Vörös Zászló, 1972. január-június (28. évfolyam, 1-77. szám)

1972-05-16 / 58. szám

Konkrét és hatékony tudományos-ateista propagandát! Amint Leonyid Brezsnyev az SZKP XXIV. kongresz­­szusán elhangzott beszámoló jelentésében mondotta ,a párt egész ideológiai nevelőmunkájának magva az, hogy a dol­gozók legszélesebb tömegeiben kialakítsa a kommunista világnézetet, a marxizmus —leninizmus szellemében nevel­je őket». A kommunista világnézet egyik összetevője a kör­nyező világ helyes materialista értelmezése, a vallás és a vallási csökevények iránti kérlelhetetlenség. Teljesítve ezt a feladatot, kerületünk pártszervezetei és az ideológiai front összes harcosai elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak a tudományos-ateista propagandának, konk­réttá és hatékonnyá teszik azt. Az üzemek, kolhozok, szov­­hozok, tanintézetek és intézmények pártszervezetei állandó­an ellenőrzik a dolgozók tudományos-ateista nevelését, az ideológiai front dolgozóit a hívőkkel végzendő munkára irányítják. A pártszervezetek mellett működő tudományos-ateista propagandát irányító tanácsok jelentős munkát végeznek az előadók, agitátorok, propagandisták és pontinformáto­rok között, akiknek az a feladatuk, hogy materialista világ­nézetet oltsanak a dolgozókba. Szorgalmas munkát végez­nek­ ezek a tanácsok az Új Élet és a Csapajev Kolhoz, va­lamint néhány más gazdaság pártszervezetében. Ugyanez mondható el a Jánosi és Kaszonyi községi Ta­nács mellett működő új, szovjet szokások bevezetését irá­nyító bizottságok munkájáról is. Az említett­­ községi ta­nácsok dísztermet rendeztek be, ahol a házasságkötéseket és névadó ünnepségeket tartják. A dolgozók tudományos­ ateista nevelésében nagy segít­séget kell hogy nyújtsanak az előadók a pártszervezetek­nek. Majdnem minden TIT-alapszervezetben 3 — 5 főből álló ateista szakosztályt hoztak létre. Fölösleges azonban bizonygatnunk, hogy az ateista előadók csupán saját ere­jükből nem képesek minden dolgozót bevonni az előadások látogatásába. Éppen ezért a legjobb TIT-alapszervezetek­­ben a helyi iskolák más tanítói is tartanak tudom­ányos­­ateista előadásokat, így van ez például a jánosi TIT-alap­szervezetben, amelyet Gerzsenyi Éva vezet. Az elmúlt tan­évben az 1. számú nyolcosztályos iskolában elméleti sze­minárium működött, amelyen a materialista világnézet ki­alakulásával és a vallási csökevények leküzdésének útjai­val foglalkozott 14 pedagógus. A zárófoglalkozásra min­­egyikük referátumot készített, amelyet később majd felol­vas a mezőn, a nyári táborokban és a Csapajev Kolhoz gép­kezelői számára is. A tudományos-ateista munkában jelentős tapasztalatot szerzett a rafajnai és gáti TIT-szervezet is, amelyeket Deák Ferenc illetve Kovács Emil vezet. Mint ismeretes, az emlí­tett falvakban jelentős számú jehovista él. Ezért az előadók a legfőbb figyelmet éppen a jehovizmus leleplezésére, nép­­ellenes és reakciós voltának feltárására és a hívőkkel vég­zendő individuális munkára fordítják. Már az iskolapadban meggyőződéses ateistákat kell ne­velni. Az iskolák túlnyomó többségében jól tudják ezt és jelentős munkát végeznek a tanulók materialista szellem­ben való nevelése érdekében. Ez elsősorban a Rarajnai, Zápszonyi és Guti Nyolcosztályos Iskolára vonatkozik. Saj­nos, nem mindenütt hoztak még létre ateista köröket és klu­bokat, nincs minden iskolában ateista faliújság, nem min­denütt rendeznek ateista esteket. E fontos munkában nagy szerepük van a könyv­táraknak és kluboknak is. Sajnos, nem minden kulturális intézmény­ben látható ateista könyvkiállítás, tudományos ismeretter­jesztő plakát, ritkán tartanak ateista jellegű könyvszemlé­ket és olvasókonferenciákat. A tudományos-ateista propaganda állandó feladat. És minél konkrétabb, minél harciasabb, annál eredményesebb is. ­ Az iskola és a társadalom közös ügye Május 11 én a Tanítók Há­zában gyűltek össze a kerü­let nyolcosztályos és középis­koláinak igazgatói, az iskolán kívüli munka szervezői, párt­titkárok, a gazdaságok vezetői, valamint az iskola és a szülők együttműködési bizottságainak elnökei, hogy közösen beszél­jék meg azokat a feladatokat, amelyek az oktatás és nevelés terén az egész társadalomra há­rulnak. Az értekezleten elsőnek Ve­ress Gábor, az Ukrajnai KP ke­rületi bizottságának titkára tar­tott előadást. Az iskola egyedül nem tud­ja megoldani azokat a felada­tokat, amelyek az új nemze­dék nevelése terén előtte álla­nak — mondotta az­ előadó. — A pedagógusoknak áldozatos munkájuk során állandóan érezniük kell a társadalom tá­­­ogatását, s itt nem csupán a szülőkkel való együttműködés­t-­ kell gondolnunk. Legalább olyan fontos, hogy minden fel­­nőtt kivegye részét e munká­ból és felelősséget érezzen a kommunista holnap emberének formálásáért. Az SZKP KB­ és a Szovjetunió Minisztertaná­csa A közép és általános isko­lák munkájának megjavításá­ról szóló határozatában leszö­gezi, hogy szükség van kölcsö­nös kapcsolatok kiépítésére az iskolák és az intézmények, vál­lalatok, üzemek, gazdaságok között, vagyis létre kell hozni az iskola és család együttmű­ködési bizottságát. Ilyen bizottságok alakultak kerületünkben is, s ezeknek az a feladatuk, hogy a szak-, párt-, komszomol és egyéb társadalmi szervezetekre támaszkodva, se­gítsék a pedagógusok nevelő munkáját, növeljék a szülők fe­lelősségét a gyermeknevelés­ben, tevékenységükkel megelőz­zék a fiatalkorúak szabálysér­téseit. Ennek érdekében célszerű szorosabbá tenni a kapcsolatot­­ az iskola és a termelés között, * meg kell javítani a szakkörök, ♦ különösen a technikai szakkö- * rök munkáját, az üzemek pat-­­ ronálását az iskolák felett. A 2 bizottságoknak kezdeményező- 2 en kell fellépniük pedagógiai­­ témákra tartott előadások szer- 2 vezésében az ipari üzemek és 2 gazdaságok dolgozói számára. І pedagógiai konzultációkat kell ♦ tartani, egyéni beszélgetéseket ♦ folytatni az úgynevezett «prob- ♦ lémás» tanulók szüleivel. ♦ Ezután Ovszak Vaszil, a ke- ♦ rületi közoktatásügyi osztály ♦ vezetője tájékoztatta az egybe-­­ gyűlteket a kerület különböző * iskoláiban alakult bizottságok 2 tevékenységének eddigi ered­­­ményeiről, majd Horváth Mi­­­hály, az iskola és család 2 együttműködési bizottsága ke­­­rületi tanácsának vezetője tar­­­tott előadást a bizottságok mun- 2 kájának formáiról és módszer 2 rétről. 2 VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZ­LÓ Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának és a Dolgozók Képviselői Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi Tanácsának lapja 23. évfolyam, 59. (3705). sz. 1972. május 16. kedd Ara 2 képek 2 І І î І І Az újság magyar és ukrán nyelven jelenik meg AZ EMBERI HÁLA EMLÉKMŰVE Május 12-én a szovjet—ma­gyar határ közelében, a vásá­rosnaményi járásban lévő Be­­regsurány határában élénkség uralkodott. Több sz­áz ember gyűlt egybe egy szokatlan ün­nepségre. Nagygyűlést tartot­tak itt az 1970. évi árvíz so­rán nyújtott szovjet segítség tiszteletére emelt emlékmű le­leplezése alkalmából. Az emlékmű leleplezése al­kalmából tartott nagygyűlésre eljöttek a Szabolcs-Szatmár megyei vezetők — Tar Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára. Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Szabó József, a megyei tanács elnök­helyettese, a vásárosnaményi járás vezetői . Hegedűs Sán­dor, a járási pártbizottság első titkára. Spisák András, a já­rási tanács elnöke. Kiss Dezső, a Magyar Népköztársaság köz­lekedési és postaügyi minisz­terhelyettese. Az ünnep részve­vői között vannak Kárpátontúl küldöttel is — Ilnickij Jurij, az Ukrajnai KP KB tagja, az Ukrajnai KP Kárpátontúli te­rületi bizottságának első titká­ra. Ruszin Vaszil, az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek tagja, a területi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, Dikuszarov Vo­odimir, az UKP területi bizottságá­nak másodtitkára. Ujfalusi Ist­ván ,a berehovói kerületi vb elnöke, Veress Gábor, a bere­hovói kerületi pártbizottság tit­kára és Havris Mikola, a Siusz­­ti Kőzúzóüzem igazgatója. 14 óra. Az emelvényre lép­nek a Szabolcs-Szatmár megye és a vásárosnaményi járás ve­zetői, valamint Kiss Dezső köz­lekedési és postaügyi miniszter­helyettes, a szovjet vendégek, a Kárpátontúli terület vezetői, Pavlov Vlagyimir, a Szovjet­unió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ivanov Borisz vezérezredes, a Szovjetunió hőse, a Déli Had­sereg parancsnoka, Bagyul Iván, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára és mások, ünnepélyesen hangzik a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió himnusza. Tar Imre, az MSZMP Sza­bolcs-Szatmár megyei bizott­ságának első titkára lép a mik­rofonhoz. A megyei pártbizott­ság, a megyei tanács, a megye valamennyi dolgozója nevében szeretettel köszönti az ünnep­ség résztvevőit, a kedves ven­dégeket, köztük a szomszédos Kárpátontúl küldötteit. — Ezen a szép tavaszi na­pon — mondja — köszönetün­ket kifejezni és megörökíteni jöttünk ma ide, a béke és a ba­rátság határára. Azért gyűl­tünk egybe, hogy ünnepélyesen felavassuk az emlékművet, amelyet a testvéri Szovjetunió szomszédságában emeltünk. Ez­zel is hálánkat akarjuk kifejez­ni a szovjet embereknek, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának. Hadd hirdesse az emlék­mű örök időkre a megindítóan szép testvéri összefogást és azt a segítséget, amelyet me­gyénk lakossága a szovjet nép­től kapott az 1970-es árvízka­tasztrófa és az újjáépítés idő­szakában. Kiss Dezső a jelenlevők vi­haros tapsa közepette avatja fel az emlékművet. Lehull a fe­hér lepel. A gránitköven orosz és magyar nyelven olvashatjuk a köszönet és hála szavait a Szovjetuniónak önzetlen segít­ségéért, amelyet az 1970. évi árvíz okozta károk helyreállí­tásához a Magyar Népköztársa­ságnak nyújtott. A gyűlés részvevői virágot helyeznek az emlékmű talapza­tához. Szót kap a Kárpátontúli te­rület küldöttségének vezetője —­ilnickij Jurij, az Ukrajnai KP KB tagja, a területi párt­bizottság első titkára. Az ünnepség részvevőihez fordulva, a szovjet emberek szívélyes köszönetét tolmácsol­ja magyar barátainknak azért, hogy nagyra értékeljék az ár­víz ellen folytatott harcban nyújtott szovjet segítséget, a Szovjetunió Kommunista Párt­jához, a szovjet néphez inté­zett meleg szavakért, az ün­nepségen való részvételre kül­dött meghívásért. A szónok a szovjet—magyar barátság krónikájának temér­dek ragyogó lapját idézi. A szovjet emberek elsőként nyúj­tottak segítő kezet a magyar népnek a háború­ utáni nehéz­ségek leküzdésében, az új élet építésében. Ma a szovjet—ma­gyar együttműködés kiterjed a társadalompolitikai, gazdasági és kulturális élet minden ágá­ra. Ez sokoldalú együttműkö­dés, amely a marxizmus é a­ leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elve­ alapján fej­lődik. Ez az együttműködés nemcsak a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei, de valamennyi szocialista or­szág dolgozói létérdekeinek is megfelel. Ilnickij elvtárs beszéde vé­gén hangsúlyozza, hogy a szov­jet emberek, közöttük a Kár­­pátontúli terület dolgozói is mindig készek segíteni baráta­iknak, eltökélt szándékuk, hogy teljesítsék internaciona­lista testvéri és elvtársi köte­lességüket. Tar Imre, a Szabolcs-Szat­már megyei pártbizottság első titkára még egyszer szívélyes köszönetet mond a vendégek­nek, akik eljöttek az ünnepség­re, arra kéri őket, adják át a szovjet embereknek hálás kö­­szönetüket internacionalista segítségükért. A nagygyűlést berekesztettnek nyilvánítják. Felhangzik a párthimusz — az Internacionálé. Az ünnepi rész után a Vo­lán 5. sz. vállalatának tánc­­együttese mutatkozott be színes műsorral. A felvételen, az 1970 évi beregsurányi árvíz során nyúj­tott szovjet segítség tiszteletére emelt emlékmű.

Next