Vörös Zászló, 1973. március (25. évfolyam, 49-75. szám)
1973-03-24 / 69. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA iilegHezillemminatasail a Romániai Sfflitt Diákeoveslileiek szoitessenenek IH. Konferenciája Nicolae elvtárs beszéde a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetsége IX. konferenciájának megnyitóján KEDVES ELVTÁRSAK ÉS BARÁTAINK! Bevezetésül, engedjék meg, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács, a kormány és a magam nevében melegen üdvözöljem a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetsége IX. konferenciájának részvevőit, hazánk összes diákjait. (Erős, hoszszan tartó taps.) A Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetségének — a diákság demokratikus fórumának — konferenciája megvonja az előző konferencia óta kifejtett tevékenység mérlegét, bírálati és önbírálati szellemben elemzi a fiatal diáknemzedék szakmai és politikai felkészültségi színvonalának emelésére vonatkozó pártfeladatok teljesítéséért végzett munkát, s egyben kijelöli a szükséges intézkedéseket az egyesületek tevékenységének továbbjavításához, a diákság szakmai és politikai felkészítésében, a romániai fiatalság egész tevékenységében betöltött szerepének növeléséhez. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánk oktatási intézeteiben intenzív tevékenységet fejtettek ki az oktatás megszervezésének tökéletesítéséért és tartalmának emeléséért, a kutatással és a termeléssel való szorosabb egybefűzéséért. Elmondhatjuk, hogy ezen az úton már számos pozitív eredményt értünk el — noha meg kell mondanunk, hogy csak az első lépéseknél tartunk. Teljes határozottsággal és energiával kell cselekednünk továbbra is, hogy szervesen egybekapcsoljuk az egész oktatási folyamatot a kutatással és a termeléssel, mert ez az egyik lényegbevágó feltétele a román oktatás fejlődésének, országunk általános fejlődésének a szocializmus és a kommunizmus útján. Megállapítható, hogy a diákegyesületek ebben az időszakban intenzív tevékenységet fejtettek ki, aktívan hozzájárultak az oktatási folyamat tökéletesítésével kapcsolatos feladatok megvalósításához. Ékesszólóan bizonyítják ezt azok az eredmények, amelyeket oktatási intézményeink végzettjei, elértek. A kommunista diákok egyesületeire hárult egyben az a feladat, hogy széles körű nevelőtevékenységet fejtsenek ki. Az egyesületek, a pártszervezetek vezetésével jelentősen hozzájárultak a szocialista tudat kialakításához, az összes diákok általános ismereti színvonalának emeléséhez. Mindezekben az években a diákok részt vettek a párt által kezdeményezett összes nagy akciókban, bekapcsolódtak a nagy ipari és mezőgazdasági építőtelepek munkájába, egyre jelentősebben hozzájárulva országunk általános fejlődéséhez. A diákság elmondhatja tehát, hogy az egész néppel együtt aktív részese mindannak ami hazánkban történik, hogy a munkásosztály oldalán, a párt vezetésével hozzájárul a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséhez, s hogy e mű következésképpen fiatalos lelkesedésének és lendületének egy részét is magában foglalja. (Erős, hosszan tartó taps.) Itt, a konferencián akarok szólni arról az intenzív és sokoldalú munkáról is, amelyet főiskolai intézeteink tanerői folytatnak egyrészt a diákság jó szakmai felkészítése, másrészt az oktatásnak a kutatással és, a termeléssel történő összekapcsolása érdekében, hozzájárulva e fontos tevékenységi területen követett pártpolitika megvalósulásához. Melegen gratulálok a főiskolai intézetek összes tanerőinek ehhez a munkához és további sikereket kívánok nekik. (Erős, hosszan tartó taps.) Úgyszintén melegen gratulálok Románia összes diákjainak és kommunista szervezeteinek, s egyre nagyobb sikereket kívánok nekik egész munkájukban. (Erős, hosszan tartó taps.) KEDVES ELVTÁRSAK! Az eddigi eredményeket értékelve, nem hallgathatom el, hogy a főiskolások és egyetemek tevékenységének megszervezésében és lefolytatásában, magában az oktatási folyamatban még számos fogyatékosság, hiányosság van. Éppen ezért a X. kongresszusnak és az Országos Pártkonferenciának az oktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztése elé állított nagy feladataiból kiindulva, határozottan kell cselekedni e hiányosságok felszámolásáért, az egész román oktatás tökéletesítési munkájának javításáért. E munka középpontjában továbbra is az oktatás, a kutatás és a termelés szerves integrálásának feladata áll. Tekintve, hogy a tudomány egyre fontosabb szerepet játszik az anyagi termelés, az egész társadalom fejlődésében, állandó gondot kell fordítanunk arra, hogy a haza új értelmiségi nemzedékeinek képzése a román szocialista társadalom fejlődési követelményeivel, a jelenkori műszaki-tudományos forradalom követelményeivel összhangban történjék. A fiataloknak, a diákoknak igényesebbeknek kell lenniük önmagukkal szemben, szorgalmasan kell tanulniuk, hogy elsajátítsák mindazt, ami értékes és előremutató korunk technikájában és tudományában, hogy alapos felkészültségre tegyenek szert, és holnap minden tevékenységi területen aktív előmozdítói legyenek a szocialista Románia haladásának, magasabbra emeljék egész népünk civilizációját és jólétét. Az egész oktatást, a kommunista diákegyesületek egész tevékenységét a dialektikus és történelmi materializmusra, a leghaladóbb világszemléletre kell alapozni, mert ez távlatot ad és biztosítja az emberiség általános haladását. (Erős, hosszan tartó taps.) Hatalmas emberi és anyagi erőkkel rendelkezünk ezen a téren, és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a hazai felsőoktatás néhány éven belül fontos szakaszt hagy maga mögött a tökéletesedés útján, s hogy a Kommunista Diákegyesületek Szövetségének legközelebbi konferenciáján megállapíthatjuk, kiemelkedő sikerek születtek a párt által a romániai oktatás számára megjelölt feladatok teljesítésében. Ebben a meggyőződésben remélem, hogy konferenciátok, amelyen tanerők is részt vesznek, ki fogja dolgozni az ilyen irányú intézkedéseket is. (Hatalmas taps.) Meg kell érteniük, elvtársak, — s most egyaránt szólok a tanerőkhöz, a diákokhoz és szervezeteikhez —, hogy a X. kongresszus és az országos konferencia által az oktatás, a termelés és a tudomány integrációjával kapcsolatosan megjelölt kívánalom megvalósításához nem formális cselekvésre, nem szórványintézkedésekre, nem arra van szükség, hogy időnként akciókat szervezzünk a termelésben való részvételre, hanem arra, hogy az egész oktatási folyamat épüljön a kutatásra és a termelésre, hogy a mai fiatal, a holnapi értelmiségi valóban megszerezhesse a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, s tanulmányainak végeztével, termelésbe lépésekor haladéktalanul és közvetlenül bekapcsolódhasson az egész nép munkájába: az ország sok (Folytatás a 3. oldalon) Péntek reggel a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az Államtanács elnökének jelenlétében megkezdődött a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetségének IX. konferenciája, a diákság, az egész hazai ifjúság életének nagy fontosságú eseménye. A konferencia munkálatai abban a lelkes munkalégkörben kezdődtek meg, amelyben népünk részt vesz a X. kongreszszuson és az Országos Pártkonferencián kijelölt feladatok valóra váltásában, annak a vállalásnak a jegyében, hogy az ország diákjai — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — társadalmi és politikai felelősségük teljes tudatában készülnek fel arra, hogy a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalomnak és a kommunizmusnak megbízható építői legyenek. A diákfórum kétnapos konferenciája a kérdések széles körét vitatja meg azzal a céllal, hogy a Szövetség egész tevékenysége napjaink követelményeinek megfelelő mély forradalmi tartalmat kapjon és hogy a pártfőtitkártól kapott útmutatás szellemében a szervezet nagyobb szerepet játszszon az ország egyetemi életében, nagyobb mértékben hozzájáruljon a főiskolai oktatás tökéletesítéséhez, a kutatással és a termeléssel való szorosabb kapcsolat megteremtéséhez, a diákok szakmai felkészítéséhez és kommunista neveléséhez. A jelenlévők lelkes tapssal fogadják Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt — Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pana, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verde, Emil Draganescu, Fazekas János, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Cornel Burtica, Stefan Andrei elvtársat.. A Nagy Nemzetgyűlés Palotája előtt a diáklányok és diákok százai hosszasan éljeneznek, eléneklik a Partid ne esti slávit conducator kezdetű dalt, kifejezik mély hálájukat a pártnak a tanuló ifjúság iránt, az egyetemi oktatás fejlesztése és tökéletesítése iránt tanúsított gondoskodásáért, a fiatal nemzedékbe vetett bizalomért. E lelkes légkörben fogadták a terembe belépő párt- és államvezetőket. Perceken át ütemesen visszhangzott: „Ceausescu-RKP“, „Ceausescu és a nép“, „Ceausescu és a diákság“. A teremben jelen voltak országunk egész diákságának delegátusai, valamint nagyszámú meghívott — egyes minisztériumok, központi intézmények és társadalmi szervezetek képviselői, pártbizottsági titkárok, felsőoktatási intézetek rektorai, akadémikusok, párt- és állami aktivisták, tanerők, tanulásban és társadalmi tevékenységben élen(Folytatás a 3. oldalon) ^7 ( / / ( V / v / | n/ A panaszirodák új keletűek. Miért volt szükség rájuk, amikor tudott dolog, hogy nincs olyan kérdés, amit illetékes hivatalokban meg ne oldanának? — Hogy a lakosság véleménye eljusson az illetékesekhez — mondja Mándoki Károly, a Maros megyei Néptanács panaszirodájának főnöke. — A szocialista demokráciában ez fő szempont. Persze, sokan még nincsenek tisztában a helyzettel, méltánytalanul bánnak beosztottjaikkal, olykor meg egyenesen visszaélnek hatalmukkal. Aztán jön a levél, mi pedig azonnal kiszállunk a helyszínre, így jutottunk el ez év januárjában Bácsre is, ahol az mtsz elnöke előnyben részesítette a rokonait, különösen az egyik juhász testvérét. „Ezzel tesz igazi kivételt“ — írták a helybéli lakosok. — Például a juhosgazda testvér a legjobb legelőkön terelgeti nyáját, méghozzá a az mtsz birtokán. Az elnök testvére ráadásul magángazda, s jó pénzért más faluból hozott juhokra is szívesen vigyáz. A legeltetésért meg nem fizet egy fityinget sem. Az sem titok — folytatódik a levél — ,hogy az elnöknek csak az egyik testvére és unokatestvére misz-tag, de a rokonságból többen is kaptak kerthelyet az mtsz-től“. Az elnök tehát nagy embernek érezte magát, olyannyira, hogy a többszöri huliganizmusáért kirótt 500 lej pénzbüntetést is egyszerűen nem fizette ki! De még a havi fizetéséből sem vonhatták le a büntetést, mivel az mtsz könyvelőnőjének is ő dirigál. Magáénak érezte az egész gazdaságot. Példának okáért megengedte, hogy más községekből jött juhosgazdák nyájaikat a tarlón legeltessék, ám a rácsi fogyasztási szövetkezet s a helyi masz-tagok jószágait menthetetlenül kitiltotta a „paradicsomból“. És jöttek a levelek.. . A kérdés most már csak az volt, miként juthat el egy elnök ilyen meszsze?.. A vizsgálat során tudtuk meg, hogy a rácsi vezető szervek képtelenek jó útra téríteni az elnököt. Például úgy határoztak, hogy megvonják a fizetési pótlékát, ami kimondottan a tisztességesen dolgozó elnökök jutalma. Ám a határozatból semmi sem lett. A rácsi néptanács elnöke kijelentette, hogy erélyes utasítást kaptak az MTSZ-ek Megyei Szövetségétől meg a Mezőgazdasági Vezérigazgatóságtól, hogy azonnal adják ki az elnök fizetéspótlékát! Felsőbb szerveik véleménye az, hogy az elnök rendes fiú!.. . Nos, válaszommal ide akartam kilyukadni. A szocialista demokrácia éppen ezért hozta létre a panaszirodákat, hogy az emberek sérelmeit tüzetesen megvizsgáljuk. És amennyiben bebizonyosodik, hogy például Bücsön is léteznek bizonyos bajok az mtsz-ben, rögtön húzzuk meg a féket. És a fék megcsikordult.. . A megyei pártbizottság első titkára mindössze 5 nap határidőt szabott ki a bajok fölszámolására! De mielőtt rátérnék a valóban fogas kérdések boncolgatására, hadd mondjam még el azt is, hogy a panaszok bizonyos részét egy olyan hullám okozza, amely faluról város felé halad... Jönnek neonfényt látni az emberek, aztán egy-két hónap múltán nehézségekbe ütköznek: nincs lakás, nincs állás, nincs letelepedés! Csak a tavaly 634 ilyen szerű levél érkezett az elnök elvtárshoz. A 307/1971-es Törvényerejű rendelet értelmében, amely a nagy városokba való letelepedést szabályozza, nagyon sokan előnyben is részesültek. A tényleges társadalmi kérdések egy részét tehát ez a bizonyos hullám okozza. De a panaszfáról sok eleve megsárgult, epeszínű levél is lepereg a mi asztalunkra. Nos, ez az, ami olykor elszomorít. Mert ma mindenki kenyérhez jut, az utcán sem marad senki. Ám az emberi jellem kérdései! ... A ravaszság, a kegyetlenség, a jóhiszemű emberek becsapása... Roppant abszurd dolgok ezek, kérem. Nyitunk egy panaszirodát, hogy a demokrácia, a tisztesség egyre nagyobb teret hódítson, rázzuk föl az emberekben az öntudatot, lehetőleg legyen mindenki elégedett, mert sok esetben éppen az ellenkezője történik. .. Erről kívánnék bővebben beszélni. Gyakori eset: — Add el anyám a házad, és gyere, költözz be hozzánk a városra. Kaptunk az államtól blokklakást, az egyik szoba a tied holtad napjáig. Az özvegyen maradt néni vagy bácsi hallgat az édes gyermeke szavára, eladja falun a házát, és beköltözik. Az első este a vendéglőben telik el. A második már csak a moziban, a harmadik tévénézéssel, a negyedik egyenesen lefekvéssel. Aztán kezdődik a finálé. — „Miért nem megy be már a szobájába?! Maga csak mereszti a szemét, amikor az emberhez vendégek jönnek“. A néni persze nagyot csalódik, és keserűségében elsírja magát. — „Mi az istenért sír? Hogy bánjon ennél finomabban magával az ember?!“ — Az örök szobafogságra ítélt néni aztán egy napon elindul megkeresni falusi rokonait, hogy könnyítsen a lelkén. Többen pedig egyenesen elhagyják falusi szüleiket. Szentpálról érkezik egy panasz, írója öreg, 67 éves néni, aki tíz gyermeket hozott a világra. Heten életben vannak. Állami alkalmazottak, gyermekük, családjuk van. A néni meg hét évvel ezelőtt minden ingó és ingatlan vagyonát szétosztotta köztük. Hogy végül teljes elhagyatottságban éljen. Támasz nélkül! Sok magányos öreg a legkeservesebb pillanatában sem panaszkodik. Titkolják szeretett gyerekeik embertelenségét. Radnóton például (Folytatás a 3. oldalon) Oltyán László Tiport Ja ÜGYEK ÉS EMBEREK Újabb háztömbök emelkednek a kövesdombi új lakónegyedben Napirenden a pártoktatási év bezárása a falvakon Alkotó, hatékony évzáró vitákat Az 1972—1973-as pártoktatási év bezárására olyan időszakban kerül sor, amikor a kommunisták, az összes dolgozók odaadóan munkálkodnak a párt Országos Konferenciáján és az RKP KB 1972 novemberi és 1973 februárimárciusi plenáris ülésén kijelölt feladatok sikeres valóraváltásán. A pártoktatásnak jelentősen hozzá kell járulnia a párt által hozott intézkedések megvalósításához. Ez a szerepük a tanfolyamok évzáró vitáinak is, amelyek e határozatok alkotó módon történő megvitatásával hozzásegítik a hallgatókat a kijelölt feladatok alapos megértéséhez és azok végrehajtására ösztönöznek. A pártvezetőségnek a pártoktatásra vonatkozó útmutatásai alapján falvakon az évzáró viták április 30-ig fejeződnek be. A községi pártbizottságok jelölik ki az évzáró viták időpontját, oly módon, hogy a tavaszi mezőgazdasági kampány kezdetéig mindenütt bezáruljon a pártoktatási év. A záróvitáknak hozzá kell járulniuk a hallgatók önálló gondolkodásának, azon képességük fejlesztéséhez, hogy alaposabban megértsék a párt politikáját és azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárulnak e politika valóra váltásában. A községi pártbizottságok — a pártkabinetben történő felkészítés mellett— szervezték meg a propagandisták tájékoztatását az időszerű kérdésekről, hogy a viták minél közvetlenebbül kapcsolódjanak a pártszervezetek jelenlegi tevékenységéhez, az adott munkahely konkrét feladataihoz. A pártalapszervezetek, a propagandisták körültekintően jelöljék ki a megvitatandó témákat. Olyan témákra essen a választásuk, melyek a legfontosabbak az adott munkaközösség szempontjából, s természetesen megfelelnek a tanfolyam profiljának. Gondoskodni kell azoknak"" az alapvető problémáknak a megvitatásáról, melyeket a X. Kongreszszus, az Országos Konferencia, az RKP KB plenáris üléseinek dokumentumai és Nicolae Ceausescu elvtárs tagjalt a Nagy Nemzetgyűlésnek a Köztársaság kikiáltása XXV. évfordulója alkalmával tartott jubileumi ülésszakán, a Bukarest municípiumi pártszervezet konferenciáján, a társadalomtudományokat előadó tanügyi káderek tanácskozásán mondott beszédében. Ennek kapcsán kell megismertetni és tudatosítani a tanfolyamok résztvevőiben a megyei pártszervezet konferenciáján, a községi pártbizottsági titkárok és néptanácsi elnökök megyei konferenciáján hozott intézkedéseket, e konferencia felhívását a megye községeinek és falvainak lakosságához, mely arra mozgósít, hogy kapcsolódjanak be fokozottabban azokba az akciókba, amelyeknek célkitűzése a gazdasági-társadalmi feladatok teljesítése és túlszárnyalása, a községek további szépítése és az anyagi-emberi erőkkel való észszerűbb gazdálkodás, a tömegek szocialista nevelésére kidolgozott program megvalósítása. Az mtsz-ekben működő tanfolyamokon részletesen ki kell térni azokra a kérdésekre, amelyek pártunk és államunknak a mezőgazdaság további korszerűsítésére, a mezőgazdasági termelés fokozott ütemű fejlesztésére irányuló politikájával kapcsolatosak. Hasonlóképpen a termelés és a munkaszervezés, a globális akkord alkalmazása, a szövetkezeti demokrácia fejlesztése, a szövetkezeti tagság ismeretei gyarapításának gyakorlati vonatkozásaira. Az állami mezőgazdasági vállalatokban a fő hangsúlyt a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozásával, az állami mezőgazdasági egységek és farmok szakosításával, a termelés profitálásával kapcsolatos kérdésekre kell helyezni. A gépesítő állomásokon pedig a vita során fordítsanak nagy figyelmet ezeknek az egységeknek a hozzájárulására az mtsz-ek megerősítéséhez. Minden oktatási formában elemezzék a községgazdálkodással, a községek és falvak gazdaságitársadalmi fejlesztésével, a községi néptanácsok munkamódszereivel ésstílusával összefüggő problémákat. A belső pártélet kérdései, a szocialista etika és méltányosság elvei és normái tudatosítása és elmélyítése, a hallgatók világ- és társadalomszemléletének tágítása, a dialektikus-materialista felfogással való felfegyverzése szintén olyan problémák, melyekre érdemben figyelmet kell fordítani e vitákon. Gondoskodjunk, hogy a záróviták alkotó légkörben zajlódjanak le, a résztvevők nyíltan, kombattívan tárják fel a hibákat és tegyenek javaslatokat a gazdasági-társadalmi tevékenység javítására. A lektorok és propagandisták kerüljék az iskolás módszereket és biztosítsák a megfelelő keretet, az egészséges vitaszellemet, mely minden résztvevőt felszólalásra ösztönöz. A záróviták előkészítéséhez érdemben kell hozzájárulniuk a társadalomtudományi kabineteknek, konzultációk, előadások, kérdések megválaszolása, a propagandisták és hallgatók rendelkezésére bocsátott könyvészeti, dokumentációs és szemléltető anyagok révén. A pártszervezetek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a KISZ politikai oktatás bezárásának előkészítésére. Szervezzenek beszélgetéseket a párt politikájáról, annak megértése és alapos elsajátítása érdekében, az ifjú nemzedék hozzájárulásáról, a szocialista építés művéhez. A párt- és a KISZ politikai oktatás záróvitái alkalmul szolgálnak arra, hogy alaposan elemezzék, miként működött, menynyiben járult hozzá az ismeretek gyarapításához az adott tanfolyam, s arra hogy a résztvevők javaslatokat tegyenek az új oktatási évre. A pártszervezetek foganatosítsanak intézkedéseket a politikai nevelőtevékenység folytatására, a kommunisták, az összes dolgozók részére szervezzenek előadásokat, tájékoztatókat, szimpozionokat a társadalomtudományi kabinetek keretében a pártpolitika időszerű kérdéseiről. Kihasznál minden munkára a kalmas árat... Március vége felé járunk. Tavaly ilyenkor ezrekben számoltuk a bevetett hektárokat. Most legtöbb helyen még csak az őszi mulasztást pótoljuk: földet forgat az eke, s csak itt-ott indultak el a vetőgépek. A zöldségesekben már tavasziasabb ahangulat. Az üveg alatt csírázik vagy esetleg kikelt a mag. Tennivaló azonban itt is kerül bőven. ...A ZÖLDSÉGESEKBEN két zöldségest látogattunk meg a napokban: a nyárádtőit és a rácsit. Korai zöldséggel egyik helyen sem foglalkoznak (pedig a városközelisége ezt indokolná), a palántanevelés tehát nem nagy gond. Rücsön 1300 négyzetméter melegágyra, Nyárádtőn pedig mindössze 1100-ra van szükség. Ezeket nagyrészt, elő is készítették, sőt Rücsön már jó pár napja földben van a paradicsompaprika magja. A napokban kerül sor a paradicsomra. Nyárádtőn a zeller került leghamarabb a melegágyba, jó két héttel ezelőtt. Jelenleg fokozatosan a paprikát vetik. Amint Nyárádi István mérnök elmondotta, mindössze 100 négyzetméternyi van még hátra. Szerinte koraibb vetésre nem volt szükség, hisz a zöldséges hidegebb talajon terül el, tehát így is határidőre jó, életerős palántákat tudnak biztosítani. Sürgetőbb viszont mindkét helyen a cukorborsó vetése, hisz a zöldséges nagy részét ez foglalja el. Nyárádtőn 25 (az 50-ből), Bücsön pedig 75 (a 100-ból) hektáron termesztenek borsót. Ottjártunkkor épp azon tanakodtak, mikor fogjanak hozzá a vetéshez. Mindkét helyen a hét végére tervezték... Közben azonban többen megelőzték őket. A karácsonyfalvi termelőszövetkezetben 13 hektáron, Ernyőben 5, Kelementelkén szintén öt hektáron vetették el a borsót. Ez azt jelenti, hogy megyénk különböző övezeteiben az idő már alkalmas a vetésre. Tehát ahol lehet, meg kell kezdeni ezt a munkát, hisz nem kevesebb, mint 1 590 hektáron kell elvetni e növényfélét. Ugyanakkor egyes termelőszövetkezetekben hozzáfogtak más zöldségfélék vetéséhez is. Van bőven tennivaló a kertészetekben, tehát ki kell használni a kedvező napokat. .. . A SZÁNTÓFÖLDEKEN Az idei tavasz próbára teszi a gépkezelők, a termelőszövetkezeti tagság erejét, a vezetők szervezőképességét. Megyei viszonylatban még jóval több mint 30 000 hektár föld szántatlan s nagy kiterjedésű búzatáblák, cukorrépaföldek várják még a tápanyagpótlást. .Természetesen a fenti munkák meggyorsítására nem lehet egységes receptet találni, hisz vannak helyek, ahol a föld még nem bírja el a gépeket. Itt kézzel kell kiszórni a műtrágyát. A szántást is egyes gazdaságokban inkább éjszaka és a reggeli órákban lehet végezni. Minden termelőszövetkezet vezetősége saját maga kell eldöntse, hogy a munkaszervezésnek melyik formáját választja. Egy a fontos: minden kedvező alkalmat megragadni a soron levő munkálatok gyors elvégzésére. Teremében például még a hét elején nem lehetett dolgozni a műtrágyaszóró géppel, ezért a vezető tanács a tagságot mozgósította. A búzavetésnek több mint felére kézzel szórták ki a műtrágyát. A gépkezelők is éjjeli, kora reggeli műszakra tértek át. Csak akkor tudnak dolgozni. De azért halad a munka. A főmérnök, az elnök állandóan a határt járja, hogy felderítse a munkára alkalmas területeket. Úgy döntöttek, hogy ha az idő engedi, a hét végén a verőfényes oldalakon megkezdik a sörárpa vetését. Közben azonban hamarabb találtak alkalmas területet, hisz már csütörtökön 5 hektár sörárpa vetését jelentették. De megindultak a vetőgépek a ludasi, gerbeni-i, sövényfalvi, vámosgálfalvi, Livezeni-i, nyárádtői, szentgericei, szentháromsági,véckei, Cucerdea-i, gerebenesi,káli és más termelőszövetkezetekben is. Vetik a zabot, tavaszbúzát, sörárpát és más növényeket. Megyei viszonylatban március 22-ig több mint 230 hektáron került földbe a mag. A mezőszengyeli termelőszövetkezet tagjai a cukorrépa vetését is megkezdték. Mindez természetesen elenyésző a feladatokhoz képest, viszont azt jelenti, hogy az idő, a talaj alkalmas a vetésre. S hogy mindez több utánajárást, erőfeszítést követel, mint az előző esztendőkben, az nem szabad letörje, tétlenségre késztesse a gazdaságok vezetőit, tagjait, a gépkezelőket, hanem éppen fordítva, mindent meg kell tenni a soron lévő munkálatok, a szántás, műtrágyaszórás, talaj előkészítés s a vetés meggyorsítása érdekében. (II.)