Vörös Zászló, 1964. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-03 / 1. szám
Javult a kulturális tevékenység A gyergyói szakszervezetek helyi tanácsa nemrégen bővített plenáris ülést tartott. A részvevők elemezték az évi tevékenységet s megvitatták a tél folyamán a szakszervezetek előtt álló feladatokat. A kulturális tevékenység körültekintő megszervezése eredményeként termelő egységeinkben mintegy 250 politikai tájékoztatót tartottak, amelyeket közel 20.000 dolgozó hallgatott meg. Említésre méltó eredményeket ért el a Fagazdálkodási Vállalat gyergyói egységének osztálybizottsága és a kulturális bizottság. A lektorátusok keretében több mint 300 politikai, tudományos és technikai előadás hangzott el, közel 27.000 dolgozó előtt. Hegyessi János „Az ember eredetéről“, Kovács Géza „Az atomenergia felhasználása békés célokra“ és Herman László „A reumatikus és szívbetegségekről" címmel tartottak értékes előadást. A technikai lektorátusok keretében „A kisgépesítési alapok felhasználásának fontossága", „Az önköltség csökkentése és a munkatermelékenység növelésének útjai" címmel hangzott el előadás. Szakszervezeti bizottságaink az év folyamán 70 alkalommal szerveztek kirándulást Doftanára, Szovátára, a tengerpartra és más helyekre. Javult a szakszervezeti könyvtárak tevékenysége is. Amíg 1962- ben 2.075-öt, 1963 hasonló időszakában 3.000 olvasót tartottak nyilván. E téren az alfalvi Len áztató, a kilyénfalvi Kőbánya, valamint a remetei „Maros" Tejporgyár szakszervezeti bizottságai értek el jó eredményt. A szakszervezeti műkedvelő művészcsoportok a VII. országos kulturális verseny előkészítő szakaszában és azután is 67 alkalommal szerepeltek a községekben és falvakon, s előadásaikat közel 30.000 munkás és kollektivista nézte meg. A hozzászólók bírálták a tudományos brigádok tevékenységét, amely nem volt kielégítő az üzemekben és vágtereken. A plenáris ülés résztvevői intézkedési tervet fogadtak el, amely meghatározza a kulturális nevelőtevékenység fellendítését célzó feladatokat a téli időszakban. JAKAB IMRE, a Szakszervezetek Helyi Tanácsának titkára Készülnek a versenyre A műkedvelő művészcsoportok szorgalmasan készülnek a műkedvelők VII. országos versenyének második szakaszára. Bővítik repertoárjukat, igyekeznek javítani előadásaik színvonalán, hogy a dobogón még szebben és meggyőzőbben tolmácsolják az új életünket tükröző dalokat és táncokat. Régen vajonban 44 kórus, 35 tánc, három műkedvelő együttes, hét népi zenekar, 48 énekszólista, két fúvószenekar készül a VII. országos verseny második szakaszára. Addig is, amíg a verseny megkezdődik, a műkedvelő művészcsoportok gazdag tevékenységet fejtenek ki. A rajoni művelődési- és művészetügyi bizottság kezdeményezésére minden csoport két-három községben vendégszerepelt. Február 15-ig a ban 110 eladást tartanak a ,versenyrekészülő műkedvelő n’.'űtok. Egy esztendeje, hogy Csíkdánfalván Miklós Márton tanítóra bízták a kultúrotthon és klub vezetését. Különösen az ifjak hálásak ezért, akiknek mindennapi tevékenységéhez azóta szükségszerűen hozzátartoznak az esti klub-összejövetelek. Az ifjak maguktól jönnek, nem kell őket hívni, de érdeklődést tanúsítanak az idősebbek is, — magyarázza Miklós Márton. Mi a titka annak, hogy ebben a községben már nem gond a mozgósítás? Annak, hogy a lakosságot nemcsak a művészi rendezvények, vagy a hétvégi táncos összejövetelek vonzzák, hanem a tömegművelődési munka hétköznapjai, az estéről estére mind gazdagabban kibontakozó ismeretgyarapító tevékenység változatos formái? A dánfalvi klub estek néhány sajátosságának felvillantásával próbálunk válaszolni a fenti kérdésre. Fegyelmezettség és tisztelet A tartalmas és hasznos munka egyik fontos követelménye a fegyelmezettség. Kezdetben Dánfalván is előfordult, hogy a szombat esti kulturális rendezvények utáni tánc duhajkodással végződött, de ez már a múlté. S ezért a legtöbb elismerés a kultúrotthon igazgatóját illeti, aki nem hivatali szigorral formálta a fiatalok morvo .+ Ó cshmfrfiV ~á *közöS munka, a tanulás, művelődés, s végső soron a céltudatosan irányított tevékenység közben alakította ki a dánfalvi ifjakban a művelődési élet fellendítéséért érzett felelősséget. A kultúrotthon igazgatója fontosnak tartja, hogy minden klublátogatónak pontosan meghatározott feladata legyen. Ezen természetesen nem csak a színpadi szereplés értendő, hanem a klub és kultúrotthon állandó rendbentartása is. Az ifjak, főként a lányok, egymást váltva állandóan csinosítják, szépítik a fiatalok minden esti találkozóhelyét, így nem csak a változatos és szórakoztató tevékenység vonzza a fiatalokat, hanem a kellemes, otthonos környezet is. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a klubtevékenység irányítója nem olcsó népszerűséggel vívta ki az ifjak részéről megnyilvánuló mélységes tiszteletet. A közös gondok közös megoldása váltotta azt ki. A kultúrotthon vezetője még azt is megtárgyalja a szereplőkkel, hogy mire használják fel a rendezvények jövedelmét. Legutóbb is hangszereket vásároltak. Egyébként a községben két zenekar is működik a népi és ifjúsági zenekar, s Miklós Márton nem csak tanítja, oktatja a zenekarok tagjait, hanem a legtöbbször maga is közéjük áll hegedűjével. S szinte minden este megteszi, hogy a próbák után összeül a klubban lévő fiatalokkal. — Ilyenkor mindig tanulunk egy új dalt — mondja. — Változatos tevékenység A klubtevékenységet tükröző heti program már önmagában is sokatmondó. Hétfőn: politikai, vagy tudományos jellegű előadás, színdarabpróba, majd társas játék. S bár nem szerepel a programban az ifjúsági zenekar „műsora", de a hét minden napján esténként a szokásos tevékenység után csupán kedvtelésből szórakoztatja a klublátogatókat. Ilyenkor a lányok rendszerint előszedik a magukkal hozott kézimunkákat és énekelnek. Kedden: a tánccsoport, majd a zenekar próbál. Szerdán: Ifjúsági est. Ilyenkor elősorban fiataloké a klub. A rövid, tudományos jellegű előadások után, a zenekar lép színpadra. Ilyen alkalmakkor mutatja be az újonnan tanult számokat, s erre az estére még a lányok sem hoznak kézimunkát. Ezen az estén a szokottnál is derűsebb, vidámabb hangulatban szórakoznak a fiatalok. Csütörtökön: közös mozilátogatás. Pénteken: a fiatal műkedvelő együttes próbáit tartják. Szombaton és vasárnap rendszerint műsoros rendezvények várják a klublátogatót. Most, a hosszú téli estéken még több lehetőség kínálkozik a tanulásra, művelődésre. S Miklós Márton mindent megtesz, hogy azokat ki is használják. Egyik munkatársa mondotta róla: „Hivatásának tekinti a tömegművelődési munkát". Ezt a megállapítást megerősíti a község lakosságának, s elsősorban az ifjaknak a közművelődési munkában való tevékeny részvétele. KOCH MÁRIA □□---------Falusi klub-esték A jövő hét filmjeiből AZ ARTA FILMSZÍNHÁZ az ELTŰNT EGY HAJÓ című amerikai filmet tűzte jövő heti műsorára. A film cselekménye a fiatal tengerész hadnagy, John Paul Steckler életében történt eseményeket mutatja be... Steckler egyik hajónak a parancsnoka, mely éppen a háború befejezésének napján süllyed el egy ütközetben. A legénység, köztük a parancsnok is, sikeresen megmenekül. John a háború után családot alapít. Házasságának első napján, épp, amikor a nászútjára készül, a tengerészeti parancsnokság sürgősen Washingtonba rendeli. Tudomására hozzák, hogy amennyiben nem keríti elő az elsüllyedt hajót, súlyos pénzbüntetést kell fizetnie. Steckler kénytelen otthagynia fiatal feleségét és volt harcostársaival a hajó keresésére indul. Hosszas, fáradságos munka után azt sikerült is felfedeznie a Csendes-óceán mélyében. A film forgatókönyvét Herbert Baker és Edmund Beloin Ellis írták, Kadison elbeszélése nyomán. A főszerepet Jerry Lewis, Dina Merrill, Diana Spencer és mások játsszák. A POLLEY KÖZLEGÉNY ESKÜJE című német filmet 1963- ban az Alexandria-i második nemzetközi televíziós filmfesztiválon aranydíjjal tüntették ki. A film készítésében segítséget nyújtott a londoni televíziós vállalat is. A mindvégig érdekes és izgalmas film tárgyát a második világháborúban megtörtént esemény képezi. 1957-ben Cyril Jolly egyik jelentésében olyan megrázó eseményről ad hírt, mely az egész ország népét felháborítja. 1940. május 27. A Royla Norfolk angol ezred Dunkerqueben állomásozik. A fasiszta németek az ezredből 99 katonát és tisztet fogságba ejtenek, majd Heinz Fross SS parancsnok utasítására az egyik francia faluban kegyetlenül lemészárolnak. Csupán két katonának, Albert Pooley-nek és Bill Carter-nek sikerül a gyilkos golyó elől megmenekülniük. De Bill is súlyosan megsebesül és nemsokára meghal, így csak Pooley kerül vissza Angliába egy fogolycsere alkalmával. Pooley megesküszik, hogy bosszút áll harcostársainak gyilkosain. Jóval a háború befejezése után Franciaországba látogat, ahol felismeri a gyilkos parancsnokot. Nem tétovázik, pert indít ellene. S a törvényszék halálra ítéli Frosst... A forgatókönyvet Cyril Jolly jelentése alapján Kurt Jung Alsen írta. A címszerepet Garfield Morgan játssza. A filmet a Vörös Lobogó filmszínház mutatja be. Jelenet az Eltűnt egy hajó című filmből Jól sikerült rendezvények A sófalvi kulturális bizottság tagjai jól ismerik feladataikat és igyekeznek is azokat teljesíteni. Gondoskodnak arról, hogy vasárnaponként tartalmas és vonzó rendezvények várják a kollektivistákat a kultúrotthonban. Nemrég a Sárkányok című egyfelvonásos vígjátékot adtak elő szép sikerrel. Hasonlóan sikerült rendezvénynek mondható a nemrég megtartott irodalmi délután is, amelyre eredményesen mozgósított Simó Anna-Mária községi könyvtáros. A vasárnapi szórakoztató rendezvények sikeréhez a környékbeli műkedvelők is hozzájárulnak. Legutóbb szovátai műkedvelők egy csoportja (zenekar, énekesek, táncosok) vendégszerepeit a felsősófalvi kollektivisták előtt. HAJDÚ BÉLA levelező VÖRÖS ZÁSZLÓ Jókedvvel, bizakodással fogadták az új évet SziUUiddtM frUkadatify (Folytatás az 1. oldalról) figurák bukkantak fel. Egyik asztalnál cilinder magaslott a társaság fölé, a másiknál fejrőlfejre járt egy keménykalap, fiuk, lányok nevetve próbálgatták, kinek hogyan áll. Vállára akasztott bátyúval, lyukas kék fazékkal egy foltozó cigány is beszaladt. A konyak, flekken és az első pohár bor után kitűnő hangulatban talált mindenkit a toronyóra tizenkét harangütése, összekoccantak a poharak, majd a zsongás ütemes éneklésbe csapott át, a „Mulji ani traiasca!“ dallamára. Közben a Tükörteremben és a földszinti nagy előcsarnokban elhelyezkedtek a zenekarok. A zene mágnesként vonzotta a parkettre a táncoló párokat. Aztán meglepetések következtek. Elsőnek a jelmezverseny. Csak ekkor tűnt ki, milyen sokan készültek a karneválra. Az első két díjat a Maros Készruhagyár cigánytábora nyerte, egy hangulatos kis társaság. Ugyancsak pénzjutalomban részesült egy orvos-, egy cowboy-jelmezbe és egy szép lengyel népviseletbe öltözött pár. Nem maradhatott el a hagyományos malacsorsolás sem. A pirosszalagos kis jószágot fonott ládikában hozták elő, hogy a hangját is bemutassák a mikrofonban. Télapó is belekerült később a tánc forgatagába. Rímben, versben mondott jókívánságokat a köréje sereglő, szakállát húzogató fiataloknak. Még ha a tombolát, tortasorsolást és szívküldit megemlítenénk, akkor se merítenénk ki a fiatalság szórakoztatására előkészített ötletes játékok sorát. Volt is jó hangulat. Pirkadatkor még javában ropták a sirkat és a csárdást, s még egyegy, a fiatalokkal együtt szórakozó szülőt is magával ragadott a tangó, vagy keringő dallama. A marosvásárhelyi főiskolások is vidám hangulatban búcsúztak az óévtől. Este nyolc órára az új diákétkezdében terített asztalok várták a vendégeket. Szépen feldíszített télifa, s néhány találó, szellemes karikatúra tették hangulatosabbá a termet. A közös vacsora közben az Orvostudományi és Gyógyszerészeti, valamint a Pedagógiai Főiskola agitációs brigádjai szórakoztatták a vendégeket. Éjfélkor bekapcsolták a bukaresti rádiót, s az üdvözlő beszéd elhangzása után tanárok, diákok, barátok kívántak egymásnak sok örömet, boldogságot az újévben, sikert a közeledő vizsgákhoz. A hangulat egyre emelkedett. A diákok együtt énekelték a román és magyar dalokat, együtt táncolták a horát és a csárdást. A késői óráig együtt maradtak a hallgatók, tanárok. A reggeli búcsúzásnál ismét elhangzott a hagyományos köszöntés: „La multi ani — Boldog újévet". KELEMEN FERENC, a Pedagógiai Főiskola hallgatója A turistaházakban is... Az üzemi klubokban, kultúrotthonokban, éttermekben és családi körben, mindenütt jókedvvel, örömmel fogadták az 1964-es évet a gyergyói dolgozók. Több helyen, így a Fagazdálkodási Vállalat és a gyergyóremetei Tejporgyár klubjában, a Lenfonoda és a Közszolgáltatási Vállalatnál a közös ünnepség során a dolgozók meghallgatták a rádió, illetve megtekintették a televízió szilveszteri műsorát, örömmel fogadták Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs újévi jókívánságait. Gyikostón is ünnepi hangulat uralkodott. Három turistaházban, az ország különböző részéből több száz dolgozó, köztük bukarestiek, marosvásárhelyiek, Piatra-Neamt,iak töltötték közösen az újév első óráit. A gyergyói kultúrházat mintegy kétszázötven helybeli kollektivista népesítette be. Közösen ünnepelték az 1963-as év eredményeit, s az 1964-es év lelkesítő távlatait. Hangulatos pionír-karnevál Az IMSZ Marosvásárhely Városi Bizottsága a Pionírok Házának Igazgatóságával együtt az év első napján jelmezbált szervezett a Művelődési Palota tükörtermében. Közel háromszázötven iskolás kapott meghívást. Ezt msc.előrzően az iskolákban rendeztek karneválokat, ahol a legötletesebb jelmezt viselő, a tanulásban élenjárók közül válogatták ki azokat, akik részt vehettek a tükörteremben megtartott jelmezbálon. Már a kora délután ötletes és szebbnél szebb jelmezekbe öltözött fiúkkal és leányokkal népesedett be a tükörterem. Boldogan, önfeledten szórakoztak, táncoltak mindaddig, míg megérkezett a télapó, aki szerzettel üdvözölte a kicsi vendégeket. Ezután következett az ünnepi felvonulás. Népi, irodalmi, történelmi és mesealakokat ábrázoltak a jelmezek. Volt közöttük télapót, űrhajóst a békét és barátságot jelképező jelmez stb. A sok ötletes és szép jelmez közül a zsűrinek nehéz volt választania. De végülis 48 jelmezes részesült ajándékban. Mircea Ileana, Vészi Júlia, Anghel Nicolae, Mendel György, Bürke Olga, Negoea Vasile, Király Éva és mások jelmezükkel elnyerték mind a zsűri, mind a közönség tetszését. Az ajándékok kiosztása után újra felcsendült a zene. A tánc és vidámság az esti órákig tartott. VÁRI ERNŐ Az ünnepi felvonulás -----------□□! rrr0Tn jH ír7 A cukornál is édesebb ... Nemrég a marosvásárhelyi Ortopédiai Klinikán jártam. Várakozás közben gyermek sírásra lettem figyelmes. A folyosó másik végéről, a Gyermeksebészeti osztály felől jött a hang. Arrafelé indultam, amikor igen kedves jelenetnek lettem szemtanúja. Egy hét év körüli kisfiút, Vass Ferikét búcsúztatták, akit az Udvarhely rajoni Oroszhegyről hoztak be párhónapos kezelésre. A gyermek kétségbeesetten sírt és görcsösen kapaszkodott Manisiu Ecaterina felcsernő nyakába. Hallani sem akart a hazamenésről. Az apa, bár minden eszközzel próbálta kisfiát magához csalogatni, megérezte, mi megy végbe annak a szívében. Oly odaadóan foglalkoztak vele a nővérek, orvosok és a nevezett felcsemő, hogy ily nagy hálaérzet és szeretet ébredt benne. Miután az apa nem tudott gyermekével boldogulni, a felcsernő egy marék szaloncukrot nyújtott át neki, hogy azzal próbálja magához csalogatni kisfiát. De a cukorkánál is édesebb volt a felcsernő meleg szeretete, mert az ajándék ígéretére sem akart a gyermek megválni tőle. A nővérek mind ott voltak a gyermek körül, és szerető csókokkal halmozták el, mikor végül csak elindultak. Velük együtt engem is meghatott a jelenet, és úgy éreztem, megérdemli, hogy szóljunk róla. (_0 BUKARESTBEN EZ ÉVBEN közel 11 milliárd lej értékű árut hoznak forgalomba, 900 millió lejjel többet, mint 1963-ban és 60,8 százalékkal többet, mint 1959-ben. 49 új kereskedelmi egység nyílik az új városnegyedekben. CSIKSZENTKIRÁLYON is e napokban tartották meg a pionírok karneválját, melyre a gyermekek örömmel és lelkesedéssel készültek. Hogy minél gazdagabb legyen a program és kellemesebb a szórakozás, a tanítók, tanárok, szülők sokat fáradoztak. Az új kultúrház nagyterme kicsinynek bizonyult a sok szórakozó gyermek számára. (VITOS OTTILIA levelező). A ZSILVÖLGYÉBEN AZ ELMÚLT évben 1.519 lakást adtak át a használatnak, 101 lakrésszel többet az előirányzottnál. DECEMBER 30-án megnyílt Bukarest város képzőművészeti kiállítása, mely egy hónapig lesz nyitva. A MAROSVÁSÁRHELYI AUGUSZTUS 23 Bútorgyár dolgozói decemberben 4.000 kiló ócskavasat gyűjtöttek és adtak át a fémbegyűjtő vállalatnak. Ezzel az elmúlt évben közel 30.000 kilogramm ócskavasat juttattak a kohászoknak. Ebben az akcióban különösen a karbantartó lakatosok és az IMSZ-tagok tűntek ki. (TÖRÖK FERENC levelező). A KISKAPUSI METÁTO-CHIMICA dolgozói közül 273-an hűségjutalomban részesültek. 918.000 lejt osztottak ki közöttük. DECEMBER 30-ÁN KIGYÚLT a villany az Agnita rajoni Ilimbav és Sásáusi helységekben. A rajonban ezzel befejeződött a villamosítás. Az ELECTRONIKA ÜZEMEKBEN 1950-óta 1.654.100 rádiókészüléket gyártottak. Csupán az i élén több mint 233.200 készülék hagyta el a gyárat. Televíziós készülék 67.880 készült. □□---------- BUKAREST I. MŰSORÁBÓL PÉNTEK, JANUÁR 3. 5.00: Hírek. 5.05: Reggeli hangverseny. 6.00: Hírek. 6.05: Dalműsor. 6.20: Reggeli torna. 6.30: Falurádió. 6.40: Népi táncok. 6.45: Hazafias dalok. 7.10: Népzene. 7.30: Orvosi tanácsadó. 7.45: Vidáman köszönt a pionír. 8.06: Népdalok. 8.30: Operazene. 9.24: Szórakoztató zene. 10.30: Esztrádzene. 11.05: Operettzene. 11.52: Riport. 12.00: Constantin Bobescu: Román rapszódia. IV. rész. 12.30: Könnyűzeneszerzőink műveibő. 13.00: Hírek. 13.10: Operaáriák. 14.00: Népi zenekarok és szólisták. 15.00: Opera és operettzena a Bukaresti Népművészeti Iskola tanulóinak előadásában. 15.30: Esztrádmelódiák. 16.00: Marin Constantin dalok. 16.15: Itt Moszkva beszél! 16.45: Olténiai népi táncok. 17.00: Hírek. 17.12: Román zeneszerzők műveiből. 19.00: Falurádió. 19.30: A Rádió technikai egyeteme. 19.45: Könynyűzene. 20.00: Hírek. 20.10 : Népzene. 20.30: Jó éjszakát,, gyo,r,refek! 21.15: Tánczene. . .21.45: Szülők és gyermekek. 22.00: Hírek. 22.50: Esztrádzene. 23.10: Operahangverseny. SZOMBAT, JANUÁR 4. 15.00: Hírek. 5.05: Reggeli hangverseny. 6.20: Reggeli torna. 6.30: Falurádió. 6.40: Népzene. 7.10: Kórus feldolgozások. 7.30: Orvosi tanácsadó. 7.45: Vidáman köszönt a pionír. 8.30: Szimfonikus zene. 9.40: Népi melódiák. 10.00: Román könnyűzene együttesek. 11.00: Hírek. 11.05: Részletek Berlioz operáiból. 12.20: Sport termekben és pályákon. 13.00: Hírek. 13.10: Az Állami Operett Színház szólistái. 14.00: A néperő zenéjéből. 14.30: Könnyűzene. 15.30: Emil Montia: dalok. 16.15: Itt Moszkva beszél! 16.45: Népi táncok. 17.00: Hírek. 17.30: Utazás a meseországban. 18.45: Könynyűzene. 19.25: Tánczene. 20.00: __ Hírek. 20.10: Hangszerszólók román zeneszerzőktől. 20.40: Népzenekedvelők műsora. 21.30: Tánczene. 22.00: Hírek. 22.20: Tánczene. mmmait !Haltatok!! A szereplőket azonnal felismerjük: találkoztunk velük az Apa új barátnője mókásan komoly jeleneteiben. Csak míg ott a családfő észhez térítése volt a feladat , itt a közben felcseperedett Sabine okoz fejtörést. A szőke bakfisról aztán érdeklődésünk hamar átcsúszik a börzekés Pepe személyére s annak vicces védencére: nem a fiatalokról általában, hanem a mai fiatalok egy külön válfajáról, a vagány vagy huligán néven ismert civilizált vademberekről szól a film. Sikerül-e Pepének lecsapni a Sigi kezéről Sabinét: ez itt a fő kérdés. Mint a filmből tudjuk , sikerül. Változott-e Pepe a cukrászdás kikezdéstől a záró jelenetig: ez a második, szintén fontos kérdés. Látszólag megváltozott, lényegében: nem. Mi történt hát voltaképpen? Az, hogy a 17 éves bakf is, engedvén az előnyös külsőben és vitorlás csónakban testet öltő stramm-ifjúság varázsának, útra tette a nyeszlettsége ellenére emberebb Sigit, és behódolt Pépének; a bakfis szülei pedig bedőlnek kislányuk szepegő játékának, a fiú látszólagos színváltozásának: a végén maguk könyörögnek Pépének, fogadja el a családtag szerepét... A Bach család e legújabb történetében megint élvezhetjük a két jópofa kisfiú csibészkedését. Sabine öccse és ennek szemüveges barátja szinte ösztönösen üzen hadat a vagányoknak, s büntető leleményüknek néhány sikerült vígjátéki szekvenciát köszönhetünk. A film alkotói (velünk együtt) nyilván ezt várták a humorosnak akart szövegtől is. De hiába: bármint igyekszünk nevetni, legfeljebb a szájunkat húzzuk félre; az itt kifejtett szellemesség úgy viszonyul az igazi sziporkához, mint langyos árpáié a francia pezsgőhöz. t , 'T t ■ A lényeg azonban nem a gyenge humor, hamis vígjátéki hang, hanem a félrecsúszott eszmeiség. Az előbbi filmben három gyermek meg tudta nevelni a fiatal barátnők után kódorgó FILM apát. Ebben a két szülő, egy jóravaló fiatalember s a két vállalkozó szellemű kisfiú képtelen észhez téríteni az eszményiben boldogság-eszményt kergető leányt. Mondandó szempontjából perdöntő a két srác megváltozott szerepe: ott szöget dugtak a gumikerékbe, hogy Bach ne mehessen találkára, és győztek, itt drasztikusabb leckéztetésekhez folyamodnak, de csatát vesztenek. Az esetből kifejlő tanulság világos: csélcsap papával könynyű volt elbánni — rámenős huligánokkal lehetetlen. Pedig a filmben feszegetett kérdés, hogy a szülők felelősek — minden vonatkozásban — gyermekeik boldogságáért, rendkívül fontos. De a kérdésre adott felelet, mely szerint mai szülők nemigen befolyásolhatják gyermekeik sorsát, életét, nagyon lehangoló. A baj talán ott van, hogy ilyen fontos kérdésre lehetetlen csak úgy kutyafuttában helyes és megnyugtató választ adni — egy két órás film boldog lehet, ha minden dimenziójában felvetette, tudatosította, a DEFA alkotói azonban ragaszkodtak a végleges válaszadáshoz , a hepiendes meséből leszűrhető tanulsághoz. És az eredmény nagyjából ugyanaz, amit a Bach család előbbi történetében már láttunk: mivel nem igazi érzelmek és mélyről fakadó meggyőződések csapnak öszsze a bonyodalom során, nem lehet hiteles a megoldás sem, mely a bonyodalom után pontot tesz. Sabine nem szerette igazán Sigit, így könnyen túladhat rajta, de Pepét sem ismeri meg igazán, tehát könnyen hozzásimulhat. Sabine szülei pedig alig érettebbek gyermeküknél: nekik jóformán csak az fontos, hogy felügyeletük alatt legyen szerelmes a leányuk, szó szerint is megfogalmazva — „előttük csókolózzék“, mint abban a bizonyos műkedvelő előadásban, hogy kibe szerelmes és kivel csókolózik, azzal törődnek ugyan, de csak a maguk felszínes módján. Sabine fizikus eszejárását nehezen tudják követni, Pepe civilizált viselkedését — a bonyodalom vége felé — megbízható emberségnek hiszik, csak annyira amennyire ismerik a fiatalok gondolkodását, ezért könnyen és hamar beletörődnek sorsukba. Ej, ezek a mai öregek!... o. t. TELEVÍZIÓ SZOMBAT, JANUÁR 4. 19.00: A televízió híradója. 19.10: Gyermekműsor. 20.10: A térkép előtt. 20.20: Román népzene. 20.55: Az 1963-as év a sportban. 21.55: Könnyűzene. Hírek, sport. A Művelődési Palota nagytermében január 3-án, pénteken este 20 órakor. Mr. KETTLE és Mrs. MOON BOTRÁNYOS KAPCSOLATA. Az Állami Színház magyar tagozatának előadása. WÉMMIÉKÉI Arta filmszínház: Ezek a mai fiatalok! Progresul filmszínház: Szigorúan bizalmas. Vörös Lobogó filmszínház: Sokáig élj, Gnat! Ifjúsági filmszínház: Az aranyfog. Egy ismeretlen nő levele. Munkás filmszínház: Éljen az esztrád! Flacara filmszínház: Huszárballada. ☆ A Szakszervezetek Művelődési Házában január 3-án, pénteken 15 órakor a II. emeleti előadóteremben az időszerű külpolitikai kérdésekről Socaciu Teodor tart előadást. 18 órakor a moziteremben a filmbarátok köre bemutatja a KÖLYÖK című filmet.