Vörös Zászló, 1953. január (2. évfolyam, 2-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ il»«gáos «Scalozefrincail« napca «a ■»mahbea Küzdelmes, szomorú volt a bányászok sorsa a múltban. Ezt a sorsot Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs a szénipari bányamunkások országos értekezletén, 1952 június 29-én mondott szavai jellemzik a legjobban: „A román és külföldi kapitalisták, a szénbányák akkori tulajdonosai a legkönyörtelenebbül fosztogatták és kizsákmányolták a bányamunkásokat. Éhbérért, amely arra sem volt elég, hogy kielégítse a maguk és családjaik legelemibb szükségleteit, a bányászoknak végkimerülésig kellett dolgozniuk, a legkezdetlegesebb szerszámokkal, hogy a kapitalista kizsákmányolok meggazdagodhassanak A bányamunkások állandóan a holnapi nap bizonytalanságának rettegésében éltek. Bármikor, bármelyiket kidobhatták az utcára, a munkanélküliség prédájául. A tőkések minél nagyobb hasznot sajtolva, a legelemibb munkavédelmi és bányabiztonsági berendezésről sem gondoskodtak, hogy megóvják a bányászok életét." Ez volt a köpecbányai bányászok helyzete is, azután, hogy 10 évvel ezelőtt megnyitották a bányát. Csak az utóbbi 8 év alatt lett emberséges élete a köpeci bányásznak. ★: 1944 szeptemberében a visszavonuló fasiszta hordák, mint ahogy a többi üzemmel tették, a köpeci bányát is tönkre akarták tenni. Szándékukat azonban a dicsőséges felszabadító szovjet csapatok gyors előretörése keresztül húzta. A felszabadítás után a bányászok a Román Kommunista Párt útmutatása nyomán megindították a termelést. A munkában a kommunisták mutattak példát, 8 hónapig majdnem fizetés nélkül dolgoztak, de eleget tettek kötelességüknek. A helyzet csak akkor változott meg, amikor 1945 március 6-án a dolgozók harca nyomán az ország vezetését demokratikus kormány vette kézbe. A bányászoknak azonban még azután is, egész az államosításig küzdeniük kellett a tőkések szabotáló kísérletei ellen. Az államosítás után azonban teljesen megváltozott a helyzet, öt év alatt a tőkések évszázados bűneinek egy részét sikerült felszámolni Köpecbányán is, egészségessé tenni a munkahelyet, gépesíteni a termelést. Pártunk és kormányunk támogatásával, az új munkamódszerek bevezetésével, a szovjet tapasztalatok alkalmazásával, új lendületet kapoz a termelés. Az államosítás előtt a bányának még rendes havi terve sem volt. Az államosítás után a termelés 400 százalékkal emelkedett. A bányamunkások országos értekezlete, a Román Népköztársaság minisztertanácsának és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének határozata a széntermelés növeléséről és a szénipari munkások életszínvonalának emeléséről, gyökeres fordulatot jelentett a köpecbányai dolgozók életében is. Míg az államosítás után a köpeci bánya a kormánytól felvonógépeket, esztergapadot, új villamos dinamókat, egy villanymélyfúró-kutatógépet és kézi kutatófúrógépet, számos villamos fúrógépet és Diesel-gépeket kapott, az országos értekezlet után az eddigi gépesítés még fokozottabban emelkedett, s az utolsó hónapban újabb nagyarányú segítség érkezett a bánya gépesítésére. A bányai szállítás gépesítésére Diesel vontatógépet, keskenynyomtávú mozdonyt, nagyerejű szovjet gőzgépet kaptak, amelyet most állít fel Mihály Albert és Nasradi Mihály munkacsoportja. A termelés meggyorsítása érdekében a bányában két szállítószalag dolgozik. Egyik a bánya mélyén, a másik pedig a vagonrakodás menetének meggyorsítását könnyíti meg. Az élő káderek kiképzésére a pártalapszervezet irányításával nagy gondot fordítanak a bányában. Most fejeződött be az első szaktanfolyam. A szakmai tanfolyamon három bányászt, 20 segédbányászt, 3 mozdonyvezetőt, 3 fékezőt, 3 tüzelőt, s egy hegesztőt képeztek ki. Az 1953-as évben 60—80 tanulóval, újabb szakmai tanfolyam létesítését vették tervbe. A helyi kiképzés mellett az országos bányásziskolákból is új szakmai káderek kerülnek Köpecbányára. Beke János, Kertész István, Demeter Jenő és Simon Mihály nemrég vizsgáztak és most mint bányamesterek dolgoznak a termelés fokozása érdekében. A zsilvölgyi bányászati főiskolán tanulnak Beke József és Csiki Gyula köpeci bányászok. A szakmai tanfolyamok mellett a pártalapszervezet nagy gondot fordít a dolgozók politikai és ideológiai színvonalának emelésére is. Az esti tanfolyamon 40 dolgozó vesz részt, 2 politikai körben pedig szintén 40 dolgozó ismerkedik meg a politikai kérdésekkel. Nagymértékben megjavult a bánya dolgozóinak egészségvédelme. A dolgozók részére gyógyszertár van a bányatelepen. Most fejezték be az új diszpenzár építését, ahol egy orvos és három egészségügyi személyzet gondoskodik a bányászok egészségéről. A bánya kitermelőhelyein 12 egészségügyi pont, 2 elsősegélynyújtó hely van. A diszpenzár saját mentőautóval is rendelkezik. A diszpenzár épületében helyezték el a bánya új fürdőjét, 8 zuhannyal és 2 kádfürdővel. Az elmúlt évben pártunk és kormányunk nagy gondot fordított a bánya dolgozói lakásviszonyainak megjavítására is. Több blokkházban 36 családnak és 100 egyedülálló dolgozónak van kényelmes, korszerű lakása. A bányatelep gyermekei számára a telepen óvoda és iskola van. Nem kell most kilométereket gyalogolniuk a közeli falu iskolájába. Kulturális téren is nagy fejlődésnek indult a bányászok élete. A 300 személyt befogadó kultúrteremben a bányászok kultúrgárdái hetenként rendszeresen előadásokat tartanak. Ugyanott minden héten mozielőadást is tartanak. Pártunk és kormányunk gondoskodására a bányamunkások azzal válaszolnak, hogy állandóan emelik a termelést. Nap mint nap állandóan jobban alkalmazzák a fejlett szovjet munkamódszereket, a Kotleár módszert, az egész bánya munkássága alkalmazza. A ciklusos, grafikon szerinti frontfejtéssel szép eredményeket érnek el Both Sándor, Kovács Sándor és Oláh Sándor élmunkás bányászok. A bánya dolgozói számos újítással járulnak hozzá a termelés emeléséhez. Égető József asztalos egy olyan gépet készített, amellyel a bányász-szferszármnyél készítést ugyanazon idő alatt megkétszerezték. A szakszervezet nagy gondot fordít a szocialista versenyek kiszélesítésére, amelyekben, 84 munkacsoportban, a bánya dolgozóinak 70 százaléka vesz részt. A dolgozók egymás között közel négyszáz szocialista versenyszerződést kötöttek. A bánya munkásai jó szervezéssel, a pártalapszervezet irányításával, a szakszervezet és az igazgatóság közötti együttműködéssel az évi tervet december 24-én befejezték. Ilyen eredményt a múltban soha nem tudtak elérni a köpeci bányászok. Az eredmény elérését az tette lehetővé, hogy pártunk, személyesen Gheorghiu-Dej elvtárs, atyailag gondoskodik a bányászok életfeltételének megjavításáról. A bányászértekezlet nyomán elért eredményt akkor tudjuk felmérni, ha figyelembe vesszük azt, hogy az 1949- es évben 87,2 százalékos munkaerővel az évi tervet 85 százalékban teljesítették. 1951-ben pedig 76,6 százalékos munkaerővel az évi tervnek csak 77 százalékát tudták teljesíteni, ezzel szemben az 1952-es évi tervet sikeresen befejezték. A köpecbányai pártszervezet vezetősége az elért eredmények nyomán felismerte a tervszerű munka fontosságát. Már december hónapban megtett minden intézkedést, hogy az 1953-as tervév feladatait ismertesse a dolgozókkal. Az 1953-as évi tervfeladatot az igazgatóság elsősorban az alapszervezet és szakszervezet vezetőségével, valamint az üzem technikusaival tárgyalta meg. Ezután december 31-én nagygyűlés keretében az egész bánya dolgozóival megvitatták a tervet, hogy mindenki tudja a reá háruló feladatot, mert csak így biztosítható az, hogy a bányászok ötéves tervüket négy év alatt teljesítsék. Erdős István A merrosvásárhelyi gép- és traktorállomás dolgozói eleget tettek vállalásaiknak A marosvásárhelyi gép- és traktorállomás traktoristái,, technikusai és mérnökei december 30-a, Népköztársaságunk kikiáltásának 5. évfordulója tiszteletére szép munkasikereket értek el. A gépállomás dolgozói nagygyűlésen tettek vállalást s vállalásuknak becsülettel igyekeztek eleget tenni. Így Bartha Antal gépészmester, aki négy traktor kijavítását vállalta, december 30-a tiszteletére hat traktort javított ki és helyezett üzemképes állapotba s ezáltal nagyban hozzájárult a gép- és traktorállomás termelési tervének teljesítéséhez. Molnár Lajos brigádos, az agitátorok és párttagok felvilágosító munkája nyomán, brigádjával 3 vetőgép helyett négyet javított ki és helyezett üzemképes állapotba. Hasonló szép eredményt értek el Józsa Ferenc, Bálint Lajos, Cioban Laurean gépészek, akik vállalásukat 150 százalékban teljesítették, kijavítva és jó állapotba helyezve 14 koronát. Chiorean Valér brigádos szintén szép eredményt ért el a traktorok kijavításánál. December 28-ig 3 traktor helyett négyet javítottak ki a brigád tagjai. Vigh József, aki egy cséplőgép javítását vállalta, becsülettel teljesítette vállalását és a cséplőgépet már december 20-án átadta a gépállomás vezetőségének. Ezek a szép eredmények mind azt bizonyítják, hogy a gép- és traktor- állomás dolgozói minden erejükkel azon igyekeztek, hogy munkájuk legjavát adják hazánk dolgozóinak nagy ünnepére. A gép- és traktorállomás dolgozóinak munkája hozzásegíti a dolgozó parasztokat, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat időben, a legjobb gépekkel és felszerelésekkel végezzék el, hozzájárulva ezáltal a jövő évi bő termés biztosításához, a dolgozók életszínvonalának állandó emeléséhez. Fejlődik, erősödik a nagyernyei kollektív gazdaság Akárcsak a nyári, vagy őszi kampányban, most is szorgalmasan dolgoznak a nagyernyei „Partizán“ kollektív gazdaság tagjai, hogy közös gazdaságukat felvirágoztassák, életüket még szebbé tegyék. A tagok örömmel veszik ki részüket minden munkából, mert érzik, hogy valóban maguknak dolgoznak és munkájukkal saját jólétüket fokozzák. A tavalyi dinnyetermésük jövedelméből százezer darab téglát vettek, hogy nemrég épült modern istállójukat megnagyítsák és új gabonaraktárat építsenek. Egyre növekvő állatállományuk megkívánja, hogy a gazdasági épületeket is bővítsék. Egymást érik a megrakott szekerek az építkezéshez szükséges téglával. A kollektivista asszonyok dohánylevelekkel dolgoznak, csomagolják és összekötözik. Mások az ültetnivaló burgonya válogatását végzik. December hónapban fejezték be 6 hektár terület gyümölcsösítését. A kollektivisták a régeni és a ludasi állami gazdaságtól kapott 550 darab alma-, meggy-, barack-, körtefa-csemetéket nagy gonddal ültették el, mert tudják, hogy , néhány év leforgása alatt bekövetkező bőséges gyümölcstermés készpénzbeli jövedelmet biztosít nekik. Mindenki örömmel vette ki részét a munkából. Gondos és szorgalmas munkájukkal kitűntek Szabó József, Nemes László, Frunza Lázár és Máté Ferenc. De a nagyernyei kollektivistáknak nemcsak gyümölcsösük lesz, hanem tervbe vették 5 hektár terület szőlőtőkével való beültetését és 11 hektárnyi zöldségterület létesítését is. Kijelölték a szükséges területet és intézkedtek a megfelelő vetőmag beszerzéséről és a szakkáderek neveléséről. Tervük tehát nem csupán terv, hanem a pártalapszervezet irányításával s a tagok lelkes munkája révén máris valósággá kezd válni, így erősítik kollektív gazdaságukat, amelymegalakulása óta szép fejlődést mutat. Az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok közül egyre többen értik meg azt, hogy a közös gazdaságban van az igazi helyük. 1952. augusztus 25-e óta 25 új tag lépett be a kollektív gazdaságba. A nagyernyei kollektivisták a hosszú téli estéket arra használják fel, hogy fejlesszék a politikai, szakmai színvonalukat. Szorgalmasan látogatják Sztálin elvtárs rövid életrajzát tanulmányozó kört, a könyvtár szak- és szépirodalmi könyveit olvassák. A kollektivisták bizakodással lépik át az újév küszöbét és meg vannak győződve, hogy az 1953-as év pártunk vezetésével újabb megvalósításokkal és győzelmekkel teli év lesz. Lelkes munka folyik a székelyudvarhelyi állami gazdaság fiátfalvi alosztályán A székelyudvarhelyi „Petőfi Sándor“ állami gazdaság fiátfalvi alosztálya udvarára érkezve azt látjuk, hogy valamennyi dolgozó hozzáértéssel, munkakedvvel végzi feladatát. A kalapácsmalom és a traktor hangjától visszhangzik az udvar. Kis idő múlva a traktor zaja elnémul s a dolgozók ebédelni készülnek. Csak az állatgondozók maradnak munkahelyükön. — Bizony, az állatgondozás igen fontos feladat, tudják is ezt a tehe-neszek, — mondja Patakfalvi Sándor, az alosztály könyvelője. — Tehenészeink nagy odaadással dolgoznak, munkájukban szovjet módszert alkalmaznak, hogy minél több tejet juttasson alosztályunk a munkásosztály részére. Négyszer fejnek naponta pontos időben s így sikerült jóval túlhaladni előirányzatunkat. A harmadik évnegyedben 2077 liter tejet adtunk terven felül. A negyedik évnegyedben tehenészeink 5 százalékkal haladták túl a harmadik negyedévi eredményt. Fodor János 1368, Szabó József 3711 és Albert Ferenc 310 liter tejet adott be terven felül. Hasonló szép eredményekről számolhatnak be az alosztály dolgozói a sertésgondozás terén i Most építettek egy 50 méternél hosszabb, korszerű istállót. Ez az újabb megvalósítás még virágzóbbá teszi az állami gazdaságot. A gazdaság földjét is tagosították s ez jelentősen megkönnyíti a munkát. A gazdaságból való eltávozásunk közben újra felcsendül a traktorzúgás, valamennyi munkás újult erővel folytatja munkáját, hogy még többet és jobbat adjanak, s az állami gazdaság példaként álljon a falusi dolgozók előtt. Névváltoztatás: Lopatá Zenovica született Stánceni községben 1904 július 7-én, jelenleg stánceni laikos 374/1952. számú kérvényében nevének megváltoztatását kéri Lopatá Zenovicáról Nuj Zenovicára, hogy ezentúl Nuj Zenovicának hívják. Azok, akiknek valami kifogásuk van a fenti névváltoztatás ellen értesítsék Stáncen község anyakönyvi hivatalát, nevük és pontos elmük feltüntetésével. ajlarosv.helyi mozik műsora. Vörös Zászló filmszínház: Dicsőség útja. Haladás filmszínház: Civil a pályán. Uj Idők filmszínház: Uj műsor. ÁLLAMI SZÉKELY SZÍNHÁZ Műsora: Január 3. Szombat este 8 órakor: Két tábor. Sorozatszám: 42. Üzemi bérlet: 11—19. Január 4. Vasárnap délután 3 órakor: Legény a talpán. Sorozatszám 43. Üzemi bérlet: 11—20. Iletvenkettedszer. Január 4. Vasárnap este 8 órakor: Két tábor. Sorozatszám: 44. Üzemi bérlet: ill.1. Felejthetetlen délután a marosvásárhelyi gyermekvárosban Alig múlt el déli két óra, de a „Lázár Ödön" park már benépesedett. A város különböző részei felől jönnek a hosszú sorok, zsivalygó gyermekcsoportok, hogy jelen lehessenek a Békefaünnepély megnyitóján. A sok gyerek között ott igyekszik előrejutni egy barnakabátos kis pionír, lányka is, aki kézenfogva vezeti kékmackós öcsikéjét. A kisfiú ide-oda tekinget, s így csak lassan haladnak előre. Végre elérnek a nagy galambdúcos székelykapuhoz, s a pionír hangosan betűzi: ,,Békefa ünnepély Meseországban". A kisfiú tágra nyitott szemmel, kipirult arccal lép be „Meseországba" és ettől kezdve vége-hossza nincs a kérdezősködéseknek. Mindent akar tudni, látni, hallani. Mindketten kíváncsian nézik a kis mézeskalács-házat, megcsodálják a Jancsi és Juliska otthonának szalmafedelén a mézeskalács szivet. Belülről szives szóval kérdi meg t''i:’• a baboskendős Juliska: — Vásárolni akartok, gyerekek? — és Jancsi már nyújtja is nekik az édességeket. Alföldi bőujjú ingét, árvalányhajas kalapját őszintén megcsodálják a kis vásárlók. Továbbindulnak a kis gombaház felé. Itt is édességekkel kínálják őket, s tovább, a kis vízimalom ablakában apró legényke könyököl, vevőkre vár: ő süteményeket, kekszet árul kis fehérköpenyes társnőjével együtt. Könyvek is vannak Meseországban, azt a „Pionírok könyvesboltjában" találják meg a kis vásárlók. Az „Ipari Termékek Helyi Kereskedelmi Vállalatánál“ játékok, könyvek várják, hogy értük menjenek a gyermekek. A toronyóra nemsokára hármat üt. Ekkor indul el a hír, előbb csak csendesen, néhány pillanat múlva már örömmel, kórusban kiáltja az aprónép:— Télapó! Megjött Télapó! A lassan, öregesen tipegő Télapót szeretettel veszik körül a gyermekek. Mindegyikük közelről akarja látni, megcsodálni ősz szakállát, piros bársonyköpenyegét, faragott botját. Télapó mindegyikükre ,rámosolyog. Lassan lépked, mert nyomják öreg vállait az évek és az a nagy puttony, amelyben a gyermekeknek csomagokat hozott. Végül mégis felér az emelvényre, és szerető mosollyal, melegen barátian köszönti kis híveit. Az emelvényen már ott áll Keresszegi Ibolya elvtársnő, a KDNSZ tartományi vezetőségének tagja. — A békeja-ünnepélyt megnyitom. A megnyitó gyűlés levezetésére egy öttagú elnökség megválasztását javasolom... Persze, hogy az elnökségben ott van az öreg Télapó is! Winkler Mária elvtársnő, a Városi Néptanács titkára veszi át a szót. Arról beszél, hogy hazánkban a gyermekek ma boldogan, békésen élnek, tanulnak. Népi demokratikus rendszerünk minden lehetőséget biztosít számunkra, hogy öntudatos emberekké nevelődjenek. Amikor az apák, anyák arra törekednek, hogy normájukat túlhaladják, a tervüket túlteljesítsék, amikor határozottan kiállnak a béke ügye mellett, mind azért harcolnak, hogy gyermekeiknek békés, boldog jövőjét megalapozzák. A tanítók, a nevelők azért dolgoznak kitartóan, hogy a szülők segítségével újtípusú embert neveljenek a gyermekekből: olyan embert, aki megállja a helyét a mindennapi munkában és odaadóan kiveszi részét a szocializmus felépítéséért és a béke megvédéséért folyó harcból. — Ezt a gyermekvárost szeretettel adjuk át gyermekeinknek, hogy lássák, szeressék, de szeretetük terjedjen túl a gyermekváros határain a városra, az országra, s jusson el dolgozó népünk szeretett vezetőjéig, Gh. Gheorghiu- Dej elvtársig. Szálljon az a szeretet túl a határon, a felszabadító szovjet népig és nagy tanítómesterünk, Sztálin elvtársig! Az a melegség, amellyel Winkler Mária elvtársnő beszél a gyermekekhez, kifejezi azt a szeretetet is, amellyel ezt a gyermekvárost építették. Az építők nem kímélték a fáradtságot. Odaadással dolgozott Schnedarek János és Péter Béla a „Meseország" tervezetén és megvalósításán. Csorvási István Állami Díjas szobrászművész lelkesen végezte vállalt munkáját, a gyermekváros rendezését. Minden tettéből sugárzott a gyermekek iránti meleg szeretet. Nem maradtak el a munkában az építkezési vállalat asztalosműhelyének dolgozói sem: Bodó Gyula sztahanovista, Dentsén Domokos, Chibibutean Vasile, Gönczi bácsi, Balázs Péter, Benedek József és a többiek, akik „Meseország" házait építették, és a Székely Színház díszletező műhelyének dolgozói, akik művészi munkájukkal megszépítették a házakat, székelykaput, s a holt lemezdarabokon megelevenítették az állatvilág legismertebb alakjait. Felépült „Meseország", gyermekeink boldog gyermekkorának egyik kincse. Népi demokratikus rendszerünk szűrt, tetemül gondoskodik arról, hogy a holnap építő emberei ma boldog, nyugodt gyermekkort éljenek. Meglepetésekkel teszik szebbé, még boldogabbá a gyermekek napjait. Ez a „Meseország", ez a békefa-ünnepély is meglepetésnek készült. Amikor Télapó a nagy békefa alatt személyesen osztotta szét az 1500 kis csomagot, minden gyermek érezhette, hogy róla is gondoskodnak,, hogy szeretettel veszik körül, s ez a szeretet mindennel szemben megvédi őket. Ilyen életet egyetlen kapitalista ország sem tud biztosítani a gyermekeknek. Ez csak a kommunizmus építésének országában és a népi demokráciákban lehetséges, ahol a szabad ember békésen építi a boldog holnapot.