Vörös Zászló, 1964. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

­ Javult a kulturális tevékenység A gyergyói szakszervezetek he­lyi tanácsa nemrégen bővített plenáris ülést tartott. A részve­vők elemezték az évi tevékeny­séget s megvitatták a tél folya­mán a szakszervezetek előtt álló feladatokat. A kulturális tevékenység kö­rültekintő megszervezése ered­ményeként termelő egységeink­ben mintegy 250 politikai tájé­koztatót tartottak, amelyeket kö­zel 20.000 dolgozó hallgatott meg. Említésre méltó eredményeket ért el a Fagazdálkodási Vállalat gyergyói egységének osztálybi­zottsága és a kulturális bizott­ság. A lektorátusok keretében több mint 300 politikai, tudományos és technikai előadás hangzott el, közel 27.000 dolgozó előtt. He­­gyessi János „Az ember eredeté­ről“, Kovács Géza „Az atomener­gia felhasználása békés célokra“ és Herman László „A reumatikus és szívbetegségekről" címmel tar­tottak értékes előadást. A techni­kai lektorátusok keretében „A kisgépesítési alapok felhasználá­sának fontossága", „Az önkölt­ség csökkentése és a munkater­melékenység növelésének útjai" címmel hangzott el előadás. Szakszervezeti bizottságaink az év folyamán 70 alkalommal szerveztek kirándulást Doftaná­­ra, Szovátára, a tengerpartra és más helyekre. Javult a szakszervezeti könyv­tárak tevékenysége is. Amíg 1962- ben 2.075-öt, 1963 hasonló idősza­kában 3.000 olvasót tartottak nyilván. E téren az alfalvi Len­ áztató, a kilyénfalvi Kőbánya, valamint a remetei „Maros" Tej­porgyár szakszervezeti bizottsá­gai értek el jó eredményt. A szakszervezeti műkedvelő művészcsoportok a VII. országos kulturális verseny előkészítő sza­kaszában és azután is 67 alka­lommal szerepeltek a községek­ben és falvakon, s előadásaikat közel 30.000 munkás és kollek­tivista nézte meg. A hozzászólók bírálták a tudo­mányos brigádok tevékenysé­gét, amely nem volt kielégítő az üzemekben és vágtereken. A plenáris ülés résztvevői in­tézkedési tervet fogadtak el, a­­mely meghatározza a kulturális nevelőtevékenység fellendítését célzó feladatokat a téli időszak­ban. JAKAB IMRE, a Szakszervezetek Helyi Tanácsának titkára Készülnek a versenyre A műkedvelő művészcsoportok szorgalmasan készülnek a mű­kedvelők VII. országos­ versenyé­nek második szakaszára. Bővítik repertoárjukat, igyekeznek javí­tani előadásaik színvonalán, hogy a dobogón még szebben és meg­győzőbben tolmácsolják az új életünket tükröző dalokat és táncokat. Régen vajonban 44 kó­rus, 35 tánc, három műkedvelő együttes, hét népi zenekar, 48 énekszólista, két fúvószenekar készül a VII. országos verseny második szakaszára. Addig is, a­­míg a verseny­ megkezdődik, a műkedvelő művészcsoportok gazdag tevékenységet fejtenek ki. A rajoni művelődési- és művé­szetügyi bizottság kezdeménye­zésére minden csoport két-három községben vendégszerepelt. Feb­ruár 15-ig a ban 110 el­adást tartanak a ,versenyre­­ké­szülő műkedvelő n’.'ű­tok. Egy esztendeje, hogy Csíkdán­­falván Miklós Márton tanítóra bízták a kultúrotthon és klub vezetését. Különösen az ifjak há­lásak ezért, akiknek mindennapi tevékenységéhez azóta szükség­szerűen hozzátartoznak az esti klub-összejövetelek.­­ Az ifjak maguktól jönnek, nem kell őket hívni, de érdeklődést tanúsíta­nak az idősebbek is, — magya­rázza Miklós Márton. Mi a titka annak, hogy ebben a községben már nem gond a mozgósítás? Annak, hogy a lakos­ságot nemcsak a művészi ren­dezvények, vagy a hétvégi tán­cos összejövetelek vonzzák, ha­nem a tömegművelődési munka hétköznapjai, az estéről estére mind gazdagabban kibontakozó ismeretgyarapító tevékenység változatos formái? A dánfalvi klub­ estek néhány sajátosságának felvillantásával próbálunk válaszolni a fenti kér­désre. Fegyelmezettség és tisztelet A tartalmas és hasznos munka egyik fontos követelménye a fe­gyelmezettség. Kezdetben Dánfal­ván is előfordult, hogy a szombat esti kulturális rendezvények utá­ni tánc duhajkodással végződött, de ez már a múlté. S ezért a leg­több elismerés a kultúrotthon igazgatóját illeti, aki nem hivata­li szigorral formálta a fiatalok m­o­rvo .+ Ó c­s­­­hmfrfiV ~á *közöS munka, a tanulás, művelődés, s végső soron a céltudatosan irá­nyított tevékenység közben ala­kította ki a dánfalvi if­jakban a művelődési élet fellendítéséért érzett felelősséget. A kultúrott­hon igazgatója fontosnak tartja, hogy minden klublátogatónak pontosan meghatározott feladata legyen. Ezen természetesen nem csak a színpadi szereplés érten­dő, hanem a klub és kultúrott­hon állandó rendbentartása is. Az ifjak, főként a lányok, egy­mást váltva állandóan csinosít­ják, szépítik a fiatalok minden esti találkozóhelyét, így nem csak a változatos és szórakozta­tó tevékenység vonzza a fiatalo­kat, hanem a kellemes, otthonos környezet is. Meg kell jegyez­nünk azt is, hogy a klubtevé­kenység irányítója nem olcsó népszerűséggel vívta ki az ifjak részéről megnyilvánuló mélysé­ges tiszteletet. A közös gondok közös megoldása váltotta azt ki. A kultúrotthon vezetője még azt is megtárgyalja a szereplőkkel, hogy mire használják fel a ren­dezvények jövedelmét. Legutóbb is hangszereket vásároltak. Egyébként a községben két ze­nekar is működik a népi és if­júsági zenekar, s Miklós Márton nem csak tanítja, oktatja a ze­nekarok tagjait, hanem a leg­többször maga is közéjük áll hegedűjével. S szinte minden es­te megteszi, hogy a próbák után összeül a klubban lévő fiatalok­kal. — Ilyenkor mindig tanulunk egy új dalt — mondja. — Változatos tevékenység A klubtevékenységet tükröző heti program már önmagában is sokatmondó. Hétfőn: politikai, vagy tudományos jellegű előadás, színdarabpróba, majd társas já­ték. S bár nem szerepel a prog­ramban az ifjúsági zenekar „mű­sora", de a hét minden napján esténként a szokásos tevékenység után csupán kedvtelésből szóra­koztatja a klub­látogatókat. Ilyen­kor a lányok rendszerint elősze­dik a magukkal hozott kézimun­kákat és énekelnek. Kedden: a tánccsoport, majd a zenekar pró­bál. Szerdán: Ifjúsági est. Ilyen­kor elősorban fiataloké a klub. A rövid, tudományos jellegű elő­adások után, a zenekar lép szín­padra. Ilyen alkalmakkor mutatja be az újonnan tanult számokat, s erre az estére még a lányok sem hoznak kézimunkát. Ezen az es­tén a szokottnál is derűsebb, vi­dámabb hangulatban szórakoz­nak a fiatalok. Csütörtökön: kö­zös mozilátogatás. Pénteken: a fiatal műkedvelő együttes pró­báit tartják. Szombaton és va­sárnap rendszerint műsoros ren­dezvények várják a klublátoga­tót. Most, a hosszú téli estéken még több lehetőség kínálkozik a tanulásra, művelődésre. S Miklós Márton mindent megtesz, hogy azokat ki is használják. Egyik munkatársa mondotta róla: „Hi­vatásának tekinti a tömegműve­lődési munkát". Ezt a megálla­pítást megerősíti a község lakos­ságának, s elsősorban az ifjak­nak a közművelődési munkában való tevékeny részvétele. KOCH MÁRIA □□---------­Falusi klub-esték A jövő hét filmjeiből AZ ARTA FILMSZÍNHÁZ az ELTŰNT EGY HAJÓ című amerikai filmet tűzte jövő heti műsorára. A film cselekménye a fiatal tengerész hadnagy, John Paul Steckler életében történt eseményeket mutatja be... Steck­ler egyik hajónak a parancsno­ka, mely éppen a háború befe­jezésének napján süllyed el egy ütközetben. A legénység, köztük a parancsnok is, sikeresen meg­menekül. John a háború után családot alapít. Házasságának el­ső napján, épp, amikor a nász­­útjára készül, a tengerészeti pa­rancsnokság sürgősen Washing­tonba rendeli. Tudomására hoz­zák, hogy amennyiben nem keríti elő az elsüllyedt hajót, súlyos pénzbüntetést kell fizetnie. Steckler kénytelen otthagynia fiatal feleségét és volt harcos­társaival a hajó keresésére indul. Hosszas, fáradságos munka után azt sikerült is felfedeznie a Csen­des-óceán mélyében. A film forgatókönyvét Herbert Baker és Edmund Beloin Ellis írták, Kadison elbeszélése nyo­mán. A főszerepet Jerry Lewis, Dina Merrill, Diana Spencer és mások játsszák. A POLLEY KÖZLEGÉNY ES­KÜJE című német filmet 1963- ban az Alexandria-i második nemzetközi televíziós filmfeszti­válon aranydíjjal tüntették ki. A film készítésében segítséget nyúj­tott a londoni televíziós vállalat is. A mindvégig érdekes és izgal­mas film tárgyát a második vi­lágháborúban megtörtént ese­mény képezi. 1957-ben Cyril Jolly egyik jelentésében olyan megrá­zó eseményről ad hírt, mely az egész ország népét felháborítja. 1940. május 27. A Royla Norfolk angol ezred Dunkerqueben állo­másozik. A fasiszta németek az ezredből 99 katonát és tisztet fogságba ejtenek, majd Heinz Fross SS parancsnok utasításá­ra az egyik francia faluban ke­gyetlenül lemészárolnak. Csupán két katonának, Albert Pooley-nek és Bill Carter-nek sikerül a gyil­kos golyó elől megmenekülniük. De Bill is súlyosan megsebesül és nemsokára meghal, így csak Pooley kerül vissza Angliába egy fogolycsere alkalmával. Poo­ley megesküszik, hogy bosszút áll harcostársainak gyilkosain. Jóval a háború befejezése után Franciaországba látogat, ahol felismeri a gyilkos parancsnokot. Nem tétovázik, pert indít ellene. S a törvényszék halálra ítéli Frosst... A forgatókönyvet Cyril Jolly jelentése alapján Kurt Jung Al­­sen írta. A címszerepet Garfield Morgan játssza. A filmet a Vö­rös Lobogó filmszínház mutatja be. Jelenet az Eltűnt egy hajó című filmből Jól sikerült rendezvények A sófalvi kulturális bizottság tagjai jól ismerik feladataikat és igyekeznek is azokat teljesíteni. Gondoskodnak arról, hogy vasár­naponként tartalmas és vonzó rendezvények várják a kollekti­vistákat a kultúrotthonban. Nem­rég a Sárkányok című egyfelvo­­násos vígjátékot adtak elő szép sikerrel. Hasonlóan sikerült ren­dezvénynek mondható a nemrég megtartott irodalmi délután is, amelyre eredményesen mozgósí­tott Simó Anna-Mária községi könyvtáros. A vasárnapi szórakoztató ren­dezvények sikeréhez a környék­beli műkedvelők is hozzájárul­nak. Legutóbb szovátai műked­velők egy csoportja (zenekar, énekesek, táncosok) vendégsze­repeit a felsősófalvi kollektivis­ták előtt. HAJDÚ BÉLA levelező VÖRÖS ZÁSZLÓ Jókedvvel, bizakodással fogadták az új évet SziUUiddtM frUkadatify (Folytatás az 1. oldalról) figurák bukkantak fel. Egyik asztalnál cilinder magaslott a társaság fölé, a másiknál fejről­­fejre járt egy keménykalap, fiuk, lányok nevetve próbálgat­ták, kinek hogyan áll. Vállára akasztott bátyúval, lyukas kék fazékkal egy foltozó cigány is beszaladt. A konyak, flekken és az első pohár bor után kitűnő hangulatban talált mindenkit a toronyóra tizenkét harangütése, összekoccantak a poharak, majd a zsongás ütemes éneklésbe csa­pott át, a „Mulji ani traiasca!“ dallamára. Közben a Tükörteremben és a földszinti nagy előcsarnokban elhelyezkedtek a zenekarok. A zene mágnesként vonzotta a parkettre a táncoló párokat. Az­tán meglepetések következtek. Elsőnek a jelmezverseny. Csak ekkor tűnt ki, milyen sokan ké­szültek a karneválra. Az első két díjat a Maros Készruhagyár cigánytábora nyerte, egy hangu­latos kis társaság. Ugyancsak pénzjutalomban részesült egy orvos-, egy cowboy-jelmezbe és egy szép lengyel népviselet­be öltözött pár. Nem maradha­tott el a hagyományos malac­sorsolás sem. A pirosszalagos kis jószágot fonott ládikában hozták elő, hogy a hangját is bemutassák a mikrofonban. Tél­apó is belekerült később a tánc forgatagába. Rímben, versben mondott jókívánságokat a köré­je sereglő, szakállát húzogató fiataloknak. Még ha a tombolát, tortasorsolást és szív­küldit meg­említenénk, akkor se merítenénk ki a fiatalság szórakoztatására előkészített ötletes játékok so­rát. Volt is jó hangulat. Pirka­datkor még javában ropták a sirkat és a csárdást, s még egy­­egy, a fiatalokkal együtt szóra­kozó szülőt is magával ragadott a tangó, vagy keringő dallama. A marosvásárhelyi főiskolások is vidám hangulatban búcsúztak az óévtől. Este nyolc órára az új diákétkezdében terített asztalok várták a vendégeket. Szépen fel­díszített télifa, s néhány találó, szellemes karikatúra tették han­gulatosabbá a termet. A közös vacsora közben az Orvostudományi és Gyógyszeré­szeti, valamint a Pedagógiai Főiskola agitációs brigádjai szórakoz­tatták a vendégeket. Éjfélkor bekapcsolták a bukaresti rádiót, s az üdvözlő beszéd elhangzása után tanárok, diákok, barátok kí­vántak egymásnak sok örömet, boldogságot az újévben, sikert a közeledő vizsgákhoz. A hangulat egyre emelkedett. A diákok együtt énekelték a román és magyar dalokat, együtt táncolták a horát és a csárdást. A késői óráig együtt maradtak a hallgatók, tanárok. A reggeli búcsúzásnál ismét elhangzott a hagyományos köszöntés: „La multi ani — Boldog újévet". KELEMEN FERENC, a Pedagógiai Főiskola hallgatója A turistaházakban is... Az üzemi klubokban, kultúrott­­honokban, éttermekben és családi körben, mindenütt jókedvvel, örömmel fogadták az 1964-es évet a gyergyói dolgozók. Több he­lyen, így a Fagazdálkodási Válla­lat és a gyergyóremetei Tejpor­gyár klubjában, a Lenfonoda és a Közszolgáltatási Vállalatnál a közös ünnepség során a dolgozók meghallgatták a rádió, illetve megtekintették a televízió szil­veszteri műsorát, örömmel fo­gadták Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs újévi jókívánságait. Gyikostón is ünnepi hangulat uralkodott. Három turistaházban, az ország különböző részéből több száz dolgozó, köztük buka­restiek, marosvásárhelyiek, Piat­­ra-Neamt,iak töltötték közösen az újév első óráit. A gyergyói kultúrházat mintegy kétszázötven helybeli kollektivis­ta népesítette be. Közösen ünne­pelték az 1963-as év eredményeit, s az 1964-es év lelkesítő távlatait. Hangulatos pionír-karnevál Az IMSZ Marosvásárhely Vá­rosi Bizottsága a Pionírok Há­zának Igazgatóságával együtt az év első napján jelmezbált szerve­zett a Művelődési Palota tükör­termében. Közel háromszázötven iskolás kapott meghívást. Ezt msc.előrzően a­z iskolákban rendez­tek karneválokat, ahol a legötle­tesebb jelmezt viselő, a tanulás­ban élenjárók közül válogatták ki azokat, akik részt vehettek a tükörteremben megtartott jelmez­bálon. Már a kora délután ötletes és szebbnél szebb jelmezekbe öltö­zött fiúkkal és leányokkal népe­sedett be a tükörterem. Boldogan, önfeledten szórakoztak, táncoltak mindaddig, míg megérkezett a tél­apó, aki szerzettel üdvözölte a kicsi vendégeket. Ezután következett az ünnepi felvonulás. Népi, irodalmi, törté­nelmi és mesealakokat ábrázoltak a jelmezek. Volt közöttük télapót, űrhajóst a békét és barátságot jelképező jelmez stb. A sok ötletes és szép jelmez közül a zsűrinek nehéz volt vá­lasztania. De végülis 48 jelmezes részesült ajándékban. Mircea Ileana, Vészi Júlia, Anghel Ni­colae, Mendel György, Bürke Ol­ga, Negoea Vasile, Király Éva és mások jelmezükkel elnyerték mind a zsűri, mind a közönség tetszését. Az ajándékok kiosztása után újra felcsendült a zene. A tánc és vidámság az esti órákig tartott. VÁRI ERNŐ Az ünnepi felvonulás -----------□□! rrr0Tn jH ír7 A cukornál is édesebb ... Nemrég a marosvásárhe­lyi Ortopédiai Klinikán jártam. Várakozás közben gyermek sírásra lettem figyelmes. A fo­lyosó másik végéről, a Gyermeksebészeti osztály felől jött a hang. Arrafelé indultam, amikor igen kedves jelenetnek lettem szemtanúja. Egy hét év körüli kisfiút, Vass Ferikét búcsúztatták, akit az Udvarhely rajoni Oroszhegyről hoztak be párhónapos kezelésre. A gyermek kétségbeesetten sírt és görcsösen ka­paszkodott Manisiu Ecaterina felcsernő nyakába. Hallani sem akart a hazamenésről. Az apa, bár minden eszközzel pró­bálta kisfiát magához csalogatni, megérezte, mi megy végbe annak a szívében. Oly odaadóan foglalkoztak vele a nővé­rek, orvosok és a nevezett felcsem­ő, hogy ily nagy hála­érzet és szeretet ébredt benne. Miután az apa nem tudott gyermekével boldogulni, a felcsernő egy marék szaloncukrot nyújtott át neki, hogy azzal próbálja magához csalogatni kisfiát. De a cukorkánál is édesebb volt a felcsernő meleg szeretete, mert az ajándék ígéretére sem akart a gyermek megválni tőle. A nővérek mind ott voltak a gyermek körül, és szerető csókokkal hal­mozták el, mikor végül csak elindultak. Velük együtt en­gem is meghatott a jelenet, és úgy éreztem, megérdemli, hogy szóljunk róla. (­_­0­­ BUKARESTBEN EZ ÉVBEN közel 11 milliárd lej értékű árut hoznak forgalomba, 900 millió lejjel többet, mint 1963-ban és 60,8 százalékkal többet, mint 1959-ben. 49 új kereskedelmi egység nyílik az új városnegye­dekben. CSIKSZENTKIRÁLYON is e napokban tartották meg a pio­nírok karneválját, melyre a gyer­mekek örömmel és lelkesedéssel készültek. Hogy minél gazdagabb legyen a program és kelleme­sebb a szórakozás, a tanítók, ta­nárok, szülők sokat fáradoztak. Az új kultúrház nagyterme ki­csinynek bizonyult a sok szóra­kozó gyermek számára. (VITOS OTTILIA levelező). A ZSILVÖLGYÉBEN AZ EL­MÚLT évben 1.519 lakást adtak át a használatnak, 101 lakrésszel többet az előirányzottnál. DECEMBER 30-án megnyílt Bukarest város képzőművészeti kiállítása, mely egy hónapig lesz nyitva. A MAROSVÁSÁRHELYI AU­GUSZTUS 23 Bútorgyár dolgozói decemberben 4.000 kiló ócskava­sat gyűjtöttek és adtak át a fém­begyűjtő vállalatnak. Ezzel az elmúlt évben közel 30.000 kilo­gramm ócskavasat juttattak a kohászoknak. Ebben az akció­ban különösen a karbantartó la­katosok és az IMSZ-tagok tűn­tek ki. (TÖRÖK FERENC leve­lező). A KISKAPUSI METÁT­O-CHI­­MICA dolgozói közül 273-an hűségjutalomban részesültek. 918.000 lejt osztottak ki közöt­tük. DECEMBER 30-ÁN KIGYÚLT a villany az Agnita rajoni Ilim­­bav és Sásáusi helységekben. A rajonban ezzel befejeződött a villamosítás. Az ELECTRONIKA ÜZEMEK­BEN 1950-óta 1.654.100 rádióké­szüléket gyártottak. Csupán az i élén több mint 233.200 készülék hagyta el a gyárat. Televíziós készülék 67.880 készült. □□----------­ BUKAREST I. MŰSORÁBÓL PÉNTEK, JANUÁR 3. 5.00: Hírek. 5.05: Reggeli hang­verseny. 6.00: Hírek. 6.05: Dalmű­sor. 6.20: Reggeli torna. 6.30: Fa­lurádió. 6.40: Népi táncok. 6.45: Hazafias dalok. 7.10: Népzene. 7.30: Orvosi tanácsadó. 7.45: Vi­dáman köszönt a pionír. 8.06: Népdalok. 8.30: Operazene. 9.24: Szórakoztató zene. 10.30: Esztrád­­zene. 11.05: Operettzene. 11.52: Riport. 12.00: Constantin Bobescu: Román r­apszódia. IV. rész. 12.30: Könnyűzeneszerzőink műveibő. 13.00: Hírek. 13.10: Operaáriák.­ 14.00: Népi zenekarok és szólis­ták. 15.00: Opera és operettzena a Bukaresti Népművészeti Iskola tanulóinak előadásában. 15.30: Esztrádmelódiák. 16.00: Marin Constantin dalok. 16.15: Itt Moszkva beszél! 16.45: Olténiai népi táncok. 17.00: Hírek. 17.12: Román zeneszerzők műveiből.­ 19.00: Falurádió. 19.30: A Rádió technikai egyeteme. 19.45: Köny­­nyűzene. 20.00: Hírek. 20.10­ : Népzene. 20.30: Jó éjszakát,, gyo,­r,refek! 21.15: Tánczene. . .21.45: Szülők és gyermekek. 22.00: Hí­rek. 22.50: Esztrádzene. 23.10: Operahangverseny. SZOMBAT, JANUÁR 4. 1­5.00: Hírek. 5.05: Reggeli hang­verseny. 6.20: Reggeli torna. 6.30: Falurádió. 6.40: Népzene.­ 7.10: Kórus feldolgozások. 7.30: Orvosi tanácsadó. 7.45: Vidáman köszönt a pionír. 8.30: Szimfoni­kus zene. 9.40: Népi melódiák.­ 10.00: Román könnyűzene együt­tesek. 11.00: Hírek. 11.05: Részle­tek Berlioz operáiból. 12.20: Sport termekben és pályákon. 13.00: Hírek. 13.10: Az Állami Operett Színház szólistái. 14.00: A néperő zenéjéből. 14.30: Könnyűzene. 15.30: Emil Montia: dalok. 16.15: Itt Moszkva beszél! 16.45: Népi táncok. 17.00: Hírek. 17.30: Uta­zás a meseországban. 18.45: Köny­­nyűzene. 19.25: Tánczene. 20.00: __ Hírek. 20.10: Hangszerszólók ro­­­mán zeneszerzőktől. 20.40: Népze­­nekedvelők műsora. 21.30: Tánc­zene. 22.00: Hírek. 22.20: Tánc­zene. m­mmait !Haltatok!! A szereplőket azonnal felis­merjük: találkoztunk velük az Apa új barátnője mókásan ko­moly jeleneteiben. Csak míg ott a családfő észhez térítése volt a feladat , itt a közben felcsepe­redett Sabine okoz fejtörést. A szőke bakfisról aztán érdeklődé­sünk hamar átcsúszik a börze­­kés Pepe személyére s annak vicces védencére: nem a fiata­lokról általában, hanem a mai fiatalok egy külön válfajáról, a vagány vagy huligán néven is­mert civilizált vademberekről szól a film. Sikerül-e Pepének lecsapni a Sigi kezéről Sabinét: ez itt a fő kérdés. Mint a filmből tudjuk , sikerül. Változott-e Pepe a cukrászdás kikezdéstől a záró jelenetig: ez a második, szintén fontos kérdés. Látszólag meg­változott, lényegében: nem. Mi történt hát voltaképpen? Az, hogy a 17 éves bakf is, enged­vén az előnyös külsőben és vi­torlás csónakban testet öltő stramm-ifjúság varázsának, útra tette a nyeszlettsége ellenére emberebb Sigit, és behódolt Pé­pének; a bakfis szülei pedig be­dőlnek kislányuk szepegő játé­kának, a fiú látszólagos színvál­tozásának: a végén maguk kö­nyörögnek Pépének, fogadja el a családtag szerepét... A Bach család e legújabb tör­ténetében megint élvezhetjük a két jópofa kisfiú csibészkedését. Sabine öccse és ennek szemüve­ges barátja szinte ösztönösen üzen hadat a vagányoknak, s büntető leleményüknek néhány sikerült vígjátéki szekvenciát köszönhetünk. A film alkotói (velünk együtt) nyilván ezt vár­ták a humorosnak akart szöveg­től is. De hiába: bármint igyek­szünk nevetni, legfeljebb a szá­junkat húzzuk félre; az itt ki­fejtett szellemesség úgy viszo­nyul az igazi sziporkához, mint langyos árpáié a francia pezsgő­höz. t , 'T t ■ A lényeg azonban nem a gyenge humor, hamis vígjátéki hang, hanem a félrecsúszott esz­meiség. Az előbbi filmben há­rom gyermek meg tudta nevelni a fiatal barátnők után kódorgó FILM apát. Ebben a két szülő, egy jóravaló fiatalember s a két vál­lalkozó szellemű kisfiú képtelen észhez téríteni az eszményiben boldogság-eszményt kergető leányt. Mondandó szempontjából perdöntő a két srác megválto­zott szerepe: ott szöget dugtak a gumikerékbe, hogy Bach ne mehessen találkára, és győztek, itt drasztikusabb leckéztetésekhez folyamodnak, de csatát veszte­nek. Az esetből kifejlő tanulság világos: csélcsap papával köny­­nyű volt elbánni — rámenős hu­ligánokkal lehetetlen. Pedig a filmben feszegetett kérdés, hogy a szülők felelősek — minden vonatkozásban — gyermekeik boldogságáért, rend­kívül fontos. De a kérdésre adott felelet, mely szerint mai szülők nemigen befolyásolhatják gyer­mekeik sorsát, életét, nagyon le­hangoló. A baj talán ott van, hogy ilyen fontos kérdésre lehe­tetlen csak úgy kutyafuttában helyes és megnyugtató választ adni — egy két órás film bol­dog lehet, ha minden dimenzió­jában felvetette, tudatosította, a DEFA alkotói azonban ragasz­kodtak a végleges válaszadás­hoz , a hepiendes meséből le­szűrhető tanulsághoz. És az ered­mény nagyjából ugyanaz, amit a Bach család előbbi történeté­ben már láttunk: mivel nem igazi érzelmek és mélyről faka­dó meggyőződések csapnak ösz­­sze a bonyodalom során, nem le­het hiteles a megoldás sem, mely a bonyodalom után pontot tesz. Sabine nem szerette igazán Si­git, így könnyen túladhat rajta, de Pepét sem ismeri meg iga­zán, tehát könnyen hozzásimul­hat. Sabine szülei pedig alig érettebbek gyermeküknél: nekik jóformán csak az fontos, hogy felügyeletük alatt legyen szerel­mes a leányuk, szó szerint is megfogalmazva — „előttük csó­­kolózzék“, mint abban a bizo­nyos műkedvelő előadásban, hogy kibe szerelmes és kivel csókolózik, azzal törődnek u­­gyan, de csak a maguk felszí­nes módján. Sabine fizikus esze­­járását nehezen tudják követni, Pepe civilizált viselkedését — a bonyodalom vége felé — meg­bízható emberségnek hiszik, csak annyira­ amennyire ismerik a fiatalok gondolkodását, ezért könnyen és hamar beletörődnek sorsukba. Ej, ezek a mai öregek!... o. t. TELEVÍZIÓ SZOMBAT, JANUÁR 4. 19.00: A televízió híradója. 19.10: Gyermekműsor. 20.10: A térkép előtt. 20.20: Román nép­zene. 20.55: Az 1963-as év a sport­ban. 21.55: Könnyűzene. Hírek, sport. A Művelődési Palota nagyter­mében január 3-án, pénteken este 20 órakor. Mr. KETTLE és Mrs. MOON BOTRÁNYOS KAPCSO­LATA. Az Állami Színház ma­gyar tagozatának előadása. WÉMMIÉKÉI Arta filmszínház: Ezek a mai fiatalok! Progresul filmszínház: Szigo­rúan bizalmas. Vörös Lobogó filmszínház: So­káig élj, Gnat! Ifjúsági filmszínház: Az arany­fog. Egy ismeretlen nő levele. Munkás filmszínház: Éljen az esztrád! Flacara filmszínház: Huszárbal­lada. ☆ A Szakszervezetek Művelődési­­ Házában január 3-án, pénteken 1­5 órakor a II. emeleti előadóte­remben az időszerű külpolitikai kérdésekről Socaciu Teodor tart előadást. 18 órakor a moziteremben a filmbarátok köre bemutatja a KÖLYÖK című filmet.

Next