Vörös Zászló, 1965. október (17. évfolyam, 232-258. szám)
1965-10-01 / 232. szám
. Szép hagyománnyá vált, hogy október első hetében a költők — olyanok, akik mögött könyvtárnyi kötet áll és a legújabb nemzedék képviselői egyaránt — fölkerekednek és bejárják a szüretre, számvetésre készülődő falvakat és városokat, hogy rímes beszédben mondják el érzéseiket, gondolataikat, hogy ezúttal ők számoljanak be eredményeikről, amelyek az egyre magasabbra törő ország léptei nyomán teremtek. Eminescu utódai, a 85 éves Arghezi éppen úgy, mint az ország különböző részein élő és alkotó költők találkoznak olvasóikkal. Tarsolyukban versek — szép, Esténként pedig kiöltözve, ünnepi hangulatban halad a művelődési otthon felé a község apraja-nagyja, s házrólházra jár a hír: költők érkeznek! Aztán mély csendben hangzanak el a versek, nyomukban miségiek faggatják, kérdezgetik a költőket, akiket mindeddig csak a nyomtatott betűről ismertek. Tartományunk is vendégül látja erre a hét napra a fővárosi költők egy csoportját, olyan neves költőket, mint Radu Boureanu, Ion Banua, George Dan, Ilaralambie Gramescu, Ion Hobana, Eugen Frunza. Hozzájuk csatlakoznak Marosvásárhely költői is, Székely János, Tóth István, Constantin Duica, Zeno Chifulescu. A találkozókat Oláh Tibor, valamint Gálfalvi Zsolt fogják vezetni az írószövetség részéről. Vásárhelyen kívül Görgényt, Mezőcsávást, Zetelakát, Gyergyóremetét, Radnótot, Toplicát, Csíkszeredát és Dicsőt keresik fel majd a költők csoportjai, akik mellett, a találkozók változatosabbá tételéért, fellépnek az Állami Színház művészei is. okos szavak, így járják felcsattan a taps, közaz utakat, és egy hétig vétlenül egymásra talál a Szocialista Köztársa- a mű, s az, aki számára jágot, a dolgozó ember íródott, végül pedig sokrek életét, az ország tá-szór késő estébe nyúlósainak szépségeit dicsői beszélgetés kezdődik, tő verseknek hódol az munkások, termelőszőország, vetkezeti tagok, értei- A UMilszei Hete- amms n •v^rt.’virrextrum.R AJTAY VIKTOR: Maroskanyar A sikertől a maradandóságig A siker csúcsáról zuhant a feledésbe Markovits Rodion, a Szibériai Garnizon szerzője. Amilyen káprázatos volt rövid, — de nem véletlen — tündöklése a világhír egén, olyan mostohán bánt el vele az utókor emlékezete. Jóideig mellőztük őt a két világháború közötti romániai magyar irodalom haladó örökségének számbavételekor. Holott a Garnizon átélte az időt, semmit sem veszített valódi értékéből, s ha elfogulatlanul ítélkezünk, Markovits Rodionnak — egyetlen kiemelkedő jelentőségű alkotása nyomán — a korabeli irodalom legjobbjai között van a helye. A Szibériai Garnizon most új kiadásban látott napvilágot, s ezzel ismét az érdeklődés előterébe állították szerzőjét. Méliusz József, az előszó írója, meggyőző érveléssel mutat rá a hajdan világszerte olvasott mű maradandóságának titkára, a Garnizon egyetemes távlatú, humanista telítettségű mondanivalójának örök időszerűségére. Markovits Rodiont és teljesítményét érdeme szerint kell megmérnie a hazai marxista irodalomtörténetnek is. Nagy világirodalmi példákat idéz emlékezetünkbe a Szibériai Garnizon. Barbusse, Remarque, Hemingway háborús regényeire gondolunk, — s persze, Kuncz Aladár Fekete kolostorára —, arra a bő áradású élmény-prózára, mely a huszas években nem csupán világméretű divat és kortex Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1965. fenség volt, hanem az első imperialista háború nyomán felébredt humanista felelősségérzet erőteljes megnyilatkozása is. Ezek a háborúellenes regények az akkor nemrég átélt kegyetlen valóságot tárták fel, s ilyen vagy olyan mértékben egyként a haladást, a demokráciát, a kultúrát és civilizációt fenyegető újabb veszélyekre hívták fel az emberiség figyel-mét. Markovits Rodion, az addig majdnem névtelen szatmári, majd temesvári író-újságíró, aki maga is KÖNYV átélte az első világháború borzalmait, „kollektív riportregényben“ vallott a háborúról, a fogságról; a „téma“ már önmagában is a siker biztosítéka lehetett azokban az években. Csupán a konjunktúra, a történelmi pszichózis lett volna a Garnizon szédületes pályaívének talaja? Újraolvasva a könyvet, meggyőződhetünk, hogy másról — többről — van itt szó. Markovits Rodion — azon túlmenően, hogy dokumentumszerű hitelességgel ábrázolja a háborúba kényszerített kisemberek millióinak pokoljárását, — olyan mikrokozmoszt teremt a regényben, melyben társadalmak és törvények, kultúrák és civilizációk, forradalmak és ellenforradalmak születésének, alakulásának és bukásának pályája válik megragadhatóan eleven művészi valósággá. A szibériai táborban élő hadifogoly tisztek mintegy újra alkotják a történelmet — más arányok között, persze, de egyetemes érvényű normák szerint. S ez a bravúr, jobban mondva: ez az írói remeklés védi a Szibériai Garnizont a múlandóság ellen. Markovits Rodion nem volt forradalmár: liberális, polgári demokrata értelmiségi volt. Amilyen egyértelmű állásfoglalása a háború, a pusztítás, az embertelenség ellen, olyan ellentmondásos a forradalomhoz való viszonya. Az elnyomott néptömegek törekvéseit azonban mélyen átérezte, s a Garnizonban kifejezésre is juttatta a nép ügye iránti humanista rokonszenvét. Más írásai is vallanak erről, például novellái, melyek azonban művészi szempontból meg sem közelítik az egyetlen jelentős teljesítmény értékét. (Másik háborús tárgyú könyve, az Aranyvonat, nyomába sem léphet a Szibériai Garnizonnak. Csúfos kudarcba fulladt az író próbálkozása, hogy még egyszer megragadja a siker gyeplőjét.) Gaál Gábor írta annak idején a Szibériai Garnizonról: „Tulajdonképpen az emberi építés és az emberi összeomlás regényei. Kevesen voltak az idő tájt, akik észrevették, miért több Markovits Rodion munkája, mint divatos bestseller. S a múló idő ítélete Gaál Gábort igazolta. A Szibériai Garnizon számunkra is több, mint érdekes olvasmány egy elmúlt világról: irodalomtörténeti veretű dokumentum, a haladó prózai örökségünk egyik jelentős értéke. NAGY PÁL A jövő hét filmjeiből Eqy krumpli, kél krumpli Nagy sikert aratott az 1964-es Cannes-i filmfesztiválon az Egy krumpli, két krumpli című amerikai film, a amely egy fehér nő és egy néger férfi megrázó történetén keresztül tárja elénk azokat az embertelen viszonyokat, amelyek az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés politikája miatt uralkodnak. Julie Cullen és Frank Richard igaz szerelemmel szeretik egymást, életük boldog és zavartalan is lehetne, ha az asszony lelkiismeretlen, elvált férje nem zavarAz Arta filmszínház tűzi műsorára a francia —spanyol koprodukciós filmet. Medina spanyolországi kisváros megszokott életét váratlanul feldúlja egy esemény: vakbélroham következtében egy francia művészegyüttes szép fiatal színésznője a kisváros kórházába kerül. A vallási fanatizmusban élő kisemberek aggódva várják az eset fejleményeit, s valóban, a kórház orvosa, komoly családapa, lángoló szerelemre lobban, különböző ürügyekkel próbálja meghosszabbítani a lány kényszerű Ottná meg az összhangot azzal, hogy visszaköveteli a házasságukból született kis Mary-t, aki igazából második apja, egy néger férj Emellett ismeri meg a családi boldogságot. És megkezdődött a család kálváriája, mert a fajüldöző hatóságok ebben az esetben is, mint mindig, igazságtalanul ítélkeznek. A filmet a Vörös Lobogó filmszínházban vetítik a következő héten, rendezője Larry Peerce, a főszerepeket Barbara Bernie és Bernie Hamilton játsszák létét. Féltékenyen rejtegeti, a lány azonban szórakozást keresve megismerkedik az iskola fiatal francia szakos tanárával és egymásba szeretnek. A cselekmény egyre bonyolódik, nagy szenvedélyek lobbannak fel, míg egy napon megérkezik az autóbusz, amely a vendégszereplő együttest szállítja, a francia lány elmegy, s a kisváros embereinek élete viszszahull a megszokott formák közé. A film rendezője és forgatókönyvírója: Juan Antonio Bardem. Elment egy asszony Filmkocka az ,,Egy krumpli, két krumpli“-ból Az,,Elment egy asszony“ című film egyik jelenete Az életbe táncoltatott lány című magyar filmé a Haladás moziban vetítik a jövő héten VÖRÖS ZÁSZLÓ ÚJ MŰHELY ÉPÜL A Csíkszeredai „Maros“ Bányaipari Tröszt központi műhelye szűknek bizonyult a megnövekedett feladatok végrehajtására. A tröszt vezetősége ezért elhatározta a műhely kibővítését. A munkálatok már két hónapja folynak. Az építéshez szükséges anyagot és munkaerőt a központi műhely, valamint a hozzátartozó részlegek belső erőforrásaiból biztosítják. A munkások nagy ügyszeretettel és lelkesedéssel dolgoznak, hogy még ebben az évben beköltözhessenek az új helyiségbe. LÁSZLÓ BENEDEK lakatos KÖNYV A MUNKAHELYEN A napokban ismét a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyárban jártak az Universal könyvesbolt dolgozói a legújabb könyvekkel. Kinek, ahogy egy kis szabad ideje volt, a standhoz igyekezett, hogy válogasson a kiállított könyvekben. Különösen a Horizont Sorozatban megjelent könyvek, valamint a Dictionar Enciclopedic Roman iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés. Ez utóbbiból néhány perc alatt tízet is megvettek. Volt, aki 56 könyvet is vásárolt, így Bálint Anna 165, Vass Ferenc 146, Szőcs Erzsébet 119 lej értékben és így tovább. Ezen a napon közel 100 vásárló, 2.817 lej értékű könyvvel gyarapította egyéni könyvtárát. Ebben az évben 25.755 lejes forgalmat bonyolított le a könyvstand. TÖRÖK FERENC asztalos GONDOLNAK AZ ÖREGEKRE IS .A szentábrahámi mezőgazdasági termelőszövetkezet vezető tanácsa és közgyűlése a párt és kormány útmutatásának szellemében járt el, amikor elhatározta, hogy ebben az évben nagyobb menynyiségű pénzt és terményt fordít az öregek részesedésének biztosítását célzó alapra, így csak búzából a tavalyi 90 kg. helyett az idén 150 kg-ot kapnak a munkaképtelen öregek. Hasonlóan nagyobb lesz a részesedésük más terményekből és pénzből. Szőcs Áron néptanácsi elnök FELLENDÜLT A MŰVELŐDÉSI ÉLET Keresztúron a Lenüzem szakszervezeti bizottsága a pártalapszervezet irányításával igyekezett felszámolni a művelődési élet kibontakozását gátló hibákat. A törekvés eredményesnek bizonyult. Ma jól felszerelt klub áll a művelődni, tanulni vágyó dolgozók rendelkezésére (televízió sakk, romi stb), megfelelő könyvtár s a kultúrcsoport kedvező körülmények között próbálhat. A klub látogatott, a könyvtárból közel 100 munkás vesz ki rendszeresen olvasnivalót, a színjátszó csoport pedig Gárdonyi Géza A bor c. színdarabját tanulja. NAGY DÉNES munkái MEGVÁLASZTOTTÁK A BLOKKBIZOTTSÁGOKAT A Minisztertanács erre vonatkozó rendelkezése alapján Marosvásárhely rajonban is megválasztották a blokkbizottságokat. Gyulakután, Erdőszentgyörgyön, Szovátán és Parajdon összesen 17 bizottság alakult a nagyobb tömbházakban, és ezen kívül 39 megbízottat választottak. Ezzel 110 újabb dolgozót vontak be a néptanácsok a közügyek intézésébe. A bizottságokat és megbízottakat megválasztó gyűléseken mintegy 620 állampolgár vett részt, s értékes javaslatok hangzottak el a lakóépületek karbantartására, a tisztaság és rend fenntartására, valamint a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartására vonatkozóan. HUSZÁR JÓZSEF néptanácsi instruktor MOZI_____ Ária filmszínház: Weir tanár pere Előadások kezdete: 9, 11,30, 15, 17,30 és 20 órakor Progresus filmszínház: Menetelés Róma felé Vörös Lobogó filmszínház: A banda Ifjúsági filmszínház: Özvegy menyasszonyok Munkás filmszínház: Vadak a halálfolyó mentén Flacara filmszínház: Riadó a hegyekben Szakszervezetek Művelődési Háza: Az ismeretlen asszony Előadások kezdete: 11, 15,30, 18, 20,30 órakor VIDÉKI MOZIK MŰSORA Csíkszeredai Hargita filmszínház: Vadalma fák Dicsői Melódia filmszínház: Elvtársak Gyergyói Miorita filmszínház: Ez minden ami történt Ludas! Flacara filmszínház: Dzsura Régens Patria filmszínház: A gránátköves karperec Victoria filmszínház: A dohány 1 és 11 rész Udvarhelyi Muncitoresc filmszínház: Veszélyes út Toplicai Muncitoresc filmszínház: Janosik I. és II rész HANGVERSENY ____ A Művelődési Palota nagytermében október 1-én, pénteken este 20 órakor. KAMARAZENE HANGVERSENY. Vezényel: Remus Georgescu. Szólista: Emilia Petrescu érdemes művész. BÁBSZÍNHÁZ_____ Pénteken, október 1-én de. 11 és du. 16 órakor: „HENCEGŐ TAPSI“. A TORDAI Kátránypapírgyár Porficulturii utca 10 szám telefon 11—20 6 a terven felül készletéből elad műanyag futószőnyeget (linoleum) Több jó minőségű kenderszál A ludasi Kenderáztatóban az év első nyolc hónapjában számos olyan intézkedést léptettek életbe, amelyek előmozdították a termékek minőségének további javulását. A gépek és felszerelések jó működése, a dolgozók ésszerű beosztása a különböző munkahelyekre, a jó minőségű nyersanyag biztosítása azt eredményezte, hogy az év első nyolc hónapjában a kenderszál részaránya 54,1 százalékról 55,7 százalékra növekedett. A kiváló minőségű kenderszálból pedig 41 tonnával állítottak elő többet, mint amenynyit a terv előírt. PRUNESCU ION levelező —A MAROS VASÁRH£L Y/ MUSM23.BYtom0 termékei HIN/£LME$. PPAjJmi’S. TARTÓS ÉS OLCSÓ A teplicai Fagazdálkodási Vállalat Állomás utca 24. telefon 30. versenyvizsga alapján alkalmaz: — 4 fakitermelő mestert, — 2 iparvasúti műhelymestert, — 1 gátermestert, — 2 üzemkarbantartó gépmestert. Alkalmazási feltételek: az 1961/1959-es MTH-ban előírt iskolai végzettség és gyakorlat. A versenyvizsgát 1965. okt. 23-án tartják a vállalat székhelyén. figyelmébe. . „ A DCA vállalat megbízottai révén felvásárol bármilyen minőségű vad- és házinyúlbőrt. A gondos nyúzás és kezelés előnyös árat biztosít! O 00