Vörös Zászló, 1973. június (25. évfolyam, 128-153. szám)
1973-06-08 / 134. szám
2 JÚNIUS 8 PÉNTEK A Nap kel 4 óra 35 perckor, lenyugszik 19 óra 57 perckor. Az évből eltelt 159 nap, hátra van 206. ,, Emlékeztető • ’ — 1937-ben ezen a napon hunyt ‚, el Simó Donca, a hazai munkás› › mozgalom harcosa. ) | — 60 évvel ezelőtt született Déiesen Jagamas János, a kolozsvári › ’ „George Dima“ Zeneművészeti ,, Főiskola előadó tanára. | | — 150 évvel ezelőtt született ,, Fauch Antal kohómérnök, aki ‡ · 1870-től Zalatnán dolgozott, s | több jelentős fémkohászati eljá rást dolgozott ki. ) J — A Kanadai Kommunista Párt ., megalakulásának (1921) évfor- 4 › dulója. , ‡ — 1810-ben ezen a napon szüle- t ► tett Robert Schumann nagy német zeneszerző. ......... üli: n ..lUlu.uMll<t.alKli..)«!lltHglilii,.<i>fli’n.,im<..MS ■ AZ ITI vasárnap kedvezményes áron kirándulást szervez Brassóba. A résztvevőknek alkalmuk lesz délelőtt megtekinteni a város műemlékeit, a brassói Poianát, majd délután részt vesznek az ASA — Steagul roșu labdarúgó mérkőzésen. A kiránduláson részt venni óhajtó fiatalok szombaton délig iratkozhatnak fel az Ifjúsági Turisztikai Irodában. Vízre bocsátották az első 4500 tonnás teherhajót Bráilan vízre bocsátották a helyi hajógyárban épített első 4500 tonnás teherhajót, a Codleát. Ezzel a bráilai vállalat megkezdte munkájának új szakaszát, a tengeri hajók építését és javítását. Ennek érdekében több mint 55 hektáron ipari csarnokokat, két szerelősólyát, gépesített vízre bocsátó sólyát stb. létesítettek. A bráilai hajógyár ennek nyomán 4500 tonnás, 7500 tonnás, 15000 tonnás és 20000 tonnás tengeri hajókat építhet. A Codlea vízrebocsátásánál jelen volt Dumitru Balán, az RKP Braila megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, több párt- és állami aktivista, tanerők, hajóépítési szakemberek. Meghívottként részt vett Margareta Kraus, a Kőhalom városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke. (Agerpres) Két szék közt , a pad alatt Makfalva megszépült központjába szinte egyszerre futottunk be a friss lapokat hozó postakocsival. Mi, akik már előző nap tudtuk, hogy mi lesz az újságban, el sem tudtuk képzelni, hogy a posta, meg a többi középület előtt összeverődött emberek min derülnek olyan jól. Nyomdai bakira gyanakodva „rangrejtve“ közelítettük meg az egyik derűs embergyűrűt, s akkor láttuk, hogy az árjegyzéket böngészik, amely szerint június 8-tól az első osztályú káposzta 3, a hüvelyes zöldborsó 1,80, a karfiol 7,30, a karalábé 4,30 lej. — Még jó, hogy legalább az árjegyzékben látunk primőröket — jegyzi meg valaki. Szó szót követ, s hamarosan kiderül, hogy ebben a nagyközségben, ahol több mint 300 lengvári munkás és más fizetéses alkalmazott is él, senki illetékes nem gondol a zöldség- és gyümölcsellátásra. Azaz hogy gondolni gondol, de a meddő hadakozáson kívül más eredmény még nincs. Tudni kell, hogy a községi pártbizottság és a néptanács felkérte az erdőszentgyörgyi Gostat-üzletet, hogy Makfalván nyisson egy fióküzletet, s erre a célra felajánlott egy központi fekvésű, különálló helyiséget. A Gostat-üzlet ügyvezetői örömmel fogadták az ajánlatot, az erdőszentgyörgyi fogyasztási szövetkezet vezetősége azonban „megvétózta“ a szóban forgó helyiség átadását, mondván, hogy arra föltétlen szüksége van. A „vétózás“ és a hozzáfűzött indokolás akkor érdekes igazából, ha tudjuk, hogy a szövetkezet ebben az üzlethelyiségben leértékelt, tehát végkiárusításra szánt áruféleségeket tart — lakat alatt. Ezért vannak a makfalviak zöldség-gyümölcs ügyben két szék közt a pad alatt. Vajon meddig? — kérdik most már cseppet sem derűsen. LAJOS ANTAL Munkában a társadalmi ellenőrző csoportok Jó úton haladnak a kekszgyártók Május utolsó napján az egyik társadalmi ellenőrző csoport — amelyben magam is részt vettem —, a Prodcomplex kekszgyártó részlegén végzett ellenőrzést. Az előző ellenőrzések során itt is felszínre kerültek hiányosságok, amelyek gyors felszámolására a vállalat vezetősége megfelelő útmutatásokat kapott. Az ellenőrző csoport jóleső érzéssel tapasztalhatta, hogy a kekszgyártó részleg és annak munkaközössége igyekszik mindent megtenni tevékenységének javításáért, minden régi hibájától megszabadulni. Az egységvezető irányításának és jobb hozzáállásának eredményeként, a részleg mind mennyiségi, mind minőségi szempontból határidő előtt teljesíti tervfeladatait. A munkaszervezés, a technológiai folyamat, a gyártás alatt lévő kekszfélék receptjeinek betartása, a végtermék csomagolása, a raktározás és szállítás problémáinak megoldása jónak minősíthető. Legalábbis ezt tapasztala az ellenőrző csoport az említett napon. Mivel a társadalmi ellenőröket elkísérték hivatásos ellenőrök is — és ez igen jó, hasznos gyakorlat. — lehetőség nyílt a munkafázisok alaposabb ellenőrzésére. Elemeztük az alapanyagokat, és mellékanyagokat, azok adagolási módját, mérését, a készterméket, annak csomagolását és mérését. Hangsúlyoznám, hogy a múlt évben a késztermék mérésénél súlyos hibák fordultak elő. A ládákba csomagolt keksz súlya sok esetben nem egyezett a címkén feltüntetettel, amiért természetesen az illetékes személyeket szigorúan felelősségre vonták. Örömmel tapasztaltuk ez alkalommal, hogy a vállalat vezetősége a részlegen új és pontosan működő óramérleget helyezett üzembe, és így minden láda súlya pontosan talál a jelzettel. A csomagolásnál és címkézésnél pedig a gyártási dátum feltüntetése lehetővé teszi a termék szavatolási idejének későbbi ellenőrzését. Úgyszintén örömmel nyugtázta a társadalmi ellenőrző csoport, hogy a csomagolóládák egy része fedél alá került és remélni lehet, hogy a határidőhöz kötött ilyen irányú kötelezettség maradéktalanul megvalósul. Viszont most is felszínre kerültek hibák és mulasztások, amelyek kijavítása szintén nem tűr halasztást, így például a régi keksz-részlegen nem mindenütt kielégítő a tisztaság. Reméljük, hogy a tisztaság, a rend és fegyelem hamarosan mindenütt uralkodóvá lesz, hogy a kekszgyártók tovább haladnak a jó úton, amely termékeik keresettségének növekedéséhez vezet. A milícia segítségével Húsz év után egy gyermek megismerte szüleit Minden évben, amikor népünk a fasiszta iga alóli felszabadulását ünnepli, Gyenge Jánosnak születésnapja van. Hazánk felszabadulásának 9. évfordulóján, 1953. augusztus 23-án született, de sohasem úgy ünnepelte a születésnapját, mint mások, a család, a szülők, a rokonok körében. Az utóbbi napokig Gyenge János nagyon egyedül érezte magát, mint az a gyermek, akinek senkije sincs. Anélkül nőtt fel, hogy ismerte volna szüleit, anélkül, hogy egyszer is kiejtette volna azt a szót, hogy édesapám, édesanyám. Azonban 4 hónapos kora óta állandóan érezte a legjobb szülő, szocialista államunk gondoskodását. Beutalták a nagyváradi Gyermekek Házában, majd három év múlva egy másik, a Prundul Birgiului-ban lévő Gyermekek Házába helyezték át. Itt, ebben az otthonban ismerte meg az ábécét, és itt jár iskolába a hetedik osztály elvégzéséig. Már mint nagyfiú került el Szentgyörgyfürdőre, itt egy munkatelepen, a munkahelyen tanult szakmát, hogy az ő életének is legyen értelme, célja. Itt a munkatelepen támadt kedve továbbtanulni, beiratkozott a VIII. osztályba, amit magántanulóként végzett el. A következő évben, 1970-ben tovább folytatta tanulmányait. Enyeden iratkozott be egy szakmai iskolába, ahol épületlakatos mesterséget tanult. Egyre többet foglalkoztatta a gondolat, hogy meg kellene keresnie a szüleit. Szüksége volt egy anyakönyvi kivonatra, így jutott el Telechiura, abba a faluba, ahol született, amely akkor még Élesd rajonhoz tartozott Crișana tartományban. S mert nem juthatott hozzá azonnal a bizonyítványhoz, a fiú szétnézett a faluban, s eközben megtudta, melyik házban született. De kik a szülei? „Apád meghalt a fronton, anyád Petrilán“ — így tájékoztatta valaki. — Nem hittem el — mondja Gyenge János, — nem hittem el, mert a háború 1945-ben fejeződött be, s én 1953-ban születtem. — 1970 előtt még megpróbáltad-e megtalálni a szüleidet? — Nem volt rá lehetőség. Mint mondtam már, a születési bizonyítvány által próbáltam a nyomukra bukkanni. Végül a milícia segítségével sikerült megtalálnom édesanyámat, és most már tudom, kik a szüleim. Miután elvégezte a szakmai iskolát, Enyeden a Fémipari Vállalatnál alkalmazták. Május végén kapta ki az első szabadságát. Újból útra kelt, megkeresni a szüleit. Először Petrilán állt meg, azonban hiába járt 3 napig, semmit sem tudott meg. Innen elment Petrozsénybe, ahol a milícia segítségét kérte. A szálak Bátosra vezettek. Itt megint csak a milíciához fordult. A milícisták nem kellett nagy kutatómunkát végezzenek ahhoz, hogy megtalálják Gyenge Terézt, aki ugyan most nem ezt a nevet viseli, mert 1959-ben férjhez ment Pintyi Mihályhoz. — Igen, az én fiam. Akkor született, amikor Telechim dolgoztam. Akkor nem voltam férjnél, beadtam a nagyváradi Gyermekek Házába — mondja az anya. — Szentdomokosi szülei tudták-e, hogy van egy gyermeke? — Amikor beadtam a Gyermekek Házába, megmondtam. — És a férje? — Ahogy férjhez mentem, 4 hónapra rá megmondtam, hogy van egy gyermekem. Azonnal elküldött, hogy keressem meg. El is utaztam Váradra, de nem találtam meg, így tehát a milícia segítségével közel 20 év után Gyenge János találkozott azzal, aki neki életet adott. Most már azt is tudja, hogy ki az apja. Éppen az, aki úgy tájékoztatta, hogy az apja meghalt a fronton. A születésnapját ezentúl nem egyedül, hanem az anyjával, testvéreivel együtt ünnepli Gyenge János, s majd az esküvőjén is mind ott lesznek, többé már nem érzi magát magányosnak, senki gyermekének. P. POPKOR DEÉ ISTVÁN mérnök, a Megyei Állami Minőségellenőrző Felügyelőség főfelügyelője Befejezés előtt az alapozás Marosvásárhely municípium néptanácsa a lakosság pénz hozzájárulásából 100 férőhelyes, új épületszárnnyal bővíti a Lebedei utcai napközi otthont. Az alapozási munkálatokkal a befejezéshez közelednek s rövidesen hozzákezdenek a falak felhúzásához. A néptanács megrendelte az épület berendezéséhez szükséges bútorzatot és más felszereléseket. A munkálatok ütemesen haladnak, az épületet szeptember folyamán tervezik átadni a használatnak. Apróhirdetések ELCSERÉLNÉM Ploiesti-i központi szoba-konyhás lakásomat marosvásárhelyivel. Érdeklődni: Marosvásárhely, Bolyai 24. 1274) ELCSERÉLNÉM 16 m2-es szobámat garzonnal vagy nagyobb ILP lakással. Coșbuc 17, Jakab. (1275) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett feleség, édesanya, testvér, nagymama és rokon, DIAMANTSTEIN ERZSÉBET született Vincze Erzsébet életének 61. évében 1973. június 7-én délután 5 órakor súlyos és hosszas szenvedés után megszűnt élni. Drága halottunk földi maradványait 1973. június 9-én délután 16.30 órakor a rom. kft. temetőben lévő családi sírboltban helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, apa, testvér, nagyapa és rokon BANYAI LAJOS 57 éves korában június 7-én hirtelen elhunyt. Temetése június 9-én délután 5 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetőben. (1279) A gyászoló család Minőségellenőrzés a Marosvásárhelyi Prodcomplexben k kezdetleges műhelytőlaz excertáló nagyvállalatin (Folytatás az 1. oldalról) a '48-as hangulatról: „Azok kerültek össze, akik itt vagy ott különböző időkben már dolgoztak együtt, úgy hogy családias légkör alakult ki. A gyár vezetői sem voltak idegenek, hanem régi, a szakmát értő emberek. Azonkívül kedvezően hatott a munkalehetőség biztonsága. Meg szépek voltak a termelés, a jövedelem, az életszínvonal emelkedésének perspektívái. Óriási lelkesedés, nagy összetartás volt a munkásságban. Boldogok voltunk, hogy a munkásosztály ténylegesen uralta a helyzetet“. Balla Dénes nyugdíjas tímár jól emlékszik a legelső gyűlésekre, melyeken a mestereket és részlegvezetőket megválasztották. Meg arra, hogy június 11-én, reggel 6 órakor bementek munkába s már 7-kor az összes műhelyeket lezárták, leltároztak. Hogy mint jelent a termelőeszközök államosítása, Balla Dénes sem tudta egészen pontosan. De arra gondolt, hátha könnyebb lesz így, nagyobb közösségben az élete. Attól a naptól nagyon ügyeltek arra, hogy minden „parti“ nyersbőrből kifogástalanul kidolgozott bőr legyen. Kovács Anna és Kántor Berta — húsz évi mesteri beosztás után nyugdíjazták őket —, még arra is emlékeznek,, hogy egyes dolgozók sírtak örömükben a nagy fordulat bejelentésekor. Ünnepnap volt június 11-e, délután a műhelyben rögtönzött kultúrműsorral köszöntötték a Dermagant alkalmazottait. S bár, mint új mestereknek kezdetben kisebb fizetésük volt a normára dolgozó munkásokénál, lelkesen, panasz nélkül végezték teendőiket. Végüli Böjte Ádám tímárt idézem, aki még mindig a Mező utcában dolgozik: „Az államosítás után mindjárt hozzáfogtunk az újjáépítéshez. Csónakkal hoztuk a Marosról a követ, a homokot, 8 órai munkaidőben és azon kívül is ... Én '37-ben, mint sportoló kerültem a gyárhoz. Volt nekünk egy A ligás futball-csapatunk — a Dermagant. Kern a pénzért játszottunk, csak szerettük a focit. De azért ha azt mondták, fiúk ezt a meccset meg kell nyerni, a miénk volt a győzelem“. Napjainkban újból ezt a nevet viseli a gyári csapat. A Dermagant szó jelentése nagyjából most is egyezik a vállalat termelési arcélével. Az 1948-as üzemet azonban semmiképpen sem lehet az 1973-assal egy napon emlegetni. Sajnos, abból az időből mindössze egy 41 nevet tartalmazó fizetési lista maradt hátra és annyit tudunk, hogy az 1950. évi bőr- és kesztyűtermelést nagyjából 1 hónap alatt valósítja meg a mai vállalat. S ha Bagoly Péter nyugdíjas szerint kezdetben mindegy volt milyen a kesztyű, csak öt ujja legyen, el lehetett adni, manapság Skandináviától Amerikáig, a Szovjetuniótól a Benelux államokig, Angliától Svájcig márkát jelentenek a korszerű vásárhelyi gyár készítményei. Marosparti látkép (NEMES ISTVÁN felv.) .VÖRÖS zászló le esek értékben teljesítsék az árutermelési tervet, hanem a gazdasági szerződésekben rögzített választékonként is (Folytatás az 1. oldalról) életét. Minden vállalatnak azt kell termelnie, amit a terv az általános gazdasági követelményeknek megfelelően előír. A fenti precíz és világos útmutatás szellemében nem tekinthetjük rendezettnek azoknak a vállalatoknak a helyzetét, melyek figyelmen kívül hagyva a szerződéseket és a választéktervből eredő feladatokat, túlteljesítik előirányzatukat, előre dolgoznak, vagy más választékokat gyártanak, mint amilyenre a terv által kötelezettséget vállaltak, és amelyeknek előállítását a műszakianyagi ellátási tervvel is megalapozták. Az Electromures Vállalat 4 havi árutervét több mint 15 millióval haladta túl, de legalább 200 gazdasági szerződésnek nem tett eleget, 21 millió lej értékben, melyből 9 millió a piacalapnak, vagyis a belkereskedelemnek szánt áru, s 1 millió lejjel felüli összegre rúg a le nem gyártott elektromechanikus számítógépek értéke. Ugyanakkor pótmegrendeléseket elégítettek ki — több mint 5 millió lejre készítettek TV-antennát, 2 millióra gépjármű villamossági felszerelést, előre leszállítottak különféle szigetelt kábeleket, melyekből 2,8 millió lej értékű terméknek a kifizetését a szerződéses határidő be nem tartására hivatkozva elutasította a megrendelő. A terv és a szerződéses fegyelem tiszteletben tartásának nem elég szigorú nyomon követése magyarázattal szolgál bizonyos, a vállalatban észlelt hibákra, melyek nem kielégítő gazdasági, pénzügyi mutatókban öltöttek testet: az 1 000 lej értékű árutermelésre égő költségeket több mint 60 lejjel túllépték, a beütemezett választékok gyártásának elmulasztása miatt terven felüli készletben maradt anyagok jelentős pénzalapokat kötöttek le, a már ..említett okokból bizonyos megrendelőik nem fizették ki a szállított termékeket, büntetéseket és kártalanításokat követeltek tőlük a szerződéses megállapodások megszegéséért, büntetéses kamatok fizetésére kötelezték a vállalatot hátralékos és határidőre át nem utalt hitelek miatt stb. Kedvezőtlen a helyzet a segesvári Készruhagyárban is, mely a hazai megrendelőknek 46 millió lej értékben előre legyártott bizonyos árucikkeket, miközben az exporttervből eredő kötelezettségeit nem teljesítette. Több ilyenszerű helyzet kialakulásához a fővállalatok is hozzájárultak, bár az alárendelt üzemek műszaki-anyagi ellátására vonatkozó teendők pontosan körvonalazottak. A külkereskedelmi tevékenységre kidolgozott törvény és a gazdasági szerződésektörvénye kötelezettségeket jelöl ki mind az exportáru termelési tervnek megrendelésekkel és szerződésekkel való fedezésére, mind a terv teljesítéséhez szükséges összes feltételek biztosítására. Ezért érthetetlen, hogy a szebeni (volt) Konfekcióipari Fővállalat 4 hónapon át nem gondoskodott a segesvári Tirnava Készruhagyár nyersanyagáról, hogy ez eleget tehessen a külföldi kéréseknek. Nem kevésbé nehéz megmagyarázni, miként lehetséges, hogy az electromechanikai gépek craiovai fővállalata miért nem biztosította 6 600 db hőszabályozó behozatalát az NDK-ból, 330 000 lej értékben, mely okból kifolyólag az Electromures Vállalat nem fejezhette be több mint 7 millió lej értékű vasaló összeszerelését. A fentiekből arra következtethetünk, hogy a megrendelők, a szállítóvállalatok és ezek felsőbb szervei közös erőfeszítést kell tegyenek gazdasági és szerződéses viszonyaik tökéletesítése érdekében. Meg kell szilárdítaniuk a vállalatok minden részlegén a tervmutató teljesítése iránti felelősséget, mozgósítaniuk kell a megelőző ellenőrzés mechanizmusát, fokozniuk kell a pénzügyi kontroll igényességét oly módon, hogy az gyors és hatékony finanszírozást biztosítson, de csak olyan termelőtevékenységek esetében, amelyek beilleszkednek a tervbe és a szerződéses fegyelembe. Csak ily módon érhet el vállalataink termelése az állami tervelőirányzattal, a bel- és külföldi megrendelők választék- és minőségigényével tökéletes összhangban álló, magas értéket. MŰSOROK BÁBSZÍNHÁZ — Június 8-án, pénteken de. 9.30 és 11 órakor: HÓFEHÉRKE. A magyar tagozat előadása. MOZI: MARTA: Grant kapitány gyermekei (színes amerikai film) PROGRESUS: A merénylet (színes francia film) SELECT: Férfiak nyara (szovjet film) 20.30 órától. Filmmúzeum: Függetlenségi háború (román film) IFJÚSÁGI: Az utolsó vonat Gun Biliből (színes amerikai film) UNIREA: Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz (román film) SEGESVÁRI LUMINA: Veronica (színes román film) RÉGENI PATRIA: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall (színes olasz film) VICTORIA: Kár a benzinért (magyar film) TIRNAVENI MELÓDIA: Ismeritek Urbant? (német film) LUDASI FLACARA: A nagy csavargás (színes francia film) SZOVÁTAI DOINA: Elfújta a szél I—II. rész (színes amerikai film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Egy német hercegnő kalandjai a Napkirály udvarában (színes német film) GYULAKUTAI PÁTRIA: A sorompó (román film) nyárAdszeredai NIRAJUL: A csavargó I—II. rész (indiai film) SÁRMÁSI POPULAR: A hozomány (román film) NÉPI EGYETEM. — A Tudományos Ismereteket Terjesztő Komisszó és a Marosvásárhelyi Népi Egyetem június 8-án, pénteken 18 órakor a Bartók Béla utcai előadóteremben „AZ ISLAZ-I NÉPGYŰÉLS 125. ÉVFORDULÓJÁRA“ címmel szimpoziont rendez. Előadást tartanak Pap Ian főiskolai lektor és Kacsó Domokos tanár. RÁDIÓ. — Június 8, péntek. — Magyar nyelven 6.00—6.30-ig: Állattenyésztők tíz perce. Kívánságmuzsika. 18.00—19.30-ig: Hírek, tudósítások. A hét tömegdala: Kozma Mátyás „Szolgáld a hazát“ című kórusműve. Ipari krónika. Népi dalfeldolgozások. Nők stúdiója. Dzsessz-kedvelőknek. Román nyelven 6,30—7.00-ig: Reggeli híradó. Közhasznú tudósítások. Jogi tanácsadó. Zene. 16.30—18.00-ig: Hírek, tudósítások. Maria Tanase hangfelvételeiből. Lírai pillanatok. Hangszerszólók. Az ifjúság hullámhosszán. Június 9. szombat — Magyar nyelven 6.00—6.30-ig: Pergő ritmusok — könnyűzene. Folklóralbum. Román nyelven 6.30—7,00-ig. Zeneműsor innen-onnan. 100 éves a Régeni Fafeldolgozó Komplexum. TELEVÍZIÓ JÚNIUS 8, PÉNTEK 9,00 Orosz nyelvtanfolyam (57. lecke), 9,30 Egy élet egy eszméért — Ioan Athanasiu (ismétlés), 10,05 Telex, 10,10 Mindenki könyvtára — Liviu Rebreanu (II.) (ismétlés), 10,50 A hangosfilm története (ismétlés), 12,45 Maria Pietraru énekel, 12,40 A városvezetőség válaszol (ismétlés), 13,00 Híradó, 16,00—17,00 Tévéiskola: Fizika: Történelem, 17,30 Angol nyelvtanfolyam (az 56. lecke ismétlése), 18,00 Telex, 18,05 Lottó-húzás, 18,15 A munkavédelemről, 18,35 Autósoknak 18,45 Riport a Képzőművész Szövetség országos konferenciájáról, 19,20 1001 este, 19,30 Híradó, 20,00 A hét dala, 20,05 Közelkép: Ion Dumitrescu, a Zeneszerzőszövetség elnöke, 20,35 A nők birodalma — szovjet játékfilm, 22,10 24 óra, 22,40 Utazás a Föld körül — Cumbernauld. A segesvári Ifjúsági Klub az igények és követelmények magaslatán Közel két éve, hogy Segesváron a KISZ-szervezet kezdeményezésére létrehozták Maros megye első ifjúsági klubját. A kezdeményezésért, leleményességért annak idején mindenki dicsérte az ifjúsági szervezetet, javaslatokat tettek a klubélet megszervezésére, az ifjak nevelésére. A megnyitása utáni napokban, hetekben, hónapokban azonban szomorúan tapasztaltuk, hogy az ifjak nem látogatják a klubot. Nem érzik ott jól magukat. Miért? Mert sem a környezet, sem a tevékenység nem igazodott a fiatalok igényeihez. Inkább beültek hát a szomszédos cukrászdába, mint az annak idején örömmel fogadott klubjukba, így volt, így viszont nem maradhatott. A KISZ megyei és a municípiumi szervei látták, hogy javítani kell a helyzeten, így került sor a klub belső képének átalakítására, a termek festésére, berendezésére, felszerelésére. Több mint 120 ezer lejt fordítottak erre a célra. De megérte, mert ma a segesvári Ifjúsági Klub olyan, mint egy családi ház: a tisztaság, a rend, a meghitt termek, a kényelmes bútorzat, stb. az otthon melegét árasztja. És milyen változás történt ezek után? Az, hogy az ifjak a cukrászdából lassanként a klubba helyezik át székhelyüket. Két hónapja, hogy újból megkezdte tevékenységét a klub és azóta több mint 2 500 ifjú vett részt a rendezvényein. Mit nyújt a klub az ifjaknak? Röviden azt mondhatnék,, hogy mindent, amit kívánnak. Az évi és havi munkaterv alapján rendszeresen szerveznek találkozókat pártos állami aktivistákkal, akik hazánk gazdasági, társadalmi, politikai életét ismertetik, nem előadás, hanem közvetlen beszélgetés formájában. Ezenkívül tanácskozást szerveznek tudományos kérdésekről, felfedezésekről. A múzeum igazgatója közreműködésével több előadásban ismertetik Segesvár múltját, jelenét, jövőjét. Tanárokat, szakembereket kérnek fel, etikai problémák megvilágítására. Konzultációkat tartanak diákoknak, felvételire készülő ifjaknak. A könyvtár rendszeresen szervez könyvismertetőt, tájékoztatja az ifjakat a könyvtárban és könyvüzletben található legújabb művekről. Könyveket ajánl lányoknak, fiúknak, szakiskolásoknak, munkás ifjaknak, stb. Eddig minden klubban problémát okozott, hogy a lányok különböző okokra hivatkozva, általában távolmaradtak. A segesvári Ifjúsági Klubban a lányok otthon érzik magukat. Berendezték számukra a Lányok szobáját, itt szervezik meg a nevelésüket célzó rendezvényeket — orvosi, erkölcsi, politikai stb. témával. S a lányok olyannyira magukénak érzik ezt a szobát, és olyan otthonossá, széppé, kellemessé varázsolták, hogy itt ünnepük meg a születés- és névnapokat is! — de fiúk nélkül. Mert ebbe a szobába a lányokon kívül senkinek sem szabad belépnie. Soroljuk a többi érdekes, vonzó rendezvényt? Úgy véljük, nem szükséges, hiszen a fentiekből is kitűnik, hogy az Ifjúsági Klub a város ifjainak sokoldalú nevelését szolgálja nagyon eredményesen. A klub nevelő szerepe a szórakoztató tevékenységben is érvényesül. A heti két táncdélután, a szórakoztató sportjátékok, tévénézés, stb. mind a hozzáértő irányítást, a jó szervezést, a céltudatosságot tükrözik. Még a táncdélutánnak is tartalmat adnak. Egy-egy vetélkedő, találd ki verseny beiktatásával az ifjak általános ismereteit gyarapítják. És hadd dicsérjük meg a klub vezetőségét az olvasóterem létrehozásáért is. Három nyelvű — román, magyar, német — újságok, folyóiratok, könyvek, tudományos, politikai kiadványok, különböző grafikonok hazánk gazdasági életének fejlődéséről stb. stb. találhatók itt, várják az olvasást, a csendet szerető fiatalokat. Miért érzik magukénak az ifjak a klubot? A frisseségéért, újszerűségéért, az ifjúságáért! Mert a klub az ifjakért létesült és valóban az ő igényeikhez alkalmazkodik. Ez a titka a sikernek, népszerűségnek. DÉZSI ÖDÖN