Vörös Zászló, 1967. április (19. évfolyam, 77-102. szám)

1967-04-08 / 83. szám

Minden erőt a szántáshoz, vetéshez Mit tesznek a legelők feljavításáért Gyergyó rajonban ? Gyergyó rajon mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben több mint 10 800 szarvasmarhát tarta­nak nyilván. A juhok száma meg­haladta a 20 ezret, s az állatlét­szám szüntelenül növekszik. Az állatállomány takarmányozása gondot okoz mind a rajoni szer­veknek, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A nyári takarmányozásban a főhelyet a legelők foglalják el. — Hány hektár legelője van jelenleg a rajonnak és hány szá­mosállat befogadására alkalmas? Bajkó Sándor, a rajoni mező­­gazdasági tanács elnöke válaszolt a kérdésre: „ Rajonunkban jelenleg 22 e­­zer hektár legelőt tartunk nyil­ván, melyből azonban tulajdon­képpeni legelő csak 12.046 hek­tár, a többi beerdősödött, legel­tetésre alig alkalmas terület. Figyelembe véve az előző é­­vekben végzett legelői és j­avítási munkálatokat, legelőink 14 000 számosállat befogadására alkal­masak. — Mit tesznek a legelők kar­bantartásáért és feljavításáért? — A rajon 11 mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetének tagsá­ga az idén 350 hektáron végez bokor, illetve fairtást, 650 hek­tár legelőt megtisztít a rönköktől, kövektől, hulladékoktól, 1 200 hektáron talajegyengetést, 150 hektáron pedig erózió elleni munkálatokat végez, illetve leve­zeti a vizet. E munkálatok ide­jében való elvégzésére, a terme­lőszövetkezetek többsége, az al­­falui, remetei, csomafalvi, újfa­lusi, ditrói stb., állandó jellegű brigádokat szervez. Az előző években ezzel a mun­kával foglalkozó emberek több­sége mostoha körülmények kö­zött dolgozott. Éjszaka maguk készítette kalibákban tértek nyugvóra. Az idén a mezőgazda­­sági tanács 6 nagyobb és 4 ki­sebb összerakható, tehát könnyen szállítható barakkot készíttetett, melyek egyenként 40, illetve 12 ember elszállásolására alkalma­sak. Az elmúlt években munkán­kat ezen a területen a beerdő­­södés elleni konok küzdelem jel­lemezte. Nem volt teljesen med­dő ez a harc, helyenként azon­ban visszavonhatatlanul az erdő ötkőzött. Éppen ezért az idén­­ és az e-­utáni években a meglevő legelők fűhozamának növelése lesz fő feladatunk. Ennek érde­kében az idén 600 hektáron ko­saras trágyázást, 150 hektáron n-dis istállótrágyázást végeznek az MTSZ-ek, 20—30 tonna is­tállótrágyát juttatva hektáron­ként. Több mint 200 hektáron felülvetést is végeznek. Ehhez biztosítottuk a szükséges meny­­nyiségű fűmagot. Néhány terme­lőszövetkezetnek, mint például az alfalusinak, már az elmúlt években is volt fűmagparcellá­­ja. A jövőben szeretnénk elérni, hogy mindeniknek legyen. . . A legelők fűhozama gazda­ságos felhasználásának egyik legfontosabb feltétele a szaka­szos legeltetés. Mit tettek a sza­kaszos legeltetés általánosításá­ért? Az elmúlt években több me­zőgazdasági termelőszövetkezet­ben kisebb mértékben alkal­mazták a szakaszos legeltetést. Ennek általánosítására azonban még nem voltak meg a szüksé­ges feltételek. Az elektromos pásztort például csak kisebb te­rületeken­­ tudták alkalmazni. Az idén 9 termelőszövetkezet ve­zeti be a szakaszos legeltetést. A szakaszokat elkerítik egymás­tól. — Milyen állami befektetése­ket eszközöltek a legelők felja­vítására? A mezőgazdasági tanács az idén hozzákezd két mintalegelő létesítéséhez. Az egyiket a ki­­lyénfalvi, úgynevezett ,,Fenek" határrészen állítjuk be, mintegy 240 hektáron. A tervrajzok már elkészültek. A munkálatok tel­jes befejezéséhez 3—4 év szük­séges. Korszerű nyári táborokat építünk s a szakaszokat beton­oszlopos drótkerítésekkel választ­juk el. A másik mintalegelőt a szár­­hegyi MTSZ használatában lévő „Szeszesina" nevű, 401 hektáros területen állítjuk be. Erre a célra 2 599 000 lej állami befek­tetést eszközlünk. Lejegyezte: DOMAHIDI Gyula , A gyergyói Lenfonoda gépcsarno­ka Az idő nem vár — Négy éve nem hullott ennyi csapadék — panaszolta ottjár­­tunkkor Balogh Mihály, a szent­­gericei termelőszövetkezet mér­nöke. — Huszonnyolc milliméter jött le egy éjszaka — egészítette ki valaki a jelenlévők közül. — Hát az bizony elég baj ne­künk. Nem bírja a föld a gépet, hisz még a hegyoldalakból is víz bukkan elő. Pedig már ugyan­csak meggyűlt a tennivalónk. Ez igaz is, hisz ottjártunkkor még 100 hektár cukorrépa és 100 hektár lóhere várt vetésre, hogy a burgonyaültetésről ne is beszél­jünk. Pedig a vezető tanács által A nyárádgálfalvi termelőszö­vetkezetben is traktorral ül­tetik a burgonyát. Képünkön: Fekete Domokos, a szentlász­­lói részleg brigádosa, Farkas Sándor traktoros, munkáját figyeli elkészített ütemterv szerint ez már rég a földben kellene, hogy legyen. — Azért még nem késtünk meg olyan nagyon — próbálták nyug­tatni önmagukat. Mert valójában ők is nyugta­lankodnak. Tudják, hogy az idő nem vár. Egymás után telnek a napok, s a vetés marad. Éppen ezért a vezető tanács a brigádo­­sokkal újra megtárgyalta az elő­állt helyzetet, s úgy döntött, hogy ott, ahol traktorral nem le­het dolgozni, lóvontatású vető­gépeket kell munkába állítani. Teljesítményük ezeknek is eléri a 10 hektárt. S hasonló operatív intézkedésekre a továbbiakban is szükség van. Rendszeresen kell ellenőrizni a vetésterületeket s felkutatni azokat a helyeket, a­­hol hamarabb szikkad a talaj. Csakis így hozhatják be, minél hamarabb az idő okozta lemara­dást s készülhetnek fel alaposan a kukorica vetésére. Marosjárán se késsen a vetés Ahol kellőképpen kihasználták a mezei munkára alkalmas napo­kat, a soron lévő feladatokból so­kat elvégeztek március folyamán. A kerelőszentpáli termelőszö­vetkezetben például az előirány­zott 200 hektár lóhere, 20 hektár zabosbükköny, 4 hektár magrépa, 2 hektár korai burgonya földbe­­tétele után, a 195 hektár cukor­répa és a 15 hektár cukorborsó vetéséből a tudósítás postázása­kor már csak annyi volt hátra, hogy e sorok megjelenése előtt befejezik. A kertészek teljesítmé­nye is említést érdemel. A sző­lőst 3, a gyümölcsöst pedig 5 hektár új telepítéssel növelték az elmúlt hetekben. A tavaszi szőlőmunkák tervében 40.000 új karó elhelyezése is szerepel. A 150 hektáron befejezéshez közeledő cukorrépavetésről, 2 hektár szőlőtelepítésről és 50.000 szőlőkaró rendeltetési helyére juttatásáról érkezett hír a bük­­kösi termelőszövetkezetből is. Az 5 hektár paradicsom területének előkészítésén fáradozó kertészek pedig néhány nap múlva 1.000 négyzetméterről a hajtatott ubor­ka gazdag termését szedik le és juttatják el a fogyasztókhoz. Jó lenne, ha a fenti példákat a marosjárai termelőszövetkezet tagjai is minél előbb követnék. A vezető tanács gondoskodjék ar­ról, hogy a magágykészítés mel­lett a vetés se késsen. Az őszi kalászosok tápanyag utánpótlá­sát szintén gyorsítani kell, hogy a műtrágya helyszínre szállításá­val lefoglalt pótkocsis traktort más, sürgős munkára lehessen beosztani. Mivel a műtrágyaszál­­lítás a felázott, megrongálódott dűlőutak egy részén traktorral eléggé nehézkes, a fogatok job­ban megfelelnek erre a célra. PATAKI János, MILNA Gheorghe és IRSAI József tudósítása népszínház nyílt régenben Régenben megnyílt tarto­mányunk első népszínháza. A román tagozat Nelu Io­­nescu NEINCREDERE IN FOISOR című három felvo­­násos színművét mutatta be. A darabot Eugen Mar­cus, a marosvásárhelyi Ál­lami Színház művésze ren­dezte. A népszínház ma­gyar tagozata tegnap este mutatkozott be M. Septe­­lici: ODISSZEUSZ ÉS A VÉLETLENEK című darab­bal. Mindkét előadás nagy sikert aratott. A képen: jelenet a Ne­­incredere in foisor című darabból. Bukarestbe érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására péntek délben a fővá­rosba érkezett a Francia Kom­munista Párt küldöttsége. A kül­döttségben Etienne Faron elv­társ a Francia KP KB Polit­­bürójának tagja, a L’Humanité igazgatója és Jacques Denis elv­társ, a Francia KP KB tagja vesz részt. A Baneasa repülőtéren a kül­döttség tagjait a következő elv­társak fogadták: Paul Niculescu- Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bzottságénak és Állandó Elnök­ségének tagja, a KB titkára, Manea Ma­nescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára. Ghizela Vass, az RKP KB tagja, Cons­tantin Vasiliu az RKP KB he­lyettes osztályvezetője, pártakti­visták. (Agerpres) A III. OLDALON: Irodalom és műt­és Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a Francia Kommunista Párt küldöttségét Péntek délután Nicolae Ceau­sescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára megbeszélést foly­tatott Etienne Faion elvtárssal, a Francia KP KB Politbüro­­á­­nak tagjával, a L’Humanité igazgatójával és Jacques Denis elvtárssal, a Francia KP KB tagjával. A megbeszélésen részt vettek a következő elvtársak: Paul Ni­­culescu-Mizil, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a KB titkára. Leonte Rautu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának, tagja, a KB titkára, Manea Ma­­nescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Ghizela Vass, az RKP KB tagja. Ebből az alkalomból meleg, elvtársi légkörben véleménycse­re folyt a két pártot kölcsönö­sen érdeklő egyes kérdésekről, a kommunista és munkásmozga­lom, valamint a nemzetközi helyzet több időszerű kérdéséről. ÚT ÉPÜL Azon a helyen, ahol valamikor csak ösvény volt, s a Beszterce vi­ze sokáig a sziklának, vagy mo­csaras résznek szorította az arra járó szekeret, út építéséhez fogtak a Bélbor községiek. Jórészt sze­kérrel hordták tovább a hegyol­dalból levágott, s az út szélesíté­séhez szükséges földet. A Holló­sarkát és Bélbort összekötő szaka­szon a téli időszakban sem szüne­telt a munka. A kőbányából gép­kocsikkal szállították el az útmen­ti prizmák anyagát. Öt kilométe­res szakaszon már el is terítették a zúzalékot, s az idén végig elké­szül a két helységet összekötő hengerelt út. BALÁZS Károly Bélbor és Hollósarka között Tudományosan elemzik a termelés megszervezését Mérnökökből, közgazdászokból és technikusokból álló széles kö­rű kollektíva foglalkozik a ma­rosvásárhelyi Könnyűipari Fel­szereléseket Gyártó Vállalatban a termelés tudományos megszer­vezésével. Hét munkabizottság a­­lakult ezzel a céllal, s ezek tevé­kenységét egy főkomisszió irá­nyítja, hangolja össze. Munkaprogramjuk első szaka­szában ezek a bizottságok részle­tesen elemzik a termelés mene­tét. Később intézkedéseket dol­goznak ki a munka szervezésében észlelt hibák helyrehozására. Végső fokon a belső erőforrások felfedéséről és értékesítéséről van szó, a termelékenység növe­lése, a minőségjavítás és a fém­anyag maximális hasznosítása érdekében. WITTNER Arthur CSEMETEÜLTETÉSI TAPASZTALATCSERE Szombaton, április 8-án fontos tapasztalatcsere színhelye lesz a hajnalpataki vágterület. A Tarto­mányi Erdőgazdálkodási Igazga­tóság a tartomány összes erdé­szeti mérnökeinek részvételével gyakorlati bemutatón ismerteti a csemeteültetésben alkalmazott legújabb módszereket, mint ami­lyen többek között az ékalakú ül­tetés. Ezzel a módszerrel a gyer­­gyói Erdészeti hivatal a felére csökkentette a csemeteültetés ter­vezett önköltségét. Erről és az er­dősítési munkálatok megszerve­zéséről, valamint a kitermelésből származó hulladékanyagok eltá­volításáról Bajcsi István főmér­nök terjeszt elő tanulmány­i jel­legű tájékoztató, jelentést. Az elmúlt napokban megkezdő­dött 320 hektár terület beerdősí­­tése 1 200 000 darab luc-, erdei-, és vörösfenyő csemetével. Eddig több mint 20 hektáron végeztek ezzel a munkával. THOMÁN Béla Ütemesen haladnak a bánya­ipari építkezések A Bányaipari Minisztériumnak az idén 2,526 milliárd lejes be­ruházási tervet kell megvalósíta­nia. Ennek keretében több mint 250 kilométernyi föld alatti tár­na építését irányozták elő. Az első negyedévi eredmények elemzése arról tanúskodik, hogy a minisztérium 108,2 százalékban teljesítette tervét, s ez az egész évi terv 21,4 százalékának felel meg. A minisztérium saját bá­nya- és felszíni építési szerveze­tei az évi terv 23 százalékát való­sították meg. Az ebben az idő­szakban üzembe helyezett létesít­­mények­ között szerepel a Telek- Gyalár alagút, a Tarnita — I. M. Suceava flotáció IV. vonala, a Schitu Golesti-i Juger sodrony­pálya és számos más bányaipari munka. Azon létesítmények kö­zül, amelyeknek megkezdését er­re az évre vették tervbe, a kitű­zött határidőben megkezdődött a Slanic-i új sóbánya megnyitási munkája és megteremtették a feltételeket a többi munka ide­jében való megindításához is. (Agerpres) Tervek a kizidis korszerűsítésére Az április 1-i lapszámunkban helyt adtunk néhány, a vendéglá­tóipar korszerűsítésével kapcsola­tos véleménynek. A mit kér, mit kap a vendég a közétkeztetési egységekben címmel megjelent ankétot azzal zártuk, hogy vissza­térünk a kérdésre és az olvasók elé tárjuk a vendéglátóipar veze­tőinek véleményét a felvetett kér­désekről. Ismertetjük, hogy milyen lehetőséget látnak azok megoldá­sára, milyen terveik vannak a korszerűsítésre, az egyhangúság felszámolására, a vendégek igé­nyeinek fokozottabb kielégítése érdekében. A Helyi Közélelmezési Vállalat­nál folytatott megbeszélésen részt vettek Solymosi Sándor igazgató, Hirschorn Soma, a kereskedelmi osztály vezetője, Rechita Mihail, a termelési osztály vezetője és Kodácz Júlia főkönyvelő. Tekintve, hogy az IAPL veze­tősége nem ért egyet azokkal a bírálati megjegyzésekkel, melyek ankétünk első részében elhangzot­tak, elöljáróban azokat próbálták tisztázni. Hivatkoztak arra, hogy a nemrég megejtett ellenőrzés so­rán a vállalat vezetőségét megdi­csérték felsőbb szervei a jó gaz­dálkodásért, azért, hogy az egy­ségekben sok sajátos, helyi ételt hoznak forgalomba. Ilyen előzmé­nyek után kellemetlenül érintette a vállalat vezetőit az, hogy nem mindennel elégedettek a vendé­gek. Mint mondották, készül a válasz, mely rávilágít arra, hogy a magasabb mércét felállítóknak nincs mindenben igazuk. Mi vár­juk a választ, melynek természe­tesen helyet biztosítunk a lapban, de addig is, míg elkészül, nézzük meg, milyen tervek foglalkoztat­ják a Helyi Közélelmezési Válla­lat vezetőit, egységeik korszerű­sítését, a kiszolgálás megjavítását illetően? Az elhangzott vélemé­nyeket nem kötöttük névhez, úgy adjuk közre, mint a vállalat ve­zetőinek egységes álláspontját.­­ Tervünk, hogy új egységeket létesítsünk, olyanokat, melyeknek külseje, étrendje merőben más, mint a meglévőké. Nem azért tesszük ezt, mintha a jelenlegi egységeink nem elégítenék ki az igényeket, hisz a Muresulról di­­csérően nyilatkoztak mind a kül­földiek, mind az ország más vá­rosaiból érkezettek, de a helyiek is. Rá is szolgáltak az elismerésre, naponta 29 féle ételt szolgálnak fel. Ebből választhat mindenki, igénye, ízlése szerint. Mit aka­runk még? Vannak távolabbi és közelebbi terveink. E szerint a víkend-telepen halász csárdát nyi­tunk. Hajó formájú épület lesz, ahol hal-különlegességeket szolgá­lunk fel. A Bolyai utcában léte­sülő vadász vendéglőben nyúl, őt és más vadpecsenyét készítenek majd. Lesz egy lepénysütő-söröző a város központjában. A restau­rálás befejezése után a Vár egyik bástyájában római stílusú viga­dót rendezünk be. Szovátán meg­nyílik a vadász-halász csárda a megnagyobbított Tivoli helyiség­ben. A Sóhegy mellett eredeti megoldású büfét rendezünk be. Ezek a tervek teljesen meg­egyeznek azok óhajával, akik an­kétünk első részében szót emeltek a vendéglátóipar korszerűsítése mellett, így érthetetlen számunk­ra, miért a felháborodás a bíráló megjegyzések miatt a vezetőség részéről. Vajon nem az késztette őket ilyen tervek kovácsolására, hogy nekik is egyhangúnak tűnik a jelenlegi hálózat? Bizonyára a többi szempontok mellett ez is közrejátszott. A Kereskedelmi Igazgatóságnál Veres Ferenc aligazgató vélemé­nyét kértük ki a vendéglátóipar korszerűsítésének szükségességé­ről. — Ez a kérdés bennünket is foglalkoztat. Az elkövetkező évek­ben lesznek olyan egységek, me­lyek első látásra megragadják a vendéget. Ilyenek a felsoroltak mellett a Toplica és Borszék kö­zötti útszakaszon felépülő Eszte­­na-vendéglő, ahol zsendicét, pu­liszkát szolgálnak fel. Tusnádon is létesül egy eredeti, malomhoz hasonlító egység. Itt rostonsülte­­ket, lepényeket árusítanak majd. Sokan a szemünkre vetik, hogy hiányoznak a régi, úgynevezett kurta kocsmák. Sokszor hallani, milyen jó volt ez, vagy az a kis­kocsma. Igaz, hogy jó volt, de többségük a legelemibb egészség­ügyi követelményeknek sem fe­lelt meg. Az idő teltével külön­ben is sok minden elveszti vará­zsát. Tapasztalatunk szerint a vendégek nagy része nem is elég­szik meg ma azzal, ami régen ta­lán tetszett. De a jó hagyományt ápoljuk. Miért mentek szívesen az emberek egy-egy ilyen helyre? Mindeniküknek volt valamilyen különlegessége. Az egyikbe a flek­ken, a másikba a vargabéles, vagy a sajátos zamatú bor vonzot­ta a vendégeket. Mi is arra tö­rekszünk, hogy minden vendég­lőnek legyen sajátos profilja. Eb­ben az évben kaptunk tájborokat az állami gazdaságoktól. Készítik a „Ház különlegessége“ néven az olyan ételeket, melyek felveszik a versenyt bármely régi vásárhelyi híres kurta kocsma főztjével. Ezek a változások természete­sen nem mennek végbe egyik napról a másikra. Míg felépülnek az új egységek, idő telik el. Ad­dig is arra törekszünk, hogy a kiszolgálást az igények színvona­lára emeljük. Jó, hogy a közvé­lemény előtt taglaljuk ezeket a kérdéseket, mert így több néző­pontot összevetve szűrhetjük le a szükséges tanulságokat. Minden javaslatot szíves-örömest foga­dunk. Közös a cél, mi azt akar­juk, hogy a vendégek jól érezzék magukat vendéglőinkben és a töb­bi közétkeztetési egységeinkben. Ezek után nincs is szükség ar­ra, hogy konklúziót vonjunk le, hisz az utóbbi vélemény sűríti mindazt, amit kifejthetnénk a vendéglátóipar korszerűsítéséről.

Next