Vörös Zászló, 1971. október (23. évfolyam, 234-260. szám)

1971-10-14 / 245. szám

XXIII évfolyam 245 (6174.) szám 1971 október 14 csütörtök Ára 30 iámi AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Kérdés a felelőtlen szülőkhöz Miért nem engedi iskolába gyerekét? Néhány hete, hogy megnyíltak az iskolák kapui. Megyénkben mintegy 120 000 iskolás foglalta el helyét a friss festék illatú tanter­mekben. A 120 000 gyermek őszin­te örömmel és hálával fogadta a sok szép tankönyvet, amit egyéb­ként már évek óta a tanév első napján a padján talál. (Csak me­gyénk iskoláiban mintegy 6 millió­­lejt költött államunk az új iskolai évben kiadott tankönyvekre.) Egyes osztályokban azonban maradt ár­va tankönyv, üres pad, a gaz­dája nem jelentkezett. Maros me­gye iskoláiban, a szeptember 25- én befejezett felmérés szerint, még akad tanköteles gyermek, aki nem jelentkezett iskolájában. A legsajná­­latosabb tény, hogy nagy részüket a szülők tartják vissza, elfogadha­tatlan indokkal. Miért gondol­koznak, miért cselekednek így? Miért követnek el bűnt saját gyermekükkel szemben? Hol él­nek ezek az emberek? Közöttünk, és hagyjuk, hogy gyermekeik a szülők igénytelenségének áldoza­tai legyenek? Ezek az emberek, bár tudják, az oktatás ingyenes, mégsem egyeznek bele, hogy álla­munk taníttassa gyermeküket. Nem akarják tudomásul venni, hogy az ilyenszerű életelvek idegenek ko­runk, társadalmunk emberétől. Pár­tunk és kormányunk a legmesszebb­menő anyagi támogatást biztosítja az oktatás számára, és egyben azt is előírja, hogy minden iskolakö­teles gyermeknek iskolába kell jár­nia. Az oktatás állandó korszerű­sítésében alkalmazott új elvek kedvező lehetőséget teremtenek a tanuló sokoldalúbb nevelésére. Et­től az évtől kezdve nemcsak a sza­kosított iskolákban, hanem az el­méleti líceumokban is a tanulók esztendők során megismerkednek a termelőmunkával. Gyárakban, üzemekben, szövetkezetekben dol­goznak heti 5—6 órát és elsajátí­tanak egy szakmát. Az általános 10 osztálys iskolákban hasonlóképpen nagy gondot fordítanak a gyakor­lati munkára. Az RKP KB Titkársá­gának határozata előírja, hogy a tanulókat már az V. osztálytól gya­korlati oktatásban kell részesíteni. Tehát már az iskolában megtanít­ják a gyermekeket a munka meg­becsülésére, szeretetére, s olyan pályára irányítják, amelyen érvé­nyesülni fog az életben. Miért hát ez a tartózkodás, ez a közömbös­ség a kimaradt gyermekek szülei részéről? Miért nem léptek köz­be hamarabb egyes illetékes szer­vek? Egyes iskolák igazgatóságai, tanerői, beiskolázási bizottságai, a helyi néptanácsok miért csak tan­évkezdéskor keresték fel a szó­ban forgó szülőket? A tanerőknek már jóval az iskolakezdés előtt is­merniük kell a nehezebb eseteket. Ebben az akcióban igénybe kell venni a szülők munkahelye közös­ségének segítségét is. Marosvásár­helyen, Segesváron, Ludason, Szo­vátán és egyes falvakon, községek­ben: Mezőbándon, Mezőcsáváson, Karácsonyfalván, Vajdaszentivá­­nyon, Petelén, Görgényszentimrén, Hodákon és máshol is még van tanköteles gyermek, aki nem jár iskolába. Fekete János Toldalagon, akit a beiskolázási bizottság több­ször is felkeresett, végül így utasí­totta el a bizottság tagjait: ne ide­gesítsenek az iskolával, a gyereket nem engedem tovább tanulni. Vaj­da­szentiványon az egyik szülő pe­dig ezt válaszolta: férjhez adom a lányom, nem engedem iskolába. (IX. osztályba kellene járnia a kis­lánynak.) Más szülők munkahelyet keresnek gyermekeiknek, vagy a termelőszövetkezetbe viszik maguk­kal dolgozni, de nem engedik ta­nulni. Bátoson például Cotos Si­­mina X-es, Erős Teréz IX. osztályos kellene hogy legyen. Ehelyett a marosvásárhelyi Textila Mare? Kis­ipari Szövetkezetnél jelentkeztek. Megyénkben olyan esetek is e­­lőfordulnak, hogy a nagy távolság­ra hivatkozva nem engedik a szü­lők gyermekeiket iskolába. Példá­ul a Nagyernyéhez tartozó Szé­­kelykálról a 3,5 km távolságra levő Székesre kellene járnia két V. osztályos gyereknek. Bár ott bent­lakás is van, a szülők nem enge­dik. Sáromberkén több szülő IX. és X. osztályos gyerekét tartja ott­hon. Nagyernye községben még a párttagok között is akad olyan, a­­ki ellenzi, hogy gyereke tanuljon. Palotai Iván a szülők nemtörődömsé­ge miatt fel kellett oszlatni a IX. osz­tályt. Nos, ennyi is elég a példá­ból. Közel egy hónap telt el a tanév­nyitástól. Tenni, cselekedni kell sürgősen, hogy az iskolából kima­radt gyerekek újra tanulókká vál­janak. A községi pártbizottságok­nak, néptanácsoknak, az iskolák tanerőinek ezekben a napokban fokozniuk kell beiskolázási akciói­kat. Meg kell győzniük a szülőket, s ha nem megy szép szóval a törvényes eljárást is alkalmazni kell. El kell érnünk, hogy egyetlen gye­rek se maradjon ki az oktatásból. Minden iskolaköteles gyereknek ré­szesülnie kell abból az előnyből, hogy szocialista oktatásunk telje­sen díjmentesen biztosítja az el­méleti és gyakorlati ismeretek el­sajátítását. KOCH MÁRIA ★ Fő gond a területre!szabadítás Jó erőelosztással, együttműködéssel növelhető az ütem Ez a kérdés Karácsonyfalván ve­tődött fel bennünk. Kevés a mun­káskéz. — Azok közül is elmennek más­hova munkára, akiknek répa- és kukoricarészük van. Mikor úgy van idejük, ide is jönnek. .. Hát ez nincs rendben. Becslé­sük szerint vagy harmincan Ákos­­falván s kétszer ennyien a Cukor­gyárban dolgoznak. A Cukorgyár­ban! Otthon meg várja, őket a répa- és kukoricarész. Furcsa hely­zet. Helyes lenne belegondolni ebbe. Persze, kérdezhetjük a ve­zető tanácsot is, mit tesz a gyors betakarítás biztosítása érdekében. Elnézéssel semmire sem mennek, sőt nincs joguk elnézőnek lenni, hiszen bizonyára jól tudják, a glo­bális akkord nemcsak azt tartal­mazza, hogy mennyit kell termel­ni, hanem előírja a betakarítási határidő szigorú betartását is. A­­nyagi felelősségrevonásra állítólag nem hajlandók. Miért? Nos, mert ..itt "kell éljünk a faluban". Elég­séges érv ez ahhoz, hogy a köz­érdek megsértése ne találjon el­lenállásra? Aligha. Különben miért vezetők? Az elnök meg a brigádo­­sok miért kapnak állami javadal­mazást is? Nem azért, hogy a köz­érdeket képviseljék? Ami egyébként egyéni érdek is! Sürgősen intézkedni kell hát, mert kedd estig a tervezett 480 hektárból alig 125-en vetették el Karácsonyfalván a búzát. Halom­­nyi teendő vár még rájuk, mintegy 230 hektárt foglal el a kukorica és répa. A 160 hektár répaterületből mindössze 28-at sikerült teljesen felszabadítani és 20-at ebből be­vetni. A kukoricát leszedték, de kint van még a kóré. Sok az ürí­tésre és még több a szántásra váró terület. Az utóbbi időben rend­­szertelenül jönnek a szállítóesz­közök, néha beígérik, de elmarad­nak, máskor meg­érkeznek értesí­tés nélkül. Furcsállják azt is, hogy a faluban lakó IRTA-sofőröket máshol és nem otthon dolgoztat­ják, holott minden este hazatér­nek. Más kérdések is vannak, de egyelőre maradjunk ezeknél: mit tesz a vezető tanács a tagság fo­kozottabb mozgósításáért? Miért viszi el a Cukorgyár az embereket? Miért rendszertelen a szállítóeszköz ellátás? Nem kérünk választ, in­kább hatékony megoldást. Jó beosztással javítható a helyzet Ha az eddigi vetési teljesít­ményt nézzük, Dózsa György köz­ség, a megyei átlaghoz képest nem áll rosszul, 50 százalékban végezték el ezt a munkát. Meg­ítélésük szerint, jó minőségben. Nehezebb kérdés, hogyan lesz ez­után. Nehéz mindenekelőtt, mert kevés a felszabadított terület, be­számolójuk szerint szerdára 13 hek­tárt készítettek elő vetésre. Ezen­kívül 20 hektáron szánthatnak a traktorok. Kevés, főleg mert állás­ra kényszerülnek majd a vető­gépek, a 13 hektár ugyanis egy­napi munkát jelent számukra. A 20 hektár szántani valót a négy eke talán két nap alatt „elfo­gyasztja", így ismét lesz egy kis munka a vetőgépeknek, összegez­ve, hét végére mintegy 180 hektá­ron készülnek el a vetéssel. Mi lesz a további 100-zal? Abban meg­egyezünk a mérnökkel s az elnök­kel, hogy a 20-iki határidőre nem készülnek el. Legfőbb akadály sze­rintük a területfelszabadítás, sze­rintem hozzá kell tenni, és a nagy­volumenű szántás. Ha ugyanis 10 traktort állítanak munkába a szán­tásnál, a 100 hektár akkor is 5 napi munkát igényel. Ennyi trak­tort persze, nem tudnak ennél a munkánál foglalkoztatni.­­ Úgy számítjuk, hogy 4-et a szántáshoz, ugyanennyit a terület­felszabadításhoz, egyet-egyet pedig a műtrágyaszóráshoz, illetve hen­gereléshez osztunk be az elkövet­kező napokban. Csak így lehet. Helyes beosztás­sal némileg javíthatnak a helyze­ten. Viszonylag gyorsan leüríthetik a bevetésre szánt kukoricaterülete­ket, hiszen ezekről már csak a le­vágott kerét kell beszállítani. Ne­hezebb a répaterület kiürítése, itt a gazdaság és a Cukorgyár, illet­ve a szállítási vállalat jó együtt­működése nélkül nem boldogul­hatnak.­­ Mintegy 15 hektáron kiásat­­lan még a répa, de ezzel nem lesz baj, dolgoznak az emberek, s a hét végére elkészülünk. Inkább az elszállítás. Vasárnapra 6 kocsit ígértek, egy sem jött, hétfőn meg kedden ismét nem szállítottak. 30 hektár termése fekszik a mezőn... Jelenleg 4 utánfutóval és a foga­tokkal szállítunk a közeli állomás­ra. Ám szállítanunk kell a répa­levelet meg a kórét is, így meg­oszlik az erő. A következő vasár­napra 20 teherautót ígértek. Nagy segítség, de jól meg kell szervez­nünk a rakodást, mert mégsem ál­líthatunk oda egy embert egy ko­csihoz, hiszen 30 percen túl fizet­nünk kell az állásért. Szerintünk 25-re mindennel végzünk. Maradjunk ebben, mert a jelen­legi erőkkel többet nem is vár­hatunk. Backa­madarason éppen a vetési határidő betartásá­nak esélyeit latolgatják. A rendel­kezésre álló eszközökkel, derül ki, nem megy. Több traktor kellene. Szépek a termések. Répából, de kukoricából is annyi lesz az idén, mint az utóbbi három évben e­­gyüttvéve. Ezt begyűjteni, de főleg elszállítani nagy erőt igényel. A szomszédok hasonló „bajokkal" küszködnek. A tervezett 260 hektárból Backa­­madarason 130 hektáron vetették el a búzát, ötven százalék. 19 hektáron szánthatnak, 21-en most tárcsáznak, 90 és egynéhányat a répa, illetve kukorica foglal még el. A begyűjtéssel jól állnak, s így a szállítás üteme vár növelésre. De hogyan? — Hatvan vagon répa fekszik kint. Ma egy utánfutó szállít, vár­tunk két kocsit, de nem érkeztek meg. 24 fogatunk is van. Ma pél­dául így osztottuk el: 9 a mag­herét és a maglucernát szállítja, nem várhattunk, mert félünk az esős időtől: 10 fogat délelőtt répa­levelet hord a silózáshoz, délután a kukoricát, hogy éjjelre semmi se maradjon kint; 4-et foglalkoztatunk a kóvé begyűjtésénél, egy a köles­­cséplésnél segít. Holnap, persze, másképp osztjuk el. Dolgozunk. Ha így tart az idő, sokat nem késünk. Mindhárom egységben említették a szállítóeszköz-problémát. Ehhez annyi hozzáfűzni valónk van, hogy a megyei elosztó szerv, ha egye­bet nem tehet, legalább értesítse a gazdaságokat a szállítóeszközök érkezéséről vagy elmaradásáról. Miért futkossanak utolsó pillanat­ban emberekért, vagy kényszerül­jenek elküldeni őket más eset­ben? Legalább ezt az akadályt há­rítsák el, ha már nehéz a keveset elosztani. (M) Együttműködés?­­ A Dózsa György községi mtsz-ben több mint 50 százalékban végeztek a vetéssel. A 3. oldalon: Marosvásárhely, a Cornica lakónegyed (CZERÁN ANDRÁS felv.) Télen is nyári ütemben A tudomány és technika fejlő­dése révén az építkezés fokozato­san elveszti idényjellegét. Az új építkezési technológiák és meg­oldások, a vegyi anyagok térhódí­tása, valamint a szervezési formák tökéletesedése lehetővé teszi, hogy a téli munkaütem megközelítse a nyári szintet. A siker azonban csak akkor teljes, ha a műszaki és tudományos újdonságok korszerű szervezési módszerekkel párosul­nak az összes építőtelepeken. Egyszerűsítve a tételt, a műszaki tudományos vívmányok csak ab­ban az esetben érvényesíthetik kedvező hatásukat, ha célszerű szervezés révén kedvező feltétele­ket teremtenek alkalmazásukra. Így aztán nem véletlen, hogy az épí­tők jóval a tél beállta előtt hoz­zálátnak a szervezési intézkedé­sek gyakorlatba ültetéséhez. Nos, mi a helyzet megyénk épí­tőtelepein egy hónappal a téli idő­szak beállta előtt? A Megyei Építkezési és Szerelési Trösztnél kedvező hírekkel fogad­tak. A tevékenység valamennyi munkatelepen két irányú: ezekben a napokban az évi terv és a vál­lalások teljesítésére, valamint a téli munkafront kialakítására össz­pontosítják figyelmüket. Külön grafikonba rögzítették az előké­születekkel kapcsolatos tennivaló­kat, egy másikba pedig a novem­ber 15 — 1972. március 15 közötti építkezési tevékenységet. Zárt és nyílt munkafrontot szándékszanak biztosítani, hogy kisebb erőátcso­portosítással, az időjárás és a hő­mérséklet alakulásától függetlenül ütemesen bontakozhasson ki az építkezés. Ezen a téren az elmúlt években kitűnő tapasztalatokra tettek szert építőink, ezeket igye­keznek magasabb szinten alkal­mazni. Mint várható volt, behatóan ta­nulmányozták a nyersanyagellátás megoldásának legjobb módozatait. A nagyobb munkatelepeken már megfelelő mennyiségű homokot­­kavicsot tároltak, s hasonlóan jár­nak el a tégla és az előregyár­tott építőelemek beszerzésénél is. Folyamatban van a fűtés-világítás előkészítése, ígérik, hogy a mun­katelepeken melegedőket is bizto­sítanak a dolgozóknak. Az 1-es számú munkatelep­­csoport tíz tömbház alapozásával készül el november 15-ig. Hat tömbháznál falazási munkálatokat végeznek, három tömbház pedig nagyobb hidegek idején belső munkalehetőséget biztosít. Zárt munkafrontot képez a színház és a szálloda központi épülete. Lassan megoldódik a kövesdom­bi építkezések dokumentáció ellá­tása is, ami ugyancsak kedvezően befolyásolja az általános tevé­kenységet. Jó ütemben haladnak az elő­készületek a 2-es munkatelep­­csoportnál. Minden jel arra vall, hogy a tervben szereplő négy tömbház alapozásával, valamint másik kettőnek a falazási munká­lataival (a segesvári Fajansz- és üvegipari Komplexum szomszéd­ságában) határidő előtt elkészül­nek. Ezzel párhuzamosan fokozott munkaütemet „diktálnak" azoknál a tömbházaknál, melyeket még ebben az évben át kell adniok. A munkatelep vezetői úgy vélik, hogy az ipari építkezések is jó ütem­ben haladnak. A 3-as munkatelep-csoport a lakásépítések mellett, nagyvonalú munkálatokat végez a mezőgazda­sági egységek számára. Vélemé­nyünk szerint azonban fokozni kell az előkészítő és az építkezési munkálatok intenzitását a kutyfalvi, ludasi és gálfalvi mezőgazdasági objektumoknál. Mint már említettük, a Megyei Építkezési és Szerelési Tröszt az utóbbi években éppen azért ért el jó eredményeket, mert sikerült enyhítenie­­a téli és nyári ütem kö­zötti különbséget. Reméljük, hogy az idén is mielőbb gyakorlattá válnak a papíron szereplő tervek, s így az évszak, illetve a naptári évváltás ezúttal is zökkenőmentes lesz. Megkérdeztük Miként készülnek a Takarékossági Hétre? Október utolsó hetét minden év­ben országszerte a takarékossági mozgalom népszerűsítésének szen­telik. Az elmúlt napokban lapunk egyik munkatársa Salati Ferenc elvtárstól, a CEC megyei igazgató­ságának igazgatójától érdeklődött az iránt, hogyan készülnek az idei Takarékossági Hétre. — Kedden a megyei néptanács­nál ülést tartott a megyei CEC támogató bizottság. Itt vitattuk meg az idei Takarékossági Hétre elő­irányzott akciókat. Ez alkalommal is felszínre került, hogy mind ezen a héten, mind az év hátra levő részében főleg a falusi lakosság körében kell fokoznunk a takarék­­pénztár biztosította előnyök nép­szerűsítését. Ez bizonyos mérték­ben azzal magyarázható, hogy a városi lakosság már inkább felis­merte a rendszeres takarékosko­dás, a CEC biztosította előnyöket. Bár falun is sok a rendszeresen takarékoskodó, de mint az emlí­tett gyűlésen is kitűnt, az idei jó termés, az mlsz-tagok lényegesen jobb javadalmazása nyomán falusi környezetben olyan összegek talál­hatók, amiket ha a CEC-ben he­lyeznek letétbe, bizonyos idő után tulajdonosai jól és gazdaságosan fel tudnak használni építkezésre vagy bármilyen nagyobb költségek fedezésére. A támogató bizottság­gal tartott megbeszélésen felhív­ták a figyelmünket arra is, hogy lássuk el a művelődési otthonokat megfelelő népszerűsítő anyagokkal, mert ha ezzel rendelkeznek, az el­következő időszakban több olyan megnyilvánulásra (kérdés felelet verseny) is sor kerülhet ott, ame­lyek a CEC előnyeit ismertetik. Az idei Takarékossági Héten fo­kozottabban szeretnék tájékoztatni a lakosságot a takarékpénztár egyes kevésbé ismert szolgálatai­ról. Ezt szem előtt tartva kerül sor Marosvásárhelyen és Segesváron a hagyományos kirakatversenyre. Igyekszünk az iskolások körében is az eddigieknél hatékonyabban meghonosítani a takarékossági szellemet. Körükben megrendezzük a takarékossági rejtvényversenyt. A helyes megfejtők között 10 nyere­ményt sorsolunk ki. E tekintetben számítunk a tanítók, tanárok haté­kony segítségére. Megjegyzem még, hogy október 26 a takarékos isko­lások napja lesz. Tudósítani akarjuk a lakosság körében azt is, hogy az októberi kötvénysorsoláson a szokásosnál több lesz a nyertes kötvény, úgy­szintén nagyobb nyereményalap is. Az október 25—31 között lezajló Takarékossági Hét utolsó napját hazánkban is mint a nemzetközi takarékossági napot tartják meg. Ebből az alkalomból megyénkben már október 30-án Nemzetközi Takarékossági Nap bélyegzővel el­látott takarékkönyveket bocsáta­nak ki a nagyobb ügynökségek. Megyénkben a takarékpénztári alkalmazottak azzal az elhatáro­zással készülnek az idei Takaré­kossági Hétre, hogy minél jobban és gyorsabban szolgálják ki a la­kosságot. Bátran elmondhatjuk, erre egyre jobbak a feltételek. Erről tanúskodik többek között az is, hogy az idén lényegesen csökkent a hozzánk beérkezett panaszos be­jelentések száma. Javultak a ta­karékpénztári alkalmazottak mun­kafeltételei, aminek hasznát látják a szolgálatainkat igénybe vevők is. A nagy forgalmú ügynökségek­ben a torlódások elhárításához egyre jobban hozzá fog járulni a vállalatoknál s a községi ügynök­ségektől távolabb eső falvakban kialakuló szerződéses takarékpénz­tári megbízott hálózatunk. Az első megbízottak munkába lépéséről már értesült az olvasó. Most leg­feljebb talán még azt érdemes megemlíteni, hogy Marosvásárhely két nagy vállalatában, a Cukor­gyárban és a Prodcomplexnél is van a CEC-nek szerződéses meg­bízottja, akik lebonyolítják a leg­gyakoribb takarékossági művelete­ket, — fejezte be tájékoztatóját Salati elvtárs. Új típusú csapok A bé­kői fémipari üzem új tí­pusú csapokat kezdett gyártani a vegyipar, a kőolajipar és a vízellátó rendszerek számára. Ez év végéig az üzem további 24 típusméretű öntöttvas ipari felszerelést vesz gyártásba. Tanulmányút Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának acélipari albizott­sága a Fémipari Minisztérium­mal együttműködésben október folyamán tanulmányutat szervez hazánkban kohászati szakembe­rek számára. A vendégek ez alkalommal megismerik a román kohóipar eredményeit. A körút során meg­tekintik a galaci és a vajdahu­nyadi kombinátot, a ladi-i, ro­mánt és buzáui vállalatokat. Eddig 17 ország nemzetközi hírnevű szakembere jelentette be részvételét. Túlszárnyalták a silózási tervet Nyolc megye, köztük Brăsla, ladi, Delj, Botosani és Maros állami mezőgazdasági vállalatai túlszárnyalták a takarmánysiló­­zási tervet. Sok más egységben is gondosan begyűjtötték a ta­karmányt és nagy mennyisége­ket biztosítottak télire. Az egész országban október 11-ig csak­nem 1 950 000 tonna takarmányt silóztak be, ami az évi terv 84 százalékát teszi ki.

Next