Vörös Zászló, 1972. december (24. évfolyam, 284-310. szám)
1972-12-07 / 289. szám
december 30 Eredményes export-termelés A Marosvásráhelyi Termelési és Szolgáltatási Vállalat dolgozói tíz hónap alatt annyi jövedelmet értek el, amennyit évi tervük irányozott elő. Az előszámítások szerint az év végéig körülbelül 12 százalékos többletet érnek el e mutatónál. Jól alakul az exporttervük is. Az évi tervet már rég teljesítették, eddig 130 000 valutatejjel szárnyalták túl. Kiváló eredmények ezek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy e vállalat a megye legfiatalabb gazdasági egysége. Bővül a terméklista A Bucuresti-i Progresul előregyártott betonelemgyár állandóan bővíti a terméklistát, hogy eleget tehessen a belföldi és külföldi megrendelők igényeinek. Az utóbbi hónapokban megkezdték a 8—10. emeletes épületeknél alkalmazott nagy előregyártott épületelemek gyártását. E pannóknál az egészségügyi berendezések, ajtófélfák és ablakkeretek előre be vannak szerelve a falmezőbe. Az épületek homlokzatánál használt pannók is minden további megmunkálás nélkül alkalmazhatók. Új terméknek számítanak az előfeszített betonból előállított bányatraverzek a fejtések aládúcolásához, amelyek nagy bányafa-megtakarítást tesznek lehetővé. A vállalat kollektívája kidolgozta az előfeszített betoncsövek új gyártási technológiáját. E betoncsövek több mint fele exportra készül. A budapesti vízellátó hálózat bővítésénél jórészt a Progresul üzem termékeit használták fel. Az üzem most a lengyelországi Gdansk csatornázásához szállít ilyen csöveket. Az új termékek tervezését és gyártási technológiáját az üzem keretében dolgozták ki. Az új technológiák alapján elért többlettermelésből több mint 400 két vagy háromszobás lakás állítható elő. A jövő év szintjén Több mint egyszerűen jó teljesítmény, melyről a Ludasi Helyi Ipari Vállalat igazgatója tájékoztat: össztermelésük még ebben az évben eléri az 1973-as év végére tervezett színvonalat. Azaz, minden lehetőségük megvan, hogy határidő előtt teljesítsék az ötéves tervet, s jelentős mennyiségű termékkel járuljanak hozzá a fogyasztók jobb ellátásához. Rendelésekben — fa, fém, műanyag termékeikre — nem szenvednek hiányt. A keresletnek nem kis része van abban, hogy az elmúlt két év alatt mintegy 20 millió lejjel nőtt a globális termelés értéke. Hogy exportjuk volumene két év alatt ötszörösére emelkedett, a svéd, holland, norvég és más fogyasztók kedvező véleményéről vall. Végül biztosították, hogy az összes termelési mutatókat határidő előtt teljesítik. A KÖZTÁRSASÁG S. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE A régeni Republicában — Határidő előtt — Csökkentették A régeni Republica Helyiipari Vállalat dolgozói kiváló termelési eredményekkel fogadják a Köztársaság nagy ünnepét A munka ésszerű megszervezésével, a termelékenység emelésével, a fajlagos nyersanyagfogyasztás szüntelen csökkentésével határidő előtt teljesítik a terv összes előirányzatait. Az össztermelés teljesítették a tervet a fémfelhasználást nél 4 millió lej többletet vállaltak, s december 2-ig már 4,6 milliót valósítottak meg, az árutermelésnél az ígért 1 millió lej helyett 1,1 millióval szárnyalták túl tervüket. Ugyanebben az időszakban lényegesen csökkentették a fémfelhasználást, a vállalt 20 tonna fémmegtakarítással szemben 40 tonnát valósítottak meg. uccui Cserealkatrészek, készülékek 1973 FELÉ * házi gyártásával a hatékonyabb gazdálkodásért Nemzetgazdaságunk fejlesztésének jelenlegi szakaszában fokozottabban törekednek a gazdasági egységekben a helyi lehetőségek, belső tartalékok még jobb kihasználására, s azok beillesztésére termelési tevékenységünkbe. E problémakörhöz tartozik a cserealkatrész-ellátás is. Ez a törekvés mozgalommá szélesedett, valamennyi gazdasági ágban ismerik jelentőségét és nem véletlen, hogy a gyulakutai hőerőműnél is, az eddigi tapasztalatokra alapozva, állandó jellegű tevékenységgé vált. RAIIU ALEXANDRU mérnökkel, a főgépészeti osztály vezetőjével összegezzük a cserealkatrészek házi gyártásának eredményeit. KÉRDÉS: Az eddig szerzett tapasztalatok igazolják-e, hogy vállalatuk sajátossága ellenére is érdemes alkatrészek, készülékek házi előállításával foglalkozni? Rafin mérnök: Közel ötven készüléket, szerkezetet készítettünk házilag, amelyeket ma is jó eredménnyel használunk. Vannak olyan készülékeink, melyek cserealkatrészek házi előállítását szolgálják. És nemcsak a belföldi alkatrészek beszerzését küszöböljük így ki, de esetenként a külföldi behozatalról is lemondhattunk. Csak ebben az évben közel 200 000 lej értékű cserealkatrészt gyártottunk és biztosítottuk a gépek idejében javítását. Ezen felül a testvérvállalatokat is segítettük cserealkatrészekkel. Az eddigi tapasztalatok hozzásegítenek ennek az akciónak a kiszélesítéséhez. A vállalat vezetősége, a pártbizottság szorgalmazta a cserealkatrészek és készülékek készítésének tervszerű beütemezését, így az 1972-es évre e feladatokat teljesítettük és az 1973-as évi tennivalókat is elemeztük. KÉRDÉS: Kik vettek még részt ennek az akciótervnek az összeállításában? Válasz: Mint említettem, a hőerőmű igazgatója, a pártbizottság titkára szorgalmazták és ugyanakkor segítették a terv elkészítését. Mindketten szakemberek, gyakorlatilag tudják segíteni a főgépészeti osztály tevékenységét, irányítását. KÉRDÉS: Mit mondhat a mesterek, munkások (szakmunkások) hozzájárulásáról a terv elkészítéséhez? Válasz: Tulajdonképpen a terv nem kap befejezett, végleges formát. A munkások, mesterek javaslatait szem előtt tartottuk, sőt nem egyszer munka közben is születnek ötletek, vagy éppen a körülmények követelik a jobb megoldásokat, készülékek készítését, alkalmazását. Megemlítem Szász Sándort, Iliescu Ilie-t, Vass Árpádot, Kádár Valentint, Bakó Elemért — néhányat a sok közül —, akik számos esetben segítettek a munkamódszerek, munkaeszközök tökéletesítésében. Az 1973-as évre egyebek között előirányoztuk több használatban lévő készülék korszerűsítését, egy szárítókemence készítését, egy emelőszerkezetet a kondenzmelegítők javításához, egy berendezést az olajhűtők vegyi tisztításához stb. KÉRDÉS: Nemrég tapasztalatcserén vettek részt Nagybányán, melyet a Villamosságügyi Minisztérium szervezett. Milyen tanulsággal tértek haza? Válasz: A tapasztalatcserének egyik érdekessége a kiállítás volt. Sok olyan készüléket, szerkezetet láttunk, amelyeket hőerőműveknél, villamossági vállalatoknál használnak. Prototípusok, fényképek, leírások szemléltették az ötletesség, az ésszerűség és nem utolsósorban a műszaki intelligencia gyakorlati megnyilvánulását. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy vannak felesleges, vagy éppen károsan párhuzamos megvalósítások. A tapasztalatcserén megismertünk olyan készülékeket, melyeknek alkalmazását tervbe vettük. Visszatérve fényképekről ismertettük meg a munkásokkal és mesterekkel ezeket a készülékeket. Szükségesnek tartjuk egy katalógus összeállítását, legalább megyei szinten, a különböző vállalatokban készített és használt diszpozitívekről. KÉRDÉS: Vállalatuknál kielégítő-e ezeknek a készülékeknek a használata? Válasz: A tapasztalatcsere után összeírtuk az összes diszpozitíveket, elkészítettük azok műszaki leírását a főbb adatokkal, a fényképét (rajzát) és használati körét. Ugyanis volt rá eset, hogy bizonyos készülékeket csak szűkebb körben ismertek. Nagyobb javítások megkezdése előtt a csoportokkal munkaértekezleten beszéljük meg ezeknek a készülékeknek a használhatóságát. KÉRDÉS: Úgy tudom, készülnek a harmadik váltás beállítására, a szerszámgépek műhelyében? Válasz: Pártunk főtitkárának a szerszámgépek kihasználásának javítását célzó útmutatásai nálunk is megszívlelendők. A gépekkel csak a délelőtti műszakban dolgoztak, sürgősebb esetekben délután is biztosítottuk a váltást. Az év elején bevezettük a délutáni váltást állandó jelleggel, és most készülünk a harmadik váltás beindítására. Nem minden nehézség nélkül, de máris sikerült a gépek kihasználási mutatószámát 0,3-ról 0,6-ra emelni, és el akarjuk érni a 0,85-öt. Ugyanakkor az olyan gépeket, melyeknek kihasználását nem tudjuk biztosítani, más vállalatok rendelkezésére bocsátjuk. (TOS: 1000 esztergapad, függőleges fúrógépek, harántgyalu, légkalapács.) BARTHA DÉNES Aranyérmes találmány a Metalotehnicában A feltalálók és az újítók jelentősen elősegítik az ipar fejlődését. Munkájuk eredményeként évente átlag 2 millió lejjel lesznek olcsóbbak a termelési folyamatok, csökken a szabadalomimport és nő a gazdaság exportlehetősége. A hazai műszaki-tudományos alkotások tekintélyét bizonyítja többek közt az is, hogy az 1968 óta nemzetközi kiállításokon bemutatott 140 hazai találmány közül 129 díjat nyert, s ebből 88 aranyérem volt. Az egyik legutóbbi aranyérmes találmány a marosvásárhelyi Metalotehnica üzeme. Az acélok és a nyersvas gáz környezetben történő termokémiai kezeléséről van szó. Az acélok és nyersvas ellenőrzött közegben történő nitrálásának eljárását, amelyet az üzem 1971 óta alkalmaz, az idei bécsi nemzetközi találmányszalon tüntette ki aranydíjjal. Világ proletárjai, egyesüljetek! MRKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam 289 (6530) szám 1972. december 7. csütörtök Ara Sz báni (Agerpres) Új rozsfajták A suceavai mezőgazdasági kísérleti állomáson két új rozsfajtát termesztettek ki, s jelenleg szaporításukkal foglalkoznak, hogy rövidesen kellő mennyiségben adjanak belőle a termelőegységeknek. Az új rozsfajták dőlés-ellenállók, hozamuk 42 százalékkal nagyobb mint az eddig kitermesztett fajtáké. A suceavai szakemberek olyan hibridkukoricát is kikísérleteztek, amely a rajonált fajtákkal egyenlő, vagy azoknál nagyobb hozamú s amelynek fejlődési időszaka sokkal rövidebb, s ez nagyon fontos Moldova északi övezetében. A Suceava—18—70 kettőshibridből hektáronkénti 7 146 kilót takarítottak be, ami a Hd 98 fajtához képest 21 százalékos, a Hd 99-hez képest 12 százalékos többletet jelent. Új gyárak Az építők a hónap első napjaiban átadták a govorai üzem új marószódagyárát, a Rimnicu Vilcea-i vegyipari kombinát új kalinátiszóda-gyárát, valamint a lehliui Crinul vállalat kötöttáru osztályát. Szintén ezekben a napokban megkezdődött az üzempróba a nagyszentmiklósi préseltlemez-gyárban és a Constantai építőipari gépjavító állomáson. Delj, Teleorman és Ilfov megyében több zootechnikai komplexum átadására került sor. Rimnicu-Vilcea-i látkép (CZERÁN ANDRÁS felvétele) Megjelent a Scinteia. 1373. évi almanachja — A parlament: A Nagy Nemzetgyűlésnek, szocialista köztársaságunk fő intézményének bemutatása. — A megyék és a municípiumok címerei: Exklusziv kiadás, nyolc színnyomatban, kiváló grafikai kivitelezésben. — A kommunizmus embereszménye: Az emberiség nagy történelmi példaképeinek galériája. — A főváros és az ország megyéi a Köztársaság 25. évében. Demográfiai vázlat Romániáról. — Világunk: Érdekes statisztikai adatok a világ minden tájáról. — Enciklopédia. — Zsebszótár az újságolvasóknak. — Szívműtét egy 20 Celsius fokra lehűtött négyhónapos kislányon. Riport a műtőből. — Jogi tanácsadó. — Érdekességek, humor, sport stb. Színes illusztrációk. A 440 oldalas Almanach ára 16 lej. Kapható minden kioszkban és a könyvesboltban. MINDEN ESZKÖZZEL A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉÉRT! A kutyfalvi községi pártszervezet konferenciája December 5-én tartotta konferenciáját a kutyfalvi községi pártbizottság. A konferencián jelen volt Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. A pártszervezet életében nagy jelentőségű konferencia egy olyan időszak mérlegét készítette el, melyet kitartó munka jellemez. A kutyfalvi kommunisták, a község lakosai, akárcsak egész népünk, igyekeztek kiváló eredményeket elérni ötéves tervünk első két esztendejében minden munkaterületen. Ez az időszak rendkívüli feladatokat is állított a község lakosai elé. Az 1970-es árvíz okozta veszteség pótlása nagy erőfeszítéseket igényelt, még akkor is, ha ehhez jelentős anyagi és erkölcsi segítséget kaptak pártunktól és államunktól. Mindezek ismeretében mérhetjük csak fel az itteni emberek megvalósításainak értékét, a szorgalmat és odaadást, melynek tanújelét adták. A községi pártszervezet erős, 11 alapszervezetet ölel fel, melyek 254 kommunistát számlálnak. A párttagok mindenkor, minden akcióban élen jártak, személyes példájukkal mozgósították a szövetkezeti tagságot, az összes lakosokat szervezett, kitartó munkára. A tevékenység középpontjában a gazdasági kérdések álltak, s az elsősorban a növényi és állati eredetű termékek termelésének fokozására irányult. Az eredmények figyelemre méltóak, az idei teljesítmények lényegesen túlhaladják az 1971-es évieket. 1972-ben az mtszben a hektáronkénti átlag búzából 3 250 kg, kukoricából 4 200 kg, krumpliból 26 000 kg és cukorrépából 41 000 kg. A péterlaki mtsz ugyancsak jóval felülmúlta a tavalyi eredményeit, de amint arra a beszámoló és a felszólalók is rámutattak, itt ennél többre is van lehetőség. A szövetkezeti tagok sikerei azzal magyarázhatók, hogy tiszteletben tartották a legfelső párt- és államvezetőség útmutatásait a növények helyének kijelölésére, a munkálatok gépesítésére, a műtrágya alkalmazására, az őszi mélyszántás jó minőségére, a növényápolásra, a betegségek és kártevők leküzdésére vonatkozóan. A kutyfalvi brigádban — melynek vezetője Kocsis Mihály — egyes területekről 5 000 kilónál is több búzát és 10 000 kg szemeskukoricát takarítottak be hektáronként, amiben nagy szerepe volt a gyomirtó szerek alkalmazásának. A következtetés, miszerint a mezőgazdaságban szabad utat kell engedni az út előtt, önként adódik, okkal bírálták hát a péterlaki mtsz vezetőségét, amiért nem elég fogékony iránta. A beszámoló és a felszólalók hangsúlyozták a globális akkord hatékonyságát, mozgósító erejét, hozzátéve, hogy ezt azzal kell fokozni, hogy állandósítják a szövetkezeti tagoknak megművelésre kiadott parcellákat. A gyümölcs- és szőlőtermesztés eredményei viszont még nem ki-elégítőek, ezért a vita során a jelzett hiányosságok mielőbbi pótlását szorgalmazták a felszólalók. Sok szó esett a konferencián az állattenyésztésről. Tej termelési tervét a kutyfalvi mtsz megvalósította ugyan és a tojás termelését túlszárnyalta, viszont a marha- és disznóhús-előirányzat teljesítésével adós maradt. Gyengébbek az eredmények ilyen vonatkozásban a péterlaki mtsz-ben. A beszámoló és a felszólalók alaposan elemezték a kommunisták, a szövetkezeti tagok termelőmunkáját és hozzájárulását a gazdasági tevékenység javításához; felvetettek szociális-kulturális, községgazdálkodási kérdéseket s megállapították, hogy az utóbbival nem foglalkoztak kielégítően. Vasile Moldovan, az mtsz elnöke többek között rámutatott: a jó tér-I. LUCIU (Folytatás a 2. oldalon) A marosvásárhelyi kémiai ipari líceum tanúi és laboratóriumi gyakorlaton Még mindig segítségre szorulnak a szentpáliak Nehéz őszre tekintenek vissza a szentpáli mtsz tagjai is. Bármennyire erőlködtek, nem tudtak idejében eleget tenni az előttük álló nagy feladatoknak. Mint mondják talán egy esztendőben sem volt ennyi termény a határban, még november elején sem, mint most, az esztendő utolsó hónapjában. Állandó fejtörést, gondot okoz, miként gyorsíthatnák meg a szállítást. Ott van még a mezőn, kupacokba rakva 200 vagonnyi répájuk, 35 vagonnyi kukoricájuk. A kukoricaszárból még egyetlen tonnányit sem szállítottak be az üzemközponthoz. Sürgetnek a jövő évi előkészületek, a trágyahordás, a mélyszántás is. Egyszóval, annyi még itt a tennivaló, hogy két gazdaságnak is elég volna. Hogy mit tesznek ilyen helyzetben? Gyötrik a fogatokat, a traktorokat, segítségért kilincselnek az illetékeseknél, de eddig csak a kilincseléssel maradtak. — Nincs elegendő erőnk a szállításhoz — sóhajtotta a főmérnök. — Naponta 5—6 teherautót kellene kapjunk a répahordáshoz, de azok vagy jönnek, vagy nem. Vasárnap is kicsődítettük az embereket répát rakni, s egyetlen autó sem érkezett. S ez nem az első eset. Utánfutónk kevés van, de a legjobb traktorokat, ötöt-hatot naponta — ha teherautók érkeznek — a vontatáshoz kell hogy beállítsuk, s még így is csak egy-két fuvart végeznek az autók. Már hetek óta kérjük az illetékeseket, hogy adjanak kölcsön egy nagy teljesítményű lánctalpas traktort, azzal nagyvonalakban megoldhatnánk a vontatást, s a saját gépeinket beállíthatnánk a mélyszántáshoz. Nem tudom, miért olyan nehéz ezt a kérdést megoldani, hiszenmost már nyolc-tíz gazdaság ha van még ilyen nehéz helyzetben, mint mi, s ezeknek igazán lehetne már hathatósabb segítséget nyújtani. — S ha nem kapják meg a traktort? — Nem tudom, miként lesz. Számításunk szerint 70—80 vagonnyi répát még kihordunk így kínlódva is, de a többit? Esetleg ha majd jól lefagy. De ki tudja, mikor lesz ez? S ha a répát nem tudjuk átadni, összebonyolódik a gazdaságipénzügyi helyzetünk. — Kukoricájuk is van még jócskán a mezőn. — Azt, hogy sajnos van, nem mondhatom. Jó, hogy van. Csak a szállítással jutottunk kátyúba. Ahogy összeszámoltuk, még mintegy 70 hektáron 35 vagonnyi termés van csomóba rakva. Jelenleg négy utánfutóval s a gazdaság 25 fogatával hordjuk. Naponta tonnányit tudunk beszállítani, de még így is jó, ha 8—10 nap alatt befejezzük ezt a munkát. Csak ez a sár ne volna! Már arra is gondoltunk, hogy ládákat szerelünk a traktor emelőhídjára, s így egy-egy fordulóval 500—600 kiló kukoricát kiszállíthatunk. Ha már más kiütünk nincs, ezt a módszert is igénybe vesszük. Kell, feltétlenül igénybe kell venni minden lehetséges módszert annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül minden terményt behordhassanak a mezőről. Ami pedig a segítségadást illeti, csakugyan meg kell oldani valahogy, mert nagy luxus hat traktort vontatáshoz használni, amikor 3 000 vagonnyi istállótrágyát kell kihordani a mezőre, s a tervezett 620 hektár őszi mélyszántásból mindössze 150 hektáron forgatták át a talajt. S ha mindehhez hozzáteszszük, hogy pillanatnyilag, a hat leggyengébb traktor végzi ezt a feladatot, nem sok biztosítékot látunk arra, hogy számottevőbb haladást érjenek el e téren decemberben. Itt talán a szövetkezeti tanácsnak is lehetne egy-két szava, jobban összehangolhatná, irányíthatná az erőket, hogy a lemaradott gazdaságokban is pótolhassanak valamit. SZ. D.