Vörös Zászló, 1969. április (21. évfolyam, 76-101. szám)
1969-04-08 / 82. szám
2 Április 8 kedd A Nap kel 5 óra 45 perckor, lenyugszik 18 óra 51 perckor. Az évből eltelt 98 nap, hátra van 267. Lisszabonban rövidesen befejeződik Európa leghosszabb hídjának építése, amely a Tajo folyó fölött ível át. A híd hossza 2278 m, víz fölötti magassága pedig 70 m. Alig három hónappal az Elwro nevű elektronikus számítógép prototípusának bemutatása után, a wroclavi üzem újabb típus, az Odra-1204 gyártását kezdte meg. Ez másodpercenként 50 000 műveletet végez el, s egyidejűleg két programon dolgozik, azaz számít, ugyanakkor jelzi az esetleges hibákat is. Golkandától (India) mintegy 320 km-re, ahol már közel 200 éve felhagytak a bányászattal, nagy meglepetésre nemrégiben egy szép, 96 karátos gyémántra bukkantak. Csehszlovák szakemberek rendkívül erős és az emberi szervezetre teljesen ártalmatlan rovarirtószer gyártását dolgozták ki. Az új szert, amelynek egyetlen grammja 1 milliárd rovart és lárvát pusztít el, méltán hasonlítják a hidrogénbombához. Stefan Rosinger mérnök, a temesvári Politechnikai Intézet gépgyártástechnológiai tanszékének előadótanára új eljárást dolgozott ki motortengelyek gyártására. Az új eljárás — plasztikai alakváltoztatással és hegesztéssel — nagy mennyiségű forgácsolást küszöböl ki és lehetővé teszi csőidomok használatát. A csőtengelyekhez 25—65 százalékkal kevesebb fém kell, mint a tömör tengelyekhez. A világ egyik legnagyobb rezervátumában, a dél-afrikai Kruger Parc-ban 8000 elefánt él. 1907-ben mindössze öten voltak, és ekkor tervszerűen szorgalmazták szaporodásukat. Azóta az elefántok „túlteljesítették“ a tervet és iszonyú pusztítást végeznek az erdőkben, egyre inkább kiszorítva a rezervátum értékes vadjait, a vízilovakat és oroszlánokat. A rezervátum vezetősége elhatározta, hogy két év alatt 3 000 elefántot kiírt. Mai fejtörőnk STvvV *1 A vasárnapi számunkban megjelent fejtörők megfejtése: A keresztrejtvény. Vízszintes: János György, Ágyúgalopp, Bostonban, Pétervárott. Függőleges: Grundmayer, Karol Stamnitz, Giuseppe Sarti. A betűrejtvények: szerszám, erecske, többféle, hibás áru, vonalas ember. — Miss Spence mindjárt lejön. — Köszönöm — mondta Hutton, és meg sem fordult. Miss Spence szobalánya olyan csúnya volt, hogy Hutton csak akkor tekintett rá, ha már másképp nem tehetett. Az ajtó becsukódott. Hutton magára maradván felállt, sétálni kezdett a szobában, és elgondolkozva nézegette az ismerős tárgyakat. Fényképek görög szobrokról, a Római Fórumról, színes nyomatok olasz mesterművekről , általánosan elismert híres alkotásokról. Micsoda beképzelt majom ez a szegény jó Janet, micsoda kultúrsznob! Igazi ízlését az a vízfestmény árulta el, melyet két és fél shilingért vásárolt egy utcai művésztől, aki londoni szokás szerint a járdára firkálva koldult (s harmincöt shillingért vett keretet a mű számára). Hányszor hallotta már a mű történetét s az áradozást az ügyes olajnyomat-utánzat szépségeiről! „Egy igazi Művész az utcasarkon“ — és hallani lehetett a nagy „M"-et, amint a művész szót kiejtette. S éreztette, hogy a másolatért átnyújtott két és fél shilling fejében átháramlott valami órá is a művész dicsőségéből, s megilleti a bók ízléséért és művészi megszerzéséért! Valódi Régi Mester két és fél shillingért! Szegény, jó Janet! Egy keskeny, hosszúkás tükör előtt megszakadtak a gondolatai. Kicsit előrehajolt, hogy lássa egész arcát, és fehér, szépen manikűrözött ujjait végighúzta a bajszán. Éppoly göndör, oly üdén barna, mint húsz évvel ezelőtt. Hajának a színe is a régi még, s a kopaszodásnak semmi jele — csupán homloka ível kicsit magasabbra. „Shakespeare“-t gondolta mosolyogva, miközben magas, sima, fényes homlokát vizsgálgatta. „Mások gondja ez a kérdés, te szabad vagy ... lábnyomok a tengerben . .. fenség........Shakespeare, ebben az órában kellene élned. Nem, ezt talán Milton írta. Milton, a Krisztus Asszonyában. Benne aztán semmi asszonyos nincs. Az asszonyok férfias férfinak hívták az ilyet. Ezért is szeretik — hullámos barna bajszáért és diszkrét dohányillatáért. Ismét elmosolyodott, szeretett évődni önmagával. Krisztus Aszszonya? Nem, nem. Ő az Asszonyok Krisztusa. Hű, de remek. Asszonyok Krisztusa. Csak lenne itt valaki, akinek rögtön elmondhatná szellemes ötletét. Sajnos, szegény Janetnek nincs érzéke az ilyesmihez. Felegyenesedett, végigszántott kezével haján s tovább járt felalá. Pokolba a Római Fórummal! — gyűlölte ezeket a bús fényképeket Hirtelen észrevette, hogy Janet Spence benn áll a szobában az ajtó mellett. Hutton meghökkent, mintha gonosztetten érték volna. Janet Spence-nek különös tehetsége volt ahhoz, hogy ilyen csendben, látomásszerűen bukkanjon elő. Talán ott volt az egész idő alatt, és látta, amint nézegeti magát a tükörben. Lehetetlen! De azért mégis nyugtalanította a dolog. — Ő — szólt Hutton, szokott mosolyára fintorodva, és kezét előrenyújtva megindult a nő felé, hogy megtudja maga lepni az embert. Miss Spence is mosolygott, Gioconda-mosolyával, ahogy egyszer Hutton kicsit gúnyolódó hízelgéssel nevezte. Miss Spence komolyan vette a bókot, és azóta minden igyekezetével azon volt, hogy minél jobban megközelítse a leonardói mintát. Miközben Huttonnal kezet fogott, szótlanul tovább mosolygott, ezt is olyan giocondásnak hitte. — Remélem, jól van — szólt Hutton. — Mert a színe remek. És milyen furcsa az arca! Keskeny száját giocondásan csucsorítja, közepén kerekre nyitva, mintha fütyülni készülne. Mint a tollszár lyukas vége. A szája felett finom vonalú enyhén ívelt fasorr. Nagy, fényes, sötét szemek, olyan nagyok, fényesek és sötétek, hogy szinte örömest érlelik az árpát, vagy ébrednek véresen. Szép szemek, de mindig komolyak. A száj eljátszhatta a giocondás tollmutatványt, a szemek állhatatosan komolyak maradtak. A felettük merészen ívelő, erősen festett fekete szemöldök meghökkentő, római matrónához méltó erőt sugárzott. Haja is sötét és rómaias volt, szemöldöktől felfelé Agrippina. — Gondoltam, hazafelé menet, benézek egy pillanatra — folytatta Hutton. — De jó is itt lenni ismét! — S egy kis kézmozdulattal a virágos vázára, a napfényre, az ablakon túl zöldellő tájra mutatott. — De jó is visszatérni ide a városból, a hajszás munkanap után! Miss Spence leült, és mellette egy székre mutatott. — Nem, valóban nem ülhetek le — szabadkozott Hutton. — Haza kell mennem megnézni, hogy van szegény Emily. Nyűgölődött ma reggel. — Aztán mégis leült. — Ez az átkozott májbaj. Nem tud szabadulni tőle. A nők... Elhallgatott és köhécselt, mintha titkolni akarná, hogy csaknem túlzásba esett. Azt akarta mondani, hogy nem lenne szabad férjhez menni olyan nőknek, akiknek emésztési zavaraik vannak, de a megjegyzés túl kíméletlen lett volna, s maga sem hitte komolyan. Ezenkívül Miss Spence hitt a pokol tüzében és a lelki kapcsolatokban. — A feleségem reméli — szólt ismét —, hogy holnapra rendben jön annyira, hogy villásreggelire meghívhatja magát. Átjön? Persze, átjön — és meggyőzően mosolygott. — Tudja, ez az én meghívásom is. A nő lesütötte szemét, és Hutton úgy vélte, hogy arcán egy kis pirulást is észrevett. Ez az ő jutalma. Megpödörte a bajszát. — Átmennék, ha ön szerint Emily már olyan jól van, hogy látogatót fogadhat. — Persze. Biztosan. Jót tenne vele. És mindkettőnkkel. A házasélet sokszor kellemesebb hármasban, mint kettesben. — Ó, maga cinikus. Ha Hutton ezt a szót hallotta, legszívesebben ugatni kezdett volna. Nem volt a nyelvnek szava, mely jobban idegesítette volna. De ugatás helyett inkább sietve tiltakozott. — Nem, nem. Csak a mélabús igazságot mondtam ki. Mert tudja, a valóság gyakran alatta marad az eszménynek. De azért éppen úgy hiszek az eszményben. Valóban szenvedélyesen hiszek benne, két tökéletesen harmonikus ember eszményi házasságában. Nem hiszem, hogy ez lehetetlenség volna. Biztos vagyok benne, hogy nem az. Sokat jelentő szünetet tartott, és tekintete ravaszul fürkészte a nő arcát. Íme, egy harminchat éves szűz, a hervadás bármi jele nélkül, van valami sajátos báj benne. És valóban titokzatosság lebeg körülötte. Miss Spence nem felelt, egyre csak mosolygott. Hutton olykor kínosan unta ezt a Gioconda-mutatványt. Felállt. — Na, de most igazán mennem kell. Viszontlátásra, rejtélyes Gioconda. A száj még jobban összecsucsorodott, a mosoly elmélyült. Hutton egy cinquecento-mozdulattal iitet, és megcsókolta a feléje nyújtott kezet. Először követte el ezt, de úgy látszott, nem neheztelnek érte. — Várom a holnapot. — Igazán? Válaszul Hutton újra megcsókolta a nő kezét, aztán elindult. Miss Spence elkísérte a kapuig. — Hol a kocsija? — kérdezte. — A főkapunál hagytam. — Kikísérem és integetek. — Nem, nem —- mondta Hutton tréfásan, de határozottan. — Nem szabad ilyesmit tennie. Egyszerűen megtiltom. — De én annyira szeretném kikísérni. — makacskodott Miss Spence futó Gioconda-mosolyt vetve feléje. Hutton felemelte kezét. — Nem — ismételte, aztán mintha csókot fújt volna felé, és könnyedén, lábujjhegyen, hosszú, szökellő, fiús léptekkel futni kezdett az úton. Büszke volt erre a futásra, megállapította, hogy csodálatosan fiatalos. De azért örült, hogy nem hosszabb az út. Az utolsó kanyarodónál, ameddig a házból el lehetett látni, megállt és viszszafordult. Miss Spence még a lépcsőn állt, ismert mosolya az ajkán. Hutton integetett, és most egész határozottan és félreérthetetlenül csókot dobott feléje. Aztán ismét remek futásnak iramodott, és elkanyarodott az útba beszögellő utolsó sötét fák mellett is. Mihelyt eltűnt mögötte a ház, lassította lépteit. Végül elővette zsebkendőjét, gallérján belül törülgetni kezdte a nyakát, és tovább ballagott. Micsoda bolondok, micsoda őrültek! Volt-e a világon valaha egy ilyen szamár, mint ez a szegény, jó Janet Spence? Ha csak ő maga nem. Mindenesetre ő a rosszhiszemű bolond, mert ő mégiscsak tudja, milyen bolondot csinál, de azért konokul folytatja. Miért feszíti a húrt? Csakugyan nehéz megértenie önmagát. Milyen bonyolult is az ember. .. (Folytatjuk) Az üzemi közhangulat (Folytatás az 1. oldalról) tökéletesítési programja keretében egyre több szó esik a fegyelemről. S ez érthető is, hisz a szilárd fegyelem a tervszerű gazdálkodás alapja. Az igazgatókat, általában a vezető kádereket mindegyre a fegyelem megerősítésére, a munkaidő kihasználására ösztönzik. És igazgatóink — nagyon helyesen — igyekeznek is végrehajtani az utasításokat. Számos eset bizonyítja, hogy az igazságos szigorúságot méltányolják az alkalmazottak, tisztelik a következetességet, s ilyen helyeken kiegyensúlyozott, nyugodt, tárgyilagos közvélemény alakul ki, amely ösztönzőleg hat a termelésre. A baj ott kezdődik, hogy törekvésük olykor helytelen módszerek révén jut kifejezésre, s ilyenkor születnek az olyan panaszok, hogy: „Azt hiszi, hogy övé a gyár“, „Úgy beszél velünk, mint a kapcájával“, „Belép a műhelybe, de nem köszön", „Üvöltözik, mint egy sakál“ — és így tovább. Hát igen, nem mindegy, hogy az utasítások közlése és a felelősségrevonás milyen hangnemben történik. Olvastam, hogy egy gyári hangulat tanulmányozásával foglalkozó szakkollektíva tíz gyárban kiválasztott tíz-tíz ingerlékeny munkást. Egy negyedév alatt két jelentősebb hibáért a részleg mestere kétféleképpen vonta őket felelősségre. Első esetben valahogy így: „X Y, maga nem ért a szakmájához. Hogy tudott ilyen nagy baklövést elkövetni?“ Második esetben: „Nézze, X Y, úgy érzem, itt valami nem egyezik. Ellenőrizze, kérem, a rajz után.“ 97 esetben a második felelősségrevonás pillanatnyi és utóhatása összehasonlíthatatlanul kedvezőbbnek bizonyult. Gyakran előfordul az is, hogy az igényesség jegyében az igazgatóság felkarol gorombáskodó, kisebb-nagyobb üzemi vezetőket — tekintettel rendkívüli ambícióikra, szakmai felkészültségükre, vagy tudomisén mire— s dacára annak, hogy az üzem közvéleményére rossz hatást gyakorol, ilyen vagy, olyan úton védik a külső felelősségrevonás elől. Számos üzemben nem egyszer vitára, kommentálásra adott régebb okot a prémium, vagy más juttatások elosztása, a fizetési kategóriák meghatározása. Az általánosan jó visszhangot keltett új fizetési rendszer bevezetését ittott felületesen készítették elő, s az helyenként rossz hangulatot szült. Tudni kell azt, hogy az új bérezési rendszer tökéletesebb alapokra helyezi az anyagi ösztönzést és felelősségrevonást, célja reálisabban tükrözni az egyénenként végzett munka mennyiségét, minőségét és társadalmi jelentőségét, csökkenteni a minimális és maximális jövedelmek közötti — világviszonylatban is magas — különbséget, megszüntetni az elbonyolított pótlékrendszert, az empirikus normákat és jövedelemmeghatározásokat, ösztönözni az üzem iránti ragaszkodást, és így tovább. Kétségtelen, hogy mindennek érvényesítése nagykörültekintést követelt és követel a vállalat vezetőitől. S ahol e feladatnak nem tettek eleget — bizony a közvélemény azonnal lereagálta. Így történt például a segesvári Készruhagyárban, ahol a normák felülvizsgálására és tudományos alapokra való helyezésével kapcsolatos minisztériumi útmutatásokat mechanikusan és általánosan, matematikai feladványként értelmezték. Az eredmény: egyesek jogtalanul nagy arányban túlszárnyalják a normákat, más munkahelyen dolgozók pedig 100 százalékra sem képesek teljesíteni. Az emberek veszekednek, mérgelődnek, s mindezt a termelés sínyli meg. Napjainkban a gazdaság — s kisebb méretekben a vállalat vagy részleg vezetése — komplex tudománnyá fejlődött, melynek elsajátítása minden vezető káder legfontosabb feladata. Nem véletlen, hogy a közgazdasági fakultásokon nemrég bevezették a „Vezetés elmélete“ című tantárgyat, hogy a fővárosban megnyílt a vezető káderek továbbképzését szolgáló intézet (CEPCA), hogy szüntelenül új és új tanfolyamokon oktatják, képezik az iparvezetőket. De emellett nem szabad megfeledkezni az önképzésről, egészen pontosan a vezetés tudományának megismeréséről sem. Az utóbbi két hónapban alkalmam volt több igazgatótól megérdeklődni (nagy részük mérnök), hogy mit olvas és mikor. Egyesek így válaszoltak: Hát van nekem időm olvasni? A második csoport olvas, de rendszerint csak műszaki könyveket és folyóiratokat. És valóban, elfoglalt emberek az igazgatók. De talán az időbeosztással, na meg az orientálódással is baj van. Kétségtelen, egy emberből azért lesz mérnök, mert szereti, érdeklik a műszaki problémák. De az igazgató, az igazgató, egy külön mesterség, mely megköveteli a soksok probléma mellett az üzemi hangulat s ilyen vagy olyan következményeinek ismeretét is. NEGYEDÉVI MÉRLEG Az egyesület első negyedévi tervét 110 százalékra teljesítette. De még jobbak lennének az eredmények, s főleg még nagyobb a pénzjövedelem, ha nem hanyagolják el olyan sokan a tagdíj határidőre való kifizetését. Érthetetlen ez a mulasztás, annál is inkább, mert tudják, hogy az egyesület a tagdíjból béreli a vadászterületeket és fizeti a személyzetet. A vezetőség a közeljövőben megvitatja ezt a kérdést, és megtörténhet, olyan határozatot hoz, hogy akik nem rendezik első negyedévi adósságukat, azoktól megvonja a vadászengedélyt. MÉG NÉHÁNY NAP Megkezdődött a szalonkahúzás, de még semmi hír nem érkezett az egyesülethez, ki hányat kapott puskavégre az ízletes húsú szárnyasból. Kár pedig nem kihasználni a kiváló szezont, mikor a vadász megmutathatja, hogy tényleg mestere a fegyverkezelésnek. Még néhány nap van hátra a rövid szezonból, amely esténként 10—15 percet tart, de hogy milyen helyeken, azt a vadásznak tudnia kell. MIRE ÉS HOL HORGÁSSZUNK A Maros hirtelen „megdagadt", ekkora vízállás még nem volt az idén, így a folyóban nagy fogásra nem lehet számítani, ellenben eredményes horgászat ígérkezik a patakok beömlési torkolatánál. A pirka (szélhajtó küsz), vörösszem, szellő (Éva-keszeg), paduc és más halak nagy számban vonulnak be oda. Ha apad a Maros, szürke vízben, köves helyeken érdemes megpróbálni, mélyen, vastag gilisztával, haldarabbal a menyhalat, főleg a reggeli órákban. Húzásuk nem tart többet (legalább a Marosban) egy félóránál, esetleg óránál, azután a raj jóllakottan visszavonul búvóhelyére. A víz további apadása, tisztulása után jó eredményt biztosít az önözés műhallal és műlégügyel. A „Vörös Zászló" levelezői versenye TAVASZI KIÁLLÍTÁS SEGESVÁRON Nehezen akar beköszönteni a tavasz, de csak rá kell készülnünk. Segesváron az idénycikkek bemutatásával segít a kereskedelem a tavaszi és nyári öltözékek felfrissítésében. Március 30-án árusítással egybekötött kiállítást nyijjtott a Victoria üzletben, és 15 ú1 napig tartja nyitva, hogy a vásárlók megismerjék a helyi , kereskedelmi egységekben ta- is lálható szövet, selyem és más textilanyagokat, kötöttárukat, | konfekciós termékeket. NAGY Vilmos ÁTKÖLTÖZÖTT a régeni KONFEKCIÓRÉSZLEG A régeni Progresul Kisipari Szövetkezet konfekció részlege április 1-től a régi poliklinika tágas, világos helyiségeibe költözött át. Rohamosan „nőtte ki“ a régi épületet. Jelenleg havonta több mint egymillió lej értékű terméket állít elő, áprilisban csak Ausztriának 16 000 darab suhogó kabátot szállított. A konfekció-részleg korábbi helyén auto-mota javítóegység létesült, a gépkocsitulajdonosok örömére. JENEI Árpád SZÉPÜL DEDRÁDSZÉPLAK Aszfaltozzák a Dedrádszéplakon átvezető utat. Nem kell magyarázni, mit jelent ez a község szépítése, fejlesztése szempontjából. A néptanács irányításával a lakosságnak is nagy tervei vannak. Parkot akarnak létesíteni a művelődési otthon előtti téren, virágokkal, díszfákkal. A park terve elkészült, s amint az idő engedi, ifjaink hozzálátnak a munkához. CSATLÓS János ÚJ FAMEGMUNKÁLÓGÉPEKET KAPTAK Jj Néhány nappal ezelőtt újabb Jj nagy teljesítményű gépek érkeztek a ludasi Deservirea kisjj ipari szövetkezet asztalos || részlegére. Üzembe is helyezették a faesztergát, a szalagfali részt és a csiszológépet. Könynyebbé válik általuk a munka is és tovább javul a minőség. DEMETER Ferenc BENZOL ELŐÁLLÍTÓ BERENDEZÉS A Tatros völgyi műgumi- és petrokémiai kombinátban üzembe helyezték, a tulolból benzolt előállító berendezést. Ez az első ilyen berendezés az országban. Évente 40 000 tonna benzolt fog előállítani, biztosítva a gumi, a fenol és az aceton gyártásához szükséges nyersanyagot. A magas fokú automatizálás és a modern gyártási technológia lehetőséget nyújt kiváló minőségű benzol előállítására. TELEVÍZIÓ 17.30 Telex 17.35 Tanulóknak: Konzultáció matematikából (XII. oszt) 18.05 Angol nyelvlecke (53.) 18.30 A , kis ezermester 19.00 Híradó Időjárásjelentés 19.30 Bukaresti tavasz 19.50 Zenés film 20.00 Színházi est: Platonov — tv-játék Csehov nyomán a craiovai Nemzeti Színház együttesének előadásában. 23.00 Híradó ★ SZÍNHÁZ A Művelődési Palota nagytermében április 8-án, kedden este 20 órakor. TÓTÉK. MOZI ARTA: A gonosz kamasz (Román film) PROGRESUL: Ez az én földem (Argentin film) SELECT: Megkövült emberek (Szovjet film) IFJÚSÁGI: Von Ryan ezredes expressze (Amerikai film) MIREA: A hosszú párbaj (Angol film) MUNKÁS: Szigorúan titkos jutalom (Csehszlovák film) FLACARA: Ellenőriztem, aknamentes (Szovjet—jugoszláv film) SEGESVÁRI LUMINA: ... Aztán megszületett a legenda (Román film) TIRNAVA: Esküvő Malinovkában (Szovjet film) RÉGENS PATRIA: Anyai szív (Szovjet film) VICTORIA: Hét aranyember (Olasz—francia—spanyol film) DICSŐI MELÓDIA: Félbeszakadt játék (Bolgár film) LUDASI FLACARA: Herszurszki ballada (Szovjet film) SZOVÁTAI DOINA: Gyilkos leszel (Olasz—francia film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Az értelem állhatatossága (Olasz film) GYULAKUTAI PÁTRIA: A gyermekkor utolsó éjszakája (Román film) NYÁRADSZEREDAI NIRAJUL: Winnetou III. rész (Német— jugoszláv film) SÁRMÁSI POPULAR: Hamupipőke cipellője (Román fim) A Szakszervezetek Művelődési Házában április 8-án, kedden 18 órakor a II. emeleti előadóteremben a Munkásegyetem „munkatörvényesség”” tanfolyam hallgatói részére „A MUNKAKÖNYV FONTOSSÁGÁRÓL“ címmel tart előadást Oláh István jogász. LENCSEVÉGEN A marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu lakónegyedbeli Bucinului utca elején látható ez a ferde lábú neonlámpa. Kék festékfoltok tarkítják, amiből arra következtetni hogy az itt forgolódó autóbuszok mozdították ki a helyéből. A napokban még egy lámpa járta meg ily csúnyán. Vajon a gépkocsivezetők valamennyit célba veszik? (KERESZTESI Flórián felvétele) VÖRÖS ZÁSZLÓ A Balánbányai Bányavállalat SÜRGŐSEN ALKALMAZ: A BÁNYÁSZOKAT - SEGÉDBÁNYÁSZOKAT - SZAKKÉPZETLEN MUNKÁSOKAT A vállalat díjmentesen szállást biztosít a közös otthonokban, napi háromszori étkezést a kantinban térítés ellenében, továbbá szakképesítési lehetőséget és a bányaiparban érvényben lévő tarifáris fizetés maximumát. Jelentkezni lehet a vállalat székhelyén, (Izvorul Oltului vasútállomás) Balánybánya (Hargita megye). Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad. FELVÉTELEKHEZ. ^® B*másolóshoz és flogyisóshoz használjon fényképpapírt ! támfaM^aadag kéfűeket kodosit! 1 i — a Repülőtér utca 1. szám alatti raktárában kaphatók. Fűmagot (zöldövezetekhez) a nagyközönség részére a vállalat Marosvásárhely, Kossuth Lajos utca 12. szám alatti üzlete árusít, míg az állami és szövetkezeti szektor a Repülőtér utca 1. szám alatti raktárából szerezheti be szükségletét. A marosvásárhelyi AGROSEM Vállalat a régeni és erdőszentgyörgyi lerakataiból, valamint a piaci vásárokon nagy mennyiségben árusít gyümölcsfa oltványokat a termelőszövetkezeteknek és egyéneknek. Sor- és csemegeszőlő oltványok 11ÁDIÓ _________________ ÁPRILIS 9. SZERDA 5.00—5.30-ig román nyelven: Reggeli zenés beszélgetés. 17.00—18.00-ig román nyelven: Hírek, tudósítások. Románcok. Irodalom és művészet. Heti könyvismertetőnk. Kamarazene. Pedagógusok fóruma. 5.30—6.15- ig magyar nyelven: Gondos Sándor és népi zenekara muzsikál. Folklóralbum. Szórakoztató zene. 13.00— 13.30-ig magyar nyelven: Lapszemle. Részletek Loewe: My Fair Lady című zenés játékából. Tájak és emberek. 16.15—17.00-ig magyar nyelven: Hírek, tudósítások. Zenés posta. Ipari krónika. A történelem lapjai.