Vörös Zászló, 1973. március (25. évfolyam, 49-75. szám)

1973-03-23 / 68. szám

2 MÁRCIUS 23 PÉNTEK A Nap kel 6 óra 14 perckor, lenyugszik 18 óra 31 perckor. Az évből eltelt 82 nap, hátra van 283. Emlékeztető — 1847-ben ezen a napon szü­letett A. D. Xenopol történész, szociológus, közgazdász és filo­zófus — 1945-ben ezen a napon tet­ték közzé a földreform végre­hajtásáról szóló szabályrendele­tet, amellyel több mint 900 000 földnélküli családot juttattak földhöz — Pakisztán nemzeti ünnepe, a köztársaság proklamálásának (1956) évfordulója — 100 évvel ezelőtt alakult meg a Magyarországi Munkáspárt — Meteorológiai Világnap ftMdIlllMóMtiiiállkaidfItli.ifCninillfiMii.dIÜUiillllliiiaillIi'filffN'i.élll.iidIRlOilSIhiilllIlilnilllllliiillllKimllUiiiMMItindlIhiifMfeutfHilintInllIHliillt ■ AZ ÜZLET­HÁLÓZAT KOR­SZERŰSÍTÉSÉVEL egyidejűleg a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége tervszerűen gondosko­dik szakképzett káderek nevelésé­ről. Az 1970—73-as időszakban több mint 5 000 dolgozót vontak be a továbbképzésbe, további 406 ifjú végzett szakmai iskolát és techni­kumot. Jelenleg több mint 200 fia­tal tanul az ország különböző szö­vetkezeti iskoláiban. A ÖTEZER marosvásárhelyi tu­lajdonos élvezte a 7 százalékos adókedvezményt, mert egész évre 1s fizették az adójukat. A személy­­i gépkocsitulajdonosok 60 százaléka fizette ki az autóadóját és a kötele­ző biztosítást. Emlékeztetjük az adó­köteles háztulajdonosokat: még né­hány nap áll rendelkezésükre, hogy 7 százalékos adókedvezményben ré­szesüljenek. A gépjárműtulajdonosok figyelmét is felhívjuk arra, hogy a­­mennyiben március 31-ig nem fize­tik ki az adót és a biztosítást, ké­sedelmi díjat kell fizessenek. Szerda este a fővárosi „C. Ta­­nase“ Színház együttese nagysi­kerű varieté-műsorral vendég­szerepelt a Művelődési Palotá­ban. Képünkön: Ion Ulmeanu könnyűzene-énekes. Huligánok „sporttelepe“ Lehet, hogy furcsán hangzik, de a Bodor Péter sor, a Colentina és Rodnei utcák környékét legjobban így lehet jellemezni, természe­tesen az éjszakai órákban. Nappal ugyanis a szép, gondozott blokk­ közi terület, a csendes, békés hangulatú kisutcák csak néha árulkodnak az éjszakai „sporttevékenységről“. Amióta ezen a vidéken lakom, az utóbbi 2—3 évben a következő villanyfény nélküli „mérkőzésekről“ tudok: három súlyos testi sértés­sel járó ökölvívás, egy nemierőszak­ és egy autólopási kísérlet, egy késelés, három parkrongálás. No de ezúttal csak a legfrissebbről sze­retnék pár sorban beszámolni. A rendkívüli sportmegnyilvánulásnak nem voltam szemtanúja, csupán az eredményhirdetésen vettem részt. A Bodor Péter sori blokkok közt van egy parkolóhely, amelynek kis­kapuja a Rodner utcára nyílik. Itt zajlott le a huligánok és a parkoló autók gumiabroncsai közti „selejtező“. Az eredmény elgondolkoztató: 10 összevágott, tönkre tett gumiabroncs a huligánok csapata javára. (A 10 kerék testvérek között is 5—6 ezer lej érték, amiért bizony so­kan hónapokig dolgoznak). A fenegyerekek gondoskodtak róla, hogy egyetlen autó se legyen, amelynek legalább egy kerekét ne utalták volna be a DAC-hoz, de volt olyan is, amelyen 3 kerék esett áldozatul a barbár támadásnak. Következmények? Egyelőre semmi!. MÁTHÉ ANDRÁS A Pedagógusok Megyei Házának rendezvényei Hétfőn, március 26-án, 11 órai kezdettel a Pedagógusok Házában matematika szakos tanároknak elő­adást tart Kiss Elemér, a maros­vásárhelyi Pedagógiai Intézet lek­tora „A kategóriaelmélet fogalmai“ címmel. Kedden, március 27-én, 11 órakor a marosvásárhelyi 4-es számú Lí­ceum III. évfolyamán bemutató órát tart dr. Monica Lazar egyetemi lektor a kolozsvári Továbbképző Intézettől a román szakos tanárok számára „T. Arghezi művének nyelvezete és stílusa“ témával. Szintén kedden délután 5 órakor Segesváron az 1. számú Líceum­ban előadást tartanak a testnevelő tanároknak „A sportteljesítmények határai és távlatai a müncheni XX. Olimpiai Játékok eredményei után“. Előadó Kacsó Tibor I. foko­zatú tanár és Barabás Ferenc II. fokozatú tanár. Szerdán, március 28-án, 13 órakor a tinnaveni 2-es számú Líceumban osztályfőnökök számára előadást tart dr. Stefana Steriade a buka­resti Filozófiai Intézettől „Az em­beri modell“ címmel. Az előadást aznap délután 6 órakor megismét­li a Pedagógusok Megyei Házá­ban, csütörtökön, március 29-én pedig 13 órakor a régeni 2-es szá­mú Líceumban és 17 órakor a lu­­dasi 2-es számú Líceumban. FILMVETÍTÉS az üzemekben és az iskolákban Több száz szempár tapad a vá­szonra pergő képekre, fiúk és lá­nyok kísérik lélegzetvisszafojtva a sebészorvos gyakorlott mozdulatait: sikerül-e a klinikai halál állapotá­ból visszahozni az életbe a sápadt arcú fiatalembert? Egyszerre csak fellélegzenek: a fiatalember szíve újra dobogni kezd... De ki ez a fiatalember? Mi történt vele? Bu­karest egyik nagy mozijának gé­pésze, egyszerű, csendes, kicsit ál­modozó tekintetű. Egyszer, amikor munka után hazafelé tartott, vala­ki rárontott az utcán és kést döfött belé. A többire nem emlékszik. A többit ő is csak a filmből tudja, melyet felgyógyulása után együtt néz végig a vele szinte egykorú támadóval. — Miért tette? — kérdezik a fe­­gyenctől. — Nem tudom. Nem is ismertem. Részeg voltam. Részeg voltam, ké­rem. Fogalmam sem volt, hogy mit teszek... Hét évet kapott — halljuk a kom­mentátor hangját. A teremben suttogás, morajlás, melyből világosan kivehető az álta­lános felháborodás és ítélet: keve­set kapott. Miért csak hét évet?!... Más filmre vált át a gépész. Mun­kakerülő, szüleik nyakán élősködő fiúkat, szállodák bárjaiban, vendég­lőkben, parkokban feltűnően visel­kedő, könnyű életet kereső lányo­kat mutat a film. Arcukat szégyen­lősen eltakarják a kamera előtt... A közönséget figyelem. Van, aki hallgat, van, aki felháborodottan, elítélően suttog valamit, s van o­­lyan is, aki cinkosan nevet... Aztán a harmadik film képsorai peregnek. Fiúkat, lányokat látunk az ország építőtelepein, a gyárak­ban, a szántóföldeken, az iskolák padjaiban és természetesen a szín­ház-, koncert- és mozitermekben, szorgalmasan dolgozó, szenvedélye­sen kutató, tanuló és sportoló, meg­érdemelten szórakozó, halkszavú, szerelmes fiatalokat. Méltán lehet büszke rájuk a szülő, a nevelő, az ország, hiisz ők eddig is bizonyítot­tak: érdemesek a társadalom nyúj­totta előnyökre, a bizalomra, nyu­godtan bízhatjuk rájuk a holna­pot. ..★ Három ifjúsági dokumentumfil­met vetítettek nemrég a Metaloteh­­nica szakiskolában, az Electromure? előadótermében és a Prodcomplex klubjában, külön műsorként, tanu­lóknak és üzemi munkásoknak, kö­zel kétezer tizenhat-húszéves fia­talnak. A nagyszámú közönség és a vetítések utáni viták (ha bátorta­lanul indultak is) — biztatóak. Jó volt tehát a megyei mozi­válla­lat kezdeményezése, hogy a neve­lés új formájaként, a megyei és municípiumi KISZ-bizottsággal karöltve, a munkahelyeken vetítsen nevelő jellegű, fontos társadalmi kérdéseket feszegető ifjúsági doku­mentumfilmeket. Nemsokára az Építészeti Szakis­kolában és a Bolyai Líceumban is sor kerül rá. VÁRHEGYI ATTILA r­ it televízió jövő MÁRCIUS 25, vasárnap 8,00 Reggeli torna 8,15 Orvosi tanácsadó 8,30 Pioníroknak 9,45 Faluműsor 11.00 Magyar nyelvű adás: Az RKP KB február 28—március 2-i plenáris ülésének szellemé­ben. Visszhangok, vállalások, megvalósítások. Tévészínház: Vörösmarti Mihály: Csongor és Tünde (I. és II. rész). Elő­adják a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának színészei. A főbb szerepekben: Miske László, Oss Enikő, Cse­­ke Sándor, Biluska Annamá­ria, Kakuts Ágnes. Rendező: Szabó József, szerkesztő La­­bancz Frida. 12.30 A haza vártáján 13.00 Vasárnapi szórakoztató műsor 18.10 Egyedül a világűrben — XXII. rész 18.55 Műsorelőzetes 19.00 Folklórműsor 19.20 1­001 este 19.30 Híradó 20.15 Varieté műsor 22.00 Athéni képek 22.15 Híradó 22.30 Jégkorong: Románia — Olaszország — grazi felv. MÁRCIUS 26, hétfő 17.30 Francia nyelvtanfolyam (47. lecke) — ismétlés 18.00 Telex­­ 18.05 Napirenden — Mehedinti megye 18.20 Otthonunk 19.00 Színházi aktualitás 19.20 1­001 este 19.30 Híradó 20.00 A hét dala 20.05 Tévé-ankét 20.45 Alkonyi dal — folytatásos film (II.) 21.30 A tévé irodalmi folyóirata 22.30 24 óra 22.50 Részletek Donizetti Don Pasquale című operájából MÁRCIUS 27, kedd 9.00—10.00 Tévé­iskola 10.00 Telex 11.05 Hirdetések 10.15 Műsorelőzetes 10.20 Enciklopédia (ismétlés) 11.00 Szovjet ifjúsági film 12.25 Folklórműsor (ismétlés) 12.45 52 hét, 52 kezdeményezés 13.00 Híradó 17.30 Orosz nyelvtanfolyam (46. lecke ismétlése) 18.00 Telex 18.05 Hirdetések 18.10 Technikai klub 18.40 Tudományos kilátó 19.20 1­001 este 19.30 Híradó 20.00 A hét dala 20.05 Teleobjektív 20.25 Tévé­színház Tavaszi szélben 21.30 Népzene 22.00 24 óra­ Ellentétek a tőke világában. 22.30 Jégkorong: Románia — Német DK — grázi felv. MÁRCIUS 28, szerda 9.00 Angol nyelvtanfolyam (46. lecke) 9.30 Alfától ómegáig 10.00 Telex 10.05 Közelképben (ism.) 10.35 Népzene és népi táncok 10.45 Caplla nyomában — foly­tatásos film (IX.) 11.45 Napirenden: Mehedinti megye (ism.) 12.00 A tévé irodalmi folyóirata (ismétlés) 13.00 Híradó / 15.00—17.00 Jégkorong: Ro­mánia — Svájc — egyenes adás Grazból 17.30 Német nyelvtanfolyam (46. lecke ismétlése) 18.00 Telex 18.05 Pronoexpressz 18.15 Dialógus a művészetről és esztétikáról 18.40 Részletek az 1973. évi Brailai folklórfesztiválról 19.00 Mezőgazdasági adás 19.20 1­001 este 19.30 Híradó 20.00 A hét dala 20.05 Utak a történelemben 20.25 Játékfilm: Az öreg hölgy látogatása — Ingrid Bergman ciklus 22.05 24 óra, Románia a nagy­világban 22.45 Labdarúgás: Ausztria — Hollandia — bécsi képmagnó MÁRCIUS 29, csütörtök 9.00 Francia nyelvtanfolyam (48. lecke) 9.30 Aschiura barátai 10.00 Telex 10.05 Hirdetések 10.10 Technikai klub (ismétlés) 10.40 Az ismeretlen Bukarest 11.00 Az öreg hölgy látogatása 16.00­— játékfilm (ismétlés) 17,30 12,40 Teleobjektív (ismétlés) 13,00 Híradó 18,00 16,00—17,00 Tévé-iskola (ism.) 18,05 17,30 Magyar nyelvű adás: 80 18,15 év a Romániai Dolgozók Szó- 18,35 diáldemokrata Pártjának meg- 18,50 alakulása óta. Forradalmi fa- 19,20 lók és versek. Hétről hétre: 19,30 visszhangok, vállalások, meg- 20,15 valósítások. Kulturális napló. 20,20 — Öllerer József Piatra Ne- 20,25 amt­i dokumentumfilmje. To­kos Zoltán klasszikus szerző- 22,00 ményeket ad elő gitáron. Pe- 22,30 ti kalandjai, rajzfilm 18.30 Telex 18.35 Hirdetések 18.40 Felix Mendelssohn Bartholdy és életműve 19.20 1­001 este 9,00 19.30 Híradó 20.00 A hét dala 9,30 20.05 Tévé­ riport 10,00 20.20 Humoralbum: Walt Disney 10,05 20,45 Fiatalok önmagukról 10,10 21.05 Névtelen csillag — népre- 10,40 nő-vetélkedő 11,00 22.05 24 óra, a szocialista or­szágokból 12,40 22,35 A Temesvári Bánátus Filharmónia szimfonikus 13,00 zenekarának és kórusának 15,00 olaszországi turnéja MÁRCIUS 30, péntek 17,15 19,00­­9,00 Orosz nyelvtanfolyam 19,20 (47. lecke) 19,30 9,30 Egy élet egy eszméért 20,05 (ismétlés) 20,10 10,00 Telex 20,25 10,05 Műsorelőzetes 21,00 10,10 Mindenki könyvtára (ism.) 21,50 10,55 Hirdetések 22,50 11,00 Jégkorong: Románia — 23,00 USA — egyenes adás 23,15 Grazból 13,15 Hiradó —17,00 Tévé­ iskola Angol nyelvtanfolyam (46 lecke ismétlése) Telex Lottó-húzás A munkavédelemről Autósoknak A tévé sajtóértekezlete 1­001 este Hiradó A hét dala Műsorelőzetes Golgota — román játék­film 24 óra Műkorcsolya: részletek a Barátság nemzetközi versenyről MÁRCIUS 31. szombat Német nyelvtanfolyam (47. lecke) Gyermekeknek Telex Hirdetések Folklórműsor Háziasszonyoknak A nagy Scott — játékfilm (ismétlés) Műszaki-tudományos telex (ismétlés) Híradó Jégkorong: Románia—Jugo­szlávia — egyenes adás Grazból Német nyelvű adás Dokumentumfilm 1001 este Híradó A hét dala 52 hét, 52 kezdeményezés Enciklopédia Mannix — folytatásos film Szórakoztató műsor Híradó A hét sporteseményei Műkorcsolya: részletei a Barátság nemzetközi ver­senyről. HOZZÁSZÓLÁSOK A LAKÁSÉPÍTKEZÉS ÉLESZTÉSÉRŐL ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZETEKHEZ A lakásgazdálkodás megoldásának útján A törvénytervezet néhány elvi ki­tételére szeretnénk rávilágítani. Az első, hogy fokozatosan valósítják meg azt az előírást, miszerint azok a honpolgárok, akiknek jövedelme nagyobb, mint amekkorát a tör­vényben meg fognak határozni, mint alsó határt, megvásárolhatják az állami házat vagy új lakást épít­hetnek maguknak. Ennek jelentősé­ge abban rejlik, hogy e folyamatot összehangolják a gazdasági fejlődés­sel s a lakásépítés ütemével, így fokozatosan megoldódik a lakáskér­dés is. Nagyon sok embert foglal­koztat az a kérdés,'­mi történik a­­zokkal, akik állami lakásban laknak és azt nem óhajtják megvenni. Ki kell-e költözzenek és máshol fizessék a nagyobb házbért? Ezt a kérdést lapunkban már érintettük, de mivel többen érdeklődtek, most újra visz­­szatérünk rá. Kategorikus választ adhatunk az érdekelteknek. Nem fognak soha senkit arra kénysze­ríteni, hogy elköltözzön a házból, ahol lakik (természetesen érvényben marad a törvény 23-as és 24-es sza­kasza, mely azoknak a kilakoltatá­sára vonatkozik, akik a társadalmi együttélés normáit megsértik vagy más kötelezettségeiknek nem tesz­nek eleget). Másként a bérlő fel­emelt házbért fizet s a régi lakásban marad, hisz a cél az, hogy az épület minél hamarabb amortizálódjon, és biztosíthassák a szükséges javításo­kat, így érvényesül a közérdek és az egyéni érdek egyidőben, megalapozhatják jólétüket és meg­teremthetik a családalapításhoz szük­séges feltételeket. De emellett az ifjak önállóságát, személyi függet­lenségét is elősegíti az új törvény. SINKÓ JÁNOS gépkocsivezető Mennyi kölcsönt kaphat a vidéki alkalmazott ? Olvastam a lakásépítkezésre és vásárlásra vonatkozó törvényt s az volna a kérdésem, hogy kaphatok-e kölcsönt itt falun, és mennyit — kérdi Csejdi Sándor vármezei olva­sónk. A lakásépítés fejlesztéséről szóló törvénytervezet 21. szakaszá­nak harmadik bekezdése lehetővé teszi, hogy falun lakó dolgozók is építsenek házat. E célra 25 000 lej hitelt kapnak, melyet 20 év alatt kell visszafizetniök. Segítség az ifjúságnak Azok az ifjak, akik most kezdik pályájukat, a törvénytervezet sze­rint öt évig állami lakásra jogosul­tak. Ez a kitétele a törvénynek tük­rözi rendszerünk gondoskodását az ifjakról. A fiataloknak szükségük van bizonyos időre, hogy be tudja­nak illeszkedni a termelőtevékeny­ségbe. Ezalatt élvezik az állam tá­mogatását, s így munkájuk révén ­ Határozzák meg pontosan, mit kell érteni a bútorozott szo­ba fogalmán, mivel a gyakorlat­ban igen sokrétű ez a kérdés, és jelenleg nincs egységes elbírálás erre vonatkozóan. (Ioan Luca, a marosvásárhelyi helyi Ügyész­ség főügyésze): „ Fogalmazzák meg világosab­ban azt, hogy a kölcsön utáni kamatot ki, milyen arányban kell fizesse, mert a 2,5 százalék túl általános. (Csata Lajos tanár, Építkezési Iskolaközpont.)­­ Az építők helyzetének tisz­tázására is ki kellene térjen a törvénytervezet, hisz ők nagyon sokszor huzamosabb ideig máshol laknak, mint az állandó lakhe­ A házigazda költözhessen be a házába! Panaszomat javaslat formájában teszem meg. Azt szeretném, hogy a törvény véglegesítésekor vegyék fi­gyelembe, hogy egyes háztulajdono­sok albérletben laknak, s számukra nem lehet lakást kiutalni. Javasla­tom az volna, ami személyesen is érint, hogy a törvény térjen ki ar­ra, hogyan foglalhatja el saját házát a tulajdonos. Szerintem méltányos volna, hogy a lakásvásárlási lehető­séget terjesszék ki azokra, akik ma­gánházban laknak vagy ha nem é­­rik el a törvényben megszabott csa­ládtagonkénti jövedelmet, kapjanak állami lakást, hogy a tulajdonos »beköltözhessen a« megürült­ házába. GYÖRGYICZE MIHÁLY, Marosvásárhely, Oltului u. 13. lyuk, legtöbbször családjuktól tá­vol. Ezért volna szükség arra, hogy meg­klórozzák, hol és milyen körülmények között vehetik meg a lakást, ha családjuktól távol élnek. (Ungur Pavel mérnök).­­ A nyugdíjasokkal még abban az esetben is tegyenek kivételt a lakásvásárlásnál, ha jövedelmük meghaladja az alsó határt (Ciu­­clea Tiberiu).­­ Az eladásra szánt házak á­­rának megállapításakor vegyék figyelembe az alábbiakat: — a reális építkezési költsége­ket, melyeket az állami biztosí­tónál bejegyeztek, — a használattal arányosan csökkentsék a házak eladási árát. (Sava Korea, ITA). mmmnaammmmmammmmmamm TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a gazdasági egységek struktúrája egységes szabályainak megállapításáról (Folytatás az I. oldalról) A termelő, szerelő, szerviz- és más termelőtevékenységű műhe­lyek és osztályok, a tervezőműhe­­lyek és az ellenőrző- és kutató la­boratóriumok az 1., 4., 5., 6., illetve a 7. szakaszban foglalt szabályok­nak megfelelően létesítendők. 16. SZAKASZ. — A kutató labo­ratórium abban az esetben alakít­ható, ha a tevékenység volumene legalább 20 személyt igényel, amely­ből legalább hat kutató, a többi pedig kutatást kisegítő személyzet. 17. SZAKASZ. — A kutató, ter­vező, illetve kutató-tervező osztály a következők szerint alakítható: a) kutató osztály létesül, ha a te­vékenység volumene legalább 50 személyt igényel, amelyből legalább 15 kutató, a többi pedig kutatási kisegítő személyzet; a nagyobb osz­tályokon kutató laboratóriumok lé­tesíthetők, ha egyes kutatási prob­lémák sajátossága külön szervezé­si elhatárolást igényel; b) tervezőosztály akkor létesíthe­tő, ha a tevékenység volumene leg­alább 80 személyt igényel; az osz­tályok keretében a több mint 100 személlyel működő tervezőosztályok keretében rendszerint szerveznek tervező kollektívákat; tervezőműhe­­lyek létesíthetők, ha egyes problé­mák sajátossága külön szervezési elhatározást igényel; c) kutató-tervező osztály mind­azokban az esetekben szervezendő, amikor a kutató- és a tervezőtevé­kenység szoros egybefonására van szükség, ha a tevékenység volume­ne legalább 60 személyt igényel; a nagyobb osztályokon az esetnek megfelelően kutatólaboratóriumok vagy tervezőműhelyek szervezhetők a fenti feltételek, valamint az 5. és a 16. szakaszban foglalt feltételek betartásával.­ 18. SZAKASZ. — Az ipari fővál­­lalat irodai és ügyosztályai a 9., il­letve a 10. szakaszban foglalt nor­matív elemek betartásával létesít­hetők. 19. SZAKASZ. — Az igazgatósá­gok több irodát, ügyosztályt, osz­tály vagy tervező- és termelőmű­helyt, kutatóegységet és más rész­legeket foglalnak magukban a jó­váhagyott szervezési struktúráknak megfelelően; a fővállalatoknál és a velük egyenrangú egységekben szer­vezhető igazgatóságok a követke­zők: műszaki és termelési igazga­tóság és kereskedelmi igazgatóság, a nagy és komplex tevékenységű fővállalatoknál gazdasági igazgató­ságok is szervezhetők. A nagy­vállalat struktúrájára létesített fővállalatban az illető vállalat igazgatója egyben a fővál­­lalat vezérigazgató-helyettese, a­ fő­­vállalat vezérigazgató-helyettesének egy főmérnök segédkezhet. A nagy volumenű export-import tevékenységet folytató fővállalatok­nál, amelyek a törvénynek megfe­lelően közvetlenül végeznek külke­reskedelmi műveleteket, a kereske­delmi igazgatónak egy export-al­igazgató segédkezhet, akinek alá­rendeltségében 2—3 sajátos ügyosz­tály működhet. Azokban a fővállalatokban, ame­lyeknek alárendeltségében külkeres­kedelmi vállalatok működnek, nem kell export- vagy importrészlegeket szervezni. ,Azokban a fővállalatokban, ame­lyeknek terve nagy volumenű be­ruházási munkálatokat ölel fel, a gazdasági igazgatóság keretében be­ruházási iroda vagy ügyosztály szervezhető, amely biztosítja mind­azoknak a problémáknak az elin­tézését, amelyek az illető egységre hárulnak megrendelői minőségben vagy saját rezsiben végzett mun­kálatok kivitelezőjeként. IV. FEJEZET A gazdasági egységek személyzete 20. SZAKASZ. — A gazdasági egységek személyzete a következő kategóriákból áll: a) munkások; b) a termelés közvetlen vezető személyzete és a termelőosztályok más szakszemélyzete; c) az egység vezető személyzete, valamint a hivatalfőnökök s az irodafőnökök; d) végrehajtó szakszemélyzet, a b. pontban foglaltakon kívül; e) végrehajtó adminisztratív sze­mélyzet; f) kiszolgáló személyzet. Az 1. bekezdés b—e. pontjaiban foglalt személyzet­ kategóriák szá­mára az ipari tevékenységhez és a nemzetgazdaság többi ágaihoz tar­tozó tisztségek nomenklatúráit a je­len törvényerejű rendelet szerves részét képező mellékletek foglalják magukban. A Minisztertanácsnak jóváhagyás­ra az Államtanács elé kell terjesz­tenie a gazdaság egyes ágai és al­­ágazatai sajátos tisztségeinek no­menklatúráját. 21. SZAKASZ. — A jelen tör­vényerejű rendelet előírásainak al­kalmazása folytán szolgálati ér­dekből áthelyezett vagy ugyanab­ban az egységben kisebb fizetési tisztségbe beosztott személyzetnek — az áthelyezés vagy a más tiszt­ségbe való beosztás időpontjától számított három hónapig — joga van az addigi díjszabás szerinti fi­zetéshez, és adott esetben a vezetői pótlékhoz. A fizetéskülönbözetet az az egység viseli, amelyhez a sze­mélyzetet besorolták. Az 1. bekezdésben foglalt sze­mélyzet, amelynek nincs szakkép­zettsége és átképzésen vesz részt, hogy közvetlen termelőmunkát vé­gezhessen, a jelen törvényerejű ren­delet időpontjától számított hat hó­napig megkapja az illető időpont­ban folyósított díjszabás szerinti fizetést, és elismerik számára az ugyanabban az egységben eltöltött megszakítatlan szolgálati időt. A fővállalatok, vállalatok és más gazdasági egységek vezetőségei kö­telesek gondoskodni a jelen tör­vényerejű rendelet előírásainak al­kalmazása következtében felesle­gessé vált személyzet elhelyezésé­ről, a más egységekbe szolgálati ér­dekből történő áthelyezésükig, de nem tovább, mint három hónapig, az illető alkalmazottak megkapják díjszabás szerinti fizetésüket, adott esetben pedig a vezetői pótlékot is. Azoknak a személyeknek az ese­tében, akik jogos ok nélkül vissza­utasítják a felajánlott munkabe­osztást, a jelen szakaszban előírt járandóságok kifizetését megszünte­tik a beosztó rendelkezés kibocsá­tásának időpontjától kezdve. A szolgálati érdekből más hely­ségbe áthelyezett" személyek része­sülnek a 253/1973 számú miniszter­­tanácsi határozatban előírt járandó­ságokban. Az alacsonyabb tisztségekbe be­sorolt vezető és végrehajtó személy­zet hamarább részesül a jelenlegi ötéves tervre megállapított fizetés­­emelésben. A fizetésemelést abban a tisztségben alkalmazzák, amelybe az illetőt beosztották. V. FEJEZET Közös és zárórendelkezések 22. SZAKASZ. — Az iparválla­latok és az ipari fővállalatok alá­rendeltségébe tartozhatnak más jellegű egységek is, így építőtele­pek, szállítási osztályok, illetve ál­lomások, raktárak, számítási hiva­talok vagy központok, iskolák, be­mutató és forgalmazó üzletek és külön normák szerint szervezett más egységek. 23. SZAKASZ. — Jóváhagyjuk az egyes meglévő fővállalatok átszer­vezése és egyesítése nyomán létesí­tett fővállalatokat feltüntető kiegé­szítő listát. 24. SZAKASZ. — Ajánljuk a tö­meg- és társadalmi szervezetek köz­ponti szerveinek, alkalmazzák meg­felelőképpen a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit. 25. SZAKASZ. — A jelen tör­vényerejű rendelet előírásait 1973. április 10-ig kell végrehajtani. NICOLAE CEAUSESCU az Államtanács elnöke VÖRÖS ZASZl­ó A fővárosi 168 ágyas reumatológiai intézetben sok beteg ember nyeri vissza egészségét. A modern orvosi felszerelésekkel ellátott intézet munkatársainak fő célkitűzése, hogy a reumatikus betegeket mielőbb munkaképessé tegyék. A képen: dr. Climaciu Claudia mozgásgyakorla­tokat végeztet egyik betegével

Next