Vörös Zászló, 1960. április (9. évfolyam, 77-102. szám)
1960-04-01 / 77. szám
Mit tesznek a versenyen kívül...? Már szinte közhelyként hat, hogy „a verseny nem cél, csak eszköze1 — annyiszor elmondták, leírták az elmúlt években. És mégis, a műkedvelő csoportok tevékenységében még mindig tapasztalható az, hogy mihelyt „kiestek 44 valamelyik versenyszakaszon , leállnak. Sokszor még a versenygyőztes műkedvelő csoportoknál is lanyhul a lelkesedés. Sőt. Nem egyszer megtörtént már az is, hogy ilyen babérgyűjtő csoportok két országos verseny között teljesen feloszlottak. A műkedvelő tömegmozgalomra nagyon ártalmas jelenséggel állunk tehát szemben, amelynek megszüntetésére a néptanácsok kulturális szervei, a rajoni művelődési házak, egyszóval: a műkedvelő mozgalom közvetlen irányítói kell hogy megoldást találjanak. Szükséges ez azért, hogy a kétévenként ismétlődő országos versenyek között is biztosított legyen a műkedvelő csoportok rendszeres tevékenysége, s megszűnjék munkájukban a kampányszerűség. Ezt sürgeti a gyakorlat. De hadd beszéljenek a tények, s az érdekeltek. A betfalusi (Keresztúr rajon) művelődési otthon agitációs művészbrigádja a műkedvelők tavaly zárult V. országos versenyén eljutott a tartományi döntőig. S itt, bár nem nyert első díjat, megérdemelt sikert aratott. Műsorában ötletesen használta fel a hagyományos népi játékelemeket, a párbeszédes jeleneteket, az éneklést, szavalást. Eképpen előadásában vonzó és változatos eszközökkel tükrözte faluja eseményeit, társadalmi problémáit, meggyőzően szállt síkra a mezőgazdaság szocialista átalakításáért. S talán túlzás nélkül elmondhatnék, hogy a brigádnak is szerepe volt abban, hogy a falu összes dolgozói társulásba tömörültek. Tematikailag is változatos és gazdag műsoruk azért volt elmarasztalható, hogy túl sokat markolt, ahogy azt Fekete Albert, az iskola- és művelődési otthon igazgatója, s egyben a brigád vezetője elmondja : „addig-addig bővítettük, amíg túlságosan is kibővült“. Ennek ellenére a betfalusi brigád nagy reményekre jogosított. Várható volt az, hogy a verseny tapasztalataival felfegyverkezve, még rendszeresebb, még hatékonyabb tevékenységet fejt ki a továbbiakban. És mi történt a valóságban? Az, amit már a bevezetőben elmondtunk, a tartományi döntőről hazatért brigád , és annak vezetői letették a lantot. S tavaly május óta egyszer sem lépett fel a brigád, hogy műsorában számot adjon az azóta sokat fejlődött falu életéről, eseményeiről, népszerűsítse a társulásba tömörült dolgozók eredményeit, vagy állást foglaljon a még felbukkanó hibák ellen. Fekete Albert — aki feleségével együtt tanít a kéttanerős iskolában — lelkes irányítója a falu művelődési életének. Áldozatkész munkájuk eredményeként a dolgozók egyre inkább második otthonuknak érzik a művelődés hajlékát. Eredményeik az ismeretterjesztés, az ifjúság nevelése és szórakoztatása terén számottevőek. De még ez sem menti a mulasztást. A Fekete házaspár sokoldalú tevékenysége ellenére is felszámolhatta volna a kampányszerűséget az agitációs művészbrigád, de még az énekkar munkájában is, ha nem enged a káros jelenségnek, mert sem ügyszeretetben, sem hozzáértésben nincs hiány. Csakhogy amint azt ő maga is bevallja, a téli hónapok során, ismeretterjesztő munkájuk mellett elsősorban a színjátszó csoportot készítették elő a soron lévő második I. L. Caragiale színjátszó fesztiválra, vagyis szintén a versenyre! Kétségtelen, hogy sokkalnehezebb a dolguk, mint azoknak a tanítóknak, tanároknak, akik több tanerős iskolában dolgoznak, s így a közművelődési élet megszervezésének feladatai is megoszlanak. Fekete Albert a műkedvelő csoportvezetők továbbképző tanfolyamán újabb ismeretekre, tapasztalatokra tett szert. S annak is tudatában van, hogy a tavaszi, majd a nyári idény beköszöntésével még inkább szükség lesz az agitációs művészbrigád rendszeres munkájára. A betfalusi brigád tehát rövidesen ismét hallat magáról. S eredményeiben nem kételkedünk. A Keresztúr rajoni néptanács tanügyi és művelődési osztálya is szükségesnek látta a versenyen kívül álló csoportok foglalkoztatását. Ennek gyakorlati megvalósítását célozza a III. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett verseny is, amelyen az agitációs művészbrigádok vesznek részt. A csoportok elbírálása a helyszínen történik. A legjobbak, a leghatékonyabb munkát végző csoportok pedig részt vesznek a rajon székhelyén megrendezendő díszelőadáson. Íme egy kezdeményezés, amely felhasználva a versenyek serkentő, ösztönző jellegét, hozzájárulhat a kampányszerűség felszámolásához. Emellett pedig kiváló lehetőséget nyújt a műkedvelő csoportoknak arra, hogy szakmai, művészi színvonalukat emelve, kellőképpen felkészüljenek az országos versenyre is. Jó és hasznos lenne, ha a többi rajonok is követnék e példát és újabb ötletekkel és kezdeményezésekkel biztosítanák valamenynyi műkedvelő csoport állandó, rendszeres foglalkoztatását, a dolgozók sokoldalú neveléséért. R. J. Védjük erdeinket a tűzvésztől Az erdők hazánk természeti kincsei közé tartoznak. Évről évre újabb intézkedések bizonyítják, milyen nagy gondot fordít pártunk és kormányunk a faállomány pótlására és megőrzésére. Alkotmányunk előírja, hogy az erdők a dolgozó nép vagyonát képezik. Ez azt jelenti, hogy egyszer s mindenkorra megszűnt az erdőkkel való rablógazdálkodás. Hazánk lakossága, a párt felhívására, lelkesen vesz részt a csemeteültetésben, a fiatal fák ápolásában. Az erdősítési tervek szerint évről évre több ezer hektár elpusztított erdőt ültetnek újra. A Román Népköztársaság állampolgárai védik az erdőket. A lakosság ismeri az erdők jelentőségét, tudja, hogy azok az értékes faanyagot szolgáltatják, megóvják az egyes vidékeket a szárazságtól, visszatartják a havat, megnyújtják a hóolvadás idejét, megakadályozzák a vizek gyors lefolyását, gátat emelnek a szelek útjába, védik a talajt. Az erdők természeti szépségeinkhez is hozzátartoznak. Éppen ezért az erdőinket meg kell védeni minden kártevőtől, veszélytől. Az erdőkben nagy károkat okozhatnak a tűzvészeit. A tűzvész elleni védőintézkedések megkívánják, hogy minden ember ismerje azokat az okokat, amelyek erdei tüzet idézhetnek elő. A fakitermelésnél, az erdőültetésnél dolgozók gyakran okoznak gondatlanságukkal tűzvészt. Ezenkívül kárt tehet az erdőkben a mozdonyokból, gyárkéményekből, szénégető kemencékből kipattanó szikra, ha ezek nincsenek ellátva megfelelő védőszerkezettel, vagy a pásztorok, kirándulók, járókelők által gyújtott tűz, amit távozásuk alkalmával égve hagynak, az eldobott cigarettavég, gyufa, az erdőkhöz közel levő szántóföldeken a gaz elégetésére, a gyermekek által darázsfészek elpusztítására, vagy a játékból gyújtott tüzek, az ellenséges elemek által ártó szándékkal gyújtott tüzek, és a villámcsapások, ezek mind-mind tűzvészt idézhetnek elő. A tűzvész, bármi is okozta, hazánk népgazdaságának nagy károkat okoz. A kár annál nagyobb, minél hatalmasabb és hosszantartóbb a tűz. A tűzvész nagysága és tartama az egyes évszakoktól, az időjárástól függ. Szárazság, nagy meleg idején, amikor hiányzik a nedvesség és az erdőben a fű, letörött gallyak szárazok, egyetlen szikra is tűzvészt okozhat. A tűzveszély megelőzése érdekében szükséges, hogy a tartományi erdőgazdálkodási igazgatóság, az erdészeti hivatalok és a fakitermelő vállalatok sürgősen tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket, a művelődési otthonok keretében fokozzák a tűz elleni védekezés céljából kifejtett propagandát, szervezzék meg a néptanácsok végrehajtó bizottságaival a lakosság bevonását az esetleges tűzoltásba. A tartományi erdőgazdálkodási igazgatóság szervei ellenőrizzék az erdészeti hivatalok technikai-szervezeti erdővédelmi tervének végrehajtását. A fakitermelő vállalatok vezetőségei képezzék ki a szükséges intézkedésekre az erdőben dolgozó alkalmazottakat és biztosítsák a tűzoltáshoz szükséges eszközöket. A néptanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodjanak az önkéntes tűzvédelmi alakulatok megszervezéséről és kiképzéséről. Különös figyelmet kell fordítani az őrjáratok megszervezésére, az erdők megfigyelésére, hogy az esetleges tűzvészt idejében felfedezhessék. A tűzrendészeti propaganda és agitáció sikere érdekében fel kell használni a művelődési otthonok rendezvényeit, a nőbizottságok, az ifjúsági szervezetek gyűléseit, a képviselők és választók közötti találkozókat, a kollektivisták és társulási tagok gyűléseit, mert csak így lehet mozgósítani a lakosságot a tűzvész elleni küzdelemre. Minden állampolgár kötelessége betartani az erdei tüzek megelőzését szolgáló intézkedéseket, cselekvően résztvenni a tűz kioltásában, mert ezzel is hozzájárul a nép vagyonának megvédéséhez. fia&fírösiá silfi) Pillanatkép Az „Orosz Könyv“ Sztálin-téri üzletébe délelőtt új könyvek érkeztek. A délelőtt az átvétellel telt el s így az új könyveket csak délután, közvetlenül a nyitás után kezdték árusítani. Véletlenül éppen arra jártam és láthattam, hogy percek alatt olyan sokan gyűltek össze, hogy a könyvek eladásával foglalkozó kiszolgáló személyzet nem győzte a munkát, segítséget kellett beállítani. Olyan sokan voltunk, hogy percek múlva már sorban álltunk. Évek óta nem láttam már sorbanállókat a vásárhelyi utcákon. A háború utáni évek e jelensége már a múlté és legfeljebb filmkockákon találkozunk vele. De a sorbanálls könyvért új jelenség — az előzővel éppen ellenkező előjelű jelenség. Jó jel, boldogító tény, hogy könyvekért sorba állnak az emberek... AZ ELMÚLT NAPOKBAN 1300 traktort küldtünk a Magyar Népköztársaságnak a fennálló gazdasági szerződések értelmében. A LIBANFALVI „CIOBÁNASUL44 társas gazdaságnak 722 tagja van. A legutóbbi közgyűlésen elhatározták, hogy a közös alap növeléséért minden család egy juhot ad. (Mezei István) POJÁNBAN ÉS A HOZZÁTARTOZÓ Bélafalván az elmúlt napokban megkezdték a községi utak javítását. A lakosság önkéntes munkával nagy mennyiségű kavicsot, követ hord az útjavításhoz. (Tuzson G.) A IASI TARTOMÁNYBAN lévő Vovresti kollektivistái a tavaszi mezőgazdasági munkálatok alkalmával értékes kincset tártak fel. 125 db ezüstpénzt találtak, az időszámításunk előtti 3. és 2. századból. A KOMOLLÓI VÖRÖS TRAKTOR kollektív gazdaságban már a múlt hónap 25-én befejezték a tavaszi kalászosok vetését. Ezenkívül a Sepsiszentgyörgy és Bóty közötti útszakaszra 344 köbméter kavicsot hordtak ki. (Kovács Károly). AZ ELMÚLT NAPOKBAN Sári falut (Hunyad tartomány) bekapcsolták a villanyhálózatba. Ez a 125 helység, amit a népi hatalom éveiben villamosítottak a tartományban A lakosság hozzájárulásával tovább folytatják a falvak villamosítását. Az év végéig még 38 helységet villamosítanak. A NAPOKBAN ÉRKEZIK hazánkba Samson Francois, francia zongorista, aki több hangversenyen fellép. Április 20 és május 5 között Tamara Guleva, több nemzetközi zenei verseny, nyertese, vendégszerepei hazánkban. KÓNYA LÁSZLÓ, romániai baritonénekes szép sikerrel vendégszerepelt Szófiában és Várnában, ahol Verdi Traviata című operájában Germán szerepét alakította. A RAVAI DÓZSA GYÖRGY, kollektív gazdaság három hektár területén diófa csemetéket fognak ültetni. A diófák közé pedig kisebb koronájú gyümölcsfákat ültetnek addig, amíg azok megnőnek. A kollektív gazdaság gyümölcsösében 100 százalékban elvégezték a fák tisztogatását. A szőlőmetszést is elvégezték, s 9000 szőlőkarót készítettek helyi erőforrásból. (Sándor G.). A SZOVJETUNIÓ Minisztertanácsa jóváhagyta az első szovjlet mesterséges hold emlékére építendő obeliszk tervét. Az obeliszket a Szovjetunió moszkvai állandó gazdasági kiállításának főbejáratánál helyezik majd el. SZÁRHEGYI ISKOLÁSOK a tavaszi szünidőben ócskavasgyűjtési akciót rendeztek. Az első nap 500 kg ócskavasat szedtek össze. Elhatározásuk, hogy az elkövetkező napokban több száz kiló ócskavasat gyűjtenek össze. (Feranczy Olga). PÉNTEK, ÁPRILIS 1. A marosvásárhelyi Rádió műsorából (a 261 és 330 m-es hullámhosszon) 14.30—15.00 magyar nyelven: Hírek. Könnyű hangszerszólók. Mit olvassunk? 17.00—17.30 román nyelven: Rádiómozaik. 1730—1830 magyar nyelven: A helyiipari vállalatok eredményeiből. „Rózsa, rózsa, népdal műsor, énekel Tóth Erzsébet és Nemes Sándor. Irodalmi és művészeti napló. SZOMBAT, ÁPRILIS 2. (Reggel). 5.00—5.30 román nyelven: Faluról-falura. Tömegdalok. 5 30—6.00 magyar nyelven: Kalendárium. Időjárárjelentés. Erről-arról. A Kolozsvár Tartományi Rádió pénteki (április) műsorából. 6.00—7.00 román és magyar nyelven: Műsor a falvak dolgozó népének. Reggeli zene és időjelzés. 1530—16 30 román nyelven: Hírek, üzemi újdonságok. Részletek a diákok IV-ik Köztársasági Fesztiváljának tiszteletére adott műsorából. A néptanácsok tevékenységéből. Kultúraktivistákról. 18.30—19.30 magyar nyelven: Hírek. Rádióriport: Látogatás a Román Népköztársaság Akadémiájának Kémiai Intézetében- Csángó népzene. Énekel Kécskei Mária és Kostyák Imre. üzemi könyvtárakról. Jöjjön velünk. Haladás mozi: A Rio Frio-i betyárok (mexikói film). Vörös Lobogó mozi: szokatlan mérkőzés (szovjet film). Ifjúsági mozi: Szabad város (lengyel film). Munkásmozgó: Zene és szerelem (szovjet film). Dózsa György mozi: Bűnös utakon (szovjet film). ★ A Tartományi Sanepid Egétezségügyi Nevelési Háza, a TETT és a Vöröskereszt április 3-án, vasárnap dé. 11 órakor az Egészségügyi Nevelési Házban, Bartók Béla utca 1 szám alatt (volt Korzó-köz), magyar nyelvű előadást szervez: KÜZDELEM A JÁRVÁNYOK ELLEN címmel. Előadó: dr. Boér László, egyetemi professzor. Az előadás után filmet vetítenek. Az előadás megkezdésekor az ajtókat lezárják. Belépés díjtalan. A Szakszervezetek Művelődési Házában április 1-én, pénteken du. 18 órakor, a II. emeleti előadóteremben előadás. A GYERMEKEK NEVELÉSE A VILÁGRÓL AKOTOTT TUDOMÁNYOS FELFOGÁS ÉS A MISZTICIZMUS ELLENI HARC SZELLEMÉBEN. Előadó: Tímár Katalin tanárnő. Előadás után filmet vetítenek. Festést, tisztítást és ványolást vállal H IPAROSI TEXTIL KISIPARI TERfflElOSZtrVETKEZET Szép és jó minőségű munkát végzünk 1960 április 1-től a megrendeléseket előre kell fizetni. Felhívjuk a megrendelők figyelmét, hogy a tisztított és a festett anyagokat haladéktalanul váltsák ki, mert hat hónapon túl nem vállalunk felelősséget értük._______________