Vörös Zászló, 1960. október (9. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az BMP MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANá­CS LAPJA IX. évfolyam 232. 1­ 2750.? szám. 1960. október •#, sjsomtfat. oBan go Ha*­j j Gl­. Gheorghiu-Dej difers az Izvesztyija newyorki Mforton­­afis NEW YORK. — Az Agerpres tudósítója közli: Azzal kapcsolatosan, hogy megjelenik „A világ egy napja"4 című könyv második kiadása, az Izvesztyija newyorki tudósí­tói felkérték az ENSZ-közgyű­­lés 15. ülésszakán részvevő több küldöttség vezetőit, hogy mond­ják el gondolataikat és benyo­másaikat e napról. A könyv első kiadása 25 év­vel ezelőtt jelent meg Makszim Gorkij kezdeményezésére és be­számolt az emberek és az álla­mok életében 1935 szeptember 27-én történt eseményekről és tényekről. Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­­társ a következőket mondotta az Izvesztyija tudósítójának adott nyilatkozatában: Egy negyed század egész kor­szak az emberiség életében. Vi­haros korszak volt ez. Orszá­gunk ezalatt teljesen megvál­toztatta arculatát: felszámoltuk a burzsoá­ földesúri rendszert, bevezettük a népi hatalmat, a szocializmus diadalmaskodik a gazdaság és társadalmi élet minden terén. Az 1935. évi Románia elma­radott ország volt mint gazda­sági, mind kulturális szempont­ból; a kommunistákat és a de­mokráciáért, haladásért, nem­zeti függetlenségért és a Szov­jetunióval való barátságért küz­dő többi harcost vadul elnyom­ták. Számomra ez az év azok­nak a hosszú esztendőknek az emlékéhez fűződik, amelyeket a forradalmi munkásmozgalom más részvevőivel a börtönben együtt töltöttem. 1935 szeptem­ber 27-én Doftana falai között voltam. Doftanát népünk ,,Ro­mániai Bastille-nak“ nevezte el. Napjainkban e börtön rom­jait múzeummá alakították át s Doftana körül is, akárcsak orszázgsműe, pezseg is alat­ né­pünk alkotó munkája. Ma, 1960 szeptember 27-én New Yorkban vagyunk, ahol a Román Nép­­köztársaság küldöttsége, a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok küldöttségeivel­ együtt munkálkodik, hogy felhívás han­gozzék a békére, az általános és teljes leszerelésre, a gyar­mati rendszernek — századunk szégyenfoltjának — felszámo­lására. Egy negyedszázaddal ezelőtt a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország Ma pedig létezik a hatalmas szocialista tábor, amelynek léte döntő be­folyást gyakorol a jelenkori fej­lődésre. Az emberiség nem áll egy­helyben, hanem halad a szo­cializmus, a jólét felé, a béke felé, és nem létezik a világon olyan erő, amely útját állhatná ennek a feltartóztathatatlan ha­ladásnak. Népünk békeakaratának nagyszerű megnyilvánulása Valósítsák meg az általánoss és teljes leszerelést A marosvásárhelyi Bernáth An­dor cukorgyár dolgozói, azok, akik a második világháborúban megviselt város újjáépítéséért oly sokat tettek, pénteken délután gyűlést tartottak a gyár klub­helyiségében. Na­gy érdeklődéssel hallgatták meg Kozma János elvtársnak, a marosvásárhelyi városi néptanács végrehajtó bi­zottsága alelnökének tájékozta­tóját az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának munkálatairól. Mint mondta, az ENSZ jelen­leg is folyó ülésszakán ismétel­ten bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista országok milyen komoly erőfeszítéseket tesznek a béke fenntartásáért. Hruscsov elvtárs beszédéről, a szovjet­ kormány­nak a gyarmati rendszer felszá­molására, az általános és teljes leszerelésre, az államok szuvere­nitásának tiszteletben tartására vonatkozó javaslatairól, mint történelmi jelentőségű dokumen­tumokról szólt. Rámutatott ar­ra, hogy amikor Gh. Gheorghiu- Dej elvtárs a szovjet kormány javaslatait támogatta, népünk egyöntetű akaratát juttatta ki­fejezésre. A továbbiakban ismertette a román kormányküldöttség veze­tője által az ENSZ-közgyűlés 15 ülésszakán előterjesztett javas­latokat, amelyek többek közöt felszólítanak regionális akciói szervezésére a különböző társa­dalmi és politikai rendszerű eu­rópai országok jószomszédi kap­csolatainak megjavítására vo­natkozósáig, valamint arra, hogy az ifjúságot a népek kölcsönös megbecsülésének szellemében kell nevelni. E javaslatokat hazánk népével együtt a világ minden részén nagy megelégedéssel fo­gadták a békeszerető emberek. Ugyanakkor határozottan kiáll­nak amellett, hogy a szovjet javaslatokkal együtt e javasla­tok is minél hamarább a gya­korlatban érvényesüljenek. A gyűlésen számos felszólalás hangzott el. Lazar Florea, töb­bek között ezeket mondotta: — Hruscsov és Gh. Gheorghiu- Dej "elvtársak beszédei örömmel töltenek el, mert ismételten lát­hatja az kész vi­g, hogy a szo­cialista országok vezetői, ami­kor a békéért síkraszállnak, az egész világ dolgozóinak jövőjé­vel, békéjével törődnek.­­ Szívből örvendünk, hogy oly határozottan elítélik az Egyesült Nemzetek plénuma előtt a szé­gyenletes gyarmati rendszert és annak azonnali felszámolását követelték. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy hazánk következetes békepolitikáját és szocialista építésünk nagyszerű eredmé­nyeit Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs olyan meggyőzően tárta a világ közvéleménye elé. Teljes mértékben egyetértünk azokkal a magasztos elvekkel, melyek a szovjet és román küldöttségek vezetőinek beszédeiben elhang­zottak. Minden tudásunkkal, képességünkkel síkraszállunk a­­zok megvalósításáért — mondot­ta Dóczy Pál professzor. Hasonló szellemben beszélt Markovics Mária és Csiszár Jó­zsef, akik kifejezésre juttatták hálájukat a szovjet, a román és a többi békeszerető országok kormányküldöttségeinek az ENSZ ülésszakán a béke érdekében ki­fejtett munkásságukért. A gyűlés részvevői táviratot küldtek az ENSZ-közgyűlés 1­5. ülésszakához. Népünk hozzájárulása a háború nélküli világ megteremtéséhez Meghallgattam a rádióban és elolvastam az újságban Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán elhangzott beszédét s arra gon­doltam, hogy most az egész vi­lágon tudomást szereztek né­pünk őszinte békevágyáról. E magas, nemzetközi fórum szóno­ki emelvényéről elhangzott be­széd megerősíti azt, hogy korunk legégetőbb kérdése megoldásá­nak, a béke megőrzésének egyet­len módja a Hruscsov elvtárs ál­tal előterjesztett szovjet javas­lat elfogadása az általános és teljes leszerelés kérdésében. Népünk mindkét világháború­ban sokat szenvedett, tudjuk, milyen csapást jelent a­ háború az emberiségre nézve. A mi ter­veink a békés építés tervei: az ember boldogságáért, jólétéért küzdünk. Nemrég kezdték meg kibővíteni gyárunkat, új, kor­szerűen felszerelt részlegen in­dul be a termelés. Ezekben a napokban vitatjuk meg vállalá­sunkat, mely szerint az eddigi megtakarításokat újabb egy mil­lióval gyarapítjuk, így járulunk hozzá népünk jólétének növelé­séhez. üzemünk minden dolgo­zója lelkesen küzd azért, hogy minél több, olcsóbb és jobb ter­méket állítson elő. A népek nem akarnak hábo­rút, békére, jólétre vágynak , ezért a nyugati országok béke­szerető emberei is rokonszenn­­veznek azzal a küzdelemmel, melyet a szocialista tábor orszá­gai folytatnak a világ békéjének megóvásáért. Gh. Gheorghiu- Dej elvtárs az ülésszakon meg­ismételte hazánknak azt a ré­gebbi javaslatát, hogy a Balkán atommentes övezetté alakuljon s megtoldotta azzal, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a kö­vetkező kérdés megvitatását: In­tézkedések a béke, a kölcsönös tisztelet és a népek közötti meg­értés eszméinek érvényesítésére az ifjúság soraiban. Ez a javaslat is tükrözi népünknek azt az óha­ját, hogy hozzájáruljon a világ békéjének fenntartásához s a háborúk nélküli világ megterem­téséhez. Azóta vártam türelmetlenül, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs szólásra emelkedjék, a­­mióta a Nagy Nemzetgyűlés ülés­szakán elhatározták, hogy kül­döttségünket hazánk hű fia ve­zeti, s most, amikor már átta­nulmányoztam és megértettem minden sorát, büszke vagyok ar­ra, hogy népünk is illetékesen szól bele fontos nemzetközi kér­dések megoldásába. Szívem min­den melegével további jó mun­kát és sok-sok sikert kívánok hazánk küldöttségének nemes feladatai megvalósításához. KISS GYULA, az Augusztus 23 bútorgyár igazgatója Az új pártoktatási év megnytására Az új pártoktatási év meg­nyitására olyan feltételek kö­zött kerül sor amikor egész dolgozó népünk a legnagyobb lelkesedéssel vesz részt az R3SP III. kongresszusa hetáro­­sis,»inak­vator­a váltásába«, a szocialismus építése kiteljesíté­sének eme történelmi szaka­szába«. Ebben a szakaszban más inkáig nő a párt vezete ,►zerepe, fokozódik a párt poli­tikai és ideológiai­­munkájának jelentősége és szükségessége. A pártvitatás arra hivatott, hogy értékes hozzájárulását ad­ja a kongresszus határozatai­nak megvalósításában és teljes egés­zében az ipar, mezőgazda­ság, kereskedelem, tudomány és kultúra, az összes tevékeny­ségi területek feladatainak m­egvalósítását szolgálja. „A társadalom fejlődésének jelen­legi időszakában előttünk álló politikai és gazdasági feladatok sokrétűség® — mutat rá Ghe­orghe Gheorghiu-Dej a III. pártkongresszuson előterjesz­tett jelentésében — minden párttagtól megköveteli a rábí­zott feladatok teljesítéséért ki­fejtett gyakorlati munka ösz­­szehangolását azzal az állandó jellegű feladattal, hogy elsajá­títsa a marxi-leniai ideológiá­inak és a párt politikájának alapjait.“ A pártszervek és pártszerve­zetek évről évre egyre jobb eredményeket érnek el a párt­tagok és tagjelöltek, a párton­­kívüli dolgozóknak a halhatat­lan marxista-leninista eszmék szellemében való nevelésében és a pártpolitika ismeretével való felmértetésébe­n. Tartományunkban, az 1969— 1960-as évben a pártoktatás­ban — a különbössé pártoktatási körökben és tanfolyamokon, az IMSZ politikai oktatásban és a tanügyi káderek ideológiai oktatásiban — több mint 100.000 párttag és tagjelölt, va­lamint pártonkívüli dolgozó vett részt, sokkal többen, mint az előző években. _Ez kifejezi a kom­mu­niszátonnak és a párton­­kívüli dolgozóknak azt az el­határolását, hogy minél alapo­sabban elsajátítsák a mar­xiz­­imus-leninizm­us alapjait és mi­nél jobban megismerjék pár­tunk politikáját. A pártoktatás­nak a pártszervek és pártszer­vezetek által biztosított hozzá­értő vezetése, jelentős mérték­ben elősegítette és elősegíti a párttagok és tagjelöltek, az összes dolgozók politikai és ideológiai ismereteinek gyara­podását, a párt­munk­a és a belső párt­élet megjavítását, a szocialista hazafiasság és pro­letár nemzetköziség elmélyíté­sét. Ez, az új, szocialista öntu­dat, a munka, a közva­gyon iránti új magatartás kialakulásában és állandósulá­sában, a román nép és az együttélő nemzeti kisebbségek közötti testvéri egység megszi-­­­lárdításában, a pártvezette dol­gozók által az új, szocialista gazdaság és kultúra terén elért egyre nagyobb eredményekben jut kifejezésre. Csupán az év ezen hét hónapjában, tartomá­nyunk munkás-, technikus- és mérnök kollektívái 66.900.000 lej értékű termékeket állítot­tak elő terven felül, amihez je­lentős mértékben járult hozzá a pártoktatás. Tekintettel azokra az új és , sokoldalú feladatokra, amelye­­­­ket a III. kongresszus állított a­­ párt és az egész dolgozó nép­­ elé, a tartományi pártbizottság, a­­ rajoni és városi pártbizottságok idejében megtették a szükséges intézkedéseket, hogy ebben az­­ évben, a pártoktatást, a párt­propagandát magasabb színvo­nalra emeljék, hogy az fokozott instrdektben járuljon hozzá pár­tunk ill. kongresszusa történel­mi jeleö­tségű határozatainak m­egvallótt állhoz. Biztosíta­nunk ítéli a pár­toktatásban a legmagasabb eszmei lastalanat, az ideológiai tisztaságot,, a kombatintást, a marxizmus­­leninizmus alaptételeinek, pár­tunk politikájának alapos elsa­játítását, a propaganda szórás és élő kapcsolatát a szocialista építés gyakorlatával. Ez azt jelenti, hogy elválaszt­hatatlan kapcsolat­nak kell len­nie a pártoktatás keretében el­méletileg megvitatott kérdések és az élet realitása között, a tanultakat gyakorlatilag kell alkalmazni az iparban, a mező­gazdaságban és a kultúrában, mert­­a pártoktatás nem öncél, hanem­ segítség, a pártfeladatok gyakorlati megvalósításának szolgálatában áll. Jelenleg a fő feladat a III. pártkongresszus határ­oz­a­t­a­in­a­k meg­v­al­ósít­ás­a. Ezért az ez évi pártoktatásnak, a propagandának egyik fő fel­adata megmagyarázni és tisz­tázni a jelenlegi szakasz jelleg­zetességeit. Ezzel kapcsolatosan meg kell magyarázni a szocia­lizmus műszaki-anyagi alapja állandó fejlesztésének, az or­szág szocialista iparosítása to­­v­ábbfolytat­ás­á­n­ak szük­sége­s­sé­­­gét, valamint az új technika bevezetésének, a munkater­melékenység állandó eme­lésének és az önköltség csökkentésének, a belső erőtar­talékok értékesítésének, a mező­­gazdaság kollektivizálása befe­jezésének és ezen keresztül az egységes szocialista gazdaság megteremtésének fontosságát. Tehát egy olyan probléma­­komplexumról van szó, amely­nek megold­ásához az ez évi pártoktatásnak hozzá kell já­rulnia Azonban e kérdések m megkm­erése és megoldása szük­ségessé teszi, hogy a pártszer­vek és pártszervezetek fokozott mértékben tanulmányozzák a konkrét gazdasági kérdéseket, amely­eket egyébként a múlt pártolutatási évben is tanulmá­nyoztak. Azonban a jó eredmények el­lenére, amelyeket különösen a konkrét gazdasági körökben ér­tek el, fel kell hívnunk a párt­szervek és pártszervezetek fi­gyelmét egyes hiányosságokra, hogy rendszeres és szakavatott ellenőrzéssel már a kezdetben irányítsák a körök jó működé­sét, így például előfordult, hogy a konkrét gazdasági körök va­lóságos termelési értekezletek­ké változtak. Tudnunk kell, ho­gy a konkrét gazdasági kö­rökben tartott előterjesztések és viták alapját bizonyos gaz­dasági elvek képezik, melyek a párt politikájából fakadnak és ennek szemszögéből kell meg­vitatnunk­­a különböző munka­helyeken felmerült gyakorlati probémákat. Más esetekben a propagandista nem készült fel kellőképpen és kisebb jelentő­ségű kérdéseket bocsátott meg­vitatásra, amelyek nem keltet­ték fel a hallgatók érdeklődését és ezért természetesen, nem is alakulhatott ki hasznos vita. Mindezeket a hiányosságokat a pártoktatás jó menete érdeké­ben fel­ kell számolnunk. Az ez évi pártoktatás sikeré­nek biztosításáért gondot kell fordítani arra, hogy­­a pártak­tivisták, az államapparátus és gazdasági élet aktivistái — akik hivatottak, hogy támogassák a tanfolyamok és körök jó mű­ködését — tanulmányozzák és elsajátítsák a jelenlegi szakasza­i­ra jellemző gazdasági elveket. (Folytatás a 3. oldalon). A piártoktatási év alleginyitása Marosvásárhelyen Pénteken délután a Bolyai ményekről, beszélt a propagan­­(Barkas) Középiskola dísztermében listák munkájáról. Ünnepélyes keretek között nyi­ Csortán Márton elvtárs,­a tar­tották meg Marosvásárhelyen az rományi pártkabinet aligazgató­déi pártoktatási évet. A gyűlésen ma ismertette a propagandisták megjelent közel háromszáz pro- feladatait az új pártoktatási év­­pagandista előtt Parajdi György be£ gyűl­és végén az Állami Szék­elvtárs, a városi pártbizottság j­ely Népi Együttes műsort adott­­titkára, beszámolt az elmúlt az egybegyúrt propagandisták­­ pártoktatási évben elért erőd­ tiszteletére.

Next