Vörös Zászló, 1967. július (19. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-01 / 154. szám

XIX. évfolyam 154 (4842) szám Bőségesnek ígérkezik az idei takarmány­alap A Tirnaveni rajong MTSZ-ek­­ben a kapásnövények ápolásával egyidejűleg a takarmányfélék be­takarítása is sürgőssé vált. A több mint 4.200 hektár here és lucer­na mellett 5.500 hektár természe­tes fűfélét is lekaszáltak. A vetett takarmányok betakarításával már szinte végeztek a termelőszövetke­zetek, viszont a fűfélék kaszálása még csak az elejénél tart. Ha­sonló a helyzet a silózással is: a tervekben szereplő 25.000 tonná­nak eddig még a 1° százalé­kát sem tárolták. A bőséges takarmányter­més, csak akkor vezet ha­sonlóan bőséges termelés­hez, az állattenyésztésben, ha idejében és kifogástalan minőségben tárolják. Ez pe­dig arra kötelez minden MTSZ-t, hogy minél rövi­­debb idő alatt a tárolókba hordjon minden szálasta­karmányt. A királyfalvi termelőszövetke­zet vezető tanácsa és tagsága ál­talában magáévá is tette a gyors betakarítás követelményeit, hisz javarészt már a tárolókban van a 85 hektár here, 45 hektár lucerna és 22 hektár baltacím szénája. A természetes kaszálókon is vágni kezdték a dús termést, de már jóval lassúbb ütemben Arra hi­vatkoznak, hogy a gyors fejlődés­ben lévő kapások sürgette gyom­talanítás fékezte a s­zénakészítés lendületét. Ez érvként felhozha­tó, de megfontoltabb munkaszer­vezéssel minden bizonnyal több­szörösére gyorsítható a betakarí­tás üteme. A küküllővári mezőgazdasági termelőszövetkezet ezirányú tevé­kenysége még ennyire se kielégí­tő. Mulasztások rontották a na­gyon jó minőségű és bőven ter­mett hereszénát. A június 21-ig lekaszált 100 hektár here jó részét rendekben kapta az eső. Szárító­­állványok hiányában többször is kiteregették és összeszedték, míg be tudták hordani. A 9 hektár lu­cernájukat már eredményesebben takarították be, mert léghuzatos szárítóval tárolták. A mindössze 100 hektár termé­szetes kaszálónak is csak mint­egy feléről takarították be a ter­­mést Nem találunk magyarázatot a fűfélék betakarításának lassú ütemére, mert a tag­ság érdekelté tételét a 30 százalékos részesedés bizto­sítja. A dombói MTSZ is, akárcsak az említett két mezőgazdasági egység, befejezte a vetett takar­mányok betakarítását. Az 50 hek­tár lucernájukat léghuzatos mód­szerrel tárolták. Hasonlóan kifo­gástalan minőségben tárolták a hereszénát is. A természetes ka­szálók füveinek kaszálását vi­szont itt sem vágják, pedig már az elöregedés veszélye fenyegeti a nagyon jó minőségű füveket. Összegezve elmondhatjuk, hogy a vetett takarmányo­kat többé-kevésbé jó minő­ségben és idejében tárolták, nem így a természetes fü­veket. Ez utóbbival kapcso­latban nagy közömbösséget tapasztaltunk, ami Huná­­veni vajonban különösen káros, hisz amúgy is kevés a takarmányféléjük. Te­hát több következetességet és fe­lelősségérzetet a természetes ka­szálók füveinek betakarításánál, mert ezt követeli a közös érdek és állatállomány. VARGANCSIK István Román gépek külföldnek A Marin export román külkeres­kedelmi vállalat nemrégiben ú­­jabb szerződést kötött, s ennek értelmében 15 darab 2100 lóerős Diesel-villamosmozdonyt szállít Bulgária Népköztársaságba. Az u­­tóbbi időben a Marin export 400 darab különböző kapacitású a­­szinkron villanymotort szállított osztrák, belga és francia cégek­nek. A Német Demokratikus Köz­társaságba 70 G—40 és G—16 tí­pusú lyukasztógépet,, Svájcba, I­­ránba, Olaszországba, Japánba és Líbiába pedig különböző szer­számgépeket­­küldtünk.'­­* . .. " 1967. július 1, szombat Ara 25 báni Megünnepelték a tanügyi dolgozók napját Az Árta filmszínház helyisé­gében tartották m­eg a marosvá­­sárhelyi tanügyi dolgozók , ta­nítók, tanárok, pedagógusok, fő­iskolai tanárok nagygyűlését. A városi nép­tanács részéről Udvar­helyi József és Titea Ioan elv­társak üdvözölték a tanügyieket, s méltatták egy évi tevékenysé­güket, az ifjú nemzedék nevelé­sében elért kiemelkedő sikereket. A pionírok küldöttsége is köszön­tötte az oktatókat, nevelőket, majd átadták a kitüntetéseket, a diplomákat az élenjáró tanügyi dolgozóknak. Az ünnepséget színvonalas mű­sor zárta. Az Állami Színház művészei: Tanai Bella, Erdős Ir­ma, Maya Indries és Ioan Citta Baciu klasszikus és jelenkori köl­tők verseit szavalták, majd a Filharmónia művészei Vivaldi műveket adtak elő. Ugyanazon a napon a Művelő­dési Palota nagytermében került sor a rajoni tanügyi dolgozók nagygyűlésére. A termet zsúfo­lásig megtöltötték a rajon köz­ségeiből, falvaiból érkezett tan­ügyi dolgozók, akik melegen ünnepelték a bevonuló elnöksé­get, amelyben helyet foglaltak a rajoni néptanács képviselői, ta­nítók, tanárok, nevelők. A nagy­gyűlést Borda Ioan elvtárs nyi­totta meg, majd Konc loan elv­társ olvasta­ fel a jelentést a ra­joni tanügyi káderek 1966/'67-es évi munkájáról. Felszólalt még Izsák Zsigmond elvtárs, a rajoni pionirtanács részéről, aki üdvö­zölte a jelenlévőket és további sikereket kívánt szocialista köz­társaságunk leendő építőinek ne­velésében. Az ünnepeltek közül is felszó­laltak néhányan. A maguk és társaik nevében megköszönték az elismerést és megfogadták, hogy továbbra is lelkesen, felelősség­­tudattal végzik munkájukat. Ezek után itt is átnyújtották a kitüntetéseket, pionírok kö­szöntötték föl nevelőiket, majd a makfalvi és nyárádszeredai pioníregyüttesek szolgáltattak színvonalas műsort. Az ünnepeltek hírek ■ események ■ hírek ■ események ■ hírek ■ események ■ hírek Épül a szovátai új víztelep Új mederben a Zsil Impozáns munka­­ fo­lyik Szovátán, a félévszá­zaddal ezelőtt létesített, szétszórt egységekből ál­ló víztelep közvetlen kö­zelében. A tervező egyet­len üveg- és hagyomá­nyosan terméskővel bur­kolt betonfalú épületbe tömörítette a víz tisztítá­sához, kezeléséhez és fő­vezetékbe nyomásához szükséges berendezést. A beruházó, a Közüze­mek Vállalata elégedett az elért munkaüzemmel, a további gyors építés­­szerelés minden feltétele, adva van. Egy kivételé­vel. Hiányzik a jelenlegi tápvezeték kiiktatásához szükséges öntöttvascső. I­­dejében gondoskodik-e erről a Tartományi É­­pítkezési Tröszt vezetősé­ge, ettől függ most min­den. Sikerül-e tető alá hozni az épületet, s ezál­tal biztosítani a téli fron­tot? Milyen nagyszerű volna, ha az építők és szerelők előbbre hozhat­nák a víztelep és Szová­­ta új vízhálózatának át­adási határidejét! JUTALOM­KIRÁNDULÁS A marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútor­gyár dolgozói múlt évi kimagasló eredményei­kért az iparág országos élenjáróinak kijáró ver­senyzászló mellé 50.000 lej, úgynevezett „zászló­pénzt“ is kaptak. Ezt az összeget arra használják fel, hogy megismerkedje­nek hazánk festői szép­ségű tájaival. Ezeken, a két napos kirándulá­sokon több mint 230 bútorgyári dolgozó vesz részt. Július 8—9-én kerül sor a harmadik körútra, Segesvár — Brassó — Sinaia — Sep­­siszentgyörgy és Tusnád útvonalon. (TÖRÖK F.) A Rovinari-i szénme­dence övezetében nemrég eltérítették a Zsil folyót, hogy megkezdhessék a girlai lignitbánya meg­nyitását. A Zsil régi med­re alatt húzódó gazdag széntelep kiaknázásával évi több mint 2 200 000 tonna lignitet fognak ki­termelni. Az új bánya te­zembe helyezését 1969-re irányozták elő. A leendő kitermelés helyén már megkezdődtek a lecsapo­­lási és bányanyitási mun­kálatok. Húsz éves az állami kereskedelem Az állami kereskede­lem fennállásának husza­dik évfordulója alkalmá­ból országos kirakatren­dezési versenyt kezdemé­nyezett a Belkereskedel­mi Minisztérium. Tarto­mányunkból a helyi ke­reskedelmi vállalatok 48 kirakatrendező kollektí­vája vesz részt a vetélke­dőn. A négy szakaszból álló verseny első idősza­kában a Csíkszeredai, gyergyói, Tirnaveni-i ke­reskedelmi vállalatok ki­rakatrendezői értek el fi­gyelemre méltó ered­ményt, míg most, a má­sodik szakaszban, amikor a turisztika népszerűsíté­se az egyik cél, a maros­vásárhelyi Élelmiszer He­lyi Kereskedelmi Vál­lalat és az Ipari Termé­kek Helyi Kereskedelmi Vállalatának kirakatren­dezői mutatnak fel jobb eredményeket. Permetezéssel védekeznek a kolorádóbogarak ellen a bögözi termelőszövetkezet határában. A kocsi sok családban jelenti ma a beteljesült álmot és az igazi szórako­zást. Rengeteg ember vág neki a kocsiszerzésnek. E­­gyesek örökölnek s abból veszik, mások évekig gyűjtenek, legtöbben pe­dig a Lottón, vagy a Pro­­nosporton játszanak, hogy végre autótulajdonosok le­gyenek. Mert mindenki tudja: a kocsi, az kocsi! Egy olyan műhelyre bukkantam, ahol a pár ezer vagy pár száz kilo­méterben levő gépkocsi már nem kocsi, legalábbis, amíg innen ki nem ke­rül. .. Az acélkék Fiat ormá­nya harmonika! A mellet­te lévő Moszkvicsé sem lehetett kevésbé díszes, a­­mikor behozták, de már helyre „pofozták“, így mondom: pofozták, habár a köztudatban ez keve­sebbet jelent ,mint a va­rázsolás. Jó tudni! A szak­ember sosem varázsol, a­­hogyan egyesek elképze­lik, hanem keményen, szí­vós kitartással pofozza az anyagot, akár a félholt embert az orvos, hogy életre keltse. A munkás CTYlbCY­­UiP'rtbnnp­iml.nhnn doktor a szakmájában! Csak ő érti egyedül, hogy egy tropára ment kocsit miként lehet megmenteni az ócskavas sorstól. A szakember csodákat művel... De a póruljárt tulajdonos ezt egyelőre csak sejti, ezért nem aka­­ródzik neki távozni a mű­helyből: — Vajon lesz még be­lőle kocsi, uram? — kér­di megnyugtatásra várón. És a szakember, aki bí­zik erejében, mosolyra görbült szájjal válaszol: — Tessék megnyugodni, biztosan lesz még belőle kocsi. A mestert, Samu Lajost kérdem: — Bizonyára sok elke­seredett arcot lát... — Elég sokat. —­ Nem nehéz kitalálni, hogy a tulajdonos lelke is úgy összemegy, mint a karambolos kocsija. — Nem is jó arról be­szélni. .. Persze, aki köny­­nyebben hozzájut a pénz­hez, annak nem olyan ne­héz a lelke, mint azé, aki­nek újra nagyot kell húz­nia a nadrágszíján. És aki annyit spórolt, az még előteremti a javítás árát is, csakhogy ne károsuljon olyan nagyot. —­­ Fiat­alitául hogy gyűröd ott ennyire össze? — Állítólag egy trak­tor elejébe vágott. Elkép­zelheti! A nagy sebesség­től valósággal leszakította a traktor első kerekét. — És a Moszkvics? — Azzal csúnyább eset történt. A tulajdonosának még a könyve sem volt meg. A sógora vezette! Nagy sebességben fékezett és a kocsi bepörgött. Elég szomorú. .. Nem is a tu­lajdonos hozta el a kocsit, hanem a felesége. A sebesség tehát nehéz ezreket emészthet fel pil­lanatok alatt és ezzel egy időben egész családok élet­kedvét veheti el. A műhely, amelyben az életkedveket hozzák vissza a sírból, csupán akkora, hogy két kocsinál több nem is fér bele. Régebb lovakat parkoltak itt!... most pedig kocsikat „va­salnak". .. A múlt és a jelen tehát találkozott, persze egy autó­vasalás már nem annyiba kerül, mint egy leparkolás. Az összegyűrt karosszériát csak nagy türelemmel és jó adag tehetséggel lehet kivasalni, megadni neki a régi formát. Itt, a műhelyben a pre- riportja ciziós gépeknek nyoma sincs. A mindent tudó gépet a szakember tehetsége pótolja. A nemrég még tükör­sima ajtón mintha tankok dübörögtek volna keresz­tül. — Lesz még belőle gálfekő? — kérdem én is kétkedve Simon Sándor­tól, aki már hozzászokott a kuncsaftok biztatásához. — Hogyne lenne! Tessék megnézni a kocsi elejét, az sem volt különb. — Nem tudom felfogni, miként egyengetik ki a pléhet, hiszen tudomásom szerint, ha egy anyagot nyújtanak, kalapálnak, a méretek megváltoznak. És egyáltalán, hogyan lehet­séges roncsokból újra pompás autót csinálni? Ejj, ha bennem is annyi önbizalom lenne, mint Simon Sándorban! Úgy néz még egyszer a kocsi ajtajára, mint szabó a gyűrött ruhára. — Ez még semmi, ké­rem — mondja. — Jó másfél esztendővel ezelőtt egy Renault 10-es, mely­nek a leggyengébb a ka­rosszériája, a Meggyesfal­vi Konzervgyár előtt ne­kivágott a villanypózná­nak és úgy elhajlott, mint egy kifli. Akik látták, — mert ahogy behoznak egy­­egy karambolos kocsit, sokan megbámulják —, azt mondták, hogy: —ezt sem vezeti többet a gaz­dája. — Miután kijavítot­tuk, nyoma sem látszott a karambolnak, s a tulaj­donos szebb pénzért adta el, mint amennyiért vette. — S mi okozza a bajt? — Legtöbb esetben a sebesség. Sokan még a vil­láskulcsot sem ismerik, s azt hiszik pár ezer kilo­méter után, hogy értenek a vezetéshez. Az új típu­sú kocsik fékjei roppant érzékenyek. Nemrég vitte haza az egyik kuncsaft a 85- es Fiatját. Csupán kétszáz kilométert szaladt vele, még haza sem ért jóformán és a kocsi be­ugrott a sáncba. Nagyon összetört. Amikor eljött érte, úgy kapta meg, a­hogy az üzletből hozta. Még a kis kéményseprő is ott lopott a volán fö­lött. .. Ezért biztatjuk a kuncsaftokat, hogy ne ke­seregjenek. Új kocsit visz­nek el innen is. — És milyen szerszá­mokkal dolgoznak? Simon Sándor kihúz egy fiókot. — Itt van minden tu­dományunk. Ha belenéz az ember a fiókba, használhatatlan ócskavasnak nézi a tartal­mát. Simon Sándor nem mu­tatta meg az igazi szerszá­mot, az erős, aranyat érő kezét, ő azt hiszi, hogy valóban azok az idétlen, csiszolatlan vasdarabok e­­gyengetik ki a kocsi ajta­ját, sárhányóját. Pedig próbálná csak más hasz­nálni, nem sokra menne velük. Talán a szobrász boldogulna, ezekkel a szer­számokkal. A szobrásznak persze neve van. Művész! Simon Sándor pedig ka­rosszéria bádogos a Metá­rus szövetkezetben. Nyilván, ezek után is azt mondom, hogy a ko­csi, az kocsi, aki teheti, vegye meg, de ne gyö­nyörködjék a kilométer óra előreugró mánusá­­ban... Mert szerintem az órára rajzolt százas, száz­­huszas figyelmeztetőül szolgál, és nem azt mutat­ja, hogy ki mennyire jó sofőr. ■ ‘­­ Oltyán László A dolgozók nagy megelégedéssel fogadták a kis fizetések emeléséről szóló párt- és kormányhatározatot Újabb munkasikerekkel­­ válaszolunk pártunk­­ gondoskodására ! A kis fizetések emelésére vo­natkozó párt- és kormányhatá­rozatot vállalatunk dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták. Érthető, hiszen m­unkásnőink mintegy 25 százalékát érinti közvetlenül az örömhír: fiatal lányokat, csalá­dos anyákat, gyermekeiket ma­guk eltartó asszonyokat. De ha­sonló megelégedéssel fogadták a hírt a nagyobb fizetésű munka­­­­tár­saik is. Vállalatunk dolgozói erős, összeforrott közösséget al­kotnak, együtt örülnek a jónak, bánkódnak, ha valamelyik mun­katársukat szomorúság éri, közö­sen törekednek teljesíteni, sőt túlszárnyalni az állami tervből rájuk háruló feladatokat. Tudják, hogy akiket egyénileg érint a fizetésemelés, ezután még lelke­sebben, még nagyobb odaadással fognak dolgozni. Valamennyien tisztában va­gyunk azzal, hogy a legújabb párthatározat országunknak a szocializmus építésében elért eredményei nyomán láthatott napvilágot. Jó tudni, hogy sike­reinkhez vállalati közösségünk is hozzájárul. Félévi eredményein­ket még nem ismerjük pontosan, de az öthónapi mérlegből követ­keztetve nem lesz okunk szé­gyenkezni. Öt havi össztermelési tervünket 6.696.000 lejjel teljesí­tettük túl, vagyis ez idő alatt 32.675 darab különféle ruházati cikkel juttattunk többet az or­szágnak, mint amennyit tervünk megszabott. Visszautasításunk nem volt, s ez külön öröm szá­munkra, nemcsak hírnevünkért, de mindazokért, kiknek jó minő­ségű termékeinkkel megelégedést szerzünk. Ebben az évben, akár­csak az ország valamennyi ipari egységében, mi is kutatjuk a tu­dományos munkaszervezés lehe­tőségeit, s a jó módszereket igyekszünk azonnal alkalmazni a termelés hatékonysága érdeké­ben. Ennek köszönhetően a ter­ven felül gyártott ruházati cik­kek nagy részét a munkaterme­lékenység növelésével értük el, s a félévet előre láthatólag mint­egy 700.000 lej terven felüli jö­vedelemmel zárjuk. UNGVÁRI János, a ,,Maros" Készruhagyár igazgatója A Tartományi Mozivállalat sok alkalmazottját érinti a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának és Románia Szocia­lista Köztársaság Minisztertaná­csának Határozata a kis fizetések emeléséről. Erről beszélgettünk Butiurca Oliviával, a vállalat e­­gyik alkalmazottjával, aki a ma­rosvásárhelyi Progresus filmszín­házban dolgozik. Mint mondja, a havi fizetése 625 lej volt, tehát most mintegy 11,5 százalékkal fog növekedni augusztus 1-től. Ennek persze na­gyon örvend, akárcsak azok a munkatársai, akiknek jövedelme az alacsonyabbak közé tartozott. Butiurca Olivia tudja azt, is, hogy ezentúl felelősségteljesebb munkát várnak tőle s ezt vállalja is. f­­ ••­ív Vasbeton csúcsok (KERESZTESI Flórián felvétele) A vegyipari tudományos kutatóivonka irány kérdéséről Tartományunk gazdasági fel­lendülésében a vegyipar egyre na­gyobb szerepet játszik. A terme­lés tudományos szervezését segí­tik elő a kutató laboratóriumok, melyek munkatervében szereplő problémák kapcsolódnak a termeléshez és az a céljuk,­ hogy elősegítsék új termékek gyártásá­nak bevezetését, a termékek mi­nőségének javítását, az önköltség csökkentését. A Tirnaveni-i Vegyipari Kom­binát kutató laboratóriumában a múlt esztendőben nagy jelentősé­gű problémákat oldottak meg. Az ion­cserélők felhasználásával új módszert dolgoztak ki a sósav tisztítására, amely magasabb mi­nőségi mutató elérését tette lehe­tővé. A bázikus kálcium hipoklo­­rit gyártási módszerének kidol­gozása egy új termék előállítását segítette elő, melynek hiánya é­­rezhető volt a nemzetgazdaság­ban. A Marosvásárhelyi Vegyipa­ri Kombinát kutató laboratóriu­ma eddig öt problémát oldott meg, melyek közül négyet már alkalmaznak is a termelésben. Legjelentősebb a nátriumbikro­­mát feloldása a gázok mosására használt vízben. Ezzel a módszer­rel sikerült eltávolítani a káros nitrogén oxidokat és elkerülni az ammóniák-gyár időszakos leállá­sát, amire a gázok eltávolítása céljából volt szükség. Három 14 napos leállás elkerülésével éven­te 12 600 tonna ammóniák több­let termeléshez jutottak, körülbe­lül 17 millió lej értékben. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a felső­oktatásban dolgozó szakemberek kutató munkájukat a gyakorlati élet, a termelés szük­ségleteihez igazítják. A három­éves Pedagógiai Főiskola kémiai katedrájának munkacsoportja a hazai fotozselatinok tanulmányo­zásával és a fotoemulziók érzéke­­nyítésére használt ciánfestékek szintézisével foglalkozik. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit a Marosvásárhelyi Fotópapír Üzem­ben értékesítik. Az Orvostudomá­nyi­ és Gyógyszerészeti Intézet, valamint az Egészségügyi Állami Felügyelőség kémiai laboratóriu­maiban folyó kutatások a tarto­mányunkban található ásványvi­zekkel, valamint az ipari szenny­vizeknek a folyóvizeink tisztasá­gára gyakorolt káros hatásával kapcsolatosak. A Tudományos Kutató Tevé­kenységet Egybehangoló Tartomá­nyi Bizottság vegyipari alcsoport­jának feladata támogatni ezt a kutató munkát. Ilyen értelemben nagy jelentőségük van a különbö­ző laboratóriumok, illetőleg a ku­tató munkában dolgozó szakembe­rek közötti eszmecseréknek, me­lyek lehetőséget nyújtanak a meg­lévő berendezések, műszerek jobb, közös kihasználására is. Ezzel kapcsolatban szeretnék fel­vetni néhány kérdést. Valamilyen téma kidolgozásá­nak megkezdésekor elő kell irá­nyozni a szükséges vegyszereket, műszereket, berendezéseket. A kutatómunka folyamán ezenkí­vül elkerülhetetlenül újabb szük­ségletek merülnek fel, hiszen ez a munka behatolás az ismeret­lenbe és az előre nem látott té­nyezők sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint más munkaterü­leten. A jelenleg érvényben lévő szükségletelőirányzási mód sze­rint a külföldi anyagok, vagy műszerek behozatala az előirány­zástól számított körülbelül más­fél évre történt. Egy ilyen hosz­­szú határidő sok esetben felbo­ríthatja a kutató munkát, vagy pedig az elért eredmények elve­szítik aktualitásukat, mert a mű­szaki fejlődés rohamos üteme ma­ga után vonhatja a kutatómunka eredményeinek úgynevezett „er­kölcsi kopását". A felsőiskolát végzett kutató káderek száma még nem kielégí­tő a nagy ipari egységeinkben. A kutatómunka fellendítéséhez nagymértékben hozzájárulna, ha a termelésben lévő mérnökök, ve­gyészek tudásukkal, gyakorlati tapasztalatukkal támogatnák a ki­mondottan kutatással foglalkozó kisszámú szakember munkáját. A kutatómunka eredményessé­ge nagymértékben függ a megfe­­lelő szakemberek kiválasztásától A jó elméleti felkészültség mellet szükség van tapasztalatra és szé­les látókörre. Azokban az egysé­gekben tehát, ahol párhuzamosan folyik a termelő- és kutatómunka nagy körültekintéssel kell meg­ítélni, hol nyújthat többet az il­lető felsőiskolát végzett szakem­ber: a kutatásban-e vagy a ter­melésben. Mert sokszor helytele­nül rutinmunkát végez, vagy ép­pen kimutatásokat készít.­­ A­ munkakörök meghatározása a vállalatok vezetőségeinek felada­ta, melynek helyességét mind a termelésben, mind a kutatásban az elért eredmények igazolják. AVED Ervin mérnök, a Kutatótevékenységet Egybe­hangoló Tartományi Bizottság vegyészeti albizottságának vezetője

Next