Vörös Zászló, 1974. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-27 / 99. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam 99 (6959) szám 1974. április 27. szombat Ara: 30 bámi A­z RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése Április 26-án ülést tartott az RKP KB Vég­rehajtó Bizottsága Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnök­letével. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs tájékoz­tatót terjesztett elő a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Konzultatív Bizottsága tanácsko­zásának munkálatairól, amelyek ez év április 17-én és 18-án folytak le. A Végrehajtó Bizott­ság, egyhangúlag jóváhagyva és nagyra érté­kelve a román küldöttségnek a tanácskozáson folytatott konstruktív tevékenységét, a Nicolae Ceausescu elvtárs által kifejezett álláspontot — pártunknak és államunknak a X. Kongresszu­son és az Országos Konferencián megállapított általános politikai vonalával teljes összhang­ban —, ebben az értelemben külön határozatot fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoznak. Ugyanazon az ülésen a Végrehajtó Bizottság elemezte a Legfelsőbb Pénzügyi Ellenőrző Bí­róság jelentését az 1973. évi pénzü­gyi­ bankel­­lenőrzésről a gazdaságban. A Végrehajtó Bi­zottság pozitívan értékelte az eddig foganato­sított intézkedéseiket, és leszögezte, hogy ebben a tevékenységben következetesen törekedjenek azoknak az iránymutatásoknak és feladatoknak a maradéktalan valóra váltására, amelyeket a párt- és államvezetőség, Nicolae Ceausescu elv­társ, a párt főtitkára állapított meg az anyagi és pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos pénzügyi fegyelem betartása, e felhasználás ha­tékonyságának növelése, a szigorú rend és fe­gyelem légkörének az alapok kezelésében való bevezetése, a pazarlás bármilyen formájának megelőzése és kiküszöbölése, az anyagi és pénz­beli értékek felhasználásáról döntő összes té­nyezők felelősségérzetének növelése tekinte­tében. A Végrehajtó Bizottság ugyanakkor felhívja a minisztériumok, a megyei pártbizottságok és a megyei néptanácsok, az összes intézmények és vállalatok figyelmét, hogy következetesen és határozottan alkalmazzák azt a határozatot, amelyet az RKP KB és a Legfelsőbb Gazda­sági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülése hozott a tüzelőanyag- és ener­giatakarékossági intézkedésekre vonatkozólag, törekedjenek a nyersanyagok ésszerű felhaszná­lására és magas fokú hasznosítására, a pazar­lás elkerülésére. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta az erdé­szeti, fakitermelési és fafeldolgozási ágazatok termékei termelési és szállítási árainak újra­számítására vonatkozó minisztertanácsi javas­latokat. Ugyanakkor a Végrehajtó Bizottság megol­dotta a folyó tevékenység egyes kérdéseit. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának HATÁROZATA a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásáról és a Nicolae Ceausescu elvtárs vezette román párt- és kormányküldöttségnek a tanácskozáson kifejtett tevékenységéről­ ­.­­Az RKP KB Végrehajtó Bi- zottsága meghallgatta azt a tájé­koztatót, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Konzultatív Bizottságának ez év április 17-én és 18-án a Lengyel Népköztársaság fővárosában tartott tanácskozásán részt vett román párt- és kormányküldöttség veze­tője terjesztett elő. A Végrehajtó Bizottság egyhan­gúlag jóváhagyja és nagyra értékeli a román delegáció gyümölcsöző és konstruktív tevékenységét, a ta­nácskozáson Nicolae Ceausescu elv­társ által kifejtett álláspontot, a­­mely teljes összhangban van pár­tunknak és államunknak a párt X. kongresszusán és Országos Konfe­renciáján kijelölt általános politi­kai irányvonalával. A kifejtett vé­lemények és szempontok, a delegá­ciónak a tanácskozáson folytatott egész tevékenysége a Román Kom­munista Párt, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs újabb jelentős hozzájárulását jelenti a résztvevő szocialista országok közötti barát­ság, szövetség és együttműködés ü­­gyéhez, az összes szocialista orszá­gok együttműködésének és szolida­ritásának fejlesztéséhez, az európai biztonság megvalósításához és a kontinens összes nemzetei közötti együttműködés és bizalom fejlesz­téséhez, jelentős hozzájárulást je­lent a nemzetközi kapcsolatok új elveinek előmozdításához. 2. A Végrehajtó Bizottság helyes­li a tanácskozás dokumentumait, s úgy véli, hogy a varsói találkozó megvitatta az európai enyhülésért, biztonságért és együttműködésért, a világbéke erősítéséért folyó harc nagy fontosságú kérdéseit. 3. A tanácskozás napirendjén szerepelt problémákkal kapcsolat­ban a Végrehajtó Bizottság megelé­gedéssel nyugtázza az enyhülés ál­talános irányzatát Európában, ami az összeurópai biztonsági és e­­gyüttműködési konferencia összehí­vásához vezetett, bebizonyítva ez­zel annak a felhívásnak a helyes­ségét és reális jellegét, amelyet a Politikai Konzultatív Bizottság 1966. évi bukaresti tanácskozása bocsá­tott ki az európai biztonság meg­valósítása érdekében. A Végrehajtó Bizottság kidombo­rítja azt a következetességét, amely­­lyel Románia harcolt és harcol, a többi szocialista országgal együtt, a biztonság és az együttműködés ü­­gyének előmozdításáért kontinen­sünkön. Országunk gazdag és sok­oldalú hozzájárulása abban jutott kifejezésre, hogy számos kezdemé­nyezést, demázsot és akciót indított a biztonság elveinek terjesztéséért és meghonosításáért a nemzetközi élet gyakorlatában, normalizálta kapcsolatait, fejlesztette és változa­tossá tette együttműködését a töb­bi európai állammal. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke átfogó és fáradhatatlan tevékenysé­get fejtett ki, kontaktusokat tartott fenn és találkozott számos európai állam- és kormányfővel, politikai személyiségekkel és különböző tár­sadalmi szervezetek képviselőivel, az ez alkalmakkor aláírt ünnepélyes nyilatkozatokba, közös közlemé­nyekbe és a többi dokumentumba belefoglalta a biztonság célkitűzé­seit. Románia képviselői konstruktív szerepet töltöttek be a konferencia munkálatainak minden szakaszá­ban. Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága újra megerősíti annak szüksé­gességét, hogy az össz-európai kon­ferencián olyan világos dokumentu­mokat dolgozzanak ki, amelyek kontinensünkön meghonosítják a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás tiszteletben tartásán alapuló kapcsolatok új elveit, kizárják az erőszakot vagy az erőszakkal való fenyegetést, teljes garanciát nyújta­nak az összes népeknek ahhoz, hogy bármilyen agressziós cselekedettől védve lesznek és saját akaratuk szerint szabadon fejlődhetnek, a ba­rátság és az egyetértés légkörében, konkrét intézkedéseket jelölve ki ezeknek az elveknek az alkalmazá­sára, a bizalom és a stabilitás foko­zására. Az RKP KB Végrehajtó Bi­zottsága egyben kidomborítja an­nak a ténynek a fontosságát, hogy tanácskozás dokumentumaiban újra megerősítették a konferencián részt vett államok állandó szerve mega­lakításának a szükségességét. Határozottan síkraszállva a mun­kálatok meggyorsításáért és a kon­ferencia harmadik szakaszának ez évben való megtartásáért, Romá­nia úgy véli, hasznos és szükséges volna, hogy erre a legmagasabb szinten kerülne sor. A Végrehajtó Bizottság nagy fon­tosságot tulajdonít a Politikai Kon­zultatív Bizottság tanácskozásán részt vett államok által kifejezésre juttatott konklúziónak, mely álla­mok egyhangúlag az elfogadott do­kumentumokba foglalták az európai politikai enyhülés katonai enyhü­léssel történő kiegészítésének a szükségességét. Ezzel kapcsolatosan nagy jelentőségű a Politikai Kon­zultatív Bizottság 1972. januári prá­gai tanácskozása nyilatkozatában kifejezett álláspontok újbóli meg­erősítése, amely nyilatkozat kidom­borítja az európai államoknak azt a kötelességét, hogy minden úton já­ruljanak hozzá a leszerelési intéz­kedések valóra váltásához és vilá­gosan hangsúlyozza, hogy e kérdés megvizsgálása és megoldási módo­zatainak a meghatározása nem sza­bad, hogy az Európában meglévő katonai-politikai szövetségek előjo­ga legyen. E tekintetben nagy jelentősége van annak, hogy kitartó erőfeszíté­seket tegyenek abból a célból, hogy a bécsi konferencián­­, amelyet kezdettől fogva közös megegyezés alapján úgy értékelték mint az eu­rópai leszerelés kérdésének a meg­tárgyalásához vezető lépcsőfokot — egyre jobb eredményeket érjenek el mind az idegen, mind a nemzeti csapatok és fegyverzet fokozott csökkentésének útján, biztosítva, hogy az elfogadásra kerülő intézke­dések semmilyen formában ne é­­rintsék se a konferencián résztvevő államok, se a megállapodásokat alá nem írt felek biztonságát. Ezzel kapcsolatosan a Végrehajtó Bizott­ság úgy véli, hogy az európai le­szerelés kérdése —, amely közvet­lenül érinti a kontinens összes né­peit — megköveteli, hogy a konfe­rencia bizonyos szakaszaiban ki­fejthesse véleményét a többi érde­kelt európai állam is. A Végrehajtó Bizottság kidombo­rítja annak a ténynek a nagy poli­tikai­ és gyakorlati jelentőségét, hogy a tanácskozáson részt vett szocialista államok az elfogadott közleményben ismét leszögezték nyilvánosan és nyíltan álláspontju­kat, miszerint készek feloszlatni a Varsói Szerződés szervezetét a NATO feloszlatásával párhuzamo­san vagy első lépésként felszámolni katonai szervezeteiket. Természete­sen mindaddig, amíg a NATO léte­zik és nem történnek hatékony in­tézkedések a leszerelésre. Románia a Varsói Szerződés többi szocia­lista tagállamaival együtt állást fog­lal a védelmi kapacitás erősítése és az ez irányú kölcsönös együttmű­ködés erősítése mellett. A Varsói Szerződés megalakítása óta eltelt csaknem két évtizedben végbement nagy átalakulások kö­rülményei között parancsoló mó­don, egyre inkább, elsődlegesen hangsúlyozni kell a szerződés poli­tikai jellegét és vonatkozását, be­leértve a tájékoztatási rendszer tö­kéletesítését és azt is, hogy kölcsö­nös tanácskozásokra kerüljön sor az európai és a világbékét érintő ösz­­szes fontos kérdésekben. 4. Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága nagyra értékeli azt, ahogyan Nicolae Ceausescu elvtárs kifejtet­te Románia álláspontját a többi kérdésekkel kapcsolatosan, amelyek­ről a tanácskozáson szintén véle­ménycserét folytattak. A Közel-Kelettel összefüggésben Románia ismét kifejtette állhatatos álláspontját a konfliktus politikai rendezésével, Izraelnek az 1967. évi háborúban elfoglalt arab terü­letekről való visszavonulásával és azoknak a feltételeknek a megte­remtésével kapcsolatosan, amelyek biztosítják az övezet összes álla­mainak függetlenségét és integritá­sát, a palesztinai nép kérdésének a megoldását ama jogának alapján, hogy önállóan szervezkedhessen, beleértve azt a jogát is, hogy füg­getlen államot hozhasson létre. Po­zitíven értékelve az Egyiptom és Izrael közötti csapatszétválasztás megvalósulását mint kezdeti lé­pést Izraelnek az elfoglalt arab te­rületekről való visszavonulása felé, Románia úgy véli, hogy a csapat­szétválasztás rendkívül hasznos len­ne a konfliktus többi övezeteiben is. A vietnami helyzet megvizsgálá­sával kapcsolatosan a Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy foko­zott erőfeszítéseket kell tenni a párizsi egyezmények megvalósítá­sáért, a béke meghonosításáért egész Indokínában, biztosítva ezáltal a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a vietnami, a khmer és a laoszi nép egyedül, külső beavatkozás nélkül oldhassa meg problémáit, független gazdasági-társadalmi fej­lődésének­ szentelhesse erejét. A­­Végrehajtó Bizottság újra ki­fejezi az RKP és a román nép tel­jes szolidaritását az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok népei­nek az imperializmus, a kolonializ­­mus és a neokolonializmus­ ellen, a nemzeti felszabadulásért, a politikai és gazdasági függetlenségük erősí­téséért és a társadalmi haladásért vívott igazságos harca iránt. Ha­tározottabban kell munkálkodni, hogy teljesen véget vessenek a portugál kolonialista uralomnak, felszámolják a dél-afrikai és rhode­­siai faji megkülönböztető politikát. Abból kiindulva, hogy az egyik leg­időszerűbb és legbonyolultabb nemzetközi probléma a fejlődő or­szágok és a gazdaságilag fejlett ál­lamok közötti szintkülönbség felszá­molása —, amely különbség az im­perializmus, a kolonializmus és a­­ neokolonializmus politikájából és praktikáiból származik —, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága hangsú­lyozza, hogy következetesen kell munkálkodni a népeknek nemzeti kincseik feletti szuverenitása tiszte­letben tartásáért és megszilárdítá­sáért, a nemzetközi gazdasági kap­csolatoknak új, méltányos alapok­ra, a teljes egyenlőség alapjára he­lyezéséért, a nyersanyagok és az ipari termékek árai közötti igazsá­gos arányok megvalósításáért, mind­azoknak a feltételeknek a biztosí­tásáért, amelyek révén a kereske­delmi kapcsolatok kölcsönösen elő­nyösekké válnak, ösztönzik a gyen­gén fejlett országok gyorsabb hala­dását. A Végrehajtó Bizottság kidombo­rítja a tanácskozás dokumentumai­ban foglalt ama megállapítást, hogy a béke fenntartásáról való gondos­kodás és a nemzetközi élet problé­máinak megoldásához való aktív hozzájárulás az összes államok kö­telessége, függetlenül nagyságuktól, illetve egyik vagy másik társadal­mi-politikai rendszerhez való tarto­zásuktól. Ezzel kapcsolatosan a Vég­rehajtó Bizottság nagyra értékeli azt, hogy a tanácskozáson ismét megerő­sítették, milyen nagy fontossága van annak, hogy növekedjen az ENSZ szerepe és tevékenységének haté­konysága a nemzetközi enyhülés folyamatának támogatásában, bele­értve az európai enyhülést is, a mai emberiség nagy problémáinak megoldásában, a béke megszilárdí­tásában és az összes nemzetek kö­zötti együttműködés fejlesztésében. ★ ★ ★ • A Végrehajtó Bizottság megálla­pítja, hogy a tanácskozás vitájának és dokumentumainak fényében új­ból erőteljesen beigazolódott azok­nak az alapvető irányzatoknak a helyessége, amelyeket a párt X. Kongresszusa és Országos Konfe­renciája állapított meg a nemzet­közi élet alakulására vonatkozólag, annak az általános vonalnak a he­lyessége, amelyet pártunk és álla­munk következetesen követett kül­politikai téren. Abból kiindulva, hogy a bel- és a külpolitika között szoros kapcso­lat áll fenn, hogy az új rend építé­sében, a tömegek jólétének emelé­sében elért sikerek ugyanakkor in­ternacionalista hozzájárulást jelen­tenek a szocializmus erőinek és te­kintélyének megszilárdításához, a Végrehajtó Bizottság felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, fejt­sen ki kitartó tevékenységet újabb és minél jelentősebb eredmények eléréséért a szocialista építés min­den területén, becsülettel köszöntve ily módon 1974 nagy eseményeit — a felszabadulás három­ évtizedes év­fordulóját és a Román Kommunis­ta Párt RI. Kongresszusát —, ú­­jja­bb győzelmek eléréséért a sok­oldalúan fejlett szocialista társada­lom hazánkbeli megteremtésének útján. A munka ünnepét köszöntő kiemelkedő termelési eredmények * A megtakarítás Határidő előtt­­ teljesítették a tervet 153635 Ifis A remek évkezdet méltóan folytatódott áprilisban is a ma­rosvásárhelyi Electromures Vál­lalatban. A negyedik hónapra kitűzött tervet 6 nappal határ­idő előtt teljesítették, s így má­jus 1-ig a termelési többlet ér­téke eléri a 28 millió lejt, ami közel 50 százaléka az évi válla­lásnak. Határidő előtt teljesítették a négyhónapi exporttervet is. E­­lőreláthatólag a hónap végéig 4 millió valutalejjel pótolnak rá a kiviteli előirányzatra. A Ludasi Helyiipari Vállalat dolgozói három hónap alatt 153 635 lejt takarítottak meg az anyag- és üzemanyagköltségek­ből. 10 000 lejjel kisebb villany­­számlát fizettek, 70 000 lejjel kevesebb pénzt fordítottak tüze­lőanyagra. A termelésben 40 500 féle anyagot használnak fel. Megtakarítás, fogyasztás-alább­­szorítás szinte valamennyinél ta­pasztalható. A megtakarított a­­nyag elegendő lenne 325 000 lej értékű termelés realizálásához. Május 1-ig a megtakarítások össz­értéke előreláthatóan meghalad­ja a 200 000 lejt. Húsz nap alatt Akárcsak az első negyedévben, április első húsz napjában is si­kerrel tettek eleget termelési feladataiknak a Tirnaveni Üveg­gyár dolgozói. Előirányzaton fe­lül gyártottak ,20 000 négyzetmé­ter táblaüveget (exportra), 12 000 négyzetméter hengerelt üveget, 100 000 db palackot és 700 000 méter csiszolt üveget. Az üveggyártók az utolsó tíz napban további 150 000 lej érté­kű terméket számítanak gyárta­ni terven felül, s ezzel köszön­töm a munka ünnepét. 1971 és 1973 között 2 000 négyzetméter új termelőfelü­letet hoztak létre a marosvásárhelyi Mobila kisipari szövetkezet bútorüzemében. A bodoni utcai egység bővítése egyben a munkafeltételek gyökeres javítását is jelentette. Képünkön: a tavaly átadott termelőkapa­vi­tás egyik világos, kondicionált levegőjű részlege, a kéziműhely. A 14 százalékos teljesítmény a­zütem növelését követeli Ezen a héten legtöbb mtsz-ben, amv-ben szorgalmasan dolgoztak a kukorica vetésénél. Amint a megyei Mezőgazdasági Élelmiszeripari.. .és Vízügyi Vezérigazgatóság legutóbbi helyzetjelentéséből kitűnik április 25-ig megyénkben 44 százalékban végeztek a kukorica vetésével. Áp­rilis­­ 18-125­. között, vagyis­­a*' 'eset után, mintegy 16 000 hektáron ke­rült földbe a kukorica, azonban a napi ütemként megállapított 2 500 hektárt csak­ az utóbbi napokban teljesítették és haladták túl me­gyénk mezőgazdasági egységei. A 44 százalékos teljesítménnyel nem lehetünk elégedettek. Az idő előrehaladottsága ennél többet köve­tel. Ahol jól kihasználták a gépek teljesítőképességét és a kedvező na­pokat szép eredményekkel dicseked­nek. Mezősályon egész idő alatt jól kihasználták a vetőgépeket. S az eredmény? A megyénkben elsők­nek fejezték be a kukorica vetésit. Dicséret illeti a marosvásárhelyi termelőszövetkezet tagjait, az őket kiszolgáló mezőgépészeket, akik szintén végeztek ezzel a munkával. Az utolsó hektárokat vetik (vagy közben már be is fejezték­ a t­incai-i ,gs .más egységekben is. . Viszont azt­­­is el kell mondanunk, hogy kilenc termelőszövetkezetben, köztük Ha­­vadtőn, Vatavan, Bérében, Ripan, a fenti időpontig még meg sem kezd­ték, ezt az, igen fontos .. munkát. A­­mint a lenti térkép is mutatja szá­mos községben a kukorica vetésé­nél a teljesítmény még mindig 30 százalék alatt van, és­­ ez a megyei teljesítményen is­­érezteti hatását. A lemaradásra sok esetben nehéz magyarázatot kapni, íme például két szomszédos gazdaság a ludasi és a Rogiori-i. Ludason 409 hektárt, a szomszédban azonban csak 135 hektárt vetettek be kukoricával De alacsony a csapóiak 70, a kerülőiek 50, s a mezőzáhiak 15 százalékos teljesítménye is. Régen környékén a dedrádiak járnak az élen, a bajaiak, a hídvé­giek, a mezőkirályfalviak, a fara­­­góiak alaposan lemaradtak. Lassan haladnak a vetéssel a Segesvár környéki (Keresd, Szászkézd, Sin­­tioana) egységek is. Gyorsabb mun­kára van szükség a Kisküküllő völgyében s­ főleg a felsőbb öveze­tekben, mert addig, amíg Kibéden 45 hektárt vetettek be, a hármas­falusiak teljesítménye mindössze 5, a bözödieké, erdőszentgyörgyieké pedig 10 hektár. Az érvelést más összehasonlításokkal is folytathat­nánk, amelyek mind azt bizonyí­tanák, hogy nem annyira a talaj - és éghajlati viszonyok, mind a jó vagy rossz munkaszervezés befolyá­solja ezt a munkát. Egyébké­nt mi­vel magyarázható, hogy addig, amíg a kóródszentmártoniak 228 hektá­ron tették földbe a magot, a dom­­bóiak mindössze 65 hektáron vetet­ték el a kukoricát. Nagy szükség van­ tehát a lehetősé­gek, az összes rendelkezésünkre álló gépek (legyen az traktor vagy igavontatású) jobb kihasználására, hogy a legrövidebb időn belül vé­gezhessünk ezzel az igen fontos munkával. a moRicmitsmmn Vita Ha 39 Bolkesuj ff híohéj' 25 5 Hodos Nf-Maqfans PafodiQ Gtrnyeuff Val«atorji 26 , SZÓVÁ TA­ernye Csik­fafr* •Cirézeni 25 Qentxjtts o­r Vaf,uJ. fr 27-2L36 **/“' “ 30 32 4? M.-VÁSAWÍLV 2? regát Kadaot Ni/.-Szzr*d* Havad O . drdósdtffarffL 4' h. A gyulak­uta ' St tear v/cU jfl ffaltfah/a Htjfr&dtí VaráciomffylVa 3 Arik SztKrtpal 1f-AKoSjahV KórodSzt. 45^ 26 a Ufra 36 ,—v Mikf faßtet £)y%sr1 2 3' mHAKM 31 Cueerdta Vti$oara Aofdcf VMateri S£££SVAk a nieqa/£ ívuMehfattTte/fezereiá&t, Siafrztekfcut, iíz Gzdegétokáttú. i Déda iU Kusii-Munfi 30 ^ Magyaró Murovécs *is. .. 20 52 2­8áfa ,, 40 27 Forma-Alléi decs, 20 33 Soloristra

Next