Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-08 / 82. szám

XXIII. évfolyam 82 (6008.) szám 1971 április 8. csütörtök Ára 30 iámi A TAVASZI MUNKÁK TELJÉBEN Időrendben az elvégzett és az ezután következő teendőkről Ma­ beszámolónk kissé rap­­szódikus jellegét a tavaszi kam­pány jelenlegi állása határoz­za meg. Az első sürgősségi időszakba tartozó kultúrák ve­tései ugyanis már kikelőben vannak, a következő egyik leg­fontosabb növényünk, a kuko­rica vetőmagja pedig még rak­táron áll. A mi volt és mi lesz közé csupán a krumplivetés é­­kelődött, de ez is egyre inkább az előbbi felé közelít. A gyűj­tőpont három kérdés: Mi volt? Beresztelkén ez annyiban bo­nyolódik, hogy az ottjártunkkor folyamatban lévő teendők közül némelyik a kész kategóriájába ke­rült. Például a krumpli ültetése. A brigádok egy része már a múlt hét végén befejezte az ültetést, s a 2-es brigád „lemaradása" is csak annak tulajdonítható, hogy a gép nyilván, egyszerre csak egy helyen dolgozhat. Teljesen érdek­telen a kérdés a vetőgumóról vagy a talajelőkészítésről, de a kilátásokra való tekintettel érde­mesnek tartom megjegyezni, hogy az egész krumpliterületet istálló­trágyázták. Ollerer János marosvécsi fő­mérnök is tömören fogalmazhat az elvégzettekről. — 52 hektár lóherét vetettünk védőnövény alá, 10 hektár zabot a tervezett 6-tal szemben. A zöld­ségesben földbe került a hagyma, petrezselyem, murok, hónapos re­tek, összesen 14 hektárt vetettünk ezekkel be. Szerda estig 11 hektá­ron elkészülünk a nyári krumpli ültetésével. Vajdaszentiványon éppen csak említik a cukorrépát, 5 nap alatt vetették be a tervezett 185 hektárt. Kell-e ezt a teljesítményt jellemez­ni? A múlt évekhez képest fehér holló, ám bízunk abban, hogy ez az év hagyományalapozó lesz. Ottjártunkkor két gép ültette a krumplit, kedden este már pihe­nőbe vonulhattak a 75 hektáron végzett jó munka után. A zöldsé­ges farmon földbe került a hagy­ma, murok és petrezselyem, a me­legágyakban pedig pikk­ozásra érett a paradicsom- és paprika­palánta. Mi van és mi lesz? Krumpliültetés, zöldségesben­ ténykedés, no meg a kukoricaföl­deken folyamatban lévő talajelő­készítés. Beresztelkén a zöldségesbeli munkákon kívül alig említhetünk valamit. A 400 hektárra tervezett kukoricaföld egyszeri tárcsázását befejezték. Az emberek s a gépek készülnek a vetésre. A mezei bri­­gádosok a répa kikelését lesik, rövidesen munkába állhatnak a kapák. — Két nap a nyári krumpli ül­tetése — folytatja fentebb meg­kezdett beszámolóját a marosvé­csi főmérnök. — Szerdán, vagy csütörtökön kezdjük az őszi krump­li ültetését. A talajt előkészítettük, a gép üzemképes. 10 hektárt gép­pel, ötöt kézzel vetünk be. — A kukorica? — Kicsi a gazdaság, ebből is, abból is kevés van. Kukoricát 45 hektáron termesztünk az idén, gé­pesíthető területen. A silókukori­cánál mintegy 20 hektáron, a sze­mesnél pedig 10—15 hektáron gyomirtást tervezünk. Terítik a trágyát azon a 15 h­ektáron, aho­va a télen hordtuk ki, mihelyt vég­zünk, hozzálátunk a szántáshoz. — Zöldség és kukorica, ez ma­radt — válaszolt a címbeli kérdé­sekre a vajdaszentiványi főmér­(Folytatás a 3. oldalon) i Román Ktivista Párt meplakulásának félszázados évfordulója tiszteletére Hogyan készülnek a nagy évfordulóra? — BESZÉLGETÉS LUKÁCS ISTVÁN ELVTÁRSSAL, A DICSŐI VÁROSI NÉPTANÁCS ALELNÖKÉVEL — Hagyománnyá vált nálunk, hogy a jelentős évfordulókat a hozzájuk fűződő eseményhez méltóan köszöntse dolgozó né­pünk. Ez a törekvés különösen érezhető ezekben a napokban, amikor országszerte, városon és falun, üzemekben és intézmé­nyekben egyaránt nagy buz­galommal készülnek pártunk fennállása 50. évfordulójának megünneplésére. A nagy évfordulót megelőző előkészületekről érdeklődtünk Lukács István elvtárstól, a di­csői városi néptanács alelnö­­kétől: —Azt szeretnők, ha a város külseje is minél jobban tük­rözné e nagy jelentőségű év­forduló közeledtét, s városun­kat szebbé, tisztábbá, gondo­­zottabbá tehetnők, mint bármi­kor. De talán ne is beszéljünk óhajról, hiszen városszépítési és rendezési akcióink teljes ki­bontakozóban vannak, s amit célul tűztünk ki, a honpolgárok szokásos lelkes hozzájárulásá­val meg is valósítjuk. Március elején népgyűlést hívtunk össze a hazafias mun­kák akciótervének megvitatásá­ra, s azt kiegészítettük az el­hangzott javaslatok alapján. A népgyűlésen jelen volt Nicolae Veres elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke, akitől ezút­tal is értékes útmutatásokat kaptunk nemcsak az idei, ha­nem a város távlati gazdálko­dását és fejlesztését illetően. A résztvevők köszönetüket fe­jezték ki azért, hogy az idén megoldódott két régi kérésük, megjavult az ivóvízellátás (megkettőzték a víztelepről jövő vezetéket) és megnyílik a strand. A korszerű medence, már elkészült, a további fela­datunk az, hogy a környékét parkosítsuk, s amint Veres elv­társ is hangsúlyozta, kellemes pihenő, és sportkomplexummá fejlesszük. Az idén meg is kezd­jük a park kialakítását és a Kisküküllő közelében lévő holt­ágat evezős teleppé változtat­juk. Meggyőződésünk, hogy vá­rosunk fiatalsága teljes oda­adással bekapcsolódik majd e nagyszabású hazafias akcióba. — Még milyen célkitűzése­ket foglaltak akciótervükbe? — Sok mindent előirányoz­tunk még, hiszen minden la­kosra 346,5 lej értékű­ hazafias munka jut. Ez pedig több mint 8 millió lej összvolumenű mun­kát jelent. Folytatjuk a járda­építést, az utak javítását, kor­szerűsítését s a parkok kar­bantartását, rózsafák, dísznö­vények ültetését. Parkosítjuk a „Trei brazi" vendéglő környé­két, megkezdjük a főbb utcák — a Lungu, Nicolae Balcescu, Doimilor, stb. — általános javí­tását. Folytatjuk a tavaly meg­kezdett Küküllő-szabályozási munkálatokat, s az idén újabb 3 kilométer hosszúságban épí­tünk gátat, illetve végzünk part­­magasítási munkákat. A munkálatok kivitelezésének grafikonjait úgy állítottuk ösz­­sze, hogy május 1, illetve 8-ig 60—65 százalékát teljesítjük évi célkitűzéseinknek. — Miben látja ennek bizto­sítékát? — Honpolgáraink ismerik az előttük álló feladatokat. Haza­fias versenyvállalásainkat fel­osztottuk választási körzetekre, s minden képviselő és honpol­gári bizottság körzeti gyűlése­ken ismertette azokat. A gyű­léseken megállapították a ha­zafias munkák elvégzésének pontos idejét is. Ezenkívül min­­­den 3­4 képviselő mellé be­osztottunk egy néptanácsi al­kalmazottat, aki segít a haza­fias akciók megszervezésében és tíznaponként közösen szám­ba veszik az elvégzett munká­latokat. Hangsúlyoznom kell, hogy valamennyi hazafias ak­cióból példásan kiveszik részü­ket a vállalatok és intézmények munkaközösségei. A fontosabb objektumok teljesítését a végre­hajtó bizottság állandó bürója követi. Mivel pontosan ismer­jük az elvégzett munkákat, és azokat, akik kitűntek, a rádiósí­­tási állomásokat is felhasznál­hatjuk az eredmények népsze­rűsítésére. Április 1-ig megépí­tettünk 6 600 négyzetméter ut­cát, járdát és kijavítottunk 75 000 négyzetmétert. Elvégez­tük a gondozási és karbantar­tási munkákat 6 hektár park­ban, illetve zöldövezetben, gá­tat emeltünk 1,5 kilométeres hosszúságban, fákat, dísznövé­nyeket ültettünk, összesen mint­egy 1 731 000 lej értékben. Vé­gül csupán utalni szeretnék arra, hogy április — a Tiszta­ság hónapja — szintén hozzá­járul majd a város szebbé, tisz­tábbá tételéhez. A képviselők a néptanács alkalmazottaival közösen bejárják a körzeteket és a helyszínen állapítják meg, hol kell a lakások homlokzatát lemeszelni, kerítést javítani, fá­kat nyesni és így tovább. Lejegyezte: SZ. D. A marosvásárhelyi Electro-Mureș Vállalat Népünk nagy ünnepét, pártunk megalakulásának közelgő 50. év­fordulóját e vállalat munkaközös­sége is nagyszerű termelési ered­ményekkel igyekszik köszönteni. Az össztermelésnél terven felül egész évre vállalt 6 millió lejből az első negyedévben több mint 800 000 lejt valósított meg. Ezzel több mint százezer lejjel szárnyalta túl a május 8-ra tett vállalását. i ÜVEG-ÉHSÉG van manap- 11 ság. Nehéz lenne felsorol-­­ ni azokat a területeket, ahol az üveg felhasználást nyer. A modern társadalom hatal­mas mennyiségben, gazdag válasz­tékban, forma- és színvariációban igényli ezt a terméket. Évről évre növekszik az ipari- és lakásépítkezések üteme, mind kiterjedtebb az urbanizációs prog­ram. A modern építészetben egyre inkább teret hódít az üveg és alu­mínium. .. az idő pedig továbbra is az építkezések kulcskérdése. Idő­ben nagy nyereséget jelent a kü­lönböző építőelemek, az üveg és más kitűnő — hő- és hangszigetelő — anyagok méretpontossága, nagy­üzemi előregyártása és utolsó fá­zisként azoknak a helyszínen törté­nő összeszerelése. Dicsőben közel öt évtizede gyár­tanak üvegest. 1926 januárjában kezdtek hozzá, kezdetleges eszkö­zökkel, üvegfúvókkal, s akkoriban évente mintegy 200 000 négyzetmé­ter táblaüveget és 35 000 négyzet­­méter öntött üveget állítottak elő. Apáról fiúra szállt a fúvócső, akár a családi ereklye, s fújták a tüzes üvegmasszát az olvasztó szája e­­lőtt, emésztő hőségben... A dicsői üveggyár ma már a modern technológiák gyára: tüzes üvegmassza pottyan minden szem­rebbenésre a formázóba, s mire újból előtűnik, már vörösben izzó üvegpalack... Az elmúlt évben táblaüvegből 55-ször, míg henge­relt üvegből közel 40-szer gyártott többet, mint 1926-ban. 1970-ben beindult két táblaü­­veggyártó üzemmel újjászületett az üveggyár. Gyártmányjegyzékében hatféle termék szerepel. ★ A gyár egyik korszerűen felsze­relt, táblaüveget és palackot gyár­tó üzemében járunk. Kísérőm, Schönberg Éva mérnök, a termelési és munkaszervezési, valamint a mű­szaki osztály vezetője a technoló­ Wolff Erika —Té­ giai folyamat fázisait magyarázza. Tőle tudom meg, hogy építőanyag­iparunknak évente mintegy tizen­­négy-tizenöt millió négyzetméter tábla- és hengerelt üveget, körül­belül 600 000 db különböző for­májú préselt és mintegy 500 000 m U-Profil üveget gyártanak, össz­termelésük 1970-ben 2,1-szer volt nagyobb, mint 1965-ben; míg az 1000 lej értékű árutermelésre jutó költségeket 10 lejjel csökkentették a tervezetthez képest, össztermelé­­si tervük 1971-re 13 százalékos nö­vekedést irányoz elő 1970-el szemben. A gyár a bukaresti országos ki­állításokon mindig lesen volt ter­mékeivel. Aranyat érő kapcsolatok alakulnak ki ilyenkor, a bukaresti VITROCIM Külkereskedelmi Válla­laton keresztül köti meg szerződé­seit a külföldi megrendelőkkel. Néhány évvel ezelőtt harminc ál­lamba szállított termékeiből. Az új ötéves terv végére termékeinek ex­portját is erőteljesen növeli: öt és félszer lesz nagyobb a kivitele, mint 1970-ben. A A gyár évente mintegy 80 000 tonna homokot szállíttat különböző lelőhelyekről. Az Építőanyagipari Minisztériumhoz tartozó Valenii de Munte-i bányából (Ploiesti-től 20 km) jutányos áron kap kifogásta­lan minőségű, kétszeresen tisztí­tott homokot. Az 1971 -es termelési évre még nem írták alá a homok vételszerződését, mivel az egeresi (Kolozs megye) szállítójuk maga­sabb áron gyengébb minőséget ajánlott, amit visszautasítottak.­­ Egy új, közelebbi lelőhely két­ségtelen lényegesen csökkentené a nyersanyag szállítási költségeit — fejti ki ezzel kapcsolatos vélemé­nyét Irimie Iosif mérnök, a gyár igazgatója. — A szakemberek, va­lamint az illetékes központi szer­vek kell választ adjanak arra, hogy a Szováta környéki lelőhely milyen tartalékokkal rendelkezik és hogy kifizetődő lenne-e nagyobb összegű beruházással kiépíteni és felszerel­ni a nyersanyag tisztítására, hogy az minden szempontból megfelel­jen az üveggyártás technológiájá­nak. S ha ezenkívül egyébről is szó esik, az inkább a jövő.­­ — Kétségtelen minden érdeklő­dés a perspektivikus fejlődésre összpontosul — mondja Blajan Inocentiu, a gyár főmérnöke. — Gyárfejlesztési programunk az új ötéves tervben fordulópontot jelez az üveggyár életében is. — Éspedig? — Új termékekkel bővül gyárt­mányjegyzékünk, többek közt hab­üveget fogunk gyártani. Mi az építész véleménye az új termékről? Nits Tibor megyei főépítész: — Az új termék hazai térhódításához ma már nem fér kétség. Kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságai mellett a habüveg rendkívül köny­nyű, tűzálló, ellenáll a nedvesség­nek, kis térfogatsúlyánál fogva pe­dig — a habosítási folyamattól függően — fűrésszel, fúróval köny­­nyen megmunkálható építőanyag. A habüveg felhasználható a falak, padlók és födémek szigetelésére, ugyanakkor építőelemként a nagy­paneles építkezésnél, ahol mint kiváló hőszigetelő nem változtatja térfogatát. Előnye, hogy a külső falpanelek — az eddigi három he­lyett, — két rétegből készülnek, mivel mint hőszigetelő megfelelő homlokzati kiképzést biztosít. Utó­lagos hőkezeléssel tetszés szerint színezhető, ami rendkívül érdekes és esztétikus homlokzati kiképzés­hez vezethet. A réteges habüvegla­pokat vázkitöltő falelemként hasz­nálják majd fel a többemeletes, előregyártott elemekből készült é­­pületeknél. Kis súlyánál fogva könnyebb tartószerkezet készíthető belőle és ugyanakkor jelentősen lerövidíthető az építkezés időtar­tama. A Homok, szóda, mész, dolomit, földpát. .. és tűz.. . Szünet nélküli metamorfózis itt az élet. Itt, ahol a szakma értékes ha­gyományainak a továbbfejlesz­tésével 1460 C fokon edződő per­cekből épül a jelen és a jövő, a szorgalom és a korszerűség igé­nyének erőteljessége határozza meg a gyár helyét az ország gaz­daságában. ÖRÖK METAMORFÓZIS Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Vállalták — teljesítik A Progresul Kisipari Szövetkezet Egész évi vállalásuknak a bevé­telnél majdnem felét, az áruter­melésnél több mint felét teljesí­tették a régeni Progresul Kisipari Szövetkezet dolgozói. A pontosság kedvéért: az árutermelésnél az évi vállalás értéke 600 000 lej, ami­ből a január 1 — május 1 kö­zötti időszakra negyedmillió esett volna, de gyakorlatilag 316 000 lejt valósítottak meg. A terven fe­lüli bevétel pedig máris 45 000 lej, tehát nem kétséges, hogy a pa­pírszámítás szerint fennmaradt 55 000 lejre az év végéig busásan rá­pótolnak. A szövetkezetiek méltán büsz­kék arra, hogy az idén egyetlen esetben sem utasították vissza mi­nőségi hiba miatt áruikat. A szak­mai hozzáértés növelésére fordí­tott munka tehát máris gyümöl­csözik (60 széria­termelésben dol­gozó rövidesen befejezi a szakké­pesítő tanfolyamot). Az utóbbi időben a részlegek műszaki ellá­tottsága is javult. 14 speciális varrógépet kaptak a bordíszmű­­óru, a cipész és a széria konfek­ció részlegek. Nem utolsósorban az anyagok beszerzésére, vala­mint a késztermékek eladására vonatkozó szerződések idejében való megkötése is hozzájárult a szép sikerekhez. A II. oldalon Hírek, tudósítások műsorok, fejtörő Marosvásárhely új építkezései, egerben az épülő Dózsa György utcai lakónegyed. AZ ALKALMAZOTTAK KANTIN-ÉTT­ERMEINEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET VITÁJA Kötelező módon létesítsenek mellékgazdaságkat A kantin-éttermek fő rendelte­tése, hogy olcsó és jó minőségű ételekkel lássák el a vállalatok és intézmények alkalmazottait. Én is ebből indulok ki javaslataim megtételekor. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a mellékgazdaságokkal ren­delkező kantinok általában ala­csonyabb önköltséggel dolgoznak és az étrendjük is v­áltozatosabb. Ezért úgy gondolom, jó volna kö­telező módon előírni mellékgazda­ságok létesítését, hogy az ezekből kikerülő olcsó zöldségfélékkel, de főképp hússal, előnyösen befolyá­solják az ételek előállítási árát. A mellékgazdaságokat igen jól meg lehetne szervezni a közeli mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekkel együttműködve, amiből mindkét félnek csak előnye szár­mazna.­­­ Másik javaslatom: működjenek városokon egybevont, úgynevezett központi kantinok, amelyek több vállalat, intézmény alkalmazottait lássák el. Ebben az esetben job­ban kihasználhatnák a kantinok rendelkezésére álló műszaki-anya­gi alapokat, ésszerűbben gazdál­kodhatnának a munkaerővel, ami végső fokon mind hozzájárulna az önköltség csökkentéséhez. De gon­dolom, a beszerzést is könnyebb irányítani, megszervezni az ilyen összevont egységekben, mint pl. az elaprózott, kisebb kantinok e­­s­eté­ben. És még egy igen lényeges do­log: központosított kantinokban talán könnyebben megoldódnak a diétázók kérdése is, ugyanis az üzemi kantinokban nehéz volt 10—20 diétás ebédet elkészíteni, de már 100—120, vagy ennél is több alkalmazott részére megszer­vezhető a diétikus kifőzés. APOSTOLACHE SEBASTIAN, a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát szakszervezeti bizottsá­gának titkára (Szerk. megj.) Várjuk a dolgozók, olvasóink további javaslatait, indítvá­nyait a kazin-éttermek műkö­déséről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Bemutató a Stúdió Színházban 1 ~~ ' ' ' ’ • ... Dürrenmatt: A nagy Romulus Április 10-én, szombaton este lesz a Színművészeti Intézet végzős hallgatóinak negyedik vizsgaelő­adása. Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című színpadi alko­tását mutatják be, hazánkban első ízben magyar nyelven. A nagy svájci drámaíró — aki­nek „A fizikusok“ című darbját né­hány évvel­ ezelőtt a marosvásárhe­lyi színház magyar tagozata ját­szotta — A nagy Romulus-t „törté­nelmietlen történelmi komédia“ al­címmel jelöli meg. Történelmi témá­hoz nyúl, de a történelmi esemé­nyeket — bár jól ismeri, — nem tartja tiszteletben, illetve a maga elgondolása szerint „dolgozza fel“. A darab műfajilag egyrészt farce, másrészt történelem — filozófia. Meséje az író többi darabjaihoz vi­szonyítva (A fizikusok, Az öreg hölgy látogatása, Angyal szállt le Babi­lonba, A meteor­ nagyon bonyolult, vagy ahogy Dürrenmatt által oly gyakran alkalmazott paradoxonnal éljünk — egyáltalán nincs. A cse­lekmény középpontjában egy római császár áll — akit első látásra „együgyű Romulusnak” neveznénk, hiszen egyetlen problémája a cam­­paniai nyári rezidenciáján beren­dezett tyúktenyészete. A tyúkokat az író, hogy minél­ „történelmibb" legyen a légkör, a nagy császári elődökről nevezte el. A germán hó­dítók eközben vészesen közelednek a fővároshoz. Romulus azonban a „tyúkügyeket" intézi az udvari eti­kett szigorú szabályainak betartá­sával. Csupán a bürokrácia az, ami még a római világbirodalomból fennmaradt. Romulushoz menekül a keletrómai birodalom fejedelme, Isauriai Zénó — remek fogás az író részéről a hatás fokozására — azzal a tervvel, hogy a két biroda­lom együttesen vegye fel a harcot a hódítók ellen. Nemsokára rájön­nek, hogy számukra csak egyetlen kiút van: Cézár Rupf, a nadrág­­gyáros, aki szerint „a nadrágé a jö­vő!“, és Róma a beözönlő hódí­tóknak „csak nadrágban állhat ellen!" Az üzletet házassággal a­­karja megpecsételni, Rheát, a csá­szár leányát kéri feleségül. Romu­lus nem hajlandó a lányát el­kótyavetyélni, aki egyébként Aemi­­lianusnak, a germán fogságban sínylődő patríciusnak a menyasz­­szonya. Aemilianus közben meg­szökik, s hogy megmentse a biro­dalmat, meg akarja győzni Rheát, legyen a nadrággyáros felesége. Azonban a római birodalom bu­kása elkerülhetetlen, nem azért, mert a germánok legyőzték a ró­mai csapatokat, hanem mert ez az államforma már túlhaladott. Dürrenmatt remek fordulattal zár­ja a darabot: az utolsó római császár és a barbár hadak ve­zére salernumi bor és tojásrántotta mellett békésen megtárgyalják az aktuális történelmi kérdéseket. S Romulus, a darab legtudatosab­ban cselekvő alakja, aki saját be­vallása szerint csak azért vállalta a császárságot, hogy Rómát sza­badon engedje a végpusztulás felé („nem vonom kétségbe az állam szükségességét, de igenis kétségbe vonom a mi államunk szükségességét. Mert világbiroda­lommá vált, és ezzel nyíltan intéz­ményesítette a gyilkosságot, fosz­togatást, sarcolást és erőszakot más népek kontójára” III. felv.) — „bohózati véget ér: nyugdíjba küldik, ő azonban — és ettől nő óriásira — olyan bölcs és belátó, hogy ezt is elfogadja". A darab rendezője Gergely Gé­za osztályvezető — tanár. Díszlet és jelmeztervező Kemény Árpád. Zenéjét Kozma Mátyás állította össze. A címszerepet Wellmann György alakítja. PERIS TERÉZ

Next