Vörös Zászló, 1954. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1954-05-03 / 102. szám
MOSZKVA (Agerpres) — A TASZSZ közli N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP KB első titkárának, a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének ülésszakán elmondott beszédét. Képviselő elvtársak! A szovjet nép nagy sikereket aratott a gazdasági és kulturális építésben, a dolgozók jólétének növelésében. E sikerek annak köszönhetők, hogy a kommunista párt szilárdan és határozottan vezeti a szovjet országot azon az úton, amelyet rangeszti vezetőnk és tanítómesterünk, V. L Lenin, a kommunista párt és a szovjet állam megalapítója, jelöli ki. .(Hosszantartó, viharos taps). Lenin parancsait teljesítve, pártunk, s Központi Bizottsága, élén J. V. Sztálinnal, Lenin művének nagy folytatójával, szüntelenül erősítette a szovjet államot, hatalmas szocialista állammá tette — ez egész világ békéjének legyőzhetetlen bástyájává. E sikerek annak köszönhetők, hogy a Szovjetunió összes népei helyeslik és melegen támogatják a kommunista párt politikáját, hogy hős munkásosztályunk, a dicsőséges kolhozparasztság s a népből kiemelkedett szovjet értelmiség erőt és munkát nem kímélve, folytatja harcát a kommunista építés nagyszerű terveinek megvalósításáért. (Hosszas taps). A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének március 14-i változásán ismét megnyilatkozott népünk sziklaszilárd egysége a kommunista párt és a szovjet kormány körül. A kommunisták és pártonkívüliek blokkjának jelöltjeire egyhangúlag leadott szavazatokban is, az nyilvánul meg, hogy az egész nép helyesli és támogatja pártunk politikáját, ebben is kifejezésre jut a szovjet embereknek az a meggyőződése, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Szovjetjének — az ország legfelső államhatalmi szervének — képviselői méltók lesznek a nép bizalmára és önfeláldozóan harcolnak a Szocialista Haza további felvirágzásáért. (Taps). A következő időszakban a legfontosabb feladatunk az, hogy megszervezzük a mezőgazdaság rohamos fellendítését, jelentősen növeljük a népi fogyasztási cikkek termelését, kielégítő mértékben biztosítsuk a következő 2-3 évben a lakosság ellátását ipari- és élelmiszercikkekkel, lényegesen emeljük a dolgozók életszínvonalát s mindezt úgy valósítsuk meg, hogy változatlan figyelmet fordítsunk a nehéziparnak — a szovjet gazdaság alappillérének — fejlődésére. A Szovjetunió 1954. évi állami költségvetéstervezete óriási összegeket irányoz elő a népgazdaság valamennyi ágának további fejlesztésére. Jelentősen növeljük a szovjet emberek jólétének rohamos fellendítésére irányuló párt- és kormányprogramok megvalósítására szánt kiadásokat. Csupán a mezőgazdaság fejlesztésére 74,4 milliárd rubel kiadást irányoztunk elő, ami 42,4 százalékos növekedést jelent 1953-hoz viszonyítva. A népi fogyasztási cikkek termelésének további fokozására 31 milliárd rubelt irányoztunk elő, ami 45,7 százalékos növekedést jelent a múlt évhez viszonyítva. Társadalmi-kulturális célokra 141,3 milliárd rubelt, tehát közel 10 százalékkal többet irányoztunk elő, mint a múlt évben. Megvan minden szükséges műszakianyagi eszközünk ahhoz, hogy megoldjuk mindazokat a feladatokat, amelyeket az ország népgazdaságának hatalmas és szakadatlan lendülete elénk állít. A szovjeteknek, a pártszervezeteknek és a gazdasági szervezeteknek arra kell fordítaniuk figyelmüket, hogy hozzáértéssel használják ki ezeket az eszközöket, hogy a lehetőségekből valóság váljék. Mi a nép magasztos ügyéért harcolunk — a kommunizmus építéséért. E cél megvalósításáért minden erőnk latbavetésével kell dolgoznunk. Ezt hangsúlyoznunk kell, mert még nincs mindenki tudatában annak, milyen nagyjelentőségű és milyen sokrétű az a munka, melyet teljesítenünk kell. Mozgósítanunk kell az ipar, a szállítás s a mezőgazdaság összes belső tartalékait. V. I. Lenin ismételten hangsúlyozta a munkatermelékenység növelésének rendkívüli jelentőségét a kommunista társadalom sikeres építésének szempontjából. Rámutatott arra, hogy a munka termelékenysége az új társadalmi rend győzelmének legfontosabb tényezője, főtényezője. Országunkban jelentős mértékben növekedett a munka termelékenysége, az iparban a munka termelékenysége 1953-ban 71 százalékkal haladta túl az 1940. évi színvonalat. Ezen a téren mégis még komoly hiányosságok vannak. Több iparágban, számos vállalatban nem fordítanak kellő figyelmet a termelés gépesítésére s főkép a segédműveletek gépesítésére. Egyes nemtörődöm gazdasági vezetők hibájából gyakran a lehető leghiányosabban használják fel az elsőrendű technikát. A következő példa élénken rávilágít erre: a fa- és papíripari minisztérium erdőkitermelő vállalatainak rendelkezésére álló faanyag-szállító gépek száma 1953-ban — 1940-hez viszonyítva — megháromszorozódott, a traktorok száma hatszorosára, a mozdonyokszáma pedig hétszeresére növekedett. Jelenleg az erdőkitermelések keretében 17.000 villamos erőmű, mintegy 120.000 villamos fűrész működik. Ezek a háború előtt nem léteztek. És mégis, az erdőkitermelésnél foglalkoztatott dolgozók munkájának termelékenysége évek óta alacsony s nem érte még el a háború előtti színvonalat. Ennek oka a fogyatékos munkaszervezésben, a gépek rendkívül elégtelen kihasználásában kereshető. A munkatermelékenység növelésére irányuló terv teljesítésében komoly lemaradások mutatkoznak a népgazdaság olyan fontos ágában is, mint a szénipar, noha ez az iparág korszerű technikával van felszerelve és kiváló, szakképzett munkáskáderei, szakértői vannak. Elérkezett az ideje, hogy megértse mindenki: a munkatermelékenység jelentős és állandó növelése nélkül nem lehet sikerrel megoldani a nehézipar szüntelen fejlesztésének feladatait, nem lehet biztosítani a mezőgazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar nagyarányú fellendítését. Ez a legfőbb láncszem, amelyet meg kell ragadnunk, hogy a népgazdaság valamennyi ágának még erőteljesebb fellendítését érhessük el. Az ötödik ötéves terv folyamán, az ipari össztermelés növekedésének mintegy háromnegyedét a munkatermelékenység fokozásával kell elérnünk. Az ipar továbbfejlesztésének egyik fontos tartaléka a termelőképesség minél tökéletesebb kihasználása. Sok olyan iparvállalatunk van, amelyek műszaki-, káder- és termelési felület szempontjából egyenlő mértékben vannak ellátva, de távolról sem érik el ugyanazokat a mutatószámokat. Íme, egy példa a sok közül: A sztálingrádi és harkovi traktorgyárak felszerelés dolgában általában egyformán állnak. 1949 decemberében, egyidejűleg tértek át a Dieseltraktorok gyártására. Pedig, a két üzem gazdasági-műszaki mutatószámai különböznek egymástól. Az elmúlt évben, a harkovi traktorgyárban, a sztálingrádi traktorüzemekhez viszonyítva, az egy traktor gyártásához szükséges munka mennyisége 2,4 százalékkal volt kisebb, az egy munkásra eső termelés csaknem 10 százalékkal volt nagyobb, a selejt okozta veszteség 41 százalékkal, a traktor önköltsége pedig 10 százalékkal volt kisebb. Ez azzal magyarázható, hogy a harkovi traktorgyárban nagy gondot fordítanak a fejlett technológia és a nagytermelékenységű munkamódszerek bevezetésére. Ha a gépgyártási minisztérium vezetői kellően megszerveznék a fejlett tapasztalatok átadását, ezzel elősegítenék a műszaki-gazdasági mutatószámok emelkedését a sztálingrádi traktorgyárban éppen úgy, mint a harkovi traktorgyárban. A munkások erőfeszítéseit valamenynyi iparágban a munkatermelékenység szüntelen fokozására kell irányítani, de ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a minőség megjavítása és az önköltség csökkentése is elsőrendű, sürgős feladat. Nem tűrhető, hogy sok iparvállalat hosszú időn át nem teljesíti az állami tervet és a minőségi mutatószámokra vonatkozó előírásokat. Minden egyes iparvállalat munkásainak becsületbeli ügye, hogy elsőrendű minőségű termékeket adjanak ki a kezeiktől s egyszer és mindenkorra véget vessenek annak a szégyenletes állapotnak, hogy rossz minőségű árut gyártanak és a selejttel nagy veszteséget okoznak. Elvtársak! A párt Központi Bizottsága szeptemberi és február-márciusi plenáris ülésein feltárta több mezőgazdasági ág súlyos hiányosságait s megmutatta, hogyan lehet kiküszöbölni e hiányosságokat... Az a tény, hogy a párt Központi Bizottsága bátran feltárta a mezőgazdasági termelés egyes ágaiban észlelhető lazaságokat, pártunk és a szovjet nép erejét, a szocialista rendszer erejét bizonyítja. A szovjet emberek szilárd meggyőződése, hogy a közeljövőben kiküszöböljük e hiányosságokat. Országunk dolgozói nagy igyekezettel láttak hozzá a mezőgazdaság fellendítésére irányuló intézkedések valóra váltásához. Széles visszhangot keltett a pártnak és a kormánynak a szovjet emberekhez intézett felhívása, hogy vegyenek részt a szűzföldek és a parlagon hagyott földek kihasználásában. Két hónap leforgása alatt több mint félmillió szovjet hazafi kérte, hogy osszák be őket az új földek használhatóvá tétele végett megindult munkára. Több mint 80.000 agronómust, mérnököt, gépesítőt és más munkást küldtek ki erre a megtisztelő és felelősséggel járó munkára. Mindez várjon nem újabb beszédes bizonyítéka a szovjet nép nagy erkölcsi-politikai egységének, politikai érzékének és annak az elhatározásának, hogy mindent megtesz a kommunizmus építéséért? Mindez pártunk, a szovjet kormány és a nép érdekközösségét, a munkásosztály és a kolhozparasztság megbonthatatlan szövetségét is bizonyítja. Szocialista iparunk kielégíti mezőgazdaságunk technikai igényeit. Rövid idő alatt 15.000 erős Diesel-traktort, 10 meg 10 ezer ekét, vetőgépet és más mezőgazdasági gépet küldtünk el az új földek megművelésére. Meg vagyunk győződve róla, hogy két év leforgása alatt sikerrel értékesítünk 13 millió hektár sztízföldet és parlagföldet. A mezőgazdasági termékek hektárhozamának növeléséért harcolva nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kolhozok és a szovhozok minden földjét észszerűbben kell kihasználnunk és továbbra is folytatnunk kell a vetésterületek kiszélesítését újabb földek értékesítésével, mert még mindig van ilyen földünk éppen elég. Jelenleg országszerte folyik a tavaszi mezőgazdasági munka. A tavaszi vetés sikeres elvégzése az idén nagy nyereség lesz abban a harcban, amelyet a gabonatermelés fokozásáértés a mezőgazdasági növények hektárhozamának növeléséért vívunk. Felhívjuk valamennyi helyi szovjet, párt- és mezőgazdasági szervünket, haladjanak a mezőgazdasági dolgozók lelkes munkája élén és biztosítsák a tavaszi vetés és az ezt követő mezőgazdasági munkák szervezett elvégzését. Minden lehetőségünk megvan a mezőgazdaság hatalmas fellendítésének biztosítására. Csupán az szükséges, hogy hozzáértéssel használjuk fel ezeket a lehetőségeket. A legnagyobb figyelmet a kolhozok, szovhozok és GTA-k vezetésének megerősítésére, a rajonok vezetésének megerősítésére kell fordítanunk. Mi a hiányossága sok vezető káderünknek? Véleményeim szerint a konkrét munkamódszerek hiánya, hiányzik belőlük a fogyatékosságok idejében történő feltárásának és elhárításának szelleme. Éppen elég olyan elvtárs akad még, aki csak a párt Központi Bizottsága által feltárt hiányosságokat szereti felsorolni, de őnála, a kolhozban, vagy a rajonban, a tartományban vagy a köztársaságban nem veszi észre a tonkrét hiányosságokat, nem küzd a hibák felszámolásáért, gyengén végzi a szervező munkát. A GTA-k és szovhozok minden egyes munkásának, minden kolhozparasztnak és mezőgazdasági szakembernek az erőfeszítései arra kell irányuljanak, hogy leküzdjék a konkrét hiányosságokat, hogy megjavítsák minden kolhoz és szavhoz, minden gép- és traktor állomás munkáját. Az egész mezőgazdasági termelés alapja a gabonagazdaság. Éppen ezért a pánt és a kormány minden intézkedést megtesz, hogy szüntelenül fokozza a gabonatermelést ,a lakosság növekvő kenyérszükségletének teljes kielégítésére, hogy biztosítsa az állattenyésztésihez szükséges takarmánygabonát és biztosítsa az állami tartalékokat. Ez a feladat megoldható és kétségkívül meg is oldjuk a hektárhozam fokozásával és a szűzföldek és parlagon maradt földek kihasználása útján. Ahhoz, hogy iparunk elegendő mennyiségben termeljen ruhakelméket a lakosság számára, jelentősen ki kell szélesítenünk a nyersanyagot szolgáltató ipari növények vetésterületét s fokoznunk kell a terméseredményeket főként a gyapotnál, a hoszszútostűlennél, a kendernél és más növényeknél. Ki kell bővíteni a cukorrépa vetésterületét és fokozni kell hektár hozamát, hogy több cukrunk legyen. A gyümölcsszükséglet kielégítése érdekében’ gyümölcsösöket és gyümölcscserjéket kell ültetni és szőlőt telepíteni. Ezzel kapcsolatban azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy gyümölcsösnek legkevesebb 8—10 évre van szüksége ahhoz, hogy jól teremjen. Minden tartománynak és elsősorban Moszkva, Leningrád, az Ural, a Donbasz, a Kuzbasz és más ipari központok tartományainak — s úgyszintén a távolkeleti tartományoknak is — meg kell oldanik még ebben az évben a dolgozók burgonyával, főzelékekkel és zöldségekkel való ellátását. Igen nagy fontosságú az állattenyésztés fejlesztése a lakosság jóminőségű élelmiszerekkel és az ipar nyersanyagokkal való ellátása szempontjából. Mégis, sok tartományban, területen és köztársaságban nem használják ki eléggé az állattenyésztés fejlesztésére kínálkozó óriási lehetőségeket. Az állatok száma minden egyes 100 hektár megművelhető földre számítva, még mindig alacsony , az állattenyésztés hozama pedig csekély . A kolhozoknak és szovhozoknak minden egyes övezetben állhatatosan harcoltutok kell azért, hogy minden 100 hektár vetésterületen annyi gabona-, tej-, hús-, gyapjú-, bőr-, zöldségféle-, burgonya-, és más termékmennyiséget érjenek el, mint amenynyit az illető övezet élenjáró kolhozai és szovhozai elérnek. Az országban széleskörű verseny folyik a idei Szövetségi Mezőgazdasági Kiállításon való részvétel jogának elnyeréséért. A kiállításnak fontos szerepe lesz az élenjáró kolhozok, GTÁ-k és szovhozok tapasztalatainak, a mezőgazdasági újítók tapasztalatainak és a tudomány vívmányainak terjesztésében, nagy mozgató erő lesz ez a kiállítás az ország összes mezőgazdasági ágainak fellendítéséért vívott harcban. Elvtársak! Ahhoz, hogy sikerrel haladhassunk előre, állandóan javítanunk és tökéletesítenünk kell az államgépezet munkáját. Kétségtelen, hogy a szovjet államgépezet összeségében számottevő sikereket ért el a gazdasági és kulturális építéssel kapcsolatos feladatok megoldásában. Ámde e sikerek mellett meg kell látnunk komoly hiányosságainkat is. Hibás az a nálunk meghonosodott gyakorlat, amely abban nyilvánul meg, hogy sok intézmény nem a szervezési munkára összpontosítja legfőbb tevékenységét, hanem arra, hogy halmozza a különféle utasítások, intézkedések és rendeletek, mindenféle jelentések és kimutatások készítését, egyre-másra gyűléseket, értekezleteket rendez s ezzel elvonja az embereket a gyakorlati munkától. Az SZKP KB-nak „A párt s az államgépezet tevékenységében megnyilvánuló komoly hiányosságokról“ megjelent határozata óta konkrét intézkedések történtek a kancellárista-bürokratikus vezetési módszerek kiküszöbölésére, csökken a felesleges levelezés és kimutatás készítése, és megszilárdul az alsó láncszemek munkájának gyakorlati vezetése. Rá kell mutatnom arra is, hogy egyes vezetők nem vonták le a szükséges következtetéseiket a párt Központi Bizottságának irányelveiből és nem változtattak még aankastílusukon és amrtika módszereiken. A párt Központi Bizottságának szeptemberi és februárimárciusi plenáris ülésein komoly hiányosságokat tártunk fel a földművelésügyi minisztériumnak, a Szovjetunió szovhetügyi minisztériumának és helyi szerveiknek mnnkájában. Ezekben a minisztériumokban mégis lassan halad a munka átszervezése, a minisztériumi gépezet struktúrája pedig továbbra isnehézkes. Elég hat rámutatunk arra, hogy a Szovjetunió földművelésügyi minisztériumában 422 igazgatóság, hivatal és részleg működik. Az átszervezésit úgy oldották meg, hogy minden második tisztviselőre jutott egy főnök. (Derültség a teremben). Szem előtt tartva a mezőgazdasági minisztériumok átszervezésében elkövetett hibákat, ne engedjék meg, hogy hasonló hibák más minisztériumokban is előfordulhassanak. Köztudomású, hogy az utóbbi időben számos határozatot hagytak jóvá egyes minisztériumok felosztására vonatkozólag. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy azok a nagy minisztériumok, amelyek több népgazdasági ágat és nagyszámú különböző iparvállalatot egyesítenek, csak nehezen láthatják el ezek operatív vezetését. Ezért helyénvalónak mutatkozott az ilyen minisztériumok felosztása. A Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének erre vonatkozó törvényerejű rendeleteit a Legfelső Szovjet elé terjesztették megvizsgálás végett. Egyes miniszterek úgy vélik, hogy feladatuk nagy létszámmal működő, nehézkes gépezeteket létesíteni. Ebben a tekintetben is helyes belátásra kell bírni őket. A felosztást olyképpen kell végrehajtani, hogy az új minisztériumok apparátusának létszáma semmi esetre se haladja túl azoknak a minisztériumoknak a tisztviselői létszámait, amelyekből az új minisztériumok kiválnak. (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének ülésszaka N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP KB első titkárának beszéde VH46 moletárral p~y csijljetek ! május 3. ÁRA 20 BÁNI ! A MAI SZÁMBAN : — A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének ülésszaka: N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP KB első titkárának beszéde (2. oldal). — Az erdőszentgyörgyi „Vörös Csillag“ hőerőmű felavatásán (3. oldal) — Ünnepeltek Marosvásárhely dolgozói (3. oldal) — A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének határozata: A Szovjetunió minisztertanácsának megalakítása ( 4. oldal) — A Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének összetétele (4. oldal)