Vörös Zászló, 1953. december (2. évfolyam, 283-309. szám)

1953-12-01 / 283. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ Késdivásárhely-rajenbem meg kell gyorsítani az őszi mélyszántás ütemét Pártunk és kormányunk az őszi mező­­gazdasági munkálatok elvégzéséről szóló ha­tározatában kötelezően előírja, hogy a ma­gasabb terméshozam elérése érdekében el­engedhetetlenül szükséges az őszi mélyszán­tás elvégzése. Ott, ahol a pártszervezetek és néptanácsok végrehajtó bizottságai jól meg­szervezték ezt­ a munkát, komoly eredmé­nyeket értek el. Kézdivásárhely-rajonban a kollektív gazdaságokban, mezőgazdasági társulásokban és az állami gazdaságban már befejezték vagy befejezéshez közeledik az őszi mélyszántás. A kollektív gazdaságok példáját követve, az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül is nagyon sokan elvégezték ezt a fontos munkát. IS­IS fersnél bebizonyította az őszi mélyszántás fontosságát Az őszi mélyszántás jelentő­ségét Kézdivásárhely-rajon kol­lektivistái és a társulások tag­jai ebben az évben tapasztalták a leginkább. Meggyőződtek arról, hogy ott, ahol azt elvégezték, jóval nagyobb, hektáronkénti terméseredményt értek el, mint ott, ahol nem alkalmazták. A torjai, tamásfalvi, alsócsernátoni, lemhényi kollektív gazdaságok a gép- és traktorállomás segítségé­vel már az elmúlt hónapban teljes egészében befejezték az őszi mélyszántást. A többi kol­lektív gazdaságokban is, mint Petőfalván, a befejezéshez kö­zeledik. Az elért eredmények annak a bőséges termésnek tu­lajdoníthatók, amit a kollektív gazdaságok ebben­ az évben el­értek. A torjai kollektivisták rozsból 1668 kiló, zabból 1941 kiló, míg burgonyából jóval na­gyobb termést értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az eredmények eléréséhez az is hozzájárult, hogy a rajoni nép­­tanács mezőgazdasági osztá­lyának mérnökei, technikusai, a pártszervezet irányításával jól megszervezték az őszi mélyszán­tás munkálatait a kollektív gaz­daságokban, ahol szakmai ta­nácsokat adtak annak fontosságáról. Ott, ahol azt ta­pasztalták, hogy az őszi mély­szántás üteme nem kielégítő, azonnal intézkedtek, hogy a mérnökök és technikusok segít­séget nyújtsanak. Így volt ez a lemhényi kollektív gazdaságban is, ahol októberben még az őszi mélyszántást nagyon kis száza­lékban végezték el. Komoly elemzés és segítségnyújtás után — a gépállomás traktor­istáinak lelkes munkájával — a mély­szántás üteme meggyorsult, oly­annyira, hogy október végére már teljes egészében befejezték azt. — Az őszi mélyszántás elvégzé­sének meggyorsítására Kézdi­vásárhely-vajonban a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások között tapasztalat­cserét szerveztek, ahol az elnö­kök és brigádosok beszámoltak eddigi munkájukról és azokról a módszerekről, amelyeket a ma­gasabb terméshozam eléréséért alkalmaztak. A lemhényi kol­lektív gazdaság elnöke, Veress Albert, Balázs Márton, a torjai kollektív gazdaság elnöke és mások beszámoltak az őszi mélyszántás eredményeiről.­­ Elért eredményeink megmutat­ták, hogy a szovjet módszerek alkalmazása, valamint az agro­technikai szabályok felhasználá­sa erősíti gazdaságunkat és biz­tosítja a tagok áretszínvonalá­nak állandó emelkedését. Mi ar­ra törekedtünk az elmúlt évek­ben is, hogy minden területen elvégezek az őszi mélyszántást, mert ez a tavaszi munka ide­jét is megrövidíti, ugyanakkor biztosítja a talaj nedvességét és lehetővé teszi a magasabb ter­méshozam elérését — fejezte be módszereinek ismertetését Ba­lázs Márton, a torjai kollektív gazdaság elnöke. Az őszi mélyszántás elvégzésé­ben igen komoly segítséget nyújtott a gép- és traktorállo­más. A gépállomás vezetősége a traktoristákkal idejében ismer­tette az őszi mélyszántás jelen­tőségét. Gondoskodott arról, hogy a traktorok a vetési mun­kálatok befejezése után azonnal megkezdhessék az őszi mély­szántást. A traktoristák novem­ber 7. és a néptanácsi képvise­lőválasztások tiszteletére vállal­ták, hogy őszi mélyszántási ter­vüket minden kollektív gazda­ságban és mezőgazdasági tár­sulásban, valamint az egyéni­leg dolgozó parasztgazdaságok­ban, akik szerződést kötöttek, teljes egészében befejezik. Az ötödik traktorbrigád tagjai Kiss P. András, Tóth Géza, Lu­kács Ignác, Molnár Jósef, Ká­dár József vállalták, hogy a lem­hényi kollektív gazdaságban el­sőnek fejezik be őszi tervüket. Vállalásukat becsülettel teljesí­tették. Miután befejezték tervü­ket, segítséget nyújtottak azok­nak a kollektív gazdaságoknak, amelyek lemaradtak az őszi mélyszántás elvégzésében. Bo­kor Gyula, Tóth Géza traktor­is­ták a néptanácsi képviselővá­lasztások tiszteletére tett válla­lásukat túlteljesítették. A két traktorista fejezte be elsőnek egész évi tervét. Az elért eredményekhez az is hozzájárult, hogy a gép- és trak­torállomáson, a politikai osz­tály irányításával a szocialista versenyt jól szervezték meg és azt 10 naponként rendesen ki­értékelték. Minden alkalommal villámosságot szerkesztettek, amit idejében eljuttattak a trak­­toristákhoz. Ez a módszer ösz­tönözte például Hatházi György, Molnár József traktoristákat, hogy őszi tervüket idejében be­fejezzék. Kézdivásárhely-rajonban a kollektivisták, mezőgazdasági társulások tagjai, traktoristák harcolnak az őszi mélyszántás elvégzéséért, a magasabb ter­méshozam biztosításáért. ki egyénileg dajozó paraszti lassú ütemben végzi!? a mélyszántás? Míg a kollektív gazdaságok és társulások az őszi mélyszántás befejezéséhez közelednek, addig az egyénileg dolgozó parasztok nagyon lassú ütemben végzik azt. Még mindig azzal érvelnek, hogy nem lehet őszi mélyszán­tást végezni, mert száraz a föld, most pedig megfagyott. A kollektív gazdaságok példája azonban bebizonyította, hogy érvelésük alaptalan és nem fe­lel meg a valóságnak. Vannak egyénileg dolgozó pa­rasztok, akik többször megláto­gatták a kollektív gazdaságokat és az ott tanultak alapján vég­zik az őszi mélyszár­ást. Antal István, Török János, nyujtódi dolgozó parasztok, akik, mert alkalmazták az elmúlt évben az „ őszi mélyszántást, burgonyából közel 180 mázsa termést értek el hektáronként. Ebben az év­ben is elsők voltak, akik elvé­gezték az őszi mélyszántást. Jó példájukkal bebizonyították, hogy az agrotechnikai szabályok al­kalmazásával milyen nagy ter­méseredményt lehet betakaríta­ni ott, ahol jól és idejében al­kalmazzák azt. Ugyancsak jó példát mutattak az őszi mély­szántás elvégzésében Pénzes András, Jáger Antal, Fekete Mihály Ozsdola községből, akik, amikor a kollektív gazdaságok között megtartott tapaszta­latcserén résztvettek, elhatá­rozták, hogy mindenben követik azok példáját. Elhatározásukat bizonyítja az is, hogy a mély­szántást elvégezték. Nagyon lemaradtak a mély­szántás elvégzésében Kezdi­vá­sárhely, Kászon és Kászonalu­z, ahol alig 4, illetve 9 százalék­ban végezték azt el. Hiányos­sága a rajoni néptanács mező­gazdasági osztálya mérnökeinek, technikusainak, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztok között a felvilágosító munkát elhanya­golták. Nem szerveztek tapasz­talatcserét az egyénileg dolgozó parasztok között, úgy mint a kollektív gadaságokban, hogy a dolgozó parasztok számoljanak be elért eredményeikről, mód­szereikről, az agrotechnikai sza­bályok alkalmazásáról az őszi mélyszántás elvégzésében. Berecki Mihály, a néptanács mezőgazdasági osztályának fő­nöke teljesen elhanyagolta az őszi mélyszántás kérdését az egyénileg dolgozó parasztok kö­zött. Ezzel magyarázható, hogy rajoni viszonylatban az egyéni­leg dolgozó parasztok még csak 36 százalékban végezték el. A lehetőségek pedig megvoltak a nagyobb eredmény elérésére. Azonban szükséges, hogy a ra­joni pártszervezet segítségével a néptanács végrehajtó bizottsága jobban mozgósítsa a techniku­sokat, mérnököket az őszi mély­szántás irányítására a dolgozó parasztok­ mozgósításában, hogy a néptanácsi képviselőválasztá­sok tiszteletére teljes egészében befejezzék azt. Csak így tudják biztosítani jövő évben a maga­sabb hektáronkénti terméshoza­mot. Állítsák össze Gondosabban a vendéglők zenei műsorát Vasárnap este volt. A „Muresul“ ét­terem tele volt vendégekkel. A zené­szek rázendítenek s a zsúfolt terem­ben messze száll a „dal“: „Holdvilágos éjtszakán, miről álmodik a lány, hogy jön egy királyfi fán, hófehér paripán“. Ugyan, a mi lányaink nem királyfikról álmodnak, de a zenészek, azok még mindig azt éneklik, sőt erősítik, hogy a mai lányaink még mindig olyan ki­rályfikról álmodnak, akik egyszer majd hófehér paripán jönnek utánuk. Nem ze­nész elvtársak, nagyon tévednek, a mi lányaink szeretik a munkát és munká­val építenek maguknak szebb és bol­dogabb életet, munkára építik életü­ket és nem álomra. • Tűs pare­ után a zmémek letett­ék a hegedűket, kedvesen végigmosolyog­­tak a termen, az egyik zenész egy fia­talemberhez megy, felhajt egy pohár­kával, aztán kedvesen mosolyog rá, mintha azt mondaná: — bízza csak rám, majd eljátszuk kedvenc nótáját. A másik zenész más irányba megy, aztán mikor újból összekerülnek, ak­kor bizony vitáznak is, hogy melyik dalt játszák el előbb, hogy a rendelő vendégek meg ne sértődjenek. Így alakul minden szünetben a műsor, ha ezt műsornak lehet nevezni. Igaz, az egész esti kultúrműsor­ nemcsak ebből áll. Lehet hallani el­vétve népdalt te, ritkán klasszikus­­zenét, ezen az estén te lehetett halla­ni egy Vers U-réval*t*t, néhány nép­dalt „Dankó Pistá“-ból. De egyet nem értünk meg. Azt, hogy miért nem áll­hat az egész este zeneműsora olyan dalokból, amelyeket a dolgozók ked­velnek? Úgy látszik, a zenészek elfe­lejtenek egy dolgot. Azt hogy örökre letűnt már az az idő, amikor az étter­mekben csak az „uraknak“ játszódtak. Igen sok­ dolgozó nem tudja megér­teni, hogy miért nem lehet a műsort előre összeállítani, miért nem lehet papírra tenni, hogy ma este ezt és ezt a dalt, ezt és ezt a zeneművet játszák, miért kell mindig találomra összeállí­tani a műsort. Várjon a zenészek nem unják már azokat a dalokat játszani, amelyek már évtizedek óta elavultak? LAJOS ANTAL Szervezzék meg jobban a gyűléseket­ a nyárádszentászlói néptanácsnál Az elmúlt hét folyamán, a nyárád­­szemtlászlói néptanács meghívót kül­dött a nyomató néptanácsnak, hogy no­vember nyolcadikán reggel nyolc órára jelenjenek meg a nyárádszentlászlói kultúrotthonban, ahol a gyűlést tart­ják. Meg is jelentünk vasárnap reggel fél kilencre, de még a kultúrház ajtaja zárva volt. Kilenc órakor jött Karácsony Júlia, utána Gyarmathy igazgató-ta­nító, utána a többiek, s 11 órakor jött Bartis Elek a szentlászlói alapszerve­zet titkára. Így gyűltünk össze a nép­tanács havi beszámoló gyűlésére, de még a nyárádszentlászlói néptanács tagjai sehol sem voltak. A hosszas vá­rakozás után György Károly keresé­sükre indult. A néptanács irodáján si­került megtudnia, hogy a gyűlést nem tartják meg. Sem az elnök, sem a tit­kár nem érezte kötelességének, hogy az órákhosszat várakozókat értesítse a gyűl­és elnapolásáról, ha utánuk nem mennek, talán tovább is várattak vol­na bénászakés Az összegyűltek ne tudták megállapítani, mi az oka a gyű­lés elhalasztásának. Nem végeztek sem­mi munkát, vagy egyszerűen eszükbe jutott egy másik nap, amikor megtart­hatják ? A gyűlések rossz megszervezése és megtartásuknak elhalasztása örökös betegsége a nyárádszentlászlói népta­nácsnak. A gyűléseken való késések oka, hogy a néptanács tagjai sem je­lennek meg pontos időben. Órákig vá­ratnak magukra és soha nem kezdik meg a gyűlést a kitűzött időben. A nyárádszentlászlói néptanács elnöke nem ellenőrzi a beosztottakat. A gaz­dasági felelős napokig kimarad a mun­kából. A néptanács munkájának hely­telen megszervezése következtében a tervbe vett munkákat nem hajtják végre. Az új néptanácsi képviselő választá­soknál azt kell szem előtt tartanunk, hogy olyanokat válasszunk meg, akik komolyan törődnek a közügyekkel. NOVÁK ALBERT levelező 3 Képviselőjelöltek a választópolgárok között... A 2-es számú általános iskola tantermében összegyűltek a marosvásár­helyi 15-ös választó­­kerület dolgozói. Élénk figyelem­mel kísérik Minor Dániel képvi­selőjelölt szavait, aki a nemzet­közi helyzetet elemezve, kiemeli a béketábor hatalmas sikereit, amelyek eléréséhez hazánk dol­gozói is becsületes munkájuk­kal járultak hozzá. Rámutat a népi demokratikus államok és közöttük hazánk dolgozóinak felszabadult, egyre felfelé ívelő életére, s tényekkel mutatja meg, hogy a néptanácsok a párt irányításával úgy szervezik meg tevékenységüket, hogy a dolgo­zók anyagi és kulturális igé­nyeinek kielégítését nap mint nap fokozottabban biztosíthas­sák. Marosvásárhelyen például a néptanácsok támogatásával a termelőszövetkezetek, mint a „Textila Mures“, „Ciocanul“, „Unitatea“ stb. egyre bővülnek, erősödnek, a dolgozók százait foglalkoztatják és egyre több közszükségleti cikket termelnek. Ugyancsak a néptanács segítsé­gével fejlődik helyiiparunk és állítja termelését a dolgozók szükségletei kielégítésének szol­gálatába. A „Lázár Ödön*’ he­­lyiipari vállalat keretében pél­dául 20 különféle közszükségle­ti cikket gyártanak. Eredmény­­nek könyvelhető el városunk rendezése, szépítése, amelynek munkálataiba a dolgozók szá­zai kapcsolódnak be a néptaná­csi képviselők tevékeny felvilá­gosító és mozgósító munkája nyomán. A­ képviselőjelölt közvetlen, meleg hangja hamar feloldja a gyűlés kezdetén észlelt elfogó­dottságot. Egymásután szólalnak fel a kerület dolgozói Szőcs Aranka tanítónő tanter­méről beszél. Rosszak az abla­kok, rossz a kályha, sürgősen meg kell javítani azokat, hogy a tanulók ne fázzanak a tanítá­si órák alatt. Bartani elvtársnő elmondja, hogy­ államosított házban laknak, amelyben na­gyon rossz a lépcső, rosszak az ablakok, kéri a képviselőjelölt elvtárs segítségét, hogy intézke­dések történjenek. Bar­a János, Horia utcabeli lakos a kerítés­javítás kérdését veti fel, így beszélgetnek közvetlenül, a bi­zalom hangján egymással a dol­­gozók és a képviselőjelölt. A megbeszélések eredménye, hogy a részvevők és a képvise­lőjelölt együttesen javaslatokat dolgoznak ki a kerület életének megjavításával kapcsolatosan. ★­­ Keménykötésű, középkorú ember Pápai Albert, a székely­­kövesdi „Május 8“ kollektív gazdaság elnöke. Nehéz múltra tekint vissza. Édesapja az első világháború áldozata lett, s öz­vegy édesanyja nehezen tudta a családot fenntartani. Ezért már gyermekkorában megismerte a szolgaság, a megaláztatás kese­rűségét.­­ De jött a felszabadulás s az ő élete is fordulatot vett. Igazi változás az életében, azonban 1951-ben állott be, amikor Szé­­kelykövesden 51 család kollek­­tív gazdaságot alakított s ő is tagja lett annak. A közösségbe tömörült dolgozó parasztok őt választották meg elnöknek. Sokat dolgoztak és becsületes munkájukat siker koronázta, gazdaságuk igen szépen fejlő­­dött s ebben nagy szerepe van Pápai elvtárs becsületes irányító munkájának is. Most is itt áll Pápai Albert a Maros­szentkirály kultúrter­mében összegyűlt dolgozók előtt s mint a 10-es számú tartomá­nyi választási kerület képviselő, jelöltje megismerkedik azokkal, akik bizalommal fordultak hoz­zá és jelöltjükké javasolták. Az összegyűltek mély csend­ben hallgatják. Mindegyik szó szívhez szól. Amikor arról a se­gítségről beszél, amit a község dolgozói a városi munkásságtól kapnak, amikor azok egyre több ipari árut gyártanak és juttat­­nak a­­falunak, itt is, ott is he­lyeslő fejbólintások jelzik, hogy bizony ezzel szemben nekik, fa­lusi dolgozóknak, kötelességeik vannak. Mégpedig az, hogy a beszolgáltatási­­ kötelezettségük­nek maradéktalanul és idejében tegyenek eleget. Mert hát ez a becsület. Amikor a falu dolgozóit ér­deklő mindennapi feladatok megtárgyalására kerül sor, szó­­ba jön, hogy az új kultúrotthont mielőbb fel kell építeni, az utak javítása is igen időszerű és a választások tiszteletére be kell fejezni. Berki József dolgo­zó a gáz bevezetését tartja na­gyon sürgős kérdésnek, amit minden dolgozó élénken helye­sel. A kultúrmunka megjavítá­sát tartja fontosnak Barabás Jósef IMSZ-alapszervezeti tit­kár, s javasolja, hogy vizsgálják meg a jelenlegi kultúrigazgató tevékenységét s adjanak segít­séget neki a kultúrotthon mun­kájának vezetésében mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére. Sok hasonló kérdés merült még fel. Jó későre járt már az idő, amikor mindent megbeszélget­tek, de nem töltötték el hiába. Olyan kérdések merültek fel, amelyek szorosan összefüggenek mindennapi életükkel és éppen ebben látják a mostani válasz­­tás újszerűségét a régi válasz­tással szemben, hogy nem a kép­­viselő beszél csak s Ígér fűt-fát, hogy azután majd semmit se adjon, hanem együtt, közösen beszélték meg, hogy mit hogyan csináljanak.

Next