Vörös Zászló, 1987. július-december (43. évfolyam, 79-156. szám)

1987-07-02 / 79. szám

Eddig nem volt alkal­mam írni az újságba, most mégis azért fogtam tollat, hogy kifejtsem gondolatai­mat, elképzeléseimet, idő­mérlegre tegyem azokat. Az átalakítás, nyilvános­ság és nyíltság feltételei közepette élünk. Örven­detes, hogy a kommunista párt a régi elvetésére ösz­tönöz bennünket, megmu­tatta a megújulás útját, ar­ra tanít bennünket, hogy objektíven értékeljük a valóságot. Pártszervezetünk kom­munistáinak többsége te­vékenyen­­ bekapcsolódott az átalakítás folyamatába, megértette, hogy nem él­hetünk a régi módon, de egyes párttagok nem sie­tik el a dolgot, továbbra is hátul kullognak. Az ilyen elvtársak csak beszélnek az átalakításról, a való­ságban nem érdeklik őket a munkaegyüttes gondjai. Kacsó Ernő takarmányozó már több éve párttag. Azt hinnénk, van elég tapasz­talata, az emberekkel is meg tudja találni a közös hangot. De az utóbbi idő­ben mintha kicserélték volna, sehogy sem akarja megérteni, hogy az átala­kítás mindenkire tartozik. Közömbös azon problémák GONDOLATOK iránt, amelyeket a párt­­ban kell felelősségre vonni, szervezet old meg. A mun- Ugyanakkor Lőrincz Béla, hában sem mutat másnak Molnár Zoltán, Király La­­példát. Nemrég ellátoga­­tós, Király Ernő párttagok tett kollektívánkba, jóval nemcsak hogy nem halad­­több takarmányt írt le, nak az élen, hanem ellen mint amennyit a valóság kezeleg: jó szándékaink­ban az állattenyésztési hő­ megvalósulását is akadá­­lyiségekbe elküldött. Ezért iyozzák. Élenjáróink, köz­szigorú figyelmeztetésben tűk Kopasz Rudolf, Harta­­részesült, az így kapott 120 rubeles összeget pe­dig vissza kellett térítenie a gazdaság pénztárába. A pártszervezetnek, sze­mély szerint Verbiás Lajos­nak, a pártvezetőség titká­rának komolyan kell Meg­­vei János és más párttagok lalkoznia azzal, hogy a azzal kezdték az átalakí­­nemrég még nagy aktivitást tást, hogy számba vették, tanúsító kommunisták kö­­mit csináljanak jobban, kö­­zül néhányan most passzí­­gyan fokozzák minden van viselkednek. Mi tör­ részlegen a munka terme­tént? Nyilván az a baj, lékenységét. Náluk egye­­hogy megszokták a felülről mik a szó és a tett, a rá­jövő utasításokat, félnek juk bízott feladatokat min­­személyes felelősséget vál­­dig lelkiismeretesen telje­­sülni a gyorsulás sorsáért, sítik. Most a takarmány­­az átalakítás sikeréért, készletezésnél szorgoskod-Úgy vélem, hogy a mi nak. Egyébként nagyon bo­­portszervezetünkben létre­nyolult feladatokat kap­­kell hozni a nagyfokú igé­­tünk e téren: 2570 tonna nyesség légkörét, a hio­­szénát és 1900 tonna sze­­nyosságokat elvszerűen és názst kell készleteznünk tárgyilagosan kell értékelni, télire. Sajnos a takar­­ó kommunistákat szigorú i­­mánykészletezés üteme IDŐMÉRLEGEN még nincs olyan gyors, mint ahogy szeretnénk. Hi­bás ebben a géppark Kozma Sándor vezette pártcsoport­ja. Nekünk, kommunisták­nak nem sikerült a takar­mánykészletezésben részt vevő minden gépkezelő­vel megfelelő nevelő mun­kát folytatni. Nem eléggé pártgyűlések szerepét. A felszólalók gyakran nem nevezik nevükön a dolgo­kat, kikerülik a hiányos­ságokat. Ennek egyszer s mindenkorra véget kell vetni. S milyen döntése­ket hozunk? Ugyancsak általánosakat, amelyek sen­kit semmire nem kötelez­nek. Mi ezek haszna? Sokat jelent az is, meny­nyire vagyunk nyíltak, őszinték, igényesek egy­mással szemben. Éppen ezek a tulajdonságok hiá­nyoztak sok pártgyűlésünk­ről, ami végül is a gazdál­kodás gyenge eredményei­ben mutatkozott meg, így például többször bíráltuk Antolik Gennagyij talajja­vító mérnököt, de ő to­vábbra is rosszul dolgozik.. Sok még a mulasztás a zootechnikai szolgálat te­vékenységében, melynek vezetője Kesztyű István. Bár meg kell adni, hogy az utóbbi hónapok ered- Bíráló észrevételeimet­ményei bizonyítják: az ál­­a pártvezetőségnek és Ver­­lattenyésztés elmozdult a Kiás Lajos párttitkárnak a holtpontról, címezem. Arra is szeretnék Az átalakítás az új­­on­­kitérni, hogy minőségileg dolkodás és aktív tettek új szintre kell emelnünk a iskolára. Mindenekelőtt a A kommunista és az­ átalakítás átgondoltan tárgyalták meg a feladatokat, ami meg is mutatkozott a rossz munkaszervezésben. Ho­l az egyik gépezet hiányzik, hol a másikkal van prob­léma, s közben túlérik a fű. A pártcsoportban 10 kommunista van. Ez nagy erő, jobban meg kellene szervezniük és ellenőrizni­ük a takarmány­készlete­zést, kádereknek kell ezt bizto­sítani. Ezzel kapcsolatban utalnék arra a régi igaz­ságra, hogy ha valaki kép­telen megbirkózni a fela­dataival, adja át másnak a helyet. Mindenki teljes felelősséggel tartozik a rábízott ügyért. Így példá­ul kitől kérjük számon azt, hogy mintegy 300 hektár­nyi takarmányrépát nincs mivel felültrágyázni? Ha egy két napon belül fej­trágyázunk, ősszel minden egyes hektáron 50—60 má­zsa gyökértakarmány lesz a veszteségünk, összesen pedig mintegy 2000 tonna értékes nedvdús takarmányt veszíthetünk így. Műtrá­gyáért más gazdaságokba is utaltunk már, de ugyanaz a kép fogadott bennünket. Mi is hibásak vagyunk eb­ben. Már régen fel kellett volna vetnünk ezt a kér­dést a pártgyűlésen, de túlságosan későn fogtunk a helyzet kijavításához. Gondolatainkat, vélemé­nyünket az idő méri meg. Ha kevesebb hibát köve­tünk el, gyorsabb lesz a megújulás folyamata, gaz­dagabbak leszünk. Kozáb Mihajlo, az SZKP tagja, a Kár­páti Tenyészüzem gép­kezelője BŐ TAKARMÁNYKÉSZLETET TEREMTENEK A Lenin Útja Kolhoz vezetősége, párt- és szak­­szervezete nagy súlyt he­lyezett a takarmánykész­letezésnél szükséges erő­gépek és szállító járművek előkészítésére. Természete­sen a munkálatok gépesíté­se mellett nagy szükség van az emberekre is. A takarmánykészletezés első napjaitól kezdve mindenkit mozgósítottak, hogy mie­lőbb biztos helyre kerül­jön a széna és folyamato­san üzemeljen a fűlisztké­­szítő AVM-aggregát. Amint beindult a kaszá­lás, a gépkezelők nyújtott műszakban dolgoztak, hi­szen tudták, hogy 242 hek­tár fűtermést kell a lehe­tő legrövidebb időn belül betakarítani. Állattenyésztő і n­g n­e­m gyakran okoz problémát a jószág produktivitásának magas szinten tartása a téli hónapokban. Ezt főleg a takarmány nem megfele­lő minősége, a feldolgozás­ban előforduló hibák okozzák. Az idén változtat­ni akarnak ezen az állapo­ton. A takarmányok kész­letezésének szervezését és irányítását Szviscso Lász­lóra bízták, aki jól ismeri az állattenyésztők gondja­it, igyekszik tapasztalata legjavát adni a bőséges ta­­karmánybázis megteremté­se érdekében. A gépkezelők Baksa Sándor főgépészmérnök irányításával jól felké­szültek a takarmánykészle­tezés időszakára, va­lamennyi kaszáló, gereblyé­ző, rudasoló, préselő szü­net nélkül üzemel. Nagy segítséget jelent a széna betakarításánál a kolhoz­ban első ízben munkába állított három felszedő-ön­­kipakoló kombájn is. Bevonták a takarmány­készletezésbe a gépkocsi­­vezetőket is. Példás mun­kájával kitűnik közülük Szikora Ernő és Papp Sán­dor. A szervezett, jó munká­nak köszönhető, hogy a tervezett 16000 mázsa­ szé­nából már 9920 mázsa van készletezve, pedig még 74 hektár betakarításra vár. 950 tonna szenázsból már 683 tonnát készletez­tek. A falisztkészítés terén is szép eredmények mu­tatkoznak. A széna betakarítása után műtrágyával feljavít­ják, majd könnyű boroná­val megboronálják a rész­legeket, így a második ka­szálásból is bő termésre számíthatnak. Balogh Sándor már 16 éve dolgozik takarmány­raktárosként. A­­takarmány­telepen, amely magas drótkerítéssel van körülvé­ve, mindig rend és tiszta­ság uralkodik. Ahogy a kazlak megülepednek, De­me Albert, Kiss Imre, Do­bos István és mások szal­mával befedik azokat, hogy az esőzések ne tegye­nek kárt bennük. A munkálatok még szer­vezettebben haladnának, ha elegendő pótalkatrész len­ne. Sütő József géplakatos, aki már 32 éve dolgozik a szakmában, elmondta: szívesen készítenének pótalkatrészeket helyben, de hiányoznak a megfelelő szerszámok. A közmondás azt tartja, hogy a tej a jászolban van. Tudják ezt a Lenin Ütja Kolhoz tagjai, éppen ezért igyekeznek a takarmányok betakarításával. Kiss Károly Lenin Ütja Kolhoz , KIMUTATÁS a takarmánykészletezés menetéről és a napi tehenenkénti tejhozamról a kerület gazdaságaiban az 1987. Július 1-i állapot szerint A gazdaság neve 03 C ^ OJ 'CD ›v ‚ N ■—; t- CO M Qj СО ♦_1 ”T- ·‚L* — X. C/i СО -t-* N ^ ' COS a· cd N —\ CO N _ со ^ 'V ._ ‚ J* со­Ě D O) ' ‚■ СО V S ( C. '0)­4** N C СО ^ 'CD ^ aS cd C - ВД 1 '03 ^3 < ‘ü CDC0_ > jQ’S_d .5 5 »-a Lenin Kolhoz 2800 1250 750 926 120 97 9,8 — 0,6 Vörös Zászló Kolhoz 1640 888 970 530 100 20 10,5 — 1,9 Marx Károly Kolhoz 1320­­ 700 1400 730 120 81 9,40 Csapajev Kolhoz Út a Kommunizmushoz 1580­­ 1500 1300 500 150 85 13,1 •1 1,0 Kolhoz XXL Pártkongresszus 2050 1343 1580 1520 290 164 10,8 —0,7 Kolhoz 2387 945 600 720 75 45 9,6 — 0,5 Győzelem Kolhoz 1575 820 1350 1336 161 90 10,5 + 1,0 Lenin Útja Kolhoz Kommunizmus Hajnala 1600 992 950 683 150 60 10,6 +0,9 Kolhoz 540 148 ______ 10 ____ 6,8 — 1,3 Új Élet Kolhoz 2300 1­130 1 100 681 95 61 10,8 — 1,8 Barátság Kolhoz 955 488 5­50 714 45 10,0 +0,4 Kísérleti állomás 2014 1254 2750 2668 150 67 12,3 +0 2 Berehovói Szovhozüzem 100 38 ____ Muzsalyi Szovhozüzem 1288 296— 550 48 18 9,7­ — 0,3 Engels Szovhoz 1631 1003 700— 57 57 10,4 — 0,1 Kárpáti Tenyészüzem 2570 1440 1900 729 74­­­2 12,0 + 1,2 A kerületben összesen: 26350 14235 15900 12287 1645 847 10,70 Sok a gondjuk most az Út a Kommunizmushoz Kol­hoz takarmánykészletezőinek. A szakemberek állandóan szervezik tevékenységüket. A képen: Domokos Gábor traktoros a balra­ Komári Ber­talan helyettes brigádvezető­vel a szénatárolást ellen­őrzi. Alekszandrov Borisz felvétele 1987. július 2., csütörtök ióóóoóóooóóóóooóoóoóóoóóóó VÖRÖS ZÁSZLÓ Még sok a probléma Gazdaságunk dohányter­mesztői szavukat adták, hogy az idén jövedelme­zővé teszik ezt az ágaza­tot, hektáronként 16 má­zsa termést érnek el. A rossz időjárási viszo­nyok ellenére a dohány­ültetést csak kis késéssel fejeztük be. A csoportok minőségesen dolgoztak, biztosították az optimális növénysűrűséget. Arról is gondoskodtak, hogy az ül­tetvényeket ne nője be a gyom. A részlegek nagy részét kétszer is megkapál­ták és egyelőre nincs szük­ség harmadszori kapálásra. Az ültetés idején az ön­tözővízben nitroamoroszt oldottunk fel. Ez elősegí­tette a növények gyors fejlődését és éppen ezért a 2. sz. kovászói brigád­ban már a jövő hónap kö­zepén megkezdhetjük az aljlevelek törését. Ezen a részlegen a brigádvezető Gleba Mária, aki nagy ta­pasztalattal rendelkezik, jól ismeri a dohányter­mesztés technológiáját. Az ő érdeme is, hogy ezen a részlegen magasabb dohány­­termésre számítanak, mint oroszi versenytársaiknál. Ugyanakkor bosszantó, hogy az idén a dohány alá megoldatlan nem tudtuk bevinni a szük­séges mennyiségű szerves trágyát. Az 55 hektáros területből csak 42-t trá­gyáztunk meg, de ezen a területen is csak 40—45 mázsa szerves trágya ju­tott hektáronként, ami je­lentősen elmarad az opti­mális mennyiségtől. Sajnos, a mi körülmé­nyeink között nem minden herbicid kellő hatékonysá­­gú, ráadásul kevés is van belőlük. Csak treflon­­ből van meg a szükséges mennyiség. Az idén fel­építünk néhány pajtát a kovászói részlegen. Tehát a levelek szárításával sem lehet gond. Másik problémánk, hogy senki sem akar csalá­di vállalkozásban foglal­kozni a dohánytermesztés­sel. Éppen ezért még egy­szer felül kell vizsgálnunk a kolhoztagok anyagi ösz­tönzési rendszerét, búzát kell biztosítanunk a szá­mukra a megtermelt do­hány után. Így talán na­gyobb kedvvel vállalnak parcellát. Héder Károly, a Barátság Kolhoz nö­vényvédelmi agronó­­musa X’oooooooooooooooooooooooooooooooooooc 3. oldal ф

Next