Vörös Zászló, 1971. október (23. évfolyam, 234-260. szám)
1971-10-14 / 245. szám
XXIII évfolyam 245 (6174.) szám 1971 október 14 csütörtök Ára 30 iámi AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Kérdés a felelőtlen szülőkhöz Miért nem engedi iskolába gyerekét? Néhány hete, hogy megnyíltak az iskolák kapui. Megyénkben mintegy 120 000 iskolás foglalta el helyét a friss festék illatú tantermekben. A 120 000 gyermek őszinte örömmel és hálával fogadta a sok szép tankönyvet, amit egyébként már évek óta a tanév első napján a padján talál. (Csak megyénk iskoláiban mintegy 6 milliólejt költött államunk az új iskolai évben kiadott tankönyvekre.) Egyes osztályokban azonban maradt árva tankönyv, üres pad, a gazdája nem jelentkezett. Maros megye iskoláiban, a szeptember 25- én befejezett felmérés szerint, még akad tanköteles gyermek, aki nem jelentkezett iskolájában. A legsajnálatosabb tény, hogy nagy részüket a szülők tartják vissza, elfogadhatatlan indokkal. Miért gondolkoznak, miért cselekednek így? Miért követnek el bűnt saját gyermekükkel szemben? Hol élnek ezek az emberek? Közöttünk, és hagyjuk, hogy gyermekeik a szülők igénytelenségének áldozatai legyenek? Ezek az emberek, bár tudják, az oktatás ingyenes, mégsem egyeznek bele, hogy államunk taníttassa gyermeküket. Nem akarják tudomásul venni, hogy az ilyenszerű életelvek idegenek korunk, társadalmunk emberétől. Pártunk és kormányunk a legmesszebbmenő anyagi támogatást biztosítja az oktatás számára, és egyben azt is előírja, hogy minden iskolaköteles gyermeknek iskolába kell járnia. Az oktatás állandó korszerűsítésében alkalmazott új elvek kedvező lehetőséget teremtenek a tanuló sokoldalúbb nevelésére. Ettől az évtől kezdve nemcsak a szakosított iskolákban, hanem az elméleti líceumokban is a tanulók esztendők során megismerkednek a termelőmunkával. Gyárakban, üzemekben, szövetkezetekben dolgoznak heti 5—6 órát és elsajátítanak egy szakmát. Az általános 10 osztálys iskolákban hasonlóképpen nagy gondot fordítanak a gyakorlati munkára. Az RKP KB Titkárságának határozata előírja, hogy a tanulókat már az V. osztálytól gyakorlati oktatásban kell részesíteni. Tehát már az iskolában megtanítják a gyermekeket a munka megbecsülésére, szeretetére, s olyan pályára irányítják, amelyen érvényesülni fog az életben. Miért hát ez a tartózkodás, ez a közömbösség a kimaradt gyermekek szülei részéről? Miért nem léptek közbe hamarabb egyes illetékes szervek? Egyes iskolák igazgatóságai, tanerői, beiskolázási bizottságai, a helyi néptanácsok miért csak tanévkezdéskor keresték fel a szóban forgó szülőket? A tanerőknek már jóval az iskolakezdés előtt ismerniük kell a nehezebb eseteket. Ebben az akcióban igénybe kell venni a szülők munkahelye közösségének segítségét is. Marosvásárhelyen, Segesváron, Ludason, Szovátán és egyes falvakon, községekben: Mezőbándon, Mezőcsáváson, Karácsonyfalván, Vajdaszentiványon, Petelén, Görgényszentimrén, Hodákon és máshol is még van tanköteles gyermek, aki nem jár iskolába. Fekete János Toldalagon, akit a beiskolázási bizottság többször is felkeresett, végül így utasította el a bizottság tagjait: ne idegesítsenek az iskolával, a gyereket nem engedem tovább tanulni. Vajdaszentiványon az egyik szülő pedig ezt válaszolta: férjhez adom a lányom, nem engedem iskolába. (IX. osztályba kellene járnia a kislánynak.) Más szülők munkahelyet keresnek gyermekeiknek, vagy a termelőszövetkezetbe viszik magukkal dolgozni, de nem engedik tanulni. Bátoson például Cotos Simina X-es, Erős Teréz IX. osztályos kellene hogy legyen. Ehelyett a marosvásárhelyi Textila Mare? Kisipari Szövetkezetnél jelentkeztek. Megyénkben olyan esetek is előfordulnak, hogy a nagy távolságra hivatkozva nem engedik a szülők gyermekeiket iskolába. Például a Nagyernyéhez tartozó Székelykálról a 3,5 km távolságra levő Székesre kellene járnia két V. osztályos gyereknek. Bár ott bentlakás is van, a szülők nem engedik. Sáromberkén több szülő IX. és X. osztályos gyerekét tartja otthon. Nagyernye községben még a párttagok között is akad olyan, aki ellenzi, hogy gyereke tanuljon. Palotai Iván a szülők nemtörődömsége miatt fel kellett oszlatni a IX. osztályt. Nos, ennyi is elég a példából. Közel egy hónap telt el a tanévnyitástól. Tenni, cselekedni kell sürgősen, hogy az iskolából kimaradt gyerekek újra tanulókká váljanak. A községi pártbizottságoknak, néptanácsoknak, az iskolák tanerőinek ezekben a napokban fokozniuk kell beiskolázási akcióikat. Meg kell győzniük a szülőket, s ha nem megy szép szóval a törvényes eljárást is alkalmazni kell. El kell érnünk, hogy egyetlen gyerek se maradjon ki az oktatásból. Minden iskolaköteles gyereknek részesülnie kell abból az előnyből, hogy szocialista oktatásunk teljesen díjmentesen biztosítja az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását. KOCH MÁRIA ★ Fő gond a területre!szabadítás Jó erőelosztással, együttműködéssel növelhető az ütem Ez a kérdés Karácsonyfalván vetődött fel bennünk. Kevés a munkáskéz. — Azok közül is elmennek máshova munkára, akiknek répa- és kukoricarészük van. Mikor úgy van idejük, ide is jönnek. .. Hát ez nincs rendben. Becslésük szerint vagy harmincan Ákosfalván s kétszer ennyien a Cukorgyárban dolgoznak. A Cukorgyárban! Otthon meg várja, őket a répa- és kukoricarész. Furcsa helyzet. Helyes lenne belegondolni ebbe. Persze, kérdezhetjük a vezető tanácsot is, mit tesz a gyors betakarítás biztosítása érdekében. Elnézéssel semmire sem mennek, sőt nincs joguk elnézőnek lenni, hiszen bizonyára jól tudják, a globális akkord nemcsak azt tartalmazza, hogy mennyit kell termelni, hanem előírja a betakarítási határidő szigorú betartását is. Anyagi felelősségrevonásra állítólag nem hajlandók. Miért? Nos, mert ..itt "kell éljünk a faluban". Elégséges érv ez ahhoz, hogy a közérdek megsértése ne találjon ellenállásra? Aligha. Különben miért vezetők? Az elnök meg a brigádosok miért kapnak állami javadalmazást is? Nem azért, hogy a közérdeket képviseljék? Ami egyébként egyéni érdek is! Sürgősen intézkedni kell hát, mert kedd estig a tervezett 480 hektárból alig 125-en vetették el Karácsonyfalván a búzát. Halomnyi teendő vár még rájuk, mintegy 230 hektárt foglal el a kukorica és répa. A 160 hektár répaterületből mindössze 28-at sikerült teljesen felszabadítani és 20-at ebből bevetni. A kukoricát leszedték, de kint van még a kóré. Sok az ürítésre és még több a szántásra váró terület. Az utóbbi időben rendszertelenül jönnek a szállítóeszközök, néha beígérik, de elmaradnak, máskor megérkeznek értesítés nélkül. Furcsállják azt is, hogy a faluban lakó IRTA-sofőröket máshol és nem otthon dolgoztatják, holott minden este hazatérnek. Más kérdések is vannak, de egyelőre maradjunk ezeknél: mit tesz a vezető tanács a tagság fokozottabb mozgósításáért? Miért viszi el a Cukorgyár az embereket? Miért rendszertelen a szállítóeszköz ellátás? Nem kérünk választ, inkább hatékony megoldást. Jó beosztással javítható a helyzet Ha az eddigi vetési teljesítményt nézzük, Dózsa György község, a megyei átlaghoz képest nem áll rosszul, 50 százalékban végezték el ezt a munkát. Megítélésük szerint, jó minőségben. Nehezebb kérdés, hogyan lesz ezután. Nehéz mindenekelőtt, mert kevés a felszabadított terület, beszámolójuk szerint szerdára 13 hektárt készítettek elő vetésre. Ezenkívül 20 hektáron szánthatnak a traktorok. Kevés, főleg mert állásra kényszerülnek majd a vetőgépek, a 13 hektár ugyanis egynapi munkát jelent számukra. A 20 hektár szántani valót a négy eke talán két nap alatt „elfogyasztja", így ismét lesz egy kis munka a vetőgépeknek, összegezve, hét végére mintegy 180 hektáron készülnek el a vetéssel. Mi lesz a további 100-zal? Abban megegyezünk a mérnökkel s az elnökkel, hogy a 20-iki határidőre nem készülnek el. Legfőbb akadály szerintük a területfelszabadítás, szerintem hozzá kell tenni, és a nagyvolumenű szántás. Ha ugyanis 10 traktort állítanak munkába a szántásnál, a 100 hektár akkor is 5 napi munkát igényel. Ennyi traktort persze, nem tudnak ennél a munkánál foglalkoztatni. Úgy számítjuk, hogy 4-et a szántáshoz, ugyanennyit a területfelszabadításhoz, egyet-egyet pedig a műtrágyaszóráshoz, illetve hengereléshez osztunk be az elkövetkező napokban. Csak így lehet. Helyes beosztással némileg javíthatnak a helyzeten. Viszonylag gyorsan leüríthetik a bevetésre szánt kukoricaterületeket, hiszen ezekről már csak a levágott kerét kell beszállítani. Nehezebb a répaterület kiürítése, itt a gazdaság és a Cukorgyár, illetve a szállítási vállalat jó együttműködése nélkül nem boldogulhatnak. Mintegy 15 hektáron kiásatlan még a répa, de ezzel nem lesz baj, dolgoznak az emberek, s a hét végére elkészülünk. Inkább az elszállítás. Vasárnapra 6 kocsit ígértek, egy sem jött, hétfőn meg kedden ismét nem szállítottak. 30 hektár termése fekszik a mezőn... Jelenleg 4 utánfutóval és a fogatokkal szállítunk a közeli állomásra. Ám szállítanunk kell a répalevelet meg a kórét is, így megoszlik az erő. A következő vasárnapra 20 teherautót ígértek. Nagy segítség, de jól meg kell szerveznünk a rakodást, mert mégsem állíthatunk oda egy embert egy kocsihoz, hiszen 30 percen túl fizetnünk kell az állásért. Szerintünk 25-re mindennel végzünk. Maradjunk ebben, mert a jelenlegi erőkkel többet nem is várhatunk. Backamadarason éppen a vetési határidő betartásának esélyeit latolgatják. A rendelkezésre álló eszközökkel, derül ki, nem megy. Több traktor kellene. Szépek a termések. Répából, de kukoricából is annyi lesz az idén, mint az utóbbi három évben együttvéve. Ezt begyűjteni, de főleg elszállítani nagy erőt igényel. A szomszédok hasonló „bajokkal" küszködnek. A tervezett 260 hektárból Backamadarason 130 hektáron vetették el a búzát, ötven százalék. 19 hektáron szánthatnak, 21-en most tárcsáznak, 90 és egynéhányat a répa, illetve kukorica foglal még el. A begyűjtéssel jól állnak, s így a szállítás üteme vár növelésre. De hogyan? — Hatvan vagon répa fekszik kint. Ma egy utánfutó szállít, vártunk két kocsit, de nem érkeztek meg. 24 fogatunk is van. Ma például így osztottuk el: 9 a magherét és a maglucernát szállítja, nem várhattunk, mert félünk az esős időtől: 10 fogat délelőtt répalevelet hord a silózáshoz, délután a kukoricát, hogy éjjelre semmi se maradjon kint; 4-et foglalkoztatunk a kóvé begyűjtésénél, egy a kölescséplésnél segít. Holnap, persze, másképp osztjuk el. Dolgozunk. Ha így tart az idő, sokat nem késünk. Mindhárom egységben említették a szállítóeszköz-problémát. Ehhez annyi hozzáfűzni valónk van, hogy a megyei elosztó szerv, ha egyebet nem tehet, legalább értesítse a gazdaságokat a szállítóeszközök érkezéséről vagy elmaradásáról. Miért futkossanak utolsó pillanatban emberekért, vagy kényszerüljenek elküldeni őket más esetben? Legalább ezt az akadályt hárítsák el, ha már nehéz a keveset elosztani. (M) Együttműködés? A Dózsa György községi mtsz-ben több mint 50 százalékban végeztek a vetéssel. A 3. oldalon: Marosvásárhely, a Cornica lakónegyed (CZERÁN ANDRÁS felv.) Télen is nyári ütemben A tudomány és technika fejlődése révén az építkezés fokozatosan elveszti idényjellegét. Az új építkezési technológiák és megoldások, a vegyi anyagok térhódítása, valamint a szervezési formák tökéletesedése lehetővé teszi, hogy a téli munkaütem megközelítse a nyári szintet. A siker azonban csak akkor teljes, ha a műszaki és tudományos újdonságok korszerű szervezési módszerekkel párosulnak az összes építőtelepeken. Egyszerűsítve a tételt, a műszaki tudományos vívmányok csak abban az esetben érvényesíthetik kedvező hatásukat, ha célszerű szervezés révén kedvező feltételeket teremtenek alkalmazásukra. Így aztán nem véletlen, hogy az építők jóval a tél beállta előtt hozzálátnak a szervezési intézkedések gyakorlatba ültetéséhez. Nos, mi a helyzet megyénk építőtelepein egy hónappal a téli időszak beállta előtt? A Megyei Építkezési és Szerelési Trösztnél kedvező hírekkel fogadtak. A tevékenység valamennyi munkatelepen két irányú: ezekben a napokban az évi terv és a vállalások teljesítésére, valamint a téli munkafront kialakítására összpontosítják figyelmüket. Külön grafikonba rögzítették az előkészületekkel kapcsolatos tennivalókat, egy másikba pedig a november 15 — 1972. március 15 közötti építkezési tevékenységet. Zárt és nyílt munkafrontot szándékszanak biztosítani, hogy kisebb erőátcsoportosítással, az időjárás és a hőmérséklet alakulásától függetlenül ütemesen bontakozhasson ki az építkezés. Ezen a téren az elmúlt években kitűnő tapasztalatokra tettek szert építőink, ezeket igyekeznek magasabb szinten alkalmazni. Mint várható volt, behatóan tanulmányozták a nyersanyagellátás megoldásának legjobb módozatait. A nagyobb munkatelepeken már megfelelő mennyiségű homokotkavicsot tároltak, s hasonlóan járnak el a tégla és az előregyártott építőelemek beszerzésénél is. Folyamatban van a fűtés-világítás előkészítése, ígérik, hogy a munkatelepeken melegedőket is biztosítanak a dolgozóknak. Az 1-es számú munkatelepcsoport tíz tömbház alapozásával készül el november 15-ig. Hat tömbháznál falazási munkálatokat végeznek, három tömbház pedig nagyobb hidegek idején belső munkalehetőséget biztosít. Zárt munkafrontot képez a színház és a szálloda központi épülete. Lassan megoldódik a kövesdombi építkezések dokumentáció ellátása is, ami ugyancsak kedvezően befolyásolja az általános tevékenységet. Jó ütemben haladnak az előkészületek a 2-es munkatelepcsoportnál. Minden jel arra vall, hogy a tervben szereplő négy tömbház alapozásával, valamint másik kettőnek a falazási munkálataival (a segesvári Fajansz- és üvegipari Komplexum szomszédságában) határidő előtt elkészülnek. Ezzel párhuzamosan fokozott munkaütemet „diktálnak" azoknál a tömbházaknál, melyeket még ebben az évben át kell adniok. A munkatelep vezetői úgy vélik, hogy az ipari építkezések is jó ütemben haladnak. A 3-as munkatelep-csoport a lakásépítések mellett, nagyvonalú munkálatokat végez a mezőgazdasági egységek számára. Véleményünk szerint azonban fokozni kell az előkészítő és az építkezési munkálatok intenzitását a kutyfalvi, ludasi és gálfalvi mezőgazdasági objektumoknál. Mint már említettük, a Megyei Építkezési és Szerelési Tröszt az utóbbi években éppen azért ért el jó eredményeket, mert sikerült enyhíteniea téli és nyári ütem közötti különbséget. Reméljük, hogy az idén is mielőbb gyakorlattá válnak a papíron szereplő tervek, s így az évszak, illetve a naptári évváltás ezúttal is zökkenőmentes lesz. Megkérdeztük Miként készülnek a Takarékossági Hétre? Október utolsó hetét minden évben országszerte a takarékossági mozgalom népszerűsítésének szentelik. Az elmúlt napokban lapunk egyik munkatársa Salati Ferenc elvtárstól, a CEC megyei igazgatóságának igazgatójától érdeklődött az iránt, hogyan készülnek az idei Takarékossági Hétre. — Kedden a megyei néptanácsnál ülést tartott a megyei CEC támogató bizottság. Itt vitattuk meg az idei Takarékossági Hétre előirányzott akciókat. Ez alkalommal is felszínre került, hogy mind ezen a héten, mind az év hátra levő részében főleg a falusi lakosság körében kell fokoznunk a takarékpénztár biztosította előnyök népszerűsítését. Ez bizonyos mértékben azzal magyarázható, hogy a városi lakosság már inkább felismerte a rendszeres takarékoskodás, a CEC biztosította előnyöket. Bár falun is sok a rendszeresen takarékoskodó, de mint az említett gyűlésen is kitűnt, az idei jó termés, az mlsz-tagok lényegesen jobb javadalmazása nyomán falusi környezetben olyan összegek találhatók, amiket ha a CEC-ben helyeznek letétbe, bizonyos idő után tulajdonosai jól és gazdaságosan fel tudnak használni építkezésre vagy bármilyen nagyobb költségek fedezésére. A támogató bizottsággal tartott megbeszélésen felhívták a figyelmünket arra is, hogy lássuk el a művelődési otthonokat megfelelő népszerűsítő anyagokkal, mert ha ezzel rendelkeznek, az elkövetkező időszakban több olyan megnyilvánulásra (kérdés felelet verseny) is sor kerülhet ott, amelyek a CEC előnyeit ismertetik. Az idei Takarékossági Héten fokozottabban szeretnék tájékoztatni a lakosságot a takarékpénztár egyes kevésbé ismert szolgálatairól. Ezt szem előtt tartva kerül sor Marosvásárhelyen és Segesváron a hagyományos kirakatversenyre. Igyekszünk az iskolások körében is az eddigieknél hatékonyabban meghonosítani a takarékossági szellemet. Körükben megrendezzük a takarékossági rejtvényversenyt. A helyes megfejtők között 10 nyereményt sorsolunk ki. E tekintetben számítunk a tanítók, tanárok hatékony segítségére. Megjegyzem még, hogy október 26 a takarékos iskolások napja lesz. Tudósítani akarjuk a lakosság körében azt is, hogy az októberi kötvénysorsoláson a szokásosnál több lesz a nyertes kötvény, úgyszintén nagyobb nyereményalap is. Az október 25—31 között lezajló Takarékossági Hét utolsó napját hazánkban is mint a nemzetközi takarékossági napot tartják meg. Ebből az alkalomból megyénkben már október 30-án Nemzetközi Takarékossági Nap bélyegzővel ellátott takarékkönyveket bocsátanak ki a nagyobb ügynökségek. Megyénkben a takarékpénztári alkalmazottak azzal az elhatározással készülnek az idei Takarékossági Hétre, hogy minél jobban és gyorsabban szolgálják ki a lakosságot. Bátran elmondhatjuk, erre egyre jobbak a feltételek. Erről tanúskodik többek között az is, hogy az idén lényegesen csökkent a hozzánk beérkezett panaszos bejelentések száma. Javultak a takarékpénztári alkalmazottak munkafeltételei, aminek hasznát látják a szolgálatainkat igénybe vevők is. A nagy forgalmú ügynökségekben a torlódások elhárításához egyre jobban hozzá fog járulni a vállalatoknál s a községi ügynökségektől távolabb eső falvakban kialakuló szerződéses takarékpénztári megbízott hálózatunk. Az első megbízottak munkába lépéséről már értesült az olvasó. Most legfeljebb talán még azt érdemes megemlíteni, hogy Marosvásárhely két nagy vállalatában, a Cukorgyárban és a Prodcomplexnél is van a CEC-nek szerződéses megbízottja, akik lebonyolítják a leggyakoribb takarékossági műveleteket, — fejezte be tájékoztatóját Salati elvtárs. Új típusú csapok A békői fémipari üzem új típusú csapokat kezdett gyártani a vegyipar, a kőolajipar és a vízellátó rendszerek számára. Ez év végéig az üzem további 24 típusméretű öntöttvas ipari felszerelést vesz gyártásba. Tanulmányút Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának acélipari albizottsága a Fémipari Minisztériummal együttműködésben október folyamán tanulmányutat szervez hazánkban kohászati szakemberek számára. A vendégek ez alkalommal megismerik a román kohóipar eredményeit. A körút során megtekintik a galaci és a vajdahunyadi kombinátot, a ladi-i, románt és buzáui vállalatokat. Eddig 17 ország nemzetközi hírnevű szakembere jelentette be részvételét. Túlszárnyalták a silózási tervet Nyolc megye, köztük Brăsla, ladi, Delj, Botosani és Maros állami mezőgazdasági vállalatai túlszárnyalták a takarmánysilózási tervet. Sok más egységben is gondosan begyűjtötték a takarmányt és nagy mennyiségeket biztosítottak télire. Az egész országban október 11-ig csaknem 1 950 000 tonna takarmányt silóztak be, ami az évi terv 84 százalékát teszi ki.