Vörös Zászló, 1966. április (18. évfolyam, 76-101. szám)

1966-04-08 / 82. szám

XVIII. évfolyam 82 (4461) szám AZ ELSŐ NEGYEDÉV UTÁN Eredményekben gazdag negyedévet hagytunk magunk mögött. A tartományunk ipari egységeiben folyó lelkes szo­­­­cialista verseny eredményeként a negyedévi össztermelési tervet jóval határidő előtt teljesítették. Március 31-ig tartó-­­­mányunk ipari egységei 38,7 millió lejjel szárnyalták túl­­ össztermelési tervüket. A pártunk megalakulásának 45. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista versenyben számos vállalat tűnt ki.­­ Az alábbiakban rövid tudósításokban számolunk be az egyes ipari egységekben elért sikerekről. Újítóink hasznos kezdeményezései A Régeni Faipari Komplexum­ban immár jó pár éve eredmé­nyesen használják az asztalos­szalagfűrészeket a ládalemez gyártásánál, melyek a megszo­kott körfűrészek használatával szemben mintegy 18—20 százalé­kos anyagmegtakarítást eredmé­nyeznek. A szalagfűrészek hasz­nálatát az utóbbi időben még gazdaságosabbá tették újítóink. Egy öttagú újító kollektíva, Moldovan Emil főmérnök vezeté­sével, új technológiai eljárást kí­sérletezett ki. Az újítás lényege, hogy két szalagfűrészt csoporto­sítottak oly módon, hogy az első szalagfűrésztől a lemez tovább jut egy csatornán keresztül a következő szalagfűrészhez, innen pedig egy automatikus előtoló be­rendezés nyomja tovább az a­­nyagot. A termelékenység növe­lése révén 12.000 lej megtakarí­tás jön létre. Most újítóink azon fáradoznak, hogy négy szalagfű­részt csoportosítsanak úgy, hogy azt egy munkás szolgálhassa ki. Egy másik, egészen új és hasz­nos kezdeményezés: egy 25 mé­teres lemezszállító-szalag üzem­be helyezése a 12 szalagfűrésszel működő termelőcsarnokban. Ed­dig a felvágott ládalemezek a szalagfűrészek mellé elhelyezett ládába hullottak, ahonnan elvé­gezték az osztályozást. Most a felvágott lemezek ráesnek a szál­lítószalagra és az a csarnok egyik pormentes, tiszta helyére viszi az anyagot, ahol a segédmunkások jó munkakörülmény között vég­zik a szükséges minőségi osztá­lyozást. A szalag felszerelésével körülbelül 50.000 lej megtakarí­tást érünk el évente. NAGY LAJOS Több ezer garnitúra bútor A marosvásárhelyi „Augusztus 23" Bútorgyár dolgozói eredmé­nyesen zárták az első évnegye­det. Az össztermelési tervet 100,16, a készáru tervet 100,33, a munkatermelékenységi felada­tot 100,27 százalékban teljesítet­ték. Az eredmény annál is in­kább számottevő, mivel ebben az időszakban jónéhány új felada­tot kellett megoldaniuk. Jóllehet idejében felkészültek rá, több új termék párhuzamos szériagyártá­sa mégis erőfeszítést követel a vállalat munkaközösségétől. Az Ilva szobaberendezéseket már is­merik a vásárlók. Ebből a típus­ból 9 féle garnitúrát készítenek most. Az Universal szobaberen­dezés egyike a vállalat új termé­keinek. Az első negyedévben 240 garnitúrát gyártottak ebből a tí­pusból. Három hónap alatt a vállalat több mint 5.000 szoba­berendezést, 950 szekrényt, 800 fotelt, valamint más különálló darabot szállított megrendelői­nek. Export megrendeléseinek is si­­­­kerrel tett eleget a gyár. A 16 darabból álló, 623-as típusú komplex szobaberendezésből 45­­ garnitúrával gyártott többet az­ előirányzatnál. Az első évnegyed újdonságai közé tartozik az is,­­ hogy ebben az időszakban rátér-­ tek a stílbútorok nagyobb mére­tű gyártására. Új objektumokat adtak át A Tartományi Autószállítási Vállalat két jelentős objektum­mal lett gazdagabb az első év­negyedben. Ludason felépült és használatba adtak egy 300 jármű befogadására alkalmas, korszerű gépkocsikarbantartó állomást, va­lamint egy irodákat, öltözőt, für­dőt, stb., magába foglaló épüle­tet. Az új karbantartó állomás korszerűségére jellemző, hogy betonalapú parkolótérrel, speciá­lis műszaki ellenőrző aknával, melegvizes kocsimosóval rendel­kezik. A tágas, világos javító csarnokot melegített levegővel fűtik. Dicsőben ugyancsak korszerű karbantartó állomást építenek. A két évre tervezett munkálat egy részét befejezték, az állomást részlegesen még januárban hasz­nálatba adták. A karbantartási csarnok kétharmad részben el­készült, felépült az esztergá­lyos-, és kovácsműhely, vala­mint a gépkocsimosó. Nagyobb lesz a termelőfelü­let Rövidesen a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat dolgozói két új termelőcsarnokba költöznek be, mely összesen 3.000 négyzetmé­ter termelőfelületet biztosít. Az első évnegyed folyamán az épí­­­tők nagyvonalakban befejezték a munkálatokat, s pillanatnyilag az­­ utolsó simításokat végzik. Az új termelési csarnokokat fénycsöves világítással látták el,­ s a parkettezett termeket mele­gített levegővel fűtik. Az új csarnokokban rendezik majd be­­ a mechanikai megmunkáló, az I-es számú közszükségleti cikke-­­­ket és a cserealkatrészeket gyár­tó részleget. A termelőcsarnokok fölé épített irodahelyiségbe köl­töznek majd be a vállalat mű­szaki osztályai. Az új részleg üzembe helyezé­sével lényegesen javulni fog minden szempontból a termelési tevékenység és a munkafeltétel. YWITTNER ARTHUR Világ proletárjai, egyesüljetek ! a RKP MAROS-MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA mim m—i—p —— 1966. április 8, péntek Ára 25 iráni A cukorrépaföldekre összpontosítsuk a figyelmet! A korán beköszöntő tavasz tartományszerte lehetővé tette a tavaszi mezőgazdasági kam­pány gyors ütemű kibontako­zását és az első sürgősségi idő­szakba tartozó növények veté­sének megkezdését. Nem egy MTSZ-ben már befejeződött, vagy vége felé jár az előirány­zott korai kultúrák vetése. Vi­szont a több mint egy hétig tartó hideg és esős időszak megállította e jól indult tava­szi munkálatokat, s így több korai növény, de különösen a cukorrépa vetése megkésett. Ezért pillanatnyilag minden fi­gyelmünket a még jelentős te­rületen vetésre váró cukorré­pára kell összpontosítanunk. Erre annál is inkább szükség van, mert az agro­technikai szabályok szerint az optimális vetési időszak csak április 15— 20-ig tart, s a még hátralévő napokban az előirányzott össz­területnek több mint 85 szá­zalékát kell bevetnünk. A cukorrépa vetési ütemé­nek erőteljes fokozását minde­nek­előtt Ludas és Marosvá­sárhely rajonokban kell szor­galmazni, mert e két rajonban összpontosul a cukorrépavetés előirányzatának közel 60 szá­zaléka. Igaz, hogy eddig a lu­­dasiak állnak a legjobban, mi­vel a 7.100 hektárból már több mint 2.000 hektáron el­vetették a cukorrépát, de még így is náluk kell a legnagyobb területet bevetni. A Marosvá­sárhely rajoniaknak is bőven van vetnivalójuk, mert a 4.250 hektárból csak alig 10 száza­léknyit vetettek be. A fenti rajonok mellett a­­zonban olyanok is akadnak,a­­hol még meg sem kezdték a cukorrépa vetését, így példá­ul Régen rajonban a 2.340 hektárból még semmit sem ve­tettek. De a Dicső rajoniak sem dicsekedhetnek valami ki­emelkedő eredménnyel, mert a több mint 2.600 hektárból a­­lig 114 hektáron került földbe a cukorrépa magja. Mielőbb fejezzék be a koraiak vetését! A marosvásárhelyi MTSZ-ek túlnyomó többségében sikerült jól kihasználni az idei tavasz mezőgazdasági munkára alkal­mas napjait, s elvetni az első sürgősségi szakaszba tartozó növényeket. Kivételt csupán a len és a cukorrépa képez, a­­melyeket 57, illetve 10 száza­lékban vetettek el. Megjegyez­zük, hogy az első sürgősségi szakaszban 1.000 hektáron ter­vezték elvégezni a cukorrépa vetését, de csak 426 hektáron sikerült. Április közepén járunk, s a Marosvásárhely rajoni MTSZ- ekben, még az első sürgősségi A radnóti állami gazdaságban szakszerűen ápolják a kukori­cának szánt földeket időszakból is sok a vetnivaló. Ez pedig azzal a veszéllyel fe­nyeget, hogy összetorlódnak a munkák, s ennek következté­ben késlekedni fognak a többi vetésekkel is. Ezért mind a ra­­­­joni mezőgazdasági tanács, mind a termelőszövetkezetek szövetsége, de elsődlegesen az MTSZ-ek vezető tanácsai arra kell mozgósítsák az összes erő­ket, hogy minden felszikkadt parcellán azonnal vessék el a koraiakat, mert csak akkor biztosíthatják, hogy a kukorica és más növények magvai is idejében földbe kerüljenek. A Gheorghe Gheorghiu-IS­M városi gumikombinát egyik részlege A vaskos levélgyűjtemény­ből — amit minden álszerény­ség nélkül mutat — előkerül­nek a londoni, müncheni, zág­rábi, helsinki kutatóintézetek udvarias, tiszteletteljes levelei, kérésekkel, csereajánlatokkal. Egyik-másik pedig a hivatalos hangot félretéve, egyszerűen „kollegának“, vagy bizalmasan „Kedves Pistám“-nak szólítja a címzettet. Aztán kiadványok tiszteletpéldányai kerülnek elő, német, angol nyelven is. De hát ki ez az ember? Kohl István, a régeni 2-es számú középiskola laboránsa. Apjától annak idején a szűcsmestersé­get és az állatok, főleg a ma­darak iránti szeretetet örököl­te. Műhelye most is ott van a város egyik régi, boltozatos házában, de ködmönök helyett köröskörül kitömött állatok: beléptemkor is 6—8 medvefej volt az asztalon, az egyiknek éppen akkor preparálta a vi­csorgó állkapcsait. Nem akar kitérni a beszélgetés elől, szí­vesen magyarázgat, természe­tes hangon mondja el, hogy milyen megrendelést teljesít, nem dicsekszik soha, egyszerű­en tárgyilagos. — Itt van az egész állat­gyűjtemény? — nézek végig a mindenféle szárnyassal és e­­gyéb vaddal zsúfolt helyiségen. — Dehogy, dehogy. A nagy része fönt van az iskola szer­tárában, csak még egy kevés türelmet kérek, nyomban befe­jezem, és felmegyünk oda is. Előbb mégis a lakást ejtet­tük útba, ahol már várta az aznapi posta, egy tudomány­­egyetem ornitológiai, vagyis madártani tanszékének levele. — Nemrég jöttem haza a brassói madártani konferenciá­ról — még nem volt időm rendet csinálni — mondja, és rakosgatni kezd az Íróasztalán, ahol azt hiszem, a véletlenül ittrekedt néhány porszemnek is kijelölt helye van. Újra e­­szembe jut az egyik tanár sza­va, aki útbaigazított: „Rendkí­vüli ember, kérem, rendkívüli a szorgalma, a munkabírása. Képzelje el, az egyik szak­könyvet, amelyet csak kölcsön kapott meg, egészében lemá­solta, illusztrációkkal, meg mindennel együtt". — Milyen konferenciáról van szó? — Országos madártani kon­ferencia volt, három napig tar­tott, nagyon érdekes dolgokat hallottam — és már mutatja is a jegyzetfüzetét. — Hát én ebből sajnos nem sokat értek — mentegetőzöm — inkább azt a gyűjteményt szeretném megnézni, ha lehet. — Hogyne, hogyne, már me­gyünk is. Et öltözik készsége­sen. A műhely, az otthoni tudo­mányos munka és az iskola — ez tölti ki napjait, reggeltől es­tig, vagy néha az éjszakákat is. Hiszen tudományos címe: ornitológus — s nem csak a hazai, már az európai tudo­mányos szakvilágban is: több nagynevű tudóssal együtt ro­mán, magyar és idegennyelvű kiadványok szerzője. És ezért a címért a hajdani szücsinas­­nak —, aki a mester gyerme­kének ringatása közben Brehm­­et olvasta — ugyancsak meg kellett küzdenie. Az iskola állatgyűjteményét szertárnak neveztem az imént, de az igazság az, hogy most már elnevezése után is iskola­múzeum, mégpedig olyan mú­zeum, hogy azt hiszem, nagy­városi múzeumok is szívesen elfogadnák egyik-másik darab­ját. Vendégkönyv is van, sok­nyelvű beírások, elragadtatott sorok. - Kohl István megjegyzi, hogy az idegenek már tudnak róla, most már nemcsak a fer­detornyot nézik meg, ide is eljönnek. Egy hatalmas szarvas ötlik mindjárt a szemembe, mellet­te haragos medve. — Vérmedve volt, két em­bert is megmocskolt, amíg ide­került — magyaráz Kohl Ist­ván. A Kárpátok és a Delta állatai, több mint ezer szár­nyasfajta, vagy Dél-Amerika madárvilágának példányai: cse­repéldányok, a Michigani e­­gyetem küldte, vagy, szintén cserébe küldték valami más állatért a leningrádi zoológiai intézetből az uráli baglyokat is. — Mióta gyűjti ezeket az ál­latokat? — Tizenöt éve. — Szóval tizenöt év munká­ja van itt. Nem sajnálta a sa­ját értékes példányait átadni az iskolának? — Ugyan kérem, hát ma­gamnak miért gyűjtenék? Nem érdemel munkát, ami nem használ másnak is. Itt vannak a fiatalok, tanuojanak belőle, szeressék meg a természetet, hogy meglássák, milyen gyö­nyörű és gazdag ez az ország... így lesz a szenvedélyből hi­vatás, egy ember munkájából érték az egész közösségnek SZŐCS KÁLMÁN ! A szücsd­e­gi­a az ornily. 0 A dél-vietnami és a dél­­rhodésiai események újabb fejleményei (4. old.) A mai lapszámban: 0 Művelődési krónika (2. old.) 0 Felületes irodamunka — kárbament napok (3. old.) 0 Jó talaj és vetőgumó — Ezzel kezdődik a nagy krumplitermés (3. old) Falvakról jelentik A legutóbb érkezett levelek többségükben még az esőzés beállta előtti eredményeit is­mertetik a mezei munkának. Ahol az időjárási és talajvi­szonyok engedték, azóta bizo­nyára változott, szaporodott a megművelt hektárok száma. BEKŐ DÉNES Etédről a ta­vaszi árpa, zab, cukorrépa, ta­karmánynövény vetésének be­­fejezéséről, legelőtakarításról, REICHENBERGER LUDOVIC Régenből a szakszerű vetésről, GÁLL MÁRIA a csíkszent­­györgyi termelőszövetkezet bánkfalvi részlegéről a jó ü­­temű magágykészítésről, a ve­tés megkezdéséről, kaszálótisz­tításról tudósít. GÁSPÁR DÉ­NES Siklódról a legelőtaka­rításról, megfelelő hibridkuko­rica vetőmag biztosításáról, SZABÓ MARGIT Kőrispatak­ról a soron lévő tennivalók helyzetéről, és PATAKI JÁ­NOS Kerelőszentpálról a leg­jobb feltételek között végzett vetésről számol be. Tavaszi napsütésben a Carpati-sétány (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) Nagyjelentőségű ipari problémákról tanácskoztak A marosvásárhelyi pártbizottság szervezésé­ben tegnap délután városi színtű értekezletet tar­tottak a termelési kapacitások teljes kihasználá­sának és a munkaszervezés tökéletesítésének fel­tételeiről az ipari vállalatokban. Az értekezleten részt vettek: Nicolae Veresi elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára, Vasile Rus elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, a pártbizottság bürójának tagjai, párt-, szakszervezeti- és KISZ aktivisták, az ipari egységek pártszervezeteinek titkárai, szakszervezeti elnökök, KISZ-szervezeti titkárok, a vállalatok igazgatói és főmérnökei, mérnökök, technikusok, élenjáró dolgozók. Az értekezleten jelentést terjesztettek elő a fenti kérdésekről, melyet élénk vita követett. A Román Kommunista Párt megalakulásá­nak 45-ik évfordulója tiszteletére az elmúlt héten is számos kulturális rendezvényre került sor ra­­jonunk több művelődési otthonában. Szombat este nagyszámú közönség előtt Remetén rendez­ték meg a rajon legjobb agitációs művészbrigád­jainak seregszemléjét. (THOMÁN BÉLA) Megjelent az úttestekre festhető forgalmi jelzések szabványa. A forgalmi jelzőtáblák mel­lett még ezzel is felhívják a gépkocsivezetők fi­gyelmét a különböző baleseti veszélyekre, for­galmi szabályokra. Marosvásárhelyen a Milicia és a városi néptanács szervei az elkövetkező he­tekben festik ki az úttestr­e az új jelzéseket. Immár hagyománnyá vált, hogy a marosvá­sárhelyi és a kolozsvári fertőző klinikák, az Or­vostudományi Társaság fertőző patológiai és jár­ványügyi szakosztálya keretében évről-évre kö­zös tudományos ülésszakot rendeznek. Az idei, április 14-én sorra kerülő tudományos ülésszak előkészületei javában folynak. Ez alkalommal a vörheny problémáit vitatják meg.­­ A gyergyói Lenfonoda újítói ebben az évben tovább tökéletesítették a vetélő-csévé­­lő gépeket. Textolit műanyag­gal helyettesítették például az automaták acél csúszóékeit, hogy megóvják a csúszóékház falait a korai kopástól. Az acél fonalvezetők helyett­­, amelyek szintén hamar elkoptak, eltörtek és borzolták a szálat, porcelán, hengeralakú szálvezetőket szereltek fel Április 16. és 17-én Bukarestben, a Közgaz­dasági Intézetben tartják meg­ a vizsgát a fordítói jogosítvány megszerzésére. Részt vehetnek rajta mindazok, akik előzőleg jelentkeztek a Könyv­kiadó és Könyvterjesztő központnál. Kivirágzott a barackja (SZÉKELY TIBOR felvétele)

Next