Beregi Hírlap, 2003. január-május (59. évfolyam, 1-49. szám)

2003-06-14 / 44-45. szám

Magyar szentek, és boldogok. ) I. SZENTEK SZENT ISTVÁN Géza fejedelem és Sarolt fia, pogány neve Vajk volt. Apja halála után, 997-ben fejedelem lett, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát, s mint az ország első keresztény királya jelentős állam- és egyházszervező tevékenységet fejtett ki. Gizella bajor hercegnővel kötött házasságából az 1031 -ben elhunyt (Szent) Imre mellett legalább még egy fia született. Az általa alapított székesfehérvári bazilikában temették el, ahol hamarosan megkezdődött a kultusza. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté, épségben megmaradt kézfejéhez, az úgy­nevezett “Szent Jobbéhoz külön liturgikus tisztelet kapcsolódott. Ünnepét 1686-ban XI. Ince pápa az egész egyházra kiterjesztette. Ünnepnapját ma Magyarországon augusztus 20-án, másutt augusztus 16-án ünnepült. SZENT IMRE I. (Szent) István király és Gizella bajor hercegnő fia. Nevelője a később szintén szentté avatott Gellért püspök volt, nevelését szolgálta az egyetlen magyarországi királytükör, az Intelmek, amelyet apja kívánságára állítottak össze. Imre herceg a russzok hercege (dux Ruitorum) címet viselve a királyi testőrség élén állt, amikor 1031-ben egy vadászbalesetben fiatalon életét vesztette. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. A 12. század elején keletkezett legendája a nős, de gyermektelen Imrét a szűzi tisztaság megtestesüléseként állította példaképül. Ünnepnapjai: szeptember 2. és november 5. SZENT LÁSZLÓ Béla herceg (a későbbi I. Béla) fiaként 1040 körül Lengyelországban született. Unokafivére, Salamon uralkodása alatt Géza bátyjával, majd Géza uralkodása idején egyedül a dukátus ura volt, 1077-től 1095-ben bekövetkezett haláláig az ország királya. Második feleségétől, Adelhaidtól született leánya, Piroska Ioannés Komnénos feleségeként Eiréné néven bizánci császárné lett, akit az ortodox egyház szentként tisztel. Lászlót előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192- ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté. A váradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, amelyet a magyar királyok is rendszeresen felkerestek. Ünnepnapja: június 27. SZENT GELLÉRT Velencei patrícius családból származott, gyermekként került a velencei San Giorgo Maggiore-monostorba. Szentföldi zarándokútra indulva került Magyarországra, ahol I. (Szent) István király feltartóztatta, s fia, (Szent) Imre herceg nevelőjévé tette. A Bakonyban remeteéletet élt, majd 1030-ban püspökként az ekkor alapított Csanádi egyházmegye élére került. Híres egyházi szónok, teológiai író volt, művei közül azonban csupán egy maradt fenn. (Deliberatio supra hymnum...) István halála után mind Péterrel, mind Aba Sámuellel szembefordult, a Vazul-fiak trónra lépését támogatta. 1046- ban az I. András köszöntésére induló Gellértet és társait az ekkor kitört pogánylázadásban részt vevő felkelők megtámadták, Gellértet a Kelen­­hegyről (ma Gellért-hegy) kocsijával letaszí­­­­tották, majd megölték. Pesten, majd 1053-ban­­ Csanádon temették el. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. Ünnepnapja: szeptember 24. SZENT ZOERARD-ANDRÁS és BE­NEDEK A Nyitra melletti Zobor-hegy bencés szerzeteseként a közeli erdőségben remeteéletet éltek. Zoerard-András erejét a szigorú aszkézis őrölte fel, halála után tanítványa, Benedek még további három évet töltött remeteként, őt 1010 körül rablók ölték meg. Mindkettőjüket Nyitrán, a Szent Emmerám-templomban temették el. Legendájukat Boldog Mór pécsi püspök írta meg, szentté avatásukra 1083-ban került sor. Ünnepnapjuk: július 17. SZENT ERZSÉBET II. András király és Merániai Gertrúd lánya. Négyéves korában került menyasszonyként Wartburgba, ahol 1221-ben, 14 évesen lett IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége. 1227-ben férje részt akart venni az ötödik keresztes hadjáratban, az út során azonban járványban elhunyt. Erzsébet Eisenachba, majd Marburgba költözött, ahol özvegyi járandóságából kórházat alapított. Gyóntatója, Marburgi Konrád szigorú felügyelete alatt életét a betegápolásnak szentelte. 1231-ben, 24 évesen bekövetkező halálakor már szentnek tartották, kanoni­zálására hamarosan, 1235-ben került sor. Európában a legismertebb magyar szent. Ünnepe: november 19. SZENT MARGIT IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya, akit a tatárjárás idején menekülő szülei megszületése előtt apácának ajánlottak fel. Négyévesen a domonkos apácák veszprémi Szent Katalin-kolostorába került, innen 1252-ben vitték az apja által alapított Nyulak-szigeti (ma Margit-sziget) kolostorba. 1270-ben bekövetkező haláláig itt élt szigorít aszkézist gyakorolva. Tisztelete halála után azonnal megkezdődött, szentté avatását testvére, V. István király kezdeményezte. Az 1276-os eljárás azonban nem vezetett ered­ményre, többszöri próbálkozás után végül csak 1943-ban iktatták a szentek sorába. Ünnep­napja: január 18. SZENT KINGA IV. Béla király és Laszkarisz Mária legidősebb lánya, Lengyel­­ország és Litvánia patrónája. 1239-ben lett Szemérmes Boleszláv krakkói fejedelem felesége, akivel legendája szerint száz­­házasságban élt. Férje 1279-es halála után húgával, Boldog Jolánnal együtt az ószandeci klarissza kolostorba lépett, s ott is halt meg mint főnöknő. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta, 1715-ben XI. Kelemen Lengyelország és Litvánia patrónájává tette meg. 1999. június 16-án II. János Pál szentté avatta. Ünnepnapja: július 24. SZENT HEDVIG I. (Nagy) Lajos király és Boszniai Erzsébet harmadik leánya. 1384- ben, tízévesen lengyel uralkodóvá koronázták. 1386-ban férjhez adták Jagelló litván nagy­fejedelemhez - a házassággal létrejött a két ország uniója, a pogány litvánok pedig felvették a kereszténységet. Hedvig férje mellett háttérbe szorult, elsősorban egyházpártoló tevékenysége volt jelentős, de támogatta a krakkói egyetemet is. 1399-ben első gyermeke születésébe halt be­le. Már közvetlenül halála után szentként tisz­telték, szentté avatására azonban csupán 1997- ben került sor, ekkor II. János Pál pápa Krak­kóban avatta szentté. Ünnepnapja: július 18. KAPISZTRÁNÓI SZENT JÁNOS 1386-ban a Nápolyi Királyságban fekvő Capestranóban született, apja német zsol­doskapitány volt. 1415-ben Perugia kor­mányzójaként egy lázadás során fogságba esett, s egy látomás hatására kiszabadulva a ferences rendbe lépett. Híres hitszónok volt, pápai legátusként elsősorban Kelet-Európában tevékenykedett. 1456-ban a keresztes hadak élén részt vett Nándorfehérvár védelmében, október 23-án a közeli Újlakon halt meg. Az újlaki ferences templomban temették el, sírja a középkori Magyarország egyik legjelentősebb kegyhelyévé vált. Szentté avatási eljárása halála után rögtön megindult, eredményre azonban csak 1724-ben vezetett. Ünnepnapja: (1969- től) október 23. SZENT MÁRK, ISTVÁN ÉS MENY­HÉRT KASSAI VÉRTANÚK három nem­zethez - a horváthoz (Körösi Márk Iván), a magyarhoz (Pongrácz István) és a lengyelhez (Grodzieczki Menyhért) - tartoztak, ám hitükért együtt adták életüket 1619. szeptember 7-én, a reformáció és a katolikus megújulás korában Kassán. A harmincéves háború második évében, 1619. augusztus 24-én indultak meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai a katolikus Habsburg-hatalom ellen, az egységes magyar királyság megteremtése érdekében. 1619 őszén Rákóczi György és csapata érkezett Kassa falai alá. Dóczi András császári főkapitány kilátástalannak ítélte a harcot, tekintettel arra, hogy a város vezetése protestáns vallású volt. S bár a létrejött megállapodás garantálta a katolikus hívek és papok sértetlenségét, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. A sikertelen kísérlet után szeptember 7-én válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, s a halottnak vélt Istvánnal együtt testüket egy emésztőgödörbe dobták és faltörmeléket hánytak rájuk. István húszórás agonizálás után halt meg... Körösi teste később az esztergomi káptalanhoz, a két jezsuita földi maradványai a rend nagyszombati templomába kerültek. 1905. január 5-én X. Pius boldoggá, 1995. július 2-án II. János Pál pápa pedig szentté avatta mindhármukat. Ünnepük: szeptember 7. II. Boldogok BOLDOG JOLÁN IV. Béla király és Laszkarisz Mária lánya, Szent Margit és Szent Kinga testvére. 1256-ban lett Jámbor Boleszláv kaliszi és gnieznói herceg felesége. Férje halála után nővérével, Kingával együtt belépett az ószandeci klarissza kolostorba. Kinga halála után visszatért Gnieznóba, s a ferje által alapított klarissza kolostorban lett főnökasszony. Halála után a sírjánál történt csodás gyógyulások hatására hamarosan boldoggá avatták. Ünnepnapja: június 15. BOLDOG GIZELLA II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella gyermekeként 985 körül született, testvére volt a későbbi II. Henrik német-római császárnak. Géza magyar fejedelem fiával, Istvánnal 996- 997 körül kötött házasságot. Frigyükből több gyermek is született, köztük a később szentté avatott Imre herceg, a fiatalon elhunyt trónörökös. Jelentős egyházpártoló tevékeny­séget fejtett ki, a német források egyenesen neki tulajdonítják a magyarok megtérését. István halála után az ország elhagyására kényszerült, az 1040-es években szülőföldjére hazatérve a passaui Niederburg kolostorába vonult vissza, ahol apátnőként halt meg az 1060-as évek első­­ felében. Sírja máig látogatott zarándokhely. Szentté avatására a 18. században tettek sikertelen kísérletet, 1975-ben lett hivatalosan boldog. Ünnepnapja május 7. (halála napja), valamint február 1. BOLDOG MÓR Egyike volt az első magyar származású főpapoknak. A pannon­halmi bencés apátságban tanult, szerzetes, majd apát lett, végül 1036-ban elnyerte a pécsi püspöki méltóságot. Szerzetesi erényeit az Imre-legenda is megemlíti. Ő volt a szerzője a két zobori remete, Szent Zoerard és Benedek legendájának. 1848-ban avatták boldoggá, ünnepnapja: október 25. BOLDOG APOR VILMOS 1892. február 29-én született Segesváron főnemesi családban. Apja, báró Apor Gábor, Nagykü­­küllő vármegye főispánja, akinek korai halála után Vilmos gyermekkorát édesanyja, Pálffy Fidélia mosoni birtokán töltötte. Iskoláztatása a jezsuiták kalksburgi gimnáziumában kezdődött és a kalocsaiban folytatódott. 1910 nyarán gr. Széchenyi Miklós győri (majd nagyváradi) püspök felvette kispapjai közé, és Innsbruckba küldte teológiai tanulmányai végzésére. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon, s szeptemberben már Gyulán kezdte szolgálatát, ahol rövidesen (1918-ban) káplánból az ország legfiatalabb város-plébánosa lett. Lelkipásztori munkájának elismeréséül XII. Pius pápa 1941. január 21- én győri megyéspüspökké nevezte ki. Tisztéből eredően a magyar püspöki kar és az Ország­­gyűlés felsőházának tagja lett. Nemcsak a katolikus szociális mozgalmak aktív pártolója, hanem a 2. zsidótörvény által érintett katolikusok erkölcsi és anyagi védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület elnöke is 1942-től. A legerélyesebb hangon emelte fel tiltakozó szavát a jogfosztások, a gettók, a deportálások ellen. Életveszélyt vállalva a püspökvárban mintegy 300 üldözöttet rejte­getett. 1945. március 30-án délután ittas szovjet katonák halálosan megsebesítették a püspököt, aki húsvéthétfőn, április 2-án belehalt sérüléseibe. 1997. november 9-én a Szent Péter­­bazilika előtti téren II. János Pál pápa boldoggá avatta. Ünnepnapja: május 23. CSUKOVITS ENIKŐ BALOGH MARGIT 2003. június 14., szombat BEREGI HÍRLAP Új kiadványok ! A HŰSÉG CSAPDÁJÁBAN Dr. Botlik József legújabb kötetében eddig publikálatlan anyagok felhasználásával, családi visszaemlékezések, levéltári adatok alapján próbálja meg felvázolni Kovács Vilmos, a XX. századi kárpátaljai magyar irodalom költőóriásának életútját. A szerző sikeresen ötvözi az életrajzot a korrajzzal, így betekintést nyerhetünk a második világháború utáni Kárpátalja mindennapjaiba. "A holnap is élünk" című regény körül kialakult vitában Botlik József minden érintett felet "megszólaltat", a "hallgattassák meg a másik fél is" elv alapján a szerző idéz Balla Lászlónak az Országos Széchényi Könyv­tárban elhelyezett emlékirataiból is. Egyszóval a kötet érdekes olvasmánynak ígérkezik. ЦО П.19 JÓZSEF uuvAí.s Уилте цпыт EMiitósui FÜZESt MAGDA A BOHOG DALA (VERSEK) A költőnő jubileumára megjelent válogatott verseskötetből kettőt szeretnénk bemutatni olvasóinknak (a kiadványt egyébként e héten mutatták be Budapesten, az Ünnepi Könyvhét keretében). Levél Zágonból Rodostóba Mióta nem hallom híredet, belefutok a tespedésbe. Van, ki sír, van ki bosszúval fizet, én kiáltanék, más is megértse, hogy e parttalan, puszta szigeten már az óceán is oázis lenne, hallgatom a semmi mormolását és belefagyok a szürkületbe, mert száműzték felőlem a Napot, és az Isten is elhagyott... Itt, Zágonban, a pusztulásban magam is Mikes Kelemen vagyok. Jóslat a szomorú szemű templom mellett Ültem a füvek bársonyán szomorú szemű templom mellett, mint ki a halálnak korán, csak hetykén, visszkézből felelget. Pedig az élet mákonya pont most fogott meg lépvesszővel, de nem tudhatom meg soha mi várna: trónszék vagy vesztőhely. * 7. oldal

Next