Vörös Zászló, 1968. október (20. évfolyam, 233-259. szám)
1968-10-09 / 240. szám
Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 240. (5237) szám | 1968. október 9. szerda 1 óra 30 báni A beszámoló és választási közgyűlés és konferencia • nagyjelentőségű esemény a pártszervezet életében A Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzata értelmében, ez év őszén is beszámoló és választási közgyűléseket, illetve konferenciákat tartanak. A beszámoló és választási gyűlések, konferenciák, amelyekre a területi-közigazgatási átszervezés teremtette új feltételek közt kerül sor október 15 — december 25 között, rendkívüli jelentőségűek az összes pártszervezetek életében, hozzájárulnak tevékenységük színvonalának emeléséhez, a párt által az összes kommunisták, egész népünk elé tűzött feladatok teljesítéséhez. A beszámoló és választási gyűlésekre olyan körülmények közt kerül sor, amikor a kommunisták, az összes dolgozók — nemzetiségre való tekintet nélkül — a szocialista nemzetünk iránti forró szeretet jegyében, teljes odaadással küzdenek a Román Kommunista Párt IX. Kongresszusán és az Országos Konferencián hozott történelmi jelentőségű határozatok teljesítéséért, a párt és az állam bel- és külpolitikájának érvényesítéséért. Tekintettel az előttünk álló nagy gazdasági, politikai, szociális-kulturális feladatokra, és az ezek teljesítéséért a kommunistákra háruló felelősségre, rendkívüli figyelmet kell fordítani a beszámoló és választási gyűlések előkészítésére. Ezek a közgyűlések, konferenciák hozzá kell járuljanak valamennyi pártszervezet vezető szerepének növeléséhez,ma, belső párt demokrácia fejlesztéséhez, a kollektív munka és vezetés erősítéséhez, a párt és állami aktivistáknak afeladataik teljesítése iránti felelősségérzetének növeléséhez. Mindez szükségessé teszi a különböző tevékenységi területeken végzett munka hozzáértő és igényes elemzését, a bírálat és önbírálat szellemében, megköveteli, hogy a közgyűléseken és konferenciákon a kommunisták felelősségérzettel nyilvánítsanak véleményt, járuljanak hozzá hatékony intézkedések kidolgozásához, majd azok gyakorlati kivitelezéséhez, a párt politikájának megvalósításához. A pártszervnek, az összes kommunistáknak, a gazdasági vezetőknek a tervfeladatok teljesítéséért kifejtett tevékenysége, a beruházási alapok gazdaságos felhasználása, az állami és szövetkezeti kereskedelem fejlesztése, a művelődés és művészet kérdései, a párt sorainak erősítése, a belső pártélet normáinak betartása, a kommunisták politikai-ideológiai képzése, a tömegeknek a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség szellemében való nevelése stb. — Íme mindössze néhány olyan probléma, mely megbeszélés tárgyát kell hogy képezze a beszámoló és választási gyűléseken, a konferenciákon. Kétségtelen, hogy a pártszervezetekben az adott munkahely sajátos kérdéseinek megvitatását helyezik PRÁGAI ISTVÁN a megyei pártbizottság szervezési osztályának főnöke előtérbe, anélkül, hogy figyelmen kívül hagynák az összes pártszervezeteket egyaránt érintő problémákat. Az iparban — mutat rá az RKP KB Végrehajtó Bizottságának a közgyűlésekre és konferenciákra vonatkozó határozatai elemzik azt, hogy a pártszervezetek, az igazgatói tanácsok mit tettek a termelési terv választékok szerinti teljesítéséért, a termékek minőségének javításáért, az export előirányzatok megvalósításáért, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának növeléséért, a munka és a termelés tudományos megszervezéséért, mit tett az üzem vezetősége, a pártszervezet és szakszervezet az alkalmazottak munkafeltételeinek és életkörülményeinek szüntelen javításáért. A mezőgazdaságban — hangsúlyozza a határozat — megvitatják a terv teljesítésével, a földalap észszerű felhasználásával, az öntözéses területek gyarapításával, a növényi és állati termékek növelésével, az MTSZ-ek gazdasági-szervezeti megerősítésével, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésével kapcsolatos problémákat. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben, a szolgáltatási egységekben elemezni fogják az elárusítási tervek teljesítését, a lakosság ellátását, a közvagyon iránti felelősség kérdését stb. Az oktatási, tudományos, művészeti és kulturális intézmények pártszervezeteiben megvitatják, hogy az értelmiségiek miként járulnak hozzá a szocialista építéshez, a dolgozók hazafias neveléséhez, az iskolákban és egyetemeken folyó oktató-nevelő tevékenység javításához, a burzsoá ideológia és erkölcs maradványainak felszámolásához, stb. A munkahely, a pártszervezet sajátos kérdéseinek elemzése mellett, amint már említettem, nem lehet eltekinteni az összes alapszervezetek tevékenységében közös problémák megbeszélésétől. Ilyenek elsősorban pártunk és államunk külpolitikája, a kommunisták pártos nevelése, a fegyelem erősítése, a bírálat és önbírálat fegyverének bátor használata, stb. A beszámoló és választási közgyűlés, konferencia újabb alkalom pártunk és államunk külpolitikájának elsajátítására, mely helyes, elvszerű, marxista-leninista külpolitika, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésére, a béke fenntartására, a társadalmi haladás előmozdítására irányul és szolidáris mindazokkal az erőkkel, amelyek síkraszállnak a szabadságért és demokráciáért, az imperializmus ellen. Tisztánlátó, bölcs politika ez, amelyet pártunknak a nemzet és az internacionalizmus iránti felelősségérzete hat át, olyan politika, amely az egész nép támogatását élvezi, és jól megérdemelt nemzetközi tekintélynek örvend. Alaposan meg kell vitatni a pártoktatás és más nevelési formák hatékonyságát, a párttagok és a többi dolgozók nevelésében elért sikereket, népszerűsíteni kell az e téren legjobban bevált módszereket s élesen bírálni a helyenként még fellelhető formalizmust. Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani az alapszervezeti bürók, pártbizottságok munkastílusának elemzésére. Ez az összes pártszervezetekre vonatkozik, de főleg a nemrég alakult községi pártbizottságokra. Már csak néhány nap választ el a gyűlésektől. Azok előkészítési időszaka azonban hosszú volt. A megyei pártbizottság idejében intézkedett annak érdekében, hogy a gyűlések jó körülmények között folyjanak le. Szükséges, hogy a választásokig maradt rövid idő alatt a municipiumi, a városi pártbizottságok bürótagjai, aktivistái, — a megyei pártbizottság bürójának irányításával — a helyszínen ellenőrizzék és segítsék a pártszervezeteket annak érdekében, hogy mindenhol alaposan készítsék elő a gyűléseket, hogy azok valóban hozzájáruljanak a tevékenység alapos elemzéséhez, megjavításához. Kellő alapossággal, felelősségérzettel foglalkozva a beszámoló és választási közgyűlések, konferenciák előkészítésével, biztosítjuk ezek sikerét, hozzájárulunk a pártszervek és szervezetek tevékenységének javításához, megyénk összes román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozóinak a párt és a kormány politikája teljesítéséért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért testvéri egységben végzett alkotó munkájának fellendítéséhez. Románia történelmi útikalauza A bukaresti Egyetemi Könyvtár bibliográfiai és dokumentációs szolgálatának gondozásában nemrég megjelent Románia történelmi útikalauza. Az első rész a történelmi munkákat, a forrásmunkákat, az összefoglaló kézikönyveket és munkákat, valamint a helytörténeti műveket jelöli meg, míg a második rész az ókori, középkori, újkori és jelenkori történelemre vonatkozó bibliográfiai adatokat csoportosítja A befejező rész a román kultúrtörténeti munkákat ismerteti. Az útikalauzt a román és külföldi közlönyök névjegyzéke és a történelmi kutató- és tájékoztatóközpontok kimutatása egészíti ki. Marosvásárhely. — Az új poliklinika építőtelepén. 1r Világ proletárjai, egyesüljetek! IV. oldalon CIUDAD DE MEXICO AZ OLIMPIA ELŐTT - Helyszíni tudósítás - Átadás előtt A héten új egységgel bővül a marosvásárhelyi Higiena szövetkezet. A Mihai Viteazul utcában, közvetlenül a tízemeletes torony blokk mellett, avatásra készen áll egy műhely, ahol női és férfi fodrászat nyílik, kozmetikussal, manikűrössel és pedikűrössel. Folytatják a víkendtelepi tó bővítését Miután leengedték a víkendtelep tavának vizét, tovább folytatják a pár évvel ezelőtt elkezdett építkezést. Az ősz beköszöntése óta csaknem teljes egészében kijavították a tó bútorgyár felöli, kövekkel kirakott oldalát. Most folytatják a cementlapok lerakását a tó túlsó részében is. Művészeti iskola Segesváron A marosvásárhelyi népművészeti iskola Segesváron osztályt nyitott a fúvós hangszereket kedvelő munkások számára. Az iskola a helyi művelődési ház mellett fog működni. Az oktatás időtartama három esztendő. Régen új tömbházai (HARAGOS Zoltán felvétele) A marosvásárhelyi Pionír Együttes jubiláns előadása Tegnap este a marosvásárhelyi Művelődési Palota nagytermében tartotta jubiláris előadását fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Pionír Együttes. A 100 tagú énekkart és a 60 tagú tánccsoportot magában foglaló együttes jubileumi előadása az elmúlt évi bemutatóhoz hasonló változatos, pergő énekes-táncos számokból állt. A műsor keretében román, magyar és német népdalokat, tömegdalokat és indulókat adtak elő, valamint népi táncokat és táncszviteket. A zenekart és az énekkart Birtalan József és Hubesz Valter vezényelték, míg a táncokat Székely Olga, Székely Dénes és Domokos István tanították be. A nézőközönség nagy tapssal jutalmazta a kis művészeket. Költöztethető sodronykötélpályák Az erdészeti felszereléseket gyártó régeni dolgozók előállították az első költöztethető sodronykötélpályákat. A román tervek szerint gyártott sodronykötélpálya 2500 méter hosszú és 15—45 fokos lejtőn szerelhető fel. A drótkötélpálya külön rakodója a vágtérről maga emeli fel a rönköket, s ezzel kiküszöböli a közelítést, az erdőkitermelés egyik legmunkaigényesebb műveletét. A berendezés két tonna hasznos terhet szállít és termelékenysége mintegy 20 százalékkal nagyobb az eddigi drótkötélpályákénál. Tehetséges szorgalom _____________________ IZSÁK JÓZSEF ____________________ Mi szükséges a munkához? Esztergapad, íróasztal, traktor, varrógép ,laboratórium, nyersanyag, munkaeszköz, szerszámok, tervek, munkamódszerek, munkafogások, irányítás ... És talán legfőképpen ember, aki dolgozik. Ott, ahol elektronikus berendezés „vezérli“ a termelést, az ember szinte fölösleges, de azt a különös képességű technikai agyat vagy agytrösztöt is ember hozza létre, s ha netalán „rövidzárlatot“ kap, az ember javítja meg, ő áll a kapcsoló-, vezérlőasztalnál. Az embernek nyilván van munkahelye is. Elektronikus agyat nem lehet egy fűzfa alatt barkácsolni, (verset írni már igen), egy nagytranszformátor vasmagját nem lehet összeállítani egy sétatéri padon (az általános relativitás elméletét felállítani Einstein számára talán az is megfelelő „munkahely“ lehetett volna). Halat tenger- és folyóvízben fognak, (van, aki akváriumban), az aranyat általában a föld mélyéből nyerik, (egyesek a tőzsdén szerzik be), a tudást, ősidők óta tapasztalatokból, könyvekben megörökített és szüntelenül gyarapodó ismeretekből merítik, (néhol máglyákkal és más ehhez hasonló eszközökkel tehermentesítik az emberi elmét). Mindettől függetlenül az ember évezredek óta halászik, bányászik, tanul, kiverekedi, hogy dolgozhassák. Nem élhet másként Kezdetben a létfenntartás puszta ösztöne hajtotta a „szerzésre“, fejlődésének egy magasabb fokán tudatvilága is hozzánőtt a feladathoz. Felfogta a munka értelmét, megízlelte szépségét, örömét, feltámadt benne a munkakedv, a munkaszenvedély, a versenyszellem, a jobb és tökéletesebb élet utáni vágy. Megismerte a sikert és a kudarcot, a teljesítmény és fizetség ellentmondásait, a kalózokat, akik kezet tettek fáradozásaik gyümölcseire. És mégsem hagyta abba erőfeszítéseit, hadat üzent a kalózoknak, munkáját jósorsa kovácsává edzette, így szerzett „felnőttséget“ valamikor a természetben, s a társadalomban is így vívta ki „emberi méltóságát“. Ebben a sok évezredes harcban lett a tehetség és a szorgalom elidegeníthetetlen tulajdonává. Ahogy a természetben minden virág, fa, teremtett lény különbözik egymástól — nagyságban, színben, hasznosságban — az ember is különféleképpen részesült bizonyos tulajdonságokban. Van, akinek különleges fizikai adottságok jutottak, rendkívül gyorsan tud szaladni, úszni, magasra tud ugrani, másnak remek zenei hallása és kellemes orgánuma van, különös képességgel rendelkezik az elvont gondolkodásra, kitűnő matematikus, jó gyakorlati érzéke, kézügyessége folytán kiváló műszaki rajzoló, tervező és így tovább- Az adottság és tehetség önmagában azonban holt tőke maradhat, ha nem párosul kitartó szorgalommal. Minden nagy teljesítménynek, tudományos munkában, művészetben, sportban egyetlen titka: a tehetség és szorgalom, a képesség és akarat találkozása. Rendszeres, kitartó edzése az elmének és a testnek, a szenvedélyes odaadás, az önkéntesség belső parancsa, mindaz, amiből eredmény születhet. Hány nagy író, tudós vallomását idézhetnénk, aki szinte az önmegtagadásig követte a benne megszólaló sugallatot. Nem ugyanezt mondják-e nagy színészek és a sportvilág rekordereinek nyilatkozatai? Semmifajta külső körülmény nem pótolhatja a tehetség és szorgalom belülről jövő összhangját. Különösen nem a szellemi tevékenység területén. Vezényszóra lehet jobbra és balra-át-ot, csuklógyakorlatot végeztetni, de aligha lehet valakit rávenni arra, hogy hegedűművész, balett-táncos, felfedező és tudós legyen- Különösen, ha nemcsak a tehetség hibádzik benne, de ráadásul az akarat is. Hálásabb feladat ennél Don Quijote szélmalmára felülni s onnan lesni a jámbor lovag érkezését... A szelemi munka eredménye, sikere sok tényezőtől függ. A külső körülmények csak a puszta kereteit biztosíthatják a kutató tevékenységnek, feltétlen szükség van bizonyos alapvető tárgyi feltételre, például a legkorszerűbben berendezett laboratóriumra, a legutolsó eredményeket is számontartó könyvtárra és szakfolyóirat-gyűjteményre, nem beszélve olyan elemi követelményekről, mint a nyugalom, a csend, a teljesen zavartalan légkör. Még ezek mellett is jónéhány bonyolult szubjektív tényező esik latba, mint például a testi és lelki jól diszponáltság, erőnlét, s mindenek fölött alkotókedv. Az úgynevezett ihlet nem csupán a versírás állapota. Olvastam matematikusok, fizikusok és más természettudósok nyilatkozatait, akik kivételes eredményeiket készülékeik, kísérleti eredményeik, józan ítéletük mellett egy áldott pillanatban támadt ötletnek, sugallatnak, megvilágosodásnak tulajdonítják. A szellemi tevékenység eredményeiben ott tükröződnek az összes külső és belső eredők, az objektív feltételek megléte vagy hiánya, akárcsak a különféle szubjektív komponensek. Az esztétikában beszélnek csak alkotáslélektani folyamatokról, holott ezt a vizsgálódást minden különösebb akadály nélkül ki lehetne terjeszteni a többi szellemi tevékenység területére is. Sőt, a fizikai, ipari termelésben sem lehet közömbös egy ilyen irányú kutatás. A munkabelesetek elhárításában nem elégségesek a védőberendezések, néha a munkás figyelőképességének, lelki diszponáltságának is döntő szerepe van. Mégha az ember gépiesen dolgozik is , sohasem válhat géppé, mert tudatvilágát nem a transzmissziós szíjak és hajtókarok mozgatják. Még kevésbé jár óramű szerint a szellemi teljesítőképesség, amelynek vannak elkerülhetetlen holtidői és megmagyarázhatatlan termékeny pillanatai, amiket semmikép sem lehet hivatali órarendek határain kívül, illetve belül szorítani. Ezen a területen nem az íróasztal mellett töltött órák száma a döntő, hanem a munka eredménye és sikere. Ennek pedig egyetlen garanciája: a tehetség és szorgalom találkozása. A Filharmónia évadnyitó hangversenye A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia az 1968—69-es évadjának első szimfonikus hangversenyét hétfőn, október 7-én este tartotta a Művelődési Palota nagytermében. A műsor első részében George Enescu II. rapszódiája és Benjamin Britten Négy tengeri közjáték című zenekari műve szerepelt. A hangverseny második részében Beethoven III. Eroica szimfóniája hangzott el. A hangverseny műsorát Jan Hugo Huss vezényelte, aki ettől az évadtól kezdve a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia állandó karmestereként fog tevékenykedni. Az évadnyitó hangverseny megérdemelt sikernek örvendett. SZÜRETEN A hegytetőn púp, hordó és szekér, lomhán csurog bele az őszi vér, az ostorszó s a tréfa messze pattan. Egy meglesetlen, édes pillanatban két imbolygó alak egymáshoz ér, s a mustos, édes ajkuk összecsattan. (Áprily Lajos) A szőlőművelés talán olyan régi, mint az ember maga. Láttam egyiptomi falfestményeken szőlőskádakat cipelő embereket, kövér gerezdeket hordozó, törékeny testű leányokat s láttam modern szőlősgazdaságokat, ahol futószalagon szaladnak a gerezdek, de sehol nem láttam, hogy a vékonyhéjú Leánykát vagy akár a vastagbőrű Muscat Ottonelt ne emberi kéz szedte volna le. Van ebben valami jelképes. Hiszen ma már a legtöbb terményt gépekkel gyűjtjük be. Még ettől a nagyszerű, az ember számára talán legélvezetesebb művelettől is mentesítjük kezünk, karunk fáradságát. De a szőlő, az a gyümölcs, mely legkedvesebb az embernek, mindig igényelte és talán igényelni is fogja, hogy emberi kéz fáradozzon birtokbavételéért. Nem akármilyen gyümölcs. „Míg édes lett, hány napsugár lehelte rája élte melegét. Hány százezer, hány milyom napsugár?...“ Talán ezért örök jelképe a bőségnek, az ember örömteremtő kedvének. Láttam hatalmas szőlősgazdaságokat, ahol hetekig szüretelnek s egyenesen hűtővagonokba szállítják a szőlőt külországok számára, máshol hatalmas gépezetekbe ömlesztik s a leszedés pillanatától emberi kéz többé nem érinti. Azokon a vidékeken pazar gazdagsággal ontja a természet ezt az ajándékát s mégsem ott szerettem legjobban szüretelni, hanem egy kis kalotaszegi faluban, ahol minden egyes fürt szőlő a kemény emberi küzdelmet példázza. Esős, zimankós, ködös napok között — talán egyetlen napra — felderül az idő, néhány órára olyan meleg lesz, mint nyáron. Vidám nótaszótól zeng a hegyoldal, de a Vlegyásza hóval borított koponyája figyelmeztet a közelgő télre. Senki nem erre gondol, piros ruhás leányok lepik meg a hegyet, gyermekek beleharapnak a dús fürtökbe, zörög a morzsoló a kádak tetején s nehéz kapaszkodókról hordják le puttonyokban a hegy termését. Ez is a férfiasság egyik erespróbája. Ünnepi hangulat lengi körül a falut, ilyenkor hazajönnek gyermekek, rokonok a távolabbi vidékekről is. A szőlő a természetnek kivételes ajándéka. A havas közelében csak egykét verőfényes domboldal alkalmas szőlőtermesztésre, de az ott lakók mégis makacsul ragaszkodnak fanyar ízű borukhoz. Telepítik, gondozzák a szőlőt, hordják a vizet olyan meredek, köves hegyoldalakra, ahova semmiféle állat, egyedül a kecske képes felkúszni. Minden szőlővidéken sajátos ízű bor terem, hozzátartozik a táj hangulatához. Enyhe meleg helyeken édeskés lágy, máshol kesernyés, de tüzes, Kalotaszegen karcos és fanyar, erős gyomrú emberek kellenek hozzá. Mégis nótaszót csal az emberek ajkára, a legényeket táncra serkenti. Ott voltam nem egy faluban a régi, lekopott szőlők újratelepítésénél, és néhány évvel később az első szüreten. Különös öröm dobogtatta a szíveket: a mindig megújuló, soha el nem múló élet öröme. Mert a gyakorlati hasznán túl a mindig tenni vágyó, teremteni akaró ember nyilatkozott meg: az az emberi törekvés, hogy értéket hagyjunk utódainkra, olyan értéket, melynek még unokáink is örvendhetnek. KATONA SZABÓ István A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka Vásárhelyen Marcel Achard A bolond lány című három felvonásos vígjátékával szerepel Varosvásárhelyen (október 10- én délután 5 órakor és este 8 órakor) a kolozsvári Állami Magyar Színház. A darab rendezője Berecky Péter, szereplők: Horváth Béla, Stief Magda, Bencze Ferenc, Bereczky Júlia, Nagy Réka, Kozma Lajos, Péterffy Gyula és Dehel Gábor A képen: Nagy Réka és Horváth Béla (a háttérben Péterffy Gyula)) az előadás egyik jelenetében.