Vörös Zászló, 1957. március (6. évfolyam, 52-77. szám)

1957-03-02 / 52. szám

A ludomany és «civnil*«a ÓRIÁS HÍD Dániában hatalmas híd épül, amely összeköti majd a Fioni és Leeland szigeteket. Az új híd hosz­­szúsága huszonöt kilométer lesz. Az óriás hidat kétemeletesre ter­vezték, a felső emeleten kettősvágá­­nyú vasútvonallal, az alsón pedig oly széles autóúttal, amelyen egy­szerre négy autóbusz haladhat egy­más mellett. A JÖVŐ TELEFONJA Harold Osborne amerikai mérnök, aki egyben az amerikai távíró- és távbeszélő társaság igazgatója is, nemrég bemutatta egyik találmá­nyának prototípusát, amelyet a fel­találó „a jövő telefonjának“ neve­zett el. Osborne azt állítja, hogy készü­léke segítségével bárkivel lehet be­szélni­ a világ bármely tájáról. En­nek egyetlen feltétele, hogy akivel beszélünk, annak ugyancsak „Os­­­borne“ rendszerű telefonkészüléke legyen. Az új telefon könnyen elfér egy tenyérben. A távbeszélő televíziós készülékkel is el van látva, amelyen a beszélők láthatják egymást. A te­levíziós készülék természetes színei­ben vetíti a képet. Osborne telerádiótelefonnak ne­vezte el készülékét. BÁNYÁSZNÉLKÜLI BÁNYA A szverdlovszki bánya­ kutatóinté­zetben a közelmúltban olyan gépet készítettek, amely automatikusan végzi a lejtést, a rakodást, a szén felszínre szállítását, a talajegyenge­­tést és az ácsolást. A gép olyan szé­les, mint a vájat, késekkel, hidrau­likus kalapácsokkal és szállító be­rendezéssel van ellátva. Silécekhez hasonló talpakon halad előre. A gép kezeléséhez mindössze két ember szükséges. A gép 10 perc alatt 30 centimétert halad előre. HULLADÉK NÉLKÜLI FAFEL­­ DOLGOZÁS A moszkvai faipari technikai in­tézet munkatársai újabb módszert dolgoztak ki a fa gyors és hulladék­mentes felvágására. Az új gépet olyan késekkel szerelték fel, amelyek egy villanyszerkezet segítségével 8.000 rezgést érnek el másodpercen­ként. Az így vágott deszkák annyira simák, hogy nem kell gyalulni és a legtökéletesebben lehet fényezni. A VILÁG LEGJOBB KUKORICA­ FAJT­ÁJ­A A csehszlovákiai Ceske szelektáló­állomás tudósai újfajta kukoricát­­ termesztettek, amelynek magassága eléri a 4,5 métert. Ez a kukorica­fajta Rhodéziából (Afrika) ered. A morvavidéki éghajlat, ahol a szelekt­­­táló-állomás működik, igen előnyös az új kukoricafajta termelésére, amely a csehszlovákiai tudósok vé­leménye szerint, a világon a leg­jobb fajtájú kukorica.______________ Ifj filmek Fővárosi filmszínházainkban február hónap folyamán több új filmet vetítet­tek. Köztük a Jószerencse malma című román filmet, Podhale lángokban, a ■15 négyzet, Sinka Moca, Ember az árnyékban, Maresz pilóta esete című filmeket. Márciusban szintén számos új film kerül bemutatásra hazánkban. Ezek közül az első helyen a Hóra című ro­mán filmről kell megemlékeznünk, amely egyre fejlődő hazai filmgyártá­sunk legújabb terméke. A szovjet film­stúdiók négy új termékét mutatják be a jövő hónapban fővárosi filmszínhá­zainkban: a 41.-ik, A halhatatlan gar­­nizon, Az örök éj titka és a Már késő című filmeket. Bemutatásra kerülnek még: Valamikor Párizsban (NDK), Kacaj a paradicsomban (angol) és Az anyai szeretet (osztrák) című fil­mek. Az anyai szeretetben viszontlát­juk Paula Wesselyt, neves osztrák filmművésznőt. Reméljük, a fenti filmek nagy ré­szét még a tavasz folyamán Maros­­vásárhelyen is megtekinthetjük. Könnyű nyári vi­selet A szoknya kék anyagból ké­szült, a blúz fehér vagy más világos anyagból, kék vagy piros színű díszí­téssel. A szoknya két oldalán a dí­szítést a blúz anya­gából készítették. Nőknek Már most gondoljunk a nyárra VÖRÖS ZÁSZLÓ Az RNK Akadémiájának Magfizikai Intézetében I. A magfizikai Intézet optikai kutató ese- I 2. E. Friedländer és S. Alper (előtérben) hodoscopon portja. Vasile­­Dran­cescu és Ilie Cucurezeanu kutatók az I­tt különböző megfigyeléseket végeznek, atomsávos lámpát szerelik fel. Honnan kapták a hónapok elnevezésüket A hónapokat már az első elemista­­ Marstól nyerte, gyermek is elsorolja, de bizony elég­ sokan nem tudják, hogy tulajdonkép­pen honnan is kapták a hónapok ne­vüket. A hónapok beosztását és nevét a rómaiaktól vettük át, ők pedig a hó­napok egy részét a római istenektől, más részét pedig a régi római naptár beosztásáról nevezték el. Január nevét Janus római istentől kapta. Miért éppen Janustól? Azért, mert Janusnak két arca volt, egyik a múltat, a másik a jövendőt­­fejezte ki. Mivel az év első hónapja küszö­böt jelent a régi és az új év, vagyis a múlt és a jövő között, ezért Janus­­ról Januárnak nevezték el. Február általában a leghidegebb hó­nap, ezért a hidegrázásról nevezték el. Március nevét a háború istenéről, Április a virágnyilások hónapja, ezért nevét az ezt kifejező latin szóból nyerte. Májust Maja istennőről, Atlas lá­nyáról, Mercur anyjáról nevezték el. Június hónap nevét Junius Brutus­­tól, a régi Róma utolsó királyát meg­döntő konszultól kapta. Július hónap elnevezésével Julius Cé­zárnak, a nagy Hadvezérnek állítottak emléket. Augusztust Octavian Augustus, Ró­ma első császáráról­­ nevezték el. A régi római naptár 10 hónapból állt. Mivel az év­­utolsó négy hónapja a régi római naptár hét, nyolc, kilenc, tizedik hónapjának felelt meg, így azoknak nevét kapta: szeptember (he­tedik), október (nyolcadik, november (kilencedik), december (tizedik). A hosszmértékek fejlődése az évszázadok folyamán Ma természetesnek találjuk, hogy a hosszúságot vagy távolságot méterben, kilométerben jelöljük meg és a mi je­lölésünket a föld csaknem minden részén megértik. Nem így volt ez év­századokkal ezelőtt. Akkor minden tar­tománynak, vidéknek, országnak más és más mértékegysége volt. A legrégibb időben az ember a sa­ját testének valamelyik részét hasz­nálta mértékegységként: például kar­ját, ujját, az araszt, a lábát stb. A középkorban több országban az uralkodó karja képezte a hivatalos mértékegységet, így minden uralkodó­változáskor változott a mértékegység is. Több országban a későbbi évek fo­lyamán bizonyos­ mértékegységek meg­honosodtak, de ezek országok szerint változtak. Így például a moldovai kö­nyök a mai mértékegységben kifejez­ve 64 centinek felelt meg, a munténiai könyök 66 centinek, az orosz arsin 71 centinek, az angol yard 91 centinek, míg a francia aune 119 centinek. Az elmúlt évszázad derekán végre elhatározták az egységes mértékrend­szer megállapítását. Kiindulási pont­ként a föld átmérőjét vették és azt 40.000 részre osztották. Az egy negy­venezred részt méternek nevezték el. A hivatalos métert platinából készí­tették el és azt légmentes helyen őr­zik. A méter mértékrendszere gyorsan terjed és a legtöbb ország el is fo­gadta. Angliában és több ázsiai or­szágban azonban még ma is használ­ják a régi mértékrendszereket. Gyermekeknek Miért sós a tenger vize? — Kínai népmese — A régi időkben élt két testvér: Van I. és Van II. Van I nem­csak idősebb, hanem erősebb is volt becsé­nél, a csenevész Van II.-nél, így mindig le­győzte amazt, ha bir­kózásról volt szó. Mi­dőn atyjuk meghalt, az erősebb Van J. magá­nak kaparintotta meg az egész apai öröksé­get, a házat, állatokat és mindent, amit a ház körül találhatott. Van II. nagy ínségben élt feleségével. Történt, hogy egy marék rizs sem volt házuknál, amiből levest főzhettek volna. Van II. elment bátyjához és igy ri­­mánkodott­ ,J K­edves bátya, adj kölcsön ne­kem egy kevés rizsét", — de kérése nem ha­totta meg Van J.-et, s így üres kézzel indult hazafelé. Egyszercsak mit lát! Az úton el-, hagyott malomkő fe­küdt. „Még hasznát ve­hetem" — gondolta és hazavitte. Amikor hazaért, fele­sége nagyot sóhajtott: „Ő te ember, mit te­gyünk ezzel a malom­kővel, hisz nincs mit őrölnünk. Van II. a szoba kö­zepébe dobta a malom­követ és nagy mérge­sen belerúgott. Akkor a kő elkezdett forogni és hófehér finom porsót járt. A kis malomkő forgott, forgott, mind gyorsabban forgott, mellette pedig növeke­dett a sóhalom. A há­zastársak nagyon meg­örvendtek szerencsé­jüknek. De a csodálatos malomkő tovább járt és a sóhalmocska las­sanként sóheggyé vál­tozott. Van //, most már arra gondolt, mi­ként állítsa meg a for­gását, végül is megra­gadta és felfordította. Akkor a kő megállt. Attól kezdve elég volt, hogy Van II. meg­rágja a malomkövet és az máris jól járt. A sóért kapott pénzen ezentúl jól éltek. De csakhamar tudomást szerzett öccse szeren­cséjéről Van I is. El­fogta az irigység. Dü­hösen állított be Van I­1-höz és azt mondta: ,Add kölcsön azt a ma­lomkövet!" A kisebbik testvér nem szívesen teljesítette bátyja kéré­sét, de félt ellentmon­dani. Van­­. pedig oly gyorsan tűnt el a ma­lomkővel, hogy öccse meg­ sem magyarázhat­ta neki, miként hasz­nálja azt, örömmel gurította haza és ott belerúgott. A malomkő elkezdett forogni és megállás nélkül őrölt. A sóhalmaz növekedett és egyszer hát a meny­­nyezetig ért. Megre­­pesztette a falakat, a nagy sótömeg feszítésé­től összeomlott a ház. Van­­., aki nem tudta a kő forgását megál­lítani, kétségbeesetten felkapta és elhajította. A kő elkezdett lefelé gurulni a domboldalon, egész a tengerig, ott elsüllyedt. Azóta a malomkő a tenger fenekén forog és sót őröl. Tudjátok meg, ezért sós a ten­ger vize. Fordította: DEAKI LORAND Koreai közmondások a A béka megfeledkezik arról, hogy ő is volt valamikor ebihal. • Ha mérgedben köbe rúgsz, csak a lábad fájdul meg. • Minél teltebb a kalász, annál lejjebb hajlik. • A méz is keserű, ha orvosságnak veszik. • Aki tűt lop, az elérkezik a tehénig is. Ityu Q­an­guu Észak-Karolina állam egyik váro­sának, Achewillenak állatkórházában nemrég szomorú esemény történt: kimúlt a világ leggazdagabb kandúr­macskája. Panche­ kandúr és két macskatestvére 19 évvel ezelőtt örö­költék elhunyt gazdájuk vagyonát. De a macskák élete is múlandó. Panche két testvére évekkel ezelőtt elpusztult s így ő egyedüli birtoko­sává vált gazdája 50.000 dollárt ki­tevő vagyonának. Ez a tekintélyes tőke lehetővé tette Panche számára, hogy élete hátralévő részét egy ki­tűnő állatszanatóriumban töltse, fő­úri kényelemben. A kandúr „elhalálozása“ után, az egykori végrendelet értelmében a leg­közelebbi kolostor tulajdonába ment át a vagyon. KROKODIL A TAXIBAN Nem kerül nagy megerőltetésbe, hogy elképzeljük, mennyire meglep­né a sofőrt, ha hátrafordulva, uta­sai helyett egy élő, igazi krokodilt pillantana meg az ülésen. A bécsi sofőröket ez ma már nem lepi meg. Hogy miért? — Erre is válaszolunk, Robert Breszler pro­fesszor, az ismert ausztriai tudós magával hozott az Egyesült Államok­ból egy kis alligátorfiókát. Amikor a professzor „megismerkedett“ a kis alligátorral, annak mindössze 66 gramm volt a súlya és 12 centi­méter a hosszúsága. Ma már 45 kilo­grammot nyom, hossza pedig 1,80 méter. A professzor taxin mindennap hű­ségesen elviszi a Dunára krokodil­ját, hogy megfürdesse. Az alligátor a professzor szavára teljesen veszély­telen és csak abban különbözik a közönséges háziállatoktól, hogy igen kiváncsi jószág. Amint a taxiban utazik, a járókelők , különösképpen pedig a gyermekek legnagyobb cso­dálkozására, állandóan kihajlik a ko­csi ablakán. KI VOLT HOMÉROSZ? Az amerikai közvéleménykutató in­tézet nemrégen a következő kérdést intézte az amerikai átlagpolgárokhoz: Ki Homérosz? A sajtó közlései szerint a vála­szok között ilyenek is voltak: Az Andrea Doria nevű hajótörést szen­vedett óceánjáró kapitánya; a cip­rusi felkelők vezetője; az irodalmi Nobel-díj nyertese; Gina Lollobrigi­­da, a világhírű olasz filmszínésznő férje, Európa legjobb száz méteres futója... Minnesota állam egyik gazdag fantáziájú lakosa egyenesen azt állí­totta válaszában, hogy Homérosz­nak hívják az egyik rákfajtát, amely ha megfőzik, vörös színt kap és amelyet általában majonézes már­tással esznek. Ne csodálkozzunk az amerikai in­tézet közvéleménykutatásának fenti megdöbbentő eredményén, hiszen az amerikai tanügyből e pillanatban há­romszázezer tanító és tanár hiányzik, mert a katonai kiadásokra költött összegnek csupán másfél százaléka szolgálja az Egyesült Államok dol­gozói kulturális szükségleteinek ki­elégítését.

Next