Vörös Zászló, 1973. január-július (29. évfolyam, 1-80. szám)

1973-01-02 / 1. szám

Leleplezték a Lenin-szobrot! December 30 a kettős ünnep volt városunk dolgozói számára. Hatalmas hazánk más népei­vel együtt a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját ünnepelték, jelentették a szeretett kommunista pártnak és szovjet kormánynak az ország aranyjubileuma tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalások teljesítését. Ezen a na­pon vált valóra városunk és kerületünk dolgozói­nak régi álma: a központban, az új kultúrpalota előtt leleplezték a kommunista párt és soknemze­tiségű szocialista államunk megalapítójának, Vla­gyimir Iljics Leninnek a szobrát. Több ezren gyűltek össze ezen a napon a Fel­szabadulás téren, hogy jelen lehessenek ezen a felejthetetlen ünnepen. A nagygyűlést Szemenyuk Mikola, az Ukraj­nai KP kerületi bizottságának első titkára nyi­totta meg. — A Szovjetunió megalakulása — mondotta Szemenyuk elvtárs, — elválaszthatatlan kapcso­latban áll Vlagyimir Ujics Lenin, a zseniális gon­dolkodó, a kommunista párt megalapítója, taní­tónk és vezérünk nevével. Lenin nem járt terü­letünkön, de eszméi eljutottak a kárpátaljai dol­gozókhoz még jóval a szovjethatalom itteni lét­rejötte előtt. Eszméi lelkesítették 1919 tavaszán a szabadságért és a tanácshatalom megteremtésé­ért küzdő dolgozókat, éltették a hitet a kapita­lista és a fasiszta elnyomás nehéz éveiben, erőt adtak az illegális harchoz. Lenin eszméi lelkesí­tették vidékünk dolgozóit, hogy harcoljanak Szovjet-Ukrajnával, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége elválaszthatatlan alkotóré­szével való egyesülésért. Ezek az eszmék ma, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban is út­mutatóként, megbízható iránytűként szolgálnak. Szemenyuk elvtárs bejelenti a jelenlévőknek, hogy a Lenin szobor leleplezésének ünnepségére vendégek érkeztek. Szkiba Iván, az Ukrajnai KP Kárpátontúli területi bizottságának másodtitkára, Ruszin Vaszil, a területi végrehajtó bizottság el­nöke, a Magyar Népköztársaság Szabolcs-Szatmár megyei vásárosnaményi járása küldöttsége Szpl­­sák András, az MSZMP vásárosnaményi járási bizottsága első titkárának vezetésével, valamint a Kelet-Szlovákiai országrész terebesi járása dol­gozóinak küldöttsége Jozef Gazdik, a Szlovákiai Kommunista Párt kerületi bizottsága első titká­rának vezetésével. Szemenyuk elvtárs a nagygyűlést megnyitott­­nak nyilvánítja, átvágja az emlékmű előtt lévő vörös szalagot és leleplezi a szobrot. Lassan lehullt a lepel a szoborról és láthatóvá vált Vlagyimir Iljics Lenin magas talapzaton álló szobra. Felhangzott a Szovjetunió és Szovjet- Ukrajna himnusza. Szkiba Iván, az Ukrajnai KP területi bizott­ságának titkára lépett a mikrofonhoz. Vlagyimir Iljics Lenin halhatatlan eszméinek kárpátontúli megvalósulásáról, vidékünk vala­mennyi dolgozójának a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom vezére, a szeretett kommunista párt és a világ első szocialista államának meg­alapítója iránti határtalan szeretetéről beszélt. A szónok köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit és kerületünk összes dolgozóit a Szovjetunió 50. év­fordulójának nagy ünnepe alkalmából, felhívta őket, hogy legyenek mindig hűek Lenin megha­gyásaihoz, szorgalmasan dolgozzanak az SZKP és az Ukrajnai KP XXIV. kongresszusa határo­zatainak teljesítése érdekében. Sevcsenko Mikola, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború résztvevője kapott szót. Arról a nagy örömről beszélt, amelyet ezekben az ün­nepélyes percekben a párt veteránjai, a polgár­­háború és a Nagy Honvédő Háború egykori har­cosai éreznek. Hiszen valamennyiük régi álma, hogy szobrot emeljenek Berehovón V. I. Lenin­nek. S ez az álom a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának napján valósult meg. Ezután Gábor Magdolna, a Ruhagyár kommu­nista munkabrigádjának mestere, a Lenin-rend­­jel birtokosa, az SZKP XXIII. kongresszusának küldötte szólalt fel. A város valamennyi dolgo­zója nevében biztosította a jelenlévőket, a ke­rületi és a területi pártbizottságot: az üzemek és gyárak dolgozói minden erejükkel azon lesz­nek, hogy határidő előtt teljesítsék a kilencedik ötéves terv feladatait. Bihari Endre, a Csapajev Kolhoz brigádveze­tője lépett a mikrofonhoz. A lenini nemzetiségi politika kerületünkben való megvalósulásáról beszélt, elmondotta, hogy az ukránok, oroszok, magyarok és a gazdaság más nemzetiségű dol­gozói egy nagy családként élnek, közösen harcol­nak a XXIV. pártkongresszus grandiózus tervei­nek valóra váltásán. Szívből jövő őszinte szavakkal mondott köszö­netet a szeretett Iljicsnek Homonnai Irén, a Be­­rehovói 1. számú Középiskola tanulója. Kerüle­tünk ifjúsága nevében megígérte, hogy Iljics meghagyásai szerint fognak tanulni és dolgozni, nagyon fogják szeretni a kommunista pártot és soknemzetiségű szocialista hazánkat. A város mű­vészeinek nevében Bródi Iván, a Szovjetunió Képzőművészeti Szövetségének tagja szólalt fel. Szpisák András elvtárs, az MSZMP vásáros­naményi járása pártbizottságának első titkára és Jozef Gazdik elvtárs, a Szlovákiai KP trebisovi kerületi bizottságának első titkára melegen üd­vözölte a berehovóiakat a nagy ünnep alkalmából. A nagygyűlés résztvevői üdvözlő levelet küld­tek az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa, az Ukrajnai KP KB, az USZSZK Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa cí­mére. Ezzel a nagygyűlést befejezettnek nyilvánítot­ták. Felhangzott az Internacionálé. A kerület legjobb műkedvelő együtteseinek összevont ének­kara lépett az emelvényre. Felhangzott Filipenko «Lenin nevével» című dala. Majd virágkosara­kat helyeztek el a szobor talapzatához. Ezentúl a szovjethatalom alatt megfiatalodott és megújult ősi városunkban ott fog állni V. I. Leninnek, a világproletariátus nagy vezérének és tanítójának szobra. S a dolgozók minden alka­lommal, amikor áthaladnak a Felszabadulás té­ren, őszinte szeretettel és mély hálával gondol­nak Iljicsre, köszönetet mondanak boldog jele­nünkért. A képen: V. I. Lenin szobra Berehovón. Alkotói : Kovaljov, V. Agibalov és J. Rik szobrászok, illetve V. Gnyizgyilov építész. Überall Emil felvétele INTERJÚNK — Miről volt nevezetes számára a jubileumi év? — Munkatársunk kérdésére válaszolnak. 2. VÖRÖS oldal ZÁSZLÓ 1973. január 1., hétfő­n DEBRECENI VERA, a szvobodai könyvtár vezetője — A számos esemény közül kettőt szeretnék kiemelni. Le­velező úton elvégeztem a Kijevi Kulturális Főiskolát. Ezzel két diplomám van: egyiket a Huszti Kultúrfelvilágosító Szak­iskolában, a másikat a Kijevi Kulturális Főiskolán szerez­tem. A másik esemény, hogy a könyvtár nemrég új épületbe költözött. Három világos terem áll az olvasók rendelkezésé­re. Az emberek most könnyebben férhetnek hozzá a köny­vekhez, az olvasóteremben átnézhetik az új sajtótermékeket Népek Barátságának parkja A badalói községi tanács volt az első a berehovói kerületben, amely elkezdte előkészületeit a Szovjetunió dicső aranyjubileu­ma megünnepléséhez. A képvi­selők arra törekedve, hogy mi­nél méltóbban fogadják a nagy évfordulót, elhatározták a Né­pek Barátsága parkjának lét­rehozását. Most, összegezve az eredmé­nyeket, elmondhatjuk, hogy el­képzeléseink megvalósultak. Nagy munkát végeztünk, amely megváltoztatta egész falunk ar­culatát. Eltűntek a házak elől a nyílt árkok és helyüket mint­egy 2 kilométer hosszúságban vízelvezető csatornák foglalták el. Megszüntettük az így fölös­legessé vált kis hidak sokasá­gát, amelyek megbontották az utca egységes képét. A falu vé­gétől a Kovács-patakig több mint 3 kilométer hosszú nyílt csatornát ástunk, amelynek első szakaszát betonlapokkal burkol­tuk be. Egy körút létesítésével be­vezettük az utcákon az egyirá­nyú forgalmat. A falu mintegy háromnegyed részén elkészült a járda. Lényegesen megjavult a közvilágítás. Az utcákon min­denütt kicseréltük a faoszlopo­kat betonoszlopokra és teljesen felújult a villanyhálózat. Mindezek a munkálatok nél­külözhetetlenek voltak ahhoz, hogy a Népek Barátságának parkja megfelelő környezetbe kerüljön. Maga a park a­ tanács épülete körüli központi aszfal­tozott térnél kezdődik és 600 méter hosszan húzódik végig a falun mintegy 80 méter széles­ségben. Közepét kövezett sé­tány szeli át. Az egész parkot betonba épített díszkerítés öve­zi. A park talaját a mélyszán­táson kívül úgy javították fel, hogy közel 2 ezer köbméter ter­mőföldet hordtak erre a helyre. A parkban lényegében minden elő van készítve a faültetéshez. A központi részen kívül fásíta­ni fogjuk a falu más részeit is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az építkezésből aktívan kivette részét Badaló egész la­kossága és a kerület több üze­me, valamint intézménye. A munka és az építéssel járó ki­adások legnagyobb részét ter­mészetesen a Területi Mezőgaz­dasági Kísérleti Állomás vállal­ta magára, hiszen e gazdaság egyik vezető termelési részle­gének központja itt, Badalóra van. Az állomás igazgatósága külön bizottságot létesített az­ építkezés irányítására, melynek vezetője Sebl István helyettes igazgató, tagjai pedig többek között Bocskai Sándor részleg­­vezető és Mardolevszkij Vsze­­volod, az építészeti osztály ve­zetője. A bizottság az év fo­lyamán hetente tartott ülést. Irányított minden munkát. Tetemes részt vállaltak a fa­lu rendezéséből, az utak, jár­dák és sétányok megépítéséből Leszko Nyikolaj, a kerületi ta­nács útépítő osztálya vezetőjé­nek irányításával a badalói út­építők: Galajda József, Bíró Bé­la, Jakab Béla és sokan mások. A Muska Petro vezette talaj­­meliorációs vállalat nagy érde­me, hogy a csatornázási mun­kálatok gyors elvégzésével le­hetővé tette az összes többi munkálatok folyamatosságát. A falusi tanácsunkban veze­tett naplóban dátum szerint fel­jegyeztük az építkezés mindért egyes mozzanatát már az anyagkészletezés kezdetétől. Az első bejegyzés 1971. július 26.-i keltezésű. Ezen a napon hozta ki Badalóba az útépítés­­hez szükséges kőtörmelék első szállítmányát gépkocsijával Nagy Károly, a Kísérleti Állo­más sofőrje. Több ezer rubelre rúg azoknak a munkálatoknak az értéke, amelyeket a falusiak társadalmi alapon végeztek. Ás­ták a csatornák árkait, bontot­ták a hidakat, kivágták a fö­lösleges, kiöregedett fákat, hordták és egyengették a föl­det, szétszedték a bontás alá kerülő épületeket, szállították a homokot és a kavicsot az új ke­rítések építéséhez. A naplóban szerepel Homoki Béla, Tarin Sándor, Matyika Vaszil gépko­csivezetők, Jakab Endre trak­torista, Bíró Béla munkás, Pé­ter Elemér csoportvezető és sok más badalói lakos neve. Lehe­tetlen valamennyit felsorolni. A Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója előtti napon ün­nepélyes keretek között emlék­követ lepleztünk le­ a parkban. Szabó Ferenc, a badalói községi tanács elnöke 1­ • Butella Marianna, a zeneiskoa második osztályos tanulója fő osztályzattal fogadja az Újévet. Kedvenc hangszere a bajánharmo­­nika.A felvételen: KÖDÖBÖC J., a zeneiskola tanára és BUTELLA Marianna. Peresztoronymn O. felvétele FIRCAK ISTVÁN, a Muzsalyi Rendelőintézet főorvosa — Számomra különösen örömteljes, hogy állandóan széle­sedik a dolgozók egészségvédelmének hálózata. Nemrég ren­delőintézet és gyógyszertár nyílt Muzsalyban. Április elsejé­től például több száz beteget láttunk el. Hálásan emlegeti az egészségügyi dolgozókat a borzsavai Bordás János, a Mu­zsalyi Szőlőszovházban dolgozó Gerics Ferenc és számos más egykori betegünk. Valamennyit lakóhelyén részesítettük in­gyenes orvosi kezelésben.

Next