Vörös Zászló, 1974. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-27 / 99. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam 99 (6959) szám 1974. április 27. szombat Ara: 30 bámi Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése Április 26-án ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs tájékoztatót terjesztett elő a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottsága tanácskozásának munkálatairól, amelyek ez év április 17-én és 18-án folytak le. A Végrehajtó Bizottság, egyhangúlag jóváhagyva és nagyra értékelve a román küldöttségnek a tanácskozáson folytatott konstruktív tevékenységét, a Nicolae Ceausescu elvtárs által kifejezett álláspontot — pártunknak és államunknak a X. Kongresszuson és az Országos Konferencián megállapított általános politikai vonalával teljes összhangban —, ebben az értelemben külön határozatot fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoznak. Ugyanazon az ülésen a Végrehajtó Bizottság elemezte a Legfelsőbb Pénzügyi Ellenőrző Bíróság jelentését az 1973. évi pénzügyi bankellenőrzésről a gazdaságban. A Végrehajtó Bizottság pozitívan értékelte az eddig foganatosított intézkedéseiket, és leszögezte, hogy ebben a tevékenységben következetesen törekedjenek azoknak az iránymutatásoknak és feladatoknak a maradéktalan valóra váltására, amelyeket a párt- és államvezetőség, Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára állapított meg az anyagi és pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos pénzügyi fegyelem betartása, e felhasználás hatékonyságának növelése, a szigorú rend és fegyelem légkörének az alapok kezelésében való bevezetése, a pazarlás bármilyen formájának megelőzése és kiküszöbölése, az anyagi és pénzbeli értékek felhasználásáról döntő összes tényezők felelősségérzetének növelése tekintetében. A Végrehajtó Bizottság ugyanakkor felhívja a minisztériumok, a megyei pártbizottságok és a megyei néptanácsok, az összes intézmények és vállalatok figyelmét, hogy következetesen és határozottan alkalmazzák azt a határozatot, amelyet az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülése hozott a tüzelőanyag- és energiatakarékossági intézkedésekre vonatkozólag, törekedjenek a nyersanyagok ésszerű felhasználására és magas fokú hasznosítására, a pazarlás elkerülésére. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta az erdészeti, fakitermelési és fafeldolgozási ágazatok termékei termelési és szállítási árainak újraszámítására vonatkozó minisztertanácsi javaslatokat. Ugyanakkor a Végrehajtó Bizottság megoldotta a folyó tevékenység egyes kérdéseit. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának HATÁROZATA a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásáról és a Nicolae Ceausescu elvtárs vezette román párt- és kormányküldöttségnek a tanácskozáson kifejtett tevékenységéről .Az RKP KB Végrehajtó Bi- zottsága meghallgatta azt a tájékoztatót, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának ez év április 17-én és 18-án a Lengyel Népköztársaság fővárosában tartott tanácskozásán részt vett román párt- és kormányküldöttség vezetője terjesztett elő. A Végrehajtó Bizottság egyhangúlag jóváhagyja és nagyra értékeli a román delegáció gyümölcsöző és konstruktív tevékenységét, a tanácskozáson Nicolae Ceausescu elvtárs által kifejtett álláspontot, amely teljes összhangban van pártunknak és államunknak a párt X. kongresszusán és Országos Konferenciáján kijelölt általános politikai irányvonalával. A kifejtett vélemények és szempontok, a delegációnak a tanácskozáson folytatott egész tevékenysége a Román Kommunista Párt, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs újabb jelentős hozzájárulását jelenti a résztvevő szocialista országok közötti barátság, szövetség és együttműködés ügyéhez, az összes szocialista országok együttműködésének és szolidaritásának fejlesztéséhez, az európai biztonság megvalósításához és a kontinens összes nemzetei közötti együttműködés és bizalom fejlesztéséhez, jelentős hozzájárulást jelent a nemzetközi kapcsolatok új elveinek előmozdításához. 2. A Végrehajtó Bizottság helyesli a tanácskozás dokumentumait, s úgy véli, hogy a varsói találkozó megvitatta az európai enyhülésért, biztonságért és együttműködésért, a világbéke erősítéséért folyó harc nagy fontosságú kérdéseit. 3. A tanácskozás napirendjén szerepelt problémákkal kapcsolatban a Végrehajtó Bizottság megelégedéssel nyugtázza az enyhülés általános irányzatát Európában, ami az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásához vezetett, bebizonyítva ezzel annak a felhívásnak a helyességét és reális jellegét, amelyet a Politikai Konzultatív Bizottság 1966. évi bukaresti tanácskozása bocsátott ki az európai biztonság megvalósítása érdekében. A Végrehajtó Bizottság kidomborítja azt a következetességét, amelylyel Románia harcolt és harcol, a többi szocialista országgal együtt, a biztonság és az együttműködés ügyének előmozdításáért kontinensünkön. Országunk gazdag és sokoldalú hozzájárulása abban jutott kifejezésre, hogy számos kezdeményezést, demázsot és akciót indított a biztonság elveinek terjesztéséért és meghonosításáért a nemzetközi élet gyakorlatában, normalizálta kapcsolatait, fejlesztette és változatossá tette együttműködését a többi európai állammal. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia elnöke átfogó és fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki, kontaktusokat tartott fenn és találkozott számos európai állam- és kormányfővel, politikai személyiségekkel és különböző társadalmi szervezetek képviselőivel, az ez alkalmakkor aláírt ünnepélyes nyilatkozatokba, közös közleményekbe és a többi dokumentumba belefoglalta a biztonság célkitűzéseit. Románia képviselői konstruktív szerepet töltöttek be a konferencia munkálatainak minden szakaszában. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága újra megerősíti annak szükségességét, hogy az össz-európai konferencián olyan világos dokumentumokat dolgozzanak ki, amelyek kontinensünkön meghonosítják a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló kapcsolatok új elveit, kizárják az erőszakot vagy az erőszakkal való fenyegetést, teljes garanciát nyújtanak az összes népeknek ahhoz, hogy bármilyen agressziós cselekedettől védve lesznek és saját akaratuk szerint szabadon fejlődhetnek, a barátság és az egyetértés légkörében, konkrét intézkedéseket jelölve ki ezeknek az elveknek az alkalmazására, a bizalom és a stabilitás fokozására. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága egyben kidomborítja annak a ténynek a fontosságát, hogy tanácskozás dokumentumaiban újra megerősítették a konferencián részt vett államok állandó szerve megalakításának a szükségességét. Határozottan síkraszállva a munkálatok meggyorsításáért és a konferencia harmadik szakaszának ez évben való megtartásáért, Románia úgy véli, hasznos és szükséges volna, hogy erre a legmagasabb szinten kerülne sor. A Végrehajtó Bizottság nagy fontosságot tulajdonít a Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásán részt vett államok által kifejezésre juttatott konklúziónak, mely államok egyhangúlag az elfogadott dokumentumokba foglalták az európai politikai enyhülés katonai enyhüléssel történő kiegészítésének a szükségességét. Ezzel kapcsolatosan nagy jelentőségű a Politikai Konzultatív Bizottság 1972. januári prágai tanácskozása nyilatkozatában kifejezett álláspontok újbóli megerősítése, amely nyilatkozat kidomborítja az európai államoknak azt a kötelességét, hogy minden úton járuljanak hozzá a leszerelési intézkedések valóra váltásához és világosan hangsúlyozza, hogy e kérdés megvizsgálása és megoldási módozatainak a meghatározása nem szabad, hogy az Európában meglévő katonai-politikai szövetségek előjoga legyen. E tekintetben nagy jelentősége van annak, hogy kitartó erőfeszítéseket tegyenek abból a célból, hogy a bécsi konferencián, amelyet kezdettől fogva közös megegyezés alapján úgy értékelték mint az európai leszerelés kérdésének a megtárgyalásához vezető lépcsőfokot — egyre jobb eredményeket érjenek el mind az idegen, mind a nemzeti csapatok és fegyverzet fokozott csökkentésének útján, biztosítva, hogy az elfogadásra kerülő intézkedések semmilyen formában ne érintsék se a konferencián résztvevő államok, se a megállapodásokat alá nem írt felek biztonságát. Ezzel kapcsolatosan a Végrehajtó Bizottság úgy véli, hogy az európai leszerelés kérdése —, amely közvetlenül érinti a kontinens összes népeit — megköveteli, hogy a konferencia bizonyos szakaszaiban kifejthesse véleményét a többi érdekelt európai állam is. A Végrehajtó Bizottság kidomborítja annak a ténynek a nagy politikai és gyakorlati jelentőségét, hogy a tanácskozáson részt vett szocialista államok az elfogadott közleményben ismét leszögezték nyilvánosan és nyíltan álláspontjukat, miszerint készek feloszlatni a Varsói Szerződés szervezetét a NATO feloszlatásával párhuzamosan vagy első lépésként felszámolni katonai szervezeteiket. Természetesen mindaddig, amíg a NATO létezik és nem történnek hatékony intézkedések a leszerelésre. Románia a Varsói Szerződés többi szocialista tagállamaival együtt állást foglal a védelmi kapacitás erősítése és az ez irányú kölcsönös együttműködés erősítése mellett. A Varsói Szerződés megalakítása óta eltelt csaknem két évtizedben végbement nagy átalakulások körülményei között parancsoló módon, egyre inkább, elsődlegesen hangsúlyozni kell a szerződés politikai jellegét és vonatkozását, beleértve a tájékoztatási rendszer tökéletesítését és azt is, hogy kölcsönös tanácskozásokra kerüljön sor az európai és a világbékét érintő öszszes fontos kérdésekben. 4. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága nagyra értékeli azt, ahogyan Nicolae Ceausescu elvtárs kifejtette Románia álláspontját a többi kérdésekkel kapcsolatosan, amelyekről a tanácskozáson szintén véleménycserét folytattak. A Közel-Kelettel összefüggésben Románia ismét kifejtette állhatatos álláspontját a konfliktus politikai rendezésével, Izraelnek az 1967. évi háborúban elfoglalt arab területekről való visszavonulásával és azoknak a feltételeknek a megteremtésével kapcsolatosan, amelyek biztosítják az övezet összes államainak függetlenségét és integritását, a palesztinai nép kérdésének a megoldását ama jogának alapján, hogy önállóan szervezkedhessen, beleértve azt a jogát is, hogy független államot hozhasson létre. Pozitíven értékelve az Egyiptom és Izrael közötti csapatszétválasztás megvalósulását mint kezdeti lépést Izraelnek az elfoglalt arab területekről való visszavonulása felé, Románia úgy véli, hogy a csapatszétválasztás rendkívül hasznos lenne a konfliktus többi övezeteiben is. A vietnami helyzet megvizsgálásával kapcsolatosan a Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a párizsi egyezmények megvalósításáért, a béke meghonosításáért egész Indokínában, biztosítva ezáltal a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a vietnami, a khmer és a laoszi nép egyedül, külső beavatkozás nélkül oldhassa meg problémáit, független gazdasági-társadalmi fejlődésének szentelhesse erejét. AVégrehajtó Bizottság újra kifejezi az RKP és a román nép teljes szolidaritását az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok népeinek az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásért, a politikai és gazdasági függetlenségük erősítéséért és a társadalmi haladásért vívott igazságos harca iránt. Határozottabban kell munkálkodni, hogy teljesen véget vessenek a portugál kolonialista uralomnak, felszámolják a dél-afrikai és rhodesiai faji megkülönböztető politikát. Abból kiindulva, hogy az egyik legidőszerűbb és legbonyolultabb nemzetközi probléma a fejlődő országok és a gazdaságilag fejlett államok közötti szintkülönbség felszámolása —, amely különbség az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus politikájából és praktikáiból származik —, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága hangsúlyozza, hogy következetesen kell munkálkodni a népeknek nemzeti kincseik feletti szuverenitása tiszteletben tartásáért és megszilárdításáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak új, méltányos alapokra, a teljes egyenlőség alapjára helyezéséért, a nyersanyagok és az ipari termékek árai közötti igazságos arányok megvalósításáért, mindazoknak a feltételeknek a biztosításáért, amelyek révén a kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen előnyösekké válnak, ösztönzik a gyengén fejlett országok gyorsabb haladását. A Végrehajtó Bizottság kidomborítja a tanácskozás dokumentumaiban foglalt ama megállapítást, hogy a béke fenntartásáról való gondoskodás és a nemzetközi élet problémáinak megoldásához való aktív hozzájárulás az összes államok kötelessége, függetlenül nagyságuktól, illetve egyik vagy másik társadalmi-politikai rendszerhez való tartozásuktól. Ezzel kapcsolatosan a Végrehajtó Bizottság nagyra értékeli azt, hogy a tanácskozáson ismét megerősítették, milyen nagy fontossága van annak, hogy növekedjen az ENSZ szerepe és tevékenységének hatékonysága a nemzetközi enyhülés folyamatának támogatásában, beleértve az európai enyhülést is, a mai emberiség nagy problémáinak megoldásában, a béke megszilárdításában és az összes nemzetek közötti együttműködés fejlesztésében. ★ ★ ★ • A Végrehajtó Bizottság megállapítja, hogy a tanácskozás vitájának és dokumentumainak fényében újból erőteljesen beigazolódott azoknak az alapvető irányzatoknak a helyessége, amelyeket a párt X. Kongresszusa és Országos Konferenciája állapított meg a nemzetközi élet alakulására vonatkozólag, annak az általános vonalnak a helyessége, amelyet pártunk és államunk következetesen követett külpolitikai téren. Abból kiindulva, hogy a bel- és a külpolitika között szoros kapcsolat áll fenn, hogy az új rend építésében, a tömegek jólétének emelésében elért sikerek ugyanakkor internacionalista hozzájárulást jelentenek a szocializmus erőinek és tekintélyének megszilárdításához, a Végrehajtó Bizottság felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, fejtsen ki kitartó tevékenységet újabb és minél jelentősebb eredmények eléréséért a szocialista építés minden területén, becsülettel köszöntve ily módon 1974 nagy eseményeit — a felszabadulás három évtizedes évfordulóját és a Román Kommunista Párt RI. Kongresszusát —, újjabb győzelmek eléréséért a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom hazánkbeli megteremtésének útján. A munka ünnepét köszöntő kiemelkedő termelési eredmények * A megtakarítás Határidő előtt teljesítették a tervet 153635 Ifis A remek évkezdet méltóan folytatódott áprilisban is a marosvásárhelyi Electromures Vállalatban. A negyedik hónapra kitűzött tervet 6 nappal határidő előtt teljesítették, s így május 1-ig a termelési többlet értéke eléri a 28 millió lejt, ami közel 50 százaléka az évi vállalásnak. Határidő előtt teljesítették a négyhónapi exporttervet is. Előreláthatólag a hónap végéig 4 millió valutalejjel pótolnak rá a kiviteli előirányzatra. A Ludasi Helyiipari Vállalat dolgozói három hónap alatt 153 635 lejt takarítottak meg az anyag- és üzemanyagköltségekből. 10 000 lejjel kisebb villanyszámlát fizettek, 70 000 lejjel kevesebb pénzt fordítottak tüzelőanyagra. A termelésben 40 500 féle anyagot használnak fel. Megtakarítás, fogyasztás-alábbszorítás szinte valamennyinél tapasztalható. A megtakarított anyag elegendő lenne 325 000 lej értékű termelés realizálásához. Május 1-ig a megtakarítások összértéke előreláthatóan meghaladja a 200 000 lejt. Húsz nap alatt Akárcsak az első negyedévben, április első húsz napjában is sikerrel tettek eleget termelési feladataiknak a Tirnaveni Üveggyár dolgozói. Előirányzaton felül gyártottak ,20 000 négyzetméter táblaüveget (exportra), 12 000 négyzetméter hengerelt üveget, 100 000 db palackot és 700 000 méter csiszolt üveget. Az üveggyártók az utolsó tíz napban további 150 000 lej értékű terméket számítanak gyártani terven felül, s ezzel köszöntöm a munka ünnepét. 1971 és 1973 között 2 000 négyzetméter új termelőfelületet hoztak létre a marosvásárhelyi Mobila kisipari szövetkezet bútorüzemében. A bodoni utcai egység bővítése egyben a munkafeltételek gyökeres javítását is jelentette. Képünkön: a tavaly átadott termelőkapavitás egyik világos, kondicionált levegőjű részlege, a kéziműhely. A 14 százalékos teljesítmény azütem növelését követeli Ezen a héten legtöbb mtsz-ben, amv-ben szorgalmasan dolgoztak a kukorica vetésénél. Amint a megyei Mezőgazdasági Élelmiszeripari.. .és Vízügyi Vezérigazgatóság legutóbbi helyzetjelentéséből kitűnik április 25-ig megyénkben 44 százalékban végeztek a kukorica vetésével. Április 18-125. között, vagyisa*' 'eset után, mintegy 16 000 hektáron került földbe a kukorica, azonban a napi ütemként megállapított 2 500 hektárt csak az utóbbi napokban teljesítették és haladták túl megyénk mezőgazdasági egységei. A 44 százalékos teljesítménnyel nem lehetünk elégedettek. Az idő előrehaladottsága ennél többet követel. Ahol jól kihasználták a gépek teljesítőképességét és a kedvező napokat szép eredményekkel dicsekednek. Mezősályon egész idő alatt jól kihasználták a vetőgépeket. S az eredmény? A megyénkben elsőknek fejezték be a kukorica vetésit. Dicséret illeti a marosvásárhelyi termelőszövetkezet tagjait, az őket kiszolgáló mezőgépészeket, akik szintén végeztek ezzel a munkával. Az utolsó hektárokat vetik (vagy közben már be is fejezték a tincai-i ,gs .más egységekben is. . Viszont aztis el kell mondanunk, hogy kilenc termelőszövetkezetben, köztük Havadtőn, Vatavan, Bérében, Ripan, a fenti időpontig még meg sem kezdték, ezt az, igen fontos .. munkát. Amint a lenti térkép is mutatja számos községben a kukorica vetésénél a teljesítmény még mindig 30 százalék alatt van, és ez a megyei teljesítményen isérezteti hatását. A lemaradásra sok esetben nehéz magyarázatot kapni, íme például két szomszédos gazdaság a ludasi és a Rogiori-i. Ludason 409 hektárt, a szomszédban azonban csak 135 hektárt vetettek be kukoricával De alacsony a csapóiak 70, a kerülőiek 50, s a mezőzáhiak 15 százalékos teljesítménye is. Régen környékén a dedrádiak járnak az élen, a bajaiak, a hídvégiek, a mezőkirályfalviak, a faragóiak alaposan lemaradtak. Lassan haladnak a vetéssel a Segesvár környéki (Keresd, Szászkézd, Sintioana) egységek is. Gyorsabb munkára van szükség a Kisküküllő völgyében s főleg a felsőbb övezetekben, mert addig, amíg Kibéden 45 hektárt vetettek be, a hármasfalusiak teljesítménye mindössze 5, a bözödieké, erdőszentgyörgyieké pedig 10 hektár. Az érvelést más összehasonlításokkal is folytathatnánk, amelyek mind azt bizonyítanák, hogy nem annyira a talaj - és éghajlati viszonyok, mind a jó vagy rossz munkaszervezés befolyásolja ezt a munkát. Egyébként mivel magyarázható, hogy addig, amíg a kóródszentmártoniak 228 hektáron tették földbe a magot, a dombóiak mindössze 65 hektáron vetették el a kukoricát. Nagy szükség van tehát a lehetőségek, az összes rendelkezésünkre álló gépek (legyen az traktor vagy igavontatású) jobb kihasználására, hogy a legrövidebb időn belül végezhessünk ezzel az igen fontos munkával. a moRicmitsmmn Vita Ha 39 Bolkesuj ff híohéj' 25 5 Hodos Nf-Maqfans PafodiQ Gtrnyeuff Val«atorji 26 , SZÓVÁ TAernye Csikfafr* •Cirézeni 25 Qentxjtts or Vaf,uJ. fr 27-2L36 **/“' “ 30 32 4? M.-VÁSAWÍLV 2? regát Kadaot Ni/.-Szzr*d* Havad O . drdósdtffarffL 4' h. A gyulakuta ' St tear v/cU jfl ffaltfah/a Htjfr&dtí VaráciomffylVa 3 Arik SztKrtpal 1f-AKoSjahV KórodSzt. 45^ 26 a Ufra 36 ,—v Mikf faßtet £)y%sr1 2 3' mHAKM 31 Cueerdta Vti$oara Aofdcf VMateri S£££SVAk a nieqa/£ ívuMehfattTte/fezereiá&t, Siafrztekfcut, iíz Gzdegétokáttú. i Déda iU Kusii-Munfi 30 ^ Magyaró Murovécs *is. .. 20 52 28áfa ,, 40 27 Forma-Alléi decs, 20 33 Soloristra