Beregi Hírlap, 2009. július-december (65. évfolyam, 52-107. szám)

2009-09-26 / 76-77. szám

Fedák Sári születésének 130. évfordulójára i­s Az utánozhatatlan Zsazsa... Idén október 26-án méltatjuk Fedák Sári, a magyar színjátszás Feledhetetlen primadonnája születésének 130. évfor­dulóját. A XX. századi történetírás kegyetlenül elbánt a beregszászi születésű dívával, hiszen előbb a Tanácsköztársaság után “üldözték” vöröskatona-toborzása miatt, majd a második világháborút követően állítólagos nyilas­ kapcsolatai miatt internálták a Népbíróság ítélete alapján. Beregszászból induló életpályája Nyáregyházán ért véget, a legnagyobb elha­­gyatottságban. Évfordulójáról kisebb sorozattal emlékezünk. 66Fedák Sári, a botrányhős.. Sajnos a kárpátaljai közvélemény Fedák Sárival kapcsolatban csupán a pikáns anekdotákra emlékszik, ame­lyekben a színésznőt mint ledér maga­viseletet próbálják meg beállítani. Va­lószínűleg ezt az is alátámasztotta, hogy a konzervatív beregszászi közön­séget valósággal sokkolta, amikor megjelent a városban személygépko­csiján, amelyet maga vezetett. A nép anekdotakincs szerint a Fedák-kastélyt egy kártyaparti során nyerte (mint korábban írtuk, édesapja a “Bob herceg” operett gázsijából épít­tette), úgy, hogy ő volt az asztal. A fogadás egyik feltétele volt, hogy a parti során nem neveti el magát. Ezt a téves legendát olyan sokan ismételgetik, hogy mára már a kárpát­aljai magyar irodalomba is beszivár­­gott. Legutóbb Penckófer János így szokott az ember szerelembe esni (Ні-­­ tel, 2009. május) című írásából köszönt г , vissza.­­ “Az sem befolyásolhatta érdem­ben a nyomozást, még az sem, ami kicsit később Bereg­szászban hangzott el, amikor Buszunk le is lassított egy ki­csit. Hátha jobban észrevehető lesz kedves vendégeinknek a fenyők és a japánbirsbokrok között lapuló Fedák-kastély. Igen-igen Fedák Sári beregszászi kastélyáról kezdett beszél­ni Balogh, de mintha még ez sem érdekelte volna ezt a társa­ságot, úgy beszélgettek tovább, és hogyha nincsen Mária néni Tegnap esti jókedélye, s nincsenek a Somogyiék ket­ten, meg hát főként Krisztina - azzal a nagyon kék és na­gyon barna hajával -, ha nincs e három, szintén nyomozóvá átvedlett turista, akkor bizony könnyen meglehet, hogy Mindannyiunk előtt rejtve marad Balogh kis történetkéje ar­ról, miként kaparintotta meg Fedák Sári művésznő a tip-top vadászkastélyt, merthogy ki hallotta volna meg a Balogh emlő beszédében azt, hogy Fedák Sári Mezítelen köldökével szerezte meg ezt a kincset érő Schönborn-kastélyt. Ki értette volna, azaz: kit érdekelt volna, mit jelent ez, márminthogy a Mezítelen köldök, ki fi­gyelt volna fel erre, hogyha nincs a Tegnap este, hogyha nincs a Marja néni, aki suttogóra fogva, szavát le­halkítva mondta ki a végső ítéletét Erről a turizmusmicsodáról, miszerint Erika, Pekárcsik Erika nagyon sikeres vállalkozó - a szóbeszéd szerint - Egészen biztosan a pucér hasával - Hogy finoman fejezzem ki magam! A köldökével - Papjával! - kereste­m meg a vállalatát, azzal csinálta meg szerencséjét. Hú, de micsoda egy vi­lági nő lett abból a harapdálós lány­ból - mondta, s szinte várta, vendé­gei háborodjanak fel azon, amit halla­nak, hogy folytathassa kiteregetését. No, ha Somogyiék s Krisztinájuk nem ismerkednek meg előző nap ezzel a dologgal, akkor valószínűleg csak ot­­s siklanak ezen is. E köldök micsodán, mint annyi máson, ámde így, hogy elő­zőleg, este már ők hallottak valamit Meztelen köldökről, vagyonszerzés­ről, hát így azonnal megütötte fejü­ket Balogh meséje, és amikor hirtelen azt kérték Somogyiék s Krisztina is, azt kérték a Baloghtól, no meg a Mikitől, hogy álljon már meg, hadd nézzék meg kicsit jobban ezt a kastélyt, akkor még mintha zúgolódtak volna páran, de amint a Krisztina s a két öreg Somogyi elmagyarázta előttük­ nekik, hogy hát mi ju­tott eszükbe erről a kis történetkéről, akkor már minden más lett, na, akkor már hallották is, érdekelte is a társaságot Fedák Sári esete, de igazi, világos választ így se kaptunk arra, mit jelent ez, hogy most akkor Schönbornék: egy mulatozó férfi­­társaság Csupán a Fedák Sári pucér hasán, hogy a híres, nagyon csinos, tehetséges művésznő ruhátlan köldökén verték a blattot, kártyáztak a férfiak, és kizárólag ezt csinál­ták, csak és kizárólag erre szólt a megállapodás, vagy hát A köldök teljes meztelenséget jelentsen most nekünk. Micso­da asztal! - ami, hogy is mondják csak: eléggé kézenfekvő - , míg a kártyázás pedig valami mást is. Igen, azt, amire gon­dolunk. Hiszen a nyertes nyilvánvalóan jutalmat érdemel. Az asztal legfőbb helye az övé, ez mindig így volt, amióta világ a világ...” 99 66...és az irgalmas szamaritánus Egyik filmjében egy házasságon kívül született fiúgyer­mek miatt tör ki a botrány Fedák Sári és lánya között. Az élet azonban rácáfolt a filmbéli mesére. A valóságban éppen a botrány elkerülése miatt fogadott be, és nevelt évekig egy kislányt az akkor 57 éves színésznő. 1935-ben a zsidó származású Winter Sándor filmmogul és keresztény munkatársnője összeházasodott­­ titokban. Egy évvel később megszületett Erzsike, de a szülők ekkorra már elváltak. 1938-ban megszületett az első zsidótörvény. Az asszony félt, a gyereket Fedák Sárira bízták. A kislány Paksi Lászlóné, Erzsébet volt. Az asszony nem­rég tudta meg, hogy azért mondott le róla az édesanyja, mert attól rettegett, hogy baja eshet neki az apja származása miatt. „Ez volt az anyám,életműve, hogy soha, de soha ne tud­jam meg, hogy ki volt az apám. És ez annyira megdöbbent engem, mert ez tulajdonképpen a történelem, hogy emberek félnek nagyon elmondani még a saját gyermeküknek is, hogy honnan, kitől származnak - mondta Paksi Lászlóné. Azt, hogy egy zsidó származású filmes volt Erzsébet édes­apja, 68 évesen, véletlenül tudta meg az asszony. Se Fedák Sári, se a ritkán látott édesanyja nem beszélt a múltról. Fedák Sári első, 1933-ban készülő saját gyártású filmjét, az Iza nénit Winter Sándor is támogatta anyagilag. A film hatalmas bu­kás volt.­ Fedák és Winter pénze odalett. „Az Iza néni propagandafilm. Fedák a világ figyelmét akar­ta a trianoni béke igazságtalanságaira felhívni” - mondta Gajdó Tamás. „Mondta neki az operatőr, mert Zsazsa a legdrágább bár­sonyokat akarta, mondta, ne költsön ennyi pénzt, a filmen ez úgysem látszik! De, de! Aztán Amerikában sikerült eladni, ráment az egész vagyona” - mondta Vörös Tibor. Fedák talán a rosszul sikerült filmes vállalkozás miatt is vállalta, hogy segít a fiatal páron. Hat évig nevelte Erzsit. Vitte a kislányt a próbákra és az esti fellépésekre is. Ilyenkor leültették a színészbejárónál oldalt egy padra, és ő ott várta, míg az ő Zsazsa nénije végez. Egyszerű is állt a színpadon, igaz, véletlenül. „Valami csipkés zsebkendővel itatta a könnyeit, hogy neki nincs gyereke vagy valami ilyesmi. Berontottam, hát akkor én ki vagyok? Erre őrületes zaj lett, elementáris hatás lehetett, ahonnan nagy zaj lett, én néztem a zaj irányába, ahol egy nagy luk volt. A színpad végén ott voltak a lámpák, én azokhoz az alsó lámpákhoz őrületesen közel voltam, néz­tem a zaj felé, jött egy tűzoltó, megfogott, és kiment velem”­­mondta Paksi Lászlóné. Nemcsak Erzsébetet mentette meg Fedák Sári. Az első, majd pedig a második zsidótörvény a színházi világot is fel­forgatta. Zsidó származásúaknak nem volt helyük a filmgyár­tásban. Fedák továbbra is tele volt zsidó barátokkal. Ugyan­akkor több újságban is azt nyilatkozta, hogy szimpatizál Hit­lerrel és a náci Németország elképzeléseivel. A beregszászi lány egész életében a nagy Magyarországot sírta vissza, hogy szülőföldje ismét az országhoz tartozzon. 1944 végén Sopronba menekült, a helyi társulatnál lépett fel. Ekkor érkezett az ajánlat a bécsi székhelyű Donausender rádiótól. Fedák - saját bevallása szerint - visszaemlékezése­iből olvasott fel a rádióban, illetve verseket szavalt. Német­országból való hazatoloncolása után a Népbíróság két év börtönre ítélte és teljes vagyonelkobzásra. A teltházas tár­gyaláson több vádpont is megdőlt: egyedül a Donausender rádióban való szereplése róható fel neki, amivel a vád szerint a nép- és demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegő­dött. A börtönbüntetést végül leszállították nyolc hónapra. Fedák Sári még visszaszerzi Szolva utcai villáját is, aminek nem sokáig örülhetett. „Eladta a villát, a pénzt befektette ebbe a 16 telekbe, ami eladhatatlan volt. Később lementem megnéz­ni, hát valóban. Egy-két összetákolt kalyiba volt, se víz, se növény, egy-két hervadó akácfa” - emlékszik Vörös Tibor. Fedák Nyáregyházán vette a telkeket. Ide is költözött. Majd - a helybéliek úgy emlékeznek - Fedák egy urasági ház kertészlakját kapta meg komornájával, Kerék Margittal. Aztán Fedák Sárit kiköltöztették a szépen rendbe hozott házból is. Az épület ugyanis a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén. Az asszony ekkor írt Vörös Tibornak, hogy segítsen neki átköltözni. „A legkorábbi vonattal érkeztem, és szakadt az eső. Na, mondom, az ég is siratja szerencsétlen sorsú Fedák Sárit. És az eső függönyön keresztül látok egy imbolygó alakot, ahogy egy kocsit húz maga után. Az eső összefolyt a könnyeivel. Ráborult a vállamra, és magamhoz szorítottam, éreztem, hogy ha nem szorítom, nem tartom, összeesik! Idejutott, aki a világ legünnepeltebb és legdrágább színésznője volt...” - mond­ta Vörös Tibor. A régi akácbokrok még megvannak. „Borzalmas koszban telepítették ki abba a villába, és az utolsó télikabátját eladta, azon vett meszet, és a nyáregyházi parasztasszonyok teljesen rendbe hozták a lakást. Nem tu­dom, hogy az öreg diófa meg­van-e még, előtte ott volt ma­lomkőből egy asztal, oda ült le uzsonnázni...”-emlékezett vissza Vörös Tibor. Az asszonynak már semmilye sem maradt, komornája mégis kitartott mellette. Pályatársai rendszeresen küldtek neki csomagot, abból éltek. 99 2009. szeptember 26., szombat BEREGI HÍRLAP XIV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Mátyusföldön A Csemadok Galántai Területi Választmányának szerve­zésében és Dunaszerdahelyi Művelődési Intézetének társ­­szervezésében szeptember 16-20. között Galántán és a kör­nyező falvakban került sor . XIV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatra. Kárpátaljáról 9 fős kulturális küldöttség vett részt a rangos eseményen. A rendezvény keretében Pereden, a Csemadok meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlésre került sor, ahol Hrubík Béla elnök köszöntőjét követően kitün­tették azokat a közművelődési aktivistákat, akik az elmúlt idő­szakban kiemelkedő köztevékenységükkel segítették a kulturá­lis szervezet munkáját. A szlovákiai és magyarországi kormány­zati tisztviselők köszöntői után a Kárpát-medencei Kulturális Napok programjainak résztvevői színvonalas műsorral kedves­kedtek a közönségnek. A nézők vastapssal honorál­ták Filep Anita és a Dob­­ronaki Nótázók produkció­ját, akik Horváth Sándor megzenésített verseit vitték színpadra. A XIV. Kárpát-meden­cei Magyar Kulturális Na­pok programjait a Galántai Polgármesteri Hivatal au­lájában nyitották meg, ahol a szervezők egy kis ízelítőt adtak a Csemadok 60 esztendős munkássá­gából. A megnyitó ünnep­ség a galántai Szent Ist­ván király római katolikus templomban folytatódott, ahol Filep Anita „Mert a haza nem eladó...” kezdetű dalával sokak szeméből kicsalta a könnyeket. A kárpátaljai küldöttség tagjai valamennyi szakmai csoport munkájából kivették a részüket, illetve több kiállításon és elő­adáson is bemutatkoztak. Nagyfödémesen Réti János és Fuchs Andrea grafikáit mutatták be, Nemeskosúton Zubánics László „Kárpátalja ezredéves kincsei” fotókiállítását, Felsősz­elin pe­dig Prófusz Marianna beregi szőtteseit tekinthették meg a he­lyiek. Filep Anita verséneklő több helyszínen—Galántán, Flókán, Királyréven, Pereden —aratott nagy sikert. Zsigárdon az ung­vári magyar tévések dokumentumfilmje is bemutatásra került. A szakmai programokban és képzésekben részt vett Szabó Tibor, a Ritmus táncegyüttes művészeti vezetője és tanítványai: Ba­jusz Richárd és Kiss Erika, akik több helyszínen is felléptek. 11­­. Juhász Sándor és Nagy Szabina Alsószelin az ifjúság közműv­e­­lődési képzésének lehetőségeit tanulmányozták egy tudomá­nyos tanácskozás keretében. Az ünnepség záró rendezvényén az északkeleti Felvidék (Kárpátalja) jókívánságait Zubánics László, az­ Ukrajnai Ma­gyar Nemzeti Tanács elnöke és Dupka György, a MI­KK elnö­ke tolmácsolták. A Csemadok fennállásának 60. évfordulója alkalmából számos szervezet, intézmény és magánszemély ve­hette át az országos szervezet díszoklevelét. Ebben a megtisz­teltetésben részesült a Csemadok társszervezete, a MFKK is. Az ünnepség végén a szervezők úgy döntöttek, hogy a XV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat 2010-ben Kolozsváron rendezik meg. A program résztvevői egy nyi­latkozatot fogadtak el: „A közel másfél évtizedet felölelő rendezvény mára bebi­zonyította a létrehozók eredeti szándékának helyességét, hogy magyarként mindannyian szükségét érezzük nyelv­i, kulturális és szellemi összetartozásunknak. Ez a néhány nap nem csak lélekben emelte fel a résztv­e­­vőket, de üzenetében is egyértelművé tette, hogy azok az értékek, amelyeket az egyes országokban élő magyar nemze­ti közösségek képviselnek éppúgy gyarapítják az egyete­mes magyar kultúrát, mint az adott országok kulturális sok­színűségét, és hozzájárulnak az egymás mellett élő népek barátságához, józan emberi magatartásuk erősítéséhez. Együttlétünk ideje alatt ismételten tudatosítottuk, hogy nem­csak a nyelvünkben és kultúránkban létező értékek kötnek össze bennünket, hanem azok a sérelmek és jogsértések is, amelyek közösségünk tagjait és csoportjait mind gyakrabban érik. • A résztvevő kulturális ernyőszervezetek képviselői min­den történés ellenére egyértelműen kinyilvánítják, hogy sa­ját és gyermekeik jövőjét továbbra is a szülőföldjükön kép­zelik el. Látják az itt élő népek egymásra utaltságát, és vall­ják, hogy csak egymás kölcsönös tisztelete és egyenjogú­ságának elismerése alapján képzelhető el a Kárpát-medence népeinek felemelkedése. Meggyőződésünk, hogy a térség országaiban élő ősho­nos nemzeti kisebbségek problémája nem csak az adott or­szágok belü­gye, hanem összeurópai ügy. A XIV. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok részt­vevői továbbra is vallják az európai kulturális sokszínűség fontosságát. A fentiek jegyében elengedhetetlennek tartják az érintett kormányok és az európai intézmények hatékony intézkedéseit.” Fogarast * 7. oldal

Next