Beregi Hírlap, 1997. július-december (53. évfolyam, 49-97. szám)
1997-07-05 / 49. szám
^ іїїїїїїїїїїїїї * JÁRÁSI LAP Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 49. szám _____________________________ 1997. július 5., szombat ..... ....................................................................................------------------- Uкraj по FH ко tm on $/polFocsocsofonok 7. évfordulóján 3 iunius 26-án Ukrajna Alkotmánya elfogadásának 1. évfordulóját méltatták szerte az országban. Nagy pillanat volt az Alaptörvény elfogadása, hiszen ez határozza meg az állam belső berendezkedését, politikai arculatát, az állampolgárok jogait és kötelezettségeit, tűlég emlékezünk arra a hosszadalmas és nehézkes folyamatra, amely az Alkotmány elfogadását megelőzte. A fiatal ukrán állam számára nagy próbatétel volt ennek kidolgozása, hiszen egészen új módon kellett hozzáállnia a törvényalkotói folyamathoz. Ukrajna történelme folyamán számos alkotmány létezett és volt érvényben a Bölcs Jaroszláv által kiadott Russzkaja Pravdától, Pilip Orlik alkotmányán át az Ukrán Népköztársaság alkotmányteremtő tevékenységéig. A jelenlegi Ukrajna azonban olyan követelményeknek kell, hogy megfeleljen, amelyeket egy demokratikus berendezkedésű jogállamtól az egyesülő Európában elvárnak. Az Ukrajna Alkotmánya elfogadása 1. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvénysorozat, amely június 25-én Veres Péter kiállításának megnyitójával kezdődött, június 26-án a járási művelődési és szabadidőközpontban folytatódott, ahol sor került a járás népi iparművészeinek kiállítására. A beregi szőttesek, hímzett térítők, lakodalmas kendők, a vári vessző- és gyékényfonók munkái mind azt bizonyítják, hogy még nem ment mindent veszendőbe a népi hagyományok közül és támogatással mindez újra felvirágoztatható. Délután ünnepi gyűlésre került sor a művelődési házban. Az ukrán himnusz elhangzása után Pataki István, a beregszászi városi tanács elnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést és köszöntötte a megjelenteket. Ezután Hirman Tibor, a járási tanács és a járási állami közigazgatási hivatal elnöke tartott ünnepi beszédet, amelyben kitért az Alkotmány elfogadásának körülményeire, elemezte a járás gazdasági, kulturális és szociális eredményeit és nehézségeit, amelyek, mint mondta, remélhetőleg csak átmenetiek. Bízik abban, hogy ez az átmeneti időszak nem tart sokáig és országunk működésének alaptörvénye betölti funkcióját. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a maga helyén mindenki komolyan vegye feladatai elvégzését, őrizze meg emberi méltóságát, azon munkálkodjék, hogy Ukrajna mielőbb felvirágozzék és méltóképpen vonulhasson be az európai országok közösségébe. Ivaskovics Iván, a járás ügyésze azokat a változásokat elemezte, amelyek az Alkotmány hatályba lépésével történtek. Kibővültek az állampolgárok jogai, egyre inkább a demokratikus joggyakorlat nyer teret. Az ünnep alkalmából köszöntötte a megjelenteket, további sikereket, jó egészséget kívánt a járás valamennyi lakosának. Zubánics László, a BMKSZ ügyvezető alelnöke az ukrajnai alkotmányozás hagyományait elemezte, ugyanakkor kitért azokra a problémákra is, amelyek a jelenlegi társadalmat foglalkoztatják. Felmerül a kérdés: mennyire fog megvalósulni az Alkotmány , hiszen még nagyon sok törvény, rendelet ellentmond a benne foglaltaknak. Elsősorban a törvényalkotóknak kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy egységesítsék az ukrajnai jogalkotás normáit és a jogszabályok megalkotásának alapvető forrásául az Alkotmányt tekintsék. Szavcsur Fegyir, a RUH járási szervezetének vezetője a függetlenségi törekvések tükrében beszélt az Alkotmány elfogadásának jelentőségéről. Sajnos, az Alkotmány egyes tételeit még ma is sorozatosan megsértik, így nincs, ami megfelelő védelmet nyújthatna az állampolgároknak. A gyűlés után ünnepi koncertre került sor a járási művelődési osztály szervezésében. Elsőként a Tanítók Háza énekkara lépett színpadra (művészeti vezető Poljánszkij Igor) egy gyönyörű dalcsokorral. Szólót énekelt Popovics Marina és Szabó Andriana. Majd a vári művészeti iskola tánccsoportja (Lizák Dezső) mutatta be produkcióját. A Beregszászi Zeneiskola részéről Jurinka Zsanett Szeles Erika zongorakíséretével megzenésített verseket adott elő. Orosz Andzselika (Kígyós) Petőfi Sándor Apostol című költeményének egy részletét tolmácsolta. A közönség hosszan tapsolt a gecsei mazsorettek (Szatmári Viola) műsorszámának. Majd a Tanítók Háza tánccsoportja (Bundás Lajos) lépett színpadra egy hucul tánccal. A Krajnik Irénke vezette harmonikaegyüttes is (Beregszászi Zeneiskola) nagy sikert aratott összeállításával. Az ardói Oázis táncegyüttes (Replik István) báli táncokat mutatott be. Az ünnepi műsor csúcspontja a Nosztalgia együttes dalösszeállítása volt: szólót énekelt Csegily Iván. A koncertet stílszerűen a Tanítók Háza énekkara zárta, szólót énekelt Szabó Andriana. Fogarasi A JÁRÁSI TANÁCSBAN ÉS A JÁRÁSI ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁSI HIVATALBAN Ukrajna elnöke 178/96. sz., ez éváprilis 15-én kelt rendelkezésének teljesítése érdekében, valamint a társadalmi szervezetek, Ukrajna ifjúsága azon kezdeményezésének támogatása érdekében, mely arra irányul, hogy a lakosságot vonják be a települések, emlékhelyek rendbe hozásába, a fásításba, figyelembe véve a nemzetközi ökológiai fórumok javaslatait, a járási állami közigazgatási hivatal elnökének ez év június 20-án kelt rendelkezése alapján ez évtől járásunk is bekapcsolódik "Az élet fája" nevű országos akcióba, amelyet minden év áprilisának harmadik vasárnapján tartanak. A tervszerű fásítás érdekében megfelelő intézkedéseket hagytak jóvá. Ezek között szerepel, hogy a harmadik negyedévben fel kell mérni minden településen a zöldövezeteket, fákat, ültetvényeket, valamint azt, milyen területen kell fákat, cserjéket ültetni, illetve pótolni a hiányzó ültetvényeket. Felül kell vizsgálni a beépítési tervet a zöldövezetek kialakításának érdekében. E munkába be kell vonni az építészeket, a kommunális és lakásgazdálkodási termelési főosztály vezetőit. Fokozottan ügyelni kell a fákra, cserjékre, meg kell akadályozni ezek önkényes kivágását, elpusztítását, a vállalatoknál, intézményeknél, tanintézetekben gyepszőnyegeket, virágágyásokat kell kialakítani. Benne él a tájban... ❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖❖♦>❖• Veres l Pétér festőművész tárlatán Az Ukrajna Alkotmánya elfogadása 1. évfordulójának szentelt ünnepségsorozat keretében a járási állami közigazgatási hivatal előcsarnokában került sor Veres Péter beregszászi festőművész kiállítására. A nívós rendezvényt a járási művelődési osztály és a Bereg Alkotóegyesület szervezte. Hulpa Ljudmila, a járási tanács titkársága helyettes vezetője ünnepi megnyitó szavai után Szabova Andriana, a járási művelődési osztály vezetője köszöntötte az egybegyűlteket és méltatta Veres Péter munkásságát (a felvételen). Bár majdnem mindenki ismeri a festőművészt, engedjék meg, hogy pár szóval szóljunk életútjáról, alkotói sikereiről. Veres Péter 1943-ban született a beregszászi járási Csonkapapiban. Tanulmányait az Ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolában végezte, amelyet 1968-ban fejezett be kerámia szakon. Rövid ideig Ungváron dolgozott a reklámszakmában, majd Beregszászra költözött, ahol a Beregszászi Majolikagyár tervezőművésze lett. Majdnem valamennyi műfajban próbára tette magát: kerámia, kisplasztika, belsőépítészet, formatervezés, fémdombormű, falfestmény, akvarell, tempera, olaj. A helyi és megyei tárlatokon 1967 óta vesz részt rendszeresen. Első önálló kiállítására 1988-ban került sor Beregszászban. A legszívesebben temperával fest. Alapító tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, valamit a Bereg Alkotóegyesületnek. 1995-től az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség tagja. Dalmay Árpád, a BMKSZ elnöke beszédében felidézte azokat az éveket, amikor megismerkedett Veres Péterrel. Mint mondta, nemcsak a festészet mestere, de kiváló keramikus és grafikus is. Máig őrzi néhány ajándékba kapott munkáját. A festő ugyanakkor nem kozmopolita, mint manapság nagyon sokan. Ő benne él a tájban, képein sokszor feltűnnek Beregszász ismert középületei, a Vérke-part. De otthon van az antik mondák, a magyar mesék, a fantázia világában is, amelyek képein megjelennek. Kádas Kati, a Bereg Alkotóegyesület nevében köszöntötte a festőművészt és további alkotói sikereket kívánt számára. Ezután a jelenlévők megtekintették a kiállítást. „ , Bán