyen takar­mánytól kétségtelenül növekszik a tejhozam. — Ez nagyon jó lenne, — folytatta Mihajlo Andrijevics. — Bár félévi tervünknek már június 15-re eleget tettünk, nem csökkenthetjük a tejterme­lés ütemét. Üljetek lányok kö­zelebb, beszéljünk arról, hogyan használjuk ki a tejtermelés leg­kedvezőbb időszakát, június vé­gét és július elejét. Elővette zsebéből jegyzetfü­zetét és beszélgetésbe kezdett. Beszédében nem voltak úgyne­vezett «üres frázisok». Szavait mindenki érdeklődéssel hallgat­ta. Minden fejenőt megemlített, mindegyikben alkotó gondolato­kat keltett. A hallgatóság szin­te észre sem vette és minden­ben egyetértettek a kommunis­tával, az agitátorral. — Jelenleg van elég takar­mányunk, — mondotta Szócska elvtárs. — Azonban mégsem használjuk fel azokat mindig ésszerűen. Például tegnap jár­tam a farmon. Némelyik tehén­nél sok takarmány maradt a já­szolban, vagy ami még rosszabb, a jószág fekvőhelyén. Ugya­­ek­­kor Szolomka Vera fejőnő tehe­neinél egyetlen szál sem ment pocsékolásba. Miért van ez így? — Valószínüleg azért, — szólt közbe Szolomka Vera, — mert a többi fejőnők egyenlően adagolják a takarmányt a tehe­neknek. Ugyanakkor egyes te­henek többet, mások kevesebbet fogyasztanak. Ez azt jelenti, hogy ilyen takarmányozásnál vannak tehenek, melyek jóllak­nak, és a takarmányt kitúrják a jászolból a földre. Én másként teszek. A teheneket hozamuktól függően takarmányozom, figye­lembe veszem minden tehén szo­kását. — Így kell tenni mindenki­nek, — válaszolt az agitátor. — Akkor nem pocsékolódik el takarmány. Ulm­ec Mária panaszkodott, hogy néha a farmon a takar­mányt nem osztják el egyenlő­en a fejőnők között. — Tegnap például hoztak egy szekér zöldtakarmányt, — mondotta, — és mindenki any­­nyit vett belőle, amennyit akart. — Miért állítottunk fel ak­kor mérleget a farmon? — kér­dezte Mihajlo Andrijovics. — Maguknak ügyelni kellett vol­na rá, hogy a takarmányt min­denki lemérje. Ez közös érde­kük. A fejőnőknek maguknak kell törődni ezzel, nem várni rá, hogy valaki más jöjjön és te­remtsen rendet. Az agitátor részletesen be­szélt a fejőnők kötelezettségvál­lalásairól, arról, hogy mindenki köteles kommunista módon dol­gozni. — így is tesznek a farmon a legjobb fejőnők: Szolomka Vera, Hlubán Paula, Muha An­na és mások, — mondotta. — Ők naponta 9—10 kilo­gramm tejet fejnek tehenenként. Ugyanakkor Radik Mária, Sán­ta Mária 5—5,7 kilogrammot fej. Szükség van rá, hogy min­den fejőnő úgy dolgozzék, mint a legjobbak. Akkor gyorsabban küzdhetjük le kolhozunk lema­­radozását az állattenyésztés te­rén. — Mihajlo Andrijevics! — fordult az agitátorhoz Hluhán Paula. — A napokban beszélt nekünk az Út a Kommunizmus­hoz Kolhoz fejőnőjének, Barka­­szi Máriának kezdeményezésé­ről, aki arra vállalkozott, hogy naponta­­ pad tejet fel tehenen­ként. Sokáig gondolkodtam ezen. Mindent számításba vet­tem. Jelenleg 10 és fél kilo­gramm tejet fejek tehenenként, miért ne tűzhetném én is ezt a célt magam elé. — Megteheti! — mondtat neki határozottan Szócska elv-T társ. — Jelenleg elegendő ta­i karmányunk van, ami azt jelen­­­ti, hogy minden a fejőnőtől­­ függ. Csak munkához kell látni ! Paula Vasziljevna. Maga feltét- ж lenül eléri ezt a célt. És nem-7 csak maga versenyezhet a pu­f dós tejhozamért. Muha Anna,­ Szolomka Vera szintén elérhe-T tik, de a legrosszabb esetben* megközelíthetik ezt a szinvona-­­lat.­­ Kellemes volt hallgatni az­ élenjáróknak a kommunista di­f­cséró szavait. Arcukon lehetette látni, hogy nem fogják kimérni­i erejüket a bő tej hozamért folyót versenyben. ^ A Micsurin Kolhoz állatte­­­nyésztése fellendülőben van. 7 Ebben nagy érdeme van Szocsif­ka Mihajlo Andrijevics kommu-i nistának. Jó tanácsaival, az agi-T tátor gyújtó szavával, s azzal az jó tulajdonságával, hogy min­t dennek, még az apróságnak lát-a szó dolognak is figyelmet szen-T tel, hűségesen szolgálja sze-T vetett kolhozát, azon fáradozik,­­ hogy leküzdjék az elmaradó-­ zást. 4 CSATÓ GY. J Az agitátor gyújtó szava 4 4 .- EZ NEM MÉLTÓ EGY KOMMUNISTÁHOZ Nekem, éppen úgy mint minden becsületes pártonkí­­vüli dolgozónak, példaképem a kommunista. Ez természetes is, hiszen ők önzetlenül har­colnak a nép boldogságáért és jólétéért, nemcsak maguk igyekeznek jól dolgozni a ha­za javára, de másokat is erre serkentenek. így van ez ná­lunk is, a Területi Mezőgazda­­sági Kísérleti Alk­omás minta­gazdaságának csornai részle­gén. Sajnos azonban előfordul­nak kivételek. Ilyen a mi rész­legünk vezetője, Csorbás elv­társ. Neki egész viselkedése olyan, ami egyáltalán nem il­lik egy kommunistához. Ezt több ténnyel lehet bizonyíta­ni. Elsősorban azzal, hogy dur­va az emberekhez. Egy alkalommal csoportunkban két asszony megbeszélte, hogy se­gít egymásnak a földrészleg megkapálásában. Mikor meg­látta, hogy együtt kapálnak, szétkergette őket. Az asszo­nyok magyarázkodni kezdtek, mire ő durván rájuk kiáltott. Nem nagyon viseli szivén­­ a termés sorsát. Gyakran csak azért késünk el a mun­kálatokkal, mert nem ad ide­ijében utasítást elvégzésükre. Most is már régen meg kellett volna kapálni a burgonyát és a tyúkos tagban lévő forgót. Kapálás helyett azonban csak boronálták a burgonyát, a for­gó sem látott még kapát, csak egyeselve lett. Félő, hogy úgy járunk mint tavaly, amikor a részlegvezető feltöltötte a gyo­­mos burgonyát. Derékig ért a gyom, mikor utasítást adott a kapálásra. Az ő hibájából az idén sok széna romlott meg. A lóherét zölden összerakatta kazalba. Mikor a kazal bepenészedett, szétszóratta és rövid ideig tar­tó szárítás után ismét össze kellett rakni. A széna azonban­­ penészes maradt, s Csorbás nem riad vissza a a szemfényvesztéstől sem. Pár­­ nappal ezelőtt vendégek érkez­etek a Kísérleti Állomásra.­­ Szemináriumot tartottak itt. A részlegvezető úgy készült a szemináriumra, hogy megka­páltatta az úthoz közel eső so­rokat. Az ilyen ember kerüli a ta­lálkozást a néppel. Ezért soha nem hív össze gyűlést, ahol a munkások elmondhatnák véle­ményüket, megbeszélhetnék közösen a tennivalókat. Néha átmegyünk segíteni a Berehovói Szőlőszovházba. Ott a vezetők nagyon jól bánnak velünk. Kiadják a munkát és elvégzése után mindjárt fel is mérik, este már tudjuk, mit kerestünk. Nálunk ez nincs,­ így­ Csoportunkban 28 munkás dolgozik. Senkinek sem tetszik ez a bánásmód. Igaz, egyesek azt mondták kár panaszkodni, mert úgy is Csorbásnak lesz igaza. Én nem értettem ezzel egyet. Csorbás elvtársnak meg kell változtatnia magatartását, hiszen­­ kétszeresen felelős az emberek előtt, mint vezető és mint kommunista, RÁCZ Zsuzsanna. Krimi terület. Az Ukrán Baromfitenyésztési Tudomá­nyos Kísérleti Intézet minta­gazdaságában, a Krasznij Szovhozban, az ország legna­gyobb csirkegyárát hozták lét­re. Ez az ipari üzem teljesen automatizálva és gépesítve van és magas termelékenysé­gű, intenzív baromfitenyésztést folytat. A gyár komplexumához tar­tozik egy keltető, ahová egy­idejűleg 450 ezer darab tojást raknak be, azonkívül 32 pá­ros baromfiól, darabonként 20 ezer főre, a vágóhíd és elkü­lönítő hely, valamint egy kom­binált takarmányokat készítő műhely. Az év végén a gyárat átad­ják rendeltetésének és 3 millió csirkét nevelnek fel évente, va­gyis 4 ezer tonna baromfihúst állítanak elő. Gyökeresen megváltozott a gyárban a baromfitenyésztők V *--• * VÖRÖS 2­4 SILO 1964 julius 2. csütörtök 2. oldal , ták a Dolgozók Képviselői kilen­munkája. Jelenleg a fő feladót Ő­rületi Tanácsának nyolcadik ülés­tük, hogy működés közben »szakát­ ügyeljenek a berendezés és a J A képviselők meghallgatták gépek munkájára. Minden ba- »Timofejev 0 6.-nak a Korole- 5 . .A ■ i „i- »vói nagyközségi tanács elnöke­romm­enyeszto - gépkezelő , nek *Bikszej L V.-nek, a bilkei 60 ezer csirkét gondoz. A falusi tanács elnökének beszámol A felvételen: (fent) a csirke- i lett e tanácsok tömegszervező gyár általános látképe, (lent) a munkájáról. Ebben a kérdésben Timofejev Gálja komszomol ~~ baromfitenyésztő, aki röv­ide NAPTÁRUNK sen 60 ezer baromfit fog gon- і A M1 NAFIAKUINK hozni. (A RAT­AU fotokrónikája) A berehovói kerületi tanács ülésszaka társbeszámolót a Dolgozók Kép­viselői Berehovói Kerületi Taná­csa végrehajtó bizottságának tit­kára, Dani І. I. tartott. Ezenkívül az ülésszakon meg­hallgatták Hladkaja H. T. a nép­művelési állandó­ bizottság elnö­kének jelentését. A beszámolók után vita indult. Az ülésszakon a megtárgyalt kérdésekben megfelelő határoza­,­­tot fogadtak el. Ez év június 30-án megtartott ________ A népművészet propagandistája (Július 3-a — Pjátnickij M. E. születésének 100. évfordulója) » Ki ne hallotta vol- Ezt az énekkart réssel és odaadással , na még országunkban Pjátnickij Mitrofán vezette élete végéig­­ a Pjátnickij nevét Jefimovics orosz nép­ (1927). і viselő állami orosz dalgyűjtő alakította. Az énekkar minden 1 népi­ énekkar gyönyö- A tehetséges zenész nütt és mindig hal­­t rá melódiáit és nép- és énekes (gyönyörű latlan sikereket ért ) dalait. Ennek a rend­ bariton hangja volt), el. De igazi alkotó­n kívül tehetséges kor- az orosz népművészet sikereit mégis csak a­l­lektivának fellépő- terjesztése céljából szovjet időszakban i s eit jól ismerik Tá- hozta létre a »Nép- aratta, Pjatnickij te­♦ vol-Keleten, a Balti- dalegyüttes»-t, majd vékenységét nagyra J kumban, Szibériában 1910-ben a «Népi értékelte Lenin V. I. ♦ és Közép-Ázsiában, énekesek énekka- A Szovjet Kormány « Ukrajnában és a Kau­­rát», amely alapját 1925-ben Pjátnickij­« kázusontúlon... Nagy képezte a jelenlegi naik a köztársaság ér­sikerrel szerepeltek énekkarnak. Az ének- demes művésze ki- Európa és Amerika kart Pjátnickij nagy tüntetést adományoz­­országaiban szeretettel, hozzáér­­ta. /M A liszicsaniak példájára 200 EZER MÉTER TERVEN FELÜLI MÉTERÁRU Nagy mu­nkalelkesedés ural­kodik ezekben a napokban gyá­runk szövőnői között. Tettek­kel válaszolnak a Liszicsani Vegyikombinát kollektívájá­nak felhívására. A Nagy Ok­tóber 47. évfordulójára mun­­kaajándékokat készítenek. Az első­ félévben örvendetes sikereket értünk el. Terven fe­lül 200 ezer méter méter árut termeltünk. Az előzetes számí­tások bizonyítják, hogy határ­idő előtt teljesítjük összterme­­lési tervünket. Az év végéig terven felül 350 ezer méter árut állítunk elő. A legszebb eredményeket érik el Nagy Olga, Ozsogánics Anna" brigádjai. E brigádok szövőnői azért küzdenek, hogy évi feladatukat november 7-re teljesítsék. Om­szkó O., az orsavai Kötszövő Gyár tervezési osztályának fő­nöke. A VASU­TASNAP TISZTELETÉRE A liszicsarnak értékes kezde­ményezése abban az időben történt, amikor a vasutasok hagyományos ünnepükre készü­lődtek. Ezért kollektívánk, amely a kommunista állomás címért harcol, tétovázás nélkül fokozott kötelezettséget vállalt magára. Azért harcol, hogy az áruszállítás hét havi feladatát három nappal a határidő előtt befejezi, egy fél órával csök­kenti a vagonok kirakodásának és veszteglésének idejét a terv­hez viszonyítva. A félévi eredmények össze­gezése bizonyítja, hogy ezt az ígéretünket be is tartjuk. Jelenleg Lengyel elvtárs for­galmi brigádja vezet a ver­senyben, amely a kommunista munka­cím birtokosa. Kebeles M., az Ireavai Vasútállomás árupénztárosa.

Next