Beregi Hírlap, 2009. július-december (65. évfolyam, 52-107. szám)
2009-09-26 / 76-77. szám
Fedák Sári születésének 130. évfordulójára is Az utánozhatatlan Zsazsa... Idén október 26-án méltatjuk Fedák Sári, a magyar színjátszás Feledhetetlen primadonnája születésének 130. évfordulóját. A XX. századi történetírás kegyetlenül elbánt a beregszászi születésű dívával, hiszen előbb a Tanácsköztársaság után “üldözték” vöröskatona-toborzása miatt, majd a második világháborút követően állítólagos nyilas kapcsolatai miatt internálták a Népbíróság ítélete alapján. Beregszászból induló életpályája Nyáregyházán ért véget, a legnagyobb elhagyatottságban. Évfordulójáról kisebb sorozattal emlékezünk. 66Fedák Sári, a botrányhős.. Sajnos a kárpátaljai közvélemény Fedák Sárival kapcsolatban csupán a pikáns anekdotákra emlékszik, amelyekben a színésznőt mint ledér magaviseletet próbálják meg beállítani. Valószínűleg ezt az is alátámasztotta, hogy a konzervatív beregszászi közönséget valósággal sokkolta, amikor megjelent a városban személygépkocsiján, amelyet maga vezetett. A nép anekdotakincs szerint a Fedák-kastélyt egy kártyaparti során nyerte (mint korábban írtuk, édesapja a “Bob herceg” operett gázsijából építtette), úgy, hogy ő volt az asztal. A fogadás egyik feltétele volt, hogy a parti során nem neveti el magát. Ezt a téves legendát olyan sokan ismételgetik, hogy mára már a kárpátaljai magyar irodalomba is beszivárgott. Legutóbb Penckófer János így szokott az ember szerelembe esni (Ні- tel, 2009. május) című írásából köszönt г , vissza. “Az sem befolyásolhatta érdemben a nyomozást, még az sem, ami kicsit később Beregszászban hangzott el, amikor Buszunk le is lassított egy kicsit. Hátha jobban észrevehető lesz kedves vendégeinknek a fenyők és a japánbirsbokrok között lapuló Fedák-kastély. Igen-igen Fedák Sári beregszászi kastélyáról kezdett beszélni Balogh, de mintha még ez sem érdekelte volna ezt a társaságot, úgy beszélgettek tovább, és hogyha nincsen Mária néni Tegnap esti jókedélye, s nincsenek a Somogyiék ketten, meg hát főként Krisztina - azzal a nagyon kék és nagyon barna hajával -, ha nincs e három, szintén nyomozóvá átvedlett turista, akkor bizony könnyen meglehet, hogy Mindannyiunk előtt rejtve marad Balogh kis történetkéje arról, miként kaparintotta meg Fedák Sári művésznő a tip-top vadászkastélyt, merthogy ki hallotta volna meg a Balogh emlő beszédében azt, hogy Fedák Sári Mezítelen köldökével szerezte meg ezt a kincset érő Schönborn-kastélyt. Ki értette volna, azaz: kit érdekelt volna, mit jelent ez, márminthogy a Mezítelen köldök, ki figyelt volna fel erre, hogyha nincs a Tegnap este, hogyha nincs a Marja néni, aki suttogóra fogva, szavát lehalkítva mondta ki a végső ítéletét Erről a turizmusmicsodáról, miszerint Erika, Pekárcsik Erika nagyon sikeres vállalkozó - a szóbeszéd szerint - Egészen biztosan a pucér hasával - Hogy finoman fejezzem ki magam! A köldökével - Papjával! - kerestem meg a vállalatát, azzal csinálta meg szerencséjét. Hú, de micsoda egy világi nő lett abból a harapdálós lányból - mondta, s szinte várta, vendégei háborodjanak fel azon, amit hallanak, hogy folytathassa kiteregetését. No, ha Somogyiék s Krisztinájuk nem ismerkednek meg előző nap ezzel a dologgal, akkor valószínűleg csak ots siklanak ezen is. E köldök micsodán, mint annyi máson, ámde így, hogy előzőleg, este már ők hallottak valamit Meztelen köldökről, vagyonszerzésről, hát így azonnal megütötte fejüket Balogh meséje, és amikor hirtelen azt kérték Somogyiék s Krisztina is, azt kérték a Baloghtól, no meg a Mikitől, hogy álljon már meg, hadd nézzék meg kicsit jobban ezt a kastélyt, akkor még mintha zúgolódtak volna páran, de amint a Krisztina s a két öreg Somogyi elmagyarázta előttük nekik, hogy hát mi jutott eszükbe erről a kis történetkéről, akkor már minden más lett, na, akkor már hallották is, érdekelte is a társaságot Fedák Sári esete, de igazi, világos választ így se kaptunk arra, mit jelent ez, hogy most akkor Schönbornék: egy mulatozó férfitársaság Csupán a Fedák Sári pucér hasán, hogy a híres, nagyon csinos, tehetséges művésznő ruhátlan köldökén verték a blattot, kártyáztak a férfiak, és kizárólag ezt csinálták, csak és kizárólag erre szólt a megállapodás, vagy hát A köldök teljes meztelenséget jelentsen most nekünk. Micsoda asztal! - ami, hogy is mondják csak: eléggé kézenfekvő - , míg a kártyázás pedig valami mást is. Igen, azt, amire gondolunk. Hiszen a nyertes nyilvánvalóan jutalmat érdemel. Az asztal legfőbb helye az övé, ez mindig így volt, amióta világ a világ...” 99 66...és az irgalmas szamaritánus Egyik filmjében egy házasságon kívül született fiúgyermek miatt tör ki a botrány Fedák Sári és lánya között. Az élet azonban rácáfolt a filmbéli mesére. A valóságban éppen a botrány elkerülése miatt fogadott be, és nevelt évekig egy kislányt az akkor 57 éves színésznő. 1935-ben a zsidó származású Winter Sándor filmmogul és keresztény munkatársnője összeházasodott titokban. Egy évvel később megszületett Erzsike, de a szülők ekkorra már elváltak. 1938-ban megszületett az első zsidótörvény. Az asszony félt, a gyereket Fedák Sárira bízták. A kislány Paksi Lászlóné, Erzsébet volt. Az asszony nemrég tudta meg, hogy azért mondott le róla az édesanyja, mert attól rettegett, hogy baja eshet neki az apja származása miatt. „Ez volt az anyám,életműve, hogy soha, de soha ne tudjam meg, hogy ki volt az apám. És ez annyira megdöbbent engem, mert ez tulajdonképpen a történelem, hogy emberek félnek nagyon elmondani még a saját gyermeküknek is, hogy honnan, kitől származnak - mondta Paksi Lászlóné. Azt, hogy egy zsidó származású filmes volt Erzsébet édesapja, 68 évesen, véletlenül tudta meg az asszony. Se Fedák Sári, se a ritkán látott édesanyja nem beszélt a múltról. Fedák Sári első, 1933-ban készülő saját gyártású filmjét, az Iza nénit Winter Sándor is támogatta anyagilag. A film hatalmas bukás volt. Fedák és Winter pénze odalett. „Az Iza néni propagandafilm. Fedák a világ figyelmét akarta a trianoni béke igazságtalanságaira felhívni” - mondta Gajdó Tamás. „Mondta neki az operatőr, mert Zsazsa a legdrágább bársonyokat akarta, mondta, ne költsön ennyi pénzt, a filmen ez úgysem látszik! De, de! Aztán Amerikában sikerült eladni, ráment az egész vagyona” - mondta Vörös Tibor. Fedák talán a rosszul sikerült filmes vállalkozás miatt is vállalta, hogy segít a fiatal páron. Hat évig nevelte Erzsit. Vitte a kislányt a próbákra és az esti fellépésekre is. Ilyenkor leültették a színészbejárónál oldalt egy padra, és ő ott várta, míg az ő Zsazsa nénije végez. Egyszerű is állt a színpadon, igaz, véletlenül. „Valami csipkés zsebkendővel itatta a könnyeit, hogy neki nincs gyereke vagy valami ilyesmi. Berontottam, hát akkor én ki vagyok? Erre őrületes zaj lett, elementáris hatás lehetett, ahonnan nagy zaj lett, én néztem a zaj irányába, ahol egy nagy luk volt. A színpad végén ott voltak a lámpák, én azokhoz az alsó lámpákhoz őrületesen közel voltam, néztem a zaj felé, jött egy tűzoltó, megfogott, és kiment velem”mondta Paksi Lászlóné. Nemcsak Erzsébetet mentette meg Fedák Sári. Az első, majd pedig a második zsidótörvény a színházi világot is felforgatta. Zsidó származásúaknak nem volt helyük a filmgyártásban. Fedák továbbra is tele volt zsidó barátokkal. Ugyanakkor több újságban is azt nyilatkozta, hogy szimpatizál Hitlerrel és a náci Németország elképzeléseivel. A beregszászi lány egész életében a nagy Magyarországot sírta vissza, hogy szülőföldje ismét az országhoz tartozzon. 1944 végén Sopronba menekült, a helyi társulatnál lépett fel. Ekkor érkezett az ajánlat a bécsi székhelyű Donausender rádiótól. Fedák - saját bevallása szerint - visszaemlékezéseiből olvasott fel a rádióban, illetve verseket szavalt. Németországból való hazatoloncolása után a Népbíróság két év börtönre ítélte és teljes vagyonelkobzásra. A teltházas tárgyaláson több vádpont is megdőlt: egyedül a Donausender rádióban való szereplése róható fel neki, amivel a vád szerint a nép- és demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött. A börtönbüntetést végül leszállították nyolc hónapra. Fedák Sári még visszaszerzi Szolva utcai villáját is, aminek nem sokáig örülhetett. „Eladta a villát, a pénzt befektette ebbe a 16 telekbe, ami eladhatatlan volt. Később lementem megnézni, hát valóban. Egy-két összetákolt kalyiba volt, se víz, se növény, egy-két hervadó akácfa” - emlékszik Vörös Tibor. Fedák Nyáregyházán vette a telkeket. Ide is költözött. Majd - a helybéliek úgy emlékeznek - Fedák egy urasági ház kertészlakját kapta meg komornájával, Kerék Margittal. Aztán Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házból is. Az épület ugyanis a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Az asszony ekkor írt Vörös Tibornak, hogy segítsen neki átköltözni. „A legkorábbi vonattal érkeztem, és szakadt az eső. Na, mondom, az ég is siratja szerencsétlen sorsú Fedák Sárit. És az eső függönyön keresztül látok egy imbolygó alakot, ahogy egy kocsit húz maga után. Az eső összefolyt a könnyeivel. Ráborult a vállamra, és magamhoz szorítottam, éreztem, hogy ha nem szorítom, nem tartom, összeesik! Idejutott, aki a világ legünnepeltebb és legdrágább színésznője volt...” - mondta Vörös Tibor. A régi akácbokrok még megvannak. „Borzalmas koszban telepítették ki abba a villába, és az utolsó télikabátját eladta, azon vett meszet, és a nyáregyházi parasztasszonyok teljesen rendbe hozták a lakást. Nem tudom, hogy az öreg diófa megvan-e még, előtte ott volt malomkőből egy asztal, oda ült le uzsonnázni...”-emlékezett vissza Vörös Tibor. Az asszonynak már semmilye sem maradt, komornája mégis kitartott mellette. Pályatársai rendszeresen küldtek neki csomagot, abból éltek. 99 2009. szeptember 26., szombat BEREGI HÍRLAP XIV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Mátyusföldön A Csemadok Galántai Területi Választmányának szervezésében és Dunaszerdahelyi Művelődési Intézetének társszervezésében szeptember 16-20. között Galántán és a környező falvakban került sor . XIV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatra. Kárpátaljáról 9 fős kulturális küldöttség vett részt a rangos eseményen. A rendezvény keretében Pereden, a Csemadok megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlésre került sor, ahol Hrubík Béla elnök köszöntőjét követően kitüntették azokat a közművelődési aktivistákat, akik az elmúlt időszakban kiemelkedő köztevékenységükkel segítették a kulturális szervezet munkáját. A szlovákiai és magyarországi kormányzati tisztviselők köszöntői után a Kárpát-medencei Kulturális Napok programjainak résztvevői színvonalas műsorral kedveskedtek a közönségnek. A nézők vastapssal honorálták Filep Anita és a Dobronaki Nótázók produkcióját, akik Horváth Sándor megzenésített verseit vitték színpadra. A XIV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok programjait a Galántai Polgármesteri Hivatal aulájában nyitották meg, ahol a szervezők egy kis ízelítőt adtak a Csemadok 60 esztendős munkásságából. A megnyitó ünnepség a galántai Szent István király római katolikus templomban folytatódott, ahol Filep Anita „Mert a haza nem eladó...” kezdetű dalával sokak szeméből kicsalta a könnyeket. A kárpátaljai küldöttség tagjai valamennyi szakmai csoport munkájából kivették a részüket, illetve több kiállításon és előadáson is bemutatkoztak. Nagyfödémesen Réti János és Fuchs Andrea grafikáit mutatták be, Nemeskosúton Zubánics László „Kárpátalja ezredéves kincsei” fotókiállítását, Felsőszelin pedig Prófusz Marianna beregi szőtteseit tekinthették meg a helyiek. Filep Anita verséneklő több helyszínen—Galántán, Flókán, Királyréven, Pereden —aratott nagy sikert. Zsigárdon az ungvári magyar tévések dokumentumfilmje is bemutatásra került. A szakmai programokban és képzésekben részt vett Szabó Tibor, a Ritmus táncegyüttes művészeti vezetője és tanítványai: Bajusz Richárd és Kiss Erika, akik több helyszínen is felléptek. 11. Juhász Sándor és Nagy Szabina Alsószelin az ifjúság közművelődési képzésének lehetőségeit tanulmányozták egy tudományos tanácskozás keretében. Az ünnepség záró rendezvényén az északkeleti Felvidék (Kárpátalja) jókívánságait Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Dupka György, a MIKK elnöke tolmácsolták. A Csemadok fennállásának 60. évfordulója alkalmából számos szervezet, intézmény és magánszemély vehette át az országos szervezet díszoklevelét. Ebben a megtiszteltetésben részesült a Csemadok társszervezete, a MFKK is. Az ünnepség végén a szervezők úgy döntöttek, hogy a XV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat 2010-ben Kolozsváron rendezik meg. A program résztvevői egy nyilatkozatot fogadtak el: „A közel másfél évtizedet felölelő rendezvény mára bebizonyította a létrehozók eredeti szándékának helyességét, hogy magyarként mindannyian szükségét érezzük nyelvi, kulturális és szellemi összetartozásunknak. Ez a néhány nap nem csak lélekben emelte fel a résztvevőket, de üzenetében is egyértelművé tette, hogy azok az értékek, amelyeket az egyes országokban élő magyar nemzeti közösségek képviselnek éppúgy gyarapítják az egyetemes magyar kultúrát, mint az adott országok kulturális sokszínűségét, és hozzájárulnak az egymás mellett élő népek barátságához, józan emberi magatartásuk erősítéséhez. Együttlétünk ideje alatt ismételten tudatosítottuk, hogy nemcsak a nyelvünkben és kultúránkban létező értékek kötnek össze bennünket, hanem azok a sérelmek és jogsértések is, amelyek közösségünk tagjait és csoportjait mind gyakrabban érik. • A résztvevő kulturális ernyőszervezetek képviselői minden történés ellenére egyértelműen kinyilvánítják, hogy saját és gyermekeik jövőjét továbbra is a szülőföldjükön képzelik el. Látják az itt élő népek egymásra utaltságát, és vallják, hogy csak egymás kölcsönös tisztelete és egyenjogúságának elismerése alapján képzelhető el a Kárpát-medence népeinek felemelkedése. Meggyőződésünk, hogy a térség országaiban élő őshonos nemzeti kisebbségek problémája nem csak az adott országok belügye, hanem összeurópai ügy. A XIV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok résztvevői továbbra is vallják az európai kulturális sokszínűség fontosságát. A fentiek jegyében elengedhetetlennek tartják az érintett kormányok és az európai intézmények hatékony intézkedéseit.” Fogarast * 7. oldal