Vörös Zászló, 1967. április (19. évfolyam, 77-102. szám)
1967-04-08 / 83. szám
Minden erőt a szántáshoz, vetéshez Mit tesznek a legelők feljavításáért Gyergyó rajonban ? Gyergyó rajon mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben több mint 10 800 szarvasmarhát tartanak nyilván. A juhok száma meghaladta a 20 ezret, s az állatlétszám szüntelenül növekszik. Az állatállomány takarmányozása gondot okoz mind a rajoni szerveknek, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A nyári takarmányozásban a főhelyet a legelők foglalják el. — Hány hektár legelője van jelenleg a rajonnak és hány számosállat befogadására alkalmas? Bajkó Sándor, a rajoni mezőgazdasági tanács elnöke válaszolt a kérdésre: „ Rajonunkban jelenleg 22 ezer hektár legelőt tartunk nyilván, melyből azonban tulajdonképpeni legelő csak 12.046 hektár, a többi beerdősödött, legeltetésre alig alkalmas terület. Figyelembe véve az előző években végzett legelői és javítási munkálatokat, legelőink 14 000 számosállat befogadására alkalmasak. — Mit tesznek a legelők karbantartásáért és feljavításáért? — A rajon 11 mezőgazdasági termelőszövetkezetének tagsága az idén 350 hektáron végez bokor, illetve fairtást, 650 hektár legelőt megtisztít a rönköktől, kövektől, hulladékoktól, 1 200 hektáron talajegyengetést, 150 hektáron pedig erózió elleni munkálatokat végez, illetve levezeti a vizet. E munkálatok idejében való elvégzésére, a termelőszövetkezetek többsége, az alfalui, remetei, csomafalvi, újfalusi, ditrói stb., állandó jellegű brigádokat szervez. Az előző években ezzel a munkával foglalkozó emberek többsége mostoha körülmények között dolgozott. Éjszaka maguk készítette kalibákban tértek nyugvóra. Az idén a mezőgazdasági tanács 6 nagyobb és 4 kisebb összerakható, tehát könnyen szállítható barakkot készíttetett, melyek egyenként 40, illetve 12 ember elszállásolására alkalmasak. Az elmúlt években munkánkat ezen a területen a beerdősödés elleni konok küzdelem jellemezte. Nem volt teljesen meddő ez a harc, helyenként azonban visszavonhatatlanul az erdő ötkőzött. Éppen ezért az idén és az e-utáni években a meglevő legelők fűhozamának növelése lesz fő feladatunk. Ennek érdekében az idén 600 hektáron kosaras trágyázást, 150 hektáron n-dis istállótrágyázást végeznek az MTSZ-ek, 20—30 tonna istállótrágyát juttatva hektáronként. Több mint 200 hektáron felülvetést is végeznek. Ehhez biztosítottuk a szükséges menynyiségű fűmagot. Néhány termelőszövetkezetnek, mint például az alfalusinak, már az elmúlt években is volt fűmagparcellája. A jövőben szeretnénk elérni, hogy mindeniknek legyen. . . A legelők fűhozama gazdaságos felhasználásának egyik legfontosabb feltétele a szakaszos legeltetés. Mit tettek a szakaszos legeltetés általánosításáért? Az elmúlt években több mezőgazdasági termelőszövetkezetben kisebb mértékben alkalmazták a szakaszos legeltetést. Ennek általánosítására azonban még nem voltak meg a szükséges feltételek. Az elektromos pásztort például csak kisebb területeken tudták alkalmazni. Az idén 9 termelőszövetkezet vezeti be a szakaszos legeltetést. A szakaszokat elkerítik egymástól. — Milyen állami befektetéseket eszközöltek a legelők feljavítására? A mezőgazdasági tanács az idén hozzákezd két mintalegelő létesítéséhez. Az egyiket a kilyénfalvi, úgynevezett ,,Fenek" határrészen állítjuk be, mintegy 240 hektáron. A tervrajzok már elkészültek. A munkálatok teljes befejezéséhez 3—4 év szükséges. Korszerű nyári táborokat építünk s a szakaszokat betonoszlopos drótkerítésekkel választjuk el. A másik mintalegelőt a szárhegyi MTSZ használatában lévő „Szeszesina" nevű, 401 hektáros területen állítjuk be. Erre a célra 2 599 000 lej állami befektetést eszközlünk. Lejegyezte: DOMAHIDI Gyula , A gyergyói Lenfonoda gépcsarnoka Az idő nem vár — Négy éve nem hullott ennyi csapadék — panaszolta ottjártunkkor Balogh Mihály, a szentgericei termelőszövetkezet mérnöke. — Huszonnyolc milliméter jött le egy éjszaka — egészítette ki valaki a jelenlévők közül. — Hát az bizony elég baj nekünk. Nem bírja a föld a gépet, hisz még a hegyoldalakból is víz bukkan elő. Pedig már ugyancsak meggyűlt a tennivalónk. Ez igaz is, hisz ottjártunkkor még 100 hektár cukorrépa és 100 hektár lóhere várt vetésre, hogy a burgonyaültetésről ne is beszéljünk. Pedig a vezető tanács által A nyárádgálfalvi termelőszövetkezetben is traktorral ültetik a burgonyát. Képünkön: Fekete Domokos, a szentlászlói részleg brigádosa, Farkas Sándor traktoros, munkáját figyeli elkészített ütemterv szerint ez már rég a földben kellene, hogy legyen. — Azért még nem késtünk meg olyan nagyon — próbálták nyugtatni önmagukat. Mert valójában ők is nyugtalankodnak. Tudják, hogy az idő nem vár. Egymás után telnek a napok, s a vetés marad. Éppen ezért a vezető tanács a brigádosokkal újra megtárgyalta az előállt helyzetet, s úgy döntött, hogy ott, ahol traktorral nem lehet dolgozni, lóvontatású vetőgépeket kell munkába állítani. Teljesítményük ezeknek is eléri a 10 hektárt. S hasonló operatív intézkedésekre a továbbiakban is szükség van. Rendszeresen kell ellenőrizni a vetésterületeket s felkutatni azokat a helyeket, ahol hamarabb szikkad a talaj. Csakis így hozhatják be, minél hamarabb az idő okozta lemaradást s készülhetnek fel alaposan a kukorica vetésére. Marosjárán se késsen a vetés Ahol kellőképpen kihasználták a mezei munkára alkalmas napokat, a soron lévő feladatokból sokat elvégeztek március folyamán. A kerelőszentpáli termelőszövetkezetben például az előirányzott 200 hektár lóhere, 20 hektár zabosbükköny, 4 hektár magrépa, 2 hektár korai burgonya földbetétele után, a 195 hektár cukorrépa és a 15 hektár cukorborsó vetéséből a tudósítás postázásakor már csak annyi volt hátra, hogy e sorok megjelenése előtt befejezik. A kertészek teljesítménye is említést érdemel. A szőlőst 3, a gyümölcsöst pedig 5 hektár új telepítéssel növelték az elmúlt hetekben. A tavaszi szőlőmunkák tervében 40.000 új karó elhelyezése is szerepel. A 150 hektáron befejezéshez közeledő cukorrépavetésről, 2 hektár szőlőtelepítésről és 50.000 szőlőkaró rendeltetési helyére juttatásáról érkezett hír a bükkösi termelőszövetkezetből is. Az 5 hektár paradicsom területének előkészítésén fáradozó kertészek pedig néhány nap múlva 1.000 négyzetméterről a hajtatott uborka gazdag termését szedik le és juttatják el a fogyasztókhoz. Jó lenne, ha a fenti példákat a marosjárai termelőszövetkezet tagjai is minél előbb követnék. A vezető tanács gondoskodjék arról, hogy a magágykészítés mellett a vetés se késsen. Az őszi kalászosok tápanyag utánpótlását szintén gyorsítani kell, hogy a műtrágya helyszínre szállításával lefoglalt pótkocsis traktort más, sürgős munkára lehessen beosztani. Mivel a műtrágyaszállítás a felázott, megrongálódott dűlőutak egy részén traktorral eléggé nehézkes, a fogatok jobban megfelelnek erre a célra. PATAKI János, MILNA Gheorghe és IRSAI József tudósítása népszínház nyílt régenben Régenben megnyílt tartományunk első népszínháza. A román tagozat Nelu Ionescu NEINCREDERE IN FOISOR című három felvonásos színművét mutatta be. A darabot Eugen Marcus, a marosvásárhelyi Állami Színház művésze rendezte. A népszínház magyar tagozata tegnap este mutatkozott be M. Septelici: ODISSZEUSZ ÉS A VÉLETLENEK című darabbal. Mindkét előadás nagy sikert aratott. A képen: jelenet a Neincredere in foisor című darabból. Bukarestbe érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására péntek délben a fővárosba érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége. A küldöttségben Etienne Faron elvtárs a Francia KP KB Politbürójának tagja, a L’Humanité igazgatója és Jacques Denis elvtárs, a Francia KP KB tagja vesz részt. A Baneasa repülőtéren a küldöttség tagjait a következő elvtársak fogadták: Paul Niculescu- Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bzottságénak és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Ghizela Vass, az RKP KB tagja, Constantin Vasiliu az RKP KB helyettes osztályvezetője, pártaktivisták. (Agerpres) A III. OLDALON: Irodalom és műtés Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a Francia Kommunista Párt küldöttségét Péntek délután Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára megbeszélést folytatott Etienne Faion elvtárssal, a Francia KP KB Politbüroának tagjával, a L’Humanité igazgatójával és Jacques Denis elvtárssal, a Francia KP KB tagjával. A megbeszélésen részt vettek a következő elvtársak: Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára. Leonte Rautu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának, tagja, a KB titkára, Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Ghizela Vass, az RKP KB tagja. Ebből az alkalomból meleg, elvtársi légkörben véleménycsere folyt a két pártot kölcsönösen érdeklő egyes kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet több időszerű kérdéséről. ÚT ÉPÜL Azon a helyen, ahol valamikor csak ösvény volt, s a Beszterce vize sokáig a sziklának, vagy mocsaras résznek szorította az arra járó szekeret, út építéséhez fogtak a Bélbor községiek. Jórészt szekérrel hordták tovább a hegyoldalból levágott, s az út szélesítéséhez szükséges földet. A Hollósarkát és Bélbort összekötő szakaszon a téli időszakban sem szünetelt a munka. A kőbányából gépkocsikkal szállították el az útmenti prizmák anyagát. Öt kilométeres szakaszon már el is terítették a zúzalékot, s az idén végig elkészül a két helységet összekötő hengerelt út. BALÁZS Károly Bélbor és Hollósarka között Tudományosan elemzik a termelés megszervezését Mérnökökből, közgazdászokból és technikusokból álló széles körű kollektíva foglalkozik a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatban a termelés tudományos megszervezésével. Hét munkabizottság alakult ezzel a céllal, s ezek tevékenységét egy főkomisszió irányítja, hangolja össze. Munkaprogramjuk első szakaszában ezek a bizottságok részletesen elemzik a termelés menetét. Később intézkedéseket dolgoznak ki a munka szervezésében észlelt hibák helyrehozására. Végső fokon a belső erőforrások felfedéséről és értékesítéséről van szó, a termelékenység növelése, a minőségjavítás és a fémanyag maximális hasznosítása érdekében. WITTNER Arthur CSEMETEÜLTETÉSI TAPASZTALATCSERE Szombaton, április 8-án fontos tapasztalatcsere színhelye lesz a hajnalpataki vágterület. A Tartományi Erdőgazdálkodási Igazgatóság a tartomány összes erdészeti mérnökeinek részvételével gyakorlati bemutatón ismerteti a csemeteültetésben alkalmazott legújabb módszereket, mint amilyen többek között az ékalakú ültetés. Ezzel a módszerrel a gyergyói Erdészeti hivatal a felére csökkentette a csemeteültetés tervezett önköltségét. Erről és az erdősítési munkálatok megszervezéséről, valamint a kitermelésből származó hulladékanyagok eltávolításáról Bajcsi István főmérnök terjeszt elő tanulmányi jellegű tájékoztató, jelentést. Az elmúlt napokban megkezdődött 320 hektár terület beerdősítése 1 200 000 darab luc-, erdei-, és vörösfenyő csemetével. Eddig több mint 20 hektáron végeztek ezzel a munkával. THOMÁN Béla Ütemesen haladnak a bányaipari építkezések A Bányaipari Minisztériumnak az idén 2,526 milliárd lejes beruházási tervet kell megvalósítania. Ennek keretében több mint 250 kilométernyi föld alatti tárna építését irányozták elő. Az első negyedévi eredmények elemzése arról tanúskodik, hogy a minisztérium 108,2 százalékban teljesítette tervét, s ez az egész évi terv 21,4 százalékának felel meg. A minisztérium saját bánya- és felszíni építési szervezetei az évi terv 23 százalékát valósították meg. Az ebben az időszakban üzembe helyezett létesítmények között szerepel a Telek- Gyalár alagút, a Tarnita — I. M. Suceava flotáció IV. vonala, a Schitu Golesti-i Juger sodronypálya és számos más bányaipari munka. Azon létesítmények közül, amelyeknek megkezdését erre az évre vették tervbe, a kitűzött határidőben megkezdődött a Slanic-i új sóbánya megnyitási munkája és megteremtették a feltételeket a többi munka idejében való megindításához is. (Agerpres) Tervek a kizidis korszerűsítésére Az április 1-i lapszámunkban helyt adtunk néhány, a vendéglátóipar korszerűsítésével kapcsolatos véleménynek. A mit kér, mit kap a vendég a közétkeztetési egységekben címmel megjelent ankétot azzal zártuk, hogy visszatérünk a kérdésre és az olvasók elé tárjuk a vendéglátóipar vezetőinek véleményét a felvetett kérdésekről. Ismertetjük, hogy milyen lehetőséget látnak azok megoldására, milyen terveik vannak a korszerűsítésre, az egyhangúság felszámolására, a vendégek igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében. A Helyi Közélelmezési Vállalatnál folytatott megbeszélésen részt vettek Solymosi Sándor igazgató, Hirschorn Soma, a kereskedelmi osztály vezetője, Rechita Mihail, a termelési osztály vezetője és Kodácz Júlia főkönyvelő. Tekintve, hogy az IAPL vezetősége nem ért egyet azokkal a bírálati megjegyzésekkel, melyek ankétünk első részében elhangzottak, elöljáróban azokat próbálták tisztázni. Hivatkoztak arra, hogy a nemrég megejtett ellenőrzés során a vállalat vezetőségét megdicsérték felsőbb szervei a jó gazdálkodásért, azért, hogy az egységekben sok sajátos, helyi ételt hoznak forgalomba. Ilyen előzmények után kellemetlenül érintette a vállalat vezetőit az, hogy nem mindennel elégedettek a vendégek. Mint mondották, készül a válasz, mely rávilágít arra, hogy a magasabb mércét felállítóknak nincs mindenben igazuk. Mi várjuk a választ, melynek természetesen helyet biztosítunk a lapban, de addig is, míg elkészül, nézzük meg, milyen tervek foglalkoztatják a Helyi Közélelmezési Vállalat vezetőit, egységeik korszerűsítését, a kiszolgálás megjavítását illetően? Az elhangzott véleményeket nem kötöttük névhez, úgy adjuk közre, mint a vállalat vezetőinek egységes álláspontját. Tervünk, hogy új egységeket létesítsünk, olyanokat, melyeknek külseje, étrendje merőben más, mint a meglévőké. Nem azért tesszük ezt, mintha a jelenlegi egységeink nem elégítenék ki az igényeket, hisz a Muresulról dicsérően nyilatkoztak mind a külföldiek, mind az ország más városaiból érkezettek, de a helyiek is. Rá is szolgáltak az elismerésre, naponta 29 féle ételt szolgálnak fel. Ebből választhat mindenki, igénye, ízlése szerint. Mit akarunk még? Vannak távolabbi és közelebbi terveink. E szerint a víkend-telepen halász csárdát nyitunk. Hajó formájú épület lesz, ahol hal-különlegességeket szolgálunk fel. A Bolyai utcában létesülő vadász vendéglőben nyúl, őt és más vadpecsenyét készítenek majd. Lesz egy lepénysütő-söröző a város központjában. A restaurálás befejezése után a Vár egyik bástyájában római stílusú vigadót rendezünk be. Szovátán megnyílik a vadász-halász csárda a megnagyobbított Tivoli helyiségben. A Sóhegy mellett eredeti megoldású büfét rendezünk be. Ezek a tervek teljesen megegyeznek azok óhajával, akik ankétünk első részében szót emeltek a vendéglátóipar korszerűsítése mellett, így érthetetlen számunkra, miért a felháborodás a bíráló megjegyzések miatt a vezetőség részéről. Vajon nem az késztette őket ilyen tervek kovácsolására, hogy nekik is egyhangúnak tűnik a jelenlegi hálózat? Bizonyára a többi szempontok mellett ez is közrejátszott. A Kereskedelmi Igazgatóságnál Veres Ferenc aligazgató véleményét kértük ki a vendéglátóipar korszerűsítésének szükségességéről. — Ez a kérdés bennünket is foglalkoztat. Az elkövetkező években lesznek olyan egységek, melyek első látásra megragadják a vendéget. Ilyenek a felsoroltak mellett a Toplica és Borszék közötti útszakaszon felépülő Esztena-vendéglő, ahol zsendicét, puliszkát szolgálnak fel. Tusnádon is létesül egy eredeti, malomhoz hasonlító egység. Itt rostonsülteket, lepényeket árusítanak majd. Sokan a szemünkre vetik, hogy hiányoznak a régi, úgynevezett kurta kocsmák. Sokszor hallani, milyen jó volt ez, vagy az a kiskocsma. Igaz, hogy jó volt, de többségük a legelemibb egészségügyi követelményeknek sem felelt meg. Az idő teltével különben is sok minden elveszti varázsát. Tapasztalatunk szerint a vendégek nagy része nem is elégszik meg ma azzal, ami régen talán tetszett. De a jó hagyományt ápoljuk. Miért mentek szívesen az emberek egy-egy ilyen helyre? Mindeniküknek volt valamilyen különlegessége. Az egyikbe a flekken, a másikba a vargabéles, vagy a sajátos zamatú bor vonzotta a vendégeket. Mi is arra törekszünk, hogy minden vendéglőnek legyen sajátos profilja. Ebben az évben kaptunk tájborokat az állami gazdaságoktól. Készítik a „Ház különlegessége“ néven az olyan ételeket, melyek felveszik a versenyt bármely régi vásárhelyi híres kurta kocsma főztjével. Ezek a változások természetesen nem mennek végbe egyik napról a másikra. Míg felépülnek az új egységek, idő telik el. Addig is arra törekszünk, hogy a kiszolgálást az igények színvonalára emeljük. Jó, hogy a közvélemény előtt taglaljuk ezeket a kérdéseket, mert így több nézőpontot összevetve szűrhetjük le a szükséges tanulságokat. Minden javaslatot szíves-örömest fogadunk. Közös a cél, mi azt akarjuk, hogy a vendégek jól érezzék magukat vendéglőinkben és a többi közétkeztetési egységeinkben. Ezek után nincs is szükség arra, hogy konklúziót vonjunk le, hisz az utóbbi vélemény sűríti mindazt, amit kifejthetnénk a vendéglátóipar korszerűsítéséről.