Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-08 / 82. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ A tavaszi munkák teljében (Folytatás az 1. oldalról) nők. — A hét végén megkezdjük a nyári káposzta­palánták ülteté­sét, mindent előkészítettünk, csak a­­kivitelezés van hátra. Ezenkívül. .. fontolgatjuk az öntözést, egy kis eső is csak elkelne, de ha nem lesz, az sem tragédia, üzembe he­lyezzük az előkészített berendezé­seket. Tárcsázzák a kukoricaföldet. Több mint 50 hektáron készültek el ezzel a munkával a 250-ből. Megítélésük szerint pontos, jó munkát végeznek a gépkezelők, elmarasztalás nem érheti őket. Érdeklődöm a tervezett kukorica­hozam felől. 2 500 kiló hektáronkénti szemes termést irányoztak elő. Mi­re alapozták? — Ami rajtunk múlik, megtesz­­szük. 45 hektáron istállótrágyáz­tunk, az egész terület műtrágyát kapott, őszi szántást végeztünk minden hektáron és hát bevezet­tük a globális akkordot. Valamennyi alapozó tényezőt ,,kipipálták", maradt a jó minősé­gű vetés s az azt követő, hasonló igényességet kérő többi munka, melyek remélhetőleg e tekintetben nem maradnak el az előbbiek mögött. Nappal szellőztetik, éjjel betakarják, védik a nagy melegtől, óvják a fagytól, percekre felosztott gond övezi a marosvécsi tíz egynéhány sor palántanevelő melegágyat. Megéri a fáradságot: összesen 270 000 lejt, azaz hektáronként mintegy 18 000 lejt hoz a zöldséges az idén. Kántor Gergely gépkezelőt nem kell jó munkára bíztatni. Jól tudja ezt a tárcsa nyomában lépkedő erdőcsanádi elnök is, de a bizalom a bizo­nyossággal lesz kerek egész. A búza vegyszeres gyomirtása nem tűr halasztást! Haiduc Emil­lel, a megyei Mező­­gazdasági, Élelmiszeripari, Erdő­gazdálkodási és Vízügyi Vezérigaz­gatóság illetékes szakemberével járjuk a gabonatáblákat. Gyönyörű látvány. Ameddig a szem ellát, zöld búzaszőnyeg. Gazdag termést ígér. A mérnök többször lehajol, vizsgálgatja a földet.­­­ Azért már az acat is igyek­szik kifele. Legfőbb ideje elpusztí­tani. A gyomirtó gépek azonban még legtöbb helyen bent pihennek a gé­pészeti osztályokon. Sőt, némelyik nem is üzemképes. Vagy ha a gép rendben van, nincs vegyszer. Pedig a vegyszeres gyomirtás fontosságát, gazdasági hatékonyságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nem a szavak, az eredmények érvelnek mellette. Nem véletlen, hogy az el­múlt években is éppen azok a ter­melőszövetkezetek — Kerelőszent­­pál, Kutyfalva, Marosbogát, Mező­­záh és mások értek el bőséges bú­zatermést, amelyek idejében elvé­gezték a vegyszeres gyomirtást. Gyakorlati megfigyelések bizonyít­ják, hogy az idejében végzett mun­ka mintegy 300—500 kiló termés­­többletet jelent hektáronként, arról nem is beszélve, hogy megkönnyíti a termés kombájnokkal való beta­karítását. S a műszaki-anyagi alap biztosított is elvégzéséhez. Megfe­lelő gépekkel rendelkeznek, a me­gyei vezérigazgatóság felmérései alapján pedig azt is elmondhatjuk, hogy mintegy 11 000—12 000 hek­tárhoz elegendő vegyszer található a termelőszövetkezetek, valamint az anyagellátó központ raktárai­ban. Hiányzik azonban a felelősség egyes emberek részéről. De hadd beszéljenek erről a tények. A Maros mentén indulunk lefe­lé. Kerelőn rossz a gép. Nem tud­nak dolgozni. A szomszédban — Szentpálon — azonban már útra készen találjuk a kis traktort. — Két géppel indulunk, estig mintegy 30 hektáron el is végez­zük a vegyszerezést. (Munkájukat az eső megzavarta). — Kezdenénk­­mi szívesen — je­lentik ki Ugrán —, de nincs mivel. A kis RS-9-es traktort már hosszú idő óta javítják. Kaptunk egy per­metező gépet kölcsön Lackódról, de azt előbb rendbe kell tegyük. Minden kotyog rajta. — A BS traktor defektes, a má­sik gyomirtó gépet ki is próbáltuk, de csak csütörtökön fogunk hozzá — szól a csapót válasz. — Már ki is próbáltuk a gépe­ket. Jól működnek. De nincs vegy­szer —■ mondja Keszeg György, a radnóti gépészeti osztály vezetője.­­— Igaz — ismeri el az elnök és a főmérnök. — A bank nem akart pénzt adni, mert ami pénzt hozna, a cukorrépa, zöldség és a sertés, azzal betársultunk. De most már sikerült dűlőre jutni. Egy másik számláról adnak bizonyos összeget. A termelés nem állhat. (S valóban, még ott él a főköny­velő a bank jóváhagyásával, más­nap már mehetnek a vegyszerért.) Izlandon annak ellenére, hogy jelenleg nincs szakember a gazda­ságban, minden rendben. Mintegy 500 hektárra van elegendő vegysze­rük. Csak éppen nem volt aki ki­próbálja az k­j gépeket. A radnóti MGA vezetősége elhanyagolta ezt a munkát. De segít az igazgatóság, szakember s a gépek elindulnak. Bándon mintegy 80 hektárra ele­gendő vegyszerrel és két géppel rendelkeznek, de még nem próbál­ták ki azokat. Túl korainak talál­ták. Nos, mindezt még egészítsük ki néhány ténnyel: a kocsárdi, lackó­­di, csüdőtelki, mezőharasztosi, híd­végi, petelei és más termelőszövet­kezetek még át sem vették a szá­mukra kiutalt vegyszert s a 26-os Anyagellátó Központ sem nagyon igyekszik megkönnyíteni az MTISZ-ek munkáját. A gyomirtószert csak a dicsőszentmártoni lerakatnál le­het átvenni. És zárjuk a Vezérigazgatóság legutóbbi figyelmeztetésével. „A terepen észleltek nyomán megálla­píthatjuk, hogy a termelőszövetke­zetek teljesen elhanyagolták a bú­za vegyszeres gyomirtását. Mivel e munka elvégzésének optimális idő­szaka korlátozott, az MTSZ-ek ve­zetői, főmérnökei, az MGÁ-k és azok osztályainak vezetői mindent tegyenek meg e munka azonnali megkezdéséért, hogy maximális ha­tékonyságot érhessenek el“. nagy FERENC A gé­pek útra készen állanak, csak éppen vegyszer kellene — mondja, Keszeg György, a radnóti gépészeti osztály vezetője. 1971. április elseje volt, csü­törtök. Miszőbánd utcáin és a parknak nevezett közterén színes plakátok hirdették, hogy annak rendje és módja szerint másnap estére a tisztelt publikumot szín­házi attrakció várja. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg — előadja Illyés Kinga, rendezte Radu Penciulescu. A leendő tisztelt publikum örült a ritka attrakciónak, külön-külön és cso­portosan nézegette a plakátokat, csóválta fejét az egyszemélyes színházhoz, aztán mintha meg­értette volna, huncut mosolyra futott a szája. Egyesek hango­san nevettek, külön-külön és cso­portosan. Értették a tréfát, a mezőségi ember áprilisi és egész évi humor dolgában utolérhetet­len. Új, de nagyszerű ötlet Járai Győző kultúrdirektortól, hogy né­hány plakátot kölcsönzött a vá­sárhelyi színháztól, és április el­sejének napjára kiragasztatta. Estére a tisztelt publikumot be­­csődíti a hatalmas térfogatú, ki­tűnő akusztikájú bándi theat­rumba. Az lesz a veritabilis szín­házi előadás! Mikor az utolsó megkésett spektátor is elfoglalja helyét, a kis herceg helyett a kultúrdirektor jelenik meg és né­hány tréfa- és műkedvelő bándi polgár. A kórusvezető kiáll Tha­lia szent deszkáira és elzengi a jól ismert áprilisi anekdotát: „Úgy elmegyek, meglátjátok, so­ha hírem se halljátok". Mire a kar: ,,Ha te elmész, mi is él, tő­led nem maradunk el". A hátsó ajtón távoznak majd, és haho­­táznak a lóvá tett közönségen. A publikum várja a folytatást, hallgat, majd fütyülni és kiabál­ni kezd, színházat követel, fel­szarvazott férjet és tüzes vérű menyecskét, botcsinálta doktort és álnak barátot. Várja a kis herceget is, de az éppen a saját bolygóján ülteti a dughagymát és a publikum kedvéért nem hagyja abba, mert az időjárás kedvez a dughagymaültetésnek. Majd tombol és összetör néhány széket, végül lecsillapodva ő is hahotázni kezd, összecsapja te­nyerét, éljent kiált április elsejé­re, amikor az udvari bolondok még a királyt is lóvá tehették, s miért ne lehetnének mezőbándi­­ak a lóvátevés mesterei? A mű­kedvelő tréfacsináló színészek­kel összeölelkeznek, és kart­ kar­­baöltve átvonulnak a közeli ven­déglőbe. így gondolták a derék szín­házkedvelő mezőbándiak, de va­lahogy úgy történt,­­ lehet azért mert szeles volt az idő és éppen az útburkolatot javították —, tréfa nem akarták április bolondjának útját végigjárni. Azt gondolák külön-külön és együtt: ha a vá­sárhelyi színháznak és Járai di­rektornak áprilisi ötlete született, nekünk, színházrajongó publi­kumnak is van ám eszünk. Most az egyszer nem tesznek lóvá, nem engedjük, hogy rajtunk ne­vessenek, mi vagyunk többség­ben, nevessünk mi a színházon és a kis hercegen. De hogyan? Megvan ! Mi tréfáljuk meg őket, vagyis adjuk vissza a tréfát. Köl­­csönkenyér ... Nem vásárolunk egyetlen színházjegyet sem, hiá­ba küldték ki őket. Ahogy gon­dolták, mondták, s úgy is jön. Amikor a tréfacsináló kedvű színház és a kis herceg követe eljőre számbavenni a lóvátevés eredményeit, tudtára adalék, hogy az áprilisi puska visszafelé sült el: csak négy jegyet ad­­nak el és mily szörnyű dolog, a bándi színházkedvelő publikum megérte a tréfát, de színházon akart indulni. Az imigyen meg­bosszult követ szomorúan távozó Bándnak földjéről. E távozás már az 1971-es év áprilisának máso­dik napján vala. Azért vala szo­morú, mert rádöbben, hogy a tréfatűzben égve, a mezőbándi­ak elfelejtek türelmesebben megkonzultálni a hirdetményt: nem elsejére, másodikára szála a meghívó, csak a falragasztás esék e bolondos napra. Eme észbeli figyelmetlenség­nek végzetes folyományai lőnek. A kis herceg bolygója nem jele­nt meg Mezőbánd égboltozatján másodikon este. Pedig sokfelé bolyongott már, bejárta a csilla­gos eget. A mezőbándi színház­­bajárók és újságfalók olvashat­ták, hogy a nagy óceánt is át­úszta, Amerikában is elmondta vala, milyen az a bolygó, ame­lyet Földnek kereszteltek, s ame­lyen valahol Mezőbánd is meg­lapul. Csak lapul, jól meghúzza magát, a theátrum és kultúra­ügyekben, a művelődési igény felébresztésében, szervezésben messzebb esik a kis herceg szü­lőföldjétől, Vásárhelytől, mint maga a tengereken túli Amerika. De sebaj, nem dől össze a vi­lág, ha a kis herceg nem talált Bándra. Másodikon este más attrakció is várta a publikumot: vásári körhinta. Azon is lehet re­pülni és szédülni, nincs szükség a kis herceg bolygójára. Meg­szólalt a trombita, egy kiadós szédülés ára csak két lej, kap­csoljuk össze a láncokat, és hadd forogjon alattunk a m­ező­­bándi föld. BARABÁS LÁSZLÓ Eredmények és célkitűzések a házi gépgyártásban A gyors­ ütemben fejlődő ipari vállalatok gazdasági-műszaki te­vékenységének egyre fontosabb területévé válik a házi gépgyártás (autoutilare). Ezt mindenekelőtt a termelés műszaki színvonalának szüntelen emelése követeli, de a gazdasági szempontok is erre ösz­tönzik a vállalatokat. Ma már úgymond minden ipari vállalat rendelkezik a géptervezés, illetve gyártás igényelte megfelelő kép­zettségű és számú műszaki káder­rel, magas szakképzettségű mun­kással. Szocialista államunk pe­dig módot nyújt az anyagi alap biztosítására, így hát a házi gép­gyártás eredményessége csak a vállalatok műszaki-gazdasági ve­zetőinek új iránti fogékonyságától és szervező képességétől függ. Pártunk központi vezetősége az utóbbi időben egyre nagyobb fon­tosságot tulajdonít a belsőleg tervezett egyedi, illetve kis soro­zatú gépek előállításának. E fela­dat és a végrehajtásához kínál­kozó előnyös feltételek késztettek arra, hogy ellátogassunk három marosvásárhelyi ipari egységbe, ahol a házi gépgyártás eddigi eredményeiről és további célkitű­zéseiről tájékozódtunk. A GÉPI BERENDEZÉSEK EGYÖTÖDÉT GYÁRTJÁK HÁZILAG Az Electro-Mure? Vállalat kábel­gyárában már több mint ötéves múltra tekint vissza a házi gép­gyártás. A villamos huzalok gyár­tása sok esetben speciális gépe­ket igényel, amit az üzem műsza­ki kádereinek elképzelése, terve alapján állítanak elő vagy kül­földről importálnak. A vállalatnál az előbbi mellett döntöttek, és úgymond majdnem teljesen házi gyártmányú gépekkel rendezték be a huzalgyártó részlegeket. Ezt szemlélteti a házi gépgyártásra felhasznált költségek dinamikája: 1966 ·1 556 000 lej 1968 — 1 266 000 lej 1970 = 5 172 000 lej Az előző évben az 1966-os évi­ben felhasznált összegnek közel tízszeresét költötték gépgyártásra, ami egyben az összberuházások 20 százalékát is helyettesítette. Erre az évre az 1970-es évi szint meg­valósítását irányozták elő, de amint Dán Dórin mérnök, a házi gép­igyártást irányító osztály vezetője mondotta, azt jelentősen túlszár­nyalják, hiszen a tervezett munká­latok mellett az előre nem látott igényeket is rendszerint kielégí­tik. 1971-re a házi gépgyártási programokban 14 pont szerepel, melyek keretében 21 gépet kell előállítaniuk. A legjelentősebbek közé tartozik az 1,5 millió lej ér­tékű 5 darab rézdróthúzó gép, a­­melyek gyártása már folyamatban is van.­­ Mivel magyarázható, hogy vállalatukban egyre kiemelkedőbb sikereket érnek el a gépi felszere­lések belső előállításában? — fordultunk kérdésünkkel az osz­tályvezető mérnökhöz. — Egyrészt az évekre visszanyú­ló tapasztalattal, ami kiforrott mű­szaki és munkás kollektívát ková­csolt eggyé, másrészt a belső gép­gyártás szervezési formájával, mely bizonyos önállóságot bizto­sít. A főgépészeti osztályból való kiválással megszűnt a munkások megosztottsága, a 35 magas szak­­képzettségű dolgozónak a gép­gyártás lett állandó feladata. Ha­sonlóan 14 műszaki kádernek is a géptervezés és kivitelezés ma­radt az egyetlen teendője. Még azt is elmondhatom, a miniszté­rium már úgy kezel minket, mint gépgyártó vállalatot, hiszen fela­datul adja ,,X" termék gyártását, amihez a gépet is mi kell hogy előállítsuk. Nem egyszerű feladat, de megbirkózunk vele. MŰSZAKI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK ALAPJA... A Prodcomplex Helyiipari Válla­lat az utóbbi években gyors ütem­ben fejlődött. Területi összevoná­sával sokat javult a munkaszerve­zés, a termelőfelület kihasználása és lehetővé vált új munkacsarno­kok építése. Ezek gépi berendezé­seinek túlnyomó többségét helyi­leg állították és állítják elő, így például az 1970-es év utolsó hó­napjában készítették el a keksz­gyár 800 000 lej értékű új ter­melési vonalát. Most az Electro- Mure? Vállalattól átvett electro­­mechanikus termékek galvanizáló vonalát készítik, ami 350 000 lej összeget igényel. Hasonlóan már gyártásba vették a fedőporos he­gesztéshez szükséges automata gépet és a kovácsműhely hevítő, illetve edző kemencéit. Külön szólunk az üveggyárban üzembe helyezett sörösüveg előál­lító automata vonalról és a most 15 millió lej beruházással épülő, befőttes üvegeket előállító részleg gépi vonaláról, melynek berende­zéseit a mérő- és ellenőrző­­ ké­szülékek kivételével helyileg állít­ják elő. Ha már az üveggyártásról van szó, említést tehetünk a dísz­tárgyakat készítő részlegről is, a­­hol a berendezések közel egyne­gyede házi gyártmány. A GÉPBEHOZATAL CSÖKKENTÉSÉÉRT A Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat ebben az évben 6 millió lej értékű gépi felszere­lést, berendezést és készüléket állít elő házilag, ami az 1971-re előirányzott kisgépesítési feladat­nak mintegy 75—80 százaléka. A tervező osztály idei tervének 12 pontja a házi gépgyártási felada­tokkal foglalkozik, ami össztevé­­kenységük 33 százaléka, de ennek a feladatnak a szolgálatába állít­ják a tervezők munkaidejéből tar­talékolt további 20 százalékot is, az előre nem látható feladatok kivitelezésére. Tehát a vállalat már év elején jelentős műszaki kapacitást állított a belső gép­gyártási feladatok megvalósításá­nak szolgálatába, hogy minél na­gyobb részt vállalhasson a szük­séges berendezések fedezéséből, így rövidesen kivitelezik a 8 vál­tozatban tervezett soktengelyes fúrófejeket, menetvágókat, egy csigamenet-marógépet, egy plati­na csiszológépet stb. A műszaki kollektívák — amint Strimbu Cornel mérnök, a tervező­műhely vezetője és Pál Alexandru, a műszaki kivitelezést irányító szakember tájékoztattak — nagy odaadással dolgoznak, hiszen az alkotó munkához kínál lehetőséget a házi gépgyártás s ugyanakkor a célszerű ötleteket anyagilag is ösztönzik. Nagyon kifizetődő ez, hiszen a belső gépgyártással je­lentős beruh­ár­ási összegek taka­ríthatók meg.Hadd szemléltessük ezt az 1970-es eredményekkel: — A házi gépgyártásra a vál­lalat 2,5 millió lejt használt fel. ■— Ha ezeket a gépeket a ha­zai gépgyártó ipartól ren­delik meg, 3,5 millió lejre emelkedett volna a kiadás; — 7,5 millió lejjel csökkent volna a beruházási alap­juk, ha külföldről szerzik be. A tervek szerint az idén 6 mil­lió lej értékű gépet gyártanak. A múlt évi arányok alapján, ha a gépeket más hazai vállalattól ren­delték volna meg, 2,5 millióval, ha pedig importálták volna, 18 milli­óval kellene többet költsenek. S nem valószínű, hogy elkészülnének a kért időre. VARGANCSIK ISTVÁN 3 Vakációzd fiatalok hazafias munká­i. Képünk a régi bőrgyár melletti Maros szakaszon készült. (KÖRÖSSY ATTILA felvétele) HÁZIASSZONYOK, KÖZÉTKEZTETÉSI EGYSÉGEK VEZETŐINEK FIGYELMÉBE ! A gyümölcs- és zöldséges üzletekben jó minőségben és nagy választékban kapható: — SAVANYÚSÁG: uborka, zöldparadicsom, vágott ká­poszta; — NYERS ZÖLDSÉG: spenót, fokhagyma, cékla, fekete­retek és egyebek; — SZÁRÍTOTT ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS: fehér- és piros káposzta, hagyma, murok, spenót, zöldborsó, alma, körte, szilva és mások. — KÜLÖNBÖZŐ ZÖLDSÉG-, GYÜMÖLCS ÉS HÚS­KONZERVEK. 4 galaci Kohászati Kombinát a­lkalmaz szakképzetlen munkásokat Jelentkezhetnek a középiskolák végzettjei, akik letöltötték a kötelező katonai szolgálatot. A szakképesítő tanfolyamokon a — lakatos és — villanyszerelő szakmát sajátíthatják el. Érdeklődők április 12—17 között jelentkezzenek a Kombinát tanügyi osztályánál orvosi vizsgálatra. Ugyanott bővebb felvilá­gosítással szolgálnak. A Medgyesi Üveggyár Sibiului utca 38 szám. telefon 1126 SZEBEN MEGYE megrendelésre szállít - HÚZOTT ÜVEGET, 2 mm vastag­ságban, 30—120X60—22 méretben ■*- SZÉLVÉDŐKET Carpați és Bucegi teherautókra — SZÉLVÉDŐKET traktorokra - SZÉLVÉDŐKET Dacia személygép­kocsikra — SZEKURIT (biztonsági) üveget M­AR Vállalat különböző fajtájú gyü­möl­csf­á­k­at árusít A RÉGENI ÉS AZ ERDŐSZENTGYÖRGYI FAISKOLAIBÓL A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK ES ÁLLAMI VÁLLALATOKNAK. Magánosok részére a marosvásárhelyi, régeni, erdőszentgyör­­gyi, segesvári, dicsői, ludasi, radnóti, sármási és bándi piacokon árusít gyümölcsfákat.

Next