Vörös Zászló, 1972. január (24. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-15 / 11. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 11 (6252.) szám 1972. január 15 SZOMBAT Ara 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A GLOBÁLIS AKKORD ELSŐ EREDMÉNYEI A MEGYE MTSZ-EIBEN A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek gazdasági tevékenységének fellendítésére foganatosított intéz­kedések között fontos helyet foglal el az az új munkaszervezési és ja­vadalmazási módszer, amelyet Nicolae Ceausescu főtitkár javasolt az RKP Központi Bizottságának 1970 november 23-án tartott mun­kaülésén. A globális akkord — ugyanis er­ről van szó — sokkal inkább érde­keltté teszi a termelőszövetkezeti tagokat, mint a megelőző évek ja­vadalmazási rendszere. Ennek tu­lajdonítható, hogy Maros megye 169 termelőszövetkezete közül isi­ben alkalmazták az elmúlt évben ezt az új javadalmazási formát. A globális akkord hozzájárult a tagok munkára való mozgósításá­hoz és a mezőgazdasági munkák idejébeni és jó körülmények közöt­ti elvégzéséhez. Nem egy esetben a tagok erőfeszítése hozzájárult a ter­­mények gyors elszállításához és a területek felszabadításához. Termé­szetesen, mindez növelte az átlag­terméseket. A tavaly termelőszö­vetkezeteink az utóbbi évek legma­gasabb kukorica, cukorrépa és bur­gonya átlagtermését valósították meg. A régeni termelőszövetkezet, a­­mely a globális akkordot helyesen, ésszerűen alkalmazta, minden hek­tárról 4140 kg szemes kukoricát és 42 185 kg cukorrépát takarított be. A siker titka az, hogy minden tag már év elején ismerte a kiosz­tott területeken termelendő termé­nyek tonnája után járó javadalma­zást, így tonnánkért a kukoricáért 239 lej értékű, a burgonyáért 105 lej­ és a cukorrépáért 1­04 tej értékű javadalmazást szabtak meg. Azt is megszabták, hogy a kiszá­mított érték 64 százaléka készpénz, 16 százaléka búza, 10 százaléka ku­korica, 4 százaléka burgonya és 6 százaléka árpa és cukor, így lehe­tővé vált, hogy mindenki, bármilyen terményfajtánál dolgozott, a ter­­melt mennyiség arányában java­dalmazást kaphasson minden ter­­ményből. A termelőszövetkezet vezetősége azt is fontolóra vette, hogy a termé­keny területeken sokkal könnyebb magas átlagterméseket elérni, mint a gyengébb földeken, s differenci­ált globális akkord javadalmazást dolgozott ki a különböző átlagter­mésekre. Molnár Mária, 70 új területen a tervezett 2 400 kg helyett 3 610 kg kukoricát termelt, 816 lej értékű javadalmazásban részesült. Floa­­rea Ana, aki cukorrépából 55 540 kg-os átlagtermést valósított meg, 2 599 lejt, 397 kg búzát, 229 kg ku­koricát, majdnem 18 kg cukrot és sok burgonyát és árpát kapott. Helyesen szervezték meg és al­kalmazták a globális akkordot az ákosfalvi, mogyorói (Aluni?), kará­csonyfalvi, mezőmadarasi, szentpá­­li és más termelőszövetkezetekben is, ahol kiszámították a tonnánkén­ti javadalmazást és a tagoknak azt elért eredményük arányában több­féle terményt és pénzt is juttattak. Viszont nem jártak el helyesen a dedrádi, bölkényi, kibédi, kövéri, királyfalvi, dombói, ludvégi, már­­kodi és más egységek vezetői, a­­kik globális akkord címén 30 szá­zalékos, vagy részes művelés for­májában próbálták megoldani a­­termelést. Ezen egységek nemcsak, hogy megsértették a szocialista ja­vadalmazás alapelveit, hanem ter­melési tervüket sem teljesítették és a tagoknak sem oszthatták ki az előirányzott javadalmazási alapot, így például a börkényi gazdaság­ban — ahol számítás nélkül — 30 százalékra dolgoztak, kukoricából 79, burgonyából pedig 140 tonná­val termeltek kevesebbet az élől­­irányzatnál, és e két terményből 52 tonnával osztottak ki kevesebbet a tagságnak, mint amennyit év ele­jén elhatároztak. Néhány termelőszövetkezet veze­tősége év elején igen alacsony át­lagtermést, vagy túlzottan sok nor­mát irányzott elő a kézi munkála­tokra, hogy ezáltal növelhesse a tonnánkénti javadalmazást. Ilyen­szerű hibát követtek el Bonyhán, Bergenyén, Kibéden, Göcsön, Hét­áron, Ludvégen, Sármáson és más gazdaságokban is. Szóvá kell tennünk azt is, hogy egyes termelőszövetkezetekben kü­lönösebb ok nélkül mellőzték a kombájnokat, és a búza aratását és cséplését a globális akkord lep­le alatt bizonyos „búza-százalékért“ végezték, amint ezt Bándon, Dés­­falván, Ernyőben, Sóváradon, Nyá­­rádmagyaróson és még több helyen tették. Senki sincs ellene annak, hogy ott, ahol nem lehet gépesíteni, a búzát kézi erővel takarítsák be, globális akkordban. De ebben az esetben is a javadalmazást ponto­san ki kell számítani, hogy össz­hangban legyen a konvencionális norma szerinti javadalmazással, úgy, ahogyan ezt Görgényben tet­ték. Az itteni vezetőség a kézi ara­táshoz szükséges konvencionális normák és a normaérték alapján meghatározta, hogy az aratás és kalangyálás munkálataiért minden tonna búzáért 180 lejt és 80 kg búzát lehet fizetni. Azok a kézi munkások, akik a kombájnál és a cséplőgépnél segédkeztek, minden tonna búzáért 23 lejt és 11 kg bú­zát kaphattak. Tehát a globális akkordot minden egyes növényfajtánál lehet alkal­mazni: a lényeg az, hogy a java­dalmazást ne találomra, hanem ésszerű számítások alapján hatá­rozzák meg, hogy összhangot lehes­sen teremteni a gazdaság különbö­ző részlegein alkalmazott javadal­mazással. Úgy vélem, a felelősségérzet nö­ve­lése szempontjából szükséges, hogy a jövőben a növényfajtákat szakosított brigádok vagy csoportok keretében dolgozzák meg, s az ered­mények arányában, a normák alap­ján számított globális akkor sze­rint javadalmazzák, és ezt a gaz­daság minden részlegére kiterjesz­­szék. FAZAKAS ERNŐ mérnök A faliújságok és szatirikus mellékleteik községközi kiállításai Nicolae Ceausescu elvtárs az 1971 júliusi expozéjában hangsúlyozta, hogy a kommunisták, az összes dolgozók nevelésében fontos szere­pet töltenek be a szatirikus újsá­gok. Ezt szem előtt tartva, az RKP Maros megyei bizottsága a múlt év szeptemberében tartott plenáris ülésén hozott határozatá­ban előirányozta a fali- és szatiri­kus újságok közötti verseny és kiállítások szervezését. Nemrég a községi pártbizottsá­gok véleményének figyelembevéte­lével, a megyei pártbizottság pro­paganda osztálya kijelölte azokat a központokat, amelyekben február folyamán kiállítják a faliújságokat és szatirikus mellékleteiket. Ezek a következők: Erdőszen­tgyörgy, Vi­­nátor­, Mezőzáh, Bonyha, Déda, Radnót, Nyárádszereda, Petele és Bücs. Minden központban több község faliújságait állítják ki, az alábbiak szerint: Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Makfalva, Karácsony­falva, Dózsa György, Vécke, Ha­vad, Balavásár, Vínátok­, Vii­oara, Nádas, Dános, Ápold, Szászkézd, Mezőzáh, Valea Larga, Mezősály, Mezőtóhát, Papiu Ilarian, Mezőge­­rebenes, Mezőméhes, Sármás, Bánd, Bonyha, Ádámos, Vámosgálfalva, Mikefalva, Bogács, Széplak, Kórod­­szentmárton, Zágor, Déda, Stin­­ceni, Lunca Bradului, Ratosnya, Vátava, Marosoroszfalu, Magyaró, Marosvécs, Felfalu, Alsóidecs, Bá­­tos, Radnót, Kisikland, Marosugra, Szentpál, Nyárádtő, Cucerdea, Kuty­­falva, Bogát, Cintos, Bükkös, Ke­­ce, Nyárádszereda, Livezeni, Bac­­kamadaras, Nyárádgálfalva, Nyá­­rádmagyarós, Csíkfalva, Nyárádre­­mete, Hodos, Ákosfalva, Petele, Görgény, Ibánesti, Hodac, Ernye, Gernyeszeg, Vajdaszentivány, Sár­patak, Solovástra, Alsóbölkény, Al­­sóköhér, Rücs, Beresztelke, Lunca Tecii, Kozmatelke, Faragó, Bala, Mezökirályfalva, Mezőcsávás, Lin­cai, Pogáceaua, Pánit, Mezőszent­­péter. Reméljük, hogy ezeken a kiállí­tásokon a községekből a legjobb fali- és szatirikus újságok kerülnek bemutatásra, jobb munkára ser­kentik a szerkesztő bizottságokat és ugyanakkor értékes tapasztalat, cseréül is, szolgálnak. A kiállítások megrendezéséig a pártszervek és szervezetek gondoskodjanak a fali­újságok és szatirikus mellékleteik tevékenységének megjavításáról, hogy mind hatékonyabban járul­janak hozzá az RKP KB 1971. no­vember 3—5-i plenárisán elfoga­dott program előirányzatainak va­lóra váltásához. AUREL LUPU Főiskolai felvételire készülő diákok figyelmébe Előkészítő tanfolyamokat szerveznek Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának 1971 szeptem­berben hozott határozata értelmében egész sor intéz­kedést foganatosítottak az általános oktatás tökéletesí­tésére, valamint a főiskolai és egyetemi oktatás tartalmá­nak, struktúrájának javításá­ra. E határozat szellemében az ország összes főiskoláin és egyetemein megkezdték a felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyamok szervezését. A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán hogyan biztosítják, illetve segítik a felvételizők előkészítését? Kérdésünkre LAPOHOS JÁNOS, a főiskola rektora a következőket válaszolta: — Már az ősztől foglalkoztat ben­nünket a jövő főiskolai év felvételi versenyvizsgájára való előkészület. Figyelembe véve a pártutasításo­kat, tanári tanácsülésen megtár­gyaltuk mit tehetünk, hogyan se­gíthetnénk a főiskolánkon tanulni akaró fiatalokat, különös tekintet­tel a munkás és falusi származású jelöltekre. Megbeszélésünkön részt vett a megyei tanfelügyelőség fő­­tanfelügyelője. Megegyeztünk, hogy a tanfelügyelőség közreműködésé­vel megszervezzük a jelöltek elő­készítését. A tanfelügyelőség kije­löli erre a célra a központokat, és az iskoláktól megérdeklődi az ez irányú igényeket. A megyei tanfel­ügyelőség a napokban tájékozta­tott, hogy milyen központokban, il­letve helységekben, hány tanuló számára, milyen tantárgyakból len­ne szükség előkészítő tanfolyamra. E szerint a régeni 2-es számú líceumban előkészítőt szerveznek román nyelv és irodalom, matema­tika, fizika, kémia, földrajz, törté­nelem és testnevelés tantárgyakból; a Tirnaveni-i 1-es és 2-es, valamint a bonyhai líceumban román nyelv és irodalomból, matematikából, fi­zika-kémiából, történelemből; a ludasi 2-es számú líceumban román nyelv és irodalom, matematika, ké­mia és történelemből; a segesvári 1-es és 2-es számú líceumokban ro­mán nyelv és irodalom, matemati­ka, fizika és kémia tantárgyakból; Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban lesz az egyik központ. Itt foglalkoznak — román, mate­matika és történelem tantárgyak keretében — a marosvásárhelyi, bándi, rácsi és erdőszentgyörgyi jelöltekkel; az Al. Papiu Líceum­ban fizika, kémia, történelem, föld­rajz tantárgyakból készítik elő a marosvásárhelyieken kívül a bán­di, ráesi és erdőszentgyörgyi je­lentkezőket; a Művészeti Líceum­ban a megye összes líceumaiból je­lentkezőket zenéből. Az említett központokban az előkészítés román nyelvű. A magyar nyelvű előké­szítő tanfolyamot Marosvásárhe­lyen a Bolyai Líceumban, Maros­­vásárhely összes líceumaiból és a megye összes helységeiből jelent­kező tanulók számára matematika, fizika, kémia és testnevelés tantár­gyakból szervezik meg. A másik magyar nyelvű központ a 4-es szá­mú líceumban fog működni a szo­­vátai, nyárádszeredai, erdőszent­györgyi, a segesvári 1-es számú és a Tírnáveni-i 2-es számú líceum, valamint a régeni 1-es és 2-es szá­mú líceum, a radnóti, bándi líceum érdekelt tanulói számára, matema­tika, fizika, kémia, földrajz, törté­­nelem tantárgyakból. A marosvá­sárhelyi Művészeti Líceumban az összes jelöltek számára zenéből magyar nyelven is megszervezik az előkészítőt. — Milyen időközökben tartják a tanfolyamok előadásait? — A Pedagógiai Főiskolán mű­ködő központban — mert ilyen is lesz — kéthetenként tartunk felké­szítőt minden tantárgyból, vidéken pedig havonta egyszer, ugyancsak minden tantárgyból. — Mikor kezdődnek a tanfolya­mok? — Még január folyamán. — összeállították már a progra­mot? — A dékanátusokkal együtt készít­jük el — a Főiskola profiljának meg­felelő tantárgyakból — a tanfolyam programját. Figyelembe vesszük az elmúlt évek tapasztalatait, tanulsá­gait, és nagyobb hangsúlyt helyezünk az anyagnak azon részeire, amelyek­nek ismerete felvételi versenyvizs­gákon különösen szükséges. A tan­folyam célja elsősorban a módszer­tani tájékoztatás. A tanulónak út­baigazítást nyújt, jelzi a főiskolai versenyvizsga követelményeit, se­gít egyes kérdések megértésében. De hangsúlyozom, a felvételi ver­senyvizsgára való felkészülés alap­ja az egyéni tanulás, a nagyon ko­moly, szervezett, rendszeres tanu­lás, amire nyomatékosan felhívom a jelöltek figyelmét. Továbbra is érvényes az a követelmény, hogy a tanuló ismerje az anyagot és első­sorban egyéni tanulással mélyítse el. — Kik vehetnek részt a tanfolya­mon? — A minisztériumi utasítások szerint az utolsóéves tanulók, az iskola, míg a termelésben dolgo­zók az üzem javaslatai alapján. — Hol iratkozhatnak be a jelöl­tek a tanfolyamra? — Nyílván a központoknál. Befejezésül Lapodos János rek­tor a következőket mondotta: Gon­doltünk arra, hogy a tavaszi vaká­cióban egy „masszívabb" előkészí­­tő tanfolyamot szervezhetnénk, de ehhez szükség lenne a megyei tan­­felügyelőség konkrét hozzájárulásé­ra. Meg kellene szerveznie a jelöl­­tek részvételét a megye összes lí­ceumaiból, mi az előadókat bizto­sítjuk. ★ Lapunk egyik következő számá­ban a marosvásárhelyi Orvosi­ és Gyógyszerészeti Intézet rektorátu­sának a fenti kérdéseinkre adott válaszait közöljük. K. M. A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események Korszerű lecsapolási és mm m mm + m öntözési rendszer létesül A földterületek ésszerű kihaszná­lása, a terméshozamok növekedését biztosító, korszerű eljárások beve­zetése és alkalmazása fontos helyet foglal el az árny­ék termelőtevé­kenységében. A különböző vállala­tok területein már eddig is számos területrendezési és feljavítási mun­kálatot végeztek. Ez évben újabb munkálatot kezdtek meg a radnóti árny határában. Mintegy 300 hek­tár lecsapolását és öntözését bizto­sító rendszert építenek ki a növen­dékhizlalda takarmánytermesztő farmján. A munkálatokkal a hideg idő ellenére ütemesen haladnak, s így május első napjaiban üzembe is helyezhetik az öntözési-lecsapolási rendszert. A hét közepén készült felvételünk a munkatelepen dolgo­zók egy csoportját örökítette meg. A pénzbeli és munkahozzájárulásról szóló törvény szóló törvény A városok és községek szépítésének, fejlesztésének hatékony eszköze Mint ismeretes, a Nagy Nemzet­­gyűlés legutóbbi ülésszakán több jelentős törvényt fogadott el, köztük a honpolgárok pénzbeli és munka­hozzájárulásának megszervezéséről szóló törvényt is. A törvény azok­nak az intézkedések­nek a komplexu­mához tartozik, amelyeket a párt és államvezetőség azzal a céllal fo­ganatosított, hogy egyre nagyobb mértékben bevonja a tömegeket a gazdasági, társadalmi, kulturális te­vékenység vezetésébe, a rendelkezés­re álló anyagi és emberi erők fo­kozottabb hasznosítása, a lakosság szociális-kulturális szükségleteinek minél jobb kielégítése érdekében. A törvény kidolgozásakor figyelem­be vették a lakosság önkéntes hoz­zájárulása terén szerzett eddigi ta­pasztalatokat. Az új törvény meg­felelő keretet biztosít a honpolgá­rok kezdeményezésének ösztönzésé­re és hasznosítására, valamint még nagyobb arányú hozzájárulására a helyi jellegű közérdekű objektumok építéséhez. . Szerkesztőségünk egyik munkatár­sa felkereste TERO AUREL elvtár­sat, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának titkárát, s arra kérte, adjon bővebb felvilágosítást lapunk olvasói számára a törvény gyakor­lati alkalmazásáról. Az első kérdésünk arra vonatko­zott, hogy a megyei néptanács mi­lyen célokra szándékszik felhasz­nálni a lakosság pénzbeli és mun­kahozzájárulását. — Még korai volna az objektu­mok névleges felsorolása — mondta Tero elvtárs — mert döntés e téren nem történt. De a törvény előírása szerint ezeket az alapokat klubok, gyermekotthonok, iskolaműhelyek, sporttelepek stb. építésére használ­hatják fel. Mindenesetre fel sze­retném hívni a figyelmet arra, hogy a lakosoknak teljes szabadságuk van eldönteni, mire használják fel a pénzbeli és munkahozzájáruláso­kat. A lényeg az, hogy közérdekű objektumok építésére használják az említett hozzájárulást. A szocialis­ta demokrácia további bővítésének vonalára­ haladva,, a törvény előírja, hogy minden választókerületben a lakosok vizsgálják meg a képvise­lők, állandó bizottságok vagy la­kosok által tett javaslatokat, majd határozzanak a hozzájárulás ren­deltetéséről. Választókerületenként 3—5 delegátust választanak, akik megvitatják és határoznak ebben a kérdésben. Ugyanakkor döntik el azt is, mennyi legyen a családok hozzájárulása pénzben és munká­ban. — Miből áll az állami gazdasági szervezetek hozzájárulása, miben merül ki? — A törvény 15. szakasza értel­mében az állami vállalatok, akár állandó jelleggel, akár időlegesen fej­tik ki tevékenységüket, a rendelke­zésükre álló állati vontatású vagy gépi járművek arányában (személy­­gépkocsik kivételével) vállalnak részt a hozzájárulásban, ami egyenlő egy szállítóeszköz négynapi használatá­val, ha állandó székhelye van és két nap évente, ha időleges tevékenysé­get fejt ki. — Többen érdeklődtek, miként történik a pénzbeli és munkahozzá­járulás megállapítása. — A pénzbeli hozzájárulást csalá­donként állapítják meg, mely évente nem lehet több, mint 300 lej. Ezt a küldött­gyűlés állapítja meg, figye­lembe véve egyes családok jövedel­mének arányát. Gondolom, sokan feltették a kérdést, a jelen törvény értelmében mit kell családon érte­ni? A 28-as szakasz kimondja, hogy a férj, a feleség, a nem házas gyer­mekek, a férj vagy a feleség szülei és más személyek, ha közös háztar­tásban élnek. Tehát a jövedelmet is ezek jövedelmének arányában határozzák meg. A munkával törté­nő hozzájárulás az alábbi módon történik: a férfiak és nők kétkezi munkájával, 18 évestől 55, illetve­ 50 éves korig. A küldött­gyűlés leg­feljebb 6 napi munkahozzájárulást állapíthat meg egy évre, az életkor­hoz és a teljesítendő munka meny­­nyiségéhez viszonyítva. A munká­ban való hozzájárulás munkanormák alapján történik. Aki nem akarja a hozzájárulásnak ezt a formáját igénybe venni, az pénzben is meg­válthatja: egy kétkezi munkanapra 25 lej. — Hogyan történik a pénzbeni hozzájárulás kifizetése? — Ezt is a küldött­gyűlésen dön­tik el, vagy határozzák meg a ha­táridőt, amikorra be kell fizetni. A néptanácsok erről értesítik az érde­kelteket. Jelenleg a municípiumi, városi, községi néptanácsok nyilván­tartásba veszik a családokat, hogy ezután sor kerülhessen a választó­­kerületi gyűlésekre, majd a dele­gátus-gyűlésekre, ahol döntsenek az ez évi feladatokról. Így járul hozzá az állam és a honpolgárok együttes hozzájárulása ahhoz, hogy újabb jelentős szociális­kulturális objektumok épüljenek, s növekedjék a települések kulturális­civilizációs színvonala, esztétikája. Csütörtökön Bucuresti­ben megkezdődött A KISZ — az ifjúság kommunista nevelésé­nek iskolája című diákszimpo­­zion. A szimpoziont a Bucu­­resti Egyetem diákegyesületei szövetségének tanácsa rendez­te a Kommunista Ifjúsági Szövetség küszöbön álló fél­­százados évfordulója alkalmá­ból. Részt vesznek egyetemi hall­gatók és tanerők, fővárosi gazdasági egységek ifjai, ta­nulók. A szimpozionon a következő jelentéseket ismertették: A KISZ megalakulása és forra­dalmi tevékenységének jelen­tősebb mozzanatai 1944 Au­­­gusztus 23-ig; A párt általi vezetés a KISZ tevékenységé­nek alapvető követelménye (București Egyetem); A forra­dalmi szellem napjaink diák­ságának fő jellemvonása (Ko­lozsvári Egyetem). A referátumok alapján vitá­ra került sor. ★ Országszerte különböző ren­dezvények zajlanak le a Kom­munista Ifjúsági Szövetség félszázados évfordulója alkal­mából. Iași megyében műkedvelő verseny folyik a „Partidului, a mea tinereie“ jelszó jegyé­ben. Részt vesznek vegyeskó­­rusok és vokális csoportok, népi zenekarok és tánczene­karok, szólisták, koreográfiái és esztrádegyüttesek, rigmus­brigádok. A rangos vetélkedőt több szakaszban bonyolítják le, a legjobb együttesek ünnepi elő­adására májusban kerül sor Iasi-ban. A KISZ Iasi megyei bizott­sága a városi és falusi ifjú­ság munkájáról és életéről szóló filmet készített. A film forgatása már megkezdődött. Suceava megyében A tudo­mány ösvényein címmel négy hónapig tartó rendezvénysoro­zat kezdődött. A többi között előadásokra, szimpozionokra, dokumentumfilm-vetítésekre, könyvkiállításokra kerül sor. A KISZ Bihar megyei bi­zottsága a Bihar megyei szo­cialista művelődési és nevelési bizottsággal együtt tehetség­kutató költészeti versenyt in­dított. A legjobb alkotásokat díjazzák és közzéteszik. ogaÉ ♦ A törvények széles körű IIÜMÉ népszerűsítéséért Q ♦ Az ellátás további mbbils javításáért m A napokban tették közzé az Ál­lamtanács törvényerejű rendeletét a törvények alkalmazásának és népszerűsítésének megjavítását cél­zó egyes intézkedésekről. Ez a tör­vényerejű rendelet azokhoz az in­tézkedésekhez tartozik, amelyeknek célja, hogy a szocialista szervek és­­szervezetek személyzete alaposab­­ban elsajátítsa és helyesebben al­kalmazza a törvényeket, és hogy a törvényes szabályokat szélesebb körben megismerjék az ország ösz­­szes állampolgárai. A törvényerejű rendelet meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a minisztéri­umokra és más központi szervekre, a néptanácsokra, a szocialista egy­ségekre hárulnak annak biztosítá­sában, hogy személyzetük alaposan elsajátítsa a törvényeket. Intézke­déseket tartalmaz, annak a sze­mélyzetnek az alapos felkészítésé­re vonatkozóan, amelynek hatás­körébe tartozik a törvények és a többi szabályozó rendelkezések al­kalmazása. A törvényerejű rende­­let­ kitér azokra a feladatokra is, a­­melyek a megyei, municípiumi, vá­rosi és községi néptanácsokra há­rulnak a törvények népszerűsítésé­re irányuló akciók megszervezésé­ben, egybehangolásában. Ebben a feladatukban a néptanácsoknak hat­hatós támogatást kell kapniuk a pártszervektől és -szervezetektől, valamint a szakszervezetektől, az ifjúsági, valamint a többi tömeg- és társadalmi szervezetektől. A tör­vényerejű rendelet számos mód­szert irányoz elő, amelyek elősegí­tik a törvények megismertetését a dolgozók tömegeivel, így például előirányozza, hogy a kádertovább­­képzési tervekben biztosítsanak megfelelő témákat a fontosabb tör­vényekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítására. A törvények ismer­tetésére felhasználják a honpolgári gyűléseket, a lakótársulási, szülő­bizottsági gyűléseket. Kiterjesztik a szocialista szervezeteknél, a köz­ségekben vagy városnegyedekben tartott helyszíni bírósági tárgyalá­sokat. A törvények népszerűsítésé­re felhasználják a tömegközlési esz­közöket. A törvényerejű rendelet intézkedik arról is, hogy az olyan megyékben, ahol a román lakossá­gon kívül az együttélő nemzetisé­gekhez tartozó lakosság él, fordít­sanak megkülönböztetett figyelmet a törvényeknek az illető nemzetisé­(Folytatás a 2. oldalon) .

Next