Vörös Zászló, 1966. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1966-01-04 / 1. szám

2 Tanulmányozzák az RKP IX. kongresszusának dokumentumait Általánosítsuk a jó módszereket Az RKP IX. kongresszu­sa dokumentumainak, az azok­ban foglalt, sokoldalú tudományossággal megalapozott felada­tok megismerése, kötelessége minden kommunistának, hazánk minden dolgozójának. Tekintettel arra, hogy ebben az évben a pártoktatási formákban és körökben a kijelölt anyag elsajá­tításának alapja az egyéni tanulás, nagyon sok függ attól, hogy a propagandisták hogyan vezetik, segítik ebben a hallga­tókat. Tartományszerte a pár­tszervek és szervezetek idejében gondoskodtak arról, hogy minden kör vezetésével politikailag, ideológiailag és szakmailag megfelelő felkészültségű, ebben a munkában tapasztalattal rendelkező propagandistákat bízzanak meg. Ankétünk során arra ke­restünk választ, hogy a propagan­disták és a hallgatók miként törekednek a dokumentumokban foglaltak elsajátítására, milyen nehézségekkel kell megbirkóz­niuk, s a pártszervezetek miként segítik őket ebben. • • Önkéntes levelezők villámankétja Igen hasznosak a konzultációk... A rajoni pártkabineteknél a propagandisták felkészítőin, a pártalapszervezetek keretében legfontosabb célkitűzés a pártok­tatás tartalmi színvonalának e­­melése. Mi is e téren a követelmény? Elsősorban is a propagandisták hivatottak arra, hogy a szeminá­riumok keretében a legjelentő­sebb elméleti és gyakorlati kér­déseket jelöljék meg a vita tár­gyául, azokat sokoldalúan ma­gyarázzák meg a hallgatóknak. Vigyázniuk kell arra is, hogy a szeminárium keretében a hallga­tók helyesen tárgyalják ezeket a kérdéseket és szorosan kössék össze azokat gyakorlati felada­taikkal. A toplicai ILEFOR-nál a kon­krét gazdasági kört Urzica Du­­mitru vezeti. Hogy a hallgató­kat minél jobban bevonja a vi­tába, s annak során a leglénye­gesebb kérdéseket beszéljék meg, konzultáción megmagyarázza a leglényegbevágóbb dolgokat, töb­bet idézve azoknál, amelyeknél úgy érzi, hogy a hallgatóknak több problémájuk lesz, így pél­dául „A szocialista iparosítás mint pártunk politikájának alap­vető célkitűzése" téma vitája e­­lőtt konzultációt tartott a hall­gatóknak, mely alkalommal ki­emelte az iparosítás további gyors ütemének szükségszerűsé­gét, mint az egész nemzetgazda­ság fejlesztésének, a nép jóléte növelésének alapját. Általában a következő szeminárium anya­gának ismertetésekor minden e­­gyes kérdéshez néhány vázlat­pontot is megjelöl, ezáltal is se­gítve a hallgatókat a forrásanyag alaposabb áttanulmányozásában, az alapvető kérdések kidolgozá­sában. Ezéden az idén megszervezett öt pártoktatási kör minden sze­mináriumát az iskola tantermei­ben tartják meg. A kijelölt té­makör vitája előtt a propagan­disták minden alkalommal rövi­den ismertetik a következő téma főbb pontjait, ugyanakkor ennek vázlatát, a hallgatók kérésére, felírják a táblára. A propagan­disták vigyáznak arra is, hogy a vita során a hallgatók az elmé­leti kérdéseket szorosan össze­­k­ússák a gyakorlattal. A mező­­gazdaság belterjes és sokoldalú fejlesztésének kérdését vitatva a hallgatók kifejtették az ösztönző pótjavadalmazás módszere kiszé­lesítésének szükségességét mind az állattenyésztésben, mind a nö­vénytermesztésben, mely az el­múlt évben es­etéden 30—40 szá­zalékos tervtúlteljesítést eredmé­nyezett a tej, sajt és gyapjúter­melésnél. Hasonló módszerek alkalmazá­sával igyekeznek segíteni, ráve­zetni a hallgatókat az egyéni ta­nulásra a régeni Sportfelszerelé­seket Gyártó Vállalatnál. We­ber József és Geller Dávid pro­pagandisták rendszeresen és sok­oldalúan magyarázzák meg a kö­vetkező vitatéma főbb kérdéseit, a hallgatók jegyzeteket készíte­nek, s ily módon lehetőségük van arra, hogy a forrásanyagot ala­posan áttanulmányozzák s érté­kes hozzászólásokkal emelik a vi­ta színvonalát. Hasonló példaként említhetjük meg a Toplica rajoni ILEFOR, a Toplica városi népta­nács és a Salamás községben mű­ködő tanulmányi formák, körök tevékenységét is. A konzultációk fontossága és hatékonysága a szentábrahámi községi pártokta­tási formák keretében is meg­mutatkozott, ahol a kollektív konzultációk mellett a hallgatók kérésére egyéni konzultációkat is tartanak. ...de ahol nem tartanak ? A konzultációk hasznosságát sok hallgató kiemelte. Elmondot­ták, hogy anélkül igen nehéz a tanulás, mert több forrásanya­got kell áttanulmányozniuk egy ugyanazon témához. Éppen ezért javasolják is, hogy ilyen konzul­tációkat minél gyakrabban tart­sanak a propagandisták, legyenek azok kollektívek, vagy egyéniek. Ezért érthetetlen, hogy bár a Csíkszeredai ILEFOR pártszerve­zete is meggyőződött a konzultá­ciók előnyéről, az idei oktatási évben nem szorgalmazta azokat. Jól­lehet a propagandisták min­dig előre lediktálják a szeminá­riumtervet, hogy a következő sze­mináriumig ezek alapján jegyze­teljenek és tanuljanak a hallga­tók, ezt igen kevesen teszik meg. Nem tudják, mi is a lényeges, mit kell kijegyzetelniük. Még nem tanultak meg egyénileg ta­nulni, sokkal hatékonyabb segít­ségre van tehát szükség e téren. Hasonló nehézségeik vannak a marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár jó néhány körében résztvevő hallgatóknak is. Azzal érvelnek, hogy ha már az idén módosították a pártoktatás szer­vezési formáit, előadásokat nem tartanak, ak­kor valamilyen más formában adjanak segítséget a tanulmányozáshoz. Mit tesznek a propagandisták? Nem minden e­­setben és nem minden körben tartanak konzultációkat. Pedig a Bútorgyárban számos jó példa van arra, hogyan kell megszer­vezni az egyéni vagy kollektív konzultációt. Nem ártana tapasz­talatcserét szervezni a propagan­disták között a jó módszerek el­terjesztésére. Ilyen esetekkel a­­zonban találkozni még a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vál­lalatnál is, a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatnál, a toplicai IF néhány pártalapszervezeténél és máshol is. Mindebből az következik, hogy a viták során kevés a hozzászóló, sok helyen a fontosabb elméleti kérdéseket nem mélyítik el, mert a hallgatók nem tanulmányoz­zák kellőképpen a dokumentumo­kat. Ilyen esetekben a propagan­disták kénytelenek megmagya­rázni, elmondani az illető témá­hoz kapcsolódó kérdéseket. Ide­je volna ezt már egyszer s min­denkorra felszámolni. Több gondot a jelenlétre A kongresszus dokumentumai alapos tanulmányozásának egyik alapvető feltétele a hallgatók pontos részvétele a szemináriumi vitákon. Ankétünk során több propagandista panaszkodott arra, hogy sok a hiányzás. Szeminári­umról szemináriumra más más hallgatók jelennek meg, minden­kor vissza kell térnie az előző kérdések bővebb megmagyarázá­sára. Az idei pártoktatási évben a hiányzások száma ténylegesen nagy, különösen ahol a pártszer­vezetek, azok bürói nem léptek közbe kellő eréllyel, nem vonták felelősségre a hiányzókat. Igaz, ennek­ az ellenkezőjére is van példa. A marosvásárhelyi Bútor­gyár gépház pártszervezete büró­­jának propaganda felelőse rend­szeresen látogatja a köröket, Ve­ress József, a 2-es egység párt­­alapszervezetének titkára szemé­lyesen foglalkozik a hiányzókkal. A Csíkszeredai ILEFOR-nál a bü­­rótagok egy-egy pártoktatási kö­rért felelnek, s ellenőrzik nem csak a jelenlétet, hanem azt is, hogyan készülnek fel a hallga­tók, tanácsokat, segítséget adnak. Ott azonban, ahol a pártszer­vezetek nem követik kellő figye­ lemmel és igényességgel a párt­i oktatás menetét, a látogatottsági sok kívánnivalót hagy maga ut­­tán. Gagyi László propagandista ■ Etédről elmondotta, hogy eseten-­­ként a 30—40 százalékot is el-­­ éri a hiányzók száma. Vannak­­ olyan párttagok, mint Kovács­­ Lajos, Jenei Ferenc, akik még­ egyetlen szemináriumon sem vet­­­­tek részt. A régeni Sportfelsze-­ reléseket Gyártó Vállalatnál a­ Benkő János és Sabau Máte vez­­zette körökön 7—11 hallgató hi-­­ányzik a húszból, s akik jelen­ vannak sem szólnak hozzá a­­ kérdésekhez. Nem jobb a helyzeti a marosvásárhelyi „Augusztus® 23" Bútorgyár jónéhány párt-­ szervezetében. A Demeter Ferenc - propagandista által vezetett kör­ben mindig nagyon sok a hiány-­­zó. Vannak itt is párttagok, mint­ Fülöp Sándor, akik még egyszer sem, vagy mint Nagy Jenő, Gra­­ur Viorel, Bálint János, Szőcs­­ Zoltán és mások, akik az 5 sze-­ mináriumból eddig csak egyen vettek részt. A propagandisták panaszkodnak, hogy az admi­nisztrációs osztály pártszervezete nem vonja felelősségre a gépko-­­­csivezetőket, akik tudomásul sem­­ veszik, hogy pártoktatásra kell járniuk.­­ Mindez megköveteli a pártszerv­i vezetőktől, hogy gyakrabban e-­­­lemezzék a pártoktatás menetét, számoltassák be a propagandis­tákat. Kövessék figyelemmel a szemináriumokon alkalmazott­­ módszereket. Tegyék kötelezővé­­ a konzultációkat s szigorúan von- ,­ják felelősségre azokat a pártta­gokat, akik hanyagságból nem lá-­­­togatják a szemináriumokat.­­ Persze, mindez szükséges, de nem elegendő ahhoz, hogy egyre­­ magasabb szintre emeljük a párt-, oktatást. Ehhez az is elengedhe-­­tetlen, hogy minden párttag és pártonkívüli dolgozó szorgalma-­­ san tanulmányozza a kijelölt for-,­rásanyagokat, felkészüljön a sze­­­mináriumra. Az ankétot IVA$ $TEFAN TÖRÖK FERENC SZAVAI GÉZA szöcs Áron és JENEI ÁRPÁD levelezőink tudósításai alapján állítottuk össze . VÖRÖS ZÁSZLÓ A KIS KIVÁNCSI SZÉKELY TIBOR felvétele MEGJELENT AZ Igaz Szó DECEMBERI SZÁMA A tartalomból: Horváth Imre új versciklusa | a Kiss Jenő: Arcok és sorsok (Versek) és Ion Brad, Horváth István és Anttl Baranga versei ft Szemlér Ferenc Hazafelé cí­­í­mű kisregényének befejező ré­sze Varró Ilona Szolgálat cí­mű elbeszélése © Stefan Banu­­lescu Az agyag­falu című novel­lája & Növekvő nemzedék — kerekasztal értekezlet a fiatal költőkről. Gálfalvi Zsolt, Hajdú Zoltán, Lászlóffy Aladár, Szász János, Szilágyi Domokos felszó­lalása © Elhervadt-e a Liliom? — Hajdú Győző tanulmánya © Jánosházy György írása a mai nyugati drámairodalom hagyo­mányairól $ Sugár Erzsébet szerkesztői jegyzetei Gaál Gábor válogatott műveiből 9z Irodalom •és iskola ^ Kiss Péter írása­­a romantikáról © Kacsó Sándor és Sütő András köszönti a 75. éves Molter Károlyt $ Szilágyi Do­mokos bukaresti levele ® Bajor Andor szilveszteri irodalmi le­xikona . Balázs Imre, Bencsik János és Szécsi András rajzai . Műmelléklet: Balogh Péter és Román Viktor szobrai ÚJÉVI LÁTOGATÁS A legidősebb pincérnél Marosvásárhelyen él az or­szág legidősebb pincére. Életé­nek 97. szilveszter éjszakáját töltötte el most, amikor 1965- ből átléptünk az 1966-os esz­tendőbe. — Miként érte az 1966-os év Bányai Márton bácsit? — kér­deztük január 2-án, amikor felkerestük a Horea utca 17. szám alatti otthonában. — Jól, aránylag jól. Éjfél után úgy éreztem, hogy a grippe távozóban van, s arra gondoltam, na, végre lejár a szobafogság, mehetek sétálni. Aztán ő fordult hozzám kér­déssel: — Az újévi jókívánságon kívül hozott-e egy kicsi hide­get? Nekem most az kell, mert csak akkor mehetek ki. A lágy idő nem nekem való. Majd tovább faggatott: — Ugyan biza, kitől hallott rólam? — A volt kollegáitól. — Szép dolog, hogy beszél­nek rólam, de tudja, én még jobban örvendtem volna, ha valamelyikük felkeres újév napján, hiszen sokan tanul­ták tőlem ezt a jó megélhe­tést biztosító szakmát, de egy sem jött felköszöntem. Sértődött az öreg, gondolom, s magamban igazat is adok neki. De mikor újra megszó­lal, hangjából már tréfás gúny csendül ki: — Pedig tudja, a pincérek figyelmes emberek. Az ismerősök szűkszavúnak tartják Bányai bácsit. Most meglepően bőbeszédű. Mon­dom is, hogy nem gondoltam, ilyen jól fogunk diskurálni. — Tudja kérem, ez is a mesterségemhez tartozik. A pincér beszédes és kedves kell legyen a vendéghez, még ak­kor is, ha semmi kedve erre. Közel egy évszázados életé­nek élményeiről, 75 évi mun­kában szerzett tapasztalatairól beszél. — Ki akartam ma menni egy kicsit, megtudakolni, hogy zajlott le a Hargitában, a Mu­­re­ul vendéglőben a szilvesz­ter. Ezek voltak az én utolsó munkahelyeim, s fájó szívvel jöttem el onnan. Meg akartam kérdezni, hány fogásos volt az ünnepi vacsora, mert mostaná­ban a szilveszter nagy ünnep. Valamikor nem így volt. Az első szilveszteri felszol­gálására emlékezik, arra, hogy miként hagyta ott a ke­reskedői szakmát, a pincérsé­­gért. — Egy évig kereskedősegéd voltam, de sehogy sem tud­tam megelégedni a keresetem­mel. Panaszkodtam az egyik barátomnak, aki pincér volt, s ő rábeszélt, hogy álljak be mellé. Nem bántam meg. Ez a szép, dús szemöldökű, őszhajú ember egészen átszel­lemül, amikor hajdani mun­kájáról beszél. Szeme csillog, látszik rajta, jól esik neki, hogy egy munkában eltöltött életről beszélgethet, van aki meghallgassa. — Naponta legalább 30—40 kilométert megtettem az asz­talok között, kezemben hét tányérral. De el sem tudja képzelni, milyen jó érzés volt, amikor láttam, hogy a vendé­gek elégedettek a felszolgá­lással. Igaz, amikor beálltam a pincérek megmondták: Te fi­am, nemcsak a kezeddel s lá­baddal dolgozol, mint a sza­bó, hanem a szemeddel, szád­dal, füleddel, mosolyoddal is. Életének bármelyik szaka­száról beszél, gyakran emle­geti Kolozsvárt. Érthető, ott született, ott tanulta a szak­mát, ott dolgozott 1885-től 1926-ig. — Hogy került Vásárhelyre? — Elcsalt a sógorom. — Megbánta-e? — Nem, mert ez a város olyan jó nyugodt, megfelelt az egyéniségemnek. Hamar megszerettem az itteni kör­nyezetet. Váratlanul ért az újabb kér­désem : — Bányai bácsi, miben lát­ja hosszit, egészségben gazdag életének a titkát? Egy darabig komolyan néz, aztán mosolyra derül az arca: — Ezt az orvosoktól kelle­ne kérdezze, de azért nekem is van mondanivalóm. Emlí­tettem, hogy nyugodt termé­szetű ember vagyok, sohasem szerettem idegeskedni. Minden jót csak mértékletesen hasz­náltam, még a bort is. Ügyel­tem, hogy soha se igyam a pohárt fenékig. Mert nem a hangulatért, hanem az egész­ségért ittam. A pálinkát soha­se szerettem. Bíztam az or­vosokban is. Hatvan éves vol­­ta­m, amikor azt tanácsolták, hagyjam abba a cigarettázást. Megfogadtam a tanácsuk, s nem bántam meg, mert az­után megjavult az étvágyam. Na de, szinte elfelejtettem a legfontosabbat: erőt az élet­hez nekem a jókedvvel vég­zett munka adott. Pedig ak­kor a pincér nem nyolc órát dolgozott — szól közbe 80 é­­ves élettársa. Most is sokat farag, kalapál, nem tud tét­len­ülni. Úgy látom, kicsit elfáradt a társalgásban. Kezet fogok, búcsúzkodom, s még egyszer boldog újévet kívánok. Megszorítja a kezem, a sze­membe néz. — Tudja, mit kí­vánok én maguknak, fiatalok­nak? Erőben, egészségben hosszú életet, mint az enyém. De ne feledjék el, a pohárt nem kell fenékig üríteni! MARKÓ BÉLA A S­zínművészeti Intézet Stú­dió Színházában január 4-é­n, kedden este 20 órakor. ÉDES FIAIM. A Színművészeti Intézet hallgatóinak előadása. Arta filmszínház: Utolsó vágta Santa Cruz felé Progresul filmszínház: Gyermekkorom emlékei Vörös Lobogó filmszínház: Volt egyszer egy öregember Ifjúsági filmszínház: Judex Munkás filmszínház: Az utcán Flacara filmszínház: Limonádé Joe VIDÉKI MOZIK MŰSORA Csíkszeredai Hargita filmszínház: Weir tanár pere Dicsői Melódia filmszínház: Valaki ott fent szeret engem Gyergyói Miorita filmszínház: Weir tanár pere Ludasi Flácára filmszínház: A banda Régens Patria filmszínház: Kicsoda doktor Sorge? Victoria filmszínház: Délután öt órakor Udvarhelyi Muncitoresc filmszín­ház: Hol lehet Ahmed? Toplicai Muncitoresc filmszínház: Winnetou A marosvásárhelyi Népi Egye­tem CUM SCRIEM, CUM VOR­­BIM ROMÁNESTE tanfolyamá­nak hallgatói részére január 4- én, kedden 18 órakor a Népi E­­gyetem előadótermében „SCRTE­­R­EA CU MAJUSCULE $1 MI­NUSCULE" témával Enachescu Timotei egyetemi lektor tart e­­lőadást. ■k A HAZÁNK TÖRTÉNELME tanfolyam hallgatói részére ja­nuár 4-én, kedden 17 órakor az Akadémiai Bázis termében (Tra­­­­dafirilor tér 9. sz.) ROMÁNIA IN PERIOADA 1933—1938. LUP­­TA MASELOR POPULARE CON­­DUSE DE P.C.R. IMPOTRIVA FASCIZARII TARII" címmel Fuchs Simon tudományos kuta­tó tart előadást. Az 1966. január 1-i szilveszteri Lottó-húzás nyerőszámai: Szokásos pénznyeremények: 10 a 90-ből 12, 38, 68, 45, 72, 58, 78, 14, 3, 8­3 a 90-ből 29, 90, 13 A póthúzás nyereményei: 35, 77,­53, 66, 46, 14, 90, 19, 60, 25 3 a 90-ből 44, 48, 19 Nyereményösszeg: 3,629.583 lej Ami késik, nem múlik... A meseváros téli fájáról a legszebb dísz, a hó, néhány napig hiányzott, de aztán az újesztendő második napjára megér­kezett. A hópelyhek csak úgy csillogtak a színes villanyégők­kel díszített fán. De virítottak a vásárhelyi könyvesboltok ki­rakatában is a szép újévi üdvözletek. A baj csak az, hogy akárcsak a hó, késve érkeztek meg ezek is. Napokon át hiá­ba kerestünk levelezőlap nagyságú képeslapot, mert nem volt. Nem ártana, ha az üzletvezetők tartalékolnák a készletet 1966. decemberére, mert ami biztos, az biztos. S nem rovom én fel a zöldség- és gyümölcsárusító egységek­nek sem, hogy az 1965-ös év utolsó napján szőlőt árultak. Bi­zony, milyen szép szőlő volt. Meglepett ez a figyelmesség, de az ördög tudja, hogy van az ember, de ilyenek vagyunk, még a jóban is találunk kifogásolni valót. Én például azt kifogá­solom, hogy miért nem volt szeptemberben is, végig. Ha ne­talán a december 31-én árusított szőlőből maradt még, jó len­ne azt is 1966. szeptemberére tartalékolni. CSÍKI BÉLA BRASSÓ TARTOMÁNYBAN a múlt évben 9 művelődési ott­hont és házat építettek, többek között Uzonkafürdőn, Vidonká­­kon, Erzsébetvároson és máshol. A BUKARESTI KERTÉSZETI ÉS SZŐLÉSZETI KUTATÓINTÉ­ZET szakemberei kitermeltek egy újfajta téli dinnyét. Az új dinnyefajta Franciaországból származik és sikerült meghonosí­tani hazánk természeti körülmé­nyei között. A dinnyét ősszel, fé­lig érett állapotban szedik le, majd hűvös, száraz helyen tart­ják, ahol tovább érik és télire sajátos aromát és ízt kap. Át­lagban 2 kilós nagyságú és hek­táronként 20—25.000 kilogramm termést ad. BUKARESTBEN 102 iskolai fogászati rendelő működik. Éven­te mintegy 600 osztály tanulói­nak jogkezelését végzik itt el. A BUKARESTI GERIÁTRIAI INTÉZET nyilvántartása szerint a múlt év elején hazánkban több mint 400 száz éves vagy ennél is idősebb ember élt. Ezen kívül mintegy 2.000 férfi és nő 95—99- ik születésnapját ünnepelte a ta­valy. Az ország legidősebb lakói­nak kétharmada nő. KOLOZSVÁR TARTOMÁNY­BAN a múlt esztendőben 15 fa­lusi áruházat, vegyesüzletet és falatozót építettek. Az idén újabb 17 szövetkezeti bolt nyílik a tartományban. Több község­ben már hozzákezdtek az új ke­reskedelmi létesítmények építésé­hez. LEVÉLTÁRI ADATOK SZE­RINT az első falusi iskolákat ha­zánkban nem a hatóságok, hanem maguk a parasztok létesítették. Ilyen iskolák 1800 körül főleg Olténiában voltak, ahol a szülők szűkös jövedelmükből fizették a tanítókat. Novaci járásban pél­dául 8 ilyen iskola volt, ugyan­ennyi Tismanában és 4 Jiu já­rásban. Főleg Olténia északi ré­szében működtek, ahonnan a Tudor Vladimirescu féle felkelés indult. 1848 után ezeket az is­kolákat betiltották, megtorlásul, amiért a tanítók részt vettek a forradalomban. A SUCEAVAI ÉLELMISZER Nagykereskedelmi Vállalat (ICRA) felépítette korszerű, 100 vagon befogadó képességű áruraktárát. A KÁRPÁTOK KORÁT L'OOO évre becsülik. Ezt az adatot fizi­kusok laboratóriumban állapítot­ták meg. Rendkívül pontos ké­szülékekkel megmérték a kőzetek rádióaktivítását és ennek alapján számították ki a keletkezésük óta eltelt időt. Keddre és szerdára borús, nedves idő várható. A hegyek­ben kisebb havazás, máshol eső, havas eső. A hőmérséklet éjszaka mínusz 6 —plusz 1, nappal mínusz 2— plusz 3 fok. Enyhe nyugati szél. Regge­lenként köd. \WW**4'»l>***w**i*w^{ V v w - - ------------------ II 4 I plécási Faipari Komplexum | I AZONNAL ALKALMAZ || V­ILLANYSZERELŐKET , ; Jelentkezni lehet a Komplexum \ \ I munkaszervezési osztályán, tele- t­e­­­fon: 1, 2, 3 belső 139. I! 1 A Ludasi Hegyi Ipari Vállalat RENDELÉSRE SZÁLLÍT: — FIBROBETON LAPOKAT ÉPÍTKEZÉSEKHEZ, — KÜLÖNBÖZŐ GUMITER­MÉKEKET Bővebb felvilágosítással a vállalat ludasi központja szolgál. Str. Republicii nr. 6. Tele­fon: 344, 217, 351. A Csíkszeredai Erdőgépesítési és Szállítási Vállalat (I.M.T.F.) Hargita utca 39 szám a terven felüli készletéből megrendelésre ELAD az állami vállalatoknak és szövetkezeti egységeknek külön­böző autóalkatrészeket és csapágyakat a SR—101, SR—131—113-as járművekhez. A terven felüli készleteket feltüntető jegyzéket a vállalat központi irodájában az érdeklődők rendelkezésére bocsát­ják. A beszerzési osztály felvilágosításokat a 425/3-as szá­mú telefonon is ad.

Next