Vörös Zászló, 1960. március (9. évfolyam, 50-76. szám)

1960-03-01 / 50. szám

1.163.318 lej értékű vállalás Az Augusztus 23 bútorgyár dolgozói a tartományi párt­konferencia tiszteletére 200 há­­lószobabútor, 23 ágybetét, 150 fotel, 100 Paring szobaberende­zés és szekrények előállítását vállalták terven felül. Az üzemi pártbizottság irányításával jó ütemben halad a munka, már eddig 30 szekrényt, s több más bútordarabot állítottak elő­ Az eredmények további fokozásá­hoz minden segítséget megad­nak Bogdanov Zoltán, Kászoni Márton és Nagy György mes­terek, akik segítik a dolgozó­kat a gépek jobb kihasználásá­ban, hogy mind szebb terme­lési eredményt érjenek el s a konferencia tiszteletére tett vállalásukat határidő előtt tel­jesítsék. Kimagasló teljesítményt ér­tek el Andrási Eszter fényező, Szász Sándor, Jintesan Joan és Mihály László szerelők, akiknek keze alól a legjobb minőségű bútordarabok kerülnek ki. A gyár dolgozói a párttagok, tag­jelöltek és a legjobb IMSZ ta­gok példáját követik, a minél kimagaslóbb termelési eredmé­nyek eléréséért. Határidő előtt teljesítették vállalásukat A tartományi pártkonferenciát megelőző napokban a Lázár Ödön helyiipari vállalat dolgo­zói vállvetve küzdenek az ün­nepi vállalás és a havi terv tel­jesítéséért. Nap mint nap sz­ép termelési eredményt érnek el. Február 26-ig teljesítették a tartományi pártkonferenciára tett vállalásukat is, terven felül 339 ezer lej értékű terméket állítot­tak elő. A vállalat dolgozóit dicséri a februári terv határidő előtti tel­jesítése is. Február 26-ig 103 százalékban valósították meg s a terven felüli jövedelem is meghaladta a 24.000 lejt. A ká­belüzem és a központi műhely munkásainak nagy része van a fenti eredményekben. Egyénileg kitűntek: Hegyi Márton gumi­henger-kezelő, Varga Albert hi­­degpréses és mások, akik a tar­tományi pártkonferencia tiszte­letére újabb termelési sikereket érnek el. Hogyan takarékoskodjunk a fával a kitermelési vesztegesek csökkentésére! Az elmúlt esztendőben válla­­­ latunk munkaközössége, a párt­­i bizottság irányításával, sikerrel­­ gyakorlatba ültette az RMP KB 1958 novemberi plenáris ülésé-­­ nek rá vonatkozó célkitűzéseit,­­ s ennek eredményeképpen nagy- e mértékben csökkentette a faki-­­ termeléssel járó anyagi vesztet­­­ségeket.­­ Míg 1958-ban a fenyőrönk 1 2,18 százalékos veszteséggel ju­tott le a vágtérről az iparvas- k­útra, ezt azóta 1,92 százalékra­­ csökkentettük, ami 600 köbmé­ter megtakarítást hozott. A leg­jobb eredmények azonban a­­ blikknél mutatkoztak: a munka-­­ fánál 0,40 százalék, a tűzifá-­­ nál 2,90 százalék volt a veszte­ségi arányszám, ami azt jelen­tette, hogy 1959-ben 800 köb­méter munkafával és 3000 köb­méter tűzifával többet haszno­sítottunk ugyanabból a kivágott mennyiségből. Bár az 1959-es évi bükkfa­veszteség aránya elég magas — a tűzifának a munkájával szem­beni túlsúlya miatt — 1959-ben már jelentős csökkentést sike­rült elérnünk. De nézzük, mi­lyen módszert használt az üzem vezetősége a kitermelési vesz­teségek csökkentésére? Elsősorban a vágtéri munka megszervezésére összpontosítot­tuk figyelmünket. Arra, hogy kiterjesszük az összteljesítmény alapján javadalmazott brigád­­munkát. Ez a magas munkaszer­vezési forma a faanyagveszte­ség elleni küzdelem fontos té­nyezője. A brigád tagjai összakkord­­ban dolgozva, valamennyien ér­dekeltek abban, hogy minden darab fával jól gazdálkodjanak. A bérelszámolás a vagonba ra­kott faanyag mennyisége után történik, amelyben végered­ményben a brigád munkája tes­tesül meg. A brigádtagoknak tehát saját érdekük, hogy lelki- s ismeretesen kezeljék a levágott­­ fa minden darabkáját.­­ Múlt évben a faanyag 78 szá­­­­zalékát összakkordban dolgozó­­ brigádok termelték ki, az 1958 . évi 38 százalékkal szemben. Egy-­­ két példával szemléltetjük, mi­­­­ként járul hozzá a fent emlí­­í­tett módszer a fakitermelési­­ veszteségek csökkentéséhez.­­ A ragoazai vágtéren Pop Za-­c­harie, a glajenie-i vágtéren pe­dig Antalfi István brigádja 1957 1­9 58-ban egyszerű akkordban,­­ azonos munkakörülmények kö­­­­zött dolgozott. Ebben az idő­­­­szakban a ragoazai vágtéren 1,2 százalék munkája és 4,5 száza­lék tűzifa, a glátenjei magtéren : 1,1 százalék munkafa és 4,2 szá­zalék tűzifa veszteséget jegyez­tek fel. Következő évben, amikor már mindkét csoport összetett akkordban dolgozott, a munka­fánál 0,42, illetve 0,31 százalék­ra, a tűzifánál pedig 2,6 és 2,4 százalékra esett a veszteség. A fő dolog azonban az, hogy a mennyiségi veszteségek csökken­tésével egyidejűleg számottevő javulás mutatkozik a minőség terén is. Most, hogy a fagazdálkodási vállalat összes fontosabb vágte­­rein kizárólag összakkord rend­szerű brigádokban dolgoznak, a veszteségek előreláthatólag a fe­nyőnél 1,60 százalékra, a lomb­­levelűeknél 2,8 százalékra csök­kennek, ami azt jelenti, hogy vállalatunk ugyanabból a kiter­melésre előirányzott fatömegből­­ 340 köbméterrel többet juttat a népgazdaságunknak.­­ A veszteségek csökkentésének­­ egy másik útja a kitermel­ő -­­ gyes munkafázisainak gépess-­­ lése. A rönkök közeli kivont­a -­ kásánál a kábeles csörlő alkal­­­mazása, a KD 35-ös vontatók­­ís­nak szántókkal való ellátása szükségtelenné teszi a rönkvé­gek körülfaragását. E módszer­nek csupán 40 százalékos el­terjesztése is, különösen a sza­­kadékos terepen, a közeli von­tatásoknál a veszteségek érezhe­­­­tő csökkenését eredményezte. A batrinai és tireui vágtereken, ahol a rönköt a kitermeléstől a máglyázó helyig sodronypályán szállítják, semminemű sérülés­ből eredő anyagveszteség nem fordult elő. A vontatással járó veszteségek felszámolásáért vál­lalatunk munkaközössége külö­nös hangsúlyt fektetett a rönk­vontatásnál használatos fémvé­dőkúpok és papucsok alkalma­zásának elterjesztésére. Ezek, mind a fogatos, mind a trak­torvontatásnál előnyösek, mert feleslegessé teszik a rönkök vé­geinek körbe faragását, ami mint ismeretes, az ép rönk meg­csonkításával jár. Az utóbbi két évben nagy­részt felszámoltuk a facsúszta­­tók használatát, melyek hason­lóképpen (a tűzifánál) a vesz­teségek egyik forrását képezik. Hogy a faanyaggal való ésszerű gazdálkodás az erdőmunkások tudatos törekvésévé váljon, 16 szakmai kört szerveztünk, ame­lyen 480-an vesznek részt. Az előadásokon részletesen ismer­tettük azokat a kipróbált és jól bevált módszereket, amelyeket bátran alkalmazhatnak a fának , a döntés és szállítás közben adódó értékcsökkenése elleni­­ harcban. Vállalatunk munkaközösség­nek eltökélt szándéka, hogy ma­­­­radéktalanul eleget tesz az RMP a KB 1959 decemberi plenáris ülé­sének határozataiból reá háruló­­ fe­adatoknak. MAGYAR LAJOS a régeni Fagazdálkodási­­ Vállalat főmérnöke. Világ proletárjai, egyesüljetek! I IX. évfolyam 50. (2568.) szám. 1960- március 1. kedd. ÁRA 20 BÁNI ! Új tagok a gyimesfelső­­loki állattenyésztő társulásban 1955 májusában alakult meg a gyímesfelsőloki állattenyésztő társulás. Akkoriban csak hét tagja volt a kis közösségnek. A társulás példamutatása, vala­mint a kommunisták szervező és politikai nevelőmunkája ered­ményeképp mind több és több egyénileg gazdálkodó határozta és határozza el, hogy belép a társulásba. A társulás megala­kulása óta 130-al növekedett a tagok száma. A társulás sokat fejlődött az elmúlt évek során. Állóalapjá­nak értéke több százezer lej. Többek között ez tette lehetővé, hogy az elmúlt évben egy mun­kaegység értéke 29 lejre emel­kedjen s az idén elérje a 32 lejt. A társulás tagsága elhatároz­ta, hogy a tavasz folyamán min­den tag egy juhot ad be a kö­zös tulajdonba s így az állóalap értéke körülbelül 550 ezer lejre emelkedik ebben az esztendő­ben. Úgy tervezzük, hogy ez évben egy-két gazdasági épületet is felhúzunk. BODOR ANDRÁS levelező TELJESÍTETTÉK FEBRUÁRI TERVÜKET A feketehalmi bútorgyár kéz­­divásárhelyi részlegén hétfőn reggel munkaülést tartott a részleg vezetősége a mesterek­kel. Az ülésen kitűnt, hogy a részleg dolgozói februári terv­feladataikat becsülettel teljesí­tették, sőt, mintegy 18 száza­lékkal túlszárnyalták. Egyes osztályokon jelentős mennyi­ségű nyersanyagot takarítottak meg, hulladékot értékesítettek. A cipészek csupán egy hónap alatt 1 500 lej értékű bőrt és talpat takarítottak meg. Ha­sonló szép eredményt értek el az asztalosok és más osztályok dolgozói is. Ezen a gyűlésen megbeszél­ték a márciusi tervfeladatokat is. Ezek között több sportfel­szerelés, sportruha-kellék elő­állítása szerepel. E hónapban mintegy 1000 pár cipőt készí­tenek a kerékpározók és ugyan­annyit a súlyemelők részére. A PARAJDI SÓBÁNYÁSZOK MEGBESZÉLÉSE Ma délután a parajdi sóbá­nya technikai irodáján megbe­szélés zajlik le, amelyen részt vesznek a sóbányánál dolgozó mérnökök, technikusok, meste­rek, élmunkások. Telegdi Ká­roly, a bánya igazgatója is­merteti a bányamérnökök or­szágos értekezletének tanulsá­gait. Többek között megbeszé­lik, milyen lehetőségek vannak a parajdi sóbányában az eddi­gieknél nagyobb választékú konyhasó előállítására. Vita tárgyát képezi az is, hogy az előirányzott új bánya megnyi­tásánál miként lehet alkal­mazni a korszerű technikát- ELŐKÉSZÜLETEK AZ ÚT KORSZERŰSÍTÉSÉRE A Szováta és Szakadár kö­zötti, mintegy 10 kilométeres útszakaszt korszerűsítik. Az út feltöltéséhez jelentős mennyi­ségű kő szükséges, amit a la­kosság önkéntes munkával szállít ki. Az előkészületi mun­kálatokban ma több mint 200 lakos vesz részt. Az ifjak sze­mélyenként vállalták, hogy 100 önkéntes munkanapot dolgoz­nak az útépítésnél. Az idén mintegy 9 kilométeres szaka­szon elvégzik a hengerelést és egy kilométeres szakaszt asz­faltoznak­ SZERDÁN ÉRKEZIK MAROS­­VÁSÁRHELYRE A KÖSZÖNT­SÜK MÁRCIUS 8-ÁT VÁLTÓ Mint már beszámoltunk, a Test­­nevelési és Sportunió Közpon­ti Tanácsa az RNK Nőinek Or­szágos Tanácsával közösen, a tartományi, rajoni és városi TSU bizottságok, illetve a tar­tományi, rajoni és városi nő­bizottságokkal megszervezik a Köszöntsük március 8-ai vál­tót. Szerdán délután fél hat órakor szalad be Marosvásár­helyre Régen és Marosvásárhely rajonokból és Kolozsvár tarto­mányból a staféta. Innen pe­dig tovább viszik a stafétabo­tot Sztálinváros felé. ÉLELMISZERKIÁLLÍTÁSOK A marosvásárhelyi Élelmiszer Helyi Kereskedelmi Vállalatnál szerda estig befejezik több élelmiszer kiállítás előkészüle­teit. Különösen érdekesnek ígérkezik a Sztálin téri 1 -es számú élelmiszerüzletben meg­nyíló konzervkiállítás, ahol mintegy 40 féle hús- és zöld­ségkonzervet mutatnak be. E kiállítás érdekessége, hogy kós­­tolóval és tanácsadással egy­bekötött. A vállalat egyik tech­nikusa ad majd felvilágosítást az érdeklődőknek arra vonat­kozóan, hogy milyen ételeket lehet előállítani gyorsan a kon­­zervekből. A 175-ös számú üz­letben hentesáru, míg a 177-es üzletben cukorka kiállítást ren­deznek. A március 3-5-i plenáris ülés határozatának fényénél Bőség fakad a népek nyomában Ha a gépállomások munkateljesítményének számadatait nézzük, szinte nem is hisszük, hogy volt valamikor olyan idő­szak is, amikor a földművesek egy része idegenkedett a gépek­től s ha ideig-óráig is, de hitelt adott a mende­mondáknak. Nem jön, hogy higgyük, mert eredményeink nagyok, szépek. Fejlődő gépgyártóiparunk mind több és több nagy teljesítő képességű gépet bocsátott a földművesek rendelkezésére. 1952- ben még csak 222 traktorunk volt s ezek együttesen 57.127 hantri munkát végeztek. Ettől kezdve azonban ugrásszerűen emelkedett mind a traktorok száma, mind az elvégzett munka mennyisége, mely 1959-ben elérte a 188.124 hantrit. Hogy mit jelentenek ezek a számok, azt legjobban a hektárhozam növe­kedésén lehet lemérni. Tavaly a kollektív gazdaságok átlag­termése (tartományi átlag) búzából 403, árpából 376, szemes­­kukoricából 586 és cukorrépából 1915 kilogrammal volt na­gyobb, mint az egyéni gazdáké. Ezek a számok kétségtelenül igazolják azt a megállapítást, hogy a gépek nyomában bőség fakad. Az 1960-as esztendő újabb nagy sikereket hoz Népi de­mokratikus államunk 4,4 milliárd lejt kitevő mezőgazdasági beruházási összegéből tartományunk is többszáz traktort és más mezőgazdasági gépet kap. Gépállomásaink idei termelési tervében 310.168 kantki elvégzése szerepel. Ez azt jelenti, hogy a kollektív gazdaságok a mú­lt évinél még nagyobb területe­ken érnek el a tavalyihoz hasonló szép eredményt. (Grafikonunk a gépállomások teljesítmény­ének növekedé­­­sét szemlélteti 1955 és 1959 . előtt). '•■SS*!

Next