Beregi Hírlap, 2012. július-december (68. évfolyam, 45-95. szám)

2012-12-01 / 87-88. szám

BEREGI HÍRLA­P 86-87. szám 2012. december 1., szombat Kárpátalján egyre népszerűbb a rovás Lapunkban korábban már beszámoltunk róla, hogy Mezőgecse labdarúgócsapata ez év májusában a Ko­vács Alapítvány jóvoltából hasznos ajándékot kapott, amit Kovács Béla EP-képviselő adott át. A beregszászi járási bajnokság első ligájában a bajnoki címért küzdő csapat tagjai professzionális mezt ölthetnek maguk­ra, amely nemcsak minőségével, hanem jelképrendszerével is méltán kelti fel a figyelmet. A mezen ugyanis rovással is szerepel Mezőgecse neve, valamint messziről jól látható rajta a szkíta turul. Asztalos Tiborral, a mezögecsei futballcsapat edző­jével Kovács Dezső, a képviselő beregszászi irodájá­nak vezetője beszélgetett. — Községünkben régi hagyománya van a futball szeretetének. Gyermekkori emlékeim és szüleim elbe­szélése szerint már akkor is volt futballcsapatunk itt, Mezőgecsében, amikor még Magyarországhoz tartoz­tunk. Majd jött a 90-es évek „rendszerváltása” és az anyagi nehézségek miatt a focicsapat is megszűnt. Hosszú kihagyás után most újra van csapatunk. Ez év februárjában egy falugyűlésen merült fel az ötlet, hogy a régmúlt sporthagyományait felelevenítve köz­ségünkben szervezzük újra a focicsapatot, hogy va­sárnaponként az embereknek legyen hová kimenni szórakozni, egymással beszélgetni — mert szerintem ez is egy közösségformáló tényező. Sípos János és Szatmári József helyi vállalkozók a támogatásukról biztosítottak bennünket. Engem kér­tek fel a csapat összeállítására, az edzések levezeté­sére. Közös erőből felújítottuk a futballpályát, meg­szerveztük a csapatot. Ekkor még nem volt mezünk. Ezúton is szeretnénk megköszönni Kovács Béla EP- képviselő úr támogatását, aki hallva a problémánkról, segítségünkre sietett új, egyedi mezgamitúrákkal és futball-labdákkal. Csapatunk jelenleg a Beregszászi járás bajnokságában játszik, ahol már a bajnoki címért harcolunk. Szeretnék üzenni mindenkinek, akinek fontos a jövő nemzedéke, hogy már az iskolában meg kell sze­rettetni a fiatalokkal a sportot. Sajnos nálunk nincs tornaterem, és az iskolai sportpályát is benőtte a gaz... A mi időnkben szinte porosak voltak a focipályák, annyit játszottunk rajtuk, ma viszont kaszálni lehetne a füvet... Persze én nem sírom vissza a szovjet időket, de ebben a kis faluban akkor több olyan focista is felnőtt, akik az NB 1-ben is megállták volna a helyü­ket, ha nincs a határ, például Bihari Albert, Tóth La­jos, Nagy Géza vagy akár jómagam. Mi a focit nem tanultuk, csupán játszottuk, mégis a megyei élvonalig fel tudtunk jutni, ami akkor nagy szó volt. Ennek egy a titka: megszerettették velünk ezt a sportágat, mivel még egy kis falusi iskolában is foglalkoztak a testneveléssel. Én úgy látom, hogy mi, kárpátaljai magyarok másodrendű állampolgárok va­gyunk... Véleményem szerint a sportsiker lehet a lelki szabadságunk egyik záloga. Meg szeretném még említeni, hogy a kapott mezgamitúrának van két érdekessége. Az egyik, hogy a mez hátoldalán rovásírással is fel van tüntetve a településünk neve. Büszkék vagyunk rá, hogy a falutáblánk után a futballmezünkön is reklámozhatjuk ősi rováskultúránkat, ami fon­tos üzenettel is bír itt, Kárpátalján. Jelzi a többségi társadalom felé, hogy mi itthon vagyunk. A mez elején pedig egy szkíta turul van, a mi ősi magyar szimbólumunk. Ezzel üzenünk nemzettársainknak, hogy legye­nek büszkék magyarságukra, kultúrájukra és védelmezzék azt. Mi már tudjuk, hogy e szimbólumok mit jelentenek, büszkék vagyunk arra, hogy vasárnaponként a magyar kultúra követei is lehetünk egy olyan terüle­ten, ahol ezekről a dolgokról ezidáig nem is volt szabad beszélni. Amikor kiutazunk a vendégmeccsekre, az emberek felfigyelnek ezekre a jelképek­re, érdeklődnek irántuk. Végezetül azt kívánom, hogy a kezdeményezéshez minél több kárpát­aljai vagy Kárpát-medencei csapat csatlakozzon, és egyre többen legyünk ősi magyar kultúránk sportkövetei szerte e világban. Hisz’ csak ép test­ben lehet ép a lélek, és ép lélekkel lehetünk egészek, hogy együtt épít­sünk egy reményteljesebb jövőt! “Azt hittem, Mit kell tenned, Mit kell tenned, hogy velem nem történhet meg...” mielőtt külföldre mennél? ha külföldre mész? -mondd el rokonaidnak és barátaidnak kivel vagy kihez mész; -ne dőlj be ismeretlen személyeknek, amikor különböző, képzettséget nem igénylő állásokat ajánlanak neked: -a magyar vagy külföldi hatóságokon kívül senkinek se add oda az útleveledet; -tanuld meg a célország nyelvét, vagy legalább néhány szót, hogy szükség esetén meg tudd -tudj meg minél többet a célországban működő nagykövetségről; -ha segítségre van szükséged, hívd az egységes európai segélyhívószámot, a 112-őt. Egységes segélyhívószám: 112 (UE) “This publication has been produced with the assistance of the European Union. The contenta of this publication are the sole responsibility of the League fór Defence of Human Rights - Satu Mare and сап in no way be taken to refiect the views of the European Union." Együtt az emberkereskedelem ellen www.against-human-trafficking.eu A projektet implementálja: “The European Union is made up of 27 Member States who have decided to gradually link together their know-how, resourcos and des ti ni es Partnerség határok nélkül traintg sh­ow-кч Єопипм Ukum­ A Program az Európai Unió ■ . і'.і. iw." ' > .. . '- і . térv finanszírozásával valósul meg Szatmárnémeti Emberi Jogvédő Liga (RO) Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Nyíregyháza (HU) Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat (UA) Together, during a period of enlargement of 50 years, they have built a zone of stability, democracy and sustainable development whilst maintaining cultural diversity, toterance and individual freedoms.” Szabadon utazhatsz, Szabadságod és biztonságod de... mindennél fontosabb! A pénz és a pillanatnyi siker fontosabbnak tűnhet, mint a tanulás... A jövőd fontosabb, mint bármilyen pénzösszeg, amellyel a külföldi munkavállalás kecsegtet. Előbb fejezd be a tanulmányaid, aztán ráérsz pénzt keresni! Senkinek nincs joga ahhoz, hogy korlátozza szabadságod és árucikként kezeljen. Ezek a dolgok mégis megtörténhetnek. Még veled is. Ne add el szabadságod, bármennyi pénzt kínálnának érte. Gondolkodj el azon, hogy nem minden igaz, amit a külföldi életről hallasz.. Nem tudhatod, mi vár ott rád: - fizetés nélkül dolgoztathatnak; - szexuális szolgáltatások nyújtására kényszeríthetnek; - rabszolgaként, bezárva tarthatnak és koldulásra vagy lopásra kényszeríthetnek; - az emberkereskedők árucikként kezelhetnek; Аг emberkereskedelem formái: Аг emberkereskedelem formái: Az emberkereskedelem formái: 1. Szexuális szolgáltatásokra nyújtáséra kényszerítés 2. Munkavégzés általi kihasználás 3. Szervkereskedelem Az emberkereskedők szexuális szolgáltatások nyújtására kényszerítik az áldozatot és az ebből keletkező jövedelem egy részét vagy egészét elveszik az áldozatoktól. A rabszolgaság jelenkori megnyilvánulása, amelyben az áldozatokat gyakran elviselhetetlen körülmények között, fizetés nélkül vagy a fizetés töredékéért munka végzésére kényszerítik. Az emberkereskedelem legritkább és legsúlyosabb formája, amelyben az áldozatok szerveit akaratuk ellenére kiveszik és elszállítják. „Éhes év, éhes korszak” November 26-án a bótrágyi könyvtárban is megemlékeztek az éhínség áldozatairól. Barate Erzsébet intézményvezető volt a szervezője annak a kiállításnak, amely az ukrán nép egyik legsötétebb korszakának, az 1932- 1933. évi éhínségnek állít emléket. A könyvtáros előadást tartott az 5-9. osztályos tanulóknak azokról a tragikus eseményekről, amikor az ukrajnai falvakban ezerszámra szedte áldozatait a mesterségesen szított éhínség. Aktívan részt vettek a rendezvényen Dobonyi Eugénia és Molnár Tímea tanárnők, Tari Erika, a haranglábi könyvtár vezetője. Az „Éhes év, éhes korszak” c. fotókiállítás előtt a jelenlevők meggyúj­tották az emlékezés gyertyáit, befejezésül pedig egyperces néma csend­del adóztak az ártatlanul elhunytak emléke előtt. Gerő Mária Az 1932-33-as évek eseményeire emlékeztek Beregdédában Az éhínség (holodo­­mor) az ukrán nép törté­netének egyik legsöté­tebb korszaka. Fő okozó­ja nem természeti kataszt­rófa, hanem Sztálin, a kommunista diktátor ve­zette szovjet kormányzat politikája volt. Erre az ese­ményre emlékeztünk no­vember 23-án a dédai kul­­túrházban. Balogh Gizel­la, a kultúrház igazgatója köszöntötte a jelenlevő­ket, majd Híres Dóra fel­elevenítette az ukrán népirtás eseményeit. Mi­hók Alex és Simon Szidó­nia verseket szavalt, ezután elénekeltük a Lelki próbáimban Jézus légy velem... kezdetű refor­átus éneket. A megemlékezés végén a jelenlévők megtekintették az „Éhínség Ukrajnában. Nemzedékek emléke" című könyvkiállítást. „ . ...... Balogh Andrea, a dedai könyvtár vezetője

Next