Vörös Zászló, 1969. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1969-07-01 / 153. szám

XXI. évfolyam 153. (5462.) szám 1969. július 1. kedd 1 Ara 30 iáni Egyöntetű azonosulás — A petelei kommunisták gyűlése — Petele község kommunistái is közgyűlés keretében vitatták meg a X. pártkongresszus dokumentu­mait. A kommunisták lelkesen fejezték ki egyöntetű azonosulá­sukat a Román Kommunista Párt marxista-leninista politikájával. — A most megvitatott doku­mentumok — mondotta hozzá­szólásában Onila Simion, a köz­ségi pártbizottság titkára — rendkívül jelentősek a haza fej­lődése szempontjából. Kijelölik Románia gazdasági és társadalmi fejlődésének további irányát, megteremtik a feltételeket hazánk további sokoldalú fejlődéséhez. A dokumentumok széles körű megvitatása a pártszervezetekben, a népgyűléseken, az­ üzemi dol­gozók nagygyűlésein, ismételten bizonyítják azt a meghonosított gyakorlatot, miszerint páriánk vezetősége az alapvető bel-­­és külpolitikai kérdésekben tanács­kozik a néppel, tükrözik társa­dalmunk mélységes demokratiz­musát, a nép és a párt közötti megbonthatatlan kapcsolatot. — Rendkívül figyelmesen ta­nulmányoztam a kongresszus do­kumentumait — mondotta Baci­loan. — A IX. kongresszustól el­telt időszakban elért kimagasló sikerek az ország minden tevé­kenységi területén kézzelfogha­tóan bizonyítják pártunk politi­kájának helyességét. Ez arra késztet, hogy ismételten kifejez­zem bizalmamat a párt politikája iránt, mert meggyőződésem, hogy csak a Román Kommunista Párt mutatta úton és az ő vezetésével juthatunk el a kitűzött célhoz, valósíthatjuk meg hazánk dolgo­zóinak legfőbb törekvéseit, épít­hetjük fel a kommunizmust. A X. kongresszus Tézisei és az Irányelv-tervezet valamennyiün­ket jobb, eredményesebb tevé­kenységre ösztönöznek, arra, hogy az eddigieknél is kiemelke­dőbb sikerekkel köszöntsük a kongresszust és hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulóját. — A dokumentumok elénk va­rázsolják a szocialista Románia nagyszerű holnapját — mondotta Later­loan, az MTSZ elnöke. — További fejlődésünknek az eddigi sikereink képezik a biztos alapját. Földműveseink megváltozott éle­tének bizonyítására nem kell a szomszédba mennünk példákért. Ha valaki körülnéz községünkben, lehetetlen, hogy ne vegye észre az életkörülményekben beállott nagy pozitív­­ változásokat. De nemcsak az életünk, hanem mun­kakörülményeink is gyökeresen megváltoztak, aminek eredményét kilókban, mázsákban mérhetjük le. Az elmúlt évben a hektáron­kénti kukoricatermésünk megkö­zelítette a három tonnát, s a bú­zatermésünk közel 1900 kiló volt. Fenntartás nélkül támogatom pár­tunk politikáját, s vállalom, hogy a község szorgalmas földművesei­vel együtt, fáradságot nem is­merve munkálkodom az előirány­zatok teljesítésén, termelőszövet­kezetünk gazdasági-szervezeti megerősítésén. Lobontin Danila, a művelődési otthon igazgatója, felszólalásában nagyra értékelte pártunknak az oktatás, a tudomány, a kultúra és a művészet állandó fejleszté­séért kifejtett tevékenységét, s vállalta, hogy minden energiáját a földművesek nevelésének szol­gálatába állítja. Coman Cornel, Purcaru Vasile, Tinjar Ioan és más felszólalók azokról a feladatokról beszéltek, amelyek a jelen időszakban a mezőgazdaságban dolgozó kom­munisták előtt állanak. A közgyűlés résztvevői távira­tot küldtek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtársnak. „A kommunisták, Pe­tele község összes dolgozói vállal­juk, hogy odaadással dolgozunk a párt politikájának valóra váltá­sáért — hangsúlyozza a távirat —, s pártunk X. kongresszusát a me­zőgazdasági munkák idejébeni és jó körülmények közötti elvég­zésével, tervfeladataink teljesíté­sével köszöntjük." I. RIDEANU, a megyei pártbizottság instruktora MEGYÉNK KOMMUNISTÁI, ÖSSZES DOLGOZÓI KONGRESSZUS hmm­éi i­mmsm mran Századokkal dacoló alkotások Dr. TRÓZNER FERENC, a Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóság aligazgatója Dolgozó népünk lelkesen ké­szülődik a Román Kommunista Párt történelmi jelentőségű X. kongresszusára, melynek Irány­elvei kijelölik a nemzetgazdaság­­fejlesztés grandiózus távlatait, a tudomány és a kultúra további fejlesztésével, a dolgozók életszín­vonalának szüntelen emelésével kapcsolatos intézkedéseket, fel­adatokat. Valahányszor pártunk doku­mentumait, irányelveit és határo­zatait tanulmányozom, őszinte el­­­ismeréssel adózom annak a tudo­mányos alaposságnak, mellyel meghatározza azonnali és távlati teendőinket. Nem lehet úgy ol­vasni a dokumentumokat, hogy ne örüljön az ember lelke, ne ci­kázzon, mint a villám a gondola­ta, ne dobogjon hevesebben a szí­ve, amikor mindannyiunk törek­véseit, vágyait látju­k a legna­gyobb bölcsességgel és előrelátás­sal megfogalmazni. A kongresszus küszöbén nagy­szerű megvalósításo­k fölött tar­tunk seregszemlét Pártunk veze­tésével dolgozó nő­ünk a szocia­lista építés vég­ évszázadában csodálatra méltó­s­ágokat alkotott. (Folytatás a 1. oldalon) Este guzsalyasba Fonóest júliusban? Ki hallott még ilyet. A falusi asszonyok ja­vában kapálnak, s rég elfelejtet­ték az orsó pörgését, megszőtték a vásznat, s csak amikor a zöl­dellő kendert látják, gondolnak ismét a vidám fonóestekre. Hát akkor milyen fonóestről írunk most? Sietünk a válasszal: a ma­rosvásárhelyi Állami Ének- és Táncegyüttes új műsoráról, mely­nek Este guzsalyaska címet adták. Örömmel írunk az együttes új előadásáról, most, amikor minden művészeti intézmény évadzárásra készül. Úgy látszik, az együttes erre az időszakra tartogatta „pus­kaporát“, miközben egész évben gondosan készítette, csiszolgatta a népi szokásokat megelevenítő ze­nés-táncos műsorát. Ami azt il­leti, ideje is a bemutatónak, hi­szen jóformán nem is emlékszünk, mikor láttuk Marosvásárhelyen szerepelni őket. S ez bizony sok, sok találgatásra adott okot és al­kalmat. Egyesek — a mindent tu­­dók — azt hangoztatták, hogy az együttest felszámolják, de ha nem, akkor biztos elviszik Vásárhely­­­ről, azért is nincs igazgatója hó­napok óta. Nos, a mende­mondára itt a cáfolat. Az együttesnek van igazgatója — Tóth Erzsébet sze­mélyében, nem szüntetik meg, nem is viszik más városba, és bi­zonyítékként ime most a közönség elé lép új műsorával. A kétórás műsor az együttes fénykorára emlékeztet. Különösen két szám a sokat ígérő, a KANTA­­LAS és az ESTE GUZSALYASBA. Mindkettő népi szokást örökít meg — csodálatosan. Az ember el is felejti, hogy városon van, jú­liusban, s úgy­ érzi, új év, vagy éppen a farsang ideje közeleg. A Kantálás román, az Este guzsalyas­ba magyar népi szokásokat visz színpadra. Az első zenéjét Tudor Jarda érdemes művész szerezte, koreográfiáját Domokos István készítette. A másik népi szokást Székely Dénes táncmester gyűj­tötte és dolgozta fel, zenéjét Zol­tán Aladár készítette, összekötő szövegét pedig Szélyes Sándor írta. A két „nagy“ számon kívül a táncegyüttes szilágysági magyar s vranceai román táncot ad még elő. A kórus pedig Birtalan József és Ion Vidu feldolgozásában ma­gyar, illetve román népdalokat énekel. Népdalszólisták Ioan Ja­­nosi,­ Doru Gheaja, Szöllősi Erzsé­bet, Kerestély László, Tóth Erzsé­bet és Maria Precup. Bemutató ma este 8 órakor. (dézsi) A IX. országos kultúrverseny megyeközi szakasza Ragyogó szereplés, hatalmas siker Megkezdődött a IX. országos kultúrverseny megyeközi sza­kasza. Maros, Fehér, Kolozs és Szeben megye műkedvelői va­sárnap Medgyesen találkoztak. Szombaton Fehér, vasárnap dél­előtt Kolozs és délután Maros, hétfőn pedig a vendégfogadó megye műkedvelői mutatták be megyéjük legszebb népi szoká­sait, táncait, dalait. A háromna­pos vetélkedőn sok erős és jól összeforrott csoportot láttunk. Műsorfüzetüket tanulmányozva és közben az előadást is látva, érdekes jelenségre figyeltünk fel: a legtöbb csoport irányítója egyetemi előadó tanár, színész, zenész. Egyébként csupán ku­riózumként le is jegyeztem né­hány nevet: Mircea Breazu egyetemi tanár vezényelte a kolozsvári CFR kórust, Miron Soarec egyetemi tanár a kolozs­vári Orvosi­ és Gyógyszerészeti Főiskola kamarakórusát, a me­gye csoportjainak műsorát pe­dig Szimberger Sándor érdemes művész rendezte egységes cso­korba. Mindezek után nem cso­da, ha a kolozsváriak szereplé­se színvonalas volt és sikert arattak. A kolozsváriak műsorát látva egy kicsit mintha aggódtunk volna a mieinkért. Féltünk, hogy a nagy nevek mellett el­törpülnek a mi névtelen, de lel­kes műkedvelőink. Aggodal­munk azonban már a színpadra lépésük előtt kezdett eloszla­ni. Medgyesen olyan nagy ér­deklődést talán egyetlen megye műkedvelői sem keltettek, mint a Maros megyeiek. Az előadást vasárnap délután öt órára hir­dették, de a szakszervezetek korszerű Művelődési Házában már négy órakor nem lehetett helyet kapni. Műkedvelőink is érezték, hogy bizonyítaniuk kell, és amint mondani szokás, min­dent beleadtak. Lenyűgöző volt már az első műsorszámuk. A ha­talmas színpadon három kórus — a gerebenesi, szászcsávási és segesvári — több mint kétszáz tagja énekelte a Glorie partidu­­lui című tömegdalt, Hajdú Ká­roly vezényletével. Aztán a há­rom kórus — először a gerebe­­nesiek, majd a segesváriak, vé­gül a szászcsávásiak — énekel­tek. Mindhárom kórus egyönte­tű sikert aratott. És most szól­junk az öreg Rad­u Gheorghe (Mihai Viteazul faluból) szerep­léséről. Korát meghazudtoló frissességgel fújta a furulyáját, és olyan hangulatot teremtett a teremben, hogy esetenként csak a tapsot hallottuk. A kemény­telki férfi tánccsoport a Maros menti pontozójával aratott nagy sikert. Amikor ez a csoport tán­colt, több néző hitetlenkedve fo­gadta azt, hogy a táncosok falu­si emberek, akik a tegnap még kapáltak, kaszáltak. — Ezek hi­vatásos művészek — mondották. Ezt hallottuk a Prodcomplex (román, magyar) tánccsoportjá­nak előadása közben is. Az egyik szebeni művelődési akti­vista keserűen jegyezte meg: „Ha ilyen kiváló csoportjai van­nak Maros megyének, minden helyezést elvisznek, s akkor mi marad nekünk?!" És ekkor még nem látta a Rush Munji-i, job­bágytelki, lövéri, segesvári folk­lóregyüttesek műsorát, nem lát­ta a ludvégi és erdőszakáli tán­cosokat, nem látta a hodáki fu­­rulyásokat és nem látta... Szó­val még nem látta az igazán „nagy" csoportokat. Élvezet volt nézni (pedig hányszor láttuk már a verseny keretében e cso­portok műsorát, de abban min­dig valami újat, szépet fedez­tünk fel) műsorukat, örömmel láttuk, hogy a Maros, Nyárád, Küküllő menti dalok, táncok ho­gyan hódítják meg a közönség DÉZSI Ödön (Folytatás a 2. oldalon) A marosvásárhelyi „Augusztus 23 Bútorgyár táncosai A Rubii-Mun­i-i folklóregyüttes előadásának egyik jelenete Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA $ iI ! A III. oldalon i | i i SPORT | ! _! I Ünnepi gyűlés a Tanítók Napja alkalmából Marosvásárhelyen a Művelő­dési Palota nagytermében ünne­pi gyűlést tartottak a Tanítók Napja alkalmából. Részt vettek a következő elvtársak: Sebestyén Liviu, a megyei pártbizottság tit­kára, Vasile Rus, Marosvásárhely municipium pártbizottságának el­ső titkára, a néptanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, több száz marosvásárhelyi tanügyi dol­gozó. Az ünnepi gyűlést Pirlea Teo­dor, Marosvásárhely municipium néptanácsának alelnöke nyitotta meg. Ezt követően Vasile Rus elvtárs emelkedett szólásra, aki méltatta pártunk közeledő kon­gresszusának és az arra­­kidolgo­zott dokumentumoknak a jelentő­ségét, utalt az oktatásban és is­kolafejlesztésben elért eredmé­nyekre, s elismeréssel szólt Ma­rosvásárhely tanügyi dolgozóinak lelkes, odaadó munkájáról. Majd kiemelte, hogy a hazai oktatás a következő években tovább fejlő­dik; a tízosztályos kötelező álta­lános oktatás bevezetése fontos esemény a hazai oktatás történe­tében. Marosvásárhelyen megtet­ték a szükséges intézkedéseket, hogy a tízosztályos iskolák kilen­cedikes tanulói ősszel a lehető legjobb körülmények között kezd­hessék meg a tanulást. Beszéde befejező részében sok sikert kí­vánt a tanügyi dolgozók munká­jában. Ezután Solymosi Berta, Maros­­vásárhely municipium főtanfel­ügyelője felolvasta az Oktatásügyi Miniszternek a Tanítók Napja al­kalmából az oktató káderekhez intézett üdvözletét. Több hozzá­szóló, köztük Deák Árpád, Giur­­giulescu Emília, Ronea Hedviga meleg szavakban juttatta kifeje­zésre elhatározását, hogy erejét nem kímélve dolgozik a párt po­­litkájának valóra váltásáért, a román iskola tovább­fejlesztéséért, az ú­j nemzedék sokoldalú neve­léséért. A gyűlésen résztvevők meleg szavakkal köszöntötték a külön­böző címekkel, érdemrendekkel, érmekkel és oklevelekkel kitünte­tett tanítókat, tanárokat. Az Or­vosi és Gyógyszerészeti Intézet tanárai közül a következők kap­tak kitüntetést: dr. docens Puskás György professzor, az Intézet rektora és dr. Ru­su Octavian professzor az „Érdemes Tanár“ címet kapták; dr. Horváth András tanár a Munkaérdemrend II. és dr. Aurel Cojocaru előadó tanár a Munkaérdemrend III. fokozatát kapta. Munkaérmet kaptak: Bancu Gh. Victor, Cristoloveanu Radu, Csedő Károly és Pop Teodor elv­társak. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanárai kö­zül Cheresi Ioannak a Munkaér­demrend III. fokozatát, Gergely Gézának pedig a Munkaén­et adományozták. A Pedagógiai Fő­iskola tanárai közül Bíró Gábort, Oláh Tibort, Trifan Ioant, Varga Ibolyát tüntették ki a Munka­éremmel. Az általános műveltsé­get nyújtó iskolákban tanító tan­ügyi dolgozók közül Faluvégi Margit, Pop Emil, Mircea Chine­­zu, Fodor Sándor, Mircea Furdui kaptak Munkaérmet. Nagyszámú tanítónak, tanárnak munkájuk el­ismeréséül kitüntető oklevelet adományoztak. Az ünnepi gyűlésen részt vett marosvásárhelyi tanügyi dolgozók táviratot küldtek az RKP KB- nak, személyesen Nicolae Ceau­­sescu elvtársnak, melyben foga­dalmat tettek, hogy minden ere­jüket latba vetik a rájuk háruló feladatok teljesítéséért. Megszűnt a vízumrendszer Románia és a Szovjetunió között A Románia Szocialista Köztár­saság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormá­nyának képviselői között lefolyt tárgyalások nyomán, június 30-án Bukarestben megállapodást írtak alá a vízum megszüntetéséről a szolgálati ügyben, turistaként vagy magánszemélyként utazók, illetve átutazók számára. A meg­állapodás révén a két ország kö­zött bővül a vízum nélküli utas­­forgalom. (Agerpres) A szőkefalvi­ Állami Mezőgazdasági Vállalatban a takarmánybetakarítás javában folyik hírek Hűtőszekrény­vásárlók figyelmébe A Metáius szövetkezet La­­posnya utca 6. szám alatti háztartási­ -gépeket javító egy­ségéhez gyakran fordulnak pa­nasszal az új hűtőszekrény tu­lajdonosok. A panaszokat könnyen megelőzhetik, ha vá­sárlás után azonnal értesítik az egységet a 38-93-as telefon­számon, ahonnan a szakembe­rek 24 óra leforgása alatt a helyszínre mennek, elvégzik a hűtőszekrény bekötését és pon­tos beállítását, valamint meg­adják a használati utasításo­kat is. A bekötés és az eset­leges javítások díjmentesek. Aki tud­­ az nyer Vasárnap, június 29-én feje­ződött be a megyei KISZ Bi­zottság által szervezett Aki tud,­­ az nyer verseny megyei szakasza. A városok, munici­­piumok közötti versenyben I. díjat nyertek Tordátfalvi Te­réz (Régen), Hila Mariana (Marosvásárhely), Kabulnizki Margareta (Régen) és Bartók Mária (Régen). A falvak közti verseny négy I. díját Bosa Leontina, Codar­­cea Sabin, Palaghie Petru és Pop Vasile gerebenesi fiatalok nyerték. Korszerű orvosi rendelő Június 28-án, szombaton délben avatták fel ünnepélyes keretek között Ákosfalván a Nyárádmente egyik legkor­ szerűbb orvosi rendelőjét. A­­követelményeknek megfelelően átalakított épületben három osztály kapott helyet: gyerek-, felnőtt rendelő és fogászat Az új orvosi rendelőt a mai­­igé­nyeknek megfelelő berendezé­sekkel látták el. Mi újat vásárolhatunk a Gospodinában ? A Gospodina szaküzlet a nyári idénynek megfelelő kész- és félkész ételekkel siet a háziasszonyok segítségére. Az eddigi választékok mellett árusít többek között majoné­­zes újkrumplit (300 gr 3 lej), tejfölös újkrumpli-paprikást (400 gr-os borkánokban, csere­üveggel 2,40 lej), tejfölös zöld­­paszuly főzeléket (400 gr-os borkánokban, csereüveggel 3,20 lej), töltelékes káposztát (1 kg 15 lej), töltött paprikát (1 kg 16,50 lej). A főzelékfélékhez fás bozottat, disznósültet és kolbászféléket vásárolhatnak a vevők. A sütemények közül a cseresznyés rétest említjük mint újdonságot. Próbagyártás Megkezdték a próbagyártást a Bukaresti Üveggyár első ke­mencéi. Legelőször a fiola­részleget indították be. A Könnyűipari Minisztérium ille­tékes szervei szerint a vállalat rövidesen hozzálát zöld üveg­palackok gyártásához. Csupán ebből 63 millió darabot állít elő évente. Az év végéig néhány más részlegen is megindul a munka. hírek

Next