Vörös Zászló, 1953. december (2. évfolyam, 283-309. szám)

1953-12-01 / 283. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ Késdivásárhely-rajenbem meg kell gyorsítani az őszi mélyszántás ütemét Pártunk és kormányunk az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséről szóló határozatában kötelezően előírja, hogy a magasabb terméshozam elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges az őszi mélyszántás elvégzése. Ott, ahol a pártszervezetek és néptanácsok végrehajtó bizottságai jól megszervezték ezt a munkát, komoly eredményeket értek el. Kézdivásárhely-rajonban a kollektív gazdaságokban, mezőgazdasági társulásokban és az állami gazdaságban már befejezték vagy befejezéshez közeledik az őszi mélyszántás. A kollektív gazdaságok példáját követve, az egyénileg dolgozó parasztok közül is nagyon sokan elvégezték ezt a fontos munkát. ISIS fersnél bebizonyította az őszi mélyszántás fontosságát Az őszi mélyszántás jelentőségét Kézdivásárhely-rajon kollektivistái és a társulások tagjai ebben az évben tapasztalták a leginkább. Meggyőződtek arról, hogy ott, ahol azt elvégezték, jóval nagyobb, hektáronkénti terméseredményt értek el, mint ott, ahol nem alkalmazták. A torjai, tamásfalvi, alsócsernátoni, lemhényi kollektív gazdaságok a gép- és traktorállomás segítségével már az elmúlt hónapban teljes egészében befejezték az őszi mélyszántást. A többi kollektív gazdaságokban is, mint Petőfalván, a befejezéshez közeledik. Az elért eredmények annak a bőséges termésnek tulajdoníthatók, amit a kollektív gazdaságok ebben az évben elértek. A torjai kollektivisták rozsból 1668 kiló, zabból 1941 kiló, míg burgonyából jóval nagyobb termést értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az eredmények eléréséhez az is hozzájárult, hogy a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának mérnökei, technikusai, a pártszervezet irányításával jól megszervezték az őszi mélyszántás munkálatait a kollektív gazdaságokban, ahol szakmai tanácsokat adtak annak fontosságáról. Ott, ahol azt tapasztalták, hogy az őszi mélyszántás üteme nem kielégítő, azonnal intézkedtek, hogy a mérnökök és technikusok segítséget nyújtsanak. Így volt ez a lemhényi kollektív gazdaságban is, ahol októberben még az őszi mélyszántást nagyon kis százalékban végezték el. Komoly elemzés és segítségnyújtás után — a gépállomás traktoristáinak lelkes munkájával — a mélyszántás üteme meggyorsult, olyannyira, hogy október végére már teljes egészében befejezték azt. — Az őszi mélyszántás elvégzésének meggyorsítására Kézdivásárhely-vajonban a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások között tapasztalatcserét szerveztek, ahol az elnökök és brigádosok beszámoltak eddigi munkájukról és azokról a módszerekről, amelyeket a magasabb terméshozam eléréséért alkalmaztak. A lemhényi kollektív gazdaság elnöke, Veress Albert, Balázs Márton, a torjai kollektív gazdaság elnöke és mások beszámoltak az őszi mélyszántás eredményeiről. Elért eredményeink megmutatták, hogy a szovjet módszerek alkalmazása, valamint az agrotechnikai szabályok felhasználása erősíti gazdaságunkat és biztosítja a tagok áretszínvonalának állandó emelkedését. Mi arra törekedtünk az elmúlt években is, hogy minden területen elvégezek az őszi mélyszántást, mert ez a tavaszi munka idejét is megrövidíti, ugyanakkor biztosítja a talaj nedvességét és lehetővé teszi a magasabb terméshozam elérését — fejezte be módszereinek ismertetését Balázs Márton, a torjai kollektív gazdaság elnöke. Az őszi mélyszántás elvégzésében igen komoly segítséget nyújtott a gép- és traktorállomás. A gépállomás vezetősége a traktoristákkal idejében ismertette az őszi mélyszántás jelentőségét. Gondoskodott arról, hogy a traktorok a vetési munkálatok befejezése után azonnal megkezdhessék az őszi mélyszántást. A traktoristák november 7. és a néptanácsi képviselőválasztások tiszteletére vállalták, hogy őszi mélyszántási tervüket minden kollektív gazdaságban és mezőgazdasági társulásban, valamint az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban, akik szerződést kötöttek, teljes egészében befejezik. Az ötödik traktorbrigád tagjai Kiss P. András, Tóth Géza, Lukács Ignác, Molnár Jósef, Kádár József vállalták, hogy a lemhényi kollektív gazdaságban elsőnek fejezik be őszi tervüket. Vállalásukat becsülettel teljesítették. Miután befejezték tervüket, segítséget nyújtottak azoknak a kollektív gazdaságoknak, amelyek lemaradtak az őszi mélyszántás elvégzésében. Bokor Gyula, Tóth Géza traktoristák a néptanácsi képviselőválasztások tiszteletére tett vállalásukat túlteljesítették. A két traktorista fejezte be elsőnek egész évi tervét. Az elért eredményekhez az is hozzájárult, hogy a gép- és traktorállomáson, a politikai osztály irányításával a szocialista versenyt jól szervezték meg és azt 10 naponként rendesen kiértékelték. Minden alkalommal villámosságot szerkesztettek, amit idejében eljuttattak a traktoristákhoz. Ez a módszer ösztönözte például Hatházi György, Molnár József traktoristákat, hogy őszi tervüket idejében befejezzék. Kézdivásárhely-rajonban a kollektivisták, mezőgazdasági társulások tagjai, traktoristák harcolnak az őszi mélyszántás elvégzéséért, a magasabb terméshozam biztosításáért. ki egyénileg dajozó paraszti lassú ütemben végzi!? a mélyszántás? Míg a kollektív gazdaságok és társulások az őszi mélyszántás befejezéséhez közelednek, addig az egyénileg dolgozó parasztok nagyon lassú ütemben végzik azt. Még mindig azzal érvelnek, hogy nem lehet őszi mélyszántást végezni, mert száraz a föld, most pedig megfagyott. A kollektív gazdaságok példája azonban bebizonyította, hogy érvelésük alaptalan és nem felel meg a valóságnak. Vannak egyénileg dolgozó parasztok, akik többször meglátogatták a kollektív gazdaságokat és az ott tanultak alapján végzik az őszi mélyszárást. Antal István, Török János, nyujtódi dolgozó parasztok, akik, mert alkalmazták az elmúlt évben az „ őszi mélyszántást, burgonyából közel 180 mázsa termést értek el hektáronként. Ebben az évben is elsők voltak, akik elvégezték az őszi mélyszántást. Jó példájukkal bebizonyították, hogy az agrotechnikai szabályok alkalmazásával milyen nagy terméseredményt lehet betakarítani ott, ahol jól és idejében alkalmazzák azt. Ugyancsak jó példát mutattak az őszi mélyszántás elvégzésében Pénzes András, Jáger Antal, Fekete Mihály Ozsdola községből, akik, amikor a kollektív gazdaságok között megtartott tapasztalatcserén résztvettek, elhatározták, hogy mindenben követik azok példáját. Elhatározásukat bizonyítja az is, hogy a mélyszántást elvégezték. Nagyon lemaradtak a mélyszántás elvégzésében Kezdivásárhely, Kászon és Kászonaluz, ahol alig 4, illetve 9 százalékban végezték azt el. Hiányossága a rajoni néptanács mezőgazdasági osztálya mérnökeinek, technikusainak, hogy az egyénileg dolgozó parasztok között a felvilágosító munkát elhanyagolták. Nem szerveztek tapasztalatcserét az egyénileg dolgozó parasztok között, úgy mint a kollektív gadaságokban, hogy a dolgozó parasztok számoljanak be elért eredményeikről, módszereikről, az agrotechnikai szabályok alkalmazásáról az őszi mélyszántás elvégzésében. Berecki Mihály, a néptanács mezőgazdasági osztályának főnöke teljesen elhanyagolta az őszi mélyszántás kérdését az egyénileg dolgozó parasztok között. Ezzel magyarázható, hogy rajoni viszonylatban az egyénileg dolgozó parasztok még csak 36 százalékban végezték el. A lehetőségek pedig megvoltak a nagyobb eredmény elérésére. Azonban szükséges, hogy a rajoni pártszervezet segítségével a néptanács végrehajtó bizottsága jobban mozgósítsa a technikusokat, mérnököket az őszi mélyszántás irányítására a dolgozó parasztok mozgósításában, hogy a néptanácsi képviselőválasztások tiszteletére teljes egészében befejezzék azt. Csak így tudják biztosítani jövő évben a magasabb hektáronkénti terméshozamot. Állítsák össze Gondosabban a vendéglők zenei műsorát Vasárnap este volt. A „Muresul“ étterem tele volt vendégekkel. A zenészek rázendítenek s a zsúfolt teremben messze száll a „dal“: „Holdvilágos éjtszakán, miről álmodik a lány, hogy jön egy királyfi fán, hófehér paripán“. Ugyan, a mi lányaink nem királyfikról álmodnak, de a zenészek, azok még mindig azt éneklik, sőt erősítik, hogy a mai lányaink még mindig olyan királyfikról álmodnak, akik egyszer majd hófehér paripán jönnek utánuk. Nem zenész elvtársak, nagyon tévednek, a mi lányaink szeretik a munkát és munkával építenek maguknak szebb és boldogabb életet, munkára építik életüket és nem álomra. • Tűs pare után a zmémek letették a hegedűket, kedvesen végigmosolyogtak a termen, az egyik zenész egy fiatalemberhez megy, felhajt egy pohárkával, aztán kedvesen mosolyog rá, mintha azt mondaná: — bízza csak rám, majd eljátszuk kedvenc nótáját. A másik zenész más irányba megy, aztán mikor újból összekerülnek, akkor bizony vitáznak is, hogy melyik dalt játszák el előbb, hogy a rendelő vendégek meg ne sértődjenek. Így alakul minden szünetben a műsor, ha ezt műsornak lehet nevezni. Igaz, az egész esti kultúrműsor nemcsak ebből áll. Lehet hallani elvétve népdalt te, ritkán klasszikuszenét, ezen az estén te lehetett hallani egy Vers U-réval*t*t, néhány népdalt „Dankó Pistá“-ból. De egyet nem értünk meg. Azt, hogy miért nem állhat az egész este zeneműsora olyan dalokból, amelyeket a dolgozók kedvelnek? Úgy látszik, a zenészek elfelejtenek egy dolgot. Azt hogy örökre letűnt már az az idő, amikor az éttermekben csak az „uraknak“ játszódtak. Igen sok dolgozó nem tudja megérteni, hogy miért nem lehet a műsort előre összeállítani, miért nem lehet papírra tenni, hogy ma este ezt és ezt a dalt, ezt és ezt a zeneművet játszák, miért kell mindig találomra összeállítani a műsort. Várjon a zenészek nem unják már azokat a dalokat játszani, amelyek már évtizedek óta elavultak? LAJOS ANTAL Szervezzék meg jobban a gyűléseket a nyárádszentászlói néptanácsnál Az elmúlt hét folyamán, a nyárádszemtlászlói néptanács meghívót küldött a nyomató néptanácsnak, hogy november nyolcadikán reggel nyolc órára jelenjenek meg a nyárádszentlászlói kultúrotthonban, ahol a gyűlést tartják. Meg is jelentünk vasárnap reggel fél kilencre, de még a kultúrház ajtaja zárva volt. Kilenc órakor jött Karácsony Júlia, utána Gyarmathy igazgató-tanító, utána a többiek, s 11 órakor jött Bartis Elek a szentlászlói alapszervezet titkára. Így gyűltünk össze a néptanács havi beszámoló gyűlésére, de még a nyárádszentlászlói néptanács tagjai sehol sem voltak. A hosszas várakozás után György Károly keresésükre indult. A néptanács irodáján sikerült megtudnia, hogy a gyűlést nem tartják meg. Sem az elnök, sem a titkár nem érezte kötelességének, hogy az órákhosszat várakozókat értesítse a gyűlés elnapolásáról, ha utánuk nem mennek, talán tovább is várattak volna bénászakés Az összegyűltek ne tudták megállapítani, mi az oka a gyűlés elhalasztásának. Nem végeztek semmi munkát, vagy egyszerűen eszükbe jutott egy másik nap, amikor megtarthatják ? A gyűlések rossz megszervezése és megtartásuknak elhalasztása örökös betegsége a nyárádszentlászlói néptanácsnak. A gyűléseken való késések oka, hogy a néptanács tagjai sem jelennek meg pontos időben. Órákig váratnak magukra és soha nem kezdik meg a gyűlést a kitűzött időben. A nyárádszentlászlói néptanács elnöke nem ellenőrzi a beosztottakat. A gazdasági felelős napokig kimarad a munkából. A néptanács munkájának helytelen megszervezése következtében a tervbe vett munkákat nem hajtják végre. Az új néptanácsi képviselő választásoknál azt kell szem előtt tartanunk, hogy olyanokat válasszunk meg, akik komolyan törődnek a közügyekkel. NOVÁK ALBERT levelező 3 Képviselőjelöltek a választópolgárok között... A 2-es számú általános iskola tantermében összegyűltek a marosvásárhelyi 15-ös választókerület dolgozói. Élénk figyelemmel kísérik Minor Dániel képviselőjelölt szavait, aki a nemzetközi helyzetet elemezve, kiemeli a béketábor hatalmas sikereit, amelyek eléréséhez hazánk dolgozói is becsületes munkájukkal járultak hozzá. Rámutat a népi demokratikus államok és közöttük hazánk dolgozóinak felszabadult, egyre felfelé ívelő életére, s tényekkel mutatja meg, hogy a néptanácsok a párt irányításával úgy szervezik meg tevékenységüket, hogy a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek kielégítését nap mint nap fokozottabban biztosíthassák. Marosvásárhelyen például a néptanácsok támogatásával a termelőszövetkezetek, mint a „Textila Mures“, „Ciocanul“, „Unitatea“ stb. egyre bővülnek, erősödnek, a dolgozók százait foglalkoztatják és egyre több közszükségleti cikket termelnek. Ugyancsak a néptanács segítségével fejlődik helyiiparunk és állítja termelését a dolgozók szükségletei kielégítésének szolgálatába. A „Lázár Ödön*’ helyiipari vállalat keretében például 20 különféle közszükségleti cikket gyártanak. Eredménynek könyvelhető el városunk rendezése, szépítése, amelynek munkálataiba a dolgozók százai kapcsolódnak be a néptanácsi képviselők tevékeny felvilágosító és mozgósító munkája nyomán. A képviselőjelölt közvetlen, meleg hangja hamar feloldja a gyűlés kezdetén észlelt elfogódottságot. Egymásután szólalnak fel a kerület dolgozói Szőcs Aranka tanítónő tanterméről beszél. Rosszak az ablakok, rossz a kályha, sürgősen meg kell javítani azokat, hogy a tanulók ne fázzanak a tanítási órák alatt. Bartani elvtársnő elmondja, hogy államosított házban laknak, amelyben nagyon rossz a lépcső, rosszak az ablakok, kéri a képviselőjelölt elvtárs segítségét, hogy intézkedések történjenek. Bara János, Horia utcabeli lakos a kerítésjavítás kérdését veti fel, így beszélgetnek közvetlenül, a bizalom hangján egymással a dolgozók és a képviselőjelölt. A megbeszélések eredménye, hogy a részvevők és a képviselőjelölt együttesen javaslatokat dolgoznak ki a kerület életének megjavításával kapcsolatosan. ★ Keménykötésű, középkorú ember Pápai Albert, a székelykövesdi „Május 8“ kollektív gazdaság elnöke. Nehéz múltra tekint vissza. Édesapja az első világháború áldozata lett, s özvegy édesanyja nehezen tudta a családot fenntartani. Ezért már gyermekkorában megismerte a szolgaság, a megaláztatás keserűségét. De jött a felszabadulás s az ő élete is fordulatot vett. Igazi változás az életében, azonban 1951-ben állott be, amikor Székelykövesden 51 család kollektív gazdaságot alakított s ő is tagja lett annak. A közösségbe tömörült dolgozó parasztok őt választották meg elnöknek. Sokat dolgoztak és becsületes munkájukat siker koronázta, gazdaságuk igen szépen fejlődött s ebben nagy szerepe van Pápai elvtárs becsületes irányító munkájának is. Most is itt áll Pápai Albert a Marosszentkirály kultúrtermében összegyűlt dolgozók előtt s mint a 10-es számú tartományi választási kerület képviselő, jelöltje megismerkedik azokkal, akik bizalommal fordultak hozzá és jelöltjükké javasolták. Az összegyűltek mély csendben hallgatják. Mindegyik szó szívhez szól. Amikor arról a segítségről beszél, amit a község dolgozói a városi munkásságtól kapnak, amikor azok egyre több ipari árut gyártanak és juttatnak afalunak, itt is, ott is helyeslő fejbólintások jelzik, hogy bizony ezzel szemben nekik, falusi dolgozóknak, kötelességeik vannak. Mégpedig az, hogy a beszolgáltatási kötelezettségüknek maradéktalanul és idejében tegyenek eleget. Mert hát ez a becsület. Amikor a falu dolgozóit érdeklő mindennapi feladatok megtárgyalására kerül sor, szóba jön, hogy az új kultúrotthont mielőbb fel kell építeni, az utak javítása is igen időszerű és a választások tiszteletére be kell fejezni. Berki József dolgozó a gáz bevezetését tartja nagyon sürgős kérdésnek, amit minden dolgozó élénken helyesel. A kultúrmunka megjavítását tartja fontosnak Barabás Jósef IMSZ-alapszervezeti titkár, s javasolja, hogy vizsgálják meg a jelenlegi kultúrigazgató tevékenységét s adjanak segítséget neki a kultúrotthon munkájának vezetésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére. Sok hasonló kérdés merült még fel. Jó későre járt már az idő, amikor mindent megbeszélgettek, de nem töltötték el hiába. Olyan kérdések merültek fel, amelyek szorosan összefüggenek mindennapi életükkel és éppen ebben látják a mostani választás újszerűségét a régi választással szemben, hogy nem a képviselő beszél csak s Ígér fűt-fát, hogy azután majd semmit se adjon, hanem együtt, közösen beszélték meg, hogy mit hogyan csináljanak.