Vörös Zászló, 1972. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1972-05-14 / 113. szám

: 2 . A Szocialista Egységfront megyei és Marosvásárhely municipiumi tanácsai végrehajtó báréinak együttes ülése (Folytatás az 1. oldalról) a múlt év azonos időszakában volt. A legnagyobb a lemaradás a Ma­rosvásárhelyi Vegyikombinát fej­lesztésére létesült munkatelepen és a lakásépítkezésnél. Itt, de máshol is, sürgős intézkedésekkel kell ja­vítani a helyzeten, gyorsítani a munkaütemet. Jelentős eredmények születtek megyénkben a kiskereskedelmi á­­rueladás tervének teljesítésében a szocialista kereskedelemben. Az eladási terv 102,5 százalékban va­lósult meg. Általában megállapítható, hogy a megye gazdasági egységeinek többségében a dolgozók — nemze­tiségre való különbség nélkül — a pártszervezetek mozgósítására min­den erejüket, tudásukat latba vetik a tervfeladatok teljesítéséért és túl­szárnyalásáért, az RKP KB 1972. április 18-i plenárisa határozatai­nak végrehajtásáért. Megyénkben minden feltétel megvan ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban még jobb eredményeket érjünk el minden gazdasági ágban. Ennek érdekében szükséges, hogy megjavítsák tevékenységüket a­­zok az egységek és szektorok, me­lyek nem teljesítették az összes gazdasági mutatókat. Vannak válla­latok — ha kis számban is — me­lyek nem valósították meg az össz­­termelési, az árutermelési és a munkatermelékenységi tervüket. E­­zekben a vállalatokban a leghaté­konyabb intézkedésekkel kell bizto­sítani a lemaradás behozását. Ha­sonlóképpen további intézkedéseket kell foganatosítani az exportterme­lést fedező szerződések megkötésé­re. A megyei pártbizottság, a me­gyei néptanács összes intézkedései­nek következetes alkalmazásával garancia van arra­­— mutatott rá Nicolae Veres elvtárs —, hogy szüntelenül javuló eredményeket ér­jünk el a megye gazdasági életének minden területén. A tájékoztató beszámolt Maros megye mezőgazdaságának megvaló­sításairól is. Az állami mezőgazda­sági vállalatok szarvasmarha-állo­mánya a múlt év hasonló idősza­kához viszonyítva 5 400 fővel nö­vekedett a termelőszövetkezetekben és a szövetkezetközi társulásokban 2 560 fővel, több mint 17 000 sertés­sel és 17 800 juhval. Jó eredménye­ket értek el a hozam növelésében is. A termelőszövetkezetek és a szö­vetkezetközi társulások 34 700 hek­toliterrel haladták túl az árutejter­melés előirányzatát, ami a múlt évi teljesítményhez viszonyítva­­103 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Ezeket az eredményeket meg­fontolt, hatékony intézkedésekkel a­­lapozták meg. Az állami mezőgaz­dasági vállalatok ugyan 4 600 hek­toliter tejjel adósok maradtak, vi­szont ezt még e hónap végéig tör­leszthetik. Az állami alaphoz való hozzájá­rulás tervét a húsnál 102,4 száza­lékban valósították meg, melyből a sertéshús 107,8 százalék, a tehén­tejnél pedig 111,8 százalékban. Meg­állapítható, hogy az állattenyésztési szektorban minden feltétel adva van ahhoz, hogy a jövőben még jobb eredményeket érjenek el. Ilyen értelemben intézkedéseket kell fo­ganatosítani a takarmányalap bizto­sítására, a fegyelem megerősítésére és a munka jobb megszervezésére vonatkozóan. Ami a tavaszi kampányt illeti, a munkálatokat ez évben idejében és jó minőségben végezték el. A fő kultúrák vetési tervét teljesítették, a zöldségesekben viszont még be­fejezetlen ez a munka, ott még vannak bevetetlen területek. A nö­vények általában jól fejlődnek, fő­leg a búza. Jelenleg és a további­akban a legfontosabb feladat a gon­dos növényápolás az összes kultú­ráknál. Tehát minden előfeltételét megteremtettük annak, hogy az idén jó terméseket érjünk el. A második napirendi pont kere­tében Fodor Géza elvtárs, a Szo­cialista Egységfront megyei taná­csának titkára tájékoztatót terjesz­tett elő arról, hogy a megyei nép­tanács végrehajtó bizottsága, vala­mint a municipiumi, városi és köz­ségi néptanácsok végrehajtó bizott­ságai miként alkalmazzák az egyes közérdekű munkálatokra fordítandó pénzbeni és munkahozzájárulásra vonatkozó 20/1971-es Törvény elő­írásait. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a megyei néptanács végrehajtó bi­zottsága, valamint a municipiumi, városi és községi néptanácsok vég­­rehajtó bizottságai az említett tör­vény fontosságának tudatában rend­kívüli figyelmet fordítanak a pénz­beli és munkahozzájárulás felhasz­nálásával ez évre előirányzott ak­ciók megszervezésére és irányításá­ra, hogy ezáltal megoldhassanak számos olyan kérdést, amit a vá­rosok és községek korszerűsítése és szépítése vet fel. Azonnal a törvény megjelenése után, megyei szintű megbeszélést szerveztek a városi és municipiumi néptanácsok alelnökeivel és titká­raival, amelyen megvitatták a pénz­beli és munkahozzájárulás megsza­vazására összehívott körzeti és kül­dött­gyűlések megszervezésére vo­natkozó intézkedéseket. A megállapításokból kitűnik, hogy a néptanácsok végrehajtó bizottsá­gainak nagy többsége körültekintő­en szervezte meg a pénzbeli és munkahozzájárulás megszavazásá­ra irányuló akciót, és helyesen tá­jékozódott a kivitelezésre váró ob­jektumok megválasztásakor. Mind a választási kerületek, mind a kül­döttek gyűlésein a honpolgárok nagy számban vettek részt. A helységek java részében két­­három évre szavazták meg a pénz­beli hozzájárulást, és elhatározták, hogy 1975. elejéig felépítenek 202 tantermet, 40 kultúrotthont, 9 or­vosi rendelőt, 50 óvodát, 55 iskola­műhelyt, 13 helységben bevezetik az ivóvizet és több más közérdekű munkálatot végeznek el, illetve fe­jeznek be. Az előterjesztett tájékoztatóból kitűnt, hogy a megyei néptanács végrehajtó bizottsága utasította a municipiumi, városi és községi nép­tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy minden megalapozott panaszt, fellebbezést oldjanak meg, függet­lenül a 20-as számú Törvényben előírt határidőtől. Mindkét tájékoztató jelentéshez többen hozzászóltak és javaslatokat tettek. Javasolták, hogy az ilyen felleb­bezések ügyében a vállalatok kere­tében hozzanak döntést, a munici­piumi és városi néptanácsok, vala­mint a vállalatvezetőség képviselői­nek jelenlétében. Ami a munkahoz­zájárulást illeti, ajánlották, hogy azt vállalatonként és intézményen­ként végezzék a municipiumi, illet­ve városi néptanácsok által kijelölt munkatelepeken, és a munkálatokban ténylegesen vegyenek részt a vál­lalatok és intézmények vezetői is. A harmadik napirendi pont ke­retében a Szocialista Egységfront megyei tanácsának végrehajtó­­ bá­rója figyelembe véve Vasile­­Rus, Kiss Zoltán és Teodor Pirlea elv­társak visszaéléseit, javasolta:­­ a Szocialista Egységfront mu­nicipiumi tanácsa hívja vissza Va­sile Rus elvtársat a Szocialista Egy­ségfront municipiumi tanácsa vég­rehajtó bárójának elnöki tisztségé­ből és a tanács tagjainak soraiból; — Kiss Zoltán elvtárs visszahí­vását a Szocialista Egységfront mu­nicipiumi tanácsa végrehajtó báró­jának tagja és a tanácstagi minő­ségéből; — Teodor Pirlea elvtárs visszahí­vását a Szocialista Egységfront mu­nicipiumi tanácsa tagjainak sorá­ból. Hasonlóképpen javasolta Maros­­vásárhely municípium néptanácsá­nak: hívja vissza Vasile Rus elv­társat a municipiumi néptanács | végrehjató bizottsága elnöki tiszt-­­ ségéből; | — Kiss Zoltán elvtársat a muni- I cipiumi néptanács végrehajtó bi- I zottságának első alelnöki tisztségé- I ből; j — javasolja a megyei néptanács- I nak Kiss Zoltán elvtárs visszahí- I­vását a végrehajtó bizottság tagjai- I nak soraiból; j — a 19-es és 7-es számú megyei I választókerületek honpolgárainak I összehívását, hogy döntést hozza- I nak Vasile Rus és Kiss Zoltán elv- I társaknak a megyei néptanács kép- I viselői mandátumának visszavond-­­­sáról; ] — a marosvásárhelyi 120-as, 32-­­ es és 164-es municipiumi választó- I kerületek honpolgárainak összehí- I vását, hogy döntsenek Vasile Rus, I Kiss Zoltán és Teodor Pirlea elv- I társak municipiumi néptanácsi­­ mandátumaik visszavonásáról. ’ Évfordulók 15 évvel ezelőtt, 1957-ben hunyt el Camil Petrescu román író 1854-ben ezen a napon született Anghel Saligny neves román é­­pítészmérnök és tudós 1938-ban ezen a napon hunyt el Gheorghe Marinescu, a hazai ideggyógyászati iskola megala­pozója 1921-ben ezen a napon zajlott le a Csehszlovákiai Kommunista Párt alakuló kongresszusa Paraguay nemzeti ünnepe, a füg­getlenség proklamálásának (1811) évfordulója 1955-ben ezen a napon írta alá Varsóban nyolc európai szocia­lista ország a KGST-szerződést. MÁJUS 15 Az 1848-as történelmi nevezetes­ségű Blaj-i gyűlés évfordulója. 20 évvel ezelőtt hunyt el Paul Bujor román természettudós és író 60 évvel ezelőtt született Gyer­­gyószentmiklóson Salamon Ernő költő, újságíró, a romániai kom­munista mozgalom kiemelkedő személyisége, antifasiszta harcos 110 ével ezelőtt hunyt el Brassó­ban Zajzoni Rab István csángó költő 1859-ben ezen a napon született Pierre Curie neves francia fizi­kus és kémikus Jugoszlávia nemzeti ünnepe, a Győzelem Napja 1960-ban ezen a napon bocsátot­ták fel a Szovjetunióban a vi­lág első űrhajóját Színház A Művelődési Palota nagytermé­ben május 14-én, vasárnap este, 8 órakor: A NAGY ROMULUS. A Szabadkai Népszínház (Jugo­­szlávia) magyar tagozatának, ven­dégjátéka. ★ A Művelődési Palota nagytermé­ben május 15-én,­ hétfőn dyó­kor: MACSKA JÁTÉK. A­zabadkai Népszínház művészeinek tiszteleté­re rendezett­­előadás. ★ A Színművészeti Intézet Stúdió Színházában vasárnap dé. 11 óra­kor: ESZMÉLET. József Attila vér- Bábszínház Este 8 órakor: CSONGOR ÉS TÜNDE. Az Intézet hallgatóinak évadzáró előadása. Vasárnap délután 4 órakor: NYU­lak Óvodája. Hangverseny A Művelődési Palota nagytermé­ben vasárnap dé. 11 órakor: NE­VELŐ HANGVERSENY. ★ Hétfőn (május 15) este 8 órakor: SZIMFONIKUS HANGVERSENY. Vezényel: Sheldon Morgenstern (USA). Közreműködik: Svéd Silló Éva. Mozi Vasárnap Marosvásárhelyen és vidéken a hét folyamán hirdetett filmeket vetítik. MÁJUS 15. HÉTFŐ ARTA: Dél csillaga (francia-angol film) SELECT: Családi fészek (francia­olasz film) PROGRESUL: Kényszerből — apa (jugoszláv film) IFJÚSÁGI: Az ostrom (román film) UNIREA: Hálátlan kor (francia film) Vasárnaptól vetítik FLACARA: Nyugtalan otthon (bolgár film) SEGESVÁRI LUMINA: Le a ka­lappal, , Ha csókolsz! (német film) TIRNAVA: Az ugrás (francia-por­tugál film) Vasárnaptól vetítik. REC­KNI PATRIA: Egy hely a sze­relmeseknek (olasz-francia film) TIRNAVENI-i MELÓDIA: A fila­­telista halála (szovjet film) LUDASZ FLACARA: Elveszett, levél r*g(Ky^» film), SZOVATAI DO­INA: A sün tüske nélkül születik (bolgár film) SÁRMÁSI POPULAR: Emlékeznek az utcák (román film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPU­LAR: Olimpiai fáklya (lengyel film) GYULAKUTAI PATRIA: Száz dol­lárt a seriffnek! (amerikai film) NYÁRÁDSZEREDAI NIRAJUS: Áprilisi utazás (szovjet film) RADNÓTI LUMINA: A kezdet (szovjet film) Vasárnaptól vetítik N­ épi Egyetem Az ORVOSTUDOMÁNY ÉS TÁR­SADALMI ÉLET tanfolyam hallga­tói részére május 15-én (hétfőn) 18 órakor a Bartók Béla utca 1 sz. alatti előadóteremben SZÍVBETEG­SÉGEK BELGYÓGYÁSZATI ÉS SEBÉSZETI KEZELÉSE címmel dr. Brassay Zoltán egyetemi tanársegéd tart előadást. Rádió MÁJUS 14. VASÁRNAP Magyar nyelven 9,00—9,30-ig: Pionírok és iskolások műsora. 9,30 —10,00-ig: Kisgyermekműsor. 16,30 —17,15-ig: Vasárnapi mozaik. MÁJUS 15. HÉTFŐ Magyar nyelven 6,00—6,30-ig: Kortársaink. Verbunkosok és csár­dások. 18,00—19,30-ig: Hétfői króni­ka. Zenés posta. Nevelők fóruma. Népdalfeldolgozások. Sport. Tér­zene. Román nyelven 6,30—7,00-ig: Közérdekű kérdések. Operettrészle­tek. 16,30—18,00-ig: Hétfői krónika. Tánczene. Heti jegyzetünk. Népda­lok vokál-együttesek előadásában. Sport. Poloveci táncok Borodin: Igor herceg című operájából. Televízió MÁJUS 14, vasárnap 8.15 Reggeli torna 8.30 Pioníroknak 10.00 Faluműsor 11.10 Leonard Bernstein a zenéről 12.00 A haza védelmében 12.30 Magyar nyelvű adás: Könnyűzene; Pillanatképek; Szatmár ma; Nagy István novella tévé-változata. Fő­szerepben Kőszegi Margit ér­demes művésznő, Czikéli László és Wellmann György. Gyermekműsor. 14.00 Vasárnapi magazin 16.20 Sport: Részletek a kerék­páros békeversenyről­ 16.50 Labdarúgás: Románia — Magyarország — közvetítés a 23 August stadionból 18.50 Népi táncok 19.10 Hirdetések 19.15 1001 este 19.30 Híradó 20.00 A hét riportja 20.20 A neretvai csata — jugo­szláv játékfilm 23.20 Híradó, sport MÁJUS 15, hétfő 16.30—17,00 Orosz nyelvtanfo­lyam (a 14. lecke ismétlése) 17,40 Autósoknak 18.00 Otthonunk 18.45 Színházi hírek 19.10 Kulturális-művészeti újdon­ságok 19.20 1001 este 19.30 Híradó 20­10 Reflektor 20.25 Üdvözlet: Germian — NDK sorozatfilm 21.15 A történelem útjain: Turnu Severin — 1850. 21.30 Névtelen csillag — köny­­nyűzene 22.30 24 óra 22.45 Ellentétek a tőke világából Sok a fitozó... kevés a A Dózsa utcában, a fertőző kór­ház mögött barakkszerű épületben van a 2. sz. területi kórház igazgató­sága. Itt beszélgetünk dr. Kerestély Jánossal, a kórház igazgatójával, a marosszentgyörgyi sósfürdő jelené­ről és jövőjéről. A fürdő ugyanis, most már mint a fizioterápia egyik részlege, ehhez a kórházhoz tarto­zik , és okoz nem kis gondot, mert ha már megkapta a gyógykezelő in­tézmény rangját, hát ennek megfe­lelő kellene legyen a felszerelése is... — Az egész fürdőnek más jelle­get adtunk. Köztudomású, hogy az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerül a rekuperálás kérdése, vagyis az általános fizioterápiai kezelés mellett mind nagyobb gondot for­dítunk arra, hogy a kezelés eredmé­nye a munkaképesség helyreállá­sa legyen. Ehhez persze az kell, hogy az odalátogatók orvosi fel­ügyelet mellett és a szakorvosok javallatára vegyék igénybe a für­dőt. (Hát ebben van valami, mert a népi gyógymódok nem mindenki által és nem akárhogy hasznosítha­tók. Ma is szép számmal járnak a szentpáli sóskáihoz, a Hargita ké­nes gödreibe, s tán még ide, Ma­­rosszentgyörgyre is köszvényt, csúzt, hascsikarást és egyebeket gyógyítani, mert ajánlotta a sógor, az ismerős, a szomszéd. Jó dolog tehát az orvosi felügyelet és tájé­koztatás­. — Olyan kitűnő ezeknek a for­rásoknak a vize, hogy kár lenne nem gyógykezelésre használni. Hiperkon­­centrált sós víz, rendkívül gazdag mikro- és makroelemekben, magas a klór, jód, nátrium és káliumtartal­ma, rádióaktív. Rendkívül erős a fertőtlenítő hatása és alaptalanok azok az aggodalmak, hogy bőr, vagy más fertőzések érhetik a fürdőző­­ket.­­Ilyen aggodalmak valóban van­nak. Ezek szerint tehát nincs mi­től tartani, a szabad strand láto­gatóit sem fenyegeti veszély. A melegfürdőt illetően eddig sem vol­tak ilyen fenntartások, de térjünk vissza a szabadtéri strandra, mert ha a többi kifogásolni valótól elte­kintünk, akkor is szóvá kell tenni a zuhanyozás hol létező, hol nem létező lehetőségeit). — A tavaly csak forrásvíz volt, az is nagyon kevés, és hogy a zuha­nyozáshoz szükséges édesvizet pó­toljuk, a közüzemek ciszternáival hordattunk vizet De így sem volt elég, fele útközben elfolyt és mind­ennek a tetejében havi 10—12 000 lejbe került. A mostani idényre be­vezettük a vizet és kétszeresére nö­veltük a zuhanyozók számát. A forrásvíz pedig marad ivóvíznek, ilyen célra négy kutat állítunk fel. Ezek mellett még más fontos munkálatot is elvégeztünk: tataroz­­tattuk a víztornyot, rendbe tették a szivattyút és az összes vezetékeket szigetelő burkolattal látták el. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy mindezek főként a strand látogatói­nak érdekében történtek. Kanya­rodjunk hát vissza a beszélgetés e­­lején vázolt elképzelésekhez...) — A telepen lévő kis szállodát megszüntettük és helyébe egy reku­­peráló rendelőt, illetve fektetőt lé­tesítettünk, amely pillanatnyilag 20 ággyal működik. Az épületben mosodát és kezelőket rendeztünk be balneo-fizioterápiás gyógyászat al­kalmazására és minden szobába bevezettük a hideg és meleg vizet. Ehhez még tegyem hozzá a szakor­vosi ellátottságot... Nagyjából eny­­nyi volna az idei indulás.­­És most bevallom, hogy önkénye­sen hagytam a végére azt, amiről az egész beszélgetés alkalmával többször is volt szó: van-e jövője a szentgyörgyi fürdőnek, és milyen el­képzelések, anyagi lehetőségek, a­­dottságok alapján alakul a sorsa. Hiszen köztudomású, hogy a sósfor­rások nem olyan bő hozamúak, s hogy sok a fü­rdőző... kevés a víz­. — Hát igen, a vízzel is van prob­léma, de méginkább a strand befo­gadóképességével. Nyáron, csúcs­­forgalomban 2 000—2­5000 vendég látogatja egy nap alatt... el lehet képzelni, mi van ott. De kezdjem a sós víz kérdésével. A létező két kút közül pillanatnyilag az egyik „ter­mel“, de így sem lesz fennakadás. A távlatokat illetően számításba vesszük a másik kutat és a Maros­­szentgyörgy és Nagyernye közötti részen feltárt új forrást. Ha annak a vizét is idevezetjük, a sósvíz-ellá­­tás lényegében megoldódik. Ezen­kívül a terveink szerint egy újabb tároló medencét építünk. A szabad­téri strandot bővíteni fogjuk, előbb a fektetők és a jelenlegi medence közötti részen, majd egy későbbi szakaszban sor kerül a medence to­vábbi bővítésére és az egész telep egységes terv szerinti rendezésére. Ennek során épülne fel egy szana­tórium is... Dehát ezek még távo­labbi tervek. FÓRI MIHÁLY MÁJUS 14 VASÁRNAP A Nap kel 4 óra 49 perckor, lenyugszik 19 óra 35 perckor. Az évből eltelt 135 nap, hátra van 231. wm mm mum­ írni miit inni Románia és Magyarország válogatottja 1-1-ről folytatja a küzdelmet a továbbjutásért Rövid idő leforgása alatt Ro­mánia és­­Magyarország labda­rúgó csapatai ismét találkoznak, ezúttal­­ megváltozott­­ körülmé­nyek között: labdarúgóink a vendéglátók és élvezik a saját pálya előnyét, a magyar játéko­­­­sok pedig vendégek és őket é­­rinti az idegen pálya hátránya. A helyzet tehát kedvező a mi válogatottunknak, amely 1-1 a­­rányú döntetlent ért el Buda­pesten. " Elméletileg és gyakorlatilag Románia válogatottja az esélyes, miután csapatunk a budapesti mérkőzésen bebizonyította já­tékerejét és taktikai érettségét. Ha válogatottunk 1969-ben a Görögország elleni mérkőzésen biztosítani tudta bejutását a vi­lágbajnokság döntőjébe, bizo­nyára most is tud majd küzdeni, hogy 241. mérkőzését győzelem­mel fejezze be Magyarország kitűnő labdarúgó csapata ellen. A legutóbbi formaellen­őrző já­tékok­­alapján Angelo Niculescu edző vasárnap a 23 August sta­dionban valószínűleg a követke­ző csapatot küldi pályára: Ra­­­ ducanu—Satmáreanu, Lupescu, Dinu, Deleanu—Dumitru, Nun­weiller VI, Dombrovszki, Domi­­de, Dobrin, Iordanescu. Illovszky Rudolf edző néhány változtatást eszközölt csapatán. Ennek nyomán Magyarország valószínű csapata a következő: Géczi, Vepi, Páncsics, Bálint, Juhász P., Juhász I., Kocsis, Szűcs, Szőke, Bene, Zámbó. A mérkőzés 17.00 órakor kez­dődik Kurt Tschend­er (NSZK) bíró vezetésével. Magyarország és Románia csa­patának mérkőzésével kapcsola­tosan Ion Stclovan, a Román Labdarúgó Szövetség alelnöke kijelentette: „A sors úgy akarta, hogy az Európa-bajnokság ne­gyeddöntőiben két szomszédos és baráti ország válogatottjai találkozzanak, amelyek termé­szetesen szeretnének bejutni az elődöntőbe. De bármilyen nagy legyen is a tét a magyar lab­darúgás képviselőivel való talál­kozásainkon, a két csapat a sportszerűség légkörében, a két ország sportolóinak kapcsolatai­ra jellemző barátság és­ tisztelet szellemében játszotta le első mérkőzését. Nem kételkedem abban, hogy ugyanolyan légkör­ben játsszák le a Bucurest­i-i visszavágót is. istállópadlózat GUMI-POZDORJA KEVERÉKBŐL Egy újfajta padlózat-anyagot kí­sérleteztek ki —az állattenyészté­si szektor részére — a Ludasi He­lyiipari Vállalatban. A gumi és kenderpozdorja keverékből készült, körülbelül­­ egy négyzetméteres la­pokat szarvasmarha istállókban pró­bálták ki. A szakemberek egyön­­tűen elismeréssel nyilatkoznak róla. Az új építkezési anyagot hídlásként használhatják, s mivel jó szigetelő, védi az állatokat a reumás meg­betegedésektől. Egyben faanyagot is helyettesít. Változatos színekben fogják kivitelezni. MÁJUS 16. KEDD Magyar nyelven 6,00—6,30-ig: Ipari krónika. Hazai tájak — hazai énekesek. Román nyelven 6,30— 7,00-ig: Riportműsor falusi hallga­tóinknak. . VÖRÖS ZÁSZLÓ Kezdeményezés, mely folytatásra vár Koronkán megtapsoltuk a műked­velő művészcsoportok szép műso­rát, előadását. Tapsoltunk azért is, mert valami újat láttunk, amit eddig még egyetlen színpadon sem. Minek is voltunk tanúi Koronkán május 5-én este a művelődési ott­honban? A falu értelmiségiei — tanítók, tanárok — elhatározták, hogy új színt, tartalmat visznek a kulturá­lis-nevelő tevékenységbe, így szüle­tett meg az ötlet, hogy balladákat és helyneveket dramatizálnak s mu­tatnak be. A balladák összeváloga­­tása és dramatizálása arányi­g könnyen ment, mert már van ha­gyománya ennek a műfajnak. Az értelmiségiek vagy Marosvásárhe­lyen, vagy más műkedvelők elő­adásában láttak hasonló előadást. De a község helyneveinek, illetve a hozzájuk fűződő eseményeknek a színpadi bemutatására még sehol sem került sor. Ezért jelentett rendkívüli nehézséget. Saját elkép­zelésük és belátásuk szerint csele­kedtek. Felkeresték a falu legidő­sebb lakóit (bevonták a tanulókat is) és feltérképezték a falu, a határ helyneveit, megnevezéseit és a hoz­zájuk fűződő legendákat, mondákat, meséket, történeteket. Az egyik tan­ügyi káder megrajzolta a falu és a határ térképét is, bejegyezve a már összegyűjtött határneveket. És akkor hozzáláttak a nevekhez fű­ződő anyag irodalmi feldolgozásá­hoz. Természetesen nem mindenik­­hez egyszerre. Két határnév ragad­ta meg különösen a figyelmüket, a Góri dombja és a Tatárkút. Az elsőhöz fűződő monda szerint a falubeli parasztok közül a grófi szolga — Góri — fellázadt az el­nyomás ellen és a közeli erdőbe menekült. Onnan lazította a falu­belieket a gróf ellen mindaddig, míg az le nem lövette. Ennyi a tör­ténet, ebből állítottak össze nagyon jól sikerült irodalmi szöveget és ennek felhasználásával a tánckar és a szereplők rendkívül ügyesen, meggyőzően keltették életre a Góri dombhoz fűződő történetet. A Ta­tárkút arról közismert a faluban, hogy a falu harangját ide dobták be a menekülő tatárok. A falu­béliek, amikor a veszedelem elvo­nult, kutatni kezdték a harangot, és határtalan volt örömük, amikor a kútban felfedezték. Ezt az örömet táncban fejezték ki a koronkai műkedvelők, megfelelő dalkíséret­tel. Megjegyezzük, hogy a ballada dramatizálása is nagyon jól sike­rült. A közönség élvezte, átélte. De amikor a község határneveihez fű­ződő történetet elevenítették fel táncban, dalban, szövegben, az ér­deklődés tetőfokára emelkedett A művészi élményen kívül a szülő­föld iránti szeretet tudatosítása, a nép harcos múltjának felidézése a műsor legnagyobb érdeme. Ennyi történt röviden Koronkán május 5-én este. Távlatokban a falu értelmiségei szeretnék a többi helynevek ilyenszerű feldolgozását is elvégezni. Szép terv, kitűnő kez­deményezés. Gratulálunk a lelkes értelmiségnek ötletükért, lelemé­nyességükért, azért, amiért a mű­kedvelő-mozgalmat új színnel gaz­dagították . (dézsi) EGYEDÜL (FERENCZI JÓZSEF felv.) Hétvégi fejtörő írói arcképek: BAUMT TIBOR VÍZSZINTES: 1. Város, ahol szü­letett 10. Gabonaféle?; 11. Kék; 12. Óriáskígyó; 14. Mesebeli Város; 15. Papírmértékegységei; 17. Becézett női név; 19. A függőleges 10-ben elrejtett művének főhőse; 22. A harmadik személy fordítva pakol­ja; 23. Orosz személyes névmás; 24. Az 51-es számjegy Rómában; 25. Így indul a lavina; 27. Latin kö­tőszó; 28. Egyik novellája, a lírai groteszk szép gyöngyszeme; 31. In­díték; 33. Nátrium; 34. Vissza, ter­mékeny síkság; 35. Egyforma be­tűk; 36. Terméstípus; 38. ASC; 39. Csupán; 41. Alkaloid, határozott névelővel; 43. Sába hangzói; 45. Pa­­rancsolója; 46. Idegen helyeslés; 48. Dunába ömlő folyónk; 50. AV; 51. Véredénye; 52. Területegység; 53. Kergettem; 56. Posztófajta; 57. A Forrás-sorozatban 1963-ban megje­lent első kötete. FÜGGŐLEGES: 1. Vízhevítő; 2. Szibériai folyam; 3. Egy irány és egy mutatószó; 4. Vissza, forrassz; 5. Növények egyik típusú levele; 6. Lapunk címének rövidítése; 7. Vegyes máz; 8. K-val az elején, mérgeskígyó; 9. Fekete franciául; 10. Eddigi legjelentősebb regényé­nek címe; 13. Egyik novellája az Angyaljárás a lépcsőházban című kötetében (névelő); 16. Testrésze; 18. A „mesterséges napfény“; 20. Végtag; 21. Az angolok fő étkezésére (foneti­kusan); 26. Közteher; 29.... Sodomá­­ban — a szerző 1967-ben írt tudo­mányos-fantasztikus regényének cí­me; 30. Ragadozó­ madár; 32. Nagy széna, vagy szalmarakás; 35. Sok­színűbe; 37. Káté!; 38. A legfonto­sabb személyi adatod; 40. Az USA román rövidítése; 42. Vizet ad (az utolsó kockába fölös­d); 44. Növen­dék szarvasmarha; 47. ZSE; 49. I­­lyen párna is van; 54. Fordított mutatószó; 55. Tessék, tájszólásban; 56. AC. írói arcképek: Sütő András című rejtvényünk helyes megfejtése. Víz­szintes: Pusztakamarás; Hajnali győzelem; Zsuzsika; Függőleges: Egy pakli dohány; Anyám könnyű álmot igér; Salamon. LEMHÉNYI KLÁRA 3 UTÁNI­ M R E HETI TRÉFÁS KÉPREJTVÉNYt (inj uezsix "uauut ueuna)

Next