Vörös Zászló, 1979. július-december (35. évfolyam, 81-161. szám)
1979-07-03 / 81. szám
AZ UKRAJNAI KP BEREHOVOj KERÜLETI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NÉPKÉPVISELŐK KARPATONTÚLI TERÜLETI BEREHOVOj KERÜLETI TANÁCSÁNAK LAPJA Az újság 1945.december 21. І 1979. július 3., Ara 2-tólJelenik meg (4816). sz. KEDD 2 képek Termelési kultúra és esztétika Az ipari üzemek, építőipari és közlekedési vállalatok dolgozóinak ezrei kezdik meg minden nap a soron következő műszakot. Eltökélt szándékuk, hogy alkotóan, hatékonyan, minőségesen dolgozzanak, túlteljesítsék a feladatot, erkölcsi és esztétikai élvezetet szerezzenek munkájukkal. Ehhez minden lehetőségük adott. Hiszen országunkban mindent megtesznek a kedvező munkafeltételek megteremtéséhez. Az ország alaptörvénye többek között ezt hirdeti: «Az állam gondoskodik a munkakörülmények javításáról, a nehéz fizikai munka csökkentéséről, majd pedig teljes kiküszöböléséről a termelési folyamatok komplex gépesítése és automatizálása alapján. A dolgozók jó hangulata, munkájuk hatékonysága függ a termelési rendtől, a munkahely esztétikus berendezésétől is. Hiszen a munkásnak napról napra 8 órán keresztül itt kell dolgoznia. S a környezet aktívan hat rá. Jól tudják ezt a bútorkombinát, a diagnosztikai és garázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem, a konzervgyár, a Berehovói Szovhozüzem borkészítő részlege szakemberei. Térjenek be a bútorkombinát üzemrészeibe. Itt az utóbbi évek folyamán elvégezték a termelés koncentrálását, megszervezték a bútorok sorozatgyártását Új tágas és világos üzemrészekben, termelékeny famegmunkáló gépek segítségével. A munkahelyek teljes mértékben megfelelnek a korszerű követelményeknek, ami a minőségi értékjeles bútorok gyártása növelésének fontos feltétele. A kombinát kollektívája az elsők között kapcsolódott be a «Magas termelési kultúrájú üzem» megtisztelő cím elnyeréséért folyó országos versenybe. Már több oklevelet és diplomát kapott. Nem marad el a bútorasztalosoktól a diagnosztikai és garázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem kollektívája sem. Különösen nagy változások történtek itt a tizedik ötéves tervidőszak éveiben. Új üzemrészek épültek, gyors ütemben rendezik az üzem területét. A munkahelyek szervezettségének javulásával nő a munka termelékenysége és javul annak minősége is. A kísérleti üzem kollektívája szép sikereket ér el a termelés kultúrájának növelésében. A famegmunkáló kombinát vezetői is gondoskodnak a termelés esztétikájának javításáról és a munkahelyek rendezéséről. Intenzíven folyik az új épület építése. Átadásával kibővül a termelési terület, javulnak a dolgozók munka- és életkörülményei. Minden üzemben folyik bizonyos munka a termelés kultúrájának javítása érdekében. Egyes helyeken elsősorban termelési vagy közjóléti létesítményeket építenek, máshol viszont a meglévő helyiségekben igyekeznek javítani a körülményeken. Helyesen járnak el ott, ahol az úgynevezett «csekélységekkel» is törődnek. Hiszen a gyakorlat azt bizonyítja, hogy olykor a legkisebb hiányosság is megnehezíti az eredményes munkát. Sajnos, megfeledkeznek erről az építőanyagipari gyárigazgatóság, a bányaigazgatóság, a javító-mechanikai üzem, a közszolgáltatási kombinát, a javító-építő igazgatóság vezetői, szakemberei, társadalmi szervei. Ezekben az üzemekben és vállalatoknál nem fordítanak kellő figyelmet a dolgozók munkakörülményeinek javítására, a munkahelyek esztétikájának és a termelés kultúrájának javítására. Az építőanyagipari gyárigazgatóság dolgozói például már évek óta panaszkodnak a rossz munkakörülményekre, amelyek közepette dolgozni kénytelenek. De a vezetőség és a szakszervezet nagyon keveset tesz érdekükben. Nehéz körülmények között dolgoznak a javító-építő igazgatóság építői és szerelői. Kevés kisgépük van, ami károsan hat a munka minőségére, a határidők eltolódásához vezet. Javítani kell a munkakörülményeken a vasgyárban, a malomkombinátban, a dohányfermentáló üzemben és a majolikagyárban is. Tudnunk kell, hogy a termelés kultúrája, a munkahelyek esztétikája elsősorban az emberektől, szakmai felkészültségüktől, tudásuktól és tapasztalatuktól, közvetlen kötelességeik iránti hozzáállásuktól függ. A termelés kultúrája valamennyi dolgozónak minden új, haladó iránti fogékonyságát jelenti. Elképzelhetetlen minden dolgozó alkotó és tevékeny együttműködése nélkül. S ezen a téren a termelési csoportok vezetőinek, a mérnöki-műszaki dolgozóknak kell élen járniuk. TELJESÍTETTÜK A NÉGYÉVI TERVET Kollektívánk június 18-ig teljesítette tok az állami felvásárlás négyéves terv tizedik ötéves tervidőszak négy évévétének készletezési tervét. A 16 millió 75 Szentlélek Sándor, ezer rubeles terv mellett 17 millió , a területi fogyasztási szövetkezetbe ezer rubelnyit tesz ki a készletezési rehovói készletezési egyesülésének forgalom. Egyes fajtákból is teljesítet igazgatója Jó munkát vegettek az árpa aratásakor a Lenirt Kolhoz kombájnosai. Szervezett munkájuk eredménye, hogy a kitűzött határidőnél hanta rabit takarítottak be az árpát 12 hektáros területükről. .4 kombájnosok közötti szocialista versenyben Fancsik Gusztáv áll az élen. A gép karbantartásában, kihasználásában, a szemveszteség elleni harcban társai tőle vettek példát. .1 Lenin Kolhoz kombájnosai teljes felkészültségigel várják a busa uralásának megkezdését. .1 feltételen: (balról jobbra) HAUST ELEMŰS, МОІ,УАН ZOLTAM, SZARKA TIBOR, КОРОН HEIA és FAMCSIK GUSZTÁV, a Lenin Kolhoz élenjáró kombájnosa,. ÜBERALL Emil teli-étel Az aratás naplója még az olyan kombájnosok, mint FANCSIK GUSZTÁV a Lenin Kolhozban, VERES KÁLMÁN a Lenin Útja Kolhozban, BALOGH EMIL az Új Élet Kolhozban. A terményt beszállító gépkocsivezetők között a legnagyobb teljesítményt CSUPILJA érte el az Út kombájnos Kolhozban a Kommunizmushoz Kolhozban, aki 228 tonna terterményt takarított be, ményt szállított be a gaz-s Kiváló munkát végeztek haságmagtárába. A kerület gazdaságaiban 2130 hektáron befejeződött az árpa aratása. A kombájnosok szocialista versenyében NANASI KALMAN, az Út a Kommunizmushoz Kolhoz kombájnosa lett az első, aki Nyiva márkájú gépével 43 hektárról 201 tonna árpát csépelt ki. KISS ELEK і з Vörös Zászló Aratók! Kapcsolódjanak be a versenybe! A berehovói kerület kolhozainak és szévházainak dolgozói bekapcsolódva a földművelés hatékonyságának növeléséért, az 1979. évi termés idejében és minőségesen történő betakarításáért folyó országos szocialista versenybe, nagy feladatokat tűztek ki maguk elé. A szocialista verseny aktivizálása céljából a kombájnosok és gépkocsivezetők között, a kerületi mezőgazdasági főosztály tanácsa és a mezőgazdasági dolgozók kerületi szakszervezeti bizottsága határozatot fogadott el. A kolhozok, szovhozok és szakszervezeti bizottságok vezetőit kötelezték, hogy bontakoztassanak ki szocialista versenyt a betakarító osztagok személyzetei között, biztosítsák a balesetvédelmi és munkavédelmi rendszabályok, tűzrendészeti követelmények szigorú betartását, normális jóléti és kulturális feltételeket teremtsenek a földművesek számára. A gabona betakarítása idejére két vörös vándorzászlót hoztak létre, amelyeket ötnaponként adnak át a legjobb kombájn és gépkocsiszemélyzetnek. Létrehoztak a «kiváló kombájnos» és a «kiváló termés beszállító gépkocsi vezető» címeket. A szocialista verseny győztesei számára egy első, két második és három harmadik díjat állapítottak meg 30, 40, illetve10 rubeles pénzjutalommal. A kenyérgabona betakarítási munkálataiban részt vevő kombájnosok, gépkezelők, gépkocsivezetők között a gazdaságok vezetőségeinek, szakembereinek terjeszteni és népszerűsíteni kell a szocialista verseny feltételeit, tudomásukra kell hozni a verseny anyagi és erkölcsi ösztönzőit, hogy minél hatékonyabb és eredményesebb legyen az aratási munkaverseny. A verseny eredményeinek összegezésére bizottságot hoztak létre. A győzteseket valamennyi szemes termény betakarításának eredményei alapján jelölik ki. A jutalom összegét a gazdaságok fedezik az anyagi ösztönzési alapból. Litvin Iván, a mezőgazdasági délgőzök kerületi szakszervezeti bizottságának elnöke KICSIRE NE NÉZZÜNK? A Marx Károly Kolhoz vezetősége és Sebt János gépészmérnök hetekkel az aratás kezdete előtt jelentette, hogy a kombájnokat kifogástalanul előkészítették az aratáshoz. A javítóműhely dolgozói, a kombájnosok valóban minőségei munkát végeztek. Meggyesi István, Popovics Sándor, Szerényi Béla és a többi kombájnosok az aratás előtti műszaki szemlén jogos büszkeséggel mutathatták be gépeiket a bizottságnak. Az aratáshoz is idejében láttak hozzá. A kombájnosok között élénk verseny bontakozott ki. A kombájnok egy percig sem vesztegeltek. Normáikat minden nap több mint másfélszeresen túlteljesítették. A legnagyobb területről Meggyes István kombájnos aratta le az árpát. A. Akácköz-dűlőben azonban megfeledkeztek a minőségről. Sok a tarlón kicsépeletlenül maradt kalász. A megdőlt helyeken a kombájn nem vágta le az árpát, sőt helyenként beletaposta a földbe. Meglepő, hogy ezt senki nem vette észre, nem gondoskodtak kézi kaszásokról. «Kicsire nem nézünk» ez az elv uralkodik az itt dolgozó aratócsoportban. Pedig sok kicsiből sok lesz! A gazdaság vezetői, a szakemberek, a brigádvezetők nem ellenőrzik kellőképpen a kombájnosok munkájának minőségét. A kombájnosok nem alkalmazzák a kalászfelszedő alkalmatosságokat. Sokatjavítana a helyzeten az is, ha megszerveznék az iskolásokat az elszóródott kalászok összeszedésére. A Marx Károly Kolhozban befejeződött az árpa aratása. Előttük áll még a gyorsan érő kenyérgabona betakarítása. Feltétlenül le kell vonni a tanulságot az árpa aratásánál elkövetett hibákból. Az idén nem engedhető meg a legkisebb szemveszteség sem! BARATE Ferenc