Vörös Zászló, 1974. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-16 / 89. szám
AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Április 15-én ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével. A Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta az országos energetikai rendszer dolgozói fegyelmi szabályzatának tervezetét, amelynek célja erősíteni a rendet, a fegyelmet és a felelősséget az üzemeltető, karbantartó és javító személyzet körében a feladatteljesítés terén, az országos energetikai rendszer üzembiztonságának növelése céljából. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a szabályzattervezetet javítják és jóváhagyás végett beterjesztik Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsához. Az ár- és díjszabásrendszerről szóló törvény alkalmazása céljából a Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a kormány javaslatait a minisztériumok, a többi központi szerv, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottság nomenklatúráján szereplő termék- és szolgáltatási csoportok, illetve alcsoportok árának, illetve díjának maximális szintjéről, elhatározva egyben, tegyenek meg minden intézkedést, hogy az összes minisztériumok és gazdasági egységek szigorúan betartsák a törvényt. A Végrehajtó Bizottság ülésén leszögezte, a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Bank, az összes bankok és pénzügyi szervek határozottan szorgalmazzák a pénzügyi törvény pontos betartását, hogy elkerüljék forgóeszközök lekötését, általánosan javítsák az összes gazdasági egységek gazdasági-pénzügyi tevékenységét. A minisztériumok, a bankszervekkel együtt kötelesek operatívan és az igényesség szellemében elemezni minden, nem kielégítő pénzügyi eredményekkel dolgozó vállalat helyzetét, feltárni a helyzet reális okait, és konkrét intézkedéseket állapítani meg az illető egységek gazdasági tevékenységének javítására. A Végrehajtó Bizottság elintézett folyó ügyeket is. A pártoktatási év bezárása a pártszervek és -szervezetek ít elmének középpontjában EUGEN TRIMBIJAS, a megyei pártbizottság propaganda osztályának főnöke A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának a pártoktatásra és az előadások útján kifejtett propagandára vonatkozó útmutatásai értelmében a politikai-ideológiai oktatási év falvakon április 30-ig, városon pedig június 1-ig tart. A pártszervezetek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a pártoktatási év bezárására, szervezzenek minden tanfolyamon — függetlenül azok profiljától — egykét összefoglaló szemináriumot. Az évzáró vitákra olyan körülmények közt kerül sor, amikor egész népünk a nagy események, a felszabadulás évfordulója és az RKP XI. Kongresszusa köszöntésére készül. A pártoktatásnak tükröznie kell ezeket a lelkes, ünnepi előkészületeket. Az évzáró vitákon fontosságuknak megfelelően kell foglalkozni az RKP KB és a Nagy Nemzetgyűlés ez év márciusi plénuma, illetve ülésszaka határozataival, meg kell magyarázni Nicolae Ceausescu elvtársnak a köztársaság elnökévé való megválasztása történelmi jelentőségét. Az évzáró viták nagyszerű alkalmul szolgálnak e hazai és nemzetközi jelentőségű történelmi eseménnyel való egyetértés kifejezésére, s hozzásegíti a hallgatókat, hogy jobban megértsék ennek rendkívül fontos politikai és társadalmi értelmét, jelenkori történelmünk objektív követelményeit, ami garanciát képez a párt sokoldalúan fejlett szocialista társadalmunk felépítésére kidolgozott programjának még jobb körülmények közötti valóra váltására. A párt Szervezeti Szabályzatát tanulmányozó tanfolyamokon a legnagyobb figyelmet a párt vezető szerepe növelésével, megfelelő összetételének biztosításával, az illető pártszervezet új tagok felvételéért kifejtett tevékenységével, az RKP Szervezeti Szabályzatában végrehajtott módosításokkal és azok jelentőségével kapcsolatos kérdések megvitatására kell fordítani. A párt gazdaságpolitikáját tanulmányozó tanfolyamokon nagy hangsúlyt kell helyezni az új javadalmazási rendszerrel kapcsolatos problémák tisztázására, hangsúlyozva a munka mennyisége és minősége szerinti szocialista javadalmazási rendszer fontosságát, a dolgozók kettős minőségét — termelők és a termelőeszközök tulajdonosai —, azokat a követelményeket, amelyek szükségessé teszik a bérezés fogalmának javadalmazásra va(Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek* AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam 89 (6949) szám 1974. április 16, kedd óra: 30 báni A házi gépgyártás — a termelésfejlesztés és diverszifikálás hatékony eszköze Tekintettel rendkívüli gazdasági előnyeire, megyénk számos üzemében egyre nagyobb teret hódít a házi gépgyártás. Ezzel kapcsolatban Adam Dumitru, a marosvásárhelyi IMATEX részlegvezetője, a következőket mondta: „Az önellátás két szempontból is előnyös: hozzájárul a termelés minőségi színvonalának, másodsorban pedig a munkatermelékenység emeléséhez". És valóban, e marosvásárhelyi vállalatban számos belső problémát sikerült megoldani az önfelszerelés kiterjesztése révén. Pillanatnyilag az össztermelési tervben 80 százalékot képvisel a különböző méretű szövőgépek gyártása. Az ezekhez szükséges alkatrészek jó részét az üzemben készített célgépekkel állítják elő. Az elmúlt évben 3,6 millió lej értékű gépet terveztek és gyártottak. Maguk készítette gépekkel rendeztek be több egységet, köztük a gépesített festődét, az automatizált alkatrész-zsírtalanító egységet. Házilag állították elő a hőkezelő műhely hűtőberendezését, a bütykös tengely hegesztőt, síkköszörű gépeket és egyebeket. Milyen hatékonysággal működnek a házilag készített gépek? A részleg vezetőjétől megtudtuk, hogy például a bütykös tengelyhegesztő berendezés üzembe állítása révén lényegesen csökkentették a brut fémtárgyak méretráhagyását (milliméterekről tized milliméterekre), a termelékenység pedig a napi 3 tengelyről 10—12-re emelkedett; az új festőberendezés üzembe állításával 20 emberrel csökkent e munkaszakasznál a dolgozók száma és teljesen kiiktatták a tűzveszélyt (a berendezést vízfüggönnyel látták el). Úgyszintén a tartóoszlopok csiszolására készített gép üzembe helyezése után felszabadult két komplex berendezés és érezhetően javult a minőség. A múlt évi tapasztalatok alapján az idén is nagy figyelmet fordítanak a házi gépgyártásra, önellátásból készült gépekkel igyekeznek enyhíteni a szűk keresztmetszetet, megoldani egyéb termelési problémákat. Az idei munkatervben több gép és berendezés gyártását irányozták elő, mintegy 2 250 000 lej értékben, s az előszámítások szerint évente 782 000 lej megtakarítást érnek el. Szerepel a tervben továbbá 1 800 000 lej értékű cserealkatrész gyártása, melyeket a működésben lévő gépekfelújítására használnak fel. Egyebek közt az idén gyártásba vesznek egy speciális berendezést a duplex elv alapján működő új öntési eljáráshoz, gépesítik a belső szállítást az öntődében, ésszerűsítik az üzem területén belüli szállítást stb. Itt említjük meg, hogy az IMATEX Vállalatnál egy távlati önfelszerelési tervet (1980-ig) készítettek, mely nyilvánvaló, hogy időközben felfrissítésre, módosításra szorul, ennek dacára alapját képezi a rendszeres tevékenységnek, lehetővé teszi, hogy a termelés igényelte problémákat operatívan oldják meg. Pozitíven értékelendő az is, hogy általában a kisgépesítés tervezésével a dolgozók bizottsága mellett működő gépesítő és automatizáló szakkomisszió foglalkozik, mely összegyűjti és értékesíti az alulról jövő javaslatokat, konkrét tervben összesíti a részlegek indítványait. Értékelendő az a kezdeményezés, miszerint a gépek kivitelezésével azt a részleget bízzák meg, mely indítványozta az önfelszerelést a termelés jobb menete céljából. Ez operatívabb kivitelezést, jobb minőséget, a szükségleteket teljesebb mértékben kielégítő berendezések gyártásához vezet. I. HUSAR Határozott intézkedések a bőséges termésért A marosszentkirályi árv vezetői, dolgozói, bőséges termések elérésére törekednek minden termelési ágban. Éppen ezért mindig az időjárási és talajviszonyok figyelembe vételével végzik a soron lévő munkálatokat. Az elmúlt napokban, amikor már érződött a szárazság hatása, az öntözést a talajtáperő-biztosítást helyezték előtérbe. A Luca és Zaharie mérnök által vezetett zöldségtermesztési farmon az eső megérkeztéig két váltásban öntöztek. A káposztafélék, a hagyma, a spenót, a gyökeresek tehát nem érezték a szárazságot, szépen fejlődnek. Egyes zöldségfélékre az öntözőcsoport kétszer is juttatott vizet. Az öntözés, a jó talajművelés indokolt, hisz a farmnak ebben az esztendőben mintegy 1 900 tonna zöldséget kell értékesítenie s vállalták, hogy erre 100 tonnával rápótolnak. A gazdaság, a farmok vezetői nagy gondot fordítanak a takarmányalap biztosítására is. És ez érthető, hisz nem kevesebb, mint 3 000 szarvasmarhával rendelkeznek, amiből 1 600 tehén és üsző, s év végéig 3 050 liter tejet kell megvalósítaniuk minden takarmányozott tehénre számítva. Az eső előtt a takarmánynövények is kezdték érezni a vízhiányt. De ezen is segítettek. A hidegvölgyi farmon például (vezetője Szekeres Árpád) a Komlód vizét felhasználva 30 hektár lucernát és más takarmánynövényeket öntöztek. Ugyanakkor jelentős mennyiségű műtrágyát juttattak a talajba. Mindent megtettek tehát azért, hogy már az első kaszáláskor mintegy 15—20 tonna zöldtakarmányt nyerjenek hektáronként. Hasonlóan kezelik a takarmánykérdést a szentkirályi állattenyésztő farmon. Itt Ioan Crisan mérnök, az ámv igazgatója, Dombi Jenő főmérnök és Ioan Husar mérnök, a farm vezetője együttesen tanulmányozták a takarmányellátottságot, s arra a megállapításra jutottak, hogy pótlásra van szükség. Intézkedtek tehát, hogy a bergenyei és csávási farmokról 80 tonna szénafélét és 80 tonna lédús takarmányt hozzanak át, így továbbra is meg tudták tartani a napi 8 literes takarmányozott tehenenkénti tejhozamot. Ezen a farmon még sok más intézkedést foganatosítottak a terv teljesítése, túlhaladása érdekében. És ez érthető, hisz elit egységként szerepel, s mint ilyen 1974-ben 3 900 liter tejet kell termeljen takarmányozott tehenenként. A lehetőségek adottak s kezdeményezésben, hozzáértésben sincs hiány. Az eredmény tehát nem maradhat el. A gazdaságban a harmadik igen fontos termelési ág a gyümölcstermesztés. Itt szintén bőséges termések elérésére törekednek. Ennek érdekében a bergenyei és csittszentiványi farmokon, amelyek 130 hektár termő gyümölcsöst foglalnak magukba, idejében elvégezték az összes soron lévő munkálatokat. 1 500 tonna istállótrágyával és 30 tonna műtrágyával javították a talaj táperejét, elvégezték a szükséges permetezéseket és a fák tövénél fellazították a talajt. 850 tonna kiváló minőségű gyümölcsöt akarnak termeszteni, amelyből 50 tonna terven felüli vállalás. Mint más termelési ágakban, itt is gyors intézkedéseket foganatosítottak a megyei pártbizottság által elfogadott intézkedések valóra váltására, hogy adott esetben elkerülhessék a szárazság kártevéseit. Közben igaz esett az eső. Nagyon jól jött, de továbbra is mindenre fel vannak készülve. A gépészcsoport Adrian Lutu vezetésével olyan intézkedést javasolt, amellyel a gazdaság 9 ciszternáját alkalmassá teszik a gépi öntözésre. Most már, ha szükség van rá, havonta egyszer saját felszereléseikkel mind a 23 000 gyümölcsfa tövére tudnak vizet juttatni. Reméljük, nem lesz szükség rá, de előrelátásuk dicséretre méltó. A fenti munkálatokkal párhuzamosan a Szentkirályi Állami Mezőgazdasági Vállalatban napirenden szerepel a kukorica vetése. 800 hektáron kell földbe tenni a magot (siló- és szemes kukorica). A munkát két váltásban szervezték meg, így a szemes kukorica vetésével legtöbb 5 nap alatt végezhetnek. Az ápolási munkák megkönnyítése, a terméshozam növelése érdekében az össz-kukoricaterületnek felét herbicidálják. Ugyanezt a módszert alkalmazzák az 500 hektár szójánál, amelynek termesztését egészében gépesítik. Ha ehhez hozzászámítjuk azt a 600 hektár búzát, ahol már elvégezték a fenti munkálatot, elmondhatjuk, hogy alig van a gazdaságban olyan növényféleség, amelynél ne alkalmaznák a vegyszeres gyomirtást. Íme néhány intézkedés azokból, amelyeket e nagy termelési egység vezetői foganatosítottak, hogy minél szebb eredményekkel, pozitív mérleggel köszöntsék hazánk felszabadulásának XXX. évfordulóját és az RKP XI. kongresszusát. REMUS CAMPEAN Újabb vasalógép szállítmány útra készen a segesvári Nicovalaban A Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki a kutyfalvi szövetkezetközi társulást Elnöki rendelettel a Munkaérdemrend I. fokozatát adományozták több mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, állami mezőgazdasági vállalatnak és szövetkezeti társulásnak a Román Kommunista Párt szocialista mezőgazdaságfejlesztési politikájának valóra váltásához való hozzájárulásáért és az 1973-ban elért nagy hektárhozamokért kukoricából, cukorrépából, napraforgóból, szőlőből, zöldségből és más kultúrnövényekből. Szintén a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki azokat a szocialista mezőgazdasági egységeket, amelyek a tavaly a legnagyobb tej-, hús-, tojás-, gyapjúhozamot, illetve az állattenyésztésben a legnagyobb súlygyarapodást érték el. Maros megyében kitüntették a kutyfalvi Cuci szövetkezetközi szarvasmarhatenyésztő és -hizlaló társulást az 1053 grammos napi súlygyarapodásért 5,4 tápegység fajlagos fogyasztással. (Agerpres) A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap ülést tartott a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. Elemezve a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízgazdálkodási Megyei Vezérigazgatóságnak a talajjavítási és vízgazdálkodási programban foglalt feladatok teljesítésével, valamint a legelők feljavítására és ésszerű felhasználására vonatkozó akciótervekben foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos jelentést, az ülésen pozitívan értékelték, hogy a municípiumok, városok és községek tervfeladatait egységekre, brigádokra, munkacsoportokra, választókerületekre, sőt állatkozóokra is felosztották. A községi pártbizottságok, a néptanácsok és a mezőgazdasági, termelőszövetkezeti vezető tanácsok a tömegek mozgósításával ebben az évben a megyében 23 kilométeres szakaszon emelték meg, illetve építettek új gátakat, 5210 köbméter földet mozgattak meg a töltések építésénél és javításánál, 68.1 kilométeres szakaszon végeztek vízmeder szabályozást és tisztítást, 52.1 kilométeres szakaszt tisztítottak meg a bokroktól, 11467 hektáron végeztek munkálatokat a fölösleges vízmennyiség eltávolítására, 3 600 hektáron végeztek lecsapolási és 5 342 hektáron talajerózió megelőző munkákat, 3 852 diófát és eperfát ültettek. A lecsapolási munkákban különösen jó eredményeket értek el Kecében, Radnóton, Bücsön, Sármáson és Mezőgerebenesen. A Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy bár megyei szinten teljesítették az 1974-re előirányzott lecsapolási tervet, több községben, mint például Bonyhán, Balavásáron, Mezőcsáváson, Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredában semmit sem tettek ezen a téren. Az öntözéssel kapcsolatban az ülésen kitűnt, hogy megyénkben 5 964 hektárt tesz ki az öntözésre előkészített terület, melyből 2160 hektár az állami gazdaságoké, 3 804 hektár pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké. A fenti területeken kívül további közel 500 hektár terület öntözését biztosítják s ebből a célból a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 138 szórófejes öntözőberendezéssel rendelkeznek. A legelőfeljavítási program megvalósításával kapcsolatosan úgy értékelték, hogy jelentős eredményeket értek el, nagy területeket javítottak fel természetes és műtrágyával. Hangsúlyozták azonban, hogy vannak még olyan mezőgazdasági termelőszövetkezetek, mint például a bárdosi, hármasközségi, köhéri, dumbravai, vátavai, sácali, apoldi, petelei, ripai, görgényi, szengyeli, bárdosi és mások, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kis területen végeztek talajjavítási munkát. A Végrehajtó Bizottság megfelelő intézkedéseket ajánlott, hogy az összes erők és eszközök mozgósításával biztosítsák a talajjavítási, vízgazdálkodási és legelőfeljavítási program példás valóra váltását- Tovább kell folytatni a lecsapolási és erózió-megelőző munkálatokat. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy működésbe helyezzék az összes öntözési berendezéseket, teljesítsék sőt túlteljesítsék a megyei programban 1974-re előirányzott összes feladatokat. Nem szabad abba a hibába esni, hogy miután most néhány napig esett az eső, azt higgyék, nincs már több tennivaló. A lehullott csapadékmennyiség, csekély és további intézkedéseket kell hozni a talaj nedvességtartalmának megőrzésére. A továbbiakban a Végrehajtó Bizottság elemezte, miként teljesítették az idei első negyedévi terv előirányzatait az állattenyésztésben. Rámutattak arra, hogy az év elejéhez viszonyítva számottevően neveskedett az állatlétszám. A szarvasmarha- és juhlétszám növekedése különösen jelentős volt a termelőszövetkezeti szektorban. A létszám növekedése elsősorban annak az eredménye, hogy tiszteletben tartották a megyei pártbizottságnak az állatok leszállítási és vágási súlyával kapcsolatos útmutatásait. Az év elejéhez viszonyítva növekedett a sertésállomány is. A kocák száma azonban csökkenőben van szektoronként és megyei szinten egyaránt. A Végrehajtó Bizottság pozitívan, értékelte a juhállomány növelése terén , elért "eredményeket, amelyek a múlt év hasonló időszakához mérve, jelentős gyarapodásról vallanak. Megfelelőnek minősítették az állatszaporulat terén, elért eredményeket is. A malaclétszám kivételével minden más tervmutatószámot teljesítettek és túlteljesítettek s az eredmények felülmúlják az elmúlt év hasonló időszakában elért megvalósításokat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben — bár az elmúlt évhez viszonyítva enyhe növekedés tapasztalható — csupán 76 százalékra teljesítették az üszők fedeztetési tervét, mert nem követték figyelemmel a szakemberek, az ivarzás időszakát és a körzeti állatorvosok nem tették meg a megfelelő intézkedéseket a meddőség megelőzésére. Nagy figyelemmel elemezték a tervmutatók teljesítésének helyzetét és hangsúlyozták, hogy az első negyedévben az előző évekhez viszonyítva a hústermelés terén jelentős növekedést értek el mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, így például az első évnegyedben az állami alapnak előirányzott hússzállítási kötelezettségeket megyei szinten 113 százalékban, az ámo-k 107 százalékban, az mtsz-ek 116 százalékban, a háztáji gazdaságok pedig 117 százalékra teljesítették. A jó eredmények részben annak tulajdoníthatók, hogy a szakosított hizlaldák teljesítették és túlteljesítették a súlygyarapodási előirányzatokat, másfelől annak, hogy tiszteletben tartották a megyei pártbizottságnak a vágási súllyal kapcsolatban adott útmutatásait. Ugyanakkor a Végrehajtó Bizottság úgy értékelte, hogy a takarmányozott tehenenkénti tejtermelés a megye nagyon sok mezőgazdasági egységében még alatta marad a rendelkezésre álló feltételeknek és lehetőségeknek. Ennek az a magyarázata, hogy nem mindenütt gondozzák megfelelően az állatokat, néhány mtsz-ben pazarolják a takarmányt, nem gazdálkodnak azzal ésszerűen,, mint például Szászkézden, Roziori-on,,Grindéniben, Egrestőn, Kerelőn, , Göcsön, Hétáron" és Rázparén. Ezekben, az mtsz-ekben a takarmányhiány oka éppen abban rejlik, hogy a vezető tanácsok, a szakemberek nem fordítanak kellőfigyelmet az összes takarmánytartalékok értékesítésére és az ésszerű gazdálkodásra. A Végrehajtó Bizottság megfelelő intézkedéseket javasolt a néptanácsoknak, mezőgazdasági szerveknek és a szakembereknek a lemaradások megszüntetésére és az állattenyésztésben előttük álló összes feladatok példás teljesítésére. Az állatlétszám növelésével kapcsolatos feladatok időben és jó feltételek közötti teljesítése érdekében a Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy megkülönböztetett gondot fordítsanak a szarvasmarha, — elsősorban a tehén és üsző —, állománynövelésére, a szaporítás javítása, a fedeztetési terv teljesítése, a leszállítási és vágási átlagos előirányzott súly tiszteletben tartása útján. A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága ezután számos intézkedést irányzott elő a megyében rendelkezésre álló takarmány ésszerű felhasználásával kapcsolatban, hogy az összes mezőgazdasági egységekben biztosíthassák a kiegyensúlyozott fejadagokat az új termés betakarításáig. A továbbiakban a Végrehajtó Bizottság elemezte a 19 1971-es, az árak és díjszabások rendszerére vonatkozó törvény alkalmazása ellenőrzésének eredményeit, majd folyó ügyeket oldott meg.