Vörös Zászló, 1962. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

2 PA 1 A fómunka- detébüc f a A szerkesztőségünkbe naponta beérkező levelek között több vl § olyan is van, melyben levelezőink a feladatukat becsülettel telje­ v­­h­­ítő, munkájukban élenjáró dolgozókat dicsérik. Erről olvasha­ vi la­tunk például az alábbi írásokban: " A MI POSTÁSUNK­.­^ BÉLBOR KÖZSÉG központ-­­ jától mintegy 13 km-re van a ^ borszéki út elágazása. Ezt az A útszakaszt, bármilyen is az ^ időjárás, mindennap pontosan a bejtárja Stan Simion bélbori A postás. Meghatározott időben is találkozik az autóbusszal érke­ző ző borszéki postással. Átadja ^ Bélbor község és Székpatak a falu postáját, hogy az tovább­it vigye a toplicai központba, a ugyanakkor átveszi a Toplicá­­­ ról érkező küldeményeket s ^ visszatérve, széthordja Bélbor­­a­ban, majd Székpatakon­ Mint- A egy 250—300 újság kerül szét­­f­­osztásra csak a községben s ^ ezen kívül a levelek és Csorná­ja­tok. Ugyanúgy pontosan kéz­­n­yesíti a székpatakiak postáját !,^ is, no meg minden hónap 20-án ., a nyugdíjasok járandóságát j/\ Ha esik, ha havaz, a mi pos­it­tásunk pontosan megjelenik. Sa 1955 óta végzi ezt a feladatot ja s még soha nem merült fel pa­­nasz ellene. Megérdemli a di­­­­­cséretet fáradtságot nem isme­rt­­ő, szorgalmas munkájáért. a ANTAL MIHÁLY !a ALIG NÉHÁNY ÉVE került jj. Tamás Ferenc postás bácsi a­­ marosvásárhelyi Remeteszeg­­fű utcai körzetbe kézbesítőnek. S fa azóta lelkiismeretes munkájá-IA val elnyerte a körzet lakóinak megbecsülését és szeretetét. Naponta kétszer is lejárja kör­zetét, gyalog, vagy kerékpáron, idejében továbbítja a küldemé­nyeket. Soha nem történt meg, |A­hogy összecserélte volna a cím‡ ^%%%%%›S%^%%%|%%^›SS£›%%››£­ tetteket. Nem véletlen tehát,­­ hogy amikor más körzetbe­­ akarták helyezni, Remeteszeg-­­ utca és környéke lakói kérvé-­­­nyezték, hogy maradhasson. A TEBAN OLGA­­ ÉLENJÁRÓ A MUNKÁBAN, TANULÁSBAN... A dicsői Karl Marx vegyipa­­r a kombinát metrológiai műhe­­­­­yében dolgozik Szász Sándor,­­ 21 év körüli, csendes, szerény,­­ mindenki által kedvelt fiatal- v ember. Nagyon szereti szakmá­­v­ját s ez meglátszik abban, hogy ^ csak jó minőségű munka kerül­t ki a kezéből. Két éve, amióta ^ itt dolgozik, a hőtechnikában v képezte magát s minden vágya v az, hogy villamos-energetikai ^ mérnökké váljon. ^ S mert népi demokratikus­­, rendszerünkben az ifjak legmé­­y részebb álmai is valóra vál­­hatnak, Szász Sándor is elin­­z­dulhatott kívánsága teljesedé- vt­se útján. Jelenleg az esti li­ ví­ceum XI. osztályának látogató- új­ja, szorgalmasan és szép ered­­ménnyel tanul. Ebben az év-­yy­ben érettségizik s az ősszel vevő egyetemi felvételi vizsgára se- je­lentkezik a mérnöki szakra. A munka és tanulás mellett új jut ideje a sportolásra is. Még új szakiskolás korában barátkozott vl meg az atlétikával s 1961-ben vlt az országos atlétikai verseny új tartományi szakaszán több ver­­senyszámban az első helyen is végzett. v! HASADIU IOAN vl Levelezőink írják HADRÉVEN az 5000 kg-os ku­koricatermés elérése céljából a kollektív gazdaság tagjai szor­galmasan végzik a talajfeljavítási munkákat. Január utolsó napjaiig már nagy mennyiségű trágyát hordtak ki és terítettek el a ta­vasszal kukoricával bevetendő földterületekre. (MILIK ISTVÁN) LINCAI FINAJE faluban (Lu­das rajon) a kollektivisták szin­tén szorgalmasan hordják az is­tállótrágyát azokra a földekre, melyekbe a tavaszon cukorrépát és kukoricát ültetnek. A három mezei brigád közötti versenyben a Fodor Iacob vezette brigád ke­­rült az élre, mely eddig 7 hektár területre 280 tonna trágyát hor­dott ki. Egyénileg a brigád tagjai közül Turcu Gheorghe, Macavei Petru és Florea Vasile érdemelnek dicséretet. (SUTEU VIOREL). SZENTABRAHAMON és a hoz­zátartozó falvakban közel 100 szakszervezeti tag van, akik a községi bizottság irányításával három csoportban fejtik ki tevé­kenységüket. Az elmúlt napokban értékelték a csoportok eddigi te­vékenységét, új vezetőséget vá­lasztottak s intézkedési tervet ké­szítettek az elkövetkező időszakra. A szakszervezeti csoportok, a községi bizottság irányításával eddig is hatékonyan hozzájárultak a néptanács előtt álló feladatok teljesítéséhez s minden feltétel biz­tosított a jövőbeni még szebb eredmények elérésére­ (SZŰCS ÁRON). "a"­OSI­KSZE NÉMA RI­ÓN­I dol­gozók ez úton mondanak köszö­netet dr. Kelemen Imre orvosnak és Nagy Teréz ápolónőnek a be­tegek ápolásában és gyógyításá­ban kifejtett lelkiismeretes munká­jukért. (ANDOR GYÖRGY). TÉL PREDEALON F ort© = Frannsc© Azaz: Szabadkikötő. A film al­kotói már az idegen hangzású címmel is lényeget közölnek: azt, hogy a század elején, mikor a Duna torkolatát az úgynevezett „Európai Bizottság" tartotta el­lenőrzés alatt, Sulina nem román város, hanem tarka-barka minia­­tűr-Európa, Europolis. A „Porto- Franco" igazi jelentése azonban csak a továbbiakból derül ki tel­jesen: a „szabadkikötő" szabad vadászterület volt a külföldi tőké­sek számára, amolyan állam az államban, ahol idegen urak kötöt­ték busás üzleteiket. Kezdetben, néhány replika alapján, az ember azt hihetné, hogy ezt a helyzetet, az ország szuverenitásának láb­­bal tiprását őszintén fájlalják a szereplők. De minél mélyebbre hatolunk a film légkörébe és a történés szimbolikus értelmébe, annál tisztábban látjuk, hogy a román tőkésekből sem a hazasze­retet beszél — elkeseredésükben a nagyobb koncra éhes kutya moz­gását kell látnunk. Erre a sajátos helyzetre épül a Porto Franco cselekménye, kon­fliktusa, művészete. Siamate, aki­nek szerény, de jól jövedelmező mulatója van, levelet kap ameri­kai fivérétől, aki jelzi, hogy re­patriál. A váratlan újság úgy fel­kavarja Sulina életét, mint orkán a csendes óceánt. És mivel a nye­­részkedés-csempészés-üzletelés a város polgárainak második ter­mészete, a több évtizede elhajózott Nickben szinte mindenki millio­most lát. A vélt milliomos azon­ban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket: túl a tengeren keserű tapasztalatokat szerzett mindösz­­sze, leányával együtt igen sze­rény ruhában és poggyásszal száll ki az „Albatros"-ból. A film egyik legdrámaibb jelente az, melyben Stamate megtudja, hogy testvér­­bátyja — szegény, képzelet alkotta légvárak omlanak össze a lelké­ben, főleg pedig­ rádöbben, hogy a milliók reményében felvett köl­csönt nincs miből visszafizetnie- Stamate további ténykedése két­ségbeesett igyekezet a látszat meg­őrzésére: 100 dolláros bankót ra­gaszt a prímás homlokára, idő­közben megbeszélt egy titokzatos alakkal, hogy — a tűz elleni biz­tosításra számítva —­ gyújtsa fel a mulatóját■ Stamate vergődése azonban hiábavaló, végül mégis belegabalyodik a magaszőtte há­lóba. Mikor megtudja, hogy Nick elszegődött kikötőmunkásnak, s ezzel minden vele kapcsolatos il­lúziót szertefoszlatott, a tönkre­ment kisvállalkozó olyan követe­lőzően kéri számon a rajta esett „sérelmet", hogy egy óvatlan pil­lanatban megöli saját testvér­­bátyját ... Jean Bart könyve, a nemrég magyar fordításban is megjelent Europolis, a regény nyomán pedig Mihnea Gheorghiu szövegkönyve is, megdöbbentő erővel leplezi le a kapitalista világ erkölcsromboló és emberpusztító hatását. A film­­változat legnagyobb érdeme két­ségkívül a sajátos atmoszféra: a rendező, Paul Calinescu egyszerű, de beszédes eszközökkel hívta életre az elhanyagolt, unalmas kisvárost, ahol idegen és nem­idegen urak busás profitokat vág­nak zsebre, míg a rakodómunká­sok a kenyérre valót sem tudják kemény munkájukkal megkeresni; az olyan figurák, mint a nagy garral poetizálgató borbély, vagy az időnként meg-megjelenő öreg török, továbbá az olyan jelenetek,­­ mint a hajóvárás, egyenesen Ro­­­ger Martin du Card­ién Európá­ját juttatják eszünkbe. Ebbe az állóvíz-életbe, mint keretbe, jól beillett volna egy fordulatos cse­lekmény, a téma művészien film­szerű kibontása, a tengerpart vi­zuális szempontból való kiaknázá­sa. Ez a kiaknázás, sajnos, csak részben történt meg. A filmkockák pergése némileg lemarad a drámai konfliktus tényleges feszültsége mögött. A Porto-Franco azonban e fo­gyatékosság mellett is jelentős teljesítménye szépen fejlődő ha­zai filmművészetünknek. Mihnea Gheorghiu szövegkönyve felszínre hozza az Europolis című regény előremutató mondanivalóját (lásd a rövid, de hatásos sztrájk-epizó­dot), az alakító művészek közül pedig sokan nyújtanak emlékeze­tes élményt — így elsősorban Geo Barton (Nick), Fory Etterle (az orvos), Stefan Ciubotara­u (Stamate), Elena Ioachim (Evan­­fia), OLÁH TIBOR VÖRÖS ZÁSZLÓ Adós maradt feladatai teljesítésével a radnóti fogyasztási szövetkezet Egy évi tevékenységüket vitat­ták meg az elmúlt napokban a radnóti fogyasztási szövetkezet tagjai. A vezető tanács jelentős eredményekről számolt be, de fel­tárt több olyan hiányosságot is, melyeknek orvoslása nem tűr ha­lasztást. A vezető tanács jelenté­séből­­ kitűnik, hogy a legszebb eredményt a szövetkezeti hálózat fejlesztésében érték el. Az elmúlt évben adták át a használatnak a korszerű kiszolgáló komplexumot, mely egy textiláru, önkiszolgáló élelmiszerüzletet, cipő, könyv, il­latszer és készruha-üzletet, vala­mint expres falatozót foglal ma­­gában­. Természetesen,­­ a hálózat bővítése maga után vonja az áru­ellátás javulását, a forgalom nö­vekedését­ A radnóti szövetkezet az elmúlt h­­étfbeii 6,60(7)001 lejjel több árut adott el, mint 1960-ban. Hangsúlyozzuk, hogy ez a nagy­arányú növekedés annak eredmé­nye, hogy a szövetkezet körzetébe tartozó községek dolgozó földmű­vesei kollektív gazdasági tagok. Néhány számadattal szemléltetjük, hogy egy év alatt mennyire emel­kedett a falusi dolgozók vásárló­ereje. Míg 1960-ban a szövetkezet 9­215 kilogramm étolajat, 7174 kilogramm cukrot, 180­ 000 lej ér­tékű készruhát és 572.000 lej ér­tékű lábbelit adott el, addig 1961- ben étolajból 14.300 kilogrammot, cukorból 13­ 430 kilogrammot, kész­­ruhafélékből 634.000 lej értékűt, és lábbeliből 1.011.000 lej értékűt hoztak forgalomba. Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a falusi szövetkezetek áruel­látása gazdag, választéka megfe­lel a­ vásárlók­ igényeinek..... . Mindezen eredmények mellett számos hiányosság is tapasztal­ható a szövetkezet vezető tanácsá­nak tevékenységre. Jóllehet a szövetkezet 5600 lejjel csökkentet­te az áruforgalmi költségeket és több mint 474­ 000 lej jövedelem­mel zárta az elmúlt évet, a szö­vetkezet adós maradt az eladási terv teljesítésével. Mindazok az érvek, melyekkel a szövetkezet ve­zetősége igazolni próbálta a lema­radást, hogy az üzletek nem nyi­j­tottak pontosan, szállítóeszköz hiányában az áruk két-három na­pig a raktárban hevertek, az áru­kat nem mutatták be a legelőnyö­sebben, stb­, még nem magyaráz­zák meg a­ lemaradás okát. Hisz­­eknek a hiányosságoknak a ki­küszöbölése csupán szervezés kér­dése, és nem másnak, mint a ve­zetőségnek lett volna feladata mindezeket megoldani. A radnóti szövetkezet vezetősé­gének jelentése hangsúlyozza, hogy a valós és falu közötti árucsere­­forgalom megerősítésének egyik módja a felvásárlás. De vajon a szövetkezet vezetősége mivel já­rult hozzá mindehhez,, ha 1961. évi felvásárlási tervét mindössze 41 százalékban teljesítette? A szö­vetkezet vezetősége a terv teljesí­téséért nem végzett rendszeres, kitartó munkát. A közgyűlés elemezte a felvá­sárlásban észlelhető hiányosságo­­kat, helyes javaslatok hangzottak el azok kiküszöbölésére és olyan intézkedési tervet fogadott el, mely lehetővé teszi az új gazdasági feladatok sikeres teljesítését. SZABÓ DÉNES Új intézmény az állattenyésztés fejlesztésének szolgálatában új tudományos intézménnyel gazdagodott tartományunk az el­múlt napokban. Marosvásárhelyen létrejött az Állattenyésztési Kísér­leti Állomás. Többszáz hektár te­rülettel s jelentős számú magas szakképzettségű állattenyésztési és mezőgazdasági szakemberrel, mérnökkel rendelkezik. Az elmúlt napokban felkerestük Rarinca Cornel állattenyésztési mérnököt, a Kísérleti Állomás igazgatóját s az intézet rendelte­téséről, idei terveiről kértünk tá­jékoztatót. Mint a válaszokból is kitűnik, az új állattenyésztési kísérleti ál­lomás létesítését a III. pártkon­gresszuson kitűzött feladatok meg­oldása, az állattenyésztés terén tartományunkra háruló feladatok teljesítése tette szükségessé.­­ — Feladataink közé tartozik a­­ nagy tej- és húshozamú szarvas­as marhák kitenyésztése, a tartomány sajátosságainak legjobban megfe­­­lelő fajok meghonosítása érdeké-­­ ben végzendő kutató és kísérleti­­ munka •— mondotta Rarinca elv-­­ társ­ — Nagy gondot fordítunk az új sertésfajok, félfinom és fi­­­­nom gyapjas juhok kitenyésztésé-­­ re, szaporítására. Igyekszünk hoz­­­­­zájárulni az állattenyésztésben a gépesítés kiterjesztéséhez. Szeret­­nék, ha már az idén hatékony se­gítséget adhatnánk a tartomány kollektív gazdaságainak e téren. Tartományunkban igen kedvezőek a feltételek az állattenyésztés fej­lesztésére. Nemcsak a nemzetgazda­ság, hanem a kollektivisták érde­ke is az állatállomány fejlesztése, mert ezáltal jelentős pénzjövede­lemhez jutnak. A szarvasmarha és sertéstenyésztés fejlesztésén kívül segítséget adunk a kollektivisták­nak a prémállat-tenyésztésben, mert ez ugyancsak jól jövedelmez. Segítünk továbbá a baromfite­nyésztésben. Ez éviben mintegy 250.000 csibét adunk a kollektív gazdaságoknak. Mint a beszélgetésből is meg­tudtuk, az állomás mérnökei, szak­emberei ma már világosan látják a párthatározatokból rájuk háruló feladatokat, azt, hogy a tudomá­nyos kutatómunkájukat az állat­­tenyésztés fejlesztésének szolgála­tába kell állítaniuk, gyakorlatilag hozzájárulniuk a fejlett módsze­rek, a tudomány vívmányainak minél nagyobb méretű elterjeszté­séhez. Végezetül arról számolt be, hogy az új állattenyésztési kísérleti ál­lomás máris megkezdte tevékeny­ségét. Munkájukban nap mint nap érzik az állami szervek messze­menő segítségét. Erről a segítség­ről tanúskodik többek között az, hogy már az intézet létének első napjaiban hat traktort kaptak s még mintegy 12 darab érkezik. Az év folyamán ellátják az állomást különböző korszerű mezőgazdasá­gi gépekkel, laboratóriumi felsze- r relésekkel. Ez lehetővé teszi, hogy Csíkszeredában berendezzenek egy korszerű legelő- és kaszáló labo­ratóriumot, amelynek munkatársai majd gyakorlati segítséget adnak a legelők feljavításához. Lejegyezte: MARKÓ BÉLA 1962. február­ 1. Több figyelmet érdemlő kérés 1959-ben fejezték be Gernyeszegen a villamosítást. Nagy volt a község lakóinak az öröme, amikor az utcákat este 82 égő vi­­l­ította meg. A közvilágításra 1961-ben az illetékesek nem for­dítottak gondot és ma már csak néhány égő világít esténként. A községi néptanács végrehajtó bizottsága idejében értesítette erről a Régen rajoni Gazdálkodási Vállalat igazgatóját, aki meg­ígérte, hogy rövidesen gondoskodnak a közvilágítás megjavításá­ról- Ez az ígéret szeptemberben hangzott el, de változás azóta sem történt. A községből újabb kéréssel fordultak a vállalathoz. Most már Adler Sámuel technikustól is segítséget kértek. Idézni lehetne még a leveleket, átiratokat, amelyekben mind a közvilá­gítás megjavítását szorgalmazták a gernyeszegiek. Indokolt a sürgetés, mert bár a községben alig néhány égő világít, mind a nyolcvankettőre fizetik a közvilágítási díjat. Panaszuk még az is, hogy a villanyvezeték bizonyos szaka­szokon zárlatos, s emiatt gyakran megszakad az áramszolgálta­tás az esti iskolában. Érthetetlen, hogy a Régen rajoni Gazdálkodási Vállalat ve­zetősége miért kezeli ilyen mostohán a gernyeszegi dolgozók jo­gos kérését. FINNA GÉZA levele nyomán A KAPNIKBÁNYAI ÜZEM KÖNYVTÁRÁNAK tavaly 731 ol­vasója volt. A könyv kedvelői szá­mára 12 irodalmi estet rendeztek, számos könyvismertetést és nyolc „Kérdezz—felelek“ összejövetelt. A VIKTORIA FÜRDŐT MÁR AZ év első hónapjában sokan ke­resték fel. Január hónapban több mint 600-an töltötték itt pihenő szabadságukat az ország külön­böző vidékéről. A TEMESVÁRI SÖRGYÁR EB­BEN AZ évben 2.600.000 liter sörrel többet ad át a kereskede­lemnek, mint 1961-ben. A TOMPAS NŐBIZOTTSÁG SZERVEZÉSÉBEN hetenként ösz­­szegyűlnek a művelődési otthon­ban a falu kollektivista asszonyai, ahol hímeznek, fonnak, kötnek és érdeklődéssel hallgatják az álta­lános műveltséget nyújtó előadá­sokat. (Csíki Klára, levelező) A SZOVJETUNIÓ NÉPGAZDA­SÁGI Eredményeinek Kiállításán, a „Gépgyártás“ pavilonban, a sze­mélygépkocsik és traktorok új tí­pusát állítják ki, a legkisebb szov­jet gépkocsiktól, a Zaporozsec-től egészen a Bjelorusz Gépkocsigyár óriási dömperéig. A Bjelorusz Gépkocsigyár „Bel-Az-540“ bil­e­­nőszekrényes autó típusának te­herbírása 27 tonna. A KRISANA TARTOMÁNYI Transilvánia Festékgyárban a­­ múlt év során tucatnyi új áruval gazdagodott a termékek válasz- ,­téka, a termékek nagy részét eddig­­ nem gyártották hazánkban. TÖb­­bek között igen keresett árunak­­ számít a polivinilacetát alapú fal-­r festék,­ ami igen tartós. Ide so­rolható-e a korróziót gátló cinktet-­f­raoxikromát, a fekete vasoxid, a­­ korróziót gátló vazelin, a fényáll­­­ló, krómsárga pigment festék, a bázikus alapú ólomszulfát és a különböző szintetikus, műgyanta alapú emailek. Erre az évre újabb sorozat festékfélét dolgoznak ki, készítenek elő gyártásra. HAJÓK, TARTÁLYOK, KAZÁ­NOK stb. fémburkolatának minő­sége jól ellenőrizhető a hordoz­ható rádióaktív vastagságmérő­vel. Ezt a műszert most kezdte gyártani Tallinban az Ellenőrző és Mérőműszerek Kísérleti Gyá­ra. S­­ ARGET TARTOMÁNYBAN A­­ KÓRHÁZI ágyak száma tavaly­­ 306-tal nőtt, az orvosok és az­­ egészségügyi személyzet száma­­ pedig 539-el. A MUNKAÉRDEMREND I. . FOKOZATÁVAL TÜNTETTÉK ki a nagykárolyi állami gazda­­­­ságot évről évre elért nagyszerű­­ eredményeiért, a gabonafélék hek­tárhozamának növeléséért, az ál­latállomány számának és azok termelékenységének emeléséért, a központosított gabonaalaphoz va­ló jelentős hozzájárulásáért. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy még odaadóbban dolgoznak az előttük álló feladatok teljesítésé­ért. A FELSŐVISÓI ERDŐGAZ­DÁLKODÁSI Vállalat gondosko­dott arról, hogy a faanyaggal ér­kező vagonok rakodásánál dol­gozó munkások részére pihenőhe­lyet létesítsen. Ebből a célból menedékházat építettek, amelyet szépen berendeztek. UL­IANOVSZKBAN KÉSZÍTIK AZ UAZ-460 személygépkocsit. A magas tengelyágyazás, a ko­csi szilárdsága és gazdaságossá­ga igen alkalmassá teszi vidéki felhasználásra. Öten is kényelme­sen elférnek benne. A kocsi ilyen terheléssel óránként 90 kilométe­res sebességre képes. A motor teljesítménye 70 lóerő. A MITYISCSI ELECTROME­­CHANIKAI Gyárban (Moszkva-te­­rület) olyan új berendezések és műszerek kidolgozásával foglal­koznak, amelyek nagy frekvenciá­jú távbeszélőkapcsolatot és távirá­nyítást biztosítanak a falusi villa­moshálózatokban, a villanytele­peken és a transzformátor állo­másokon. CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 1. 500—5­30: román nyelven: Ro­mán népdalok és népi táncok. Az állattenyésztés a mezőgazdaság fontos ága. A marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútorgyár kórusa énekel Zoltán Aladár vezetésével. Időjárásjelentés. 5.30—6­00: ma­gyar nyelven: Zenés levelesláda. Tanulnak a kollektivisták. Idő­járásjelentés. 1430—15­00: ma­gyar nyelven: Hírek. Filmzene. Hétközi sportjegyzet. 17­00—17­30: román nyelven: Hírek. A kereske­delmi vállalatok terveiből. A Solo­­vástru-i népi zenekar játszik. 17­30—18­30: magyar nyelven: Hí­­rek. Néptanácsaink munkájából. Népdalfeldolgozások. Irodalmi és művészeti napló. Hangszerszólók marosvásárhelyi művészek előadá­sában. Munkás filmszínház: Ferdinan­­do Nápoly királya Dózsa György filmszínház: A megmentett nemzedék Szakszervezetek Művelődési Há­za: A repülő hajó N. Balcescu szélesvásznú film­színház: Porto Franco Haladás filmszínház: Cirkusz a szabad ég alatt. Vörös Lobogó filmszínház: A bothenowi orvos Ifjúsági filmszínház: Magasabb elvek 16.30-tól: Apám, a színész Várható idő csütörtök és pén­tekre , hűvös idő, kevés felhő­zettel. A hőmérséklet tovább csökken, éjszaka mínusz 10, mínusz 20, míg nappal mínusz 10, mínusz 2 fok között válta­kozik. Enyhe északi- északnyu­gati szél. A völgyekben reggel köd. A Közművelődési Palota nagy­termében február 1-én, csütörtö­kön este 20 órakor. LILIOMÉI ★ A Szakszervezetek Művelődési Házában február 1-én, 18 órakor a II. emeleti előadóteremben az IMSZ városi bizottságával közös rendezésben AZ IFJAK SZAKMAI KÉPESÍTÉSÉNEK FONTOSSÁ­GA. Előadó: Logyin Lajos mér­nök. Az előadás után filmet vetí­tenek. * A Tartományi Sanepid Egész­ségügyi Nevelési Háza, a TETT és a Vöröskereszt február 4-én, vasárnap dé. 11 órakor az Egész­ségügyi Nevelési Házban, Bartók Béla u. 1. sz. alatt (volt Korzó­koz), magyar nyelvű előadást szervez A SZÍV ÉS ÉRBÁNTAL­MAKRÓL (kérdések és feleletek) címmel. Előadó: dr. Horváth End­re egyetemi tanár. Előadás után filmet vetítenek. Az előadás meg­­kezdésekor az ajtókat lezárják. Belépés díjtalan. Juhtenyésztők! A gyapjú szerződéses­­ értékesítése a DC­A szervei útján­­ jelentős jövedelmet, előnyöket biztosat A gyapjú szerződéses értékesítése esetén a szerződő fél mentesül­­a gyapjú beszolgáltatás kötelezettsége alól és a leszerződött gyapjú értékének 40 százalékát előleg címen, 4—5 hónappal az átadás előtt felveheti. Az egész gyapjúhozam értékesítése növeli a szer­­ződő pénzbeli jövedelmét. A kollektív és társas gazdaságoknak 10 százalékkal magasabb árat fizetnek. Szerződést a községi néptanácsoknál működő b­i­zottságokkal lehet kötni.

Next