Vörös Zászló, 1970. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-23 / 119. szám
NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS Braila és Galac megye árvízsújtotta és árvíztől fenyegetett övezeteiben EZ ÉV MÁJUS 22-ÉN, PÉNTEKEN NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS, EMIL BODNARAS, GHEOR GHE PANA, GHEORGHE RADULESCU, FLORIAN DANALACHE, DUMITRU POPESCU ELVTARSAK KÍSÉRETÉBEN OPERATIV MUNKALATOGATÁST TETT BRAILA ÉS GALAC MEGYÉBEN, AHOL EZEKBEN A NAPOKBAN NAGYSZABÁSÚ AKCIÓK FOLYNAK AZ ÁRADÁS MEGELŐZÉSÉRE, ILLETVE LEKÜZDÉSÉRE. Csak egy hét telt el azóta, hogy megérkeztek az első hírek az egyes emberi településeket — falvakat és városokat —, erdélyi mezőségeket sújtó árvizekről, és íme, a természet vak erői újból, szakadatlanul más és más övezeteket sújtanak, falvakat, dús szántóföldeket és vállalatokat érintve az ország keleti részében. Miközben dühödt áradattól kegyetlenül sújtott helységekben — Szatmáron, Marosvásárhelyen, Désen, Gyulafehérváron, Medgyesen, Segesváron és számos más helyen — a dolgozók, fennkölt hazafiassággal válaszolnak a párt felhívására, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa Végrehajtó Bürójának felhívására, s most hatalmas erőfeszítéseket tesznek a katasztrófa következményeinek felszámolására, az élet, a gazdasági és társadalmi tevékenység rendes mederbe terelésére, újabb helységeket és nagy mezőgazdasági területeket sújt a természeti csapás vagy erősen fenyeget az áradás veszélye. A helikopterrel megtett úton mindenütt, Ilfov, Ialomita, Braila, Galac megyében nagy kiterjedésű szántóföldeket lehetett látni teljesen vagy részben víz alatt. Még ott is, ahová az árvíz nem ért el, az utóbbi napok nagy esőzései nyomán hatalmas tócsák keletkeztek a földeken, a kertekben, a falvakon. Negyven perc múlva feltűnnek a távolban a Chiscani-i cellulóz- és papírkombinát, a bráilai gyárak és üzemek füstölgő kéményei. A gép a Duna felé fordul. Alig 100 méterre alattunk a hatalmas folyam iszapos vize kavarog, a hullámok nyaldossák a bráilai kikötő rakpartját. A helikopter kelet felé veszi útját, végigrepül a Mácin-ág mentén, egészen a Tulcea megyei Macin városig. A Duna hömpölygő vize elöntötte az egész árterületet, nem látszanak ki a vízből csak a fák koronái, helyenként pedig egy-egy ház, amelynek a víz a tornácáig ér. S ebben az óriási iszapos tengerben zavartalanul áll egy hatalmas zöld oázis: a bráilai Nagysziget. A Vilciu-ág és a régi Duna-meder között elterülő Nagysziget mint ilyen 1964-ben került fel az ország térképére. Addig bráilai mocsár néven volt ismeretes és a vizek, a nád, a tűz igazi birodalma volt. Az utóbbi években azonban államunk nagy anyagi erőfeszítései nyomán dús zóna lett. 156 kilométer hosszú gát véd több mint 72 000 hektár területet. A korszerű eszközökkel készített fő- és mellékcsatornák összhossza 1400 kilométer. A Nagyszigeten hét óriási lecsapolórendszert alakítottak ki 13 szivattyúállomással. Lecsapolták, megtisztítottak a nádtól 22 395 hektár területet, kiirtottak 17 500 hektár fűzést, így 56 000 hektárra emelkedett a szántóterület kiterjedése. A víztől elhódított földeken 1965- től kezdve 40 mezőgazdasági farmot létesítettek, s ezeken a múlt évben 37 000 hektáron átlag 5 144 kiló kukoricát termeltek hektáronként. Csupán a terven felül szállított szemes kukorica 1969-ben 48 236 tonnát tett ki. Ugyanakkor a szigeten több tízezer főt befogadó állatfarmokat létesítettek. Ezeknek az új földeknek a létrehozói és haszonélvezői több hete súlyos harcot vívnak a dühöngő vizekkel. Az áprilisi árhullám tetőzésekor győztesként kerültek ki, most pedig ismét kitartóan védelmezik az országnak ezt a nagy mezőgazdasági vagyonát. ...14 óra. A hivatalos helikopter leszáll a szigeten Salcia falu közelében. Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt itt a következő elvtársak üdvözlik: Gere Mihály, Ion Stanescu, Mihai Nicolae, az RKP Braila megyei bizottságának első titkára és Ion Tesu mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszterhelyettes. A sziget térképe előtt Nicolae Ceausescu elvtársat részletesen tájékoztatják a sziget belsejét védő gát állapotáról. A földből és vesszőnyalábokból épített fal eddig ellenállt és ellenáll az áradatnak. A jelen pillanatban veszélyben forog egy 3100 méteres szakasz,ahol a víz 50—60 centiméterre áll a gát koronájától. Egy másik 11 000 méter hosszú övezetben az árhullám 60—70 centiméterre közelítette meg a gát szintjét és ugyancsak veszélyes helyzet keletkezett. Ezeken a helyeken összpontosítják jelenleg a szigeten lévő összes energiákat. 3 800 helyi lakos 1300 katona segítségével, gépekkel, kompokkal és nehéz felszerelésekkel, 60 000 zsák földdel, vesszőnyalábokkal és más építőanyagokkal vette fel a küzdelmet az árral. Csak a természet képes ilyen furcsaságokat produkálni: a 35 ezer hektár kukorica és a 6000 hektár napraforgó az idén szebb, mint valaha. A Nagysziget lakosai eltökélten védelmezik ezt a nagy gazdagságot, s erőt nem kímélve éjjel-nappal dolgoznak a veszélyeztetett gátak magasításán, erősítésén. Minden eshetőségre számítva azonban több mint 30 000 állatot már elszállítottak, a lakosság kitelepítését is a legapróbb részletekig előkészítették. A helikopter ismét felszáll. Nicolae Ceausescu elvtárs behatóan nyomon követi a gátrendszer felét, Salcia és Muraru között folyó munkákat. Itt a vízállás csaknem 5 méterrel magasabb az átlagszintnél és egyre inkább fenyegeti a gátakat. Pártunk és államunk vezetője ajánlja, tegyék meg a legerélyesebb intézkedéseket, vessenek latba minden erőt, tegyenek meg mindent, ami emberileg lehetséges, hogy megakadályozzák a víz betörését, megmentsék a nemzetgazdaság számára igen sokat jelentő földeket. A helikopter már nem a kanyargó vén Dunát követi, hanem átvág fölötte Braila irányában. Ellentmondásaiban is impozáns látvány tárul a szemünk elé. A hatalmas Nagysziget, egykor a vizek és a szomorúfűz birodalma, ma a nyugalom oázisa, ahol a kultúrnövények normálisan fejlődnek, az emberek nyugodtan dolgoznak a mezőkön, mintha köröskörül nem háborognának a Duna iszapos hullámai, mintha ez a talpalattnyi föld tíz és tíz kilométerre lenne innen. Mélyrepülésben széltünk el felette, a kukoricát meg tudjuk különböztetni a napraforgótól, a búzát a lucernától. A növényápolás lendületesen folyik mindenütt. Az emberek egy pillanatra megállnak munka közben és, felfelé nézve, barátságosan integetnek, zsebkendőket lobogtatnak a helikopter felé. Sokan közülük tudják, hogy a gépen ott van a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, a fáradhatatlan vezető, aki nem késlekedik egy pillanatig sem, aki nem sajnál semmi erőfeszítést, hogy ott lehessen ahol a természet vak erőivel vívott elkeseredett küzdelem e napjaiban a legnehezebb problémák vetődnek fel, ahol tanácsa és útbaigazítása szükségesebb, mint bárhol másutt. Ezen a helyen a szigetet körülövező gátak tehát ellenálltak és ellenállnak. Itt dolgozni fognak, kaszálni fogják a lucernát, termést hoz a kukorica, napraforgó aránylik majd hatalmas területeken. Braila: A gép a város új stadionjában száll le. A stadion építése gyorsan közeledik a befejezéshez. Braila lakosainak ezrei értesülvén arról, hogy városukba — a híres Duna menti városba, amely jelenleg fontos nehézgépipari, papír- és cellulózipari, hajógyártó központ — megérkezik a párt főtitkára, kijöttek, hogy üdvözöljék őt, meghallgassák biztató szavát és tanácsait. Radu Constantin elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Braila polgármestere a város lakosai és a maga nevében (Folytatás a 3. oldalon) Az árvíz okozta károk ideiglenes mérlege az MTSZ-ekben Most már naponta újabb és újabb összesítő adatok birtokába jutunk. A különböző szervek közük a katasztrófa okozta károk ideiglenes adatait. Ilyen számok birtokába jutottunk a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnál és az Állami Mezőgazdasági Vállalatok irányító központjánál, ahol azt összesítették, mekkora és milyen területen semmisítette meg a kíméletlen ár a mezőgazdasági egységek dolgozói munkájának gyümölcsét Mint említettük, a számadatok nem véglegesek, de ezek is szomorú képet nyújtanak a valós helyzetről. A termelőszövetkezetekben 48 189 hektár, az állami mezőgazdasági vállalatoknál 8 750 hektár mezőgazdasági terület került víz alá, amiből az MTSZ-eknél 14 639 hektáron még mindig áll a víz. Az eddigi ellenőrzések, számítások alapján kiderült, hogy az MTSZ-eknél 20 665 hektárról, az ÁMV-knél 4 730 hektárról teljesen kivesztek a különböző növényfélék, amelyeket újra kell vetni, ültetni. A fontosabb szántóföldi növények közül 3 916 hektáron a búzát, rozsot, 828 hektáron az árpát, 210 hektáron a zabot, 3 593 hektáron a kukoricát, 3145 hektáron a cukorrépát, 500 hektáron a szóját ölte ki a nagy víz. A sok eső okozta hegycsuszamlások miatt 717 hektáron a szőlő — ebből 155 hektáron az ÁMV-oknál —, 455 hektáron a gyümölcsfák, 208 hektáron az eper, 30 hektáron pedig a szőlőfacsemeték mentek tönkre. Jelentős károkat szenvedtek a takarmánytermő és zöldséges területek is .Közel 6 000 hektár le és ÁMV-ékben gelő és kaszáló, 1 245 hektár vetett takarmány termése ment tönkre az MTSZ-ekben. A zöldségtermesztőket is súlyos csapás érte, 889 hektárról teljesen kimosta a víz a burgonyát, 815 hektár zöldséges területen — ebből 170 hektár az ÁMV-oknál —, pedig mindent újra kell vetni, ültetni. Ezenkívül 10 hektár szolár, 33 803 négyzetméter melegágy és az ÁMV-oknál 6 üvegház-szakasz is az ár martaléka lett. Az állattenyésztésben, gazdasági épületekben okozott kár ugyancsak számottevő. Vízbe veszett 517 szarvasmarha — ebből 300 az ÁMV-oknál —, 1 827 juh, 370 sertés, 25 903 baromfi — ebből 23 000 az ÁMV-oknál. összeomlott 38 istálló, melyekből 27 az ÁMV-oknál. Romokban hever az MTSZ-eknél 5 raktár és 3 szín, az ár magával sodort 407 köbméter faanyagot és eddig még ismeretlen mennyiségű más építkezési anyagot. A károk pótlása, helyreállítása megyeszerte megkezdődött. A gabonaneműek újravetésére előkészületeket tettek, az illetékes szervek biztosítják a vetőmagot, a szomszédos megyék pedig gépekkel sietnek az MTSZ-ek segítségére. Csupán szorgalom, odaadó munka szükséges ahhoz, hogy ha csak nagyvonalakban is, de mielőbb eltüntessék az ár nyomait. Meggyőződésünk, hogy megyénk MTSZ-einek tagsága, az ÁMV-ok dolgozói erejüket nem kímélve dolgoznak, hogy minél rövidebb idő alatt újravethessék a kipusztult növényeket és rendes mederbe terelhessék az egész gazdasági életet. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Több építkezési anyagot szállítanak az országnak A Hercules Cserép- és Téglagyár Ma a nyolcadik napja, hogy a téglagyárban újból kigyúlt a villanyfény, fölbúgtak a ventillátorok és fellobbant a tűz az égetőkemencékben. Hivatalosan teljes kapacitással dolgozik az üzem, ami azt jelenti, hogy valamennyi részleg gépi berendezése, felszerelése működik. De az esőzések és a talajvíz miatt, amely az árvíz visszahúzódása után is magas szinten maradt, még mindig számos tényező fékezi a termelést. Többek között már a bányában túlhaladja az agyag nedvességtartalma a gőzöléses préselési eljárás végére megadott szintet. Amiatt pedig, hogy a szárító alagutakba befúvott levegő a föld alatti légcsatornák beázása következtében igen páradús, a tégla- és cserép kiszárításához több idő szükséges, mint normális körülmények között. Az égetőkemencék most már hibátlanul működnek, viszont problémákat vet fel a késztermék elszállítása az építőtelepekre. A vállalat értesítette a vasúton és közúton elérhető összes vevőit, hogy hajlandó az év hátralévő részére szóló igényléseiket kielégíteni. Ugyanis a készletük a szállítási zavarok miatt már félmillió különféle termékre emelkedett. Az árvíz miatti termelési veszteséget (400 000 tégla és cserép) az égetőkemencék, a szárító alagutak kapacitásának jobb kihasználásával és a selejtarány csökkentésével igyekszik behozni a vállalat munkaközössége. Noha a természeti katasztrófa súlyosan érintette a gyárat és az év hátralevő részében minden eddiginél nagyobb termelési tervet kell megvalósítaniuk, az itt dolgozók a napokban tartott gyűléseken ismételten kifejezték azt az elhatározásukat, hogy teljesítik eredeti vállalásukat: 600 000 téglát és cserepet állítanak elő december 31-ig. A Dicsői Üveggyár Az üveggyár területéről is viszszavonult az árvíz, s tegnap már működött az öntöttüveg-, a bazalt-, a csiszoltüveg-, nem teljes kapacitással a palackgyártó-részleg és dolgozott mind a három táblaüvegüzem. A Küküllő betörésekor megteltek vízzel az olvasztókemencét friss levegővel tápláló és az égett gázok eltávolítását biztosító csatornák, a gyárkémények alja is, le kellett zárni a tüzeket. Az izzó üvegpasztában, melynek hőmérséklete 1 400 fokról körülbelül 600 fokra csökkent, megkezdődött a kristályosodási folyamat. Ez rendkívül megnehezítette az ablaküvegyártás újbóli elindítását. A kemencékből feltörő üveg durva szemcséket, záródványokat tartalmaz, a hengersorból kijövő táblát újból be kell olvasztani. Egy másik nehézség, amivel küzdenek: több száz vagonnyi nyersanyag, szóda, dolomit, földpát stb., át(Folytatás a 3. oldalon) Népgyűlés Maroskecén Hittel, férfias munkává! a romokból szebben születik újjá a község MÁJUS 22. PÉNTEK. Maroskece, a kegyetlen árvíz által egyik legjobban sújtott község, csendesen fájdalmába zárkózottan fogad. Végigjárjuk a part menti utcákat. Elszomorító látvány tárul elénk. Bármerre tekintünk romok... Az összedőlt falakra leborult tetőzetek maguk alá temették az emberek által egy életen át összegyűjtött vagyonkákat. A kegyetlen úr visszahúzódott már, de fájdalmas sebeket hagyott hátra, a máskor olyan szép falun, az emberek lelkén. A hazatérő emberek csak romokat, s azok alól kikandikáló néhai használati tárgyakat, szétmállott fészkeket, szertefoszlott álmokat találnak. Maradt azonban a bizakodás, a hit, az emberek szeretete, segítőkészsége. Maradt a határozott szándék, az erős akarat, hogy újjáépítik otthonukat, falujukat, hogy újból megteremtsék azt a virágzó, nyugodt életet, amelyet egyetlen éjszaka rabolt el tőlük. Dolgoznak, dolgoznak, megszakítás nélkül, nem engedik megülni a szomorúságot a falu felett. Az est közeledtével az emberek csomókba rakják a csákányokat, lapátokat, ásókat. Az iskola előtt gyülekeznek. Itt adtak találkozót egymásnak az árvízkárosultak, a község összes lakói NICOLAE VÉRÉS elvtárssal, az RKP Maros megyei bizottságának első titkárával. Munkaülés volt az a találkozó, ahol leszögezték a legapróbb részletekig mindazokat a tennivalókat, amelyek révén a legsürgősebben eltörölhetik az emberekre rászakadt nagy szerencsétlenség nyomait. Az újjáépítést célzó megbeszélések még a néptanács székházában megkezdődtek a község elöljáróival. Aztán majd kint az utcákon, a rombadőlt házak előtt, az újjáépítésre kijelölt új telkeknél folytatódtak. Végül a község minden lakója az iskola udvarára gyűlt össze. Az emberek sorra felelevenítik a borzalmas emlékeket, az átélt rombolás rémségeit, azokat a bátorító, segítő mozzanatokat, amelyek a szárazról, vízről és levegőből jutottak el hozzájuk. Azokban a nehéz pillanatokban a károsultak mellett állt az egész falu, a gépesítők, a katonák, az aranyosgyéresi munkások, hadrévi, gerendkeresztúri szövetkezeti tagok. — A harc kíméletlen volt — mondotta Pulac ban szövetkezeti tag — de mi kerültünk ki győztesen. Elvesztettük otthonainkat. Többszáz hektár termését vitte el az ár. Nagy árat fizettünk, de ember nem veszett oda egy sem. Az egész falu talpon van az újjáépítésnél, határozott és megingathatatlan mint mindig. — A szerencsétlenség nem tört le bennünket — mondotta Octavian Iacob, az iskola igazgatója. — Összefogva, saját erőinket támogatva a párt, a kormány és a haza minden fia által, mindent visszateremtünk ami elveszett. •—• Nehéz pillanatokat éltünk át — mondja Dan Vasile MTSZ tag. — De lélekben erősek maradtunk. Állandóan magunk mellett éreztük a segítőkezeket, azokét, akik kimentettek minket, javainkat, akik vizet, élelmet és száraz, meleg holmikat hoztak nekünk. Most, hogy mindannyian élünk, köszönjük a pártnak a segítséget és vállaljuk, hogy nekigyürközünk és mindent helyreállítunk úgy, ahogyan volt. Őszinte lelkesedés, melegség töltött el mindannyiunkat, az öreg tanító, Burac loan szavai hallattára. — Maroskece 550 éves múltra tekint vissza. Semmi sem ingathatta meg. Még ez a pokoli áradat sem tört meg bennünket, pedig ilyenre itt ember nem emlékszik. Nem tört meg, mert itt olyan emberek laknak, akik szeretik hazájukat, a pártot. S akik hazájukat szeretik, nincs mitől féljenek. Olvassuk az újságból, halljuk a rádióból, hogy az egész ország mellettünk áll. — Dalainkban sokszor megénekeltük a csendes Marost — mondotta Șerban Gheorghe, a község bírója. De akkor, azokban a pillanatokban keserű átkot szórtunk rá. De eljön majd az a nap, amikor mindent kijavítunk majd amit tönkretett, s akkor majd ismét dalainkba foglaljuk a Marost, melynek vize életet ad szántóföldjeinknek. Ezt követően Nicolae Veres elvtárs, az RKP megyei bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Beszélt a község lakóinak azokról az óriási károkról, amelyek a városokat, falvakat, az egész megye lakosságát érték. Szinte felmérhetetlenek ezek a károk, nagyon nehéz lesz a helyreállítás. De megmaradt a tetterőnk — hangsúlyozta— törhetetlen egységünk, amelyek révén legyőzzük a nehézségeket. A párt és az állam vezetősége, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs, állandóan mellettünk van. Az a férfiasság, bátorság, amelyről tanúbizonyságot tett Maroskece lakossága, megerősíti bennünk azt a meggyőződést, hogy rövid idő alatt mindent helyreállítanak. A pillanatnyi célunk újjáépíteni és rendes kerékvágásba terelni az életet. E tekintetben a megyei pártbizottság megtette a szükséges intézkedéseket. A továbbiakban is elegendő élelmet, ruhaneműt küldünk önöknek. A szakemberek már dolgoznak az összedőlt és súlyosan megrongálódott házak újjáépítési tervein. Holnaptól kezdve már küldjük önöknek a téglát, cserepet, cementet, fát és más építkezési anyagokat. Egy szakemberekből álló építőcsoport rögtön ideérkezik, és kérjük mindazokat, akik értenek a házépítéshez, csatlakozzanak hozzájuk, hogy mielőbb megkezdhessék a munkát. Azt tanácsolom önöknek, hogy a romok alól szedjenek ki minden felhasználható anyagot, s azzal együtt amit mi küldünk, minél hamarabb építsék fel az új házakat. A község vezetőivel közösen megállapítottuk a sürgősségi sorrendet. Azt akarjuk, hogy az őszig mind a 130 hajléknélküli család legalább egy szobába és konyhába beköltözhessen az új házakba. Ezután kijavítjuk azt a 30—35 súlyosan megrongálódott házat is. Az új házak részére útakat vágtak, még szebb és védettebb helyeken, mint a régiek voltak. Mindezek nagy erőfeszítéseket követelnek, minden lakos érezze magát kötelesnek részt venni az újjáépítésben, a vetések gondozásában. Szükségünk van lakásra, de élelemre is. Határozott szándékunk, hogy mindkettőt biztosítsuk. Keményen dolgozva — fejezte be felszólalását Nicolae Veres elvtárs — újjáépítjük a falut és ismételten bebizonyítjuk szocialista társadalmi rendünk erejét, a párt és a kormány körüli egység megtörhetetlenségét, a határozottságról, amely bennünket minden körülmény között jellemez. A Maros megyei pártbizottság báróiénak és a megyei néptanács végrehajtó bizottságának gyűlése Csatlakozva az ország népének forró hazafiságát kifejező humánus szolidaritási mozgalmához, a Maros megyei pártbizottság bárójának és a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai rendkívüli gyűlésen határozták el, hogy egyhónapi fizetésüket ajánlják fel az árvízkárosultak javára. Az árvízkárosultak megsegítéséért és az anyagi károk csökkentéséért — MEGYÉNK ALKALMAZOTTAI, A TÖMEG- ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK TÖBB MINT 31 MILLIÓ LEJT AJÁNLOTTAK FEL. — JELENTŐS MENNYISÉGŰ GABONÁT ÉS ÉLELMISZERT ADOMÁNYOZOTT A LAKOSSÁG. Az egész országban széleskörű szolidaritási és segélynyújtási akció bontakozott ki az árvízkárosultak támogatására és a nemzeti vagyonban okozott hatalmas károk csökkentésére. A párt felhívására megyénkben is a munkások, technikusok, mérnökök, minden alkalmazott, a dolgozó parasztság, a tömeg- és társadalmi szervezetek bekapcsolódtak e hazafias akcióba. A megyei árvízvédelmi parancsnokság összesített adataiból kitűnik, hogy május 22-ig megyénk alkalmazottai 30.700.000 lejjel járulnak hozzá év végéig az árvízkárosultak megsegítéséhez, azáltal, hogy havonta felajánlják 1-2 napi fizetésüket, vagy év végéig egy havi fizetésüket. A tömeg- és társadalmi szervezetek 600.000 lejt ajánlottak fel. Az egész megye területén tovább folyik az adományok összegyűjtése. Május 21-ig a megye lakossága 19 tonna búzát, 26 tonna kukoricát, 6 tonna burgonyát, 1 tonna búzalisztet, 52 000 db tojást, 3 800 kg tejterméket és más élelmiszert adományozott. Hasonlóképp összegyűlt 4 400 pár cipő és 23 754 db különböző ruha és fehérnemű. A megrongálódott házak tulajdonosainak figyelmébe MAROSVÁSÁRHELY MUNICIPIUM PARANCSNOKSÁGA, SZÁMOS TERVEZŐ ÉS VÁROSRENDEZŐ SZAKEMBER BEVONÁSÁVAL, AZ ELMÚLT NAPOKBAN FELÜLVIZSGÁLTA AZ ÁRVÍZVESZÉLYES TERÜLETEKEN MEGSEMMISÜLT, MEGRONGÁLÓDOTT ÉS ÉPEN MARADT HÁZAK HELYZETÉT. EGY SZÉLESKÖRŰ KOLLEKTÍVA ÚJRA SZAKASZOLJA A TERÜLETEKET, PONTOSAN MEGHATÁROZZA, HOGY MELYIK LAKÓHÁZAT ÉPÍTHETIK ÚJJÁ, ÁRVÍZVESZÉLY MENTES TELKEKET JELÖLNEK KI ÚJ HÁZAK ÉPÍTÉSÉRE, ÉS KIDOLGOZZÁK AZ EZZEL KAPCSOLATOS ÖSSZES VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEKET. A MUNKÁLATOK GYORS ÜTEMBEN FOLYNAK, ÉS RÖVIDESEN RÉSZLETESEN SZÁMOLUNK BE A MUNICIPIUMI PARANCSNOKSÁG ILYEN ÉRTELMŰ VÉGLEGES HATÁROZATÁRÓL. A PARANCSNOKSÁG FELKÉRI A MUNICIPIUM LAKÓIT, HOGY ADDIG IS LEGYENEK TÜRELEMMEL, EGYÉNI KÖZBENJÁRÁSUKKAL CSAK ZAVARJÁK. KÉSLELTETIK A SZAKEMBER-KOLLEKTÍVÁT MUNKÁJÁBAN.