Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-09 / 83. szám

Minden erőt, tudást, a beruházási terv teljesítésére Elkészült az első nagyobb mére­tű évközi leltár. Ipari üzemeink­ben sikerrel váltják valóra a ter­vet, szántóföldjeinken serényebben mozognak a traktorok, célszerűb­ben munkálkodnak az emberek. S valahogy még az idő is velünk tart. A tavasz korábban kopogta­tott, s a napfény hatására idő előtt zöldbe borult az erdő, fa­kadnak a virágok, jobb kedvvel dolgoznak az emberek. Mintha ünnepre készülne az ember mel­lett, a természet is. S a fentiek dacára valami mé­gis sántít, valami beárnyékolja az általános eredményeket. A ne­gyedévi beruházások mérlege a kedvezőtlen oldalra billent, jelez­ve, hogy az e területen dolgozók adósai maradtak a tervnek, a tár­sadalomnak, önmaguknak. No de hadd legyünk konkrétabbak. Évek­kel ezelőtt, mikor országos szinten kifogásolható volt a beruházások menete, a párt- és államvezetőség megvizsgálta az építkezés iparo­sítása és szervezése terén közbe­káratok kivitelezését hosszabb idő­szakra tervszerűsítették. Szükséges most, hogy a munkagrafikont át­dolgozzák az új kivitelezési idő­tartam szerint, s hatékony intéz­kedéssel biztosítsák a fokozott é­­pítkezési ütemet. Az év első negyedében igen kényelmes ütemben végezték a be­ruházásokat a mezőgazdasági egységekben. A szövetkezetközi társulások számos munkálatot irá­nyoztak elő, de még sok helyen a műszaki dokumentációkat sem ké­szítették el, a megkezdett építke­zések ritmusa pedig lassú. A következő negyedév folyamán megnövekedett feladatok hárul­nak a pártszervekre és szerveze­tekre. A megyei pártbizottság elemzi a negyedév folyamán a beruházások menetét. A megyei pártbizottság mellett működő gaz­dasági komisszió szakkollektívákat alakított a nagyobb jelentőségű munkálatok menetének elemzésé­re. Hasonló figyelemmel kell fog­lalkozzanak a beruházásokkal a municípiumi, városi pártbizottsá­gok s az üzemek pártszervezetei is. Fel kell kutatni a belső erő­tartalékokat, mielőbb kiiktatni a munkálatokat fékező tényezőket, olyan intézkedéseket előirányozni, melyek révén a félév végéig be­hozható a lemaradás. Különös fi­gyelmet kell fordítani azokra az objektumokra, melyeknek átadási határideje a második negyedév folyamán zárul. Egyes építőtelepe­ken van mód arra, hogy lényege­sen csökkentsék az átadási határ­időt. Több ipari egység értékes vállalásokat tett ilyen értelemben. A pártszerveknek és szervezetek­nek követniök kell a határidők betartására és a vállalások telje­sítésére összeállított intézkedések végrehajtását. Meggyőződésünk, hogy az el­múlt évben szerzett tapasztalato­kat gyümölcsöztetve rövidesen ren­des kerékvágásba zökken a be­ruházás is, s akárcsak az ipar­ban, itt is kiváló eredmények szü­letnek. A magunk részéről pedig ígérjük, hogy minden héten be­számolunk az építőtelepeken ta­pasztaltakról. Hétről-hétre az építőtelepeken jött változásokat s a lehetősége­ket, majd feladatul tűzte minden építkezési szervezet elé, hogy az első három hónap folyamán az évi terv legalább 20 százalékát hajtsa végre. S mi — megyeszin­ten — becsülettel tettünk eleget e feladatnak, 1970 első negyedé­ben 21 százalékát teljesítettük az évi tervnek. Az idén azonban a múlt emlékévé vált a siker: az évi beruházásnak eddig mindössze 16,3 százaléka teljesült. Pedig emlékszem, hogy a múlt év má­sodik felében nem volt olyan munkaülés, ahol ne esett volna szó a téli front előkészítéséről. No meg az időre sem fogható semmi, hisz a higanyszál alig néhány nap süllyedt a zérus alá, január-feb­ruárban pedig szinte késő tavasz­ra emlékeztetően száraz időjárás volt. És akkor ki, mi a hibás? Persze, itt sok minden sorolható fel. Kezdve azzal, hogy a vásárhe­lyi kombinátban, bár még a ta­valy megkezdték a fejlesztési mun­kálatokat, végleges műszaki do­kumentáció még most, április de­rekán sincs. És folytathatnánk az­zal, hogy X és Y üzem nem küld­te el a szükséges gépeket, beren­dezéseket és így tovább. De ma már a múlt kutatása mindössze a tanulságok levonását szolgálja, az eredmények megváltoztatására képtelen. Sokkal fontosabb, hogy rövidesen meghatározzák — ter­vező, megrendelő, kivitelező — azokat a teendőket, melyek révén mielőbb törleszthető, az adósság, biztosítható az évi beruházási terv maradéktalan végrehajtása. Mi a teendő? Nem célunk e néhány sorban listát készíteni a sürgősebbnél sürgősebb felada­tokról, ezt nálunk jobban kell hogy tudják a szakemberek. Mindössze néhány dologra szeretnénk felhív­ni a figyelmet. Több helyen saját erőt, hatáskört meghaladó ténye­zőkre hivatkoznak a szakemberek. S valóban, léteznek is ilyenszerű problémák, különösen a Vegyipa­ri Minisztérium alegységeiben. Véleményünk szerint a két vegy­ipari kombinát továbbra is ener­gikusan kell kérje, követelje fel­sőbb szervénél a vita tárgyát ké­pező beruházási problémák végle­gesítését, a hiányzó műszaki do­kumentációk beszerzését. Az igazság viszont az, hogy sokkal több és jobb munkát vá­runk — és miért nem követelünk — a megye területén lévő megren­delőktől, építőktől. Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata ér­telmében egy bizonyos összegig terjedő beruházást a minisztériu­mok is jóvá­hagyhatnak, viszont a munkálatokat 12, s rendkívüli esetekben 18 hónap alatt kell végrehajtani. Ilyen körülmények között végzik a fejlesztési munká­latokat a vásárhelyi és segesvári téglagyárakban, a régeni IRUM- nál és más egységeknél. Az ere­deti elképzelések alapján a mun­ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 83 (6010) Hám A dicsőséges az évforduló tiszteletére Kulturális rendezvények Ludason, ma a művelődési ház nagytermében szimpoziont szer­veznek Románia fejlődési távlatai a X. pártkongresszus határozatai­nak tükrében témával. A szimpo­­zionon tanárok, közgazdászok, kul­turális aktivisták tartanak előa­dást. Az utóbbi napokban a város üzemeiben, vállalataiban, a klub­ban több előadás hangzott el a pártévfordulóval kapcsolatosan. A város műkedvelői rendszeresen fellépnek a művelődési ház és a klub színpadán, de ugyanilyen rendszeresen látogatnak el a kör­nyező falvak művelődési otthonai­ba színvonalas műsorukkal. Dicsőszentmártonban, a Vegyipa­ri Kombinát klubjában A Román Kommunista Párt és a hazai mun­kásmozgalom történetéből témá­val tartottak előadást a pártokta­tásban résztvevők számára Ioan Pop és Aurel Galea, a marosvá­sárhelyi Pedagógiai Főiskola lek­torai. Ugyancsak a napokban ke­rült sor a Kombinát több üzem­részlegén és a klubban a követ­kező témájú előadásra: A Román Kommunista Párt kongresszusai: A Román Kommunista Párt, az 1944. augusztus 23-i fegyveres fel­kelés szervezője és vezetője. A párt dicsőséges harci múltja: Nők harca, társadalmi, politikai jogaik kivívásáért. A fenti előadásokat Teodor Mihu, a városi pártbizott­ság titkára, Ioan Brejdi, a városi pártkabinet igazgatója, Nicolae Ionescu iskolaigazgató és Lukács Zsuzsánna, a városi Nőbizottság elnöke tartották. Ma, pénteken Szovátán a Szak­­szervezetek klubjában az ifjúság részére szerveznek témás rendez­vényt. Előadás hangzik el A KISZ- tagok harca a párt vezetésével ha­zánk szabadságának kivívásáért címmel. Sáromberkéről is arról értesí­tenek, hogy a művelődési otthon vezetősége egyre gazdagabb és változatosabb művészi és nevelő tevékenységet fejt ki az évforduló tiszteletére. A közeljövőben szer­vezik meg a hagyományos Tánc, dal és zenefesztivált. Az elmúlt évben 13 ifjú nevezett be a fesz­tiválra, ebben az évben már ed­dig több mint húszan jelentkeztek. Tegnap, (április 8-án) a megyei Művelődés- és Művészetügyi Bi­zottság tapasztalatcserét szervezett Mezőzáhon a környező községek könyvtárosainak részvételével. A találkozón a pártévfordulót kö­szöntő rendezvények tematikáját és a könyv népszerűsítésével kap­csolatos teendőket vitatták meg. A megyei aktivisták hasznos ta­nácsokat, gyakorlati segítséget nyújtottak a könyvtárosoknak, a­­kik vállalták, hogy a következő napokban, hetekben még színvo­nalasabb rendezvényeket szervez­nek. Kollokvium a pártévforduló köszöntésére A maros­vásárhelyi Egyetemi Központ Diákszövetsége a Ro­mán Kommunista Párt megala­kulása 50. évfordulójának kö­szöntésére április 10-én du. 4 órai kezdettel a Rózsák terén lévő diák kultúrház termében (Apolló épület) kollokviumot szervez .,A Román Kommunista Párt és a demokratikus diákmoz­galom" témával. A kollokviumon az Orvostudo­mányi és Gyógyszerészeti Felső­­oktatási Intézet, a Pedagógiai­ és Színművészeti Főiskola hall­gatói tudományos közléseket terjesztenek elő a fentebb em­lített témával. Jó indulás, szép ígéret a bőséges termésre ANKÉT a Maros menti zöldségesekben Jó ideje már, hogy a zöldséges üzletekben megjelent a spenót, a Maros menti földek első termése. s nemsokára sor kerül a zöld­hagymára, salátára is. A tervek, az elgondolások szerint az idén bőséges lesz Marosvásárhely el­­átása. S az értékesítő vállalat megbízottainak sem kell olyan gyakran más megyékbe kocsikáz­­nok. Legalábbis ezt ígéri a ta­vasz, ezzel bíztatnak a zöldségter­mesztő farmok vezetői. Napirenden a soron­ levő munkákkal Nyárádtőtől egészen Ludasig a­­molyan „uborkaszezon" van most a zöldségesekben. A koraiak ve­tését befejezték, a melegágyak öntözése, ápolása nem okoz nagy gondot, néhány asszony elvégzi, a következő növényféleségek vetésé­re pedig már csak a hónap vége felé kerül sor. Amint Nyárádi István, a nyá­­rádtői-vidrátszegi szövetkezetközi farm vezetője elmondotta, idejé­ben végeztek a borsó, a petrezse­lyem vetésével, a dughagyma ül­tetésével. Nagy segítséget adtak ebben a gépesítők. A munka o­­roszlánrészét ők végezték el. Hát­ra van még a paprika és a 14 hektár paradicsom. Ez utóbbit mindjárt szabad­ földbe vetik, a paprika palánták pedig már na­gyon szépen fejlődnek az üveg alatt. A kerelőszentpáli farm vezetője, Munteanu Stefan mérnök is elé­gedett. — Jelenleg a paradicsomnak egyengetjük a területet és 1 766 négyzetméternyi melegágyban a paprika palántát ápoljuk. Nagyon szépen fejlődnek. A radnóti farmon, mire e sorok megjelennek, hozzá is kezdenek a korai káposzta palántájának ki­ültetéséhez. — Nem lesz probléma — vall­ja Vlassa Gheorghe mérnök —. A palántáink nagyon szépek, bárki megnézheti, s a területeket is ala­posan előkészítettük. Marosbogáton szintén napiren­den vannak a soron lévő munká­latokkal. A melegágyban a papri­ka palánta már első, második va­lódi levelében van s kint a mezőn elegyengetve a terület a 10 hek­tár paradicsom vetésére. A talaj­­táperővel sem lesz probléma. A meglátogatott farmokon mindenütt legkevesebb 4—500 kiló műtrá­gyát juttattak a talajba, a szük­ségletnek megfelelően komplexet vagy urcát. Az első lépés tehát jól sikerült. Csak ilyen legyen a folytatás. Kibékíthető ellentétek Ankétünk során többször fel­merült: ezt a kérdést még a szö­vetkezet kell megoldja, vagy az már a társulásra tartozik? De mindezek amolyan kisebb ellenté­tek, amelyeket közösen kell meg­oldani, hisz az érdek közös: mi­nél bőségesebb termést érni el, nagyobb jövedelmet biztosítani a tagságnak. Nyárádtőn például az öntöző­­berendezések javítása körül volt az elején egy kis vita, hogy kire tartozik. De becsületükre legyen mondva, amikor látták, hogy nem­sokára szükség lesz rá, nem vitat­koztak tovább, hanem a gazdaság vezetősége utasítást adott rendbe­tételükre. A radnóti farm vezetője a lu­­dasi értékesítő központra panasz­kodik. — Nem ismernek azok csak másodosztályú árut. A spenótot mind így vették át. S talán nem is ez sérti az ön­érzetüket, hanem az, hogy ezt a munkát (átverés) a gépkocsivezető végzi. Nem küldenek hozzáértő szakembert. Az árlistát sem igen köztik velük, habár többször kér­ték. Marosbogáton nincs egy kis fedett hely a zöldségesben, ahol meghúzódhatnának vagy berak­hatnák az árut az eső, a szél elől. Volt egy, de azt lebontották, s az új építésének nem akadt gazdája. Nemrég azonban az elnöktől ígé­retet kaptak, hogy a gazdaság fog saját költségén építtetni. Kis dolgok ezek. Megoldások csupán több megértést, türelmet igényel, viszont nagymértékben befolyásol­ják az emberek munkakedvét. Nem kell csak a felhőkre várniok A kertészetek területét nagyrészt úgy jelölték ki, hogy teljesen ki­vonhassák az időjárás „fennható­sága“ alól. Vagyis, hogy a Maros­ból könnyen öntözhető legyen. S a gazdaságok, most pedig már a farmok többsége rendelkezik is megfelelő öntözőberendezéssel. Egy részük alaposan fel is készült rá. A marosbogátiak például már februárban rendbe tették az ön­töző sáncokat. A gépi berendezés­hez is még csak az elem hiány­zott, amelyet a napokban vásá­rolt meg a szövetkezet vezetősége, így bármelyik pillanatban indul­hatnak az „eső­gépek”. Radnóton azonban a körül a bizonyos elem körül még mindig vita folyik, hogy ki kell megvásárolja, a farm-e vagy a gazdaság. Kerelőszentpálon most dolgoz­nak az öntözőberendezések javí­tásán. Az ötből eddig hárommal végeztek. A munka meggyorsítá­sára, a vita eldöntésére tehát mindenütt szükség van, mert bár­★ Szándékosan nem tértünk ki minden egyes farm eredményére. Csak annyit mondhatunk, hogy minden rendben. Napirenden vannak a soron levő munkálatok­kal, s javában készülnek a továb­bi, még nagyobb feladatok el­végzésére. És ha akadnak is ki­­sebb-nagyobb bökkenők, félre­értések, azokat közös erővel kell tisztázni, hisz a közös összefogás­ból csakis jó születhetik. Nyárádi István mérnök elégedetten figyeli a palánták fejlődését. Máthé István gépkezelő a pa­radicsomnak ké­szíti a földet a kerelőszentpáli farmon, melyik pillanatban szükség lehet a mesterséges esőre. Újabb spenótrakomány útra ké­szen a radnóti farmon MOSZKVA (Agerpres) — Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke április 8-án találkozott Edward Gierek elvtárssal, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkárával. A találkozón román részről részt vettek a következő elvtársak: Paul Niculescu-Mizu, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Fazekas János, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács alelnöke, Leonte Rântu, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács alelnöke. Lengyel részről részt vettek a következő elvtársak: Piotr Jarosze­­wicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Jozef Tejchma, a LEMP KB Politbüró­jának tagja, a KB titkára. A találkozón megtanácskozták Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti párt-, állami és gazdasági vonalon történő együttműködés fejlesztésének néhány kérdését. A találkozó meleg, elvtársi légkör­ben folyt le. 1­ Nicolae Ceausescu elvtárs és Edward Gierek elvtárs találkozója A Román Kommunista Párt küldöttségének látogatása Hromatron képcsőüzemben A Román Kommunista Párt kül­döttsége, amely élén Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával részt vesz az SZKP XXIV. kongresszusán, csütörtök délelőtt ellátogatott a moszkvai Hromatron üzembe. Az üzem képcsöveket gyárt színes té­vékészülékekhez. A küldöttséget elkísérte V. M. Busujev, az S­ZKP KB osztályveze­tője, és V. I. Drozgyenko, a Szov­jetunió bukaresti nagykövete. Az üzem kapujában A. I. Scsollin elektronikai­­ipari miniszter, V. I. Vinogradov, a Hromatron üzemet is felölelő MELSZ fővállalat vezér­­igazgatója, valamint elektronikai ipari szakemberek fogadták Nicolae Ceausescu elvtársat és a küldött­ség többi tagját. A tanácsteremben A. I. Scsokin miniszter ismertette a vendégekkel a szovjet eredményeket a színes televízióhoz szükséges kineszkópok gyártása terén; a magyarázatokat gyakorlati bemutatóval illusztrál­ták. A miniszter beszélt a kineszkó­pok minőségének tökéletesítésére irányuló törekvésekről. Nicolae Ceausescu elvtárs ér­deklődött a termelési folyamat, valamint az iránt, hogy az itteni szakemberek miként oldják meg a gazdasági hatékonyság emelé­sével, a termékek minőségével kap­csolatos problémákat. A Román Kommunista Párt főtitkára hang­súlyozta a román és a szovjet elek­tronikai szakemberek szorosabb együttműködésének jelentőségét a román-szovjet baráti és együtt­működési kapcsolatok keretében. Ezután megtekintették a korsze­rű üzem néhány osztályát, köztük a vegyi és termikus műveletek osz­tályát, a szerelőosztályt, a termelés automata vezetésének számítóköz­pontját. V. I. Vinogradov a moszkvai elektronikai szakemberek közössé­ge nevében köszönetét fejezte ki a Román Kommunista Párt küldött­ségének az üzemben tett látogatá­sáért, a tevékenységüket méltató szavakért. Beírva nevét az üzem emlékkönyvébe, Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a vállalat munka­­közösségének az elért eredménye­kért és újabb sikereket kívánt jö­vőbeli tevékenységükhöz. A vezetési problémákkal foglalkozó intézetben Nicolae Ceausescu elvtárs és a Román Kommunista Párt küldött­ségének tagjai ugyanaznap felke­resték a vezetési problémákkal (automatika és telemechanika) foglalkozó intézetet. Itt V. A. Trapeznyikov akadémi­kus, a Szocialista Munka Hőse, az intézet igazgatója és I. I. Ba­­ziljevszkij, helyettes készülék- és automatizálásieszköz-gyártó ipari miniszter, valamint számos tudo­mányos kutató megkülönböztetett melegséggel fogadta a román vendégeket. Az intézet „az eszmék és elvek generátora", kiváló képzettségű káderek felkészítésének iskolája, 1939-ben létesült és az utóbbi é­­vekben rohamosan fejlődött, az üzemosztályvezetési megoldások és elvek kidolgozásáról rátért e­­gész iparágak vezetési megoldá­sainak és elveinek kidolgozására, s van kilátás arra is, hogy nem­zetgazdaságvezetési kérdéseket vessen fel és oldjon meg. V. A. Trapeznyikov igazgató ismertette az intézet kutatóinak és tudósai­nak néhány időszerű feladatát: az automata vezetés általános elmé­letének fejlesztése ; az általános vezetés és az ember viszonya; az automata vezetés technikai eszkö­zei — elektronikus és pneumati­kus rendszerek; az elmélet és a technika alkalmazása az ágazati automata vezetési rendszerek ki­alakítására. Az intézet tevékeny­ségének gyakorlati eredményei közül a tudós megemlíti a Szov­jetunió területén levő vasérc meg­oszlására vonatkozó tanulmányo­kat, a repülőgépjegyek automati­kus elosztásának rendszerét és egyebeket. Ugyanakkor hangsú­lyozta az intézetben kidolgozott elvek és módszerek széles körű alkalmazhatóságát különböző te­vékenységi területeken, az intézet együttműködését a Szovjetunió különböző gazdasági és ipari egy­ségeivel. Ezután megtekintettek több la­boratóriumot és osztályt. A Szov­jetunió területén levő vasérc ta­nulmányozásával foglalkozó labo­ratórium vezetője — V. Mamiko­­nov — rámutatott, hogy a nagy termelékenységű számítógépek, valamint az intézetben kidolgozott módszerek segítségével jelentősen egyszerűsítették száz- meg száz­ezer dokumentum adatainak fel­dolgozását. D. Agietuin, a terme­lésvezetés lélektani kérdéseivel és műszaki eszközeivel foglalkozó la­boratórium vezetője ismertette Nicolae Ceausescu elvtárssal, mi­lyen pozitív befolyást gyakorolnak a munkalélektanra az egyes fel­szerelések meghibásodását előre­jelző készülékek. M. Mejerov, a kőolajrétegek kutatásának és ki­termelésének vezetésével foglalko­zó laboratórium vezetője elmon­dotta a vendégeknek, hogy az in­tézetben kidolgozott módszerek alkalmazásával megkapták az ere­detileg tervezett adatokat, kiszá­mították a kőolajréteget és elvé­gezték a kitermelés ipari kikísér­letezését egy baskíriai kőolajöve­zetben, csökkentve ezáltal mind a műveletek időtartamát, mind azok önköltségét. A szabványokkal fog­lalkozó laboratóriumban Nicolae Ceaușescu elvtárs érdeklődött a finomítók operatív vezetési rend­szere, a folyékony üzemanyagok és olajok termelése iránt. Trapeznyikov akadémikus rész­ (Folytatás a 4. oldalon)

Next