Vörös Zászló, 1957. március (6. évfolyam, 52-77. szám)
1957-03-02 / 52. szám
A ludomany és «civnil*«a ÓRIÁS HÍD Dániában hatalmas híd épül, amely összeköti majd a Fioni és Leeland szigeteket. Az új híd hoszszúsága huszonöt kilométer lesz. Az óriás hidat kétemeletesre tervezték, a felső emeleten kettősvágányú vasútvonallal, az alsón pedig oly széles autóúttal, amelyen egyszerre négy autóbusz haladhat egymás mellett. A JÖVŐ TELEFONJA Harold Osborne amerikai mérnök, aki egyben az amerikai távíró- és távbeszélő társaság igazgatója is, nemrég bemutatta egyik találmányának prototípusát, amelyet a feltaláló „a jövő telefonjának“ nevezett el. Osborne azt állítja, hogy készüléke segítségével bárkivel lehet beszélni a világ bármely tájáról. Ennek egyetlen feltétele, hogy akivel beszélünk, annak ugyancsak „Osborne“ rendszerű telefonkészüléke legyen. Az új telefon könnyen elfér egy tenyérben. A távbeszélő televíziós készülékkel is el van látva, amelyen a beszélők láthatják egymást. A televíziós készülék természetes színeiben vetíti a képet. Osborne telerádiótelefonnak nevezte el készülékét. BÁNYÁSZNÉLKÜLI BÁNYA A szverdlovszki bánya kutatóintézetben a közelmúltban olyan gépet készítettek, amely automatikusan végzi a lejtést, a rakodást, a szén felszínre szállítását, a talajegyengetést és az ácsolást. A gép olyan széles, mint a vájat, késekkel, hidraulikus kalapácsokkal és szállító berendezéssel van ellátva. Silécekhez hasonló talpakon halad előre. A gép kezeléséhez mindössze két ember szükséges. A gép 10 perc alatt 30 centimétert halad előre. HULLADÉK NÉLKÜLI FAFEL DOLGOZÁS A moszkvai faipari technikai intézet munkatársai újabb módszert dolgoztak ki a fa gyors és hulladékmentes felvágására. Az új gépet olyan késekkel szerelték fel, amelyek egy villanyszerkezet segítségével 8.000 rezgést érnek el másodpercenként. Az így vágott deszkák annyira simák, hogy nem kell gyalulni és a legtökéletesebben lehet fényezni. A VILÁG LEGJOBB KUKORICA FAJTÁJA A csehszlovákiai Ceske szelektálóállomás tudósai újfajta kukoricát termesztettek, amelynek magassága eléri a 4,5 métert. Ez a kukoricafajta Rhodéziából (Afrika) ered. A morvavidéki éghajlat, ahol a szelekttáló-állomás működik, igen előnyös az új kukoricafajta termelésére, amely a csehszlovákiai tudósok véleménye szerint, a világon a legjobb fajtájú kukorica.______________ Ifj filmek Fővárosi filmszínházainkban február hónap folyamán több új filmet vetítettek. Köztük a Jószerencse malma című román filmet, Podhale lángokban, a ■15 négyzet, Sinka Moca, Ember az árnyékban, Maresz pilóta esete című filmeket. Márciusban szintén számos új film kerül bemutatásra hazánkban. Ezek közül az első helyen a Hóra című román filmről kell megemlékeznünk, amely egyre fejlődő hazai filmgyártásunk legújabb terméke. A szovjet filmstúdiók négy új termékét mutatják be a jövő hónapban fővárosi filmszínházainkban: a 41.-ik, A halhatatlan garnizon, Az örök éj titka és a Már késő című filmeket. Bemutatásra kerülnek még: Valamikor Párizsban (NDK), Kacaj a paradicsomban (angol) és Az anyai szeretet (osztrák) című filmek. Az anyai szeretetben viszontlátjuk Paula Wesselyt, neves osztrák filmművésznőt. Reméljük, a fenti filmek nagy részét még a tavasz folyamán Marosvásárhelyen is megtekinthetjük. Könnyű nyári viselet A szoknya kék anyagból készült, a blúz fehér vagy más világos anyagból, kék vagy piros színű díszítéssel. A szoknya két oldalán a díszítést a blúz anyagából készítették. Nőknek Már most gondoljunk a nyárra VÖRÖS ZÁSZLÓ Az RNK Akadémiájának Magfizikai Intézetében I. A magfizikai Intézet optikai kutató ese- I 2. E. Friedländer és S. Alper (előtérben) hodoscopon portja. VasileDrancescu és Ilie Cucurezeanu kutatók az Itt különböző megfigyeléseket végeznek, atomsávos lámpát szerelik fel. Honnan kapták a hónapok elnevezésüket A hónapokat már az első elemista Marstól nyerte, gyermek is elsorolja, de bizony elég sokan nem tudják, hogy tulajdonképpen honnan is kapták a hónapok nevüket. A hónapok beosztását és nevét a rómaiaktól vettük át, ők pedig a hónapok egy részét a római istenektől, más részét pedig a régi római naptár beosztásáról nevezték el. Január nevét Janus római istentől kapta. Miért éppen Janustól? Azért, mert Janusnak két arca volt, egyik a múltat, a másik a jövendőtfejezte ki. Mivel az év első hónapja küszöböt jelent a régi és az új év, vagyis a múlt és a jövő között, ezért Janusról Januárnak nevezték el. Február általában a leghidegebb hónap, ezért a hidegrázásról nevezték el. Március nevét a háború istenéről, Április a virágnyilások hónapja, ezért nevét az ezt kifejező latin szóból nyerte. Májust Maja istennőről, Atlas lányáról, Mercur anyjáról nevezték el. Június hónap nevét Junius Brutustól, a régi Róma utolsó királyát megdöntő konszultól kapta. Július hónap elnevezésével Julius Cézárnak, a nagy Hadvezérnek állítottak emléket. Augusztust Octavian Augustus, Róma első császáráról nevezték el. A régi római naptár 10 hónapból állt. Mivel az évutolsó négy hónapja a régi római naptár hét, nyolc, kilenc, tizedik hónapjának felelt meg, így azoknak nevét kapta: szeptember (hetedik), október (nyolcadik, november (kilencedik), december (tizedik). A hosszmértékek fejlődése az évszázadok folyamán Ma természetesnek találjuk, hogy a hosszúságot vagy távolságot méterben, kilométerben jelöljük meg és a mi jelölésünket a föld csaknem minden részén megértik. Nem így volt ez évszázadokkal ezelőtt. Akkor minden tartománynak, vidéknek, országnak más és más mértékegysége volt. A legrégibb időben az ember a saját testének valamelyik részét használta mértékegységként: például karját, ujját, az araszt, a lábát stb. A középkorban több országban az uralkodó karja képezte a hivatalos mértékegységet, így minden uralkodóváltozáskor változott a mértékegység is. Több országban a későbbi évek folyamán bizonyos mértékegységek meghonosodtak, de ezek országok szerint változtak. Így például a moldovai könyök a mai mértékegységben kifejezve 64 centinek felelt meg, a munténiai könyök 66 centinek, az orosz arsin 71 centinek, az angol yard 91 centinek, míg a francia aune 119 centinek. Az elmúlt évszázad derekán végre elhatározták az egységes mértékrendszer megállapítását. Kiindulási pontként a föld átmérőjét vették és azt 40.000 részre osztották. Az egy negyvenezred részt méternek nevezték el. A hivatalos métert platinából készítették el és azt légmentes helyen őrzik. A méter mértékrendszere gyorsan terjed és a legtöbb ország el is fogadta. Angliában és több ázsiai országban azonban még ma is használják a régi mértékrendszereket. Gyermekeknek Miért sós a tenger vize? — Kínai népmese — A régi időkben élt két testvér: Van I. és Van II. Van I nemcsak idősebb, hanem erősebb is volt becsénél, a csenevész Van II.-nél, így mindig legyőzte amazt, ha birkózásról volt szó. Midőn atyjuk meghalt, az erősebb Van J. magának kaparintotta meg az egész apai örökséget, a házat, állatokat és mindent, amit a ház körül találhatott. Van II. nagy ínségben élt feleségével. Történt, hogy egy marék rizs sem volt házuknál, amiből levest főzhettek volna. Van II. elment bátyjához és igy rimánkodott ,J Kedves bátya, adj kölcsön nekem egy kevés rizsét", — de kérése nem hatotta meg Van J.-et, s így üres kézzel indult hazafelé. Egyszercsak mit lát! Az úton el-, hagyott malomkő feküdt. „Még hasznát vehetem" — gondolta és hazavitte. Amikor hazaért, felesége nagyot sóhajtott: „Ő te ember, mit tegyünk ezzel a malomkővel, hisz nincs mit őrölnünk. Van II. a szoba közepébe dobta a malomkövet és nagy mérgesen belerúgott. Akkor a kő elkezdett forogni és hófehér finom porsót járt. A kis malomkő forgott, forgott, mind gyorsabban forgott, mellette pedig növekedett a sóhalom. A házastársak nagyon megörvendtek szerencséjüknek. De a csodálatos malomkő tovább járt és a sóhalmocska lassanként sóheggyé változott. Van //, most már arra gondolt, miként állítsa meg a forgását, végül is megragadta és felfordította. Akkor a kő megállt. Attól kezdve elég volt, hogy Van II. megrágja a malomkövet és az máris jól járt. A sóért kapott pénzen ezentúl jól éltek. De csakhamar tudomást szerzett öccse szerencséjéről Van I is. Elfogta az irigység. Dühösen állított be Van I1-höz és azt mondta: ,Add kölcsön azt a malomkövet!" A kisebbik testvér nem szívesen teljesítette bátyja kérését, de félt ellentmondani. Van. pedig oly gyorsan tűnt el a malomkővel, hogy öccse meg sem magyarázhatta neki, miként használja azt, örömmel gurította haza és ott belerúgott. A malomkő elkezdett forogni és megállás nélkül őrölt. A sóhalmaz növekedett és egyszer hát a menynyezetig ért. Megrepesztette a falakat, a nagy sótömeg feszítésétől összeomlott a ház. Van., aki nem tudta a kő forgását megállítani, kétségbeesetten felkapta és elhajította. A kő elkezdett lefelé gurulni a domboldalon, egész a tengerig, ott elsüllyedt. Azóta a malomkő a tenger fenekén forog és sót őröl. Tudjátok meg, ezért sós a tenger vize. Fordította: DEAKI LORAND Koreai közmondások a A béka megfeledkezik arról, hogy ő is volt valamikor ebihal. • Ha mérgedben köbe rúgsz, csak a lábad fájdul meg. • Minél teltebb a kalász, annál lejjebb hajlik. • A méz is keserű, ha orvosságnak veszik. • Aki tűt lop, az elérkezik a tehénig is. Ityu Qanguu Észak-Karolina állam egyik városának, Achewillenak állatkórházában nemrég szomorú esemény történt: kimúlt a világ leggazdagabb kandúrmacskája. Panche kandúr és két macskatestvére 19 évvel ezelőtt örökölték elhunyt gazdájuk vagyonát. De a macskák élete is múlandó. Panche két testvére évekkel ezelőtt elpusztult s így ő egyedüli birtokosává vált gazdája 50.000 dollárt kitevő vagyonának. Ez a tekintélyes tőke lehetővé tette Panche számára, hogy élete hátralévő részét egy kitűnő állatszanatóriumban töltse, főúri kényelemben. A kandúr „elhalálozása“ után, az egykori végrendelet értelmében a legközelebbi kolostor tulajdonába ment át a vagyon. KROKODIL A TAXIBAN Nem kerül nagy megerőltetésbe, hogy elképzeljük, mennyire meglepné a sofőrt, ha hátrafordulva, utasai helyett egy élő, igazi krokodilt pillantana meg az ülésen. A bécsi sofőröket ez ma már nem lepi meg. Hogy miért? — Erre is válaszolunk, Robert Breszler professzor, az ismert ausztriai tudós magával hozott az Egyesült Államokból egy kis alligátorfiókát. Amikor a professzor „megismerkedett“ a kis alligátorral, annak mindössze 66 gramm volt a súlya és 12 centiméter a hosszúsága. Ma már 45 kilogrammot nyom, hossza pedig 1,80 méter. A professzor taxin mindennap hűségesen elviszi a Dunára krokodilját, hogy megfürdesse. Az alligátor a professzor szavára teljesen veszélytelen és csak abban különbözik a közönséges háziállatoktól, hogy igen kiváncsi jószág. Amint a taxiban utazik, a járókelők , különösképpen pedig a gyermekek legnagyobb csodálkozására, állandóan kihajlik a kocsi ablakán. KI VOLT HOMÉROSZ? Az amerikai közvéleménykutató intézet nemrégen a következő kérdést intézte az amerikai átlagpolgárokhoz: Ki Homérosz? A sajtó közlései szerint a válaszok között ilyenek is voltak: Az Andrea Doria nevű hajótörést szenvedett óceánjáró kapitánya; a ciprusi felkelők vezetője; az irodalmi Nobel-díj nyertese; Gina Lollobrigida, a világhírű olasz filmszínésznő férje, Európa legjobb száz méteres futója... Minnesota állam egyik gazdag fantáziájú lakosa egyenesen azt állította válaszában, hogy Homérosznak hívják az egyik rákfajtát, amely ha megfőzik, vörös színt kap és amelyet általában majonézes mártással esznek. Ne csodálkozzunk az amerikai intézet közvéleménykutatásának fenti megdöbbentő eredményén, hiszen az amerikai tanügyből e pillanatban háromszázezer tanító és tanár hiányzik, mert a katonai kiadásokra költött összegnek csupán másfél százaléka szolgálja az Egyesült Államok dolgozói kulturális szükségleteinek kielégítését.