Vörös Zászló, 1959. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1959-01-03 / 1. szám
AMBUVE MNA az 1959. évi állami költségvetés jóváhagyásáról 1. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költségvetést 51.833,9 millió lej bevételi és 51.033,0 millió lej kiadási összeggel. A bevételek tehát, 800,0 millió lejjel túlhaladják a ki-2. SZAKASZ. — Az állami és szövetkezeti gazdasági vállalatoktól és szervezetektől befolyó állami költségvetési bevételeket 1959 évre összesen 47.212,5 millió lejben állapítjuk meg. 3. SZAKASZ. — A lakosság adóiból és illetékeiből befolyó állami költségvetési bevételeket 1959. évre 4.620,5 millió lejben állapítjuk meg. 4. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költségvetésnek a népgazdaság pénzellátására szolgáló kiadásait 28.898,1 millió lej összegben, amelyből 18.858,4 millió lej a főberuházások finanszírozására szolgál. Az állami gazdasági vállalatok és szervezetek saját alapjaiból 1959-ben a népgazdaság pénzellátására fordítandó összegeket —, a költségvetésből kiutalt összegeken kívül — 9.993,7 millió lejben állapítjuk meg. 5. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költségvetésből a szociális-kulturális akciók pénzellátására szolgáló kiadásokat 11.928,4 millió lej összegben. Ebből: a) az állami társadalombiztosítási költségvetésben előirányzott akciók pénzellátására 2.748,0 millió lejt b) oktatási célokra 3.042,6 „ „ c) tudományos és kulturális célokra 957,1 „ ,, d) egészségügyi, testnevelési és sportcélokra 2.773,4 „ „ e) népjóléti célokra 867,3 „ „ f) it állami gyermekpótlék és az állami családi segély kifizetésére 1.540,0 „ „ 6. .SZAKASZ. — Jóváhagyjuk a közigazgatási apparátus, a bírósági szervek és az ügyészség fenntartására szolgáló 1959. évi állami költségvetési kiadásokat 1.475,2 millió lej értékben. 7. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1959. évi állami költségvetés államvédelmi célokra szolgáló kiadásait 3.650,0 millió lej összegben. 8. SZAKASZ. — A költségvetési tartalékalapot 3.306,0 millió lejben állapítjuk meg. Ebből: — 3.206,0 millió lejt az országos költségvetés keretében a Minisztertanács rendelkezésére és — 100,0 millió lejt a tartományi néptanácsok és a Bukarest városi néptanács költségvetéseinek keretében, az illető néptanácsok végrehajtó bizottságainak rendelkezésére, a Minisztertanács által jóváhagyott elosztásnak megfelelően. 9. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az országos költségvetést 43.002,6 millió lej bevételi és 42.202,6 millió lej kiadási összegben. A bevételek tehát 800,0 millió lejjel túlhaladják a kiadásokat. 10. SZAKASZ. — Az országos költségvetés bevételeinek és kiadásainak teljes összegén belül jóváhagyjuk az állami társadalombiztosítási költségvetés bevételeit 3.003,0 millió lej és kiadásait 2.748,0 millió lej összegben. 11. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk a tartományi néptanácsok és a Bukarest városi néptanács költségvetéseit, valamint az állami adókból és bevételekből őket megillető hányadokat és az átmeneti egyenlegeket, a következő összegekben: A lasi tartományi néptanács 1959 évi költségvetésének kiegyensúlyozására az országos költségvetésből 54.924.900 lejt összegű hozzájárulást utalunk ki. 12. SZAKASZ. — Az állami adókból és bevételekből 1959- re a következő hányadokat állapítjuk meg tartományi néptanácsok és a Bukarest városi néptanács költségvetései javára: Az állami adók és bevételek hányada százalékban 13. SZAKASZ. — A minisztériumoknak, központi intézményeknek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak meg kell tenniük minden intézkedést, hogy a hatáskörükbe tartozó minden egyes vállalat és gazdasági szerveit — a jövedelmezőség növelése és az állami költségvetési bevételek kellő időben és teljes egészében való befizetésének biztosítása érdekében — a megállapított volumenben és választékban teljesítse termelési tervét, valamint a munka termelékenységének növelésére és az önköltség csökkentésére vonatkozó feladatait. A minisztériumok, központi intézmények vezetői, a néptanácsok végrehajtó bizottságai, valamint az összes gazdasági és költségvetési egységek vezetői kötelesek szigorúan betartani a kötségvetési eszközök ésszerű és gazdaságos felhasználására vonatkozó törvényes rendelkezéseket. 14. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az 1957. évi állami költségvetés végrehajtására vonatkozó mérlegszámlát 45.202 millió lej bevételi és 43.854 millió lej kiadási összeggel. A bevételek tehát 1.348 millió lejjel túlhaladják a kiadásokat. BEVÉTELEK 11 . — ezer lejekben — , -Tartomány ~ -s • . co-5 SS, miS’Ss 3 m c ›u · .2 -g •aj ^ -cs ~u ,as összesen Kiadások ^ o e ” X ^ Ö cö’ *> G >>£ iO 'S ^ o 0)0 'T? lo3 o « © N C . ^ few jg T3 ‘0> C 0 0 W rt > c s £4 1. Bákó 465.917 290.569 465.917 5.000 2. Nagybányr 372.442 222.434 372.442 4.000 3. Bukarest 517.427 271.915 517.427 7.000 4. Kolozsvár 581.716 321.081 581.716 7.000 5. Konstanca 455.047 255.751 455.047 5.000 6. Craiova 549.271 355.561 549.271 7,000 7. Galac 488.395 254.175 488.395 S.0Ó0 8. Huny ad 303.890 160.227 303.890 4.000 9. lasi 506.432 268.578 506.432 6.000 10. Nagyvárad 386.981 206.773 386.981 5.000 11. Pitesti 429.665 290.828 42191665 6.000 , 12. Ploesti 568.123 246.806 560.123 7.000 , 13. Sztálin 548.161 226.687 548.161 5.000 14. Suceava 392.059 227.931 392 059 5.000 15. Temesvár 623.533 211.951 623.533 7.000 16. Magyar Autonóm Tartomány 425.860 220.590 425.860 5.000 17. Bukarest város 1.223.490 535.251 1.223.493 9.000 összesen... 8.830.415 4.567.108 8.830.415 100.000 ~ •A I 'O C3 3 XO 'SS J.S W r" ’S ‘C3 2 5 < O ^ ' xj.1 i—i CÖ r. ^4 c/3 > Öß O oo . O 'QD C3 EZ <D *0> ,Q o ’c rQ 50 O -cSä la ■ <£ i vo 2 © 5 w‘cö <1 ^ rr; w *0 *0 «=5 w £2 o c Tartomány S jgg 53 ‚ ** * £ JS fc « 1. Bákó 100 90 10j) 70 2. Nagybánya 90 95 90 3. Bukarest 55 50 60 45 4. Kolozsvár 70 70 75 40 5. Constance 75 90 8575 6. Craiova 100 100 70 45 7. Galac 75 80 60 45 8. Hunyad 50 60 80 45 9. lasi 100 180 100 100 10. Nagyvárad 65 50 95 50 11. Pitesti 100 100 90 60 12. Ploesti 15 50 80 40 13. Sztálin 30 45 70 ,65 14. Suceava 90 100 90 ,75 15. Temesvár 19 36 -70 ,4 p 16. Magyar Autonóm Tartomány 55 85 55 60 17. Bukarest város 36 60 100 100 Rendkívül fontos, hogy biztosítsuk a pártonkívüli aktíva helyes társadalmi összetételét. Az üzemekben a pártaktíva tagjait elsősorban a legelőrehaladottabb munkásokból választják ki, akik nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, szüntelenül harcolnak a termelés és termelékenység növeléséért s végrehajtják a pártszervezettől kapott feladatokat. A kollektív és társas gazdaságokban a pártonkívüli aktíva tagjait a legjobb kollektivisták és társult tagok közül választják ki, akik harcolnak ezeknek a gazdasági egységeknek a megerősítéséért és bővítéséért. Falvakon a pártonkívüli aktívának a legfejlettebb dolgozó földműveseket kell felölelnie, akik elsajátították pártunknak a mezőgazdaság szocialista átalakítására vonatkozó politikáját és harcainak megvalósításáért, valamint azokat a mérnököket, technikusokat, tanárokat és tanítókat, orvosokat stb., akik odaadóan dolgoznak a szocializmus építéséért. A pártonkívüli aktíva tagjait nemcsak a felelős beosztásban dolgozók közül választjuk ki. A legfőbb követelmény a pártonkívüli aktíva tagjainak kiválasztásakor az, hogy az illető következetes politikai, társadalmi tevékenységet fejtsen ki s tetteivel bizonyítsa be párt iránti hűségét, legyen egészséges társadalmi eredete, megfelelő politikai múltja s mint becsületes embert ismerjék. A városi és rajoni pártbizottságok feladata mindenekelőtt segíteni az alapszervezetek báróját a pártonkívüli aktíva megszervezésében. A júniusi plenáris ülés határozatának megfelelően a pártonkívüli aktíva tagjainak kiválasztása az alapszervezetek bárójának, vagy a községi pártbizottság (ahol nincs alapszervezet) név szerinti jóváhagyásával történik. A kis taglétszámú alapszervezetekben, ahol nincs báró, helyes, ha a pártonkívüli aktívát az alapszervezet közgyűlése hagyja jóvá. Ez azt jelenti, hogy minden alapszervezet bárójának meg kell vizsgálnia minden dolgozó helyzetét, kezdve a tömegszervezetek pártonkívüli vezetőitől, az összes többi pártonkívüli dolgozókig. Ennek a tanulmányozásnak az alapján az alapszervezet bürója elkészíti azoknak a dolgozóknak a névsorát, akik mindennapi tevékenységükkel a gyakorlatban bizonyították be: megérdemlik, hogy a pártonkívüli aktíva tagjai legyenek. A pártonkívüli aktíva szervezése azonban nem adminisztratív munka. Az aktívába való bevonás előtt külön-külön el kell beszélgetni minden emberrel. Csak azok lehetnek a pártonkívüli aktíva tagjai, akik egyetértenek azzal, hogy tevékenységüket a pártalapszervezet irányításával végezzék s végrehajtják annak határozatait. Helyesen jártak el pl. a marosvásárhelyi Simó Géza bútorgyárban, ahol külön-külön elbeszélgettek a társadalmi és gazdasági munkában kitűnt dolgozókkal. Igyekeztek megismerni politikai múltjukat, megmagyarázták nekik, milyen feladataik vannak a pártonkívüli aktíva tagjainak s csak azután vonták be őket az aktívába, így a pártonkívüli aktíva tagjai felelősséget éreznek a vállalt feladatuk teljesítése iránt s ugyanakkor az alapszervezetek bürójának megfelelő nyilvántartása van a pártonkívüli aktíva tagjairól, ismeri azok jó és rossz tulajdonságait s ezáltal lehetősége van alaposabban megszervezni politikai nevelésüket. A pártonkívüli aktíva nem egyszer s mindenkorra meghatározott összetételű embercsoport. Az élet rendkívül gazdag. Egymás után emelkednek ki a tömegekből a rátermett emberek, a jó szervezők, akikre az alapszervezetek mindig támaszkodhatnak munkájukban. A pártonkívüli aktíva nyilvántartásának fel kell tüntetnie azokat az elemeket, akik minden bizonnyal a pártszervezetek megbízható segítőivé válnak. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy egyes idegen elemek igyekeznek befurakodni az aktívába annak érdekében, hogy bejuthassanak a pártba. Ez csak azért fordulhat elő, mert vannak olyan alapszervezeti bürök is, amelyek nagyon könnyelműen kezelik ezt a kérdést, nem tartják tiszteletben az egyéni jóváhagyás elvét. Minden alapszervezetnek tudnia kell azt, hogy a pártonkívüli aktíva tagjai csak olyan dolgozók lehetnek, akik múltbeli és jelenlegi tevékenységükkel példát mutatnak, tekintélynek örvendenek, befolyásolni tudják a tömegeket s mozgósítani a pártszervezetek által kezdeményezett akciókra. A pártszervezeteknek feladata rend-szeresen felülvizsgálni a pártonkívüli aktíva tagjaink névsorát. Bővítsék azt az időközben kitűnt tehetséges elemekkel s ha arra szükség van, töröljék a nyilvántartásból azokat, akik nem méltóak erre a megtiszteltetésre. A pártszervezetek többféle éppen foglalkoztathatják p pártonkívüli aktívát. Az egyik atásos eszköz, hogy meghívás a pártonkívüli aktíva néány tagját a nyílt alapszervezeti ülésekre, így ők is hozzájárulhatnak a pártszervezetek által megvitatott problémák megoldásához, s ugyanakkor növekszik politikai öntudatuk. A nyílt alapszervezeti ülések kifejezik a pártnak a tömegek szerepére vonatkozó álláspontját, a pártnak a tömegek iránti bizalmat s ugyanakkor azt is, hogy a párt mennyire számít a pártonkívüliek hozzájárulására a különböző feladatok megoldásában. A pártonkívüli aktíva tagjainak meghívása a nyílt alapszervezeti gyűlésre a vitára bocsátott kérdések jellegétől függ. Ha például az alapszervezeti gyűlésen párthatározatokat, vagy más olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek az egész üzemet, falut érdeklik, meghívhatják a gyűlésre a pártonkívüli aktíva összes tagjait Amikor azonban nem általános kérdéseket vitatnak meg, csak azokat a pártonkívülii aktíva-tagokat hívják meg a gyűlésre, akiknek munkája szoros kapcsolatban van a vitatott kérdéssel s akik hozzájárulhatnak azok megoldásához. A tapasztalat azt igazolja, hogy gyáltalán nem rossz az, hogy a a nyílt napszervezeti gyűéseken a pártonkívüli aktíva kínél több tagja kész rész. Ismereteik igen nagnosak a párttervezet simára. A pártonkívüli aktiva tagjaitól kérhetnek a gyűléseken javaslatokat tehetnek, stb., siencs szavazati joguk, nyert igen joggal csak a párttagok rendelkeznek, bojtos az, hogya nyilt alapotvezeti gyűlésre meghívottak tetejében megismerjék a gyűlés napirendjét, s megteremtsék a feltételeket, hogy a pártonkívüli aktíva tagjai kifejezhessék véleményüket, javaslatokat tehessenek. Ha a pártonkívüliek látják, hogy javaslataikat figyelembe veszik, s hogy intézkednek az általuk feltárt hiányosságok kiküszöbölésére, növekszik érdeklődésük, felelősségük a különböző kérdések megoldása iránt. Nagyon sok pártszervezet időközönként megvitatja a pártonkívüli aktívak tagjaival a különböző termelési, tömegkulturális kérdéseket stb. s határozathozatalkor szem előtt tartják véleményüket, javaslataikat. A sepsiszentgyörgyi Dózsa György textilgyámján meghonosodott az a módszer, hogy az alapszervezet tagjai, a bürótagok rendszeresen elbeszélgetnek az aktíva tagjaival, kikérik véleményeiket a különböző fontos feladatokkal kapcsolatban. (Folytatás a következő lapszámban). M mUszUfe Két vöröskeresztes egészségügyi állomás életéből AZ AKOSFALVI KOLLEKTÍV GAZDASÁGBAN az elmúlt év első napjában nagygyűrtőgép megválasztották a vöröskeresztes tagozat vezetőségét, mely eredményesen tevékenykedett a kollektivisták egészségének megvédéséért. Az év folyamánnem fordultak elő súlyosabb megbetegedések,nem léptek fel járványok. Ehhez , lényegesen hozzájárult a Budai András körorvosi hivatala által szervezett állandó felvvárosolt munka és egészségügyi tanfolyamon ,kívül a vöröskeresztes tagozat jó működése is. A gazdaságban megszervezték a vöröskeresztes’ egészségügyi ^ítomást, melynek vezetője Vargha Árpád, tagjai: Kftrkas Lujza, Puskás Illára, Csaló I Ida és Puskás Sára, .^kik jó* ! elsajátítva az egészségügyi’ is- i méreteket, rmindenkor készek az első Segélynyújtásra. Május óta 72 esetben adtak azonnali segítséget, így több mint1150 munkaórát takarítottak meg a termelésnek. A NYÁRÁDSZEREDAI GÉPES TRAKTORÁLLOMÁSON működő egészségügyi állomás is a fentiekhez hasonló eredményeket ért el munkájában. Minden mezet ,brigád rendelkezik az első segélynyújtáshoz szükséges kellékekkel, s tiz év folyamán 172 esetben hárított v 14/ ailkvli j* lótak el elsősegély nyáj VissA komolyabbbajokat, sok munkaórát takarítva meg ezzel. JANI GYÖRGY, a voroskereszt tartományi szervező felelőse M mskäfen kexdá«sjk ül társa :£a£»i*j *‘lk‘aer/.ő bri^itdok Ta^pnnáity szerte megtörtént a társadalmi esle brigádok' újjászervezése. ’ Mintegy 330 brigádtag ellenőrzi az üzletekben a kiszolgálást, a rendet, ügyel arra, hogy az elárusítók ne kövessenek el szabálytalanságokat. Az átszervezés után megkezdték a brigádok kiképzését is, hogy hiánytalanul eleget tudjanak tenni a dolgozóktól kapott m megbizatásuknak. Ilyen kiképző ülés volt a szakszervezetek marosvásárhelyi székházában december 24-én, míg 26- án azokkal az asszonyokkal tartottak értekezletét, akik segíteni fogják az önkéntes társadalmi ellenőrző brigád tagjait munkájukban. A brigádok a munkához is láttak.