Beregi Hírlap, 2016. július-december (72. évfolyam, 46-96. szám)

2016-11-26 / 86-87. szám

ESZTENDEJE A BEREGVIDÉK HIVATALOS KÖZÉLETI LAPJA Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 86-87. szám 2016. november 26., szombat www.beregihirlap.uz.ua A Beregvidéken is méltatták a méltóság és a szabadság napját Ukrajnában november 21-én méltatják a méltóság és a szabadság napját a 2004-ben végbement narancsos forradalom, illetve a 2013-ban lezaj­lott méltóság forradalma tiszte­letére. Ez a nap is bizonyítja, hogy az ukrán nép sokszor kiállt szabadságvágya, a függet­lenség, a demokratikus értékek és a fejlődés európai útjának védelmében. S közben nagy árat fizetett a szabadságért, a méltóságért. E napon a Beregvidéken is méltatták az ünnepet. Vitalij Matyij és Bimba Ferenc, a já­rási állami közigazgatási hivatal vezetőjének helyettesei, Horváth László, a járási tanács alelnöke, a városi tanács vezetői a kollektívá­ik tagjaival, az oktatási dolgozókkal, diákok­kal, a járás intézményeinek és szervezeteinek vezetőivel együtt a mennyei század emlékfa­lánál adóztak a méltóság forradalma és az ATO hősei emlékének. A résztvevők koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékfalnál. Tudósítónk Vidékünkön járt Ukrajna infrastruktúráért felelős minisztere Lapunk előző számaiban már többször is foglalkoztunk az Asztély-Beregsurány határátkelő felújításának és kibővítésének kérdésével. Mint kiderült, a magyarországi oldalon hamarosan befejeződnek a munkálatok, míg az ukrán oldalon csak nemrég kezdtek hozzá. A napokban Volodimir Omeljan, Ukrajna infrastruktúráért fele­lős minisztere találkozott Kiss-Pard­u Péterrel, a magyar külügymi­nisztérium határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes ál­lamtitkárával az asztélyi határátkelőn, hogy megbeszéljék a két or­szág közötti infrastrukturális fejlesztési kérdéseket. A felek egyet­értettek abban, hogy a határfejlesztés mindkét oldal számára egy­aránt fontos. Kiss-Pard­u Péter lapunknak elmondta: szeretnék megállapodás­ban rögzíteni a közös prioritásokat. Elsősorban autópálya-építésről, új határátkelők nyitásáról, a meglévő átkelőhelyek bővítéséről van szó.­­ Jól láthatjuk, hogy a magyar oldalon lassan véget érnek a bővítési munkálatok, és jó hír, hogy az ukrán oldalon is hozzáláttak ehhez. A tárgyalás alatt érintették-e a kérdést? — Természetesen. Ez egy EU-s pályázat keretében megvalósuló fejlesztés, amelynek határideje ez év végén jár le. Ami minket illet, be is fejezzük a ránk eső feladatokat. Az ukrán fél egy kicsit elmaradt a munkával, ezért közösen az Európai Bizottsághoz fordulunk annak érdekében, hogy a projekt megvalósításának határidejét kitolják 2017 végére. Ha minden a tervek szerint halad, jövő év második felében a határátkelőn megnyílik a kamionterminál. A delegáció ellátogatott a Nagypalád-Nagyhódos határszakasz­hoz is. Az államtitkár elmondta, a magyar oldalon már megépítették az utat az országhatárig, és a szükséges források is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy megnyíljon az új határátkelő. "Az ukrán oldalon is mihamarabb ki kell épülnie az infrastruktú­rának. Abban bízunk, hogy erre hamarosan sor kerül, és egy év múlva megnyitásra kerülhet ez a határátkelő is — mondta a helyet­tes államtitkár. , , ...­­ ,, , , (Folytatás a 2. oldalon.) Plenáris ülést tartott a járási tanács 2016. november 23-án Sin József elnök vezetésével megtartot­ták a VII. összehívású Beregszászi Járási Tanács 7. ülésszakának plenáris ülését. Az érdemi munka megkezdése előtt a jelenlévők egyperces néma főhajtással adóztak a holodomor, valamint a méltóság forradalma áldozatai emlékének. A tanácskozáson jelen voltak Petruska István, a járási állami köz­­igazgatási hivatal elnöke, valamint helyettesei, Vitalij Matyij és Bimba Ferenc, a hivatal strukturális alegységeinek vezetői, Gulácsy Géza, a megyei tanács képviselője, Babják Zoltán, Beregszász polgármeste­re, a járás intézményei és szervezetei, illetve a rendvédelmi szervek vezetői, a Beregvidék településeinek polgármesterei, a tömegtájé­koztatási eszközök munkatársai. A 34 képviselő közül 26 vett részt az ülés munkájában. Mielőtt a képviselők rátértek volna a napirendi kérdések megvi­tatására, Sin József hivatalosan bemutatta a jelenlévőknek Iván Ilstyát, a járási bíróság újonnan megválasztott főbíróját. Az első napirendi kérdéssel kapcsolatban Volodimir Zsilkin, a Beregszászi Helyi Ügyészség megbízott vezetője tájékoztatott a tör­vényesség és a jogrend helyzetéről, a polgárok jogainak és az állam érdekeinek védelméről Beregszász és a Beregszászi járás területén, valamint a Beregszászi Helyi Ügyészség ezzel kapcsolatos tevékeny­ségéről 2016 első félévében. A képviselő-testület tudomásul vette a tájékoztatót. A plenáris ülés napirendjére kitűzött többi kérdést a képviselők előzetesen megvitatták az állandó képviselői bizottságok ülésein. „A Beregi Hírlap beregszászi járási közéleti lap szerkesztősége” kommunális vállalat 2016. évi tevékenyégéről, a további tervekről, illetve a kommunális vállalat munkája javításának távlatairól Szemere Judit, a lap megbízott főszerkesztője számolt be. (Folytatás a 2. oldalon.) Rövid hírek Csak 2500 hrivnyát kapunk kézhez a 3200 hrivnyás minimálbérből Jövőre 3200 hrivnyára emelkedik a mi­nimálbér Ukrajnában. Üröm az örömben, hogy ezzel együtt az adó mértéke is nő, nem is akármennyivel: 700 hrivnyát is le­vonhatnak az összegből - tette közzé a pmg.ua november 18-án. Pavlo Rozenko miniszterelnök-helyettes szerint jóllehet, a minimálbér bruttó 3200 hrivnya lesz, de a különböző járulékok és adók levonása után csak 2500 hrivnya ma­rad belőle. Még nagyobb összeget vonnak le a közalkalmazottak, például az orvosok, a tanárok fizetéséből, azaz esetükben keve­sebb, mint 2500 hrivnya marad a 3200-ból. Minden harmadik család szubvencióban részesül Kárpátalján november közepéig 130 690, a közüzemi szolgáltatások díjainak ellentételezésére igénybe vehető támoga­tásban részesülő családot vettek nyilván­tartásba, azaz a megyében minden harma­dik (36,5%) család szubvencióban részesül. Az előrejelzések szerint az év végéig további 25-30 ezerrel nőhet a szubvenció­ban részesülők száma. A november 1 -jei ál­lapot szerint 626 millió hrivnya értékű tá­mogatást ítéltek meg a közüzemi szolgálta­tások ellentételezésére, a szolgáltatásokat Э­­­tó vállalatokkal szembeni tartozás 320 lő hrivnyát tett ki. Huszonháromezer családnak 48 millió hrivnya értékű készpénzben folyósítandó támogatást ítéltek meg szilárd tüzelő és palackos gáz beszerzésére. A lakossággal szembeni tartozás jelenleg 25 millió hrivnyát tesz ki. Kétmillió euró támogatást kapott az ukrán határőrség Az Európai Unió kétmillió euró érték­ben szolgálati felszerelést, berendezéseket és járműveket adott át Ukrajna állami ha­tárőrségének. A határőrség nyilatkozatából kiderült, hogy összesen 25 db VW Amarok terepjá­rót, hat Volkswagen T6 kisbuszt, 45 db Enduro PR4 motort, tíz Outlander L Max 570 DPS quadot, 30 db Archer hőkamerát, négy Defendec megfigyelő rendszert és 70 pár sílécet kaptak a határőrök. Ez jelentős segít­ség, az adott eszközöket szinte azonnal “szol­gálatba” állítjuk - írta a sajtószolgálat. A harmadik világ országainak szintjére süllyedt gazdaságilag Ukrajna Az elmúlt három év alatt Ukrajna gazda­ságilag a harmadik világ országainak szintjé­re süllyedt- fejtette ki véleményét Vszevolod Sztepanyuk ukrán közgazdász. A harmadik világ azokat az országokat jelenti, melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmat, sem az egykori kele­ti blokk országaival nem kötöttek szövetsé­get. A kifejezést Alfréd Sauvy francia demog­ráfus alkotta meg 1952-ben. Mára tágabb ér­telemben használják a kifejezést, és minden olyan országot ideértenek, amelyek fejlett­sége és a lakosság életszínvonala alacsony, az állam politikai orientációjától függetlenül. A harmadik világ országai Afrikában, Ázsiá­ban és Dél-Amerikában vannak. A közgazdász véleménye szerint azok a reformok, amelyeket Ukrajnában végrehaj­tottak, az alapok és a szakmaiság hiánya miatt befejezetlenek maradtak - m­a a Golos.ua ukrán hírportál. “Egyetlen reformot sem fe­jeztek be azok közül, amiket most kezdtek el. Ennek oka a szakmaiság, valamint a pénz­ügyi források hiánya. A reformokat nem az állam javára akarják végrehajtani, hanem a külső szereplőknek akarnak imponálni, azon­ban nincsenek tervek ezeknek a végrehaj­tására. Mára az ország kilátásai nagyon rosszak, s jelenleg ahhoz, hogy valamit meg­változtassunk, tisztességes választásokat kell tartanunk, ami sajnos lehetetlen.”­­összegezte az ukrán közgazdász.

Next