Vörös Zászló, 1974. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-17 / 90. szám

XXVI. ÉVFOLYAM 90 (0959) SZÁM 1974. ÁPRILIS 17. SZERDA Ára 30 báni l//Zág proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENLÉTÉBEN Megkezdődött az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszaka NICOLAE CEAUSESciff, Románia Szocialista Köztársaság elnöke jelenlétében kedden megtartották a Nagy Nemzetgyűlés palotájában az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszakának megnyitó ülését. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Emil Bodnaras, Gheorghe Cioara, Emil Draganescu, Manea Manescu, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu, Stefan Voitec, Cornel Burtica, Mihai Dalea, Stefan Andrei. Úgyszintén jelen volt a Nagy Nemzetgyűlés több alelnöke, az Államtanács titkára, a külügyminiszter, az Államtanács több tagja, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, román közéleti személyiségek. Ott voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A Nagy Nemzetgyűlés Palotájába érkező köztársasági elnököt szívélyesen köszöntötte G. S. Chillon (India), az Interparlamentáris Tanács ideiglenes elnöke és E. J. Derwinski (USA), a tanács alelnöke, P. C. Terenzio, az Interparlamentáris Unió főtitkára, valamint más politikusok. Valamennyien kifejezték meleg hódolatukat Románia elnökének. Az ezt követő rövid beszélgetés során Nicolae Ceausescu elnök kijelentette, hogy meggyőződése szerint az Interparlamentáris Unió béke- és együttműködési küldetése sikerrel jár, a bukaresti ülésszak pozitív eredményekhez vezet. A jelenlévők kifejezték hálájukat a román államfő elismerő és ösztönző szavaiért, köszönetet mondtak Romániának azért, hogy szeretettel vendégül látja a tavaszi ülésszak munkálatait. 10.00 óra. A hatvankét ország csaknem 400 parlamenti küldötte élénk tapssal fogadta a Nagy Nemzetgyűlés Palotájának aulájába lépő román elnököt. A megnyitó ünnepség Románia Szocialista Köztársaság állami himnuszának akkordjaival vette kezdetét. Corneliu Manescu elvtárs, az Interparlamentáris Unió román csoportjának elnöke köszönetet mondott Ceaușescu elnöknek, hogy megtisztelte jelenlétével az ülésszak megnyitó ülését, s az összes részvevőknek tolmácsolta a román képviselők üdvözletét. Ezután felszólalt Miron Constantinescu elvtárs, a NagyNemzetgyűlés elnöke. Polo Carlo Terenzio, az Interparlamentáris Unió főtitkára felolvasta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak a bukaresti összejöveteléhez intézett üzenetét. A jelenlévők tapsa közepette NICOLAE CEAUSESCU, Románia (Folytatás a 3. oldalon) NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BESZÉDE Hölgyeim és uraim! Tisztelt hallgatóság! Tisztelt elvtársak! Először is szívélyesen üdvözlöm önöket, az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszaka, munkálatainak részvevőit, a világ több mint 60 országa politikai életének kiemelkedő személyiségeit és kifejezem megelégedésemet, hogy Románia látja vendégül ezt a fontos nemzetközi értekezletet. Kétségtelen, hogy az ülésszak munkálatai, amelyek a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet nagy fontosságú kérdéseit vetik fel, hozzájárulnak a kölcsönös jobb megismeréshez, a parlamentek közötti, a részvevő országok politikai tényezői közötti kontaktusok és kapcsolatok fejlesztéséhez, azoknak az általános erőfeszítéseknek a fokozásához, amelyeknek célja a jobb és igazságosabb világ meghonosítása bolygónkon. Értekezletük célja azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyek döntő jelentőségűek az államok közötti kapcsolatok új alapokra való helyezése, az uralom és a diktátum, a más államok belügyeibe való beavatkozás régi politikájának, a kolonializmusnak és a neokolonializmusnak a felszámolása szempontjától, a népeknemzeti felszabadító harcának ösztönzése és minden nemzet ama szent jogának tiszteletben tartása szempontjából, hogy maga dönthessen sorsáról. A kérdések ilyen tág körének felvetése e jelentős nemzetközi politikai fórum részéről kétségtelenül értékesen hozzájárulhat a népek, a földkerekség haladó erői erőfeszítéseinek összefogásához, egy új politikának, a népek közötti egyenlőség és kölcsönös tisztelet, az államok közötti béke és együttműködés politikájának érvényesítéséért az egész világon. Rendkívül jelentős tény, hogy az ülésszakon részt vesznek különböző társadalmi rendszerű országok parlamenti tagjai, akik az egész világ közvéleményét, az összes népeknek azt a törekvését képviselik, hogy határozottan véget vetnek a régi politikának, meghonosítják az egyenlőségi és demokratikus elveken nyugvó államközi kapcsolatok új korszakát. Különösen hangsúlyozom ezt abból a tényből kiindulva, hogy a mai körülmények között a világközvélemény és annak képviselői, az összes országok széles néptömegei egyre nagyobb szerepet töltenek be a világpolitika alakulásának meghatározásában, a béke és az együttműködés előmozdításában. A néptömegek politikai tevékenységének a nemzetközi életben való fokozódása eredményeként, anépek ama akarata egyre erőteljesebb érvényesülésének eredményeként, hogy szabadon és zavartalanul fejlődhessenek, a mai világban mélyreható forradalmi, társadalmi és nemzeti alakulások történtek és történnek, nagy változások az egyetemes erőviszonyokban, pozitív folyamatok mennek vérbe az enyhülés és az együttműködés irányában. Eme új irányzatok meggyőző kifejezését jelenti az a tény, hogy az utóbbi években egész sor olyan probléma oldódott meg, amely súlyosan érintette bolygónk békéjét és biztonságát, fokozódtak az államok közötti kontaktusok és tárgyalások, fokozódott a nemzetek közötti együttműködés. Ugyanakkor ebben az irányban megkülönböztetett jelentősége van az európai biztonság megvalósítására való áttérésnek, annak, hogy konkrét lépések történnek a kontinensünk államai közötti kapcsolatok normalizálásának irányában, megkezdődött és folytatódik az össz-európai konferencia. Ugyanakkor azonban meg kell állapítanunk, hogy a világon még vannak politikai erők, amelyek érdekeltek az egyenlőtlenség, az uralom és adiktátum, az agresszió és a háború régi politikájának állandósításában, az enyhülés és a béke folyamatának, az összes népek közötti megértésnek és együttműködésnek a fékezésében és meggátolásában. Ez szükségessé teszi, hogy a demokratikus erők, az összes népek még nagyobb határozottsággal és következetességgel folytassák erőfeszítéseiket a hidegháborús szellem felélesztését célzó próbálkozások ellen, az egész nemzetközi légkör normalizálásáért. E meggondolásokból kiindulva, Románia Szocialista Köztársaság széles körű nemzetközi tevékenységet fejt ki, minden erejéből küzd a világon végbemenő pozitív folyamatok meggyorsításáért, az államközi kapcsolatok új elveinek előmozdításáért, a világ összes népei közötti együttműködés és barátság diadaláért. Románia, mint szocialista ország, szakadatlanul fejleszti baráti, szövetségi és együttműködési kapcsolatait az új társadalmi rendszert építő összes államokkal. Ugyanakkor állandóan fokozzuk együttműködésünket a független gazdasági-társadalmi fejlődés útjára lépő népekkel,mind szélesebb körű kapcsolatokat építünk ki a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. A számos ország vezetőivel és képviselőivel, való gyakori kontaktusaink keretében aktívan síkraszállunk a korunk emberiségét foglalkoztató problémáknak az összes országok és népek érdekében történő megoldásáért, a teljes szabadsághoz és szuverenitáshoz való joguk tiszteletben tartásáért. Az utóbbi években Románia Szocialista Köztársaság fontos állami dokumentumokat — szerződéseket, közös nyilatkozatokat és megállapodásokat — írt alá a világ összes kontinenseinek számos nagy és kis országával, amelyekben kifejezésre jut az a közös elhatározás, hogy az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elveire helyezzük a kétoldalú kapcsolatokat, s ugyanakkor az új, demokratikus normáknak az egész nemzetközi életben való meghonosításáért küzdünk. A többi állammal való kapcsolatainkat a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveire alapozzuk, ama elvekre, amelyek kizárják az erőszakot és az erőszakkal való fenyegetést, mint a nézeteltérések és a viszályok rendezésének eszközét, s tiszteletben tartják minden nemzet ama szent jogát, hogy önállóan döntsön gazdasági-társadalmi fejlődésének útjáról, s önmaga rendelkezzék sorsával. Véleményünk szerint csakis ezeknek az elveknek és normáknak az alapján szavatolható az összes államok akadálytalan együttműködése külön-külön mindegyik érdekében, s a haladás és az emberi civilizáció ügye érdekében általában, csakis így kerülhető el egy újabb világháború, csakis így építhető fel a béke és a barátság világa. A román külpolitika egyik legfontosabb célkitűzése az európai kontinens biztonságának létrehozásában való aktív részvétel. Tekintettel az Európa rendelkezésére álló nagy anyagi és szellemi potenciálra, valamint arra, hogy Európában csupán évszázadunkban két világháború robbant ki, nyilvánvaló, hogy az európai biztonság megvalósítása az egész nemzetközi élet alapvető problémája. Ennek tudatában, Románia tevékenyen részt vett az össz-európai biztonsági és együttműködési konferencia munkájának előkészítésében és lebonyolításában, s elhatározása a jövőben is mindent megtenni az összejövetel maradéktalan sikeréért. Az összes európai népeknek érdeke, hogy ez a konferencia olyan új kapcsolatokat honosítson meg kontinensünkön, amelyek a kölcsönös bizalmon, egyenlőségen és tiszteleten alapulnak, biztosítják a széles körű és akadálytalan gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és személyi együttműködést az összes országok között társadalmi rendszerre való különbség nélkül, ugyanakkor megadva minden nemzetnek a teljes biztonságérzetét, azt a bizonyosságot, hogy mindennemű külső beavatkozástól vagy agressziótól védve fejlődhet. Az össz-európai konferencia sikere történelmi jelentőségű esemény lesz, s kétségtelenül pozitív hatást fog gyakorolni az egész nemzetközi politikai légkörre. A nemzetközi béke szempontjából létfontosságú, hogy kioltsanak minden háborús tűzfészket. Ez irányban feltétlenül fokozni kell az erőfeszítéseket az igazságos és tartós béke meghonosításáért a Közép- Keleten. Abból kiindulva, hogy megengedhetetlen az erőszak útján való területszerzés, úgy véltük, és úgy véljük, hogy a közép-keleti konfliktust a Biztonsági Tanács határozatai alapján, politikai úton kell rendezni, az izraeli csapatok által az 1967-es háborúban elfoglalt arab területekről való visszavonásával, és az övezetbeli összes államok függetlenségének és integritásának a biztosításával. Rendkívül pozitívan vélekedünk az Egyiptom és Izrael közötti csapatszétválasztás realizálásáról, amelynek nyomán az izraeli csapatok visszavonultak az elfoglalt arab területek egy részéről, s véleményünk szerint további lépéseket kell tenni a konfliktusban lévő többi államok közötti csapatszétválasztásért. A közép-keleti igazságos és tartós béke megteremtésének egyik feltétele az is, hogy megoldják a palesztinai nép problémáját, megteremtsék a feltételeketnemzeti törekvései teljesüléséhez, biztosítsák az önrendelkezéshez, az önálló szervezkedéshez való jogát, beleértve a független palesztinai állam létrehozásához való jogát. Ugyanakkor szükségesnek véljük a vietnami háború megszüntetéséről szóló párizsi egyezmények maradéktalan alkalmazásának biztosítását, az erőfeszítések folytatását a béke teljes megvalósításáért egész Indokínában, oly módon, hogy a vietnami, a khmer és a laoszi nép maga dönthessen sorsáról minden külső beavatkozás nélkül, hogy zavartalanul a gazdasági és társadalmi haladás útján való fejlődésnek szentelhesse magát. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása parancsoló módon megköveteli a konfliktusok és feszültségek összes forrásainak kiküszöbölését, mindenféle olyan cselekmény elkerülését, amely az államok között ellenségeskedést szülhet, a fegyveres összecsapásról, mint az államközi viták megoldásának eszközéről való teljes lemondást. Az élet beigazolja, hogy az országok előtt álló kérdések megoldásának egyetlen útja a politikai Út, a teljes egyezlőség elvei alapján, a minden egyes nemzet jogos érdekei iránti megértés és tisztelet szerelmében folytatott tárgyalások. Kiindulva abból, hogy a mai világban a fegyverkezési hajsza óriási anyagi alapokat emészt fel, súlyos teher a népek vállán, hogy az államok fegyverraktáraiban egyre több tömegpusztító eszközt halmoznak fel, úgy véljük, hogy az egyikdöntő fontosságú feladat, amely az egész emberiség előtt, az összes államok, kormányok és parlamentek előtt áll, a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítása. Parancsoló szükségesség, hogy a népek, a világközvélemény erőteljesen hallassa szavát és kikényszerítse a rátérést az elvont vitákról az olyan gyakorlati, konkrét leszerelési intézkedésekre, amelyek az emberiséget megszabadítják a megsemmisítő újabb világháború lidércnyomásától, felszabadítsák a társadalom nagy erőforrásait a tömegek életkörülményeinek javítása, az emberi haladás és civilizáció meggyorsítása érdekében. Aktívan támogatjuk az afrikai népek nemzeti felszabadító harcát, sokoldalú segítséget nyújtunk Guinea-Bissau Köztársaság kormányának, az angolai, a mozambiki és a namíbiai felszabadító mozgalmaknak. Határozottan állást foglalunk a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldöző és apartheid politika ellen. Úgy véljük, hogy fokozni kell az összes népek erőfeszítéseit a kolonializmus, a neokolonializmus, a más népek mindenféle elnyomása és leigázása végleges megszüntetéséért. Úgy véljük, hogy a minden nép, minden nemzet szabad és zavartalan érvényesüléséhez szükséges feltételek biztosítása elengedhetetlen követelménye az igazságon és az egyenlőségen alapuló új kapcsolatok meghonosításának a mai világon. Úgy véljük, hogy napjaink kulcsfontosságú kérdése felszámolni a gyengén fejlettséget, amely az imperialista politikából, a hosszas gyarmati elnyomásból eredő, csökkenteni és felszámolni az államok gazdasági fejlődése közötti különbségeket, megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az összesnépek részesülhessenek a modern civilizáció vívmányaiból. Helyes arányt kell létrehozni a nyersanyagok és az ipari termékek árai között, lehetővé kell tenni, hogy a teljes egyenlőség feltételei között az öszszes nemzetek hozzáférhessenek mind a nyersanyagokhoz, mind pedig a fejlett technológiákhoz. A fejlődő országok iparosítása, a mezőgazdaság gyors fejlődése szorosan kapcsolódik az írástudatlanság felszámolásához, az összes népek ismereti színvonalának emeléséhez, mert végül is a nemzeti erőforrások hasznosítása és a modern technológiák alkalmazása megfeszített munkát, mind magasabb szakképesítésű kádereket igényel. Harcolnunk kell az új nemzetközi gazdasági kapcsolatokért, amelyek kidolgozásában aktívan részt kell venniük az összes államoknak nagyságuktól függetlenül. Egyetlen kérdést sem, s annál inkább a gazdasági kapcsolatok kérdését nem oldhatja már meg néhány állam. A gyors gazdasági-társadalmi haladást és a függetlenséget biztosítani óhajtó fejlődő országoknak, kis és közepes országoknak mind aktívabban részt kell venniük az összes problémák megoldásában. Ettől függ maga a nemzetek közötti enyhülés és bizalom fejlődése, a világbéke sorsa. Az élet bebizonyította, hogy a mai világ e nagy problémáinak megoldásában nagy fontosságú szerep hárul a parlamentekre. Ezeknek döntő szavuk van a kormányok külpolitikájának orientálásában, a néptömegek ama törekvésének teljesítésében, hogy az enyhülés, az együttműködés és a béke légköre,■ - ben ,éljenek,, az új, demokratikus, új népek közötti egyenlőségen alapú, jó kapcsolatoknak nemzetközi téren való érvényesítésében. Ezért úgy véljük, az összes országok parlamenti képviselőire hárul az a feladat, hogy még határozottabban és következetesebben tevékenykedjenek azért, hogy rábírják a kormányokat, a vezető köröket, folytassanak az összes népek létfontosságú érdekeinek megfelelő politikát, egész tevékenységükbentartsák szem előtt a jobb és igazságosabb világ megteremtését célzó korszerű fejlődés követelményeit. A parlamentek, az Interparlamentáris Unió sokat tehetnek minden ország, és az egész világ közvéleményének a világpolitika anakronisztikus irányzatai elleni harcban való mozgósításért, az enyhülés elmélyítéséért és az öszszes nemzetek közötti egyenlőségen, tiszteleten, kölcsönös bizalmon és gyümölcsöző együttműködésen alapuló új kapcsolatok meghonosításáért. Biztosítani kívánom önöket arról, hogy Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése, híven kifejezve a román nép legfőbb törekvéseit és érdekeit, következetesen fog munkálkodni a világ összes parlamentjei közötti együttműködés fokozásáért, aktívan hozzá fog járulni az Interparlamentáris Unió szerepének növeléséhez a nemzetközi életben, továbbra is a nemzetközi enyhülést, békét és biztonságot szolgáló szilárd külpolitikát fog folytatni. Véleményünk szerint nagyobb figyelmet kell fordítsunk az Egyesült NemzetekSzervezete és más nemzetközi szervezetek szerepének fokozására a világproblémák megoldásában. Valamennyiünknek, s önöknek, az egész világ parlamentereinek is kötelessége mindent megtenni azért, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete egyre erősebbé váljék. Befejezésül hangsúlyozom meggyőződésemet, hogy az önök romániai jelenléte lehetővé teszi majd, hogy az Intreparlamentáris Unió ülésszakán kifejtett tevékenységükkel párhuzamosan közelebbről megismerjék hazánk szocialista realitásait, mélyebben megértsék az egész nemzet alkotó energiáját a széles körűen kibontakoztató szocialista társadalom megteremtésére, az egész nép jólétének biztosítására irányuló belpolitikánk, valamint az egész világ népeivel való egyetértés, kooperáció és barátság eszméinek szolgálatába állított külpolitikánk közötti szoros kapcsolatot. Remélem, hogy önök romániai jelenléte hozzá fog járulni a román nép és az önök népei közötti jobb megismeréshez, a népek közti együttműködés és a barátság ügyéhez az egész világon. E gondolatokkal tiszta szívből teljes sikert kívánok az Interparlamentáris Unió ülésszaka részvevőinek fontos küldetésük teljesítéséhez, a nagyszerű béke-célkitűzések eléréséhez, amelyek jegyében önök most Bukarestben üléseznek. Kövessünk el minden tőlünk telhetőt a világ együttműködési és béketörekvései érdekében! (Hoszisan tartó, erős taps.) NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK FOGADTA EDWARD KENNEDY AMERIKAI SZENÁTORT Nicolae Ceausescu elvtárs, Romániai Szocialista Köztársaság elnöke kedd délben fogadta Edward Kennedy amerikai demokrata szenátort. Edward Kennedy szenátor kijelentette, nagyon örvend, hogy újra találkozhat Nicolae Ceausescu elnökkel, s hogy folytathatják a román államfő amerikai látogatásakor megkezdett gyümölcsöző beszélgetést. A megbeszélésen számba vették Románia és az USA kapcsolatainak kérdéseit, s megelégedéssel állapították meg, hogy a kapcsolatok különösen az utóbbi időben pozitíven fejlődtek. Kifejezték kölcsönös óhajukat, hogy továbbra is munkálkodjanak a két állam közötti együttműködés és egyetértés fejlesztésén, a román nép és az amerikai nép közeledésének és barátságának erősítésén. Rámutattak, hogy e kapcsolatok előmozdításában fontos szerepet töltenek be a két ország politikusai közötti, valamint gazdasági, kulturális és tudományos köreinek képviselői közötti közvetlen kontaktusok. A megbeszélésen a felek véleménycserét is folytattak egész sor nemzetközi kérdésről. Megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a világon javul a politikai légkör és megállapították, hogy az enyhülési folyamatot tovább kell erősíteni a méltányosságon és a teljes jogegyenlőségen nyugvó új államközi kapcsolatok előmozdításával az összes nemzetek jogos béke- és haladástörekvéseinek, jólétigényének megfelelően. Ugyanaznap Elena Ceaușescu elvtársnő baráti megbeszélést folytatott Joan Kennedy asszonnyal, az amerikai szenátor feleségével. Nicolae Ceau?escu elnök és Elena Ceau?escu elvtársnő ezután ebédre hívta meg Edward Kennedy szenátort és feleségét, Joan Kennedy asszonyt. A megbeszélések és az ebéd a szívélyes barátság légkörében folytak le. 15,8 tonna fémmegtakarítás A Metalotehnica Vállalat szakemberei behatóan kutatják a fémfogyasztás csökkentésének útjait. A múlt év utolsó negyedében több alkatrész vagy géptípus műszaki bizonylatainak felülvizsgálása, továbbá az alkatrészméretek átértékelése után jelentős fémfogyasztás-csökkenést helyeztek kilátásba. Ehhez adódnak a helyettesítő anyagok elterjesztése kínálta lehetőségek. Egy számításból kiderül, hogy az első negyedév folyamán mintegy 7 tonna fémet helyettesítettek műanyaggal, melyet a vállalat felfrissített és kibővített osztályán állítottak elő. S ha figyelembe vesszük az áttervezés kedvező hatásait, kiderül: az első három hónapban a vállalat 15,8 tonna fémmel használt fel kevesebbet a tervezettnél. Gyarapodik a külmegrendelők száma Szüntelenül gyarapodik a marosvásárhelyi Electromures külföldi megrendelőinek száma. Eddig 12 ország vásárolta a vásárhelyi gyár védjegyét viselő termékeket: Franciaország, Belgium, NSZK, Bulgária, Kuba és más országok. Legutóbb iíjabbal bővült a megrendelő államok száma. Szíriai kereskedelmi vállalatok jelentős mennyiségű kábelt rendeltek a vásárhelyiektől, melyből korábban Kuweitbe és Libánba is szállítottak. A növekvő igények kielégítése, valamint újabb piacok szerzése céljából szüntelenül tökéletesítik a termékek műszakigazdasági tulajdonságait és gyarapítják az áruválasztékot. Csupán az utóbbi két hónapban 20 új termék gyártását kezdték meg. r——m --------------, a RekordteRA ménete esztendeje A figyelem középpontjában A KUKORICAVETÉS PANITON 3200 kilós hozamot akarnak elérni A már olyan rég várt esős idő a paniti mtsz-ben is földben találta — a kukorica egy részének kivételével — az összes tavaszi növények magját. Minden, vetésnél nagy gondot fordítottak a minőségre, de különösen ügyeltek erre a krumplinál, amiből az előirányzat szerint hektáronként 30 000 kilós hektárhozamot kell elérniök. Szakács Mihály főmérnök a következőkben foglalta össze, mit tettek e cél elérése érdekében. A múlt hét folyamán az utolsó hektárokon is földbe kerültek a gumók. A tervezett hozamok eléréséért elsősorban megfelelő táperő biztosítására törekedtünk. Az előirányzott 80 hektárból 38 hektáron átlag 40 tonna istállótrágyát forgattunk alá, s minden hektárra 710 kiló műtrágyát biztosítottunk, amelynek egy részét a vetés előtt, a másik részét pedig a vetéssel egyidőben juttattuk a talajba. Az összterületnek több mint felén géppel ültettünk, a többin pedig sorhúzó után fészekbe. Ahol géppel ültettünk, az egész területen gépesítjük a növényápolást, s vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. Hektáronként 50 000-es növénysűrűséget biztosítottunk s így gondolom, a tervezett hozamok eléréséért eddig minden tőlünk telhetőt megtettünk. — Marad tehát a kukorica vetése. — Igen, mint vetnivaló, viszont már kezdenünk kell a cukorrépa ápolását. Bár megállított a vetésben, nagyon jól jött ez az eső. A múlt hét végén ugyan megindultak a kukoricavetőgépek nálunk is, de az első napokon amolyan próbavetéseket végeztünk, véglegesítettük a gépek beállítását. A feladatunk nagy, mert 451 hektáron kell vetnünk kukoricát szemesnek és 65 hektáron silónak, de ha a mezőgépészek a továbbiakban is kitesznek magukért, az idő felderülése után a meghatározott időre végzünk a vetéssel. Egyetlen nehézségünk, hogy nincs elegendő műtrágyánk. A meglévő mennyiség a kezdéshez elég, de mi lesz utána, ha nem kapjuk meg a járandóságunkat? A műtrágyára feltétlenül szükségünk van, anélkül nem érhetjük el a tervezett 3.200 kilós hektárhozamot. Bízunk abban, hogy az illetékesek végre is megszívlelik többszöri sürgetésünket. Mi is, Z A H O N az ÁMV dolgozói állják szavukat A mezőzáhi ámv-nál az első sürgősségi vetési szakaszban közel 1100 hektáron tették földbe a különböző növények magvait. A munka azonban a továbbiakban sem csappant meg, hiszen 900 hektár a kukorica, míg 850 hektár a szója vetőmagját várja. Ezekre a teendőkre is alaposan felkészültek. A kukoricavetés ütemének fokozása, a gépek teljesítőképességének jobb kihasználása érdekében, az egész vetésterületet a gépek indulása előtt herbicidálják, bevezetik a hosszított műszakot, s így naponta egy géppel 18—20 hektáron húzhatják földbe a magot. Ily módon a rendelkezésükre álló 14 SPC-6 vetőgéppel, az idő felderülte után a 800 hektárból még hátramaradt kukoricavetéssel 3—4 nap alatt végeznek. A munkát a múlt hét végén kezdték meg a ludasi, kecei és szengyeli farmokon. A vetés gyors befejezése csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek megteremtik a lehetőséget az idei rekordtermések eléréséhez. Bár a gazdaság tervében hektáronként 4 000 kilós hektáronkénti átlagtermés szerepel, a munkaközösség vállalta, hogy a közelgő nagy események tiszteletére, az előirányzaton felül 6 000 kilós hektáronkénti szemestermést ér el. Természetesen a szorgalmat megfelelő agrotechnikával egészítik ki. A kukoricavetésterületből több mint 350 hektárnyit istállótrágyáztak, s a vetéssel egyidőben minden hektárra 300 kiló nitrogénműtrágyát is a talajba juttattnak, mert így sokkal nagyobb a hatékonysága. Ha ehhez hozzászámítjuk a növényápolás teljes gépesítését, valamint azt a tényt, hogy a kecei farmon nagy kiterjedésű területen öntözik ezt a növényt, úgy véljük, a záhiaknak ténylegesen megvannak a reális lehetőségeik célkitűzésük megvalósításához. Bár pillanatnyilag a kukorica vetése a napirendi kérdés, mégis érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy az ámu munkaközössége búzából is rekordtermésre törekszik. Határozott szándékuk, hogy hektáronként átlagban legalább 5 000 kilós termést érjenek el. E cél érdekében idejében megkezdték az ápolási munkákat, ezenkívül az egész terület — 600 hektár — minden hektárjára hatóanyagban számítva, 150 kiló műtrágyát szórtak ki és gyakorlatilag az egész területen végeztek a herbicidálással.