Vörös Zászló, 1960. április (9. évfolyam, 77-102. szám)

1960-04-01 / 77. szám

Mit tesznek a versenyen kívül...? Már szinte közhelyként hat, hogy „a verseny nem cél, csak eszköze1 — annyiszor elmondták, leírták az elmúlt években. És mégis, a műkedvelő csoportok tevékenységében még mindig ta­pasztalható az, hogy mihelyt „kiestek 44 valamelyik versenysza­kaszon , leállnak. Sokszor még a verseny­győztes műkedvelő cso­portoknál is lanyhul a lelkesedés. Sőt. Nem egyszer megtörtént már az is, hogy ilyen babér­gyűjtő csoportok két országos verseny között teljesen feloszlottak. A műkedvelő tömegmozgalom­ra nagyon ártalmas jelenséggel állunk tehát szemben, amelynek megszüntetésére a néptanácsok kulturális szervei, a rajoni mű­velődési házak, egyszóval: a mű­kedvelő mozgalom közvetlen irá­nyítói kell hogy megoldást ta­láljanak. Szükséges ez azért, hogy a kétévenként ismétlődő országos versenyek között is biz­tosított legyen a műkedvelő cso­portok rendszeres tevékenysége, s megszűnjék munkájukban a kampányszerűség. Ezt sürgeti a gyakorlat. De hadd beszéljenek a tények, s az érdekeltek. A betfalusi (Keresztúr rajon) művelődési otthon agitációs mű­vészbrigádja a műkedvelők ta­valy zárult V. országos versenyén eljutott a tartományi döntőig. S itt, bár nem nyert első díjat, megérdemelt sikert aratott. Mű­sorában ötletesen használta fel a hagyományos népi játék­ele­meket, a párbeszédes jelenete­ket, az éneklést, szavalást. Ekép­­pen előadásában vonzó és vál­tozatos eszközökkel tükrözte faluja eseményeit, társadalmi problémáit, meggyőzően szállt síkra a mezőgazdaság szocialista átalakításáért. S talán túlzás nélkül elmondhatnék, hogy a brigádnak is szerepe volt abban, hogy a falu összes dolgozói tár­sulásba tömörültek. Tematikai­lag is változatos és gazdag mű­soruk azért volt elmarasztalha­tó, hogy túl sokat markolt, ahogy azt Fekete Albert, az iskola- és művelődési otthon igazgatója, s egyben a brigád vezetője elmond­ja : „addig-addig bővítettük, amíg túlságosan is kibővült“. En­nek ellenére a betfalusi brigád nagy reményekre jogosított. Vár­ható volt az, hogy a verseny ta­pasztalataival felfegyverkezve, még rendszeresebb, még hatéko­nyabb tevékenységet fejt ki a továbbiakban. És mi történt a valóságban? Az, amit már a bevezetőben elmondtunk, a tartományi döntőről hazatért brigád , és annak vezetői le­tették a lantot. S tavaly május óta egyszer sem lépett fel a bri­gád, hogy műsorában számot ad­jon az azóta sokat fejlődött falu életéről, eseményeiről, népszerű­sítse a társulásba tömörült dol­gozók eredményeit, vagy állást foglaljon a még felbukkanó hi­bák ellen. Fekete Albert — aki feleségé­vel együtt tanít a kéttanerős is­kolában — lelkes irányítója a falu művelődési életének. Áldo­zatkész munkájuk eredménye­ként a dolgozók egyre inkább második otthonuknak érzik a művelődés hajlékát. Eredmé­nyeik az ismeretterjesztés, az ifjúság nevelése és szórakoztatá­sa terén számottevőek. De még ez sem menti a mulasztást. A Fekete házaspár sokoldalú tevé­kenysége ellenére is felszámol­hatta volna a kampányszerűsé­get az agitációs művészbrigád, de még az énekkar munkájában is, ha nem enged a káros jelen­ségnek, mert sem ügyszeretet­ben, sem hozzáértésben nincs hiány. Csakhogy amint azt ő maga is bevallja, a téli hónapok során, ismeretterjesztő munká­juk mellett elsősorban a színját­szó csoportot készítették elő a soron lévő második I. L. Cara­giale színjátszó fesztiválra, va­gyis szintén a versenyre! Kétségtelen, hogy sokkal­­ne­hezebb a dolguk, mint azoknak a tanítóknak, tanároknak, akik több tanerős iskolában dolgoz­nak, s így a közművelődési élet megszervezésének feladatai is megoszlanak. Fekete Albert a műkedvelő csoport­vezetők to­vábbképző tanfolyamán újabb ismeretekre, tapasztalatokra tett szert. S annak is tudatában van, hogy a tavaszi, majd a nyári idény beköszöntésével még in­kább szükség lesz az agitációs művészbrigád rendszeres mun­kájára. A betfalusi brigád tehát rövidesen ismét hallat magáról. S eredményeiben nem kételke­dünk. A Keresztúr rajoni néptanács tanügyi és művelődési osztálya is szükségesnek látta a verse­nyen kívül álló csoportok foglal­koztatását. Ennek gyakorlati megvalósítását célozza a III. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett verseny is, amelyen az agitációs művészbrigádok vesznek részt. A csoportok elbí­rálása a helyszínen történik. A legjobbak, a leghatékonyabb munkát végző csoportok pedig részt vesznek a rajon székhelyén megrendezendő díszelőadáson. Íme egy kezdeményezés, amely felhasználva a versenyek ser­kentő, ösztönző jellegét, hozzá­járulhat a kampányszerűség felszámolásához. Emellett pedig kiváló lehetőséget nyújt a mű­kedvelő csoportoknak arra, hogy szakmai, művészi színvonalukat emelve, kellőképpen felkészül­jenek az országos versenyre is. Jó és hasznos lenne, ha a többi rajonok is követnék e példát és újabb ötletekkel és kezdeménye­zésekkel biztosítanák valameny­­nyi műkedvelő csoport állandó, rendszeres foglalkoztatását, a dolgozók sokoldalú neveléséért. R. J. Védjük erdeinket a tűzvésztől Az erdők hazánk természeti kincsei közé tartoznak. Évről évre újabb intézkedések bizo­nyítják, milyen nagy gondot fordít pártunk és kormányunk a faállomány pótlására és meg­őrzésére. Alkotmányunk előírja, hogy az erdők a dolgozó nép vagyonát képezik. Ez azt jelen­ti, hogy egyszer s mindenkorra megszűnt az erdőkkel való rab­lógazdálkodás. Hazánk lakossága, a párt fel­hívására, lelkesen vesz részt a csemeteültetésben, a fiatal fák ápolásában. Az erdősítési ter­vek szerint évről évre több ezer hektár elpusztított erdőt ültet­nek újra. A Román Népköztársaság ál­lampolgárai védik az erdőket. A lakosság ismeri az erdők jelen­tőségét, tudja, hogy azok az ér­tékes faanyagot szolgáltatják, megóvják az egyes vidékeket a szárazságtól, visszatartják a havat, megnyújtják a hóolvadás idejét, megakadályozzák a vizek gyors lefolyását, gátat emelnek a szelek útjába, védik a talajt. Az erdők természeti szépsége­inkhez is hozzátartoznak. Éppen ezért az erdőinket meg kell vé­deni minden kártevőtől, ve­szélytől. Az erdőkben nagy károkat okoz­hatnak a tűzvészeit. A tűzvész elleni védőintézkedések megkí­vánják, hogy minden ember is­merje azokat az okokat, ame­lyek erdei tüzet idézhetnek elő. A fakitermelésnél, az erdőülte­tésnél dolgozók gyakran okoz­nak gondatlanságukkal tűzvészt. Ezenkívül kárt tehet az erdők­ben a mozdonyokból, gyárké­ményekből, szénégető­ kemen­cékből kipattanó szikra, ha ezek nincsenek ellátva megfelelő vé­dőszerkezettel, vagy a pászto­rok, kirándulók, járókelők által gyújtott tűz, amit távozásuk al­kalmával égve hagynak, az el­dobott cigarettavég, gyufa, az erdőkhöz közel levő szántóföl­deken a gaz elégetésére, a gyer­mekek által darázsfészek el­pusztítására, vagy a játékból gyújtott tüzek, az ellenséges ele­mek által ártó szándékkal gyúj­tott tüzek, és a villámcsapások, ezek mind-mind tűzvészt idéz­hetnek elő. A tűzvész, bármi is okozta­­, hazánk népgazdaságának nagy károkat okoz. A kár an­nál nagyobb, minél hatalma­sabb és hosszantartóbb a tűz. A tűzvész nagysága és tartama az egyes évszakoktól, az időjárás­tól függ. Szárazság, nagy meleg idején, amikor hiányzik a ned­vesség és az erdőben a fű, le­törött gallyak szárazok, egyet­len szikra is tűzvészt okozhat. A tűzveszély megelőzése érde­kében szükséges, hogy a tarto­mányi erdőgazdálkodási igazga­tóság, az erdészeti hivatalok és a fakitermelő vállalatok sürgő­sen tegyék meg a szükséges óv­intézkedéseket, a művelődési otthonok keretében fokozzák a tűz elleni védekezés céljából ki­fejtett propagandát, szervezzék meg a néptanácsok végrehajtó bizottságaival a lakosság bevo­nását az esetleges tűzoltásba. A tartományi erdőgazdálkodási igazgatóság szervei ellenőrizzék az erdészeti hivatalok techni­kai-szervezeti erdővédelmi ter­vének végrehajtását. A fakiter­melő vállalatok vezetőségei ké­pezzék ki a szükséges intézke­désekre az erdőben dolgozó al­kalmazottakat és biztosítsák a tűzoltáshoz szükséges eszközö­ket. A néptanácsok végrehajtó bi­zottságai gondoskodjanak az önkéntes tűzvédelmi alakulatok megszervezéséről és kiképzésé­ről. Különös figyelmet kell fordí­tani az őrjáratok megszervezé­sére, az erdők megfigyelésére, hogy az esetleges tűzvészt ide­jében felfedezhessék. A tűzrendészeti propaganda és agitáció sikere érdekében fel kell használni a művelődési ott­honok rendezvényeit, a nőbi­zottságok, az ifjúsági szerveze­tek gyűléseit, a képviselők és választók közötti találkozókat, a kollektivisták és társulási tagok gyűléseit, mert csak így lehet mozgósítani a lakosságot a tűz­vész elleni küzdelemre. Minden állampolgár köteles­sége betartani az erdei tüzek megelőzését szolgáló intézkedé­seket, cselekvően résztvenni a tűz kioltásában, mert ezzel is hozzájárul a nép vagyonának megvédéséhez. fia&fírösiá silfi) Pillanatkép Az „Orosz Könyv“ Sztálin-téri üzletébe délelőtt új köny­vek érkeztek. A délelőtt az átvétellel telt el s így az új könyveket csak délután, közvetlenül a nyitás után kezdték árusítani. Véletlenül éppen arra jártam és láthattam, hogy percek alatt olyan sokan gyűltek össze, hogy a könyvek eladásával foglalkozó kiszolgáló személyzet nem győzte a munkát, segítséget kellett beállítani. Olyan sokan voltunk, hogy percek múlva már sorban álltunk. Évek óta nem láttam már sorbanállókat a vásárhelyi utcákon. A háború utáni évek e jelensége már a múlté és legfeljebb filmkockákon találkozunk vele. De a sorbanálls könyvért új jelenség — az előzővel éppen ellenkező előjelű jelenség. Jó jel, boldogító tény, hogy könyvekért sorba áll­nak az emberek... AZ ELMÚLT NAPOKBAN 1300 traktort küldtünk a Magyar Népköztársaságnak a fennálló gazdasági szerződések értelmé­ben. A LIBANFALVI „CIOBÁNA­­SUL44 társas gazdaságnak 722 tagja van. A legutóbbi közgyű­lésen elhatározták, hogy a kö­zös alap növeléséért minden család egy juhot ad. (Mezei István) POJÁNBAN ÉS A HOZZÁTAR­TOZÓ Bélafalván az elmúlt na­pokban megkezdték a községi utak javítását. A lakosság ön­kéntes munkával nagy mennyi­ségű kavicsot, követ hord az útjavításhoz. (Tuzson G.) A IASI TARTOMÁNYBAN lé­vő Vovr­esti kollektivistái a ta­vaszi mezőgazdasági munkála­tok alkalmával értékes kincset tártak fel. 125 db ezüstpénzt ta­láltak, az időszámításunk előtti 3. és 2. századból. A KOMOLLÓI VÖRÖS TRAK­TOR kollektív gazdaságban már a múlt hónap 25-én befejezték a tavaszi kalászosok vetését. Ezenkívül a Sepsiszentgyörgy és Bóty közötti útszakaszra 344 köbméter kavicsot hordtak ki. (Kovács Károly). AZ ELMÚLT NAPOKBAN Sár­i falut (Hunyad tartomány) be­kapcsolták a villanyhálózatba. Ez a 125 helység, amit a népi hatalom éveiben villamosítottak a tartományban A lakosság hozzájárulásával tovább foly­tatják a falvak villamosítását. Az év végéig még 38 helységet villamosítanak. A NAPOKBAN ÉRKEZIK ha­zánkba Samson Francois, fran­cia zongorista, aki több hang­versenyen fellép. Április 20 és május 5 között Tamara Guleva, több nemzetközi zenei verseny, nyertese, vendégszerepei ha­zánkban. KÓNYA LÁSZLÓ, romániai baritonénekes szép sikerrel ven­dégszerepelt Szófiában és Vár­nában, ahol Verdi Traviata cí­mű operájában Germán szere­pét alakította. A RAVAI DÓZSA GYÖRGY, kollektív gazdaság három hek­tár területén diófa csemeté­ket fognak ültetni. A diófák kö­zé pedig kisebb koronájú gyü­mölcsfákat ültetnek addig, amíg azok megnőnek. A kollektív gazdaság gyümölcsösében 100 százalékban elvégezték a fák tisztogatását. A szőlőmetszést is elvégezték, s 9000 szőlőkarót készítettek helyi erőforrá­sból. (Sándor G.). A SZOVJETUNIÓ Miniszter­­tanácsa jóváhagyta az első szov­j­­let mesterséges hold emlékére építendő obeliszk tervét. Az obeliszket a Szovjetunió moszk­vai állandó gazdasági kiállítá­sának főbejáratánál helyezik majd el. SZÁRHEGYI ISKOLÁSOK a tavaszi szünidőben ócskavas­­gyűjtési akciót rendeztek. Az első nap 500 kg ócskavasat szedtek össze. Elhatározásuk, hogy az elkövetkező napokban több száz kiló ócskavasat gyűj­tenek össze. (Feranczy Olga). PÉNTEK, ÁPRILIS 1. A marosvásárhelyi Rádió mű­sorából (a 261 és 330 m-es hul­lámhosszon) 14.30—15.00 ma­gyar nyelven: Hírek. Könnyű hangszerszólók. Mit olvassunk? 17.00—17.30 román nyelven: Rádiómozaik. 1730—18­30 ma­gyar nyelven: A helyiipari vál­lalatok eredményeiből. „Rózsa, rózsa, népdal műsor, énekel Tóth Erzsébet és Nemes Sándor. Irodalmi és művészeti napló. SZOMBAT, ÁPRILIS 2. (Reggel). 5.00—5.30 román nyelven: Faluról-falura. Tömeg­dalok. 5 30—6.00 magyar nyel­ven: Kalendárium. Időjárárje­lentés. Erről-arról. A Kolozsvár Tartományi Rá­dió pénteki (április­­) műsorá­ból. 6.00—7.00 román és magyar nyelven: Műsor a falvak dolgo­zó népének. Reggeli zene és időjelzés. 15­30—16 30 román nyelven: Hírek, üzemi újdonsá­gok. Részletek a diákok IV-ik Köztársasági Fesztiváljának tiszteletére adott műsorából. A néptanácsok tevékenységéből. Kultúraktivistákról. 18.30—19.30 magyar nyelven: Hírek. Rádió­riport: Látogatás a Román Népköztársaság Akadémiájának Kémiai Intézetében- Csángó népzene. Énekel Kécskei Mária és Kostyák Imre. üzemi könyv­tárakról. Jöjjön velünk. Haladás mozi: A Rio Frio-i betyárok (mexikói film). Vörös Lobogó mozi: szokat­lan mérkőzés (szovjet film). Ifjúsági mozi: Szabad város (lengyel film). Munkásmozgó: Zene és szere­lem (szovjet film). Dózsa György mozi: Bűnös utakon (szovjet film). ★ A Tartományi Sanepid Egétez­­ségügyi Nevelési Háza, a TETT és a Vöröskereszt április 3-án, vasárnap dé. 11 órakor az Egészségügyi Nevelési Házban, Bartók Béla utca 1 szám alatt (volt Korzó-köz), magyar nyel­vű előadást szervez: KÜZDE­LEM A JÁRVÁNYOK ELLEN címmel. Előadó: dr. Boér Lász­ló, egyetemi professzor. Az elő­adás után filmet vetítenek. Az előadás megkezdésekor az ajtó­kat lezárják. Belépés díjtalan. A Szakszervezetek Művelődési Házában április 1-én, pénteken du. 18 órakor, a II. emeleti elő­adóteremben előadás. A GYER­MEKEK NEVELÉSE A VILÁG­RÓL AKOTOTT TUDOMÁNYOS FELFOGÁS ÉS A MISZTICIZ­MUS ELLENI HARC SZELLE­MÉBEN. Előadó: Tímár Katalin tanárnő. Előadás után filmet vetítenek. Festést, tisztítást és ványolást vállal H IPAROSI TEXTIL KISIPARI TERfflElOSZtrVETKEZET Szép és jó minőségű munkát végzünk 1960­ április 1-től a megrendeléseket előre kell fizetni.­­ Felhívjuk a megrendelők figyelmét, hogy a tisztított és a festett anyagokat haladéktalanul váltsák ki, mert hat hónapon túl nem vállalunk felelősséget értük._______________

Next