Vörös Zászló, 1967. október (19. évfolyam, 231-256. szám)

1967-10-14 / 242. szám

Brancusi-kollokvium kezdődött a fővárosban Péntek délelőtt megkezdő­dött a Román Atheneumban a Constantin Brancusi kollok­vium, amelyet a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bi­zottság, a Képzőművészek Szö­vetsége rendezett a Műkriti­kusok Nemzetközi Egyesüle­tével együtt. A háromnapos összejövetelen a hazai és kül­földi szakemberek megvitat­ják a Brancusi-i életmű folk­­lór-forrásainak, sajátos és mélyértelmű formanyelvének, az egyetemes művészetre gya­korolt sokrétű befolyásának új értelmezéseit és magyará­zatait. A kollokvium nagy érdeklő­désre tart számot. Megnyitása alkalmából a műkritika, a mű­vészetelmélet és -történet szá­mos kiemelkedő európai és amerikai szakértője érkezett Bukarestbe. Jelen vannak az összejöv­etelen Bukarestben akkreditált diplomáciai képvi­seletek kultúr- és sajtóattaséi, román újságírók és külföldi sajtó tudósítók. A kollokvium szervező bi­zottsága nevében Ion Jalea akadémikus, a Képzőművé­szek Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke mél­tatta Brâncusi­nak mint em­bernek és művésznek lenyű­göző és eredeti egyéniségét. George Oprescu akadémikus, az Akadémia Művészettörténe­ti Intézetének igazgatója a művész nagyszerű képességeit, művének páratlan tulajdon­ságait emelte ki, majd fel­idézte ismeretségük megható pillanatait. Ezután felszólalt Jacques Lassaigne, a Műkritikusok Nemzetközi Egyesületének el­nöke. Beszéde után Dan Hou­­lica műkritikusi értekezést ter­jesztett elő Brancusi művéről. A kollokvium folytatja mun­káját. WUág proletárját, egyesüljetek'. I^AZJMN^ROS^^ képtanács lapjai HAZÁNK TOVÁBBFEJLŐDÉSÉT BIZTOSÍTÓ, NAGY JELENTŐSÉGŰ INTÉZKEDÉSEK • Az ellátási ás értékesítési rendszer megjavítása - a tervteljesítés fontos eszköze A vállalatok gazdasági tevé­kenységének megjavítása szoros kapcsolatban áll a műszaki-anya­gi ellátással- Az ütemes, idejében történő ellátás kedvező feltétele­ket teremt a termelőkapacitások és a munkaerő ésszerű kihaszná­lására, a nyers- és segédanyagok minél­­gazdaságosabb felhasználá­sára. Ezért igen nagy jelentőséget tulajdonítok pártunk legutóbb megjelent Irányelvei azon előírá­sainak, amelyek az ellátási és ér­tékesítési rendszer megjavítására vonatkoznak.­­A jelenlegi ellátási rendszernek számos fogyatékossága van, hogy csak egyet említsünk, a nyers­anyagok és segédanyagok elosztá­sának túlzott központosítása. Ez a gyakorlat valóban megnehezíti a vállalatok szükségleteinek idejé­ben történő kielégítését és körül­ményessé teszi a termelők és fo­gyasztók közötti gazdasági kap­csolatokat. Az ellátási rendszer o­­perativitását fogja tehát eredmé­nyezni az az intézkedés, amely e­­lőírja, hogy csökkenteni kell a Minisztertanács által elosztott ter­mékek számát. Azzal, hogy a Mi­nisztertanács csak a gazdaság szá­mára megkülönböztetett jelentő­ségű termékeket és az időlegesen hiánycikknek számító termékeket fogja elosztani, az ipari közpon­tokra, vagy vállalatokra hárul az anyagellátás jelentős része. Ezek pedig minden tőlük telhetőt elkö­vetnek majd, hogy minél operatí­vabban, de ugyanakkor a lehető leggazdaságosabban oldják meg az anyagellátást. Igen jelentősnek tartom azt az intézkedést is, mi­szerint a vállalatok közvetlenül a szállítótól szerezhetnek be bizo­nyos anyagokat — természetesen az ipari központ által meghatáro­zott hatáskör keretében —, mert ez is a jobb, gyorsabb anyagellá­tást eredményezi. Az a tény, hogy a vállalatok közvetlenül szerző­dést köthetnek ügyfeleikkel egyes termékek eladására, úgy vélem, serkentőleg fog hatni a szerződé­ses fegyelem erősítésére, és egy­úttal a vállalatok pénzügyi hely­zetének megszilárdítására. Az el­látás és eladás alapos megszerve­zése előmozdítja majd a forgalmi költségek fő elemeinek — a szál­lítási költségek, a termékek meg­őrzésével és raktározásával kap­csolatos költségek­­ lényeges csökkentését, egész gazdasági­pénzügyi tevékenységünk maga­sabb szintre való emelését. UNGVÁRI János, a Maros Készruhagyár igazgatója Az állampolgár és­­ az állam kapcsolatának­­ fejlesztéséért ! Hazánk általános fejlődése, a sokrétű gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális feladatok megkövetelik a jelenlegi köz­igazgatási-területi megszervezés javítását. Olyan szervezési for­mák létrehozására van szükség, melyek biztosítják a szocialista építés kiteljesítése feladatainak valóra váltását. Az RKP KB október 5—6-i plenáris ülésén Románia köz­igazgatási-területi megszervezé­sének javítására és a falusi hely­ségek szisztematizálására vonat­kozóan elfogadott tervezet szoci­alista társadalmunk fejlődését, az új érvényesülését bizonyítja az állami közigazgatási formák fejlesztésében is. A tervezet olyan nagy jelentő­ségű kérdésekkel is foglalkozik, mint a dolgozó tömegek és az ál­lamigazgatás , közötti közvetle­nebb kapcsolat megteremtése. Rendkívüli jelentőségű e szem­pontból a közbeeső láncszemek kiküszöbölése a közigazgatási formáknál, ami eddig gyakran jelentett akadályt a gazdasági, őszi napsütésben a Carpati­sétány MUNZLINGER Attila felvétele szociális-kulturális problémák megoldásában és ez élet diktálta intézkedések gyors meghozatalá­ban. A tervezet részletesen kitér a közigazgatási területi egységek hatáskörének elhatárolására. Az új közigazgatási felosztás alap­egységeinek — községnek és vá­rosnak — a hatásköre vélemé­nyem szerint még mindig nem elég nagy, növelni kell. Gondo­lok itt elsősorban egyes olyan kérdésekre, mint a jegyzői tevé­kenység, a helyi építészeti és te­rületrendezési kérdések, anya­könyvi problémák. A követelmé­nyek szükségessé teszik ezek ha­táskörének növelését olyan kér­désekben is, mint a békéltető bi­zottságok megszervezése. Ezek eddig is számottevő segítséget je­lentettek a hatóságoknak és a jö­vőben tevékenységüket ki lehet­ne szélesíteni. Úgy képzelem el, hogy a jövőben meg kellene te­remteni annak a lehetőségét, hogy egy község polgára helyben elintézhessen olyan kérdéseket, mint például építkezési engedély elnyerése, szerződéskötés, anya­könyvi, vagy örökösödési-hagya­téki kérdések, jogtalan eltulaj­­donítási ügyek stb. A községek és városok hatás­körének bővítésével, konkretizá­­lásával — tiszteletben tartva a kollektív vezetés elvét — jelen­tősen erősödik a dolgozóik kap­csolata a közigazgatás szerveivel, megjavulnak a helyi szervek ha­tározatai és döntései, valamint az iratok kibocsátá­sa. Nagyra értékelem a tervezet a­­ma kitételét, mely szerint a köz­ségi tanács titkárának állandó állami tisztviselőnek kell lennie, megfelelő szakmai felkészültség­gel. Ehhez annyit fűznék még hozzá, hogy nem fejthet ki meg­felelő tevékenységet egy olyan községi tanácsi titkár, aki nem rendelkezik érettségi után két évi közigazgatási iskolával, de jó lenne, ha az iskola elvégzése u­­tán egy évi gyakorló munkát vé­­­­geznének egy titkár mellett és­­ csak azután foglalnák el, a ta­­­­nulmányi előmenetel figyelembe­­­vételével, a megüresedett helye­ket. A tervezet alapelveinek életbe lépése rendkívüli jelentőségű lesz szocialista társadalmunk fejlődé­se szempontjából, mert közvet­­­­lenül hozzájárul az állam, és az állampolgár kapcsolatának szoro­sabbá tételéhez. TERO Aurel, a marosvásárhelyi városi néptanács végrehajtó bizottságának titkára ják. Hogy könnyebb legyen a be­kötés, majd később az áramkör­ben fellépő esetleges zavarok fel­fedése, minden egyes huzalt más és más színű műanyaggal vonnak be. Új épület Még ez évben megkezdik a ma­rosvásárhelyi Óvónő- és Tanító­képző intézet épületének felépíté­sét. A 16 tantermes épületnek bentlakása, étkezdéje és tornater­me is lesz. Még öt munkafázist gépesítettek Az udvarhelyi Készruhagyár műszaki osztálya megoldotta ú­­jabb öt munkafázis gépesítését. Kézi munka helyett most géppel varrják a gombokat a férfinadrá­gok haspántjára, géppel végzik a zakók hátnyílás-szögleteinek ki­képzését, a nadrágok kapocs var­rásait, a gomblyukak kijegyzését. Eddig sikerült teljesen gépesíte­niük a férfiing, pizsama és férfi­nadrág varrást. XIX. évfolyam 242 (4930) szám 1967. október 14. szombat Ára 25 iám­ IA III. oldalon ­ Befejezik-e határidőre az őszi vetést ? ! A Marosvásárhelyhez tartozó termelőszövetkezetek közül ebb­ben az esztendőben a maros­­szentgyörgyi érte el a leggyen­gébb búzatermést. Ennek több oé oka is van. Elsősorban az, hogy a múlt évben megkéstek az őszi vetéssel, másodszor pedig kevés I területen vetettek fajtiszta, nagy termést biztosító vetőmagot. A hibákból most már igyekeznek I levonni a tanulságot. A vezető tanács mindent megtett azért, hogy az őszi vetést optimális idő-iben fejezzék be. Nagy gondot fordított a szántásra, a földterü­let előkészítésére és az olyan­­ földterületek felszabadítására, a­­hova kukorica, cukorrépa után kell vetniök. E munkával elég­­ jól haladnak. A 100 hektáros cu­korrépás területből 30 hektárt­­ teljesen felszabadítottak, meg-­s szántottak, a többi terület nagy részéről is kiásták a cukorrépát, vagy most ássák és szállítják. A répa szállítását ütemesen szer­vezték meg, s így egy napot sem­­ késlekednek a földterület előké- I­szítésével. Naponta 10—12 va­gon répát szállítanak a cukor-­­ gyárba. Kukorica után 45 hek- s­táron vetnek búzát. A kukorica betakarítása is ütemesen halad.­­ E két fontos munkánál naponta­­ 130—150 szövetkezeti tag dolgo-­­­zik. A cukorrépa alól mintegy 7— 8, míg a kukorica alól 6—7 fcek- I tár területet szabadítanak fel. A GTA traktorai is szorgalma-­­ san dolgoznak. Az öt traktor na­ponta mintegy 12—14 hektárt­­ szánt meg. Mindezt figyelembe véve, állítjuk, hogy a szent­­györgyi termelőszövetkezetben minden feltétel biztosított a ve­tés optimális szakának betartá­sára. Magyari Dénes elnök bízik is ebben. A termelőszövetkezet vezetősé­ge ebben az esztendőben úgy ha­tározott, hogy 160 hektáron vet­nek Bezosztára búzát, mivel ez hozta a legnagyobb termést. A vetőmagot beszerezték s gondos­kodtak, hogy tápdús talajba ke­rüljön. A búzaföldekre hektá­ronként 200 kilogramm szuner­­foszfátot hintettek el és az olyan területeknek, amelynek erre szükségük volt, még nitrogén tartalmú műtrágyát is juttattak. A szentgyörgyiek most megtet­ték azt, amit a múlt évben el­mulasztottak,, és így bíznak ab­ban, hogy megteremtették a jö­vő évi bőséges termés alapját. E napokban a koronkai ter­melőszövetkezetben is a legfonto­sabb munkákhoz, a betakarítás­hoz és vetéshez összpontosítják az erőket. Az előirányzott 250 hektáros őszi vetési tervükből 170 hektáron került földbe a mag, a vetésterületet felszabadí­tották. Ezzel a munkával párhu­zamosan végzik a szántást és a magágy előkészítését is. Több mint 190 hektáron a szántást is befejezték, a magágyat pedig fo­lyamatosan készítik elő. Ezzel a munkával négy traktor foglalko­zik, kettő tárcsázik, vagy vet. Tehát itt is számítanak arra, hogy a jövő hét végére befeje­zik a vetést. Mindkét termelőszövetkezetben különös gondot fordítanak a mi­nőségre is. Nem elégszenek meg csak azzal, hogy a magot a föld­be tegyék, hanem azt a lehető legnagyobb figyelemmel, hozzá­értéssel az agrotechnikai szabá­lyok betartásával készítik elő a vetésre Édessé ért már a szőlő a kony­­hai termelőszö­vetkezetet kö­rülölelő dombo­kon is. A kora tavasz óta be­fektetett sok­sok igényes munka most meghozta gyü­mölcsét: bőséges a termés. Kis Károly mér­nök és Lakatos Lajos elnök még egy utolsó ellen­őrzést tartanak a katonásan so­rakozó szőlőtő­kék termése fö­lött. HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK ■ ESEMÉNYEK ■ HÍREK Határidő előtt A marosvásárhelyi nitrogéntrá­­gya-kombinát határidő előtt elér­te és túlszárnyalta a tervezett pa­ramétereket. Az üzem szakembe­reinek számítása szerint a techno­lógiai tökéletesítések nyomán a kombinát évente 25.000 tonnával meghaladja majd a tervezett ka­pacitást. A gyártási költségeket csökkentették. Az első három ne­gyedév végén az ammóniumnit­­rát tonnánkénti önköltsége 200 lejjel csökkent az előirányzathoz képest. Az idén az ésszerűsítések és a modernizálás eredményeként a kombinát több mint 15 millió lejt takarít meg az eredetileg ter­vezett kiadásokhoz viszonyítva. Kilenceres, színes szalagvezeték Elkészült a mintapéldánya an­nak a kilenceres szalagvezeték­nek, amelynek gyártását a jövő év első negyedében kezdik meg a maros­vásárhelyi kábelgyárban. Az új típusú szalagvezetéket au­tomata berendezésekhez használ­ A gyergyói könyvtárben A Gyergyó rajoni könyvtár 27.000 kötetes könyvállományát újabb 3.000 művel frissítették fel. Erre annál is inkább szükség volt, mivel az olvasók száma szaporo­dott, jelenleg 3.200 állandó olva­sót tartanak nyilván. Védőoltások Október 15 és 20 között az e­­gész országban beoltják­­ gyer­mekbénulás ellen az 1964. no­vember 1 és 1966. november 1 között született gyermekeket. A szérumot folyadék formájában, szájon át adják be. Az oltást az egészségügyi körzeteknél és a gyermekközösségekben végzik. A gyermekek egy másik immu­nizálási akcióját október máso­dik felében kezdik meg. Ezúttal diftéria, tetánusz és szamárköhö­gés elleni oltásokat és újraoltá­­sokat végeznek. Az oltóanyagokat a fővárosi Dr. I. Cantacuzino intézet állí­totta elő. A párt- és államvezetők megszemlélték a katonai gyakorlatozásokat Ez év október 12-én és 13-án Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Alexan­dria Draghici, Paul Niculescu- Mizil, Hie Verder, Vasile Patili­­ner elvtársak Ion Ionita vezérez­redessel, a fegyveres erők mi­niszterével együtt megszemlélték a különböző fegyvernemekhez tartozó csapatok gyakorlatozá­sait és e csapatok harci lőgya­­korlatokkal egybekötött taktikai feladatainak végrehajtását. Jelen voltak még a következő elvtársak: Cornel Onescu belügy­miniszter, Constantin Scarlat vegyipari miniszter, Mihai Ma­­rinescu gépgyártóipari miniszter, Ion Marinescu fémipari minisz­ter, Ion Stanescu, az Állambiz­tonsági Tanács elnöke, a fegyve­res erők miniszterhelyettesei, tá­bornokok és törzstisztek, a helyi szervek képviselői. A párt- és államvezetőknek bemutatták fegyveres erőink ha­ditechnikáját, valamint a hadse­regbeli műszaki és mérnöki ká­derek kutató és újító tevékeny­ségének eredményeit. A gyakorlatozások és a hadi­feladatok befejezése után Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a részvevőknek, kiemelve a pa­rancsnokok szervezési és vezeté­si képességeit, a csapatok tudá­sát és leleményességét a felada­tok végrehajtásában, a haditech­nika és a fegyverzet kiválóságát, s újabb sikereket kívánt a kato­náknak, tiszteknek és táborno­koknak katonai tudásuk tökéle­tesítéséhez. A helységekben, amelyeken át­haladtak, a lakosság mindenütt meleg és lelkes fogadtatásban részesítette a párt- és államve­zetőket. 192 lépcsőfok a tengerhez a gazdag fekete-tengeri ki-ki­kötő, a félmillió lakosú O­ gj O­gyessza, 1905-ben az orosz birodalom egyik legna­gyobb városának számított. Eb­ben az évben az ogyesszai G. G. Moszkvics, akit egész Ogyessza ismert (ő is ismerte egész O­­gyesszát) kiadta a „fekete-tenge­ri Marseille“-ről szóló, soron kö­­vetkező útikalauzát. A kiadvány oldalain Joszif Barzsanszkij ék­szerész kínálta briliáns nyaklán­cait, gyűrűit és karkötőit, tíz­ezer rubelért darabját; A. J. Be­­locerkovszkij, a Román Király őfelsége udvari fényképésze pe­dig felajánlotta szolgálatait: még a legborúsabb időben is készít felvételeket; a Neofit Testvérek kolbász-készítményeiket dicsér­ték, maga G. G. Moszkvics pe­dig Ogyessza nevezetességeiről áradozott, s a többi közt, termé­szetesen, az akkori időben Bul­vár-lépcsőnek nevezett ogyesszai lépcsőről is. Közölte, hogy a lépcsőt 183­7- től 1841-ig építették, 200 lépcső­foka van (újjáépítése után 192), ■magassága 30, hossza 142 méter. Mivel a lépcsőfokok lent majd­nem kétszer olyan szélesek, m­int fent (21,5 m és 12,5 m), a lépcső a ténylegesnél sokkal hosszabb­nak tűnik. Az útikalauz azt is tudatta, hogy „az előkelő közönség“ a reggeli és a nappali órákban sé­tál a lépcsőnél, de csak a felső részén húzódó bulváron. Miért csak itt? G. G. Moszkvics erre is vála­szol, s jámbor soraiba itt tört be az 1905-ös Oroszország forrada­lom előtti légkörének forró fu­vallata. A lépcső alsó vége ugyanis a kikötőbe ért, ott pedig, az útika­lauz írója szerint, „az állandóan zsörtölődő, káromkodó, piszkos, rongyos, részeg, az emberi mivol­tukból csaknem teljesen kivetkő­zött mezítlábas ogyesszaiak ban­dája" tanyázott. A „fekete-tengeri Marseille” nemcsak fényűzéséről volt híres, hanem a fény kontrasztjáról is: a kikötőben és a Moldavanka meg a­ Pereszip munkásnegyedekben látható szörnyű nyomorról. (Folytatás a 4. oldalon)

Next