Beregi Hírlap, 2010. július-december (66. évfolyam, 51-104. szám)
2010-07-17 / 55-56. szám
Program A Dédai Községi Tanács 2010. július 25-én 13 órai kezdettel (közép-európai idő) a dédai stadion területén megrendezi a Il. Beregdédai Rózsafesztivált. A kulturális programban többek között fellép a magyarországi Zeusz együttes. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Július 18-án 13 órai kezdettel a halábori Tisza-parti üdülőövezetben szabadtéri programra kerül sor, ahol különböző helyi zenekarok szórakoztatják a vendégeket. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Petőfi Sándorra emlékeztünk 1847 nyarán Petőfi Sándor hosszú útra kelt, menyasszonyához Szendrey Júliához indult Kohóra, hogy a szülői tiltás ellenére feleségül vegye szerelmét. Ungváron és Munkácson keresztül július 12-én, valószínűleg a délutáni órákban érkezett Beregszászba, ahol az 1839-ben épült Oroszlán vendégfogadóban szállt meg. A költő beregszászi látogatásának emlékét az egykori szálló falán (ma a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épülete) emléktábla őrzi. Petőfi Beregszászban írta a Meleg dél van... című versét. Másnap, 1847. július 13- án tovább indult, Badalónál kelt át a Tiszán. Petőfi Sándor beregszászi látogatásának emlékére a Beregvidéki Nyugdíjasok Petőfi Sándor Egyesületének tagjai megkoszorúzták a költő emléktábláját. IMRE MARGIT BEREGI HÍRLAP pgggpgp!* уф iWimm Г ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 55-56. szám 2010. július 17.,szombat Ára: 1 hrivnya www.beregihirlap.uz.ua „Cum Deo pro Patria et Libertate” A Rákóczi-szabadságharc kezdetére emlékeztünk Már hagyománynak számít, hogy a Rákóczi Szövetség beregszászi szervezete és a Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége szervezésében a társadalmi szervezetek július elején megemlékeznek a Rákóczi-szabadságharc kezdetéről, annak első csatájáról. Az ünnepség Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc téren kezdődött, ahol Esze Tamás egykor kibontotta a szabadságharc zászlaját, és „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelszóval Rákóczi seregébe toborozta a környék lakóit. Tárogató hangja idézte a régi időket, majd Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük az isaszegi (Magyarország) székhelyű Iatáron Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány képviselőit. Esze Tamás a posta falán lévő emléktáblájánál Zubánics László történész, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke elevenítette fel a szabadságharc kezdetének fontosabb eseményeit, kiemelve Esze Tamás kuruc brigadéros szerepét, hősiességét. (Folytatás a 3.dalőn) Berehovo . Beregszász járási székhelyünk az elmúlt évszázadok során számtalan megnevezéssel került fel a térképekre. A római korban állítólag Pereginum (!) néven tartották számon, majd első királyaink idején alapítójáról, Lampen (Lambert) hercegről 1063 táján Villa Lampertinek nevezték el. II. Géza király idején a kunok által elpusztított települést szászokkal újratelepítették, ekkor lett Lampertszásza (Lamprecilsas). A tatárjárás viharaiban elpusztult, majd főnixként feltámadt településnek 1247. december 24-én IV. Béla király városi jogokat adományozott. Ezeket a jogokat a vegyesházi királyok is megerősítették, majd az 1342. szeptember 2-án, Visegrádon kelt kiváltságlevelében I. Lajos király Lampert szász a szabad királyi várost pallosjoggal ruházta fel. A Beregszász településnév 1499-ben tűnik fel először az oklevelekben, amikor a munkácsi uradalom és a város tulajdonába vingárlt Geréb Péter országbíró halálát követően bélteki Drágffy Györgyöt iktatták be. A település, amely egyben Bereg vármegye székhelye is volt, történelmi nevét egészen az 1920-as évekig viselte, amikor a csehszlovák hatóság a korábban nem ismert Berehovo megnevezést akasztotta rá. 1938-1945 között ismét Beregszász, majd 1945 után ismét Berehovo. 1990. november 25-én Beregszász városában népszavazásra került sor, amelyen egyedüli kérdésként a város történelmi nevének helyreállítása szerepelt. A további eseményeket a Beregi Hírlap jogelődje, a Vörös Zászló tudósításaiból rekonstruálták. Ezek szerint a 20 841 szavazásra jogosult polgárból 13 842 vett részt a véleménynyilvánításon, közülük 12451 igennel, 1001 nemmel szavazott, illetve 384 szavazólap érvénytelen volt. Ennek ellenére minden maradt a régiben. A város történelmi nevének visszaállítása 2000-ben újra felmerült, azonban a megyei jogú városi státus elnyerése az ügyet háttérbe szorította. Idén a megyei tanács szerette volna rendezni a vitatott Berehovo/Berehovo településnevet, majd ezzel kapcsolatos döntését a Legfelsőbb Tanácshoz továbbította. Ott a döntést azzal utasították vissza, hogy a településnév-változtatásról nem volt népszavazás. A helyi önkormányzat ezért úgy döntött, hogy visszatér az 1990-es népszavazás eredményeihez és kéri a történelmi városnév visszaállítását. Információink szerint a városi tanács egyhangúlag támogatta a javaslatot (az igazsághoz tartozik, hogy a Berehovo/Berehovo név már foglalt). A továbbiakban a döntés a kijevi honatyákra vár. Az üggyel kapcsolatban azonban további lépésekre is szükség van, mivel járásunk nevét is meg kellene változtatni — Beregszaszkij rajonra. FOGARASI “Kultúrszemle” a járási intézményekben A járási tanács és a közigazgatási hivatal munkája során kiemelt figyelmet fordít a művelődési intézmények működésére. A “Beregvidék 2010-2015” szociális-gazdasági fejlesztési program előkészítése keretében Medvigy István, a közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, valamint Braun Béla és Petruska István, a járási tanács elnökhelyettesei a járási gyermekkönyvtárat, a járási könyvellátót, a járási központi könyvtárat, a mozit, illetve a veteránszervezet irodáját keresték fel. Halász László, a járási művelődési osztály vezetőjének kalauzolása mellett a szemlét az I. Franko utcai épületben kezdték, ahol a járási költségvetés révén kisebb felújításokra került sor, azonban az elmúlt hónapokban a munkát akadályozta, hogy a könyvtárban sem villany, sem fűtés, sem pedig mellékhelyiség nincs. Medvigy István arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a szomszédos telektulajdonosokkal sikerült megállapodni a villamos kábel kihelyezéséről, így hamarosan lesz áramellátás a könyvtárban. Sajnos az egykori moziépület (amely a járás és a város közös tulajdona) helyenként katasztrofális állapotban van, különösen a felső szinteken, ahol a beázások következtében a padló és a falak gombásodásnak indultak. Tudósítónk Ülésezett a járási tanács elnöksége Július 13-án megtartotta soros ülését a Beregszászi Járási Tanács elnöksége, amely a pénteki testületi ülésre készülve előzetesen megvitatta a napirendre kitűzött 15 kérdést. A legnagyobb érdeklődés Olena Vas, a járási pénzügyi főosztály vezetőjének beszámolóját kísérte, aki az első félévi költségvetés teljesítéséről, illetve a fő pénzügyi dokumentumban tervezett változtatásokról számolt be a jelenlévőknek. Az összesített adatok szerint a Beregvidék 4,2 százalékkal teljesítette túl a tervezett bevételeket, így a pénteki tanácsülésen mód nyílik arra, hogy az év eleji költségvetési maradványt eloszthassák — azok az intézmények (köztük a magyar gimnázium) is megkaphassák a pénzüket, akiknek az előirányzatait az államkincstár nem utalta át. Ugyancsak élénk figyelem kísérte Marija Kovács, a járási mezőgazdasági főosztály helyettes vezetőjének beszámolóját az aratási munkálatok menetéről. A régióra lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék, illetve a kialakult belvíz miatt a Szernye-mocsárban gazdálkodók 30—50 százalékos termésveszteséggel számolhatnak. A képviselők javasolták, hogy forduljanak beadvánnyal a Miniszteri Kabinethez a károk megtérítésével kapcsolatban. Tudósítónk Előkészületben a “Beregvidék — 2015” szociális-gazdasági fejlesztési program Július 6-án a „Beregvidék 2010-2015” járási szociális fejlesztési program kidolgozására megalakított hivatalközi munkabizottság Rarajnaújfaluban, majd Tápszonyban folytatta munkáját, tájékozódva a községek jelenlegi helyzetéről, problémáiról. A megbeszélést Ihor Szviscso, a járási állami közigazgatási hivatal elnöke vezette. Az elnökség tagjai között foglalt helyet Braun Béla, a járási tanács elnökhelyettese, Vladiszlav Ilohlik és Mihajlo Ljasko, a közigazgatási hivatal elnökhelyettesei. A munkaértekezleten részt vettek: a közigazgatási hivatal részlegvezetői, a járási kórház, a Köjál, a foglalkoztatási központ, a rendőrség, a vízgazdálkodási főosztály, a környezetvédelmi szektor, az állami földbizottság, a Zakarpatgaz Rt., valamint a Zakarpattyaoblenergo Rt. járási kirendeltségeinek képviselői. Rarajnaújfalu jelenlegi helyzetéről, Fejes Sándor polgármester tájékoztatott. Ismertetőjéből a jelenlévők megtudhatták, hogy a község 30 kilométerre fekszik a járási központtól, a Munkácsi járás határán. 1364 hektár földterülettel rendelkezik, ebből 229,7 hektár a falu alapterülete, 85,3 hektár erdő, 50 hektár legelő, 15 hektáron 5 farmer gazdálkodik, 40 hektárt zöldségtermesztés céljából bérbe vett a BeregFoods Kft., emellett 251 hektárt bérel a Velisan kisvállalat. A lakosság összlétszáma 990 fő, ebből 51 óvodás-, 161 iskolás-, 566 munkaképes korú, 205 nyugdíjas. Sajnos az elhalálozások száma évente 4-5 fővel meghaladja a születésekét. A községben 244 porta, 9 középület, 2 üzlethelyiség, 1 református templom, 3 imaház (református, baptista, Jehova tanúi), valamint az egykori kolhozudvarban néhány gazdasági épület található. A faluban 2 civil szervezet tevékenykedik: a kisgazdák és a nyugdíjasok egyesülete. Ipari vállalkozás nincs,jelenleg hárman foglalkoznak kereskedelemmel. A községi tanács 1993- ban alakult. A faluban általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, klub, postahivatal, valamint könyvtár működik. Ez utóbbi három intézmény egy 150 éves épületben kap helyet, ami viszonylag jó állapotú. A klubhelyiség 1996- ban volt felújítva. Az iskolában 90 gyermek tanul, számuk egyre csökken. Az épületen évente folyó felújítási munkálatokra kerül sor. Jelenleg a tető cseréje van folyamatban. A református imaházban működő egycsoportos óvodában 20 gyermekről gondoskodnak. A hozzáépített rész sajnos balesetveszélyes, ezért használhatatlan. Az egészségügyi rendelő a közelmúltban lett felújítva, az Armenhelp Alapítvány, valamint a Velisan kisvállalat jóvoltából. (Folytatás a 2. oldalon)