Vörös Zászló, 1964. április (16. évfolyam, 77-102. szám)
1964-04-08 / 83. szám
Sikerrel zárták a negyedévet A marosvásárhelyi Maros Készruhagyár dolgozói szép termelési sikerekkel zárták az 1964-es év első negyedét, össztermelési előirányzatukat közel félmillió lejjel szárnyalták túl. Ebben az évben is azok a dolgozók és csoportok érték el a legjobb eredményeket, akik 1963 folyamán is élen jártak a szocialista versenyben. Az osztályok közül a férfi konfekció lett az első, több mint 106 százalékos tervteljesítéssel. SZENTE PÉTER levelező Új famegmunkáló gépeket helyeztek üzembe A marosvásárhelyi Augusztus 23 bútorgyár ez évi műszaki szervezési-intézkedési tervében több új famegmunkáló gép üzembe helyezését irányozták elő. Csapoló és marógépekkel, körfűrészekkel, esztergapadokkal, présgéppel bővül ebben az évben a vállalat gépparkja. Ezeknek a gépeknek egy részét üzembe is helyezték a napokban. TÖRÖK FERENC levelező [Világ proletárjai, egyesüljetek/XXIII. évfolyam 83. (3842.) szám, 1964. április 8. szerda.____________________________________ Ausztria alkancellárjának fogadása az RNK Palotájában Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke kedd délben fogadta a Román NK Palotájában Dr. Bruno Pittermann osztrák alkancellárt. A megbeszélésen részt vett Gheorghe Gaston Marin, a Minisztertanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, Corneliu Manescu külügyminiszter, Pompiliu Macovei külügyminiszter-helyettes és Mircea Olteanu, a Román NK bécsi nagykövete. Részt vett dr. Paul Wetzler, Ausztria bukaresti nagykövete, valamint dr. Robert Fischer, az osztrák alkancellár tanácsosa. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. (Agerpres). Megkezdődtek dr. Bruno Pittermannal a megbeszélések A Román NK Minisztertanácsán kedden megkezdődtek a megbeszélések dr. Bruno Pittermann-nal, Ausztria alkancellárjával. A megbeszéléseken részt vettek: Gheorghe Gaston Marin és Constantin Tuzu, a Minisztertanács alelnökei, Mihail Florescu kőolaj- és vegyipari miniszter, Ion Marinescu fémipari miniszter, Pompiliu Macovei külügyminiszterhelyettes, Mihail Petri külkereskedelmi miniszterhelyettes, Gheorghe Ciora, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság titkára, Nicolae Gheorghiu bánya- és villamosenergia-ipari miniszterhelyettes, Vasile Alexandrescu gépgyártóipari miniszterhelyettes, Mircea Olteanu, a Román NK bécsi nagykövete. Osztrák részről a megbeszéléseken részt vett dr. Paul Wetzler, Ausztria bukaresti nagykövete, valamint az osztrák alkancellár kíséretében lévő tanácsosok és iparvállalati vezetők. (Agerpres) TA fővárosi Semanatoarea üzem nagyszámú gépet ad a mezőgazdaságnak. A képen, útra készen egy újabb kombájn-szállítmány. A GYÁR HÍRNEVÉÉRT... Megszoktuk már az idők során, hogy egy gyár hírnevét elsősorban termékeinek minőségével, azok keresettségével hozzuk kapcsolatba. És való igaz, hogy a gyári védjegyet semmi sem fémjelezheti olyan tartósan, kifejezően, mint az azt viselő termékek jó minősége. Védjegy — kiváló minőség — tartós hírnév — elválaszthatatlan fogalmak. S ez így természetes is, bár nem kizárólagos jellegű. Számtalan tényező játszódhat még közre a jóhírnév öregbítésében. Látszólag jelentéktelen kis epizód váltotta ki belőlem ezt a gondolatot. A minap az Udvarhelyi Készruhagyár egyik irodájában az üzemi művelődési élet irányítóival beszélgettünk. Sokoldalú tevékenységükből ezúttal a műkedvelők soron lévő versenye állott figyelmünk középpontjában. Beszélgetésünk közben kipirult arcú, fiatal lány toppant be az irodába. — Demeter bácsi, énekelhetek! — újságolta minden különösebb bevezető nélkül, de sokatmondóan felcsillanó szemekkel. Péntek volt, s a készruhagyári műkedvelőknek vasárnap kellett versenydobogóra lépniük. Demeter elvtárs karvezető, a műkedvelők lelkes irányítója, szemmel látható örömmel, mégis némi óvatossággal fogadta a bejelentést: — Nagyszerű kislányom, de... az orvosnál voltál? Megengedte? — Még a válasz elhangzása előtt megtudtam, hogy a csillogó szemű kislány Bokor Margit, az üzem egyik szólóénekese. De alig egy hete műtötték orrsövény ferdüléssel. A válasza azonban mindent, a feltett kérdésnél több JEGYZET et is megmagyarázott. — Igen, az orvostól jövök... A tegnap találkoztam Ibivel s azt mondta, lehet, hogy nem tud részt venni a versenyen. Valami lakodalomba megy... De mindketten nem hagyhatjuk cserben a gyárat! S ma reggel elmentem az orvoshoz, édesanyámmal együtt. Ő is hallotta: énekelhetek ... — Itt egy pillanatra elhallgatott, majd mély lélegzet után kissé zavartan folytatta: — Csak azon gondolkodom, helyes-e? Mert az orvos azt mondta, hogy munkába még nem jöhetek, s kerülnöm kell a poros, huzatos helyeket... Azért jöttem egyenest ide, hogy megbeszéljük... Vajon nem szólnak-e meg a munkatársak, hogy dolgozni még nem jöhetek, de énekelni tudok? ... Mert ha Ibi mégis eljönne . . . — Rendben van, Margitka... Ibi is eljön, természetesen, és ketten képviselitek majd a gyárat, mint szólisták. Vasárnap reggel találkozunk a művelődési házban, — zárta le beszélgetésüket, majd a szokásos eréllyel próbált utánaszólni a távozó kislánynak: — Vigyázz, el ne késs! — a hangja azonban mintha kissé fátyolosabban csengett volna, mint máskor... Jelentéktelennek látszó kis epizód .. . Egy fiatal lány, egy lelkes munkásműkedvelő a versenyszínpadon sem akarja cserben hagyni a gyárat, amelyben dolgozik s amelyet szeret, gépeivel, dolgozóival, műkedvelő társaival együtt. Nos, ez is a gyár jóhírnevéért van. Annak megvédéséért, öregbítéséért. S meglehet, hogy valamely gyári védjegy tervezőjének egyszer olyan ötlete támad, hogy a gyarapodó üzemi műkedvelő mozgalom valamilyen szimbolikus jelvényét is belefoglalja rajzába. Esetleg egy hagyományos lantot, színpadi maszkot, vagy egyszerűen egy violinkulcsot. Az is megeshet, hogy például az Udvarhelyi Készruhagyár termékeinek valamelyik vásárlója a védjegy láttán megjegyzi: ennek a gyárnak a műkedvelői nyertek III. díjat a hatodik kulturális verseny országos döntőjén! Egy másik pedig még azt is hozzáfűzheti: igen, ez ott készült, ahol az a széphangú kislány is dolgozik! Mindez valóban megtörténhetik. Mert nem is mellőzendő tény az, ha egy gyár dolgozói közül mintegy háromszázan szervezetten és rendszeresen vesznek részt a mind nagyobb tömegeket átfogó műkedvelő mozgalomban. hévízi József Az év második negyedében a Tartományi Munkaegészségügyi és Munkavédelmi Állami Felügyelőség irányításával a falvakon és városokon nagyszámú lakost oltanak be különböző fertőző betegségek ellen. Április 1-től július 1-ig a diftéria elleni alap- és újraoltásokat végzik az 1—18 éves életkorúaknak. Ez alkalommal mintegy 80.000 személyt oltanak be. Április 15-18-ig kerül sor a gyermekparalízis elleni védőoltás III. szakaszára, mely 3—15 hónapos korú gyerekeket ölel fel. A második negyedév folyamán sor kerül a tífusz és tetánusz elleni oltásokra. A tífusz elleni védő alapoltásban 40.000-en részesülnek, s az újraoltásokat pedig mintegy 180.000 kapják meg. Tetánusz oltásban részesítik a lakosság eddig be nem oltott egyharmadát 1-től 60 évig, és újraoltják azokat, akik a múlt évben kapták meg a tetánusz elleni alapoltást. Ezekben a védőoltásokban mintegy 250.000-en részesülnek. A geológusok fáradhatatlan és lelkes munkája eredményeként országunk évről-évre újabb természeti erőforrásokkal gazdagszik. A népgazdaság valóságos kincsestárát alkotják a föld mélyén rejlő ásványok és ércek, amelyekből nap-nap után több kerül felszínre. — Munkánk szép, érdekes és izgalmakban bővelkedő — mondja Florian Tanasescu geológus. A Suceava tartományi kutatótelepen Gheorghe Pitulea fiatal geológusnak is sok kellemes meglepetésben volt része, amikor nemrégiben több jelentős ásványlelőhelyre bukkantak. A geológusok Dobrudzsában is fontos vasérctelepeket fedeztek fel. Az új energetikai források feltárása, az olténiai, munténiai és erdélyi szénmedencék kiaknázása révén, számottevően növekedtek az ország energetikai tartalékai. Jelentős altalaji kincsünk a kiváló minőségű só és földgáz, amelyeket mind nagyobb mértékben hasznosít szüntelenül fejlődő vegyiparunk. Az utóbbi időben Kolozs tartományban vasércet, a Suceava tartományi vulkánkráterekben pedig kénlelőhelyeket fedeztek fel a geológusok. A kutatók Bánát tartományban is különböző hasznos ércekre bukkantak. Sokat lehetne írni a kaolinról, bentonitról, diatomitról, dolomitról, vagy a csaknem vegytiszta állapotban található széndioxidról, tartományaink megannyi olcsó nyersanyagforrásáról. A népi hatalom éveiben végzett geológiai kutatások nyomán feltárt számtalan altalaji kincs új térképek készítését tette szükségessé. Nemrég fejezték be országunk legnagyobb geológiai térképét, amely szintetizálja a román geológusok sokoldalú munkájának eredményeit. A nemzetközi szakértekezletek útmutatásainak megfelelően állították össze a hegyszerkezettani térképet, valamint a Déli-Kárpátok, a Keleti-Kárpátok, Nagybánya vidékének és Dobrudzsa geológiai térképét. Készül a Román NK geológiai atlasza, amely számos, nemzetközi értékű geológiai, geofizikai, hidrológiai, pedológiai stb. térképet ölel fel. A geológusok munkája a laboratóriumokban is hasonló lendülettel folyik. Aprólékos és bonyolult kísérletek segítik elő a kincseket rejtő föld- és kőrétegek feltárását. Az ország minden tájáról érkeznek próbakőzetek a laboratóriumokba. A mélyfúró-gépek segítségével felhozott próbák olykor homokszem nagyságúak, a mikroszkópok azonban diónyira nagyítják fel őket, s megkönnyítik beható tanulmányozásukat. A kutatók behatolnak a kristályok titkaiba ,megállapítják a kőzetek szerkezetét. A laboratóriumokban végzett napi több száz kísérlet szerves része a kutatók terepmunkájának. Egyenesen lenyűgöző a laboratóriumi munkák sokrétűsége, a nagyszámú új készülék és műszer. — Íme, az új színképelemző készülékek, amelyeket csak nemrég kaptunk — mondja Alexandrina Stefanescu, a geokémiai laboratórium vezetője. — Segítségükkel sokkal több kísérletet végezhetünk és pontosan megállapíthatjuk a különböző ritka elemek legmegfelelőbb adagolását a jelenleg kiaknázott ércek komplex hasznosításában. A párt és a kormány nagy jelentőséget tulajdonít a geológiai tanulmányoknak, amelyek a népgazdaság különböző ágainak fejlesztésére irányulnak; az 1960—1965-ös évekre körülbelül 12 milliárd lejt irányoztunk elő erre a célra, s ebből az összegből csupán a kutatóintézetek és laboratóriumok korszerű felszerelésére kétmilliárd lejt fordítunk. A geológusok hordozható szeizmikus állomásokat és precíziós gravimetriai állomásokat kaptak, amelyek jelzik a nagy mélységben lévő ásványtartalékokat. A geológusok most a legkorszerűbb módszerek széles körű alkalmazásával állapítják meg az altalaji kincsek lelőhelyeinek mélységét, kiterjedését stb. Méltán nevezik tehát a geológusokat kincskeresőknek, hiszen a föld mélyéből felhozott kincsek életet adó nedvként táplálják szocialista iparunkat. MIRCEA IONESCU, az Agerpres szerkesztője idejében, magas agrotechnikai színvonalon Brdek a Viáz&é Ha késve is, de megérkezett a tavasz. A szántóföldeken megpezsdült az élet. Sok helyen földbe is került a tavaszi magvak egy része. Kollektivistáink, traktoristáink valóságos „bújocskát" játszanak az idővel. Ahogy a nap kisüt, és a talaj annyira szikkad, már fognak is hozzá egy-egy terület vetésének. Igaz, az eső sokszor hazazavarja őket. De másnap újult erővel kezdenek munkához, igyekeznek behozni az időjárás okozta lemaradást. A tavaszi munkák megkezdésével a szerkesztőségbe érkező levelek is megsokasodtak. Levelezőink, akik közül legtöbben ott vannak a bőséges termésért folyó harc első soraiban, munka után ceruzát vesznek a kezükbe, hogy tudósítsanak a gazdaságukban elért eredményekről. Íme néhány belőlük. Messziről, a csíki hegyek közül tudósít BODÓ JÓZSEF. Amint írja, „a kászonújfalusi kollektív gazdaságban is április elsejétől teljes lendülettel beindult a munka. Hét traktor és 60 fogat dolgozik a mezőn, amelyek már az első napokban több mint 50 hektár árpát és zabot vetettek el, s nagy kiterjedésű területet szántottak fel., A mag jó földbe kerül, hisz a tél folyamán több mint 2.200 tonna istállótrágyát hordtak ki". A kerelőszentpáli kollektív gazdaságból érkezett levél írója RÁTONI JÁNOS. Amint leveléből is kiderül, a gazdaság búzásbesenyői részlegén sincs baj a munkalendülettel. Amikor csak az idő engedi, az összes traktorok, ökör- és lovas fogatok kint vannak a mezőn. Így a részleg két brigádja már április első napjaiban befejezte 20 hektár borsó, 5 hektár zab és 9 hektár napraforgó vetését. Néhány nap alatt a cukorrépa is földbe kerül. Gyergyóban általában később köszönt be a tavasz, mint tartományunk más részein. De amint KOVÁCS ANTALNÉ leveléből olvashatjuk, itt is tavaszias a hangulat. A szárhegyi kollektivisták Páll Róbert brigádos irányításával április 4-én megkezdték az árpa és borsó vetését. GÁSPÁR DÉNES rendszeresen tudósítja lapunkat a siklódi kollektív gazdaságból. Most sem késik levelével. Beszámol arról, hogy Siklódon is benépesült a határ. Igaz, egyelőre csak a napfényes oldalakon lehet dolgozni és ott is csak fogatokkal, mégis a kollektivisták három nap alatt, több mint 10 hektárt vetettek be tavaszi árpával. Április 3-án munkába állt a két traktor is. A gazdaság fiataljai és mások, akik nincsenek a szántás-vetéssel elfoglalva, a kaszálókon szorgoskodnak. Eddig már több mint 150 hektárt takarítottak meg. A véckei kollektív gazdaság zsákodi részlegéről ír HEGEDŰS ANDRÁS levelező ,,A kollektivisták egymással versenyezve szántanak, vernek — számol be. — Ennek eredményeképpen néhány nap alatt közel 23 hektáron került földbe a mag. Azért, hogy idejében végezzenek a tavaszi munkákkal, a kollektivisták a meddő teheneket is igába fogták." Hasonló levelek érkeztek szerkesztőségünkbe a szentábrahámi, csíkszentgyörgyi, havadtői kollektív gazdaságokból is, amelyekben SZŐCS ÁRON, GALL MÁRIA és SÁNDOR GÁBOR arról tudósítanak, hogy itt is már javában dolgoznak a kollektivisták a határban. Vetik az ágyát az idei bőséges termésnek. A kutyfalvi állami gazdaságban az idén mintegy 150 hektáron termesztenek zöldség- és főzelékmagvakat. A bőséges termésért végzett munkálatok mind a kutyfalvi, mind a bogáti részlegen idejében megkezdődtek. Felvételünkön ültetik a hagymát a kutyfalvi részlegen. Versenyben a brigádok A hosszú tél folyamán a nagyernyei (Marosvásárhely rajon) kollektivisták is alaposan felkészültek a tavaszi munkálatokra, s így mihelyt az idő engedte, azokat teljes lendülettel, az agrotechnikai szabályok tiszteletben tartásával kezdhették meg. Az elmúlt napokig a gazdaság határában több mint 70 hektáron került földbe a vetőmag, ebből 30 hektáron a cukorrépa, a többi borsó, bükköny, baltacím és tavaszi kalászos. A tavaszi munkák megkezdésével egyidejűleg élénk szocialista verseny bontakozott ki a mezei brigádok között. Az eddigi teljesítményeket tekintve, a György Albert vezette első brigád halad az élen, a második pedig a Nemes Albert vezette második brigád (HUSZÁR JÓZSEF). Jól szervezett, céltudatos munka Désfalván A désfalvi (Dicső rajon) kollektív gazdaság tagjai is nagy lendülettel, szervezetten láttak hozzá az idei bőséges termést biztosító munkálatokhoz. Az aprómagvak és más tavaszi növények vetésével, valamint az ősziek fejtrágyázásával egyidejűleg az itteni kollektivisták nagy gondot fordítanak a legelők feljavítására. Eddig mintegy 70 hektáron végezték el a feljavítási munkálatokat. Lendületesen dolgoznak a kertészetben és a szőlészetben is. A soron lévő tavaszi munkálatok elvégzésében a désfalvi kollektivisták nagy segítséget kapnak a Vas Dénes vezette traktoros brigádtól, amelynek tagjai 14 traktorral dolgoznak, s minden percet jól kihasználnak. (NAGY ISTVÁN.) A tervezett hektárhozam túlszárnyalásáért mm a megfelelő növénysűrűség biztosításával A bándi kollektivisták is csatlakoztak az élenjáró kollektív gazdaságok kezdeményezéséhez. Elhatározták, hogy felszabadulásunk XX. évfordulójának köszöntésére kukoricából 100, cukorrépából pedig 1.000 kilóval haladják túl a tervezett hektárhozamot. Ennek érdekében számos műszaki-szervezési intézkedést foganatosítanak. A cukorrépát és a kukoricát ősszel szántott, nagyrészt trágyázott földbe vetik el. A tél folyamán 280 hektárra 3.720 tonna istállótrágyát hordtak ki, 45 hektáron pedig műtrágyát és meszet szórtak szét. A cukorrépa vetését már meg is kezdték és idejében befejezik. Különös gondot fordítanak a gyérítésre. Legkevesebb 100.000 növényt biztosítanak hektáronként. A vegetációs időszakban fejtrágyázást végeznek. Erre a célra 16 tonna műtrágyát irányoztak elő. Kiszélesítik a cukorrépa gépi ápolási munkálatait is. A kukoricát is igyekeznek a legjobb földbe vetni. Ott, ahol lehetőség van rá, a magot 2SPC- 2-es géppel teszik a földbe. Vetőmagként mind a 470 hektáron elsőszaporítású, kettős hibrideket használnak. A bőséges termés elérése érdekében maradéktalanul alkalmazzák a Mezőgazdasági Főtanács ajánlásait, valamint az agrotechnika előírásait. A jó táperőben levő talajokon 40.000—45.000, a gyengébbeken pedig 35.000—• 40.000 növényt biztosítanak hektáronként. Ennél a növényféleségnél az idén bevezetik a pótjavadalmazást. Különös figyelmet fordítanak a brigádok és csoportok közötti szocialista verseny megszervezésére. A verseny állását rendszeresen értékelik, és az első két helyezettet táskarádióval ajándékozzák meg, ami bizonyára meg is hozza eredményét.. A cukorrépát teljes egészében géppel vetették el, ami biztosítja, hogy legkevesebb három kapálást szintén traktorral végezhessenek el. Annak érdekében hogy a vakkapálást idejében megkezdhessék, sőr jelzőnövényként borsót vetettek. A kártevők jelentkezésének megelőzéséért még a kikelés előtt az egész területet Hexacloránnal porozzák be. A kukorica termesztését is a lehetőségekhez mérten gépesítik. Ennek érdekében amellett, hogy az egész területen a 2 SPC-2 típusú géppel vetik el a magot és háromszor gépbe kapálnak, vegyszeres gyomirtást is végeznek, így a kollektivisták munkája csak a gyérítésre (amelyre külön csoportokat alakítanak és azokat jól felkészítik) és a sorközötti talajlazításra korlátozódik. állalni a tervezett hozamot a cukorrépánál 2 500 és a kukoricánál 250 kilóval haladják túl A nyárádtői kollektivisták is elhatározták, hogy nagy ünnepünk, augusztus 23. tiszteletére a kukorica tervezett hektárhozamát 250, a cukorrépáét pedig 2500 kilóval haladják túl. Vállalásukat a pártalapszervezet és a vezető tanács által foganatosított komplex műszaki-szervezési intézkedésekre alapozzák. A cukorrépa vetésterületének 90 százalékát istállótrágyázták, ezenkívül az egész területen szuperfoszfátot szórtak szét, 200 kilót számítva belőle hektáronként. Ahogy az idő engedte, azonnal hozzáfogtak a terület előkészítéséhez, amit két nap alatt be is fejeztek. Mindez lehetővé tette, hogy a cukorrépavetéssel már a befejezéshez közeledjenek. Rövid idő alatt (3 nap) és jól előkészített talajba vetették el a magvakat. ISOT tovább növeük a gépesítés jokát A marosbogáti kollektivisták alaposan elemezték a hektárhozam növelésének lehetőségeit és csatlakoztak azokhoz a gazdaságokhoz, amelyek elhatározták hogy felszabadulásunk XX-ik évfordulója tiszteletére egyes növényféleségeknél túlteljesítik a tervezett hektárhozamot, így vállalták, hogy a kukorica hektárhozamát (2700 kiló hektáronként) még 100 kilóval, a cukorrépáét pedig 1000 kilóval toldják meg. Ennek érdekében a pártbizottság közvetlen irányításával teljes egészében alkalmazzák az előrehaladott módszereket. A kukoricát mind a 361 hektáron ősszel mélyszántott földbe vetik el. Vetőmagként csakis kettőshibrideket (208, 203 és 103-t) alkalmaznak, amelyek a gazdaság talaj- és éghajlati viszonyai között az elmúlt évben is szép termést biztosítottak. A kukoricát 2 SPC-2-es géppel vetik el. Háromszor géppel, háromszor pedig kézzel kapálnak. A kapálás és a gyérítés alkalmával vigyáznak arra, hogy biztosítsák a hektáronként 38.000—45.000-es növénysűrűséget. A cukorrépának előirányzott 145 hektár is kapott trágyát. Azokra a területekre pedig, ahova az ősszel nem jutott trágya, 200 kiló szuperfoszfátot szórtak szét, ezenkívül kiegészítő trágyázásképpen még 60—80 kiló nitrogén műtrágyát juttatnak hektáronként. A vetést úgy szervezik meg, hogy legalább 6—7 nap alatt földbe kerüljön a mag.